Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

1975. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT ‘xMhw Ankét a köztisztaságról Köztisztasági ankétot tar­tottak a hét elején Szentend­rén, melyen Nagy Géza, a Városgazdálkodási Vállalat ve­zetője számolt be az utóbbi évek fejlődéséről: 1970-ben még csak 4 géppel dolgoz­tak, idén már tizeneggyel. Se­gítenek szemétgyűjtő, úttisz­tító, locsoló és homokszóró kocsik. Jelenleg ötezer la­kás szemetét szállítják, és 53 ezer négyzetméter útfe­lület tisztításáról gondoskod­nak. Hallottunk a gondokról is. A város speciális földrajzi és településszerkezeti adottságai: a sikátorutcák, emelkedők, lépcsők kézi tisztítást igé­nyelnek, ehhez azosban kevés a munkaerő. A kiterjedt üdülőövezetben a nem meg­felelő útviszonyok miatt csak nylotnzsákban, lovas fo­gattal lehet elhordani a hul­ladékot. A beszámoló után hasznos javaslatok hangzottak el. A vállalat ígéretet tett újabb kisgépek beszerzésére és az üdülőövezet szemétgyűjtésé­nek gépesítésére. Bővítik a lerakodóhelyeket, és szakmai­lag továbbképzik a munká­sokat. A város tisztasága nem­csak a vállalat ügye. A lakos­ság is segíthet azzal,' ha job­ban vigyáz a kukákra, és legalább a saját portája előtti járdaszakaszt rendben tartja, s nem szemetel az utcákon. ÓVODABŐVÍTÉS Csobánkán mégkezdődött az óvoda bővítése 200 ezer fo­rintos költséggel. A 1 most épülő harmadik foglalkoztató terem jelentősen enyhít majd a jelenlegi zsúfoltságon. A ma MÉG NYITVA jó időre való tekintettel és holnap is nyitva lesz a papszigeti strand. Eb zár iát Veszett rókát találtak a Pannónia utcában, ezért de­cember közepéig ebzárlatot rendeltek el Szentendrén. 'Ez­úton hívjuk fel tehát az eb­tulajdonosok figyelmét, hogy a kutyákat zárt helyen vagy megkötve tartsák. Sétáltatni csak pórázon szabad. A fiatal, vagy újonnan kapott ebeket a tulajdonosok kötelesek a vá­rosi állatorvosnál bejelenteni. A kóbor vagy gazdátlan ál­latokat a hatóság elfogja. Az ebzárlatot megszegő tulajdo­nosok ellen szabálysértési el­járást indítanak. Csak a szerződött vállalatokhoz Szentendrei tanulságok a diákok nyári munkájáról A nyári szünetben a diákok nemcsak pihennek, táboroz­nak, nyaralnak, hanem közü­lük sokan dolgoznak is. Gyak­ran a szülő gondoskodik a munkahelyről, odaviszi magá­hoz a gyerekét. Az is előfor­dul, hogy túlságosan jó mun­kafeltételeket igyekszik szá­mára biztosítani, s ez peda­gógiailag, a munkára nevelés szempontjából nem kedvező. Alkalmat ad a lazaságra, a lógásra, a fiktív munkára. A többi között ezért jelen­tős az a kezdeményezés, amit Szentendrén láttunk. A városi tanács pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztályának irá­nyításával a vállalatok szerző­dést kötöttek a helyi általános iskolákkal, s az iskolák csak a szerződő vállalatokhoz en­gedték el dolgozni a gyereke­ket. Tanári felügyelettel Huzsvári Józsefné, a Bajcsy- Zsilinszky utcai általános is­kola igazgatója a nyári mun­ka tapasztalatairól elmondta: — Iskolánknak 4 vállalat­tal volt szerződése: PEVDI- vel, az Építőipari Kisipari Szö­vetkezettel, a Szentendrei Pa­pírgyárral és az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalattal. A szerződés pontosan rögzítette a munkavállalás feltételeit, a munka jellegét, időtartamát (1 hónap — napi 6 órás mun­kaidővel), a kereseti és étke­zési lehetőségeket. A vállalatok azt is kérték, hogy a nagyobb munkavállaló csoportok­hoz gondoskodjunk tanári fel­ügyeletről, de ezt sajnos nem tudtuk megoldani. — összegezné a szerzett ta­pasztalatokat? — Kevesebb gyerek dolgo­zott, mint tavaly. A szerződé­ses munkavállalást jónak tar­tom, csupán két problémára szeretném felhívni a figyelmet. A szülőktől tudjuk, hogy vol­tak gyerekek, akiket sajnos napi 8 órában dolgoztattak. Ez pedig szigorúan tilos. A Mathiász Termelőszövetkezet pedig hatodikos, tehát 12 éven aluli gyerekeket is munkába állított, az iskola engedélye nélkül. Különben három olyan hatodik osztályt végzett, mos­tani hetedikes gyerekünk van, aki feketén dolgozott. Huszti Istvánná tanárnő, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője: — A szépséghibája a szerző­déses munkavállalásnak, hogy iskolánk csak a nagy vállala­tokkal kötött szerződést, a ki­sebbek kimaradtak. Pedig a gyerekek szívesen dolgoztak volna például a strandon, a különböző üzletekben, a ki­sebb vállalatoknál. Meg kellett dolgozni Három nyolcadikos diákot is megkérdeztünk a nyáron vég­zett munkáról. Demeter Judit: — Én a pa­pírgyárban dolgoztam, szala­gon. Hét forint nyolcvan fillér órabért kaptam és mindennap 6 órát kellett dolgozni. Nem lehetett lógni. Kemény Ildikó: — Én szin­tén a papírgyárban voltam. Egy hétig szalagon dolgoztam, utána borítékokat hajtogat­tam. Az órabérem nekem is hét forint nyolcvan fillér volt, de meg kellett érte dolgozni. Forintos Péter: — A PEV- DI töltőtóllrészlegében hét forint ötven fillér volt az óra­bérem. Töltőtollakat szerel­tünk össze, illetve csomagol­SPORT Melyik a város igazi csapata? Vicsotka Mihálynak, a Ma­thiász Tsz új labdarúgó-edző­jének edzésreceptjében a szükséges alapanyagokkal van legkevesebb gondja. A já­tékosok — véleménye szerint Emlékező tisztelettel — Szamosi Soós Vilmosnak — rP udom, hogy -L ott, az el­múlás végtelenjé­ben már senki sem olvas újságot, ön sem, Szamosi Soós Vilmos, ked­ves emlékű Vili bácsi. így írásom igencsak a ked­ves olvasóknak mondhat valamit. Most, szeptem­ber 20—28 között, az egész világon a képzőművészeti világhéten, a mű­vek és az alkotók jelé fordul a mű­vészetbarátok fi­gyelme. Emlékező tisztelettel gondo­lok önre — szüle­tésének kilencve­nedik évforduló­ján — és műveire, a bronz-, már­vány-, köalkotá- sokra és az együtt töltött kedves órákra. A minap az árvíz járta há­zamból felvittük a dalmátházi mű­termembe kedves szobrát, a szent­endrei Vénuszt, azt az akt torzót, mely kalandosan kézről kézre jár­ván, a háborúban súlyosan megsé­rült, több darabra tört, míg mag nem leltem és 1960-ban eggyé nem szobo- rintotta, újjá te­remtve, örök ifjú­vá, Vénuszkát. Merész ötletem támadt, és most le is írom: Szentend­re első szobrászá­nak müvét, fel­ajánlom kivitele­zésre, Szentendre felszabadulási la­kótelepének köz­terére, gondolom, hogy ön is szives szeretettel tenné, hogy a kéklő kő­hegy lábánál fek­vő új városrész dísze, éke legyen. Hetvenöt éves születésnapján, kedves, játékos meglepetéssel kö­szöntöttük: Rigó Péter és zenekara játszotta magneto­fonra kedvenc nó­táit a Békében, Sziráki Peri kö­szöntötte szóban, meg Sopronyi Sa­nyi, a múzeum­igazgató, jómagam konferáltam a műsort, mintha rádióriport lenne, hisz hangszórón szólalt meg a technika csodája. Gyertyafényes, pogácsa illatú, bo­ros születésnap este volt, nagy­apáéi házában. Tegnap Ónodi Béla — ki éppen most töltötte be 75-ik esztendejét — elmondta, hogy a közeli napokban avatják a szent­endrei temetőben síremlékét. Csaba, fiúi tisztelettel va­lósította meg a többször kimon­dott óhajt: „sí­romra majd te­gyétek egyik szob­romat”. Szentend­re gazdagabb lett egy márványszo­borral. Anya gyer­mekével őrködik a pismányi domb­oldal rigófüttyös éjtelen-naptalan elmúláson. Tisztelettel em­lékezem, az egy­kori rajzórák han- cúrozó gyerkőce: Szánthó Imre — jók: 50 Igazolt versenyző­jük van, akik közül a legtöbb szorgalmasan eljár az edzésekre. — A tavalyi járási bajnok­ságot megnyertük, sajnos az osztályozó:! elvéreztünk — mondja az edző. — Idén vi­szont mindenképp szeretnénk előbbre jutni. Ehhez most már a tárgyi feltételek is megfe­lelők. A mérkőzéseket az új pályán tartjuk, az edzéseket a régin. Kaptunk 10 gátat, 15 slalom karót, 5 új labdát és egy akasztófát, melyen labda lóg: ezen gyakorolják a játékosok a fejelést. — Miből áll tehát a recept további része? — Periodikus terhelő és la­zító gyakorlatokból. 54 perc alatt 3400 méter futás, majd 30 perc focizás, gimnasztiká- zás, labdatechnikai feladatok. Hetente kétszer; kedden és csütörtökön tartunk ed­zést. — Tervek? — Szeretnénk kézilabda-, röplabda- és sakkszakosztályt is alapítani. A szükséges pá­lyák most épülnek. Mivel más városi vállalat dolgozói is itt sportolnak, nem ártana, ha a tsz-en kívül ezek az üzemek is támogatná­nak minket, meg a tanács, mely csak- a Kossuth KFSE- vel törődik. Pedig a miénk a város igazi csapata, amelyik nem az időlegesen itt kato- náskodókból áll, hanem Szent­endre lakóiból, dolgozóiból. ELŐKÉSZÍTÉS A BESZÁMOLÓRA Szeptember 29-én és 30-án, valamint október 1-én este 6 órakor tanácstagi beszámoló­kat előkészítő konzultatív ér­tekezletet tartanak a városi tanács nagytermében. tünk. A felnőtt norma felét kellett nekünk, diákoknak tel­jesítenünk. Sokat dolgoztunk, lógás, csellengés nem volt. A gyerekek még azt is el­mondták, hogy osztályfőnöki órán is beszámoltak a nyári munkavállalás élményeiről, sőt sokan már az őrsi foglalko­zásokon is beszélgettek róla. > Összegezik a tapasztalatokat És mit szól az ötletadó gaz­da, a tanács munkaügyi osz­tályának illetékese? Tóth János, a városi tanács terv- és munkaügyi csoportjá­nak vezetője: — Jogszabály írja elő, hogy az általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulóinak kizárólag csoportos munkavállalást le­het csak engedélyezni. Ezért még tavaly felmértük a helyi vállalatoknál, hogy hol van szükség nem nagy szakkép­zettséget és nem erős fizikai erőt kívánó munkaerőkre. A visszajelzések alapján az álta­lános iskolákat csoportosítot­tuk, és elosztottuk köztük a munkalehetőséget biztosító vállalatokat. A foglalkoztató vállalatoknál utóvizsgálatokat tartunk és összegezni fogjuk a tapasztalatokat. , Együttesen A vállalatok és az iskolák közötti munkaszerződés kon­cepciója újszerű és jó. Egy lé­nyeges motívumra azonban hadd hívjuk fel a figyelmet. Az iskolában az őrsi foglal­kozásoktól kezdve az osztály- főnöki órán át egészen a szü­lők visszajelzéséig egy bizo­nyos összkép alakul ki n nyá­ri munkáról. Értékelik, össze­gezik a tapasztalatokat, be­szélnek róluk. A tanács illeté­kes osztálya is utóvizsgálato­kat tart, tehát szintén össze­gez. Csak egy baj van. Az, hogy külön-külön csinálják. K. GY. M. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat évente Ilonom* mintegy másfél-kétmillió forint közötti érté- InäÜJkÜ I'1* saját terméket bocsát dolgozóinak ren­delkezésére vásárlási kedvezménnyel. A bu­dakalászi gyárban ezen a héten rendezték meg a kedvezményes vásárt. A nemzetiségi politika jegyében Sokrétű program szlovákok számára Pilisszentkereszt 2300 lakója 1 közül majdnem mindenki szlovák anyanyelvű. Ennek megfelelően az óvodában és az iskolában szlovák nyelvű oktatás is folyik. Ezeken az intézményeken kívül elsősor­ban a klubkönyvtár a hely­színe a nemzetiségi kulturális eseményeknek. Szeptember el­sején például egy 70 tagú trencséni csoport adott itt mű­sort, 27-én pedig Békéscsabá­ról érkeznek tapasztalatcseré­re az ottani nemzetiségi cso­port tagjai. Természetesen ők is tartanak bemutatót. A klubkönyvtárban az idén munkásakadémia előadás­sorozatot szerveznek az erdé­szet dolgozóinak, pedagógiai sorozatot az óvodás és isko­lás gyermekek szüleinek az oktatási intézmények és a csa­lád eredményesebb együttmű­ködése érdekében. Az előadá­sok nagyobb részét, selovák nyelven tartják. A nőklub kéthetenként ren­dezi foglalkozásait. Ezek ke­retében szabás-varrás tanfo­lyam indul, de bábszakkört is alakítanak. A nőklub prog­ramjában közös színházláto­gatás és kirándulás is szere­pel. A klubkönyvtárban idén kezdi meg működését a szlo­vák gyermekklub. Hírek u városkái, járástól ÖTVENEGY SZAKMA. Szentendrén a kisiparosok 51 szakmában tevékenykednek. Többségük az építőiparban és szolgáltatásban. A KIOSZ he­lyi szervének erősödésével ha­tékonyabb lett a kontárok el­lenőrzése. BÖLCSŐDE — TÁRSA­DALMI MUNKÁBAN. Böl­csődévé alakítják át Szent­endrén a Szikszay-házat. Az átépítésben jelentős társa­dalmi munkát vállalt a Szentendrei Építőipari Szö­vetkezet. VILLAMOSÍTÁS. Év végére fejeződik be a Szabadság-for­rás út menti szórványtelepü­lés villamosítása 800 ezer forintos költséggel. EREDMÉNYES ÚTÉPÍTÉS. Pócsmegyeren a most folyó útépítések eredményeként az év végére a község valameny- nyi utcája betonburkolatot kap. ...a szívem vitt a Egy rajparancsnok életútja Amikor bemutatkoztunk egymásnak és kezet fogtunk, szorításán éreztem, hogy ke­mény, sokat próbált ember. Amikor a szemébe néztem, Veres Péter hősei jutottak eszembe, azok az emberek, akiknek az életútját a szívós­ság, az elszántság, a munka vállalása, a tenniakarás jel­lemzi. Hozzájuk hasonlít ő is napégette arcával, szögletes mozdulataival, csendes beszé­dével, gyerekes zavarával. KETTŐS ÜNNEP A neve Cserős Albert. Azt az utat járta be, amit napja­inkban annyi sok munkásem­ber: a messzi, távoli faluból, paraszti sorból indult el a vá­rosba, hogy ipari munkás le­gyen, hogy ősei nyomorúságos földhöz kötöttségét, a tegna­pot felcserélje a zakatoló gé­pek zajával, a városban élő munkás szebbet ígérő holnap­jával. A Hajdú-Bihar megyei Nagybereki községben szüle­tett. Szegény, napszámos szü­lők gyermeke. Hatan voltak testvérek. Cserős Albert ki­lencéves kora óta dolgozik, ti­zennégy éves korában már ő is beállt napszámosnak, alkal­mi munkásnak. Még az álta­lános iskolát sem tudta befe­jezni, a hetedik osztályból ki­marad. Aztán 1958-ban gon­dolt egyet, otthagyta szülőfa­luját, feljött Pestre és a Gold- berger-gyárban helyezkedett el. Segédmunkás lett. 1960-ban átköltözött Szentendrére; a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek Szentendrei Gyárában kezdett dolgozni. Ma is itt van. Az 1964-es esztendő jelentős állomás Cserős Albert életé­ben, mondhatnánk úgy is: kettős ünnep. A bányaidom- követ gyártó segédmunkásból targoncás lett, felvették a pártbá és belépett a munkás- őrök közé. Politikai előiskolá- ja az a 24 hónap volt, amit á határőrségnél szolgált le sor­köteles katonaként. A szigorú életrend, a szolgálat -felelőssé­ge, az állandó harckészültség, a fegyelem — a további sorsát meghatározó, döntő hatással vannak rá: a világra rácso­dálkozó fiatalemberből öntu­datos, érett férfi lett. A le­szerelés után is élénken él benne az egyenruha, a szol­gálat, a fegyver tisztelete. A szíve, öntudata viszi a mun­kásőrök közé. Ügy érzi, neki is ott a helye azok közt, akik többet akarnak tenni a be­csületes emberek nyugalmá­ért. S 1972-ben a szentendrei járási-városi munkásőregy- ségnél helytállásáért kiváló munkásőr kitüntetést kap. ÚJRA: ISKOLAPADBAN Most rajparancsnok. Hét ember van a keze alatt. Mind­nyájan munkások, kétkezi dol­gozók. Megértik, szeretik, be­csülik és segítik egymást. Ka­tonai felkészültségüknek, mun­kásőri helytállásuknak bizo­nyítéka, hogy az idén meg­rendezett Felszabadulási Em­lékverseny területi döntőjén, Pest megyében az első helyre kerültek. Cserős Albert a munkahe­lyén is megbecsült ember: há­romszoros kiváló dolgozó, sok­szor kapott jutalmat, okleve­let is. Szavának, véleményé­nek súlya van, vitatkozik, po­litizál a munkatársaival, s ha hibát lát, bátran szóvá teszi. Cserős Albert boldog, meg­elégedett ember, aki megta­lálta élete célját, értelmét. Most költözött be egy kétszo­bás, modern lakásba Szent­endrén, két évi albérlet után. Két gyereke van: egy tizen­egy éves kisfiú, és egy két és fél éves kislány. A felesége még gyermekgondozási sza­badságát tölti, de különben a vendéglátóiparban dolgozik. Cserős Albert tele van ter­vekkel, megvalósításra váró elképzelésekkel. Felnőtt, érett fejjel újra beült az iskolapad­ba. Most végzi az általános is­kola nyolcadik osztályát, s utána darukezelő-tanfolyamra szeretne beiratkozni. Szabad idejében sokat olvas. TÖBBET ADNI Arra a kérdésre, hogy mire vágyik, mit szeretne még el­érni az életben, így válaszol: — A gyerekeimet szeretném becsülettel fölnevelni. Többet akarok nekik adni, mint amennyit én hoztam magam­mal. A feleségemmel mi úgy kerültünk össze, hogy sem­mink se volt. Azt akarom, hogy nekik több legyen, hogy ők többre vigyék az életben. Kiss György Mihály i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents