Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

1975. SZEPTEMBER 30., KEDD \Múas> A szovjet parlamenti küldöttség a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldalról.) a középkori városközpont he­lyén néhány percre megállva egyebek közt elmondotta, hogy a szentendrei római katonai tábor feltárására nemsokára megkezdődnek a régészeti ása­tások. A Czóbel Múzeum hat ter­mében is nagy érdeklődéssel tanulmányozták a kiállított al­kotásokat. Többek között az 1974-ben született Mimi című képet, amelyből több milliós példányban bélyeg is készült. A nagy értékű anyag áttekin­tése után P. M. Maserov még visszatért az 1930-as évek ele­jén festett Kislány című jel­legzetesen Czóbel képhez, és részletes tájékoztatást kért a mű születésének körülményei­ről. A szovjet delegáció vezetője a múzeum emlékkönyvébe a következőket jegyezte be: „Küldöttségünk nagy érdeklő­déssel ismerkedett Czóbel Bé­la alkotásairól, amelyek kivá­lóan tükrözik a művész erőtel­jes tehetségének eredetiségét. Jó egészséget és további alko­tói sikereket kívánunk Czóbel Bélának.’’ Az új művésztelepen A festők városával való is­merkedés ezután az új mű­vésztelepen folytatódott. Itt Marosvölgyi Lajos kalauzolta a vendégeket, s egyebek közt elmondta, hogy festőknek, gra­fikusoknak, szobrászoknak 12 műteremlakás épült. A városi tanács elnöke azután a tele­pen hat esztendeje dolgozó Bálint Ildikó műtermébe kí­sérte a küldöttséget. Itt a po­litikai plakátokat alkotó mű­vésznő bemutatta a győze­lem napjára, a moszkvai nőkongresszusra, a gyarmati ifjúság napjára, a chilei fa­siszta terror elleni tiltakozásul készült plakátjait. A vendégek nagy elismeréssel nézték végig a rögtönzött kiállítást. A szov­jet delegáció vezetője így gra­tulált a művésznőnek: — Na­gyon érdekes volt mindaz, amit láthattunk. A plakátmű- vészet — nagy mozgósító ere­je miatt — fontos minden ha­ladó társadalmi mozgalom szá­mára. A plakátok a maguk sa­játos eszközeivel hozzájárul­hatnak a feladatok megvaló­sításához, a gondok, problé­mák megoldásához. A szentendrei kirándulás utolsó állomásaként Rózsa Pé­ter szobrászművész műtermét ikeresték fel. Itt a szobrászmű­vész, aki harminc éves koráig munkásként dolgozott, művé­szi törekvéseiről, terveiről, a modem szobrászat anyagairól ■és technikájáról beszélt, majd bemutatta néhány régebbi és most készülő alkotásának ma­kettjét és terveit. A bemu- tás közben érdekes eszmecse­re alakult ki a szobrász és a küldöttség tagjai közt a mo­dern művészet küldetéséről, formavilágáról, közönséggel való kapcsolatáról és a köz- érthetőségről. A látogatás végén Rózsa Pé­ter egyik munkájával, Szent­endre címerét ábrázoló plaket­tel ajándékozta meg a delegá­ció tagjait. Viszonzásul P. M. Maserov régi orosz miniatú- rák színes reprodukcióit tar­talmazó gazdag gyűjteményt nyújtott át a művésznek. A művésztelep bejáratánál Simon Lajos búcsúzott a par­lamenti delegációtóL P. M. Maserov válaszában hangsú­lyozta, hogy fontos és hasznos tanulságai miatt a Szentendrén töltött délelőtt nem egyszerű kirándulás, hanem valóságos tanulmányút volt. Kirándulás a fellegvárba Délután Visegrádra látoga­tott a küldöttség. Itt dr. Héj Miklós múzeumigazgató veze­tésével a Fellegvárat és Má­tyás király palotájának rom­jait tekintették meg. A visegrádi kirándulás em­lékére Ráckevei Erzsébet, a községi tanács elnöke külön­leges ajándékkal kedveskedett a vendégeknek: a most megje­lent, de postai árusításban még nem kapható visegrádi emlékbélyeg-sorozat egy-egy példányával. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége az es­ti órákban hajóval tért vissza Budapestre. Ökrös László Fegyveres erőink köszöntése Ünnepség és honvédelmi bemutató Cegléden Koszorúzás Pákozdon és a Hősök terén Országszerte már vasárnap megkezdődtek a fegy­veres erők napjának ünnepségei. Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a rádióban és a televízióban mondott beszédet E napon tartottak ko- szorúzási ünnepséget Pákozdon, az 1848-as szabadság­harc hősi emlékművénél. Ugyancsak koszorúzás! ünnepséget tartottak — a hagyományoknak megfelelően: katonai díszpompával — hétfőn a fővárosban, a Hősök terén is. A katonai igazgatás terén több éven át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Haza Szolgá­latáért Érdemérem különböző fokozataival, valamint Honvédelmi Érdeméremmel 65 társadalmi aktivistát tüntetett ki a honvédelmi miniszter; a kitüntetéseket tegnap Oláh István altábornagy, a magyar néphadse­reg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes adta át. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hétfőn délben fogadást adott a Magyar Néphadsereg központi klubjának nyári helyiségeiben. A fogadáson megjelent dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Borbándi János, a kormány elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Sen­ket András belügyminiszter, Papp Árpád vezérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsnoka, dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint politikai és társadalmi életünk több más ismert személyisége, a katonai és légügyi attasék, továbbá — B. P, Ivanov vezérezredessel az élen — az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői. Hazánk számos nagykövetségének katonai attaséi is fogadást adtak tegnap az évforduló alkalmából. A reakció nem olthatta ki a forradalom lángját A városban — ahol 48 ta­vaszán Kossuth Lajos híres toborzóbeszédét mondta, s a népet szólította fegyverbe —, Cegléden még nedves volt a fellocsolt aszfalt, amikor a Gyorsabb, szervezettebb tanácsi munka Hasznos javaslat a hatósági kollégium előtt A megyei i tanács vb-titkára mellett működő hatósági kol­légium tegnap ülésén egy, a jogi iránymutatások rend­jére vonatkozó , utasításter­vezetet vitatott meg dr. Weibl Ferencnek, a szervezési és jogi osztály helyettes veze­tőjének előterjesztésében. Gon­dot jelent, hogy a tanácsok­nál, intézményeknél szinte áttekinhetetlenül sok az ál­lásfoglalás, az irányelv, a körlevél. Az osztály által elő­terjesztett tervezet ezek csök­kentését szolgálja. Megköny­nyíti a lakosság jobb tájé­koztatását és az egységes, helyes gyakorlat kialakítását is. Egy korábbi megyei tanács­ülés határozata nyomán a me­gyei tanács illetékes szakem­berei áttekintették a nagy­községi szakigazgatási szer­vek vezetését és belső mun­kamegosztását. A hatósági kollégium a tapasztalatok alapján több hasznosítható javaslatot juttat el a megyei tanács vb-titkárának. Barátság-park épül Monoron Rövid, néhány soros hírben így lehetne összefoglalni mindazt, amiről ez a riport szól: „A járási pártbizottság kezdeményezésére társadalmi összefogással magyar—szovjet barátsági parkot építenek Mo­noron”. A hír mindenki számára vi­lágos és érthető formában je­lezné a park építésének a té­nyét, de nem tudná visszaad- ri és érzékeltetni azt a sok fáradozást és munkát, ami egy ilyen nagy megmozdulásnak a természetes velejárója. Az épülő park jövőjéről, rendel­tetéséről, a napjainkban folyó munkálatokról Guba Pál, a já­rási pártbizottság első titkára tájékoztat bennünket: — A felszabadulás 30. év­fordulójának a tiszteletére ha­tároztuk el, hogy a 4-es szá­mú főközlekedési út és a köz­ség között elterülő 9 hektárnyi mocsaras, nádas területet fel­töltjük, és a helyén barátsági parkot építünk. A munkák már januárban elkezdődtek, és eddig 23 ezer 500 köbméter földet hordtak be és terítették szét a park területére. A mun­kákból részt vállaltak a ter­melőszövetkezetek és az ipari vállalatok, üzemek is. Minden termelőszövetkezet egy vonta­tót adott 1 hónap időtartamra a földmunkákhoz, az ipari üzemek pedig pénzzel járultak hozzá a költségekhez. Rajtuk kívül az egyik szovjet alaku­lat is 8 ezer köbméter földet szállított már a helyszínre és még 4 ezer köbméter földet fognak hozni. — A park központi helyén egy 16 tonnás kőoszlopot fo­gmik felállítani, amely a ma­gyar—szovjet barátság jelképe lesz. Az oszlop alapozó mun­kái már befejeződtek. — Lesz a parkban egy 200 méter hosszú és 50 méter szé­les kiterjedésű ifjúsági KRESZ-pálya, ahol kerékpá­ron, segédmotoros kerékpáron és motorkerékpáron lehet majd gyakorolni. A pécsi Uránvárosban már van egy ilyen KRESZ-pálya, annak a mását fogjuk itt felépíteni. Az építés munkálataival az Üt­és Hídépítő Vállalat helyi ki- rendeltségét bíztuk meg, a szakmai irányítás pedig a já­rási Közlekedésbiztonsági Ta­nács feladata lesz. Jövőre megvásároljuk a kismotorokat, és úgy számítjuk, hogy a kö­vetkező tanév elején az isko­lások, a fiatalok birtokukba vehetik a pályát oktatás és különböző KRESZ-veiélkedők, versenyek lebonyolításának a céljaira. A KRESZ-pálya épí­téséhez a járási KlSZ-bizott- ság 150 ezer forinttal járul hozzá. • — Gyenmekparkot és játszó­teret is építünk. A játszótér felszerelését, a hinták és egyéb játékok elkészítését a különbö­ző vállalatoknál dolgozó szo­cialista brigádok vállalták, s a játékok java része már el is készült. Építünk egy kis mé­retű futbaüpélyát is, ahol sportolási lehetőséget biztosí­tunk, az 1,2 hektár kiterjedésű tóban pedig fürödni, csónakáz­ni, horgászni lehet majd. A park egész területét a Nagy­kunsági Erdőgazdaság szakmai irányításával befásítjuk, illet­ve gyepesítjük, sétányokat, Ms utakat építünk. Az eddigi munkák értéke 3 millió forint. A park teljes fel­építése körülbelül 5—6 millió­ba kerül. A KRESZ-pálya költsége 1 millió forint. November 7-re tervezik az ünnepélyes átadást. — Az ünnepségen hálafát ültetnek, s tavasszal ugyan csak. A fásítás és a gyepesí­tés munkálataihoz, valamint a sétányok, utak építéséhez a közeljövőben társadalmi erő­ket mozgósítanak: szovjet komszomolisták, a vállalatok és iskolák KISZ-fiataljai, a szocialista brigádok munká­sai, a munkásőrség és a hon­védség tagjai vesznek majd részt ezekben a munkákban.-— Ügy érezzük — mondot ta végezetül Guba Pál —, hogy ha felépül ez a park, nemcsak a magyar—szovjet barátságot fogja jelképezni, hanem szép, kellemes, kultui'ált körülmé­nyek között pihenési, tanulási és szórakozási lehetőséget fog biztosítani mindenki számára. Kiss György Mihály Klapka-imduló dallamai meg- rezzentetták az ablaküvege­ket, katonazenekar masírozott a Bem SE sportpályája felé. S mivel az éjszakai szél is ta­karított, odafenn, az égen csak elvétve maradt néhány felhő- foszlány, csakhamar neM- indultak a városbeliek is. A zöld gyepen előbb az út­törők sorakoztak fel, s őket köszöntötte a fegyveres erők napja alkalmából megrende­zett ünnepség megnyitó sza­vaiban Kürti András, a váro­si tanács elnöke, hiszen jubi­leumot ülnek az'úttörők, pon­tosan öt esztendeje alakult Cegléden az Asztalos János és a Mező Imre nevét viselő honvédelmi úttörő zászlóalj. A tanácselnök üdvözölte a ven­dégeket, akik számosán gyü­lekeztek erre az eseményre, s a város országgyűlési képvise­lőjét, Kárpáti Ferenc vezér­őrnagyot, honvédelmi minisz­terhelyettest, a magyar nép­hadsereg politikai főcsoport főnökét, valamint dr. Horvti János ezredest, a megyei párt- végrehajtóbizoitlság tagját, Pest megye rendőr főkapitá­nyát. Az 1848-as forradalom és szabadságharc első ütközeté­nek emlékét Gyigor József, a ceglédi városi pártbizottság el­ső titkára idézte föl: — Nemzeti történelmünk egyik legemlékezetesebb állo­mása az az esemény volt, a győzedelmes pákozdd csata, amelynek évfordulójához fegy­veres erőink ünnepe kötődik — mondotta a szónok. — Amikor a forradalmak lángja végigsöpört Európán, A ceglédi Qnnepség szónoka: Gyigor József. amikor a népek a szabadsá­gért, függetlenségükért vív­tak, történelmi tény, hogy az 1848-as európai forradalmak során csaMs Magyarországon találták szembe magukat szer­vezett népi mozgalommal a haladás ellenséged. Kossuth lelkesítő szózatára hadba állt a nép. szinte a semmiből szer­veződött a népi hadsereg. — 1848. szeptember 29-én — mondotta a szónok — Jella- sich véres fejjel menekült. A szabadságharcot a nemzetközi reakció túlereje leverte ugyan, de a forradalom tüzét kiolta­ni, emlékét soha többé elhal­ványítani nem sikerült. Esz­méit kapta örökül, a sza­badságharcosok nyomdokaiba léptek a Tanácsköztársaság vöröskatonái. 1919. augusztus 2-án lehanyatlott a vörös zászló, de az új világ ígérete, reménye ekkor sem foszlott szét, és 1945. április 4-én be­teljesedett. A szovjet hadse­reg fölszabadította az orszá­got, s ismét a nerrpet előtt állt a lehetőség: a nép vehet­te kezébe sorsának irányítá­sát. Még harcok folytak az or­szág nagyobb részén, még tartott a főváros ostroma, amikor Debrecenben az Ideig­lenes Nemzetgyűlés színhe­lyén és a kormány szálláshe­lyén életrehívtók azokat az új demokratikus szellemű és ér­zelmű hadosztályokat, ame­lyek a szovjet Vörös Hadsereg oldalán a fasiszta Németor­szág ellen fordultak. A Varsói Szerződés hadereje a népek békéjét védelmezi A felszabadulás napjai óta eltelt három évtizedben nép­hadseregünk olyan ütőképes haderővé vált, aimély a Var­sói Szerződés egyesült fegy­veres erőinek kötelékében a haza védelmét, s a nemzetkö­zi békét szolgálja. A két szem­benálló világrendszer közötti erőviszonyok egyértelműen a szocializmus javára tolódtak eL Az imperializmus — ha képes is el len támadásokra, háborús feszültség szítására — mindinkább arra kényszerül, hogy változtasson taktikáján. Napjaink reális lehetősége: elkerülni a világháborút, bé­késen rendezni a nemzetközi vitákat. Bizonyságul szolgál erre az az egyezmény, amely Helsinkiben született. — Hazánk fegyveres erői­nek katonái és a határőrség tagjai, a rendőrök és mun­kásőrök az ország közvélemé­nye előtt is bizonyítják,' hogy méltó örökösei a forradalmár elődöknek. Cegléd város dol­gozói nevében köszöntjük őket — fejezte be ünnepi be­szédét Gyigor József. Műrepülü-, ejtöernyősbravíírok Végszóra valahonnan a lég­ből egyre erősödő motorzúgás jelezte, amit a műsorközlő így konferált: — Az MHSZ szolnoki repülőklübjánák be­mutatója következik. Piros hasú, fehér apró repülőgép húzott el a tribün fölött, hogy a következő pillanatban szin­te függőlegesen az égbe szök­kenjen. Repülő orsók, bukfen­cek, káprázatos légi manőve­rek bizonyították a gép kor­mányánál ülő Simon László műrepülőtudását. A nézősereg még őt figyelte hunyorogva a napsütéstől, az ég kékjétől, amikor megjelent a látóhatá­ron egy AN—2-es dupla fe­delű szállítógép — a gyepre fehér ponyvákat hordtak, füstgyertya lobbant — s amint a műrepülő-produkció befe- jezdődött, magasan-távol a horizonttól haloványkék, fe­hér, rózsásán folt libbent: az első ejtőernyős. Azután sor­ban a többiek kettesével, hár­Eoharaoznak a gépesített lövészek. Tóbiás Irén felvételei masával, köztük olyan ruti­nos sportemberek, mint Var­ga József, aki most ugrott há- romezer-kétszáztizennegyed- szer. Pereg a műsor, egy Msebb helikopter közelít a tribün mögül, majd mint szitakötő lebeg, szálldos a gyep fölött, ahogy parancsnoka, Károlyi Sándor irányítja. Egy nagyobb helikopter érkezik — ilyennel mentettek az árvíz idején, emeltek be tévétomyot —, a szállítógép parancsnoka Papp István százados, társa Zubik Pál főhadnagy, őket magukat is látni a parancsnoki kabin üvegfala mögött, oly közel vizitelnek, alig egy-két mé­terre a föld felett. Hogy su­gárhajtású géppel is lehet hajmeresztő mutatványokat végezni, arról Rubányi And­rás százados győzi meg a kö­zönséget, L—29-ese 800 Mlo- méteres sebességgel száguld, amikor egy szépen rajzolt óriáskerék után kihúz a látó­mezőből. Ugyanilyen gépen a kötelék-műrepülés légdakro- batikáját mutatják be hár­man: Bagi Mihály őrnagy, Boronkai András százados és Szerke Tibor főhadnagy. A földi látványosság ezután következik: fegyverek ropog­nak, nagy horderejű géppus­ka, egy lassan előrenyomuló páncélozott úszógépjármű fe­délzeti fegyvere, s a védelmé­ben — a feltételezett ellenség­re törő — gépesített lövész­egység katonáinak géppiszto­lyai, golyószórói. Mindez ma látványosság, s reméljük, holnap is az ma­rad. A. Z. i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents