Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

Savanyú a szőlő? Apáti* Tóth Sándor felvétele Javában tart a szüret. Reg­gelente üres ládákat, kádakat zötyögtetnek a lovas kocsik az Öregszőlők, Csemő, a Csenge- ri és Nyársapát felé. Estére hasas hordókba kerül a must — cukortartalma elmarad a tavalyi mögött. A termés szép, de jobb is lehetne. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hétfőn tartanak szünnapot Negyvennégy órás munkahét a kereskedelemben XIX. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 24., SZERDA A zöldségszárító még sokat fejlődik Szín szerint válogató gépet vesznek Cegléden egykor a szeszipa­ri vállalat melléküzemágaként indult a zöldségszárítás. Azóta a hagyma, zöldség, kamilla, zeller, paradicsom, paraj, pap­rika és csipkebogyó szárításá­val foglalkozó ágazat önálló­sult; ma a Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat Ceglédi szárító telepe­ként működik. — Télen nyáron nyitott szín alatt dolgoztak, tisztították a hagymát, a zöldségféléket az asszonyok — mondotta Mező András, az üzem vezetője. — Azóta új épület készült, amelyben a tisztítástól kezdve a szárításig minden munkafo­lyamat elvégezhető. Megépült a hűtőtároló, az egykor sáros udvart betonburkolat fedi. Tavasszal az új klszerelő- részlegben is megkezdőd­hetett a munka A szárítóüzem munkaerő­Rákóczi fejedelemre emlékezve Ceglédiek Patakon, Regécen Zemplénbe kirándult az úttörőzászlóalj Rákóczi Ferenc születésé­nek 300. évfordulójára készül az ország. A ceglédi Várkonyi István Altalanos Iskola 4457. számú Dózsa György úttörő- csapata az évforduló méltó megünneplését tervezi. A Mező Imre úttörő-honvé- deimi zászlóalj térképészeti szakasza célul tűzte ki: felke­resi, megismeri Zemplén me­gyét, ahol Rákóczi Ferenc egy­kor élt. Tyukodi István földrajzsza­kos tanár 4 napos emlékű-tat szervezett Zemplénbe. Figye­lemmel kísérte a terveket, a zászlóaljat patronáló honvé­delmi alakulat. Már az indulás napiparanccsal kezdődött. Az első nap feladata volt Debre­cen nevezetességeinek felderí­tése, megtekintették az egyete­met, majd a kollégiumot. Ebéd után Tokajjal, este Sátoralja­újhellyel ismerkedtek a gyere­kek. Vacsora után került sor a másnapi, lepecsételt parancs felbontására, ismertetésére. Ragyogó időben robogott másnap a busz Sárospatakra, a Rákóczi-várhoz. A látogatás­kor a tanácsteremben válasz­tották meg az úttörők a rajta­nácsot. Az eseményt cimba­lomszóló tette még kedveseb­bé: az esti várhangverseny művésznője korabeli kurucda- lokat játszott. A kollégium megtekintése után Széphal­mon Kazinczy emléke előtt tiszelegtek a pajtások. Ezután Füzér várába indultak. Öt ki­lométer gyalogtúra után a csúcsról gyönyörködhettek a lemenő nap sugaraitól fényben úszó tájban. A telkibányai Ezüstfenyő turistaházban pi­henték ki a nap fáradalmait. Szükség is volt a pihenésre, mert a 3. napiparancs teljesí­tése komoly erőpróbát jelen­tett. 11 kilométer csúszós, emelkedés gyalogtúra után az Amadé-vár sziklacsúcsáról csa- takiáltással tudatták a pajtá­sok a delet. Jólesett a háti­zsákból előkerült elemózsia. A visszaút is élményekkel teli: az őszi erdő kincsei, gombák, páfrányok kellették magukat a zöld mohaköntösben pompázó kőóriások között, S, hogy minden perc hasznos legyen, Gönc, Vizsoly, Fony közsé­geket hátuk mögött hagyva, Regécre is elvitte őket a busz, a Rákócziak „sasfészkéhez”. Ez a negyedik vár, amelyet si­került — hacsak rövid időre is —. birtokba venni. Boldog- kővár felderítése a negyedik napra maradt, majd újabb ál­lomás volt Monok, ahol szülő­házában Kossuth Lajos em­lékének áldozott kedvelt váro­sának ifjúsága. Búcsúzva Zempléntől, máris a borsodi medence hívogatott. Kazincbarcikán kitárultak a Borsodi Vegyiművek kapui és sikerült betekinteni a gyár­óriás rejtelmeibe. Azután hí­vogattak a Bükk-hegy ség cso­dálatos fennsíkjai, megcsillan­totta Lázbérc a vízárolót, de rövid egri pihenő után sietni kellett tovább. A csillagokkal együtt kigyúltak a gyöngyös- visontai erőmű fényei. Az autó­busz motorja a Jászság útjain egyhangúan zümmögött, egy­szerre csak messziről integet­tek Cegléd fényei. Peresztegi Rózsa Nők tornája A nők kondicionáló tornája — Írházi Sándorné testnevelő tanár vezetésével — újból megkezdődik. Október 1-től, minden szerdán 5—7-ig vár­ják az érdeklődőket a ceglédi Földvári Károly iskolában, azokat, akik úgy érzik, szüksé­gük van egy kis mozgásra, sportolásra. 1 gondokkal küzd: a dolgozók átlagéletkora több mint ötven év, nagyon sok a nyugdíjazás előtt álló asszony, viszonylag kevés a fiatal. Dolgozóink egy része még az általános iskolát sem fejezte be. — Előfordul, hogy hozzánk csak azért jönnek, mert .má­sutt nem találtak már munkát. Mások ugródeszkának tekintik az itteni munkalehetőséget, ha­mar továbbállnak. Igyekeznek minél vonzóbbá tenni a munkakörülményeket: ne legyen például víz, sár esős időben. Bővíteniük kell a szo­ciális létesítményeket. Ha el­készül az új irodaépület, a ré­giben büfé, ebédlő, kultúrterem kap helyet. Egyre több mun­kafolyamat gépesítését terve­zik, hogy emberi kéz csak érintse a terméket, amikor tisztításra, vagy csomagolás­ra kerül sor. Szeretnék, ha mielőbb az úgynevezett beúsz- tatásos rendszerrel lehetne be­szállítani a feldolgozandó ter­méket. Kísérleteznek egy új — kevesebb kézi munkát igénylő — hagymatisztítá­si módszerrel, de ahhoz, hogy azt gazdaságo­san alkalmazhassák, speciális gépeket kell beszerezniük. Ha­marosan vásárolni fognak szín szerint válogató gépet, amellyel a válogatással foglal­kozók idegfeszítő, aprólékos munkáján akarnak könnyíteni. Sor kerül a raktár korszerűsí­tésére, áttérnek a rakodólapos tárolásra. — Kialakulóiban van egy törzslétszám, amelyre majd a későbbiekben támaszkodni le­het. A nálunk dolgozó asszo­nyok, lányok munkássá válá­sa még most van folyamatban. Hogy ezt a változást meggyor­sítsuk. megszervezzük a fel­nőttoktatást azoknak, akik még nem fejezték be általános is­kolai tanulmányaikat, támo­gatjuk az élelmiszeripari szak- középiskolában tanulókat. Azt, hogy a szárítóüzem va­lóban fejlődőképes, nemcsak terveik, hanem eredményeik is mutatják. A tavalyihoz képest meg­kétszereződött a termelés. Az ország távol eső gazda­ságaival. termelőszövetkezetei­vel tartjuk a kapcsolatot: a nyersanyagot Apátfalváról, Makóról, Gyöngyösről hozzák. Tervezzük, hogy hamarosan a ceglédi termelőszövetkezetek­ből is szállítunk zöldségfélé­Nemcsak a kutatóké: mindenkié Adatgyűjtemények, könyvek a múzeumban A Tanácstagi Híradó ceglé­di számaiban gyakran jelentek meg színvonalas tanulmányok a város történelmi múltjáról, a betegellátásról, az utcane­vekről, a tűzvészek történeté­ről, az Irodalmi hagyomá­nyokról. Anyagot hozzá jó­részt a múzeum adott. Egye­temi, főiskolai hallgatók is gyakran keresik fel a ceglédi Kossuth Múzeum könyvtárát, hogy-a szakdolgozatokhoz ada­tokat gyűjtsenek. A ceglédi Kossuth Múzeum tapasztalatai bizonyítják: ha az üzemtörténészek és a mú­zeum dolgozói között egészsé­ges kapcsolat alakul ki, az ki­indulópontja lehet az örömet termő kölcsönös együttmű­ködésnek, s egyben az adattár, dokumentációs tár gazdagítá­sának is. A kutatóknak — könyvtár- közi kölcsönzéssel — minden könyvet megszerez a múzeum. A diákoknak, kezdő kutatók­nak — a külön csoportosított kézikönyvtár jellegű anyagok mellett — biztosítania kell a szakmai, helytörténeti anyagot, sőt a szocialista brigádok ér­deklődését is kielégítő, mú­zeumi eseményekhez, városi évfordulókhoz kapcsolódó munkák időbeni hozzáférhető­ségét, bibliográfikus feldolgo­zását a lakóhelyi, környezeti igényeknek megfelelően. Ugyanígy a középiskolai diá­kok, vagy általános iskolások múzeumi óráinak anyaga is a folyóirattárban található, ott vannak a történelmi esemé­nyekhez kapcsolódó bibliográ­fiák is. M. T. két, így csökkennének szállí­tási költségeink. Szárított ter­mékeink elsősorban külföldre kerülnek. Sok szállítmányt ex­portál a HUNGAROFRUCT az NSZK-ba, az Egyesült Álla­mokba, Angliába, Hollandiába, Jugoszláviába és Japánba. Legutóbb a>z Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon szerepeltünk né­hány készítményünkkel. Dobozi Eszter Szép szóval oktasd! címmel szeptember 29-én este hét órai kezdettel irodalmi estet tarta­nak Cegléden a Dózsa György ifjúsági klubban. A fiatalok vendége Mózsi Ferenc író lesz. A negyvennégy órás munka­hét bevezetését a kereskede­lemben egy múlt évben ki­adott rendelet írja elő. Eddig a legtöbb munkahelyen túlóra­ként számolták el a többlet­órákat, ám 1976. január else­jétől a boltosoknak is termé­szetben kell kiadni a szabad órákat. A bolti alkalmazottak alacsony számára való tekin­tettel erre csak az üzletek nyitvatartásának csökkentésé­vel van mód. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat és a Ceg­léd és Vidéke ÁFÉSZ vezetői — a városi tanács illetékes osztályának hozzájárulásával megállapodtak üzleteik új nyitva tartási rendjében. A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat méter­áru-, leértékelt-, cipőboltja, konfekció- és gyermekruháza­ti szaküzlete, szeptember 29- től minden páros hét hétfőjén tart zárva. A Pest megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Válla­lat papír-írószer szaküzlete, háztartási, vas-, üveg-porce­lán-, szerelvény-, ruházati, sport-játék-, RAVILL-, illat­szer-, jármű-, bútorboltja és a gázcseretelep ugyancsak szep­tember 29-től minden páros hét hétfőjén zárva lesz. Az 50-es számú háztartási és a 62-es számú papír-írószer bolt október 6-tól minden pá­ratlan hét hétfőjén tart szün­napot. A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ október 6-tól minden páratlan hét hétfőjén zárva tartja áru­házát (a csemegebolt ugyan­akkor zavartalanul üzemel), lakberendezési áruházát és autóalkatrész szaküzletét. A kereskedelmi dolgozók szabad napjának kiválasztásá­nál azért döntöttek a hétfő mellett a vállalatok, mert a tapasztalatok szerint ekkor a legkisebb az üzletek forgalma. Mivel a lakosság zöme élvezi a szabad szombatot, ezeken a napokon többen keresik fel az üzleteket, s ehhez kellett a boltosoknak igazodniuk. A vásárlók a továbbiakban is beszerezhetik hétfőn a külön­féle árucikkeket, hiszen az iparcikk boltok közül az azo­nos profilúnk felváltva zárnak be. Irodalmi ízlés a századfordulón A korábbi években a ceglédi könyvtárban működő Katsányi Sándor könyvtáros, jelenleg a Könyvtártudományi Módszer­tani Központ munkatársa, ér­dekes tanulmányt publikált Irodalmi ízlés a századfordu­lón címmel. A tizennégy könyvtárban végzett felmérés azt mutatja, hogy a múlt szá­zad végén és a századfordulón a könyvállomány jelentős ré­szét Jókai Mór, Jósika Miklós, Beniczkyné Bajza Lenke, Oh- net, Marlitt és Zola miunkái tették ki. Negyven éve a nyeregben Biciklijén hetedhét országot bejárt — Ni-ni! Itt gurul az utak magányos vándora! — ismerték fel többen is, amikor a na­pokban Cegléden járt. Ismerős a tv képernyőjéről, szívesen nyilatkozik a rádió riporterei­nek, a lapok munkatársainak Novak Ferenc a' debreceni kerékpáros postás, az egykor rendszeresen veirsenyző, ma heted hét országot bejáró bi­ciklista. Piros, műszálas anorákban, piros melegítőben, sportcipő­ben, feje búbján MOLTENI feliratú fehér simlis sapkában, a szabolcsiaktól kapott sárga trikóban érkezett. Egy hazai túráról hazafelé tartva tért be a városba, ahol régi cimborá­ját kereste fel. 'Elmondotta, hogy részt vett és így érmet érdemelt a Margitszigeten a Magyar Rádió rendezésében tartott hatodik futó- és koco­góversenyen. A többszörös kerékpárbaj­nok aktív versenyző időszaká­ban — huszonhárom év alatt — 271 versenyt nyert. — Versenytársaim sokszor a bringámat nézegették, amikor rajthoz álltunk. Volt is mit csodálni rajta, hat országból szedtem össze a sokféle hozzá­ORSZAGJARO DIAKOK Sportközgyűlés a szakmunkásképzőben A ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet sportközgyűlésén a szakosztá­lyok munkáját mérték fel a sportköri vezetők. A gyűlésen részt vettek az osztályok sport­felelősei, és az osztály diák­bizottságok titkárai is. Bíró Mária, másodéves tanuló, az Országjáró Diákok Körének helyettese ismertette az évi programot. Ebben a tanévben a kirándulni vágyók pllátogat­hatnak a budai hegyekbe, Egerbe, a Pilisbe, Mátraházá­ra, Dobogókőre, Gpzaházára, a Bakony hegységbe. Az első tú­rát e hónap vegén Nógrádve- rőcére szervezik. Tóth István testnevelő tanár, a labdarúgó és atlétikai szak­osztály munkáját mérlegelte. Elmondotta, hogy az atlétikai edzések egy éves múltra te­kintenek vissza. Eredményeik elég jók. Legjobb eredmény a megyei IV. helyezés, bár a já­rási versenyeken jobbak vol­tak az ifjú sportolók. Távol­ugrásban, gátfutásban és 1500 méteres síkfutásban a csapat­verseny harmadik helyezettjei lettek. A sportolók erőssége a közép- és hosszútávfutás. A kezdetet folytatni kell, még nagyobb aktivitással és szor­galommal. A labdarúgó szak­osztály az idén indul. Tavaly is részt vettek néhány verse­nyen, de nem nagy sikerrel, hiszen nem volt megfelelő az edzéseken sem a pálya, sem a labda. Az idén már a tangaz­daság bedei pályáján fognak edzeni. Működik még az intézetben ökölvívó és súlyemelő szakosz­tály is. Mindkét sportág jelen­tős eredményeket tud felmu­tatni. A sportkörök munkájá­hoz hozzájárulnak az eszkö­zök: a 90 labda, gumi- és ug- rókötól, a diszkosz és gerely, hiszen a jó sporteszközök nél­külözhetetlenek a felkészülés­ben. Azok a tanulók, akik nem versenyszerűen űzik a sportot, részt vehetnek heti két alka­lommal a tömegsport-foglal­kozásokon, amelyek három­három órásak. A diákok egyöntetűen meg­szavazták a tagdíjakat a sport­közgyűlésen, majd ígéretet tet­tek: a további sikerek, az eredményes felkészülés érde­kében megtesznek mindent. D. J. valót. No, amikor ráhajtottam, már csak a hátamat látták, rajta a Debreceni Postás fel­irattal. A kétkerekű utazó azt is el­mondotta, hogy ötéves kora óta biciklizik, negyven éve nem múlik el nap, hogy rá ne ülne. Évente megtesz vagy húszezer kilométert. Ha dolgo­zik, a napi teljesítménye 35 ki­lométer. A jármű kézbesítői teendőinek ellátásában is se­gíti. Minden vasárnap — télen is átgurul úszni a hajdú- szpboszlói fürdőbe, ahová ál­landó belépője szól. — Több mint hétszázötven­ezer kilométert tettein meg a nyeregben. 1970 óta túrázom. Voltam már Rómában, Párizs­ban, Brüsszelben, Londonban. Láttam a nagy nemzetközi kerékpárversenyeket. Jövőre az Isztambul—Ankara—Milá­nó útvonalat járom végig. A mai túrázó a régi vándo­rok mondásához igazodik: „Keblemen kenyerem, háta­mon házam.” Egyszemélyes felfújható sátrát állandóan ma­gával hordja. Abban kap he­lyet nagy becsben tartott, tíz­váltós gépe is. A félkarú ember szívesen népszerűsíti a kerékpársportot. Csodálkozott, hogy Cegléden egyik sportegyesületben sem működik ilyen szakosztály, pe­dig a fiataloknak szívesen ajánlaná. Akkor talán ver­senybírói minőségben is lát­hatnánk a városban. (tamasi) ÖKÖLVÍVÁS Győzelem az FTC ellen A hét végén barátságos mérkőzés volt a ceglédi sport- csarnokban, melyre 250 néző volt kíváncsi, összesen 13 pár lépett szorítóba a serdülő, if­júsági és felnőtt korcsoport­ban. Hét találkozó tartott há­rom meneten keresztül, több varta a játékban, találkozó érdekes küzdelmet hozott Kezdetben Jakab és Pataki II döntetlent ért el, majd Pá- kozdi már az első menetben feladásra kényszerítette ellen­felét. Ezután a rohamozó Szellő — igaz, többször is sza­bálytalanul ütött — megérde­melten nyert, pontozással. 6:2-es ceglédi vezetésnél kö­vetkezett Sánta veresége, de ezután újra nőtt az előny, Vajda már az első menetben győzött. Az est három legjobb talál­kozója (elöl a ceglédiek): Országh pontozással kapott ki Vargától. Főleg az első és harmadik menetben nagy ütésváltás volt, Országh ke­vésbé védte magát, így többet kapott. A ceglédi fiú az első menetben megsérült, s ez za­Pataki I. döntetlenül vég­zett Lőrinccel. Végig nagy, ki­egyenlített küzdelmet vívtak a versenyzők, Lőrinc valamivel közelebb állt a győzelemhez. Hörömpő 1. pontozással ver­te Totóst. Hörömpő végig ro­hamozott, sorra vitte be meg- rendítőnek látszó ütéseit. A ceglédiek közül még Btí- csús és Abonyi F. nyert, Hö­römpő 11 döntetlenül mérkő­zött, Kiss vereséget szenve­dett. U. L. » i l Dohnál-kiállítás Győrött A képzőművészeti világhét alkalmából a napokban Győ­rött, a Technika Házában a ceglédi származású Dohnál Ti­bor festőművész grafikáiból nyílt kamarakiállítás. Meg­nyitó szavakat Schrott Zsuzsa művészeti főelőadó mondott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents