Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

1975. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT xMriim A mezőgazdasági — De. mi a malacokat sze­retnénk látni!... Sosem lehet tudni... — Hátha jövőre száraz­ság lesz!... Zsoldos Sándor rajzai CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL A csecsemő testi fejlődése A LEGTÖBB SZÜLŐ igen sokat aggodalmaskodik — s tegyük hozzá, legtöbbször fe­leslegesen —, hogy elég nagy-e, elég gyorsan gyarap- szik-e a gyereke. Az érett újszülött súlya há­rom kiló körüli. Az első na­pokban rendszerint csökken a súlya, azután néhány napig ingadozik, és csak az első hó­nap közepe táján, vagy máso­dik felében indul meg az egyenletes gyarapodás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csecsemő súlya napról nap­ra azonos mennyiséggel emel­kedik. Lehet, hogy egyik nap­ról a másikra 6 dekával emel­kedik, a harmadikra pedig két dekával csökken, a negyedik­re pedig ismét több három de­kával. Akkor beszélünk egyen­letes gyarapodásról, ha a súly­görbe kisebb-nagyobb ingado­zásokkal nagyjából egyenlete­sen felfelé halad. Sokan félnek naponta mér­ni a csecsemőt, s megijednek, ha nem tapasztalnak naponta súly emelkedést. Nem is kell feltétlenül naponta mérni (bár az első hetekben célszerűbb), de érheti csalódás a hetenként mérőket is: lehet, hogy az egyik héten éppen hirtelen súlykiugráskor mérték, amit a A gombamérgezésekről AZ IDEI NYÁRON az esős, meleg idő hatására erdőn- mezőn nagyon sok volt a gomba. Szomorú törvénysze­rűség, hogy ha bőséges a gom­batermés, sok a gombamér­gezés is. A szakemberek szá­mára érthetetlen az a felelőt­lenség, nemtörődömség, ami­vel évről évre sokan életve­szélynek, súlyos betegségnek teszik ki magukat, hozzátar­tozóikat, vendégeiket, bará­taikat. Kockáztatják egészsé­güket azzal, hogy' babonákra, tévhitekre, vélt vagy hiányos gombaismeretükre támasz­kodva gyűjtenek gombát. Az elmúlt évek és az idei év első 7 hónapjának adatai: 1971: ISI beteg, 2 haláleset 1972 : 473 beteg, 8 haláleset 1973 : 85 beteg, 1 haláleset 1974: 392 beteg, 9 haláleset 1975-ben július végéig 203 beteg, 12 haláleset Az idei év eddigi adatai ijesz- tőek azért is, mert a több éves tapasztalat azt mutatja, hogy szinte mindig a késő nyári és a kora őszi időszak­ban volt a legtöbb gomba­mérgezés! Ez pedig még előt­tünk van! A gombamérgezéseket nem is a piacon vagy üzletben vá­sárolt gomba okozza, hanem a saját szedésű, ajándékba ka­pott, ritkán házalótól vett gomba. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy gombát saját egészsége érdekében sen- ! ki ne vásároljon alkalmi árus­tól, ne fogadjon el ajándékba sem, legfeljebb, ha képesített ellenőrrel (pl. ha van ilyen a helyi piacon) megvizsgáltat­ja. Kiránduláson, turistauton vagy csak gombaismerői kép­zettségű egyén társaságában szedjenek gombát, vagy mu­tassák meg az egész gyűjte­ményt gombaellenőrnek. A fővárosban jelenleg a Moszk­va téren működik a KÖJÁL kezelésében gombavizsgáló ki- rendeltség szombaton, vasár­nap és ünnepnap 14—20 óráig a Trombitás étterem térre né­ző részén egy pavilonban. Nagyobb piacokon a hivatásos gombaszakértők szintén meg­vizsgálják a szedett gombát. A vizsgálat ingyenes. HANGSÚLYOZZUK, hogy a szakismereten kívül nin­csen semmilyfen általánosan alkalmazható és megbízható módszer (ezüstkanál-fekete- dés, rovar- vagy állatrágás, illat, vagy szín), amivel az ehető gombát meg lehet kü­lönböztetni a mérgezőktől. A legtöbb gombamérgezés — mint az ételmérgezések — hányingerrel, hányással, has­menéssel, gyomor-, bélgör­csökkel kezdődik. Ezeken kí­vül a gomba fajtájától füg­gően más tünetek (szájszáraz­ság, bőrvörösség, verejtéke­zés, nyálfoiyüs, izomremegés, látási zavar, stb.) is jelent­kezhetnek. Nagyon fontos, hogy ha gombás étel fogyasz­tása után — akár csak enyhe formában is — a „gyomor­rontás” előbbi tüneteit észlel­jük, azonnal forduljunk or­voshoz, szükség esetén hív­junk mentőt! Senki ne pró­bálkozzék házi diétás kezelés­sel, mert a késedelem végze­tes lehet. Külön meg kell em­líteni, hogy a legtöbb halált okozó gyilkos galóca gyakran csak 6—10 órával az étel el­fogyasztása1 után okoz pana­szokat, ezért „gyomorrontás”-, nál az előző napi gombás ételt nem szabad figyelmen kívül hagyni. GOMBAMÉRGEZÉS GYA­NÚJA esetén az ételmaradé­kot, a gomba tisztítási hulla­dékát ne semmisítsük meg, mert abból a szakértő meg tudja állapítani a mérgezést okozó gombát, s ez a gyógyí­tás számára is hasznos; mert célzott kezelést tesz lehetővé. Dr. Novotny Tibor, az OÉTI tudományos osztályvezetője következő napokban kis stag­nálás vagy ingadozás követett és a következő héten a vártnál kisebb a gyar apodás. Ilyenkor nagy az aggodalom: „Nem hí­zott a héten a,gyerek”. Nem kell búsulni: a gyerek nyu­godt, békés viselkedése és a néhány nap múlva mért újabb gyarapodás megnyugtathatja a szülőket. A csecsemők az első év fo­lyamán havonta átlagosan fél kilót híznak. Az első félévben rendszerint többet, a második félévben általában keveseb­bet. Legtöbben öt-hathónapos koruk körül megkétszerezik, egyéves koruk körül meghá­romszorozzák születési súlyu­kat. Ez azonban nem szabály. A nagyobb születési súllyal született gyerekek általában később érik el születési súlyuk kétszeresét. Egyéves korra ugyanis a legtöbb csecsemő nyolc-tíz kiló, csaknem függet­lenül attól, hogy mennyit nyo­mott újszülött korában. A má­sodik évben erősen lelassul a gyarapodás tempója: a legtöbb gyerek második évben nem hí­zik többet két vagy három ki­lónál. NEM KELL ARRA TÖRE­KEDNI, hogy gyorsan és minél többet hízzon a csecsemő. A felhizlalt, kövér gyerek nem mindig egészségesebb, mint a vékonyabb. Sok helytelenül táplált csecsemő gyorsabban hízik, mint a helyesen táplált. A tápszerrel tápláltak például rendszerint kövérebbek a szo­pósoknál, s később is a sok darát, lisztet fogyasztók súlya nagyobb, mint azoké, akiknek egészséges táplálék, főzelék, gyümölcs a fő eledelük. Abba azonban nem kell, sőt nem szabad belenyugodni, ha a csecsemő súlya heteken át semmit sem emelkedik. A megoldás azonban nem az, hogy többet akarjunk vele megetetni, mint amennyit szí­vesen elfogad. Ezt soha, sem­milyen körülmények között sem szabad megtenni. Lehet, hogy másfajta táplálékra van szüksége, de még gyakoribb az, hogy az életmódján ,kell változtatni, pl. keveset van le­vegőn, keveset mozog, vagy éppen keveset alszik. E hibák kiküszöbölésével legtöbbször eredményt érünk el: A hossznövekedésben is nagy egyéni különbségek van­nak. Születéskor a legtöbb új­szülött 50 centiméter. Az első életévben kb. 24—28 cm-t nő a csecsemő. A második évben a hossznövekedés is erősen lelas­sul, a kétéves gyerek magas­sága 83—90 cm. A CSECSEMŐKORI NÖVE­KEDÉS és súlygyarapodás tempójából nem lehet a fel­nőttkori méretekre, alakra kö­vetkeztetni. A kövérkés cse­csemő és kisgyerek a serdülő­korban megnyúlhat, az addig törékeny pedig tenyeres-tal- pasabbá válhat. Dr. Fáik Judit A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Védekezés a porveszély ellen „Gravimetrie” néven újfajta pormintavevő készüléket szer­kesztettek angol kutatók azok számára, akik kézi szer­számokkal dolgoznak. A képen látható módon a hát-derék táj­ra erősíthető készülékben egy szivattyú működik, amely szű­rőbetéten át áramoltatja a munkás nyaka magasságában beszívott levegőt. A szűrőn összegyűlt napi vagy heti por­mennyiséget elemzésnek vetik alá, megállapítják az összetéte­lét és azt, hogy eléri, vagy .meghaladja-e a még káros kö­vetkezmények nélkül beléle­gezhető mértéket. Jóllehet az emberi szerve­zet, az orr, a torok és a tüdő szűrő, mosó és lekötő „beren­dezései” révén természetes módon védekezik a levegő porártalma ellen, de egy bizo­nyos határon túl és az 5 mik­ron átmérő alatti részecskék esetében már nem tud minden veszélyt távoltartani. Éppen ezért a levegőnek ipari porral való szennyezettségét, a por­szemcsék összetételét, nagysá­gát és koncentrációját ellen­őrizni kell. Csak így lehet ide­.......) je korán megelőzni a mérgezé­seket, a szilikózist, az azbesz- tózist vagy a tüdőrákot. Sok or­szágban a porkoncentráció kü­szöbértékére ma már törvé­nyes előírások vannak. Adatok távfeldolgozása Őszi kiránduláshoz Hűvösebb napoltra, esős, szeles őszre ajánljuk ezeket a s-portos, praktikus kabátmodelleket. Köny- nyű szövetből, ballonból, orkán- anyagból készíthetjük. Jó szolgála­tot tesznek kirándulásnál, utazás­nál. Védenek a széltől, az esőtől és nagyon divatosak. A sportos ha­tást az anyagokon kívül a tűzések, a nagy zsebek, a cipzár és gomb-csat díszítések biztosítják. <P. K.) Az elektronikus adatfeldol­gozást fokozott mértékben ve­zetik be olyan üzemekben és intézményekben is, amelyek­nek adatmennyisége nem in­dokolja egy külön feldolgozó gép beszerzését. Ilyenkor meg kell oldani a decentralizáltan „termelődő” adatok átvitelét egy adatgyűjtő helyre, s on­nan a feldolgozó központba. Az adatok távátvitele és táv- 'feldolgozása új feladatok elé állítja a híradástechnikát. Meg kell oldania az adatoknak a távközlési hálózaton át való átvitelét, s megfelelő adat­gyűjtő és adatátviteli bérén- ' dezéseket kell a távfeldolgo­zásban érdekeltek rendelkezé­sére bocsátania. NDK-beli szakemberek olyan távadat-berendezést fej­lesztettek ki, amely 5—20 adatállomásból (adatfelvevő berendezésből) és egy vevőből áll Nyelvtanító komputer Az azerbajdzsáni Pedagógiai Intézetben működik egy elekt­ronikus számítógép, amelyet az idegen nyelvek tanításában használnak fel. A gép — amelynek a memóriájába egy angol nyelvkönyv anyagát táp­lálták be — a televízióéhoz hasonló ernyőn feladja a ta­nulóknak a leckét és értékeli a feleleteket, jelzi a hibákat, és azt is, hogy milyen nyelvtani szabályt sértettek meg. Ha ugyanaz a hiba megismétlődik, jelzi, hogy melyik korábbi lec­két kell megismételni. Az írásr beli dolgozatokat osztályozza, az értékeléskor mérlegeli az elkövetett hibák súlyosságát, és jelzi a dolgozat elkészíté­sének időtartamát. . Kénfelep a budai járásban A Földtani Intézet múlt év során végzett kutatásai Zsám- bék, Perbál, Páty, , Budajenő térségében meglepő eredmény­re vezettek. A földtörténeti középkor triászrögeivel körül­vett medencealakulatban a Biciklilánc Szabó Mihály éjjeliőr felvette a fize­tését és elindult, hogy megvegye a láncborítót a kerékpárjára. — Nincs — mondták az üzletben. Szabó Mihály álldogált még egy da­rabigf gondolatban végigkérdezte: „Mi­kor lesz?”, „Mikor volt?”, és így to­vább, aztán csak legyintett, és kért egy láncot. „Mégis, új lánc, nem csapkod annyira.” — Kifogyott — felelt az eladó; és még volt benne tisztesség, mert idő­közben elfoglalta magát egy komplett kerékpár papírjainak kiállításával. — Mikor lesz? — kockáztatta meg Szabó Mihály. — Nézzen be a jövő héten — morog­ta az eladó, de Szabó Mihály nem tud­ta biztosan, neki szólt-e, vagy annak, aki kontraagyat hért a háta mögött. — Legalább egy nadrágcsíptetőt le­hetne kapni? — fordult kicsivel ké­sőbb a fekete szélű tehénszemekkel bá­mészkodó tanulólányhoz. — Nadrágcsíptető van? — fordult a lány az eladóhoz. — Micsoda? Nadrágcsíptető?... Ta­lán a nadrágboltban! — Most mit csináljak? — tűnődött Szabó Mihály egy áruház kirakata előtt. „Vásároljon szaküzletben!” — villant agyába, és elsétált a szaküzletig. — Nem tartunk, kérem — mosoly­gott az üzletvezető —, mi nadrágokat árulunk... — Gondolhattam volna... — sóhaj­tott Szabó Mihály, majd így morfondí­rozott: — Hol a jóistenben találok én nadrágcsíptetőt? Ez egy. Ha láncvédőt akarok, vehetek egy egész kerékpárt. Ez kettő. Ha meg láncra, várok a jövő hétig, vagy ki tudja, melyik jövő hétig, elköltőm közben a fizetésem, lís a jö­vő hónapban kezdhetem elölről. Ej, a fene bánja, ha már egyszer itt va­gyok!... Előbb-utóbb úgyis kellene nadrágot venni... — Valami akkurátusabb szárút ke­resnék — nézett végig a polcokon —, már ami nem akad bele a kerékpár­láncba ... — Ezt a nyugatnémet farmert adha­tom — nézett végig a vezető is a gazda szemével, a vevő tekintetét követve. — öreg legény vagyok én már az ilyen macskanadrághoz — mosolyodon el szégyenlősen Szabó Mihály. — Öreg ember nem vén ember! A legszebb legénykorban tetszik lenni, ve­lem együtt — kacsintott a kereskedő, és minden humora arcán tündökölt, amennyit csak elsajátíthatott a textil­szakmában töltött negyven esztendő alatt. Szabó Mihály tudott nemet mondani. Amihez nincs kedve az embernek, ar­ra nem kényszeríthetik; csak azért, mert be talált lépni egy üzletbe... De az is biztos, hogy ha már eddig eltöl- tötte az időt, dolgavégezetlen nem me­het haza. Eszébe jutott, hogy járt ő már csizmában, annak idején, legénykorá­ban. Igaz, elszokott tőle, mert aztán városon élt; de nem is olyan rossz az, különösen télen. — Egy csizmanadrágot néznék hu­nyorított a „legénytárs”-ra. — Csizmanadrágot? — kérdezett vissza a másik, lís fáradt mosollyal széttárta a karját. — Hát akkor hol kapok? — kérdez­te az éjjeliőr elbizonytálanodva. — Nézze meg a Baross téren — vont vállat a kereskedő, majd hozzátette: — A Keleti pályaudvarnál... Szabó megköszönte, és elballagott a metróállomáshoz. A sebes rohanás és a mozgólépcsők izgalma felfrissítette a fejét, meg is szédítette kissé, és először is arra jött rá, hogy könnyelműség lenne egyhavi fizetésből csizmanadrágot is, meg csiz­mát is venni, egyik a másik nélkül meg mit sem ér. Aztán — ahogy a motor­üzlet előtt ücsörgött, észrevette, hogy kismotor hitellevélre is kapható. Befordult a talponállóba, hogy egy pohár sör mellett gondolkodjék egy kicsit, no meg pihenni sem árt, hatvan év mégiscsak hatvan év... A barna sört nem szerette, fröccsöt ivott, ez meg előhozta az étvágyát. Ebéd után kávét is vett, mert a második fröccs elnyomta kissé. Aztán visszament a motorüzlethez. Megkérdezte, mennyit kell előre lefi­zetni. Kiszámította ugyan maga is, mégis meglepődött, mert a kamatra nem gondolt. * — A fenének se kell ilyen girhes jó­szág — szemlélte meg újra. — Hová teszem az öregasszonyt avval a széles farával?... Taxi kell már mine­künk ... Vagyishát személygépkocsi... Kifordult az üzletből és hazafelé in­dult. Közben egyre csak spekulált. — Hozzá kéne még tenni a jövő ha­viból ... — Fenédzik! Nem ér ez annyit.,. — De nem is cammoghat ma már úgy az ember... Meg csak nyomkodja, nyomkodja... — A Sütőnek is van... Lehet is, akit úgy segít a fia! — Legalább olyan háromkerekű!... — Megvoltam eddig is, megleszek ez­után is! — Csakhát... Igen... — Akár beteszem.,. Akár eliszom... Akár hazaadom ... Ez történt. Kedélyesen a konyhaasz­talra csapta az egészet. — Nesze. anyus. Hiánytalanul!... Kivéve két nagyfröccs, egy házi disz­nótoros ... Meg még, majd elfelejtet­tem, egy dupla kávé ... Trencsényi Imre miocén ■ tenger egykori lagú­náját mutatták ki. A kis la­gúnamedence közepén agyag- márga rétegek, peremein mészaliga-maradványos meszes rétegek találhatók. A kis me­dence közepe táján a gipsz vízmentes változata az anhidrit helyenként tömegesen kénné alakult, felette a tenger bepár- lódását bizonyító sós breccsa települ. Magában az agyag- márgában gyakoriak a nagy méretű gipszkristályok. A min­ták egy részében az elemi kén mennyisége mintegy 39%, a kéntelep vastagsága 55 cm, e készletek nem lebecsülen­dők. Az agyagmárga egy ré­szében jelentős a kátránytar­talom, amely hasonlóan a bakonyi olajpala előfordulá­sokhoz algákra vezethető visz- sza. Nagykereskedelmi vállalat felvesz közgazdasági technikust közgazdasági egyetem belkereskedelmi szakán végzett fiatal közgazdászt gép- és gyorsírókat, adminisztrátorokat, udvari takarítókat (nyugdíjas is lehet), gépelni tudó adminisztrátort, gépkönyvelőket, rendész-tűzrendészt, valamint vas-műszaki, ruházati kereskedőket. raktári, tmk-segédmunkásokat, gépkocsiszerelőt gépkocsivezetőket nem nyugdíjas portást Jelentkezés: SZÖVÁRU VÁLLALAT 1450 Budapest IX., Soroksári út 16. (o Boráros térnél).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents