Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

1975. SZEPTEMBER 6.. SZOMBAT kMúod Ködösítés H ogy képletesen fejez- Sajátos módon zajlott a zem ki magaim: nem szúnyogirtás eredményes­szerettem voltna az el- ségének vizsgálata. Az ir- múlt napokban a bőrük- tás előtt és után ugyanazon ben lenni. Már tudniillik a helyen, ugyanazon idő- a szúnyogoknak, amelyek pontban meghatározott — hogy a képnél marad- időtartamig szúnyogszám- jak — idén nyáron külö- lálást végezitek. Egy fél- nősen nem fértek a bő- meztelen ember volt az rükbe, és óriási rajokban „áldozat”, akinek a bőrére szállták meg végig a Duna- az egyértelmű szándékkal partot, sőt jó pár kilomé- landoló szúnyogokat egy terrel be is merészkedtek a speciális kiképzett üveg­hegyek közé. csőbe szippantották fel. S Az elmúlt két hónapban ha egy-egy szúnyog meg is a mostani volt a negyedik szökött, számolni akkor is vegyszeres irtás, melyet lehetett — a csípéseket. Az úgynevezett meleg ködösí- illetékesek a számlálás da- téssel végeztek el. A „had- raberedményéről nem nyi- műveletekre” késő este és latkoztak, de annyit meg- kora hajnalban került sor, tudtam, hogy a ködösítés egyrészt, _ hogy ne zavarják után a szám lényegesen a lakosságot, másrészt a csokiként, napsütésben a hatás ked- . .... , vezőtlenabb. A növényvédő .. ^ többszörös szunyogir- áilomás időben értesítette J“* va’^an szükség volt, a tanácsokat, hogy tájékoz- azért, ment az árvíz tassák a helybelieket, fő­képp a méhészeket: a mé- haket ugyanis zárva kellett tartani a szúnyogirtás ide­je alatt, nehogy a méreg kárt okozzon bennük. miatt ugrásszerűen megso­kasodtak a zümmögő „fe­nevadak”. Most bosszúit állt rajtuk a növényvédő állomás — egyértelmű ködösítéssel. i \sSSfSSSSSSSSSSSSWSSSSSSSSS*SSS/S/SSSfSS*/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSfSSfSSSSfS>SSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSyS. Jó termést ígér a kukorica Kaszálják a lucernát — Megkezdődött a szüret Az aratás járási eredményei­ről és a jelenlegi mezőgazda- sági munkákról kértünk tájé­koztatást Maholányi Józseftől, a járási hivatal főelőadójától. Elmondotta, hogy a durva bog- dányi Úttörő Tsz-ben 40 hek­táron, a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben pedig 100 hektáron maradt tartósan a ki­öntött Duna. A termésből tel­jesen csak az Üttörő Tsz-ben pusztult el 16 hektár őszi ár­pa. A búzát végül nagy vesz­teséggel sikerült augusztus 23- ra betakarítani, dupla kerekű kombájnok segítségével. A terméseredményeket a kedvezőtlen időjárás -és az ár­Kitekintés a megyére A város és a muzsika Ha Szentendrét a művészet Városának nevezzük, általában az itt élő-alkotó festőkre, szob­rászokra gondolunk, pedig a képzőművészet kétségtelenül jelentős, de csak egyik része a város művészi arculatának. A másik ilyen a zene, amely lápten-nyomon jelen van a kisvárosban, hol a Kovács Margit kerámiagyűjtemény kertjében bensőséges kamara­muzsika, máskor a Teátrum színpadán és a városi tanács dísztermében egy-egy színvo­nalas zenekari est, kórushang­verseny formájában, vágy épp legutóbb, augusztus 19-én, a Preobrazsenszka-templom ud­varán és környékén, illetve 31-én a Szabadság-forrásnál a hagyományos szerb búcsún. Beszélgetésünknek egyik ap­ropója ez, Kovács Lajos, a Móricz Zsi,gmond gimnázium tanára augusztus 20-án kapta meg a városért kitüntetést Szentendre zenei életében ki­fejtett több évtizedes munká­jáért, most a tanév kezdetén pedig nyugdíjba vonulása al­kalmából a pedagógus szolgá­lati emlékéremmel tüntették ki. Megélénkült a kórusélet A 42 éves pedagóguspálya tehát befejeződött, de maradt, sőt, előtérbe került a korábbi mellékfoglalkozás: hosszú évek óta Kovács Lajos a Kó­rusok Országos Tanácsának megyei titkára, a megyei ta­nács kórusszakfelügyelője és egyben a városi kamarakórus karnagya. Felszabadulás la­kótelepi otthonában kerestem fel, első kérdésem éppen az énekkarokkal kapcsolatos: — Kérem, foglalja össze rö­viden a megyei kórusmozga­lom helyzetét. — Tíz évvel ezelőtt mind­össze öt minősített kórus volt, ma már ez a szám 25-re emelkedett. Ezzel az ered­ménnyel országosan az. élen járunk, a diplomás fesztivál­fokozatú váci Vox Humana külföldön is. ismert és elis­mert. Sok más jel is azt bi­zonyítja, hogy az utóbbi évek­ben megélénkült a kórusélet. Egyre-másra alakulnak az új kórusok, gazdagabbak, színe­sebbek a műsorösszeállításaik. Örvendetesen növekedett a megyében — ellentétben az országos adatokkal — a fiatal kórustagok száma. A karna­gyok húsz éve szervezett to­vábbképzésen vesznek részt, havonta a megyei kamagyi klubban, és nyaranként a tíz­napos karnagyi tanfolyamon. Az itt folyó munkával szin­tén példaként állunk az or­szág más megyéi előtt. — A megyei kórusmozga­lomban milyen szerep jut Szentendrének? — A 35 tagú városi kama­rakórus tavaly ünnepelte megalakulásának negyedszá­zados évfordulóját, és nyerte el a kiváló énekkar címet. Eddig valamennyi minősítőn részt vettünk, egy ideig az aranykoszorús fokozatot ér­tük el, majd az aramykoszo- rúst diplomával, tavaly pedig a fesztiválfokozatot. Rendsze­resen fellépünk a városban önálló hangversenyeken, vala­mint különféle ünnepségeken, társadalmi esküvőkön. A re­pertoár egyrészt XV—XVI. századi mesterek, másrészt mai szerzők műveiből áll. Ezenkívül szerepeltünk már többször a rádióban, és az or­szág számos városéban, egye­bek közt Egerben, Szombathe­lyen, Veszprémben, Székesfe­hérváron, Szolnokon. e Négyszáz növendék — Milyen lehetőség van a városban a zenetanulásra, és hogy élnek vele? — A Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskolában ének-zene tagozat működik. A tanulók közül sokan nem elégednek meg a közös énekléssel, és en­nek köszönhető, meg a város­ban tapasztalható általános ze­neszeretetnek, mely muzsiká­lás! vággyal is társul, hogy a városi zeneiskolának négyszáz növendéke van, ami a lakos­sághoz viszonyítva igen magas szám. Érdekesség, hogy ma már a klasszikus zongora mefletit egyre növekszik az igény a vonós- és fúvós hang­szerek és egyben a társas ze­nélés iránt. A zeneiskola nö­vendékei gyakran adnak kö­zös hangversenyt a gimnázi­um énekkarával, az egykor zeneiskolás, ma már főiskolás hallgatók és a zeneiskola ta­nárai pedig a városi kamara­kórus hangversenyein szere­pelnek. — Jut-e hely és idő a ze­nei ismeretterjesztésre? — Igen, az iskolai órákon kívül is: a városi művelődési központban tartja havonta összejöveteleit a Zenebarátok Köre, ahol egy-egy korról, szerzőről előadások hangzanak el, majd utána lemezről zene- hallgatás következik. A kör gyakran szervez együttes hangverseny látogatást Buda­pestre. — Mi a véleménye a Szent­endrei nyár zenei rendezvé­nyeiről? A műsorok megfele­lően alkalmazkodnak-e a hely­színekhez? , — A nyári rendezvénysoro­zat zenei részéről az utóbbi évek fejlődésének pozitívuma­ként el lehet 'mondani, hogy ma már igyekszik minden te­rületen kielégíteni a közönség különféle zenei igényét: tér­zene a Templomdombon, ka­maraestek a Ferenczy Múzeum udvarán és a Kovács Margit kerámiiagyűjtemény kertjében, a Teátrum színpadán is ren­deznek hangversenyt. Igaz, ép­pen ebben a vonatkozásiban visszafejlődés tapasztalható. Az idén a korábbi évek ha­gyományaival ellentétben a muzsikájával ide, ebbe a környezetbe illő Ex Antiquis együttes a megye művelődési központjában lépett fel, pe­dig a Teátrum akkor szabad volt, és az idő is kedvező. Pár nap múlva, stílusában egyál­talán nem ide való, beathang- versenyt rendeztek a főtéren. — Általában: megfelel-e a városban rendezett könnyűze­nei hangversenyek színvonala a kívánalmaknak? — A művelődési központ­ban, a szabadtéri moziban és a városházán több alkalom­mal tartanak beathangver- senyt, igényes muzsikát játszó együttesek közreműködésével. Az idén nyári teátrumi Koncz Zsuzsa-esten sem a zenével és színvonallal volt baj, csupán a helyszín és a zene állt el­lentétben, és így kölcsönösen rontották egymás hatását. Gazdag a nemzetiségi folklór — Visszakanyarodva a be­vezetőben elmondottakhoz, zárjuk a beszélgetést a népze­nével. Ez a téma annál is iz­galmasabb, ' mivel Szentendré­nek és o környéknek népi ha­gyományában jelentős szerep jut a nemzetiségi: délszláv, szlovák, német kultúráknak is. — Sőt: itt elsősorban ezek a jellemzők. A nemzetiségi folk­lór a tapasztalatok szerint to­vább él, virágzik a különféle mulatságokon, lakodalmakon, összejöveteleken. Jelentős ese­mény a hagyományos nemze­tiségi hét, amikor mód nyílik színpadba lépésre, a közönség előtti szereplésre is. A híres szentendrei búcsú is jó alka­lom a találkozásra, tapaszta­latcserére, mely jókedvű mu­zsikálással, táncolással páro­sul. Mindehhez a területi il­letékeseken túl a különféle nemzetiségi szövetségek je­lentős anyagi támogatást nyújtanak. Októberben rende­zi meg a KÖTA a nemzetiségi csoportok, együttesek veze­tőinek országos tanácskozását. Ezen elsősorban arról lesz szó, miképpen lehetne még jobban fölkarolni, segíteni ezt a speciális helyzetű, értékes folklórt. víz sajnos lerontotta. A szak- szövetkezetek járási átlaga bú­zából 30,2 mázsa lett hektá­rodként, az állami gazdaság­ban pedig mindössze 25 má­zsa. A legjobb eredményt a po- mázi Petőfi Tsz és a szent­endrei Mathiász Tsz érte el, hektáronként 36 mázsá- * val, a leggyengébbet az Óbuda, 25,8 mázsával, örvendetes, hogy az árvíz sújtotta Üttörő Termelőszövetkezetben végül is 29,5, a Kék Duna Szakszö­vetkezetben pedig 28,5 mázsát értek - el hektáronként. A szö­vetkezetek a Mathiász Tsz ki­vételével kenyérgabona-szer­ződésüket nem tudták teljes egészében teljesíteni, termés­kiesés, illetve minőségromlás miatt. A Petőfi Tsz 90, az Ö- buda 73, az Üttörő 70, a Kék Duna Szakszövetkezet pedig 75 százalékban tett eleget kö­telezettségének. Az aratást követő munkák sem folytak zavartalanul. A gyakori eső akadályozta a fo­lyamatos szalmabetakarítást, emiatt a szalma tíz százaléka még mindig kint van a határ­ban. a nyári talajmunkák késé­se miatt a gazdaságok többsége a műtrágya kiszórás után jelen­leg a tarlókon a mélyszántást végzi. Ennek a munkának ed­dig a felével végeztek. Változatlanul jó termést ígér a kukorica és a siló- kukorica : 40—45, illetve 350—450 mázsát hektáron­ként. A silózást augusztus végén kezdték, a lucernát már har­madszor kaszálják; az eddigi jó minőségű termés 50 mázsa hektáronként. Egyes területe­ken negyedik kaszálással is számolnak. A szálas- és tö­megtakarmány a szövetkezetek véleménye szerint fedezi a szükségletet. A Kék Duna Szakszövetkezet burgonyater­melésének várható termésátla­ga: 200 mázsa hektáronként, ami igen jónak értékelhető, annak ellenére, hogy a terüle­tet teljes mértékben nem si­került megmenteni a burgo­nyabogár pusztításától. Ami a gyümölcstermelést il­leti : szüretelik az őszibarac­kot. A Munkaterápiás Intézet gazdasága eddig 22 vagonnal, a Mathiász Tsz 14 vagonnal értékesített. Még összesen 8— 10 vagon,nyi vár szüretelésre. Az Árpád Szakszövetkezet őszibarackosa 100 százalékos jégverést szenvedett, így mind­össze 5—6 vagonnyi barackot tudtak leszedni. Körtéből a Munkaterápiás Intézet gazda­sága eddig 12, szilvából 5 va­gont szüretelt. Ezekből a gyü­mölcsökből a nagyobbik rész még a fákon van. Jók a szőlő terméskilátá­sai, különösen a Mathiász Tsz-ben és az Árpád Szak- szövetkezetben. A Szentendrei-szigeten már megkezdődött a szüret: az egyik legkorábban érő fajtá­ból, a Csabagyöngyéből két hektáron végeztek a szedéssel, most szedik négy hektáron az Xrsai Olivért, hat hektáron a szőlős-kertek királynőjét, öt hektáron pedig a Glória Hun­gáriát. Eddig összesen 200 má­zsa csemegeszőlőt értékesítet­tek. a továbbtanulóknak A pomázi Munkaterápiás Intézet 50 ezer forintos ala­pítványt hozott létre. Ennek kamataiból az intézetben dol­gozó több gyermekesek to­vábbtanuló gyermekei kap­hatnak ösztöndíjat. Miért csak bírságolással? Tahitótfaluban az érvény­ben levő tanácsrendeletek végrehajtásában a köztisz­tasággal és a szemétszállí­tással kapcsolatosak okoz­zák a legtöbb gondot a he­lyi vezetésnek. Míg a ^la­kosság egyre többet törődik a lakások tisztaságával, ugyanakkor teljesen elha­nyagolja a házak előtti sza­kasz rendbetételét. Jogsza­bály is kimondja, hogy minden tulajdonos köteles a saját háza, illetve telke előtti vízelvezető árkot tisz­tán és rendben tartani. A községben jelenleg túlnyo­mó részt csak bírság kisza­básával tudnak e rendelet­nek érvényt szerezni. Tahiban a helybeliek nem fogadták kellő megértéssel az intézményes szemétszállí­tást, és év végén csak vo­nakodva hajlandók a díjat befizetni. Másrészt sokan még mindig nem a szemét­telepet használják fel a hulladék lerakására, hanem annak környékét, valamint a patakmedret és a Duna- partot. Amint a Kék Duna Szakszövetkezet végez apaj- tagődöri szemétlerakodó­telep dózerolási munkáival, szigorú szabálysértési bírsá­got fog a tanács kiróni azokra, akik másutt szeme­telnek. — A PAÉV dolgozói a II. féléves munkaverseny során vállalták, hogy a váci műve­lődési ház építkezését decem­ber 13 helyett már novem­ber 7-re befejezik. Jön: a radírozható golyóstoll Üf termékek az írószergyárban A PEVDI szentendrei üze­me jelenleg 32 fajta írószert készít. Mivel az import alap­anyagok az első negyedévben a vártnál későbben érkeztek, az évi 210 milliós tervből jú­lius végéig csak 102 milliós termelési érték realizálódott. Súlyos létszámhiánnyal küsz­ködnek. összesen 45 ember­Városi hírek Elkészült az idei lakásérté­kesítési és lakáskiutalási pót- névjegyzék tervezete, melyet a városi tanács hirdetőtáblá­ján lehet megtekinteni. ★ A városi tanács pénzügyi osztálya a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola sportegyesüle­tének a városi sportpálya karbantartására 295 ezer fo­rintot utalt át. A munkálatok már megkezdődtek. ★ Az óvodai jelentkezők ké­relmét a felvételi bizottság szeptember 15-i ülésén bírál­ja el. ★ Készül a tervtanulmány. Szentendre bekapcsolása az országos gázhálózatba — er. ről készít tervtanulmányt a Tiszántúli Gázszolgáltató Vál­lalat. Ennek előkészítő része­ként a tervcsoport megkeres­te a szentendrei intézménye­ket és vállalatokat a várható gázigény felmérése érdeké­ben, a műszaki osztály pedig út- és utcajegyzéket állított össze a tervező által meg­adott szempontok szerűit. rel kevesebb dolgozik itt a szükségesnél, ám a munkaidő jobb kihasználásával és meg­felelő szervezéssel szeretnék az év hátralevő szakaszában a termelékenységet annyira nö­velni, hogy végül teljesítsék a tervet. A Pest megyei Vegyi- és Di- vattcikkipari Vállalat összter­melésének 30 százalékát ez az üzem adja úgy, hogy az itte­ni létszám csak 20 százalék? az összes dolgozókénak. Mos készítik Szentendrén négy színben az új, úgynevezet sorkiemelő toll, a patronos töltőtoll és a radírozható go­lyóstoll prototípusát. Ezek ha megfelelnek a kívánalmak­nak, jövőre kaphatók lesznek a? üzletekben. És egy másik hír: még az idén elkészül a gyár kapujánál az új porta- és trafóház épület. Az oldalt írta: Dalos Gábor Fotók: Tóbiás Irén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents