Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

2

1915. SZEPTEMBER 26y PÉNTEK

✓

A kormány munkaprogramja az országgyűlés előtt

A megyei képviselők a kormány elnökének beszámolóját hallgatják. Elől Cservenka Ferencné (Gödöllő 4. vk.), Tausz János (Budakeszi 22. vk.), mögöttük a második sorban Nagy Miklós (Vác város 28. vk.), S. Hegedűs László (Szentendre város 24. vk.), Győré Sándor (Abony 3. vk.), a harmadik sorban Béki Ferencné (Vecsés 13. vk.), Barát Endre (Szob 29. vk.).

(Folytatás az 1. oldalról.)

zalék körül alakul. Ez meghaladja a nyugat-európai tókés? országokét, és megfelel annak, ami a világ leggyorsabban fejlődő részében, a KGST-be tömörült országokban megvalósul

— Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, a nemzeti jövedelem növekményének közel az egésze a munkatermelékenység emelkedéséből, a hatékonyság javulásából származik.

— Az ipari termelés a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóin 38 százalékkal emellcedik. Előbbre jutottunk a termelési szerkezet és a gyártmányösszetétel korszerűsítésében, kielégítően teljesülnek a központi fejlesztési és a rekonstrukciós programok előirányzatai. Folytatódott az energiatermelés és felhasználás struktúrájának átalakítása. Gyors ütemben fejlődik az alumíniumipar, a vegyipar, befejezéséhez közeledik a közúti járműprognam, az elmúlt években meghonosítottuk a számítógépgyártást. Előre léptünk az építőanyag-ipar. fejlesztésében, az építés, különösen a lakásépítés iparosításában.

— A tervezettnél nagyobb mértékben — az előző öt évhez képest 17—18 százalékkal — emelkedik a mezőgazdaság termelése. Az elmúlt években nagyot léptünk előre a növénytermelés — különösen a kenyérgabona- és a kukorica- termesztés — fejlesztésében, az iparilag szervezett termelési rendszerek meghonosításában. Termésátlagaink néhány területen felzárkóztak a nemzetközi élmezőnyhöz. Meggyorsítottuk az állattenyésztés korszerűsítését. A szocialistá nagyüzemek fölényének újabb meggyőző bizonyítéka, hogy az esetenként kedvezőtlen természeti viszonyok és elemi csapások közepette is biztosítani tudtuk a termelés fejlődését.

Különös figyelemmel a munkásosztály életviszonyaira

— Az életszínvonal növelése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. A fogyasztás, a reálbérek és a reáljövedelmek rendszeres emelésével egyidejűleg megvalósítottuk, sőt túlteljesítettük az ötéves tervben előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket. Javítottuk elosztási rendszerüket, határozottabban léptünk fel a szocialista normák megsértőivel szemben — folytatta elemzését a miniszterelnök.

— Az elmúlt években is megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a munkásosztály életviszonyainak javítására, a nagyüzemi munkások reálbérének emelésére. Az iparban általánossá vált a rövidebb munkaidő. Üjabb intézkedések segítik a munkások továbbtanulását, lakáshelyzetük javítását.

— Ez évben sikerrel befejezzük a 15 évvel ezelőtt meghirdetett lakásépítési tervet. Az utóbbi időszakban évente 1000 lakosra számítva 8—9 lakást építünk, ami a nálunk gazdagabb európai országok sorában előkelő helyet biztosít számunkra. Jelentősen bővítettük az egészségügyi és az iskolahálózatot, megnöveltük a kereskedelmi és a szolgáltató intézmények teljesítőképességét. Az áruellátás bővítésében lépésit tartottunk a vásárlói igényekkel.

lett azonban gondjaink és nehézségeink is vannak. Ezek egy része természetes velejárója annak, hogy a fejlettség magasabb fokára jutottunk. A növekedés korábbi — köny- nyebben hozzáférhető — forrásait nagyrészt kimerítettük, s a nemzeti jövedelem tartós növelését már csak a hatékonyság emelésével tudjuk biztosítani. E közben egyre szigorúbb, minőségileg új és összetettebb követelményekkel találjuk magunkat szembe, ezek kielégítése pedig nem könnyű feladat.

— Gondjainkat növeli, nehézségeinket fokozza, a megváltozott világgazdasági helyzet. Különösen terhes számunkra, hogy a tőkésonszá- gokban. bekövetkezett nagyméretű infláció megváltoztat- ■ta külkereskedelmünk cserearányait, és ez népgazdaságunknak jelentős veszteségeket okozott.

— Nehézségeink más része munkánk elkerülhető gyengeségeiből fakad. Abból, hogy szocialista gazdaságunk, sok tartalékát kihasználatlanul hagyjuk, nem vagyunk elég következetesek gazdaságpolitikai elveinkhez, gyakran késlekedünk a már felismert és elhatározott feladatok végrehajtásával, a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban reagálunk a világpiacon végbemenő változásokra.

Javítjuk népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét

—■ Terveink megvalósításában növekvő szerepet tölt be a nemzetközi munkamegosztás. IJlmélyültebbé vált együttműködésünk a KGST tagországaival. . Bekapcsolódtunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításába, különösen gyors ütemben fejlődött,, sokoldalúbbá vált a számunkra nagy fontosságú magyar— szovjet gazdasági együttműködés. Ezt jól példázza, hogy kölcsönös árucsereforgalmunk öt esztendő alatt több mint 60 százalékkal bővült, a tervezettnél nagyobb áruforgalmat valósítottunk meg a tőkés- és a fejlődő országokkal is. Népünk büszke lehet elért sikereire. Eredményeink mei— Külső piaci feltételek és

munkánk gyengeségeinek

együttes hatása a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak romlásában mutatkozik meg, de ez mind ez ideig úgyszólván kizárólag a külkereskedelmi mérlegben és az államháztartásban vált érzékelhetővé.

— A világpiaci árak emelkedését a költségvetésből folyósított állami támogatással csaknem teljesen ellensúlyoztuk. Mivel a terheiket a költségvetés viselte, a vállalati gazdálkodásban és a lakosság életfeltételeinek alakulásában nem, vagy csak kis mértekben mutatkoztak meg a nehezebbé vált helyzet következményei. Sőt, nemcsak teljesítettük, hanem jelentősen túlteljesítettük az életszínvonal és a beruházások múlt évi előirányzatait, és amint ismert, nagy méreteket’ öltött az anyagkészletek felhalmozása is. Hiba lenne, ha terveinkben, fejlesztési elhatározásainkban figyelmen kívül hagynánk a megváltozott közgazdasági viszonyokat.

A Szovjetunió segítségére támaszkodva

— Számításba kell vennünk, hogy a KGST-országok egymás közötti forgalmában is emelkednek az árak. Ez közös elhatározásunkon alapul, és az az indítéka, hogy a világpiac megváltozott viszonyai között is fenn kívánjuk tartani, sőt növelni akarjuk a kölcsönös érdekeltséget az együttműködés fokozásában.

— A KGST-országok viszonylatában, újonnan megállapított export-import árak lényegesen kedvezőbbek, mini amelyeket a tőkés piacon elérünk. Forgalmunk ismert struktúrája miatt azonban a cserearányok terhűnkre változnak, és időre van szükség ahhoz, hogy megfelelő mértékben növelni tudjuk exportteljesítményünket. Az ebből származó nehézségeik áthidalását megkönnyíti, hogy — minit mindig — most is számíthatunk a Szovjetunió megértésére és segítőkészségére.

— A Központi Bizottság

1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a kialakult körülményeket, és nagy fontosságú határozatában kijelölte — ez évi júliusi ülésén pedig ismét megerősítette a tennivalókat.

— Azt a feladatot tűzte ki, hogy a hatékonyság növelésének meggyorsításával, a termelési szerkezet korszerűsítésével, tartalékaink mozgósításával továbbra is biztosítsuk népgazdaságunk fejlődésének kielégítő ütemét, és teremtsük meg az egyensúly fokozatos helyreállításának feltételeit. A Központi Bizottság útmutatásaira alapozva, a kormány részletes és konkrét programban írta elő az ez évre szóló feladatokat, és folyamatosan ellenőrzi azok teljesítését.

Gyorsítjuk a haladás ütemét

— A tények elemzése arra mutat — mondotta Lázár György —, hogy bár a végrehajtás szervezetten megkezdődött, az eddigi eredmények még nem biztosítják valamennyi fontos követelmény kielégítését. Lassú az előrehaladás a termelési szerkezet, az üzem- és munkaszervezés, általában a munkaerő-gazdálkodás javítása terén. Még csak szerény eredményeket értünk el a beruházási munka javításában, s továbbra gém kielégítő a helyzet a készletgazdálkodásban. A legnagyobb gondot továbbra is az okozza, hogy a tőkés kereskedelmi áruforgalom — elsősorban a kivitel — a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. Ha szükséges, további intézkedéseket kell tennünk ez évi tervünk teljesítésének érdekében. Az elkövetkező hónapok másik ' kiemelkedően fontos feladata az őszi mezőgazdasági munkák szervezett és tervszerű lebonyolítása.

— Az aktuális gazdasági feladatok végrehajtása mellett megfelelő figyelmet fordítunk a jövő előkészítésére is. A kormánynak az a szándéka, hogy néhány hónap múlva

az országgyűlés elé terjeszti az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot.

— Olyan tervet kívánunk az országgyűlés elé terjeszteni, amely reális, de erőfeszítésre késztető növekedést irányoz elő, biztosítja az életszínvonal rendszeres emelését, lehetőséget ad a legszükségesebb méretű felhalmozásra, és megfelelő fettételeket teremt az egyensúly fokozatos helyreállításához.

— A gazdaságpolitika és a tervezés számára az új feladatok mindenekelőtt abból adódnak, hogy a növekedés extenzív forrásai — mint arra már utaltam — nagyrészt kimerültek. Az anyagi termelésben ezért olyan minőségi és strukturális változást kell megvalósítanunk, amely biztosítja a hatékonyság gyors és állandó növekedését.

Rangsorolni kell a beruházásokat

— Az elkövetkező években sem függetleníthetjük magunkat a világgazdaság folyamataitól. Ahhoz, hogy mindezt ellensúlyozni tudjuk, számottevően meg kell növelni, struktúrájában pedig gyökeresen meg kell újítani, gazdaságosabbá kell tenni exportunkat. Módosulnak egyes — a növekedésre ható — belső tényezők is. Mindenekelőtt a következőkről van szó.

— A gazdaság néhány ágazatában és az ország egyes területein, de különösen a fővárosban már ma is munkaerőhiány van. Az 1976—80-as időszakban a számításba vehető munkaerőforrás csökken. A létszám nem emelkedhet. A termelésnövekedést teljes egészében a termelékenység emelésével kell megalapozni. Ezért nem halaszthatjuk tovább, hogy határozott lépéseket tegyünk a munkaerő-gazdálkodás megjavítására, a munka- időalap jobb kihasználására.

— Növekszik a gazdaság fajlagos eszközigénye, arra viszont csak korlátozott a lehetőség, hogy a nemzeti jövedelem felhalmozási hányadát növeljük. Azzal is számolnunk kell, hogy amíg a harmadik és a most folyó ötéves terv időszakában a népgazdasági beruházások növekedése elérte az 50 százalékot, addig az

V. ötéves tervben mindössze

25—27 százalékos növelést tartunk reálisan előirányo2ható- nak.

A beruházási célok között — hangsúlyozta Lázár György — szigorúan rangsorolnunk kell, előnyben kell részesítenünk a kevésbé költséges,.de racionális megoldásokat és erőteljesen fokoznunk kell a megtérülési követelményeket. Olyan gazdaságfejlesztést kell megvalósítanunk, amely egyre jobb feltételeket teremt a hatékonyság növeléséhez.

— A másik kérdéskör, amire a tervezőmunkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke —, az egyensúlyi követelmények feltárása és azok kielégítésének megalapozása. Az egyensúly javításának követelményei akkor elégíthetők ki, ha 1976—80 között évi átlagban legalább 5,5—6 százalékos nemzeti jövedelemnövekedést érünk el, a belföldi felhasználást viszont legfeljebb 4,5 százalékkal növeljük, és ehhez igazítjuk az elosztás előirányzatait. Az előttünk álló legfontosabb feladat, hogy meggyorsítsuk a termelési szerkezet korszerűsítését.

— Nagy figyelmet fordítunk az ipar, de az egész népgazdaság kiemelkedően fontos ágazatára, az energetika fejlesztésére — folytatta az előadó. — Mint már utaltam rá, ez a beruházások igen gyors növelését igényli, de ettől mégsem tekinthetünk el, mert a gazdaság általános és tartós fejlődésének a biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen feltétele.

— Az intenzív hazai kutatások és termelésfejlesztés ellenére, energiaellátásunkban a jövőben is — , sőt fokozódó mértékben — a behozatalra kell támaszkodnunk. A legtöbb forrás a jövőben is a Szovjetunió, ahonnan a következő 5 év alatt mintegy 60 százalékkal növeljük fűtőanyagbehozatalunkat.

— A KGST legutóbbi tanácsülésén egyetértettünk abban, hogy országaink energia- szükségletének kielégítésére összehangolt intézkedéseket és közös erőfeszítéseket teszünk. De egyetértünk abban |is, hogy saját tartalékainkat és lehetőségeinket az eddiginél jobban kiaknázzuk. Ebben jelentős szerepet szánunk a szén~ bányászat fejlesztésének, a szénbázisra épülő villamos erőműveknek.

— Azt tervezzük, hogy a jövőben a kőolajat elsősorban az üzemanyag előállítására és a vegyiparban használjuk fel. Emellett is fejlesztjük az olaj- feldolgozást és jelentősen bővítjük a gázfelhasználást. Erőteljes ütemben építjük első atomerőművünket, amelyet mielőbb bővíteni kívánunk.

— A vaskohászatban új, korszerű eljárások bevezetésével igen gyors ütemben korszerűsíteni kell acélműveinket. Folytatjuk az alumíniumipari központi fejlesztési program végrehajtását, előtérbe helyezve a feldolgozás fejlesztését. A vegyiparban új PVC, polipropilén és műszálgyártó kapacitást tervezünk létesíteni. Fontos szerepet szánunk a gyógyszeriparnak.

— A gépiparban az eddignél határozottabban és konkrétabb lépéseket tervezünk a termelési szerkezet korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. A fő figyelmet a kiemelt nagyüzemek rekonstrukciójára, az elő- és fél- gyártmányok, alkatrészek és részegységek termelésének korszerűsítésére kívánjuk fordítani. Különösen az autóipar, szerszámgépek, számítástechnikai eszközök, elektronikus alkatrészek, automatikai eszközök és hírközlő rendszerek, vácuumtechnikai termékek és gördülőcsapágyak termelését szándékozunk erőteljesen fejleszteni.

Elsődleges

a termelés korszerűsítése

— Azzal számolunk, hogy a könnyűiparban továbbra is a korszerűsítés lesz a fejlesztés

fő iránya. Az élelmiszeriparban a húsipar fejlesztésére összpontosítjuk erőfeszítéseinket. Gondoskodunk a hazai szükséglet teljes kielégítését biztosító cukorrépa-termelés gazdaságos feldolgozásáról. Üj kapacitások létrehozását tervezzük a növényi és állati eredetű fehérjék hazai termelésének bővítésére.

Az építőiparban a nagy létszámú és magas műszaki fel- szereltségű vállalati szervezetek továbbfejlesztésével meg kell oldanunk az egyre nagyobb és bonyolultabb beruházások gyorsabb kivitelezését.

— Az V. ötéves terv időszakában is folytatni kívánjuk jól bevált agrárpolitikánkat. Fontos feladatunknak tartjuk azoknak a feltételeknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik a korszerű iparszerű termelési rendszerek hatékonyságának növelését és további megalapozott kiterjesztését. Kellő figyelmet kívánunk fordítani a háztáji gazdaságok jelentős termelő tevékenységének további elősegítésére. Azt tervezzük, hogy meggyorsítjuk a mezőgazda- sági termékeket feldolgozó iparágak fejlesztését, a raktári és a hűtőhálózat bővítését.

— A közlekedés, a hírközlés, a kereskedelem és a szolgáltató ágazatok fejlesztésére a következő években is a beruházásoknak az utóbbi években jelentősen megnövelt . hányadát tervezzük fordítani.

— Hazai erőforrásaink mozgósítása mellett a KGST-országokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval való aktív együttműködésünk/ a lefolytatott nemzetközi tervkoordináció V. ötéves tervünk megalapozásához már eddig is felbecsülhetetlen segítséget adott.

— A kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján szükségesnek tartjuk a fejlett áruforgalmi és a kooperációs kapcsolataink bővítését is, de jövőben is fellépünk a lehetőségek kiaknázását fékező diszkriminatív megkülönböztetések és korlátozások ellen.

Az életszínvonal emelkedésének alapja a munka

— A szocialista építés alapelve, minden erőfeszítésünk lényege, értelme a dolgozó ember életkörülményeinek javítása, életszínvonalának emelése. A tervező munkában a XI. kongeresszuson elfogadott életszínvonal-politikai célokat tekintjük irányadónak. A növekedés mértékét természetesen hozzá kell igazítanunk munkánk várható eredményeihez. A következő két évre csak szerény és az öt év egészére is az eddiginél néhány százalékkal mérsékeltebb, de biztosított reálbér- és reáljövedelem-emelkedést tervezünk.

— Bér- és jövedelempolitikai terveinkben számolunk azzal, hogy a következő években is emelnünk kell a fogyasztói árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fogyasztói árakat teljes mértékben mentesítsük a termelői és az importárak színvonalának és arányaiban előálló változásoktól.

— A fogyasztói árakat az állam eszközeivel továbbra is szigorúan ellenőrizzük, az árszínvonal növekedését a tervezett keretek között tartjuk és ezzel együtt olyan jövedelem- politikát folytatunk, amely kellő biztosítékot nyújt arra, hogy valamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedjék. Továbbra ts biztosítani kívánjuk a kiegyensúlyozott és választékos áruellátást.

— Lehetőségeinkkel arányban tovább kívánunk lépni a szociális ellátás fejlesztésében is. Tovább javítunk a gyermekes családok és az Idős korúak anyagi helyzetén. Üjabb intézkedéseket tervezünk az egészségügyi hálózat, a gyermekintézmények fejlesztésére. Alapvető feladatunknak tekintjük a lakásellátás javítását, mindenekelőtt Budapesten és a nagy ipari központokban.

— Céljaink megvalósításában döntő szerepe van az irányító és szervező munkának, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonysága növelésének.

A reális feltételekhez igazodva

— Fontos kidolgoznunk az irányítás és a közgazdasági szabályozás továbbfejlesztéséhez szül «égés intézkedéseket is. Abból indulunk ki, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelveiben nincs szükség változtatásra, viszont szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozókat jobban hozzáigazítsuk a módosult feltételekhez. Megkívánja, hogy az eddiginél jobban differenciáljunk. konkrétabban számoljunk az egyes ágazatok gazdálkodási feltételeiben levő különbségekkel.

— A közgazdasági viszonyok alakításának fontos kérdése a termelői árak tervezése. Az árrendszerben és a konkrét termelői árakban olyan módosításokat és változtatásokat tervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban közelítsünk a világpiaci árarányokhoz. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az árak, betöltve funkciójukat, a termelés és a gazdaság számára megfelelő orientációt adjanak.

— Az elmúlt években csökkent a költségvetésnek a vállalati gazdálkodásból származó pénzbevétele — folytatta beszédét a miniszterelnök —, miközben a vállalatok jelentősen növelni tudták pénzalapjaikat. A pénzügyi politika soron következő feladatai közé tartozik a tiszta jövedelem központosított hányadának növelése. A szabályozók módosításakor ezt a feladatot is meg kell oldani. Ugyanakkor növelni kell a vállalatok érdekeltségét a költségek csökkentésében, a gazdaságosság fokozásában.

— A központi és vállalati irányító munkában mindenekelőtt a termelés korsze-