Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

1975. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA %mdm> Ünnepségek, k a fegyveres erők napja alkalmából Gáspár Sándor (Pest megye 18. vk.), a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára a szünetben Kelen Béla főszerkesztő, budapesti képviselővel beszélget. Országszerte megemlékeztek tegnap a fegyveres erők nap­járól, köszöntötték a fegyveres testületéit tagjait, kitüntetése­ket nyújtottak át. A MOM Szakasits Árpád Művelődési Otthonában rendezték meg a munkásőrség központi ünnep­ségét. Papp Árpád, a munkás­őrség országos parancsnoka kitüntetéseket nyújtott át a feladatok ' teljesítésében és segítésében kiemelkedően dol­gozó pártmunkásoknak, mun- kásőröknek, a társadalmi szer­vek, a társ fegyveres erők és testületek tagjainak. Az - ünnepségen megjelent Győri Imre, az MSZMP KB titkára a Központi Bizottság nevében köszöntötte a kitün­tetetteket és személyükben a munkásőrség valamennyi tag­ját. Beszédében többek között aláhúzta: szocialista társadal­munk, pártunk meghajtja az emlékezés zászlaját 1948—49 hős honvédéi, a Magyar Ta­nácsköztársaságot védő dicső Vörös Hadsereg, 1944—45 an­tifasiszta katonáinak emléke előtt. Tisztelgünk szocialista vívmányaink védői, a fegyve­res erők és testületek tagjai előtt, akik a Varsói Szerző­désben tömörült testvéri szo­cialista hadseregekkel — min­denekelőtt a szovjet hadse­reggel — összefogva békénk biztoskezű őrzői. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága Ifjúságért Érdemér­met és KISZ Érdemérmet ado­mányozott a fegyveres testü­letekben működő KlSZ-szer- vezetek számos, a hazafias és honvédelmi nevelésiben kitűnt tagjának. A KISZ Központi Bizottsága Barátság Érdemér­met adományozott A. G. Sosz- nyakovnak, a Komszomol Központi Bizottsága titkárá­nak. A kitüntetéseket az Ifjú­sági Szállóban rendezett ün­nepségen lllisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára nyújtotta át. Dr. Nagy Gábor vezérőrnagy a Haza Szolgálatáért Érdem­érem különböző fokozatait adta át azoknak, akik különö­sen jelentős eredményeket ér­tele el a fiatalok honvédelmi nevelésében, katonai szolgá­latra történő felkészítésükben. Az igazságügy-miniszter a büntetésvégrehajtási testület 94 tagját részesítette minisz­teri kitüntetésben. * Jubileumi ünnepséget ren­deztek a Hadtörténeti Mú­zeumban, fennállása 30. évfor­dulója tiszteletére. Nagy Gá­bor vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcso­portfőnökének helyettese mél­tatta az értékes gyűjteményeit rohamosan gazdagító tudomá- nyos műhely tevékenységét. Liptai Ervin ezredes, a mú­zeum parancsnoka ünnepi be­szédében áttekintette a három évtized jelentősebb állomásait. Megemlékezések Pest megyében Ünnepségeket tartottak teg­nap megyeszerte a fegyveres testületeknél, helyőrségeknél is. A munkásőrség megyei ün­nepségén — amelyet a megyei pártbizottság székházában ren­deztek — részt vett dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára is. Dr. Faragó Elek megyei mun- kásőrparancstnok méltatta az ünnep jelentőségét, majd a szolgálatban és a munkában élenjáróknak, valamint- a munkásőrség tevékenységét segítőknek nyújtott át Haza Szolgálatáért Érdemérem és a Munkásőr Emlékjelvény ki­tüntetéseket. Ünnepi gyűlés keretében emlékeztek meg Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolán is a fegyveres erők napjáról. Az ünnepségen részt vett Simon János, a városi pártbizottság első titkára, Mo­tile Lajos, a járási pártbizott­ság első titkára mondott ün­nepi beszédet, majd Kazai Barna vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka a Haza Szolgála­táért Érdemérem, valamint a Szolgálati Érdemérem külön­böző fokozatait nyújtotta át a kiemelkedően dolgozó főisko­lai tanároknak, tiszteknek, polgári alkalmazottaknak. A fegyveres erők napja al­kalmából tegnap délelőtt ün­nepséget tartottak a Pest me­gyei Rendőr-főkapitányságon, amelyen megjelent Gelencsér Árpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője, részt vett dr. Honti János rendőr ezredes, főkapi­tány, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, dr. Récz Fe­renc rendőr ezredes, főkapi­tány-helyettes és Takács Je­nő rendőr őrnagy, a főkapi­tányság pártbizottságának tit­kára. Dr. Juhász Sándor rendőr al­ezredes ismertette a belügy­miniszteri, illetve a főkapitá­nyi parancsot a kitüntettek- ről, a soron kívül előléptetet­tekről és a megjutalmazottak- róL A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tüntették ki: Fehér Ferenc, Göblyös István, Módra György századosokat, vala­mint Érchegyi Ferenc hadna­gyot. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát kap­ta: Gál László százados, Maj- kó György -és Reményi Kál­mán főhadnagy, valamint An- talffy László alhadnagy; bronz fokozatot Epres Lász­ló és Zajmusz Béla főtörzsőr­mester kapott. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát vette át Bor­sós Sándor, hadnagy, Tálas Ist­ván főhadnagy, valamint Vav- rovics Lászlóné III. osztályú irodai főtiszt, e kitüntetés ezüst fokozatában öten, bronz fokozatában ketten részesül­tek. Sorohkívül rendőr alhad­naggyá lépett elő: Liptai Ti­bor és Polányi Imre. öt tiszt- helyettest ugyancsak soronkí- vül léptettek elő és öten fő­kapitányi dicséretben, juta­lomban részesültek. A kitüntetetteket dr. Honti János rendőr ezredes főkapi­tány köszöntötte. Az ünnepségen hirdették ki azt is, hogy az MSZMP Pest megyei Bizottsága által im­már hagyományosan szervezett fegyveres testületek közötti megyei lövészvetélkedőben a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság csapata győzött, s ez­zel elnyerte az ezért járó ván­dorserleget. ★ Az MHSZ Pest megyei veze­tőségénél tartott ünnepségen Szászt Béla őrnagy, az MHSZ Pest megyei titkára emlékezett meg a fegyveres erők napjá­ról, majd átnyújtotta a Hon­védelmi Érdemérem különbö­ző fokozatait Babies Ferenc, Demeter Ernő, Jánoki Imre, valamint Krajcz Józsefivé vá­ci járási MHSZ-aktíváknak, és Kardos Lászlónak, az MHSZ szentendrei járási tit­kárának. Többen elismerő ok­leveleket, jutaimákat kaptak. Fóti párbeszéd az ifjúságról A társadalom szerepe az eszménykép kialakításában Az emberiség egész történetében minden korszakot, minden társa­dalmat foglalkoztatott, foglalkoztat: milyen az ifjúság, mik az esz­ményképei, kik a példaképei? Kire hallgat a fiatalság, tovább fogja-e szolgálni azt az ügyet, amit a társadalom maga elé tűzött? A Fóti ősz rendezvénysorozat keretében ezekről a kérdésekről foly­tattak párbeszédet neves szakemberek, pedagógusok, társadalmi aktí­vák, dolgozó fiatalok, középiskolás diákok. meghaladta az elgondolásain­kat. 1974-ben a költségvetés ki­adásai 7,8 százalékkal, bevé­telei csak 7,4 százalékkal emel­kedtek, ennyivel haladták meg a tervezettet. Az előző évhez képest a költségvetési pénz- forgalom 22 százalékkal nö­vekedett, miközben a társa­dalmi termék 11 százalékkal bővült. A költségvetésből ugyanis megtérítettük az im­portőrök számára a tőkés pi­acról származó energia- és nyersanyag-áremelkedések túl­nyomó részét, így az import- támogatásokra a tervezettnél csaknem 16,8 milliárd forint­tal többet fordítottunk. A költségvetés összeállításakor természetesen gondoltunk ar­ra, hogy a világgazdaságban változások lesznek. Az ener­gia- és nyersanyagárak nö­vekedése azonban a vártnál nagyobb volt, tartós irányzat­tá lett, s ehhez hozzájárult még a tőkés piacokon a ke­reslet lanyhulása is. Minthogy az importanyag-áremelkedé­seket alig érvényesítettük a termelő vállalatok költséged­ben, az exportárait pedig va­lamelyest emelkedtek, a vál­lalatoknál többletnyereségek keletkeztek. Ezt a többletet csak részben tudtuk az álla­mi költségvetés javára igény­be venni. Alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez — A jövőben nem tartható fenn a terhek olyan megosz­tása, amely 1974-ben a költ­ségvetés és a vállalatok kö­zött érvényesült. Erre nyoma­tékosan felhívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi politika feladatairól szólt. A költségvetés — o fo­rint vásárlóképességének ve­szélyeztetése nélkül — nem vállalhatja tartósan a csere­arányromlás terhét. De végső soron á vállalatok számára is előnytelen, ,hogy nem érzéke­lik .kellően a nemzetközi ár­arányok változását, a megvál­tozott feltételeket, mert így nem is tesznek meg mindent termelési szerkezetük gazda­ságosabb átalakítására. Ezért kellett 1975-ben, és kell a jö­vő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői árát emelni, és _ az adózási szabályok módosításá­ra is sor kerül. — Az összes beruházási tel­jesítés 11 százalékkal megha­ladta az előző évit — folytatta beszédét Faluvégi Lajos. — Kedvező-, hogy növekedett a gépberuházások aránya — kü­lönösen a szocialista orszá­gokból importált gépeké. Az üzembe helyezések a népgaz­daság eszközállományát 105 milliárd forinttal növelték. Sajnos e fölé nőtt a befejezet­len beruházások értéke, s en­nek majdnem fele a költségve­tési eszközöket köti le. A kel­lő ütemű megvalósítást még sokszor akadályozza a kiviteli tervek hiánya és a rosszul szervezett előkészítés. A tanulságokat igyekeztünk levonni és a legfontosabb lé­tesítmények befejezése érdeké­ben az idén kilenc fontos be­ruházás meggyorsítását szor­galmaztuk. Ha a tervezett in­tézkedések megvalósulnak, ak­kor 2,7 milliárd forint értékű termékhez jutunk hamarabb. Ebből exportálunk is, és mint­egy 400 millió forinttal nő a társadalmi jövedelem. — A költségvetés egyensú­lyát 1974-ben is a gazdálkodó szervek költségvetési kapcso­latai határozzák meg — foly­tatta beszédét a miniszter — főként ezek következménye, hogy a költségvetés hiánya 1,2 milliárddal nagyobb volt a tervezettnél, s erre hitelforrá­sokat kellett igénybe vennünk. A költségvetés helyzetének ja­vítására ebben az évben már több intézkedést tettünk. A túlzott exportnyereségek egy részét elvontuk a vállalatok­tól; intézkedési tervek szület­tek, amelyek megvalósításától jelentős megtakarításokat vá­runk. Felülvizsgáltuk a pénz­ügyi tartalékokat, úgy számít­juk, hogy ezek együtt 6—8 milliárd forintot hoznak a költségvetésnek. Ezután elmondta a minisz­ter, hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét — az elmúlt években kialakult arányoknak megfelelően — fogyasztásra fordítottuk. Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonat­kozó elgondolásainkat, sőt az életkörülmények javításában, az életmód formálásában ta­valy többet tettünk, mint a negyedik ötéves terv előző éveiben. A lakosság teljes Követelmény a határozottabb, A továbbiakban a vállala­tok gazdálkodásáról szólt. El­mondotta: vállalataink és szö­vetkezeteink gazdasági ereje 1974-ben is tovább nőtt. Álló­eszközeink értéke 52 milliárd forinttal gyarapodott. Árbevé­telük, illetve értékesítésük 13 százalékkal, nyereségük 16 százalékkal növekedett. A pénzügyi eredmények egy ré­sze azonban a költségvetési támogatásokból származik. — Olyan időszakban — hangsúlyozta a miniszter —, amikor az eddiginél határozot­tabb, rugalmasabb gazdasági mun/ca szükséges, különösen időszerű, hogy felhasználjuk az ellenőrzés tapasztalatait. Min­denekelőtt figyelmet kell for­dítani arra, hogy a készletek az indokoltnál jobban ne nö­vekedjenek. Nem lehetünk elé­gedettek a termelési és forgal­mi költségek alakulásával. A negyedik ötéves terv eddig el­telt időszakában 40 százalék­kal növekedett az egy főre jutó ipari termelés — folytatta a miniszter. — Ez önmagában kedvező, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ez alatt az idő alatt ugyanilyen méretekben emel­kedett az egy főre jutó gépek, berendezések értéke is. A gép­egységre jutó termelés, a gép­kihasználás pedig nem válto­zott, sőt az alapanyag- és a ki­termelő iparokban romlott. Az élőmunka termelékenységének növekedését tehát legnagyobb részt a technikai felszereltség fejlődésének köszönhetjük. A munkaszervezés alig játszott szerepet. Az 1974. évi gazdálkodás ta­pasztalatai alapján három fon­tos követelmény áll iparválla­lataink előtt: Először: a gyártmányszerke­zetet gyorsabban kell korsze­pénzbevételé közel 12 száza­lékkal növekedett. Ennek meg­felelően nőtt a fogyasztás is. Az egy keresőre jutó reáljöve­delem 6,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 5,5 szá­zalékkal — a tervezettnél gyorsabban nőtt. Állami erő­ből tavaly 30 700 lakás, állami segítséggel 57 100 lakóházat építettünk, 26 ezer lakást pe­dig felújítottunk. Egybevetve a társadalmi közkiadásokat: a központi, a társadalombiztosítási és a ta­nácsi intézmények összesen 109 milliárd forintot használ­tak fel, az előző évinél 12 szá­zalékkal többet. A munkából származó 100 forint jövede­lemnövekedést 1968-ban a tár­sadalmi juttatások 38 forintos növekedése kísérte. Ez az arány 1974-ben már 54 forint volt, s tovább csak akkor nö­velhető, ha a munka termelé­kenységét a jövőben nem 7—8 százalékkal, hanem ennél sokkal jobban tudjuk javítani! rugalmasabb gazdasági munka rűsíteni; a világgazdaságban végbemenő tartós változások­hoz a hazai gazdálkodás min­den területén okosan igazodni kell, mert az ettől való elsza­kadás vagy a tartós egyensúly- hiány fékezheti egész fejlődé­sünket. Másodszor: az anyag- és energiatakarékosságban az in­tézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell haj­tani. A miniszter közölte: az ésszerű takarékosságra való serkentés, továbbá az import­anyagok és energiahordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976-ban emelni fogják az energiahordozók és a villamos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árait, s ren­dezik az áruszállítási tarifákat. A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben ré­szesíteni, amelyek egyszerre anyag- és munkaerő-megtaka­rítást is eredményeztek, és ja­vítják a vállalat pénzügyi eredményeit is. A mezőgazdasággal kapcso­latban elmondta: az állami gazdaságok 1974-ben jó ter­melési eredményeket értek el. Ez pénzügyi helyzetünkben is megmutatkozott. Először sike­rült elérniük, hogy nem volt közöttük veszteséges gazdaság. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme az előirányzottat meghaladóan 5 százalékkal nőtt. A továbbiakban a külgazda­sági kapcsolatokról szólva el­mondotta: azt a következtetést kell levonnunk, hogy nagyobb előrelátással, kritikával kell elemeznünk a világgazdasági előrejelzéseket, s belőlük be­szerzési, értékesítési és valuta- politikánkban idejében gya­korlati következtetéseket kell levonnunk. Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mond­ta: — Sikerekkel és tanulságok­kal vagyunk gazdagabbak. És azzal az elhatározással, hogy tovább folytatjuk a bevált gaz­daságpolitikát és fejlesztjük irányítási rendszerünket, iga­zítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. A pénzügyminiszter végeze­tül kérte, hogy erősítsék meg a kormány munkájához adott bizalmat és támogatást és fo­gadják el az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A párbeszéd résztvevői elő­ször magnetofonról mad fiata­lok — szakmunkások, diá­kok, általános iskolások — vé­leményét hallgatták meg. ön­magukról, a divatról, a fel­nőtteket „idegesítő" problé­mákról, a művelődés kérdé­seiről, a társadalom előtt álló perspektíváról, a lehetőségek­ről szóltak, vallottak őszintén, bátran. Dr. Majzik Lászlóné do­cens, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa előadói beszédében a fiatalok vélemé­nyét kommentálva azokkal a kérdésekkel, társadalmi hatá­sokkal foglalkozott, amelyek az eszménykép kialakításának a folyamatában döntő módon befolyásolják ifjúságunkat. Kialakulása mindig attól függ, hogy a felnőtt társadalom mi­lyen eszményképet tud adni a fiataloknak, hiszen nemcsak történelmi, irodalmi példákból áll ez össze: a kortársak pél­damutatása, erkölcsi, politi­kai arculata is jelentős mó­don befolyásolja kialakulását. A fiatalok megítélésében haj­lamosak vagyunk arra, hogy a külső jegyekből, az öltözkö­désiből, a hajviseletből, a di­vatból messzemenő következ­tetéseket vonjunk le, pedig az eszménykép vizsgálatánál a tartalmi vonásokra kellene he­lyezni a hangsúlyt. Egyre több fiatalban él az az elhatározás, hogy szakmai­lag jól képzett, a kultúra iránt fogékony, művelt ember akar lenni. Azonban ez kevés. A közéleti felelősség, a közös ügyek szolgálata, a társadalmi aktivitás is fontos jellemvo­nása a szocialista közösség­nek, tehát a becsületes mun­kának a társadalom közös cél­jait szolgáló aktivitással kell párosulnia. Dr. Gulyás Sándor vezető szakfelügyelő azt a gondola­tot hangsúlyozta, hogy a fel­nőtt társadalom mindig a sa­ját ifjúságának a modelljét tartja pozitívnak, s ahhoz vi­szonyítja, abba próbálja be­leilleszteni a mai fiatalságot. A vita során dr. Barna La­jos, a Fóti Gyermekváros igazgatója arról szólt, hogy a társadalom fórumait, köztük az iskolákat, a könyvtárakat, a KISZ -szervezet eket még job­ban fel kell használni az ifjú-1 ság eszményképének a kiala­kítására, gazdagabb, tartal­masabb munkával kell segí­teni a fiatalok nevelését. Zádori Ferenc községi KISZ-titkár a szakmunkás- művelődés helyi lehetőségei­ről beszélt. Hangsúlyozta, hogy már marxista középiskola is működik a községben, s a du­nakeszi esti gimnáziumban is van lehetőség a továbbtanu­lásra, csak sajnos a beiratko­zás lehetősége az osztálylét­számok miatt korlátozott. Talmi Jánosné, a községi könyvtár vezetője a szülő és a gyerek közti konfliktusok okait elemezte. Elmondotta, hogy arra a szülőre néznek fel a mai fiatalok, aki mindenben tud nekik segíteni. Bata Pál községi pártbizott­sági titkár a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődés fel­adatairól, Búzás János, a 2. számú általános iskola szülői munkaközösségének elnöke pedig a szülői ház felelősségé­ről, a családi nevelés kérdé­seiről mondott el hasznos gondolatokat. A Fóti párbeszéd jelentősé­gét mutatja, hogy a vita nem, vagy nemcsak elméleti kérdé­seket érintett, nagyon is gya­korlati, a fiatalokat magukat is mindennsfp foglalkoztató kérdések kerültek szóba. K. Gy. JL Két Pest megyei képviselő: Matula Pál és Magyar Sándor a tanács­kozás szünetében a Parlament folyosóján. i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents