Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

1975. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK •ttom ja a selejtet az új berendezés Nagy teljesítményű sajtoló berendezés próbaüzemeltetését kezdték meg a ZIM salgótar­jáni gyárában. A szovjet gyártmányú berendezés a gyár ilyen jellegű teljesítőképessé­gét 23 százalékkal növeli. A termelés gazdaságossága az új berendezés üzembe állí­tásával másként is javult: se­gítségével az eddigi, jórészt selejtbe kerülő, nehezen ala­kítható lemezeket is jó minő­ségben lehet megmunkálni. Majdnem kétmillió doboz habszifonpatron A répcelaki Szénsavtermelő Vállalat mihályi üzemének legjelentősebb terméke a hab­szifonpatron. Ez az ország egyetlen üzeme, ahol hab- szifon patront gyártanak. Az idén a hazai fogyasztók szá­mára 1,7 millió dobozt készí- tenek. Habszifonpatronból a mihályi üzem jelenleg egy­havi tartalékkal rendelkezik, ebből a közkedvelt termékből ez év augusztusáig annyit készítettek, mint tavaly egész évben. R brígádvezetőnő Negyvenöt emberről gondoskodil Szerintem a gépszeretet az, ami munkássá teszi az ember. Én valósággal dédelgettem a gépemet, reggel fél órával előbb bent voltam az üzem­ben és körbejártam mindegyi­ket, megindítottam, hallgat­tam őket — fülelve, hogy nincs-e valami bajuk. Ha gya­nús zörejt hallottam, rögtön szóltam a művezetőnek, hoz­zon szerelőt, mert rossz gé­pen nem dolgozom. Én soha­sem álltam le munka közben géphiba miatt. Amit el tud­tam rajtuk végezni, magam csináltam: olajoztam, zsíroz­tam — egyszóval karbantar­tottam őket. Tudtam, hogy meg kell becsülnöm á gépei­met, mert tőlük függ, meny­nyi pénzt viszek haza. Vé­gül - is az sem lényegtelen, mennyi pénzt kap az ember a munkájáért. Mélyebb okai is vannak az ember munkájá­nak. Ilyen szavak jutnak eszembe — kissé korszerűtle­nek sokak számára: — becsü­let, tisztesség, munkaerkölcs — de nem tehetek róla, én még úgy tudom, hogy minden munka, amit hozzáértéssel vé­geznek: alkotás. S nem mind­egy, milyen alkotást hoz lét­re az ember, hiszen a munka életünk része. S nem is akár­milyen része! Emberséggel is Miközben beszélgetünk, ki­nézek az ablakon — fölöttünk nagy léptekkel közeledik de­leléséhez a nap, a gyárudvar igazi kert, virágok, gyümölcs­fák, rendezett sétány, nyírt bokrok, s fákon nyaras szín­ben lángolnak a gyümölcsök. Hulltában egy-egy berzseny- be fordult levél számvetésre emlékeztet. A szövőnők munkája nem­csak fizikailag, hanem ide­gileg is megerőltető: géptől gépig, nyolc órán keresztül megfeszített figyelemmel vég­zik munkájukat. De nemcsak dolgozni tudnak! S nemcsak a gépre figyelnek, hanem egymásra is. Segítik a kezdő­ket, s nemcsak a munkafo­gásokat, azaz a technikai tud­nivalókat adják át, hanem emberségüket is formálják. Tudnak egymás gondjairól, örömeiket is megosztják. S így van ez rendjén, ha nem­zedékek fonódnak össze, ta­pasztalat és erő, megfontolt bölcsesség és lendület. Aki nemcsak magára gondol, aki­nek a gyár nemcsak a mun­kát adja, hanem emberi kö­zösség is, ahol véleményekés érzelmek ütköznek össze — annak frissebbnek, érzéke­nyebbnek, fogékonyabbnak kell lenni társainál. Készülni kell a munkára, mint egy szertartásra. Füll Mihályné­Egy év híján harminc esz­tendeje dolgozik Füll Mihály- né a Budakalászi Lenfonó és Szövőgyárban. Kezdetben az előkészítőben csévélőként, majd szövőként, s most retu­sálóként a filmnyomóban; ve­zetője az itteni Törekvés szo­cialista brigádnak s egyben a műhely szakszervezeti titká­ra. — A szüleimmel együtt 1946-ban. jöttünk föl Szolnok­ról, hajléktalanok voltunk, itt házat és munkát szereztünk. Számomra azóta ez a község többszörösen a szívemhez nőtt: mint említettem, ott­hont kaptam, majd saját ott­hont teremtettünk férjemmel, akivel 1948-ban házasodtunk össze. Három gyerekünk van. A munka: alkotás Tíz éven keresztül dolgo­zott szövőként, ez az időszak maradandó élményként él benne ma is: — ötgépes rendszerben vé­geztem munkámat. Szeretem a gépeket — sima, gyors fu­tásukat, s azt az egyenletes ritmust, amit egy jó gép ad. A néma szélhámos Ezekben a na­pokban a megyei kórházaknak nem ártana fokozottab­ban ügyelni a be­tegfelvételre. Egy férfi járja ugyan­is az országot, amíg le nem tar­tóztatják. Gyo­morvérzésre, gyo­morbán tál maii­ra panaszkodva kér kivizsgálást, kórházi ágyat. A férfit Pék Já­nosnak hívják, harminchat esz­tendős, utolsó munkahelye az intapusztai terá­piás intézet volt, de onnan már fél esztendeje eljött, azóta nem tudnak róla. Nem ismeri pillanatnyi hollé­tét családja sétn. Rokonsága az el­tűnést a budapes­ti II. kerületi rendőrkapitány­ságon jelentette be. Azóta körözik Pék Jánost, aki legutóbb a kapos­vári megyei kór­házban keltett ál­talános feltűnést. — Nagyon saj­náltuk — Jánost — besjéli a keze­lőorvos —, úgy tudtuk, hogy né­ma. Csak írásban közölte mondani­valóját, így érint­keztek vele beteg­társai is egészen a Rákóczi—V asas NB I-es futball­mérkőzés napjáig. Amikor ugyanis a bíró büntetőrúgást ítélt, a mi „néma” Jánosunk felkiál­tott: tizenegyes. Attól kezdve be­szélt. Elmondta, hogy tizenegy esz­tendővel ezelőtt autóbaleset követ­keztében vesztette el beszélőképes­ségét, amelyet most csodával ha­táros módon szer­zett vissza... Ma már biztos, hogy a némaság története az or­szág- és kórház­járó bűnöző egyik meséje volt. Köz­vetlenül a nagy esemény után — előbb azonban in­terjút adott a me­gyei lap / munka­társának — eltűnt a kórházból, ma­gánál tartva egyik betegtársa akta­táskáját. Mint a dunaújvárosi rendőrségen ki­derült, ugyanígy lépett le az ottani kórházból is öt­száz forinttal. Pék Jánost kö­rözik. Annyi már bizonyos — volt munkatársai bizo­nyították —, hogy sohasem volt né­ma. Az is tény, hogy büntetett előéletű, s a jelek szerint ügyesen játszik. Nem tud­ni, hol üti fel ta­nyáját, milyen mesét talál ki, ép­pen ezért nem árt óvatosabban ba­rátkozni egy új­donsült, harminc­hat év körüli fér­fiismer ősseL Személyi igazol­ványában lakóhe­lyül Zirc szerepel, ottani lakcímén azonban ismeret­len, foglalkozása betegápoló. Az or­vosok szerint: gyomrának semmi baja. nak 45 emberről kell gondos­kodnia. Érdekeiket kell vé­delmeznie. Gyönyörűen a gépből — Mindennap fél ötkor ke­lek — mondja —, ötig csak magammal foglalkozom, szin­te lelkileg előkészítem maga­mat a munkára. Kint vagyok ez alatt a kertben — virágok és növények társaságában. — ötkor ébresztem a csalá­dot, elkészítem reggelijüket s fél hatkor már bent vagyok a gyárban. Igyekszem jól elő­készíteni a munkát, mert ke­vesen vagyunk, s minden fö­lösleges mozdulatot ki kell küszöbölnünk. Sajnos, ma már ott tartunk, hogy egy munkás kettő munkáját végzi el, egy­szerűen új ember nincs. Va­laha 300 szövőnő dolgozott, m^ mindössze hetven-nyolc- van. Tehát fontos, hogy min­denki azon a területen ahol van, becsülettel végezze dol­gát. — Pedig szép ez a mun­ka, nem is tudom miért fél­nek tőle sokan. A sdknyomó- gép, amin dolgozom, ötven­hatvan méter hosszú, s igazán remek dolog, hogy bejön hoz­zánk nyersen az áru, s mi színt adunk rá. ha kell ti­zennégy különféle színt, s fi­gyeljük, mint varázslatot: ho­gyan szalad ki gyönyörűen a gépből. A. J. Átalakítás után Ismét élvezik a gyerekek a felújított és átalakított óvodát Pomázou, Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban. Nagy Iván felvétele Haltáplálék-vizsgálatok Ősszel is folytatják A Balatonon ősszel is foly­tatják a nyíltvízi tudományos munkát. A szakemberek szá­mos helyszíni vizsgálatot tar­tanak a tavon. A tihanyi bio­lógusok például a haltáplálék- vizsgálatokkal elsősorban a süllő éhezésének okát szeret­nék kideríteni. Behatóan vizs­gálják a Balaton „tömeghala”, a keszeg életkörülményeit. Figyelemmel kísérik a tó „idegen” halainak: a busának és az angolnának a viselkedé­sét. Vizsgálatot igényel a tó úgynevezett biomasszája, amelyben a legapróbb élőlé­nyek sok száz tonnányi töme­ge tartózkodik. Részben nyi­tott kérdés még aiz isznposo- dás problémája is. A programban kettőzött fi­gyelemmel vizsgálják az al­gák - szaporodását. A Legfelsőbb Bíróság döntése Egy évi próbaidőre Egy Pest megyei mezőgaz­dasági termelőszövetkezet ál­latgondozóját fegyelmileg azonnali hatállyal elbocsátot­ták és kötelezték, hogy szolgá­lati lakását nyolc napon belül hagyja el. A súlyos ítélet in­dokolása az volt, hogy egy nap ittasan állt munkába, fe­lettese utasítását nem haj­totta végre, sőt, egy vas- rúddal az illetőre támadt. A határozat hatályon kívül helyezéséért az elbocsátott em­ber előbb a szövetkezeti dön­tőbizottsághoz fordult, majd amikor panaszát elutasították, a Pest megyei Bíróságon pert indított, de az is elutasító íté­letet hozott, mert a fegyelmi büntetést az elkövetett vétség­gel arányban állónak és a szövetkezeti munkafegyelem fenntartása érdekében szüksé­gesnek is tartotta. Az ítélet rámutatott arra, hogy a büntetés enyhítését az sem indokolja, hogy az állat- gondozónak három kiskorú gyermeke van és korábban fe­gyelmi vétséget nem követett el. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mind a szövetkezeti döntőbizottság határozatát, mind a Pest me­gyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a fegyelmi büntetés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. Egyben a megyei bíróságot utasította, hogy az állatgondozó elmaradt munkabére összegének megállapítására új tár­gyalást tartson. A törvényességi határozat indokolása szerint az elbocsá­tott állatgondozó terhére rótt fegyelmi vétséget valóban el­követte. A Munka Törvény- könyve azonban módot nyújt a büntetésnek legfeljebb egy évre történő felfüggesztésére, ha attól kellő nevelő hatás várható. Ezekután a Legfel­sőbb Bíróság azt vizsgálta, va­jon e rendelkezés alkalmazá­sának feltételei fennforog­nak-e. Ennek során mérlegel­te az elkövetett fegyelmi vét­ség súlyát; ennek a ^követke­zet általános munkafegyelmi helyzetére gyakorolt hatását és az állatgondozó személyében rejlő enyhítő és súlyosbító kö­rülményeket. Mindenekelőtt megállapította: nincs adat ar­ra, hogy a fegyelmi^ vétség a szövetkezet általános munka- fegyelmére kedvezőtlen hatást gyakorolt volna. Figyelembe vette, hogy az illető korábban sohasem követett el fegyelmi vétséget és munkáját jól lát­ta el. Kiderült, hogy a megtá­madott munkavezető maga is erőszakosan lé­pett fel és tettlegesen igyekezett beosztottját a kiadott utasítás végrehaj­tására rábírni. Nyilvánvalóan ez járult hozzá ahhoz, hogy az állatgondozó indulatában a fegyelmi vétsé­get megvalósító magatartást tanúsította, s fellebbvalójára támadt. Az elbocsátott ember három kiskorú gyermekét is eltartja. Amennyiben állását elveszíti, szolgálati lakását is el kell hagynia. Mindezeket a körülményeket mérlegelve, a Legfelsőbb Bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy ebben az esetben a fegyelmi büntetés egy évi próbaidőre történő fel­függesztésétől kellő neve­lő hatás várható, ezért a Pest megyei Bíróság ítéletét ennek megfelelően vál­toztatta meg. H. E. A NYERGESUJFALUI MAGYAR ViS COS AGYÁR az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz VEGYIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT JÖJJÖN DOLGOZNI E DUNA MENTI NAGYÜZEMBE, NYERGESÜJFALURA! — Korszerű, automatizált, klimatizált üzemek — Modern vegyipari technológia — Továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek. Jelentkezés: minden munkanapon 7-től 12 óráig, a munkaügyi főosztályon. Az érdeklődők a választ levélben kapják meg a részletes, képekkel illusztrált „Tájékoztatóval" együtt. Cím: MAGYAR ' VISCQSAGYÁR 2536 Nyergesújfalu Komárom megye. Pf. 1,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents