Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-06 / 209. szám
X/tiilav / 1975. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT V '* ■ ' és doktoravató ünnepség a politikai főiskolán Sportcikk és dsszmű Pénteken diplomakiosztó és első alkalommal doktoravató ünnepséget tartottak az MSZMP Politikai Főiskoláján. A felsőoktatási intézmény előadótermében rendezett ünnepségen részt vett és beszédet mondott Övári Miklós, a Politikai * Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Ezt követően Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a politikai főiskola rektora átadta a nappali s a levelező tagozaton, illetve kiegészítőt végzett 220 hallgatónak a ’diplomát. Közülük 31 hallgató — kiváló tanulmányi eredményeiért és a közösségi életben tanúsított példamutatásáért — vörös diplomát kapott. A politikai főiskola életé ben először került sor doktori oklevelek kiadására. A politikai tudományokból egyetemi doktori címet kaptak kilencen, közülük négyen kiváló minősítésű oklevélben részesültek. Az újonnan avatott doktorok valamennyien a párt- és állami élet, valamint a gazdaság, a kultúra területén vezető beosztásban dolgo- zók, akiknek hivatásuk megfelelő ellátása megköveteli a politikai tudományokban való magas szintű jártasságot. Az ünnepség Nemes Dezső zárszavával fejeződött be. Összehívják a első országos tanácskozását RISZ-akdó a pályakezdő fiatalok segítésére ! A pályakezdők első lépéseit egyengető, beilleszkedésüket segítő KISZ-mozgalom országos elterjesztésére, megszilárdítására és egyesztendős tapasztalatának összegyűjtésére — az idei ifjúmunkás napok egyik fontos eseményeként, még az esztendő vége előtt összehívják a patronálok országos tapasztalatcseréjét. Az Ifjúmunkás Tanács nagy jelentőségűnek tartja, hogy a pályakezdők beilleszkedésének segítése egyénre szabott legyen. Az alapelv: minden pályakezdő fiatalt patronálni kell, akinek szüksége van a segítségre. A szakmunkástanulókat és pályakezdő fiatalokat segítő országos mozgalom rendszerének kialakítása, megszervezése, elterjesztése csak széles körű társadalmi összefogással, az állami és társadalmi szervek összehangolt munkájával lehetséges. A patronálás megszervezése önmagában nem elegendő a zökkenőmentes munkahelyi beilleszkedéshez, hiszen nem pótolhatja a közvetlen munkahelyi kollektíva a szocialista . brigád, a KISZ-szervezet, közösségi erejét, segítő gondoskodását. Éppen ezért hívják össze a patronálok 1. országos tapasztalatcseréjét, a tanácskozástól is várva a jó példák, a hasznosítható megoldások elterjedését. Műemlékvédelmi kiállítás, filmszemle Befejeződött a váci városépítési találkozó A Magyar Urbanisztikai Társaság, az Országos Műemléki Felügyelőség és a váci városi tanács rendezésében tegnap folytatódtak a város- építési találkozó eseményei. A második nap programjának , középpontjában a műemlékvédelem állt, illetőleg az ezzel kapcsolatos tudományos ismeretterjesztés. Ennek jegyében nyílt meg délelőtt a volt görögkeleti templomban a mai magyar műemlékvédelem helyzetét átfogóan bemutató kiállítás. Megnyitójában dr. Dercsényi Dezső Kossuth-díjas művészettörténész, a műemléki felügyelőség igazgatóhelyettese egyebek közt hangsúlyozta, hogy az idén 103 éves intézményes műemlékvédelem az elmúlt 30 év alatt többet tett a múlt értékeinek megvédéséért mint a megelőző hét évtizedben. Ezt az összegezést szemléletesen bizonyította a kiállítás is, amely kitűnő fényképekkel mutatta be a helyreállított, rendbehoz ott régi épületeket, művészi alkotásokat. A kiállításnak helyet adó város külön tablón szerepel, a Kőkapuval, a Március 15-e térrel és a székesegyházzal. A váci program délben a Madách Imre művelődési házban filmszemlével fejeződött be. A műemlékvédelmi ismeretterjesztő filmek bemutatóját dr. Barcza Géza, a műemléki felügyelőség osztályvezetője nyitotta meg, majd Kollányi Ágoston (Száz év, Kibontott ablakok), Szijj Miklós (Búvó örökség, Hegyalja műemlékei) és Babura László (Újjászületés) kisfilmjeit vetítették. Jelentős szerepet kaptak a múlt értékeinek védelmét hangoztató filmekben Fest megye műemlékei is, mindenekelőtt a visegrádi vár és a zsámbéki templom. A bemutató nagy sikert aratott. , Harminc éves lesz jövőre az úttörőszövetség Az elődökre emlékezve, újabb feladatokat vállalva Az alagi Bőripari Szövetkezet dunakeszi részlegében, bőrdíszművet, lósportcikkeket és sporllabdákat — mintegy 130 féle terméket — gyártanak. A labdák és lószerszámok exportra, a bőrdíszművek hazai megrendelésre készülnek. A szövetkezet évi termelése közel 20 millió forint. Táblás írén felvétele NDK-kooperációvá I Vasúti postakocsik Az NDK Posta- és Távközlési Intézete szakembereinek közreműködésével vasúti postakocsik tervein dolgoznak a Győri Vagon- és Gépgyár vasúti járműszerkesztési főosztályának tervezői. A megrendelés 70 postakocsi tervezésére és gyártására szól. A kocsik 160 kilométeres óránkénti sebességre lesznek alkalmasak, s a nagy sebesség miatt mágneses sínféket alkalmaznak. Az új vasúti postakocsi prototípusa 1976-ban készül el. . Rövidesen fennállása harmincadik évfordulóját ünnepli a Magyar Úttörők Országos Szövetsége. Az eredményes úttörőmunkához megfelelő útmutatást nyújtott az MSZMP XI. kongresszusa. E céloknak és feladatoknak a megvalósítása minden úttörő és úttörővezető feladata, kötelessége. Az új mozgalmi év terveiről, elképzeléseiről Hájra Júlia megyei úttörő titkárral beszélgettünk. A kongresszus után — Milyen útmutatást kapott az úttörőszövetség az MSZMP XI. kongresszusától? — Fő feladatúnk változatlan: a gyerekek közösségi életének — világnézetük kialakításának, szórakozásuknak, ismeretszerzésüknek — a szervezése, az iskolai nevelés segítése. Az úttörőcsapatokat ütőképes, öszekovácsólódott közösséggé kell tennünk. Nem közömbös senkinek sem, hogy a mozgalmi élet legfiatalabb korosztálya miként nő fel a társadalmi feladatok megértéséig és megvalósításáig, hogyan felelnek meg a várakozásoknak. Célunk, hogy szervezetünk minél több pártoló tagot, paitronálót, a megbízatását meggyőződéssel és odaadással teljesítő barátokat szerezzen. — Melyek a most induló mozgalmi év legfontosabb feladatai? Hogyan készülnek a pajtások a Magyar Úttörők Országos Szövetsége harmincadik évfordulójának a megünneplésére? — Először a Nem térkép e táj ... expedíció értékeléséről beszélnék, hiszen ez egyik legfontosabb feladatunk. A csodálatos Radnóti-vensből átvett, átalakított idézet jelkép, és valóság egyben. A pajtások következetes munkával kutatták környezetük, lakóhelyük történelmi hagyományait, az ott élő emberei jelenét és múltját. Most az akcióban elért eredményekről adnak számot. — A legnagyobb esemény életünkben természetesen szervezetünk fennállásának harmincadik évfordulója. Igaz az 1919-es Tanácsköztársaság idején néhány hónaiig működött úttörőcsapat hazánkban, a kíméletlen fehérterror azonban — akárcsak valamennyi haladó erőt — feloszlatta, s leszámolt vezetőivel. Harminc év emlékei — Most a felszabadulás utáni időkre emlékezünk. Mozgósítani akarjuk Pest megye 90 ezer pajtását és 5 ezer úttörővezetőjét, hogy őrizze tovább az 1974. szeptember 23- án Battonyán fellobbantott lángot, amely hazánk felszabadulásának tiszteletére — a szabadság, az új élet jelképeként — eljutott az ország valamennyi úttörőcsapatához. Ezt a lángot, az emlékezés tü- zét megőrizzük az úttörőszövetség 30. évfordulójának a napjáig, 1976. június 2-ig. — A szabadság tüzének őrzése egyúttal úljabb feladatok végrehajtását követeli a pajtásoktól. A magyar és a nemzetközi úttörőmozgalom megismerésén kívül több évforduló, hagyomány szab irányt munkánknak. Hogy csak néhányat említsek: I. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója a szabadságharcosok hőstettéinek felidézésére szólít. Említhetném az 1905-ös orosz forradalom megértetésének jelentőségét, vagy a 40 évvel ezelőtti spanyol polgárháború eseményeit, de ugyanígy a chilei Népi Egység győzelmének ötödik évfordulóját. Őrsök — vendégségben — A munka már megkezdődött. A csapatvezetők előkészítő tanfolyamán megbeszéltük, hogy még a tanévnyitó előtt találkozzanak az úttörőtanács- titkárokkal. Szeptember elseA Pest megyei NEB megvizsgálta Sok-e, kevés-e az importcikk? jére elkészítették segítségünkkel mindazokat a felhívásokat, transzparenseket, plakátokat, amelyek hírül adják az úttörőknek, a kisdobosoknak, a pationálóknak és a szülőknek: milyen munka vár az úttörőkre az új iskolaévben. — Javasoltuk az úttörőcsapatoknak, s a munkát figyelemmel kísérő felnőtteknek: azok a szülők, akik úttörők voltak, hívják meg otthonukba azokat az őrsöket, amelyeknek gyermekük is tagja. Feleleveníthetik így emlékeiket, mesélhetnek a szervezet múltjáról. — Mindezt kiegészítené egykét érdekesebb megmozdulás. Így például: Hogyan éltek elődeink a tizenkét pont szellemében? címmel nyomolvasást szervezhetnének a pajtások a volt' úttörők életének megismerésére. Jó kezdeményezés volt a Tettek beszélnek akció, s ezért folytatása tovább emelheti az úttörőmunka színvonalát. Legfontosabb a tanulás — A mozgalmi élet mellett persze a pajtásoknak legfontosabb feladata a tanulás. Minden úttörő érdeke és kötelessége, hogy megtegyen minden tőle telhetőt ezen a téren is, s ha majd 1976. június 2-án — az úttörőszövetség születésnapján — a csapatzászló alá áll, eredményekről számolhasson be — mondta befejezésül a megyei úttörőtitkár. Virág Ferenc Bányásznapi ünnepségek Az országban sok helyütt már pénteken megünnepelték a 25. bányásznapot. A szénbányászok központi ünnepségét Tatabányán tartották, nagyszabású felvonulással egybekötve, amit ezentúl évente rendszeresen megtartanak. A tatabányai ünnepségen,’ amelyen lengyel bányászifjak is részt vettek, megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Seregi Jánosnak, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezér- igazgatójának megnyitója után dr. Simon Pál nehézipari mi- mondott beszédet.1 Hangsúlyozta, hogy a bá- I nyásznap a tisztelet és becsülés jelképe, amit társadal-; műnk e fontos és nehéz hivatás művelő] iránt érez. Elmondotta a továbbiakban, hogy a XI. kongresszus határozatainak megfelelően készülnek már a szénbányászat középtávú és távlati tea-ved. 1990-re a jelenlegi évi 27 millió tonnás termeléssel szemben 37 millió tonnát várnak. Az ünnepség befejezéseként a miniszter átadta a kitüntetetteknek a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatait, a szolgálati érdemérmeket és a miniszteri elismeréseket. A központi ünnepségen kívül üzemi megemlékezések voltak a mecseki, a borsodi és a közép-duna-völgyi bányákban, a Mátraalján a külszíni fejtéseken és a szegedi szén- hidrogénes medencében, valamint a Fejér megyei bauxitbányákban. Tervpályázat A Közlekedés- és Postaügyí Minisztérium Keszthely városi tanácsának végrehajtó bizottságával együtt tervpályázatot hirdetett a város úthálózatának — különös tekintettel a 71. számú főút átvezetésére — és tömegközlekedési rendjének kialakítására. A nyilvános és titkos tervpályázat mellékletei szeptember 1-től vehetők át a keszthelyi városi tanács műszaki osztályán. vánják megvásárolni, hogy n< kelljen messziről, drágí pénzért ’ hazaszállítani. Érdekes adatok mutatják hogy a megyei boltokban árusított import ruházati cikkel honnan származnak. A szocialista országokból több min hatvan százalékuk; Jugoszláviából öt, a fejlődő országokból tíz. a nyugati államokba mintegy huszonöt százalékuk főként divat kötöttáruk. A Belkereskedelmi Minisztérium öt éve kiadott rendelet« nyomán az importáruk túlnyomó részét ma már ellátták magyar nyelvű felirattal, mégis megesik, hogy a boltbar fogkrém helyett borotvakréméi adnak a vevőnek. Általánosítható tapasztalat — hogy talár a boltvezetők kivételével —, a kereskedelemi dolgozók többsége nem sokkal többet tud az importcikkekről, mint ameny- nyi a feliraton szegepei. A kiskereskedelem véleménye A Népi Ellenőrzési Bizottság a tapasztaltak alapján több javaslattal is élt. Megállapították: helyes lenne, ha az importcikkek rendelésénél a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kiskereskedelem véleménye az eddiginél nagyobb súlyt kapna. A szak- nagykereskedelmi vállalatok negyedévenként előzetesen tájékoztathatnák a kiskereskedelmet a várhatóan beérkező árukról. Indokoltnak tartanák a népi ellenőrök, hogy az új, a közönség által még nem ismert importcikkekről — még a behozatal előtt — adjon a vállalat a kiskereskedelemnek egy minden részletre kiterjedő tájékoztatást. így a bolti dolgozók is alaposabban megismerkednének a várható cikkekkel, jobb, használhatóbb felvilágosítást tudnának adni a vásárlóknak. Komáromi Magda kekszet, tartós süteményeket, a német diétás sört, a különböző tartósított fagylaltokat. Igénylik, hogy a megismert és megkedvelt importárukat mindenkor meg is találják a boltokban. Ezzel azonban sokszor baj van. A népi ellenőrök a nagy- kátai járásban tájékozódtak afelől, hogy a megszokott cikkeket megtalálják-e a vásárlók a pultokon. Az ellátás akadozik és gyakran az olcsóbb helyett a drágább terméket kapni: a szovjet tőkehalmáj helyett a negyven százalékkal drágább holland készítményt, a jugoszláv Vegeta helyett az osztrák Mag- gi-kockát. A saját szállítóeszközzel rendelkező, vagy a fuvarköltséget vállaló boltok gyorsabban és nagyobb mennyiségű importcikkhez jutnak. Példa erre, hogy a ceglédi FÜSZÉRT-ki- rendeltsógtől az ÁFÉSZ saját kocsijával 7 ezer üveg sört szállított el, míg a túrajáratra váró ÁBC-áruháznak csak 540 darab jutott. Tájékozatlan eladók? Kötöttáruból, ' felsőruházati sikkekből, lakberendezési tárgyakból az importárubeszerzés Pest megyében ugyancsak az .lletékes szak-nagykereskedelmi vállalatok útján történik, tehát a kisebb vállalatok csak íz általuk forgalomba hozott emlékekből válogathatnak. A vizsgálat szerint a rendszeres jtánpótlás itt is akadozik, bár gaz, a nagyobb értékű import- nkkekért a lakosság szívesen >eutazik a fővárosba. Mindez Esősorban a ruházatra vonatkozik, mert a tartós fogyasztási cikkeket inkább közel kíívnmus lorgawuax uoiiyoniouL le tavaly. Ennek az árumeny- nyiségnek a hatvan százalékát Pest megye vette át. Az idén ez a keret nagyjából ugyanekkora marad, csak az arányok lesznek mások. Több a szocialista országból származó termék és csökken a tőkésországokból behozott cigaretta, ital, luxusáru mennyisége. A luxusáruk egy részét — mint erről a közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatta a sajtót — a továbbiakban nem importálják.) Jugoszláviából 10—15 százalékos a behozatal és kisebb mértékben számíthatunk a fejlődő országok küldte cikkekre is. összességében a szocialista és fejlődő országokból érkező áruk meny- nyisége jóval meghaladja a nyugati termékeket, amelynek az aránya legfeljebb 20—25 százalékos. Jelentős, szinte már napi fogyasztási cikknek számít Pest megyébén is a déligyümölcs. A bolgár bébiétel mellett idén már NDK-termókeket is lehet a boltokban kapni. Nagyobb mennyiségben, szélesebb választékban kapható diétás import élelmiszer- és italféle, tovább nő a lengyel termékek száma a magyar piacokon. Az általános fejlődés kifeje- lesztetite az emberekben az új, tetszetősebb, jobb áru utáni igényt. Életszínvonalunk is lehetővé teszi, hogy a vásárlások alkalmával válogassunk, többféle fajtát próbáljunk ki. A szocialista országok élelmiszer- és könnyűipara az utóbbi években rohamosan fejlődött, tartalmában és csomagolásában kiváló cikkeket állít elő. Ezért a magyar áru mellett a vásárlók ma már keresik például a lengyel és a cseh Pest megyében több vállalat és szövetkezet hoz forgalomba szocialista és tőkésországokból származó árucikkeket. Az ezekkel kapcsolatos problémákról tájékozódott a közelmúltban a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Három évvel ezelőtt már tartottak a megyében hasonló vizsgálatot, s az akkori tapasztalatok alapján vették szem- ügyre ismételten a témát. Csakúgy, mint a megelőző vizsgálatkor, ma is megállapítható, hogy a kiskereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek önmaguk önállóan piackutatást nem végeznek, árut nem importálnak, hanem a minisztériumok, a külkereskedelmi vállalatok és a nagykereskedelem áruajánlataira hagyatkoznak. Az üzletvezetők általában tájékozottak az igényekről. Erre szükség is van, ment az importvállalatok a vásárlót nem kérdezik meg, mire lenne szüksége, mit keres a boltokban. Hiánypótlás, választéknöveiés A külföldről behozott áruknak a megyében is — az országos helyzethez hasonlóan — elsősorban hiánypótló, választékbővítő szerepük van, de csak olyan mértékben, ahogy a nagykereskedel^ni vállalatok ezt lehetővé teszik. Nemrégiben tájékoztattuk arról olvasóinkat, hogy a Pest—Nógrád—Komárom megyei Fűszer- és Vegyiáru Nagykereskedelm i Vállalat két önálló, élelmiszert importáló DÉLKER és COMPACK Vállalattal összesen 534 millió
