Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
Viszontszolgálatot a közösségért! HA VIDÉKÜNKÖN óvoda, iskola vagy egyéb középület építéséről, bővítéséről, felújításáról van szó, gyakran kell a társadalmi munkások között emlegetni a községi kisiparosok nevét. Sajnos, nem minden faluban általános se- ítőkészségük, sőt nem ritka, ogy még a tanácsi megbízatások elől is kitérnek. Pedig ha már a községi tanács egy, a területen dolgozó kisiparos részére iparengedélyt, vagy működési engedélyt ad ki, nem méltánytalan, ha mint „munkaadó”, nagyobb vállalkozó kedvre számít. Nagy tárcsán az utóbbi években furcsa szokás alakult ki. Bár a faluban tizenkilenc kisiparos tevékenykedik, mégis nagyon kevés közülük, aki szolgáltatásra vállalkozik a faluban. A nagytarcsaiak különböző igényeit csömöri, kistar- dsai, sőt nem ritka, hogy fővárosi kisiparosok elégítik ki. „Viszontszolgálatként” a nagy- tarcsai iparosok Csömörön, Kistarcsán és a fővárosban vállalnak munkát. Talán olyan meggondolásból teszik mindezt, hogy az ily módon szerzett jövedelem nem, vagy nem olyan mértékben jut a tanács tudomására, ami természetesen nem mellékes az adó mértékének szempontjából. A KÖZSÉGI TANÁCS által kért munkákat csak húzódozva, vagy sehogyan se vállalják el. A társadalmi munkáról már nem is beszélve. Körülbelül négy évvel ezelőtt a tanács vezetői és a kisiparosok egy megbeszélésen találkoztak, ahol a község vezetői ismertették igényeiket, s az iparosok elmondták, hogy milyen területeken és milyen mértékben lehet rájuk számítani. Az ekkor ígért társadalmi munkák nagy részét elvégezték; például a fuvarosok ingyen szállítottak az óvodához építőanyagot, és segédkeztek az utak javításában. Az összejövetelen elhangzottakat akkor írásba foglalták. Úgy látszik, hogy a négy évvel ezelőtti megállapodás teljesítése után úgy gondolták, hogy ezzel letudták becsületbeli kötelességüket. Nagytarcsa kis falu, ennél fogva az itt végzendő munkák értéke sem nagy. Külső vállalkozót ezért nehezen találnak, a kivitelezésre való felkérést többnyire azzal utasítják vissza, hogy erre a kis „ügyre” még felvonulni sem lérdemes. A KÖZELJÖVŐBEN ismét sor kerül egy négy évvel ezelőttihez hasonló megbeszélésre. A községi tanács vezetői remélik, hogy a helyi kisiparosok közt szokássá válhat az otthont és munkát adó közösség segítése. A tanácson azt is megemlítették látogatásunkkor, hogy ebben talán sokat segítene, ha a KIOSZ is számon kérné a községben vállalt társadalmi és egyéb munkák arányát. NAGYTARCSÁN a szolgáltatás szinte teljes mértékben a kisiparosokra vár. A gödöllői Vegyesipari Szövetkezetnek van egy kis cipészrészlege, de semmi több. Korábban a gödöllői szövetkezet fodrászüzletet is fenntartott, de a nagy fluktuáció miatt elszokott innen a vendégkör. Az asszonyoknak Cinkotára kell utazni a frizuráért. A tanács vezetői úgy látják, hogy a faluban az igényeknek legjobban egy maszek férfi-nőd fodrász felelne meg, de sajnos erre nincs jelentkező. Sok a faluban az olajkályiha, ennek javítására is szívesen kiadnának ipar- vagy működési engedélyt. De erre sincs jelentkező. ö. E. Értelmiségi klub Képekben Amerikáról A gödöllői Petőfi Művelődési Házban a napokban kezdődik az őszi közművelődési szezon. Szeptember 25-én, csütörtökön este hat órakor tartják az értelmiségi klub első őszi foglalkozását. Ezen a találkozón Kresz Albert fotóművész számol be vetítettképes előadáson az Egyesült Államokban tett tanulmányi útjáról. Segítség a páSyaválrsz.ásban Ajándékba játszóparkot A túrái nagyközségi KISZ- srzervezet csúcsvezetősége szeptember 19-én, pénteken ülést tartott. Ezen a megbeszélésen a szervezeti élet erősítésének lehetőségeiről volt szó, valamint az úttörő—KISZ testvér- kapcsolatok ápolásáról. A csúcsvezetőségi ülésen elhatározták, hogy erősítik a rajok és az alapszervezetek együttműködését; segítséget nyújtanak a nyolcadikosok pályaválasztásában. Fontos célként jelölték meg, hogy minden úttörő az iskola elvégzése után megtalálja helyét a KlSZ-szerve- zetekben. Az úttörőmozgalom jubileumára készülve a csúcsvezetőség felhívással fordult az alapszervezetekhez; születésnapi ajándékként az iskolában készítsenek játszóparkot a gyerekeknek, s adjanak hatékony segítséget a Kónya-gödör helyén az MHSZ javaslatára épülő úttörő és ifjúsági park munkálataihoz. Az ülésen részt vett többek között a helyi úttörőcsapat vezetője, az MHSZ titkára és a művelődési ház igazgatója. — Szadko néven hűtőgéppel felszerelt bárszekrényt hoznak forgalomba a Szovjetunióban. A 30 literes, abszorpciós hűtőgépegység hőmérsékletszabályozása automatikus, mellette pohártartó rész, majd a bárrész foglal helyet. ABC-finis Gödöllőn, a Fenyvesi nagyúton, az aszódi nagyközségi tanács költségvetési üzeme új ABC-áruházat épít. Az épület már elkészült, így ezekben a napokban már csak a tereprendezés, a berendezés és a polcok, pultok áruval való feltöltése van hátra. A tervek szerint október közepén megnyílik a régvárt üzlet. Barcza Zsolt felvétele Hajnali hámozok Konyhakész zöldség az Aranykalászból Télen, nyáron gumicsizmában A hivatalnokok akkor még csak az első reggeli kávét isszák, amikor a nagytarcsai asszonyok már ebédelnek. Heggel nyolc órakor jutnak az első lélegzetvételnyi szünethez, s melegítik a tűzhelyen az előző este főzött ebédet. Már minden reggeli szállítmány elindult a cinkotai Aranykalász Termelőszövetkezet nagytarcsai feldolgozó üzeméből. Nem ritka, hogy egy-egy hajnalon harminchat mázsa zöldségfélét készítenek el az üzemi és vendéglői konyhák számára. Ropogós a görhöny Az öltöző hosszú asztala körül vidám asszonyok kana- lazgatnak. Nem látszik meg rajtuk, hogy ezen a napon már hajnali három óra előtt felkeltek. Folyik a szó és a mesélés, magyarul és szlovákul vegyesen. Legidősebbjük Pupek Istvánná hatvanegy éves, a legfiatalabb a harmincéves KUs Pálné. Tizenhat asszony dolgozik itt: Pataki Jánosné, Pupek György- né, Petrovszki Istvánná, Faluéi Jánosné, Csielka Jánosné, Drenyovszki Mihályné, Paksa Jenőné, Bartos György né, Tagúi Mihályné, Istvánná, Györgyné és Jánosné, egyik társuk, Kiss Istvánná szabadságon van, szüretel. Piros lábasokban, bádogfazekakban, ételhordókban gőzölög a reggeli ebéd. Nagy a választék. Egyikük lecsót eszik, másikuk egy nagy fazékból gulyáslevest kanalaz. — Az én lábasomban paprika, hagyma meg tojás van — magyaráz egyikük, de a tojásos paprika közt nagy sült szalonnadarabok is megbújnak. Nevetve mondja, hogy ez csak amolyan maradék. Még receptet is tanulok, elmeséli egy szlovák étel, a görhöny receptjét. — Le kell reszelni a krumplit, tenni bele egy kis borsot, sót, meg lisztet, s pirosra, ropogósra sütni. Amikor sírnak Egy láboska babfőzeléknek már csak a nyomai vannak meg. — Tegnap találtam ezt a finom juliskababot a gazban. De milyen jó ebéd lett belőle — meséli ebédje történetét egy bőszoknyás asz- szony. Van, aki protekcióval szerzett téliszalámit falatozik, mások tejet, kiflit és gyümölcsöt. El is kél a gazdag ebéd, s utána a meleg feketekávé, mert ha úgy adódik a munka, három-négy óráig már nem esznek semmit. Hétfőn hajnali két órakor kezdődik a műszak. Nem ritka, hogy tíz-tizennégy órát dolgoznak, mindig attól függően, hogy mennyi a megrendelés. — Megy innen zöldség Dorogra, Szentendrére, Tatára is Legtöbb a krumpliból van. De akkor vagyunk a legszomorúbbak, ha hagyma van a soron. Akkor sír az egész brigád. Nagy nylonzsákokban szállításra készen sorakozik a sárgarépa, a zeller, a karalábé, a gyökér, a káposzta. A nőbrigád még kavargatja a kávéját, de a két gépkezelő férfi: Bartos István és Pupek Pál már beindítja a krumpli- hámozót. Gyorsan forog a hatalmas zöld tégely. — Van ennek a gépnek egy alsó forgórésze, s az oldala pedig áll, mindkét felületet smirgli borítja. A tégely belső széléről apró vízsugarak mossák a két-há- rom perc alatt halvány sárgára váló burgonyát. Ha már letelt a „hámozóidő”, a férII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK r *' Átadták a városrendezési pályázat díjait Bordásfalra tűzött álmok A tervpályázat eredményhirdetéséről lapunk más helyén tudósítunk. A gödöllői városi tanács, valamint a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, továbbá az Építés és Városfejlesztési Minisztérium június első napjaiban közös tervpályázatot hirdetett jó nevű, közismert tervezőintézetek számára. A pályázók feladata az volt, hogy olyan tervet készítsenek, amely megoldja a városközpont rendezésének és a városnak a forgalom növekedéséből adódó gondjait. Őserdő a főtéren Csütörtök délelőtt nagy sürgés-forgás volt a Munkácsy Mihály úti általános iskola tornatermében. Szorgos kezű fiatalemberek azon ügyeskedtek, hogy a gombostűkkel ajtó nagyságú papírlapokat erősítsenek a bordásfalak létráihoz. Valamennyi rajz témája ugyanaz: Gödöllő. De talán pontosabbak vagyunk, ha azt mondjuk: egy majdani város képe köszön vissza ránk az óriási tablókról. Célegyenesbe érkezett tehát az a június elején meghirdetett tervpályázat, amelynek pályaműveit szeptember 12-e és 14-e között tizenhat tagú zsűri értékelte és rangsorolta. Gányi Zoltán, a gödöllői városi tanács elnök- helyettese: — Tizenkét tervezőintézetet kértünk fel a munkára. Felhívásunkra tizenegyen válaszoltak, közülük egy csoport terveit kellett elutasítanunk, mivel munkájuk figyelmen kívül hagyta az általunk megadott szempontok egy részét. Tíz alkotó kollektíva terveit értékeltük. A tizenhattagú bizottságnak nem volt könnyű dolga. Hiszen ahány pályamű volt, annyi elképzeléssel találkoztak. Az fiák egy fehér műanyag kosárba engedik a tartalmát. Nagy lendülettel öntik az asz- szonyok előtt húzódó bádogasztalra. S ekkor kezdődik az igazi munka. Ki kell „szemezni” a burgonyán található sötétebb foltokat. Egy-egy kis gumóval gyorsan végeznek a rózsaszín kesztyűs kezek. Innen először műanyaghálós zsákba kerül a megtisztított zöldség, ezt még mossák, majd konyhakész állapotban, némelyiket hasábra, vagy kockára vágva, nagy átlátszó műanyag zsákokba ömlesztik. Cérnavékony káposzta A hátsó raktárhelyiségben kupacban várakozik feldolgozásra, pucolásra a zöldség. Itt van egy kis ügyes masina, amivel cérnavékonyságúra szeletelik a káposztát, s egy kis átalakítással ezen vágják fel a tököt is. A nagytarcsai asszonyok tíz forint húsz filléres órabért kapnak a hámozóban. Nem többet, mintha kinn dolgoznának a földeken. Sokan háromszáztizenegy órát is álldogálnak havonta a hosszú asztalok előtt. Nem könnyű ez a munka. Gyakran egy műszak alatt ötven-hatvan mázsát is meg kell emelniük. Hogy miért vállalták mégis? Helyben van, s néhányuknak- a vérnyomása nem bírja a tűző napon való hajladozást. Ez sem kímélő munkakör: té- len-nyáron gumicsizmában vannak, s kezükről szinte naponta leszakad a rózsaszín gumikesztyű. örszigethy Erzsébet ! egyik tablón például — hogy a szerényebbekkel kezdjük — alig lehet ráismerni a Szabadság térre. A pártbizottság és az áruház, továbbá a még csak tervekben szereplő új létesítmények egy hatalmas, úttalan park közepén állnának. A városközpont megközelítése ezért csak az Erzsébet-parkot átszelő és a Kossuth Lajos utcába torkolló útvonalon volna lehetséges. Az ötletet elvetették. A bűvös négyzet A beérkezett pályaművek többsége, annak ellenére, hogy változtatás nélkül egyik sem alkalmas közvetlen felhasználásra, mégis értékes. Készítőiknek külön is meg kellett rajzolniuk a Dózsa György út, Kossuth Lajos utca, Petőfi utca és Szabadság tér által határolt négyszöget, a leendő városközpont térképét és annak plasztikus távlati képét. Nagy munka színhelye ez a „bűvös” négyszög, mert mint azt Gányi Zoltán elmondta, az ötödik ötéves terv során itt kapna helyet a városi tanács épülete, a régvárt művelődési központ és az óvónőképző szakközépiskolával bővült gimnázium, sőt a tervezett bevásárlóközpont is. — A bíráló bizottság az első díjat nem adta ki — mondja Gányi Zoltán. — A második díjat és az ezzel járó 60 ezer forintot a hatos számú terv, a Közlekedéstudományi Egyesület és a Magyar Építőművészek Szövetségének közös tervezőcsoportja nyerte. A csoport az épületek tömegarányait helyesen választotta meg, s így azok jól igazodnak a kisvárosi képhez. Rendkívül célszerűen helyezték el a tervezett autóbusz-pályaudvart, s ami a legfontosabb: könnyen megközelíthető lesz innen a HÉV-állomás. A tervezőcsoport a 3-as számú főközlekedési útnak a városközpontot átszelő szakaszára kétszer háromsávos útkereszteződést tervezett. | Munkában a „házi” építészek A bíráló bizottság ötvenezer forintos harmadik díjban részesítette a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatának városrendezési tervét. A pályamű első ránézésre is szembetűnő erénye, hogy kiválóan használja ki a város mostani zöldterületi adottságait és igazán jó ötlet az a Rákos-patakból kialakítandó tó is, amely idővel az Alsópark díszévé válhatna Szeptember 17-én és 24-én játszották Gödöllőn, a városi úttörő-olimpia nagypályás labdarúgó-bajnokságának mérkőzéseit. A városi úttörőelnökség mellett működő Általános Iskolai Sportbizottság szervezésében lebonyolított versenyeknek a gödöllői Agrártudományi Egyetem GEAC sporttelepe adott otthont. A két szerdai nap mérkőzéseinek eredményei: Imre utcai iskola—ülés István úti iskola 5:1, Imre utcai iskola—Munkácsy úti iskola 7:0, Imre utcai iskola—Légszesz utcai iskola 0:3, Munkácsy úti iskola—Illés István úti iskola 0:2, Munkácsy út—Lég\ A zsűri két negyvenötezer forintos negyedik díjat adott át. Az egyiket a Közlekedéstudományi Egyesület és a Magyar Építőművész Szövetség közös alkotó csoportja, a másikat pedig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat pályamunkája nyerte el. Ötödik helyen végzett a versenyben és a bíráló bizottság harmincezer forintos díját kapta az Üt- és Vasúttervező Vállalat tervezőcsoportja. A többi, helyezést el nem ért pályamunkákra a bíráló bizottság tizenötezer forintos költségtérítési díjat fizetett ki. A tegnap délután megtartott díjkiosztó ünnepség befejeztével a munka nem ért véget. A java ezután kezdődik, hiszen valamennyi pályaművet alapos revízió alá veszik a gödöllői városi tanács „házi építészei’’, a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatának munkatársai. A feladatuk az lesz, hogy mind a tíz javaslatot átböngésszék és igyekezzenek hasznosítani minden olyan ötletet, amely számba jöhet a jövő városképének kialakításakor. Fényképek és makettek A Munkácsy úti általános iskola tornatermének bordás falain függő tablók javaslatokban igazán bővelkednek. Sok új, ma még talán szokatlannak tűnő ötletet olvashatnak le róluk a hozzáértők. Ilyen például az, hogy a HÉV a jövőben az Erzsébet-park előtt térjen át a 3-as számú főközlekedési út túlsó oldalára, mégpedig nem is akárhogy. A tervezők ide kétszintes felüljáró rendszert álmodtak. Minden bizonnyal egyszerűbb lesz a Szabadság téri közlekedési csomópont forgalma is hiszen szó van arról, hogy az Ady Endre-sé- tány valóban sétány és ne út legyen. Vitatkozni, újabb javaslatokkal előállni természetesen lehet. Ezt teszik a ma délelőtti tanácsi végrehajtó bizottsági ülés résztvevői is, akik tanácskozásuk befejeztével ellátogatnak a Munkácsy Mihály úti iskolába. A kiállítás néhány napig a nagyközönség számára is hozzáférhető, megtekinthető lesz, októberben pedig fényképfelvételekkel és makettekkel kiegészítve bemutatót rendez a tíz tablóból a városi tanács. A cél az, hogy minél többen lássák a terveket. És az is, hogy minél többen szóljanak hozzá a látottakhoz. | szesz utca 0:3, Légszesz utca— I Illés István utca 0:5. A pontversenyben első helyet elért Imre úti iskola csapatának játékosai: Budai, Pataki, Isaszegi, Badacsonyi, Kalocsai, Guba, Molnár, Szabó, Varga, Mészáros. Juhász, Pintér, Héja. Ez a csapat képviseli a város színeit a tavasszal megrendezendő területi úttörő-olimpia döntőin. Az iskolák közötti sorrend az alábbiak szerint alakult: 1. Imre utcai iskola, 2. Illés István úti iskola, 3. Légszesz utcai iskola, 4. Munkácsy úti iskola. B. P. Berkó Pál SPORT -4- SPORT -+- SPORT A- SPORT Aranylábú Imre utcaiak