Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM ARA «0 FILLER 1975. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekez­dése alapján ma, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Az ülésszakon a Minisztertanács elnöke várha­tóan előterjeszti a kormány munkaprogramját, s napiren­den szerepel a pénzügyminisz­ter jelentése a Magyar Nép- köztársaság 1974. évi költség- vetésének végrehajtásáról. Tíz szocialista ország képviselői részvételével Tanácskozás a szakmunkásképzésről Karakas László munkaügyi miniszternek, a magyar dele­gáció vezetőjének elnökletével szerdán a Parlament delegá- ciós termében megkezdte munkáját a szocialista orszá­gok szakmunkásképzését irá­nyíts főhatóságok vezetőinek értekezlete, amelyen részt vesz ár. Hanga Mária oktatási mi­niszterhelyettes is. Az 1972-ben elsőként Moszk­vában, majd ezt követően Berlinben és Szófiában rende­zett találkozó után most ne­gyedszer ült össze a nemzet­közi tanácskozás. Résztvevőit az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács nevé­ben Karakas László köszön­tötte. ' A tanácskozáson részt vevő tíz ország — Bulgária,- Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjet­unió és a VDK — küldöttsé­ge a szakmunkások középis­kolai képzésének formáiról és tartalmáról tárgyal; elemzi a munkások szákképzettsége és általános műveltsége növelésé­nek korszerű elveit, s ezek gyakorlati érvényesülését. ★ Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szerda délután hivatalában fogadta a szocialista/ országok állami szakoktatási szervei 4. érte­kezletén részt vevők küldött­ségének vezetőit. A baráti hangulatú eszmecserén jelen volt Karakas László munka­ügyi miniszter is. ★ Kétoldalú együttműködési megállapodást kötött a szak­oktatás területére a magyar Munkaügyi Minisztérium és a bolgár népművelési miniszté­rium. Az egyezményt szerdán Karalcas László munkaügyi miniszter és Nencso Sztanev, a Bolgár Népköztársaság nép­művelési minisztere írta alá Budapesten. Az aláírásnál je­len volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete is. Fehér Péter, az MTI hírmagyarázója írja: A szokásosnál, a hagyományos parlamenti gyakor­latnál valamivel később, nem a nyári, hanem ezúttal az őszi ülésszakon teszik le a ház asztalára az 1974. évi ál­lami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényterveze­tet. A „késedelmet” belpolitikai életünk eseményei ma­gyarázzák: júniusban voltak a képviselőválasztások, így a nyári ülésszakon első, alakuló ülését tartotta a ma­gyar országgyűlés. A mostani ülésszakon döntenek tehát — a napirendi javaslat szerint — a képviselők a zárszámadási törvény- tervezet sorsáról. A javaslat szentesítését, törvényerőre emelését alapos, mélyreható elemzés előzte meg — a paragrafusokat az elmúlt napokban az országgyűlés nyolc állandó bizottsága vette tüzetesebben is górcső alá. Segítségükre volt az államháztartás ' elmúlt esztendei pénzügyi programjának végrahajtását tartalmazó vas­kos kötet, amely a „Jelentés az 1974. évi állami költség­vetés végrehajtásáról” címet viseli, s amelyet minden képviselő kézhez kapott. Nem pusztán a kiadások és be­vételek számszaki összevetése ez: felsorakoztatja azokat az úgynevezett naturális mutatókat is, amelyek az egyes ágazatok fejlődéséről tanúskodnak. (Például hány óvodai és bölcsődei hellyel gyarapodtak a szociális intézmé­nyek, 'hogyan bővült az oktatási és egészségügyi háló­zat, stb.) Részletesen beszámol a pénzügyi helyzet ala­kulásáról, a költségvetés bevételeiről és kiadásairól, ösz- szesíti a költségvetési és társadalombiztosítási szervek, illetve a tanácsok költségvetési előirányzatait, s azok teljesítését. Az országgyűlés állandó bizottságainak a zárszám­adást elemző tanácskozásain — más-más megfogalma­zásban ugyan — elhangzott: a tények, adatok tanúsít­ják, hogy népgazdaságunk tavaly a negyedik ötéves terv s az éves terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött, ugyanakkor a tőkés világpiacon kialakult inf­láció, cserearányromlás jelentős népgazdasági vesztesé­get okozott. A kialakult helyzetben — a gazdaság job­ban felszínre került szerkezeti és egyensúlyi problé­máinak ismeretében, s az MSZMP Központi Bizottságá­nak tavaly december 5-i határozata nyomán — az idei népgazdasági terv, állami költségvetés már számí­tásba vette a megváltozott feltételeket, és több, az egyensúly javítására irányuló feladatot határozott meg. Ezek végrehajtására már számos gazdasági-pénzügyi intézkedés történt — nyugtázták a képviselők. A csütörtökön kezdődő tanácskozás az újjáválasztott országgyűlés első munkaülése lesz. Ehhez, s feladataink nagyságához mért, széles körű érdeklődés kíséri majd minden bizonnyal az őszi ülésszak másik témáját, a kormány munkaprogramjának megvitatását. Losonczi Pál fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán a Parla­ment Munkácsy-termében fo­gadta a Szovjetunió Legfel-1 sőbb Tanácsának küldöttségét, élén Pjotr Mironovícs Mase- rowal, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének tagjával,, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. A szívélyes, ; me­lég, baráti hangú beszélgeté­sen jelen volt Péter János, az országgyűlés alelnöke. vala­mint V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségé szer­dán délelőtt Budapesttel is­merkedett. Először a fővárosi tanácshoz, a városházára lá­togattak, ahol Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács elnöke és Kelemen Lajost a tanács elnökhelyettese fogadta-kö- szöntötte a vendégeket. Szép­völgyi Zoltán tájékoztatást adott fővárosunk fejlődéséről, gyarapodásáról, s beszélt a még megoldásra váró felada­tokról. A szovjet küldöttség dél­után a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári me­zőgazdasági kutató intézetébe látogatott. A vendégeket Erday-Grúz I Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Takács Im­re, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára és Biacsi Imre, az intézet igaz­gatóhelyettese fogadta. Rövid tájékoztató hangzott el az 1949-ben alapított tudományos Kádár János, az MSZMP KB első titkára bemutatkozó látogatáson* fogadta K. P. S. Menont, az Indiai Köztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője tegnap látogatást tett a főváros XVII. kerületében. A kerületi pártbizottság szék­házában Égető Lajos első tit­kár, Erdélyi Zoltán, a kerületi tanács elnöke és Frei Tibor, a KISZ-bizottság titkára fo­gadták és tájékoztatták a vá­rosrész fejlődéséről, gondjai­ról. centrum tevékenységéről, eredményeiről és terveiről. A delegáció este megtekin­tette az Állami Népi Együt­tes „Ecseri lakodalmas” elő­adását. A vendégek társasá­gában volt Ínokai János és Raffai Sarolta, az ország- gyűlés alelnöke. Az előadást a szovjet kül­döttség virágkosárral köszön­te meg a művészeknek. [ Dr. Szekér Gyula, és B. Cas­' tilla miniszterelnök-helyette­sek, a magyar—kubai gazda­sági és műszaki tudomá­nyos 'együttműködési bizott­ság társelnökei vezetésével szerda délután megkezdődött a Parlamentben a bizottság 5. ülésszaka. Tárgyalnak áz árucsereforgalom bővítésé­nek tapasztalatairól és meg­vizsgálják a két ország 1976— 19Ö0 közötti gazdasági együtt­működésének lehetőségeit. Keserű Jánosné, könnyű­ipari miniszter hazaérkezett Pozsonyból, ahol részt vett a KGST könnyűipari állandó bizottságának 25. ülésén. Köszöntjük a szakszervezetek megyei küldöttértekezletét Százkilencvenezer szervezett Pest megyei dolgozó képviselői ülnek ma össze a fővárosban, a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában, hogy összegezzék az 1971-es küldött- értekezlet óta eltelt időszak szakszervezeti tevékenységé­nek legfőbb jellemzőit, megha­tározzák a további teendőket s megválasszák a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsa, va­lamint a számvizsgáló bizott­ság tagjait. Tisztelettel és sze­retettel köszöntjük — hisszük: a megye lakossága nevében is — a szervezett dolgozók nagy és erős seregét képviselőket, munkásokat és műszakiakat, tanárokat és orvosokat, keres­kedelmi dolgozókat, vasutaso­kat, közalkalmazottakat, mind­azokat, akik társaik bizalmá­ból a felelősségteles számvetés részesei. Eredményes esztendők Sikerekben, fejlődésben gaz­dag évekről állíthatta össze, s foglalhatta írásba jelentését a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. A küldötteknek át­nyújtott beszámoló joggal ál­lapíthatja meg, hogy fejlődött a szakszervezeti munka, erősö­dött demokratizmusa, hiszen ez törvényszerű kísérője an­nak, hogy a beszámolási idő­szakban minden területen meggyorsult a megye haladá­sa. Képet ad a megye gazdá­sági, társadalmi helyzetéről, hogy a munkaképes korban levő férfiak teljes egészükben, az e csoportba tartozó nők pe­dig nyolcvan százalékukban aktív keresők. Minden száz munkavállaló közül ötvenket­tőnek az ipar ad kenyeret, ti­zenháromnak pedig a mező- gazdaság. S még egy lényeges adalék, ami fényt vethet szü- kebb pátriánk gyarapodásá­ra: a beszámolási időszakban a termelést növelő és korszerű­sítő beruházásokra esztendőn­ként mintegy nyolcmilliárd forintot költöttek a vállalatok és szövetkezetek! A lényeges jellemzők közé sorolható, hogy a tervezettnél nagyobb mér­tékben növekedett az Ipari termelés, évi átlaga 6,8 száza­lékot tett ki. Kiemelt feladatok A negyedik ötéves terv vég­rehajtása során a szakszerve­zetek egyre inkább meglelték azokat a feladatokat, ame­lyeknél a legtöbb segítséget nyújthatták a haladáshoz. így kiemelt teendőként kezelték az üzemi demokrácia fejlesztését és elmélyítését, a tervezés sokoldalúságának növelését, az üzem- és munkaszervezési in­tézkedések kidolgozását és megvalósítását, az újítómoz­galom, a szocialista munkaver- seny különféle formáinak erő­sítését. Döntő politikai kérdésként ítélték meg a szakszervezetek az üzemi és munkahelyi de­mokrácia fejlesztését, mert csakis így erősödhet a dolgo­zók tulajdonosi tudata, s rész­vételük a döntések kialakítá­sában és végrehajtásában, va­lamint az ellenőrzésben. Amint azt a szakszervezetek megyei tanácsának jelentése megállapítja, a vállalatok és intézmények többségében mind jobban érvényesül az üzemi demokrácia. A gazdasá­gi és társadalmi vezetők egy­re inkább felismerik alkotó, mozgósító erejét. Ennek kö­szönhetően a korábbinál na­gyobb figyelmet kapnak a ter­melés emberi tényezői. A fej­lődés ellenére sem ítéli meg­nyugtatónak a helyzetet az SZMT beszámolója. Különö­sen ami a dolgozók tájékozta­tását illeti, sok még a teendő, ahogy annak az elvnek az érvényesítésében szintén, hogy jogai annak vannak, aki kö­telezettségeit maradéktalanul teljesíti. Sikerek a munkaversenyben Sokat mond a dolgozók akti­vitásáról, hogy négy év alatt megkétszereződött a szocialis­ta brigádok száma, s 1974 vé­gén 4468 ilyen közösség tevé­kenykedett a megyében a kü­lönböző munkahelyeken. Ezek­nek a kollektíváknak nagy szerepe volt és van a szocia­lista munkaverseny sikereiben, a többi között abban, hogy a párt XI. kongresszusa és a felszabadulás SO. évfordulója tiszteletére kibontakozott ne­mes vetélkedés első szakaszá­nak lezárulásakor a párt Köz­ponti Bizottsága két vállalatot kongresszusi zászlóval, kilenc gazdasági egységet pedig kongresszusi oklevéllel tünte­tett ki. Más területen is szemlélete­sen mérhető a dolgozók áldo­zatkészsége, közösséget gyara­pító tevékenysége. Elég itt utalni arra, hogy Pest megyé­ben az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értéke megköze­líti a kétszáz forintot. Elősegí­tette az akadályok legyűrését, a haladás meggyorsítását, hogy javult az együttműködés a szakszervezetek és a taná­csok között, s hogy jó néhány létesítmény megvalósításakor az érintettek szocialista szer­ződésben rögzítették vállalá­saikat. Javuló élet- és munkakörülmények Fontos feladatként kezelték és kezelik a szakszervezetek a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek folyamatos javí­tását, s a maguk területén igyekeztek ehhez minden se­gítséget megadni. Megkülön­böztetett figyelmet fordítottak a szakszervezetek a bérpoliti­kai intézkedések minél jobb végrehajtására, s arra, hogy mérséklődjenek az indokolat­lan különbségek. A haladásról tanúskodik, hogy a korábbihoz mérten az átlagosnál gyorsab­ban növekedett a nők és a fia­talok bére. Örömmel adhat számost a szakszervezetek megyei taná­csa írásos jelentésében arról, hogy a tervezett 36 ezer lakás tető alá kerül az esztendő vé­géig, s hogy jelenleg több mint 500 munkáslakás épül a megyében. Elősegítette az életkörülmények javítását, hogy bővült és korszerűsödött az egészségügyi hálózat, s gyarapodtak a gyermekintéz­mények. Ez utóbbiak eseté­ben. vállalati és lakossági ösz- szefogással az öt esztendőre tervezett 2005 óvodai hellyel szemben tízezernél több gyer­meknek teremtenek második otthont. A munkakörülmé­nyek fejlesztésében fontos szerepet töltenek be a kollek­tív szerződések, s ezek végre­hajtása egyre inkább megfe­lel a helyi és össztársadalmi érdekek egyeztetése követel­ményének. Fokozott gondoskodás Rámutatott ugyanakkor az írásban beterjesztett jelentés arra is. hogy a tekintélyes ha­ladás ellenére tapasztalhatók kedvezőtlen jelenségek. Így egyebek mellett az, hogy bár a 44 órás munkahét általános, például a postánál és a keres­kedelemben a munkaidő meg­váltására, Illetve a szabadna­pok felhalmozására, s a sza­badsággal együtt történő ki­adására kényszerülnek. Nem kedvező az sem, hogy több termelőterületen, illetve az egészségügyi ellátásban emel­kedett a túlórák száma. A tények sokarcúságát mu­tatja ugyanakkor, hogy mind a vállalatoknál, mind az in­tézményeknél bővült a béren kívüli juttatások mennyisége. Többen veszik igénybe az üzemi étkeztetést, sikerült haladást elérni a munkásszál­lásoknál. Tovább javult a tár­sadalombiztosítás színvonala, ugyanakkor fel kell figyelni arra, hogy folyamatosan nö­vekszik a táppénzesek aránya. Szembetűnő ennek mértéke Vác és Cegléd környékén. A szakszervezetek lényeges szo­ciálpolitikai feladatként ke­zelték a kedvezményes üdül­tetést, amiben a dolgozók ti­zenkilenc százaléka részesül. Előbbiekhez hasonlóan szintén nagy figyelmet élve­zett a munkásvédelem fejlesz­tése, s a munkakörülmények ezzel összefüggő javítása. Eredmény, hogy a foglalkoz­tatottak számának emelkedése ellenére a balesetek meny- nyisége csökkent. A halálos balesetek mérséklődése azt mutatja, hogy az üzemek, a munkahelyek fokozottabban törődnek a legfőbb ve­szélyforrások felszámolásá­val, ugyanakkor elgondolkoz­tató, hogy a baleset miatt el­vesztett munkanapok egy főié számított mennyisége na­gyobb, mint volt korábban. A legnagyobb munkáslakta terület Pest megyében él —.a fő­város után — az ország vala­mennyi területe közül a leg­több munkás, táboruk 290 ezerre rúg. A politikai jelen­tőségében és számszerűségé­ben legnagyobb társadalmi tényező érthetően meg­határozza a szakszerve­zetek tevékenységét is. A szakszervezetek politikai nevelőmunkájának közép­pontjában annak megértetése állt és áll, hogy a szocialista építés és az egyéni boldogulás nem választható el egymástól. Hasonló döntő eleme a politi­kai munkának a munkás­paraszt szövetség erősítése. Az ezen a területen elért ered­ményekhez hozzájárult a szakszervezeti politikai okta­tás fejlődése, a legutóbbi okta­tási időszakban például 38 ezerre nőtt a hallgatók szá­ma a különböző politikai tan­folyamokon. Erőteljesen javult négy esz­tendő alatt a dolgozók általá­nos és szakmai képzése. A to­vábbtanulás érdekében ered­ményesen tevékenykedik a gazdasági vezetés és a szak- szervezet Vác és Százhalom­batta üzemeiben, a Nagykőrö­si Konzervgyárban, a Mecha­nikai Művekben, a Csepel Autógyárban, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ugyancsak kedvezőek a ta­pasztalatok a szakmunkáskép­zésben, bár a vállalatok igé­nyeit így sem lehet maradék­talanul kielégíteni. Gondot okoz, hogy a korszerű gyakor­lati oktatás feltételeit csak a nagyvállalatok tudják megte­remteni. Előtérben a niurkásművelődés A kormányrendelet megje­lenése arra sarkallta a munka­helyeket, hogy nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a szak­mai továbbképzés megszerve­zésére. Ennek ellenére még mindig akadnak munkahe­lyek, ahol lebecsülik e teen­dőt, s itt a szakszervezeti szerveknek kell fellépniük a szükségszerű változás érdeké­ben. Részletesen kitér a szak- szervezetek megyei tanácsának Írásos jelentése a munkásmű­velődés feladataira, s megál­lapítja, hogy a párt- és kor­mányhatározatok következte, ben ez a feladatcsoport előtér­be került. Biztató, hogy nö­vekszik a szakszervezeti könyv­tárak olvasóinak száma, ja­vult a szakszervezeti művelő­dési otthonok tevékenysége, eredményt hozott az erők kon­centrálása. A munkásművelő­dés alapvető színtere a szo­cialista brigád, s ezért a jö­vőben a szakszervezeteknek megkülönböztetett gondot kell fordítaniuk e közösségek segí­tésére, ilyen irányú érdeklődé­sük, igényük kielégítésére. A reális helyzettel számolva Hiba lenne elfeledkezni az eredmények fényében arról, hogy Pest megyében az ipari foglalkoztatottaknak a fele mindössze öt, legfeljebb tíz éve dolgozik a népgazdaság e területén, azaz nagy türelem­mel és hozzáértéssel kell egyengetni a munkássá válás útját. A realitások mérlegelé­sére azért is szükség van, mert a fővárosba bejárók ha­talmas tábora mellett a me­gyén belüli ingázás is jelen­tős, márpedig annak, aki utazni kényszerül, kevesebb a szabad ideje. Nehezíti a hala­dást, hogy a munkáslakta te­lepüléseken, az agglomerációs övezet községeiben a kulturális ellátás az átlagosnál kedve­zőtlenebb, s hogy a vállala­toknál képzett kulturális ala­pokat sok esetben nem köz­művelődési célokra használják fel. A lényedet tekintve meg­egyező ezzel a sportmunka helyzete, s itt is nagy erőfe­(Folytatás a 3. oldalon.) % 1 t L Ma összeül az országgyűlés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents