Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

1975. SZEPTEMBER 24., SZERDA Új szolgáltatás Nagykátán A Pest megyei Villanysze­relő Vállalat nagykátai üzem­egysége november 1-től be­kapcsolódik a szolgáltatásba. Villamos tartóvasakat, vaske­rítéseket és kapukat gyárt megrendelésre. Jövőre bővíte­ni kívánják a szolgáltatást, vállalni fogják a lakóházak — egyéni és társas — villany­áram-ellátáshoz szükséges bel­ső és külső szerelési munká­kat is. Iskola Szi<jc (kesén Szocialista brigádok is építették Űj iskolában tanulnak a szi- getbecsiei általános iskolás gye­rekek. A 4+1 tantermes isko­la felépítésében a kivitelező vállalat szakmunkásai mellett részt vettek a község lakosai, a Csepel Autógyár, a Közáp- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság és az Elzett írószergyár helyi üzemének szocialista brigádjai is. Az ötmillió fo­rintos beruházási összeget nem kevesebb, mint 672 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával toldották meg az ön­kéntes segítők. A széles körű társadalmi összefogás hivatalos erkölcsi elismerésére először került sor a járásban: a ráckevei—szi­getbecsei köeös tanács oklevél­lel jutalmazta az iskolaépítés­ben részt vett szocialista bri­gádokat. BYM szentendrei gyára Nomakarbantartás — és üzemi demokrácia Két hónapja jártam a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárában, néhány nap­pal azután, hogy a Sentab- és a Siome-üzemben véglegesítet­ték az új, kísérleti normákat. A normakarbantartás mindig együtt jár némi nyugtalanság­gal, izgalommal, itt pedig még mulasztások is kísérték: ami­kor kihirdették az új normák véglegesítését, nem tárták fel részletesen milyen szóródást vonnak maguk után a katego­rizált minőségi szorzók. így esett, hogy amikor az első bér­lapokat kézhez kapták a dol­gozók, méhkasként bolydult meg a Siome-gyártócsarnok. A sablonbontók és a karikatisz­títók azért reklamáltak, miért keresnek kevesebbet, mint a gépkezelők vagy a targoncá­sok; a kiszállítók a gyártó bri­gádbeliek magasabb keresetét kifogásolták. Néhányan a fel­mondás gondolatával foglal­koztak, mások a pártalapszer- vezethez fordultak panaszuk­kal. Hallgató Sándor, az alap­szervezet titkára akkor jött vissza pártiskoláról, és rövid tájékozódás után a több száz forintos bérkülönbségeket ma­ga is indokolatlanul soknak ta­lálta. Most is ez a véleménye? A brigádban mindenki fontos — Ahol brigádelszámolás van, mint nálunk, a Siome- üzemi gyártó brigádokban, ott — munkakörtől függetlenül — minden dolgozó fontos csavar a gépezetben, rajta is múlik, mennyi lesz a brigád teljesít­ménye. Ilyen helyzetben pe­dig nem indokolt a 400—600 forintos keresetkülönbség. — Szóval, egy brigádban mindenki egyformán keressen? Szakképzettségétől, begyakor­lottságától, szorgalmától füg­getlenül?! Hallgató Sándor tiltakozik: — Nem az egyenlösdit ve­szem védelmembe, erről szó sincs! Csupán a minőségi szor­zó tói—ig határát tartom túl­Akinek kétszer bontották fe! a házasságát A Legfelsőbb Bíró-ág állásfoglalása Egy budajenői nyugdíjas is­meretlen helyen tartózkodó felesége ellen válópert indí­tott. Keresetében előadta, hogy feleségével a házassági közös­séget még 1927-ben megszakí­totta, és azóta egy elvált asz- szonnyal él együtt. Családi helyzetét rendezni szeretné, ezért kéri a házasság felbon­tását Az Országos Lakcím­nyilvántartó Hivatal igazolá­sával bizonyította, hogy fele­sége a nyilvántartásban nem szerepel. Az ismeretlen helyen tar­tózkodó asszony részére a Pestvidéki Járásbíróság ügy­gondnokot rendelt ki, majd a házasságot felbontotta. Az ítélet egyik példányát meg­küldte a fővárosi VI. kerületi anyakönyvi hivatalnak, ahol annak idején az esküvőt tar­tották. Itt a legnagyobb meg­lepetésre megállapították: a válás nem jegyezhető be, mert — a házasságot már 1929-ben, a Budapesti Törvényszék fel­bontotta, és ezt az anyakönyv­be is bejegyezték. Ezek után a jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott. Megállapította: a Pestvidéki Járásbíróság döntése, amely- lyel egy nemlétező házasságot felbontott, törvénysértő, ezért az ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és a pert megszüntet­te. A határozat indokolása sze­rint házassági bontóperben a keresetlevélben elő kell adni a házasság megkötésére és az abból származott életben levő gyermekek születésére vonat­kozó adatokat, valamint — szükség esetén — azokat a bi­zonyítékokat, amelyekből a keresetindításra való jogosult­ság megállapítható. Az adato­kat igazoló okiratokat mellé­kelni kell, kivéve, ha azok személyi igazolvánnyal iga­zolhatók; enre azonban a ke­resetlevélben hivatkozni kell. — Ebben az esetben a férj a keresetlevélhez csupán egy 1925-ben kelt házassági anya­könyvi kivonatot csatolt, holott a házasság fennállásának iga­zolására csak a keresetlevél benyújtását megelőző időben kelt házassági anyakönyvi ki­vonat szolgálhat — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. — Üjkeletű házassági anyaköny­vi kivonat beszerzése különö­sen indokolt akkor — mint a jelen esetben —, amikor az egyik fél a perben csak ügy­gondnok útján vehet részt. Az eljárt bíróság azonban elmu­lasztotta a megfelelő újkeletű okiratok beszerzését, és így történt, hogy nemlétező há­zasságot bontott fel. Ameny- nyiben a szükséges okiratokat beszerette volna, kiderül, hogy a házasság már nem áll fenn, és így a keresetlevelet el kel­lett volna utasítani. Mindezek alapján a Pestvidéki Járásbí­róság ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. II. E. •• ÉPÍTŐIPARI szövetkezet AZONNAL FELVESZ építő* és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz*, gáz* és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, üveges, nehézgépkezelő, kőnnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), továbbá kubikosokat és rakodókat. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. ságosan tágnak. És ezt sérel­mezték a munkások is. Nos, járjunk utána. Mégpe­dig — szokástól eltérően — közvetve. Ezúttal nem szemé­lyesen kérdezem meg a dolgo­zókat, hanem arra fagyok kí­váncsi: mit mondtak a leg­utóbbi termelési tanácskozá­son, jó másfél hónappal az új normák bevezetése után? Hi­szen, ha van probléma, ami tisztázásra szorult, ez aztán az, a javából. S ha van fórum, amelyen az ilyen kérdések megvitathatók, az elsősorban a termelési tanácskozás. Elő te­hát a jegyzőkönyvekkel... Megszépült a múlt? „Felvétetett augusztus 22-én, jelen vannak ... Az üzemve­zető beszámol az előző napi műszaki konferencián tárgyalt kérdésekről... Ismerteti a bal­eseti helyzetet: az év első hat hónapjában a balesetek száma a tavalyihoz képest csökkent — 14 volt —, s miattuk 317 munkanap esett ki a termelés­ből ... A III. negyedévben visszaesett á termelés, ehhez a TV—190-as csőgyártógép hibá­ja is hozzájárult... Hozzászó­lások ...” Megállók egy pillanatra, új oldal következik a jegyző­könyvben. A második — és egyben az utolsó. Érdekes. Lássuk csak: D. János gép­kezelő egy munkaköri vita tisztázását kéri. Cs. Jó­zsef né " sablonbontó — ahá, itt egy normaprobléma! — elmondja, hogy a norma­rendezés előtt, noha csak 180 gravitációs csövet gyártottak műszakonként, 3800 forint kö­rül keresett, azóta pedig csak 3200 forint körül kap, pedig a termelésük 210 darabra emelkedett. Hatszáz forintos kereset- csökkenés — nem kismiska! Hogyhogy a többiek nem rek­lamáltak?! Juhász Károly, a gyár párt­vezetőségének titkára elgon­dolkozva ingatja a fejét: hat­száz forint? Hihetetlen. Né­hány percre eltűnik, s egy pa­pírlappal tér vissza. A papí­ron Cs. Józsefné havi kerese­te, a bérszámfejtés hiteles ada­tai szerint. Áprilisban: 3303 forint, májusban: (12 nap be­tegállomány) 1700 forint, jú­niusban: 2979 forint, plusz 700 forint prémium a negyedévi terv teljesítéséért, júliusban: 3311 forint, augusztusban: 2943 forint. Cs. Józsefné emlékezetében tehát a múlt kissé megszépült: 3300-ról 3800 forintra kereke­dett. Bizonyára segített ebben az is, hogy a negyedévi pré­miumát hozzáadta a kereseté­hez. Csakhogy a prémium — nem bérkiegészítés! A többiek talán ezt tartották szem előtt, amikor mélyen hallgattak a normaproblémákról a termelé­si tanácskozáson?... A jövő: a komplexbrigádoké — Mi még nem tekintjük lezártnak ezt az ügyet — mondja Juhász Károly. — A mélyebb megértéséhez tudni kell, hogy itt nem kisebb újí­tás jövője forog kockán, mint a komplexbrigádok kialakítá­sáé. A pártvezetőség egyik — tavaszi — ülésén állást fog­lalt a gyártó és a kiszállító brigádok egymás mellé rende­lése — a komplexbrigádok ki­alakítása — mellett. Arról van szó, hogy a gyár­tó brigád által készített csöve­ket érlelésre tárolják, majd a kiszállító brigád előbb a vizs- gálópadhoz viszi őket, ahol 1 atmoszféra nyomás alatt mi­nősítik, majd fajta és minőség szerint deponálja elszállítás­hoz a csöveket. Nos, a kiszál­lítók azelőtt tonnasúly szerint kapták a bérüket, ha esett, ha fújt. Most — a komplexitás és a minőségi szorzók bevezetése óta — őket is arra ösztönzik, hogy óvatosabban bánjanak a termékkel, vigyázzanak jobban mozgatás közben a csövekre. \Hát ezért volt a megbolydu- lás: a kiszállítók úgy érezték, rosszabbul jártak, mert az ed­digi pénzükért többet, jobban kell dolgozniuk: nem elég, hogy az érlelés után ki kell válogatniuk a saját gyártó bri­gádjuk csöveit, úgy kell rájuk vigyázni, mint a hímes tojá­sokra, de még helyettesíteniük is kell, ha valaki hiányzik a gyártó brigádból — Elképzelhető, hogy a mi­nőségi szorzóknál összébb kell húzni a mezőnyt, s hogy az új norma finomításra szorul — mondja a pártvezetőség titká­ra, s ezzel a szakszervezeti bi­zottság titkára, Fettich Dezső is egyetért. — Az is lehetséges, hogy a komplexbrigádok ki­alakítását nem készítették elő megfelelően, hiszen az év első felében nem volt főmérnökünk s összegyűltek a megoldásra váró minőségi problémák. Ha így van, akikor sem vissza kel'l lépni, hanem előre: javítani, tökéletesíteni kell a brigádok szervezetét. — Ami pedig az üzemi de­mokráciát illeti: az is erősítés­re szorul még. Mindenkinek meg kell szoknia: a demokra­tikus fórumok — beleértve a 'brigádértkezleteket, a terme­lési tanácskozást, a szocialista brigádvezetők tanácskozásait — azért vannak, hogy a dol­gozók ott tárgyalják meg a gyár, a közösség gondját-baját, s ha van, saját sérelmeiket. Nyíri Éva BIATORBAGYTÓL BUDAÖRSIG Lakásépítés és csatornázás A budai járás területén jó ütemben folynak a lakásépíté­sek, a különböző kommunális beruházások munkálatai, a vil­lanyhálózat, vízhálózat bőví­tések. A pillanatnyi helyzet­ről Szabó József, a budai já­rási hivatal pénzügyi, terv-, és munkaügyi osztályának ve­zetője tájékoztat. — Biatorbágyon 8 tantermes általános iskola épül. A be­ruházás értéke 21 millió fo­rint. Jelenleg már áll az épü­let váza, széretnénk, ha a belső szerelési munkálatokat december végéig befejeznék, s akkor márciusban már üzembe lehetne helyezni az is­kolát. Ügyancsak Biatorbá­gyon, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság területén 3 épület­ben 6 csökkentett értékű la­kás épül nagycsaládosoknak. Elmondta az osztályvezető, hogy Pilisvörösváron 2 iker­házban 4 hasonló lakást a múlt hónapban adtak át. Pi- lisborosjenőn 50 személyes óvoda készül. Érden augusz­tusban adtak át egy 75 sze­mélyes óvodát, és most két helyen, a Sóskúti úton és a László téren levő gyermekin­tézményekben 50 helyes bőví­tés kezdődött. Szeretnék ezt a munkát is december 31-ig befejezni. Huszonkét lakás építése jó ütemben halad, az idén fel is épülnek. Ezen kí­vül két házat adnak át, négy lakással, pedagógusok­nak. Előreláthatóan ez a két épület is kész lesz az idén. Kétmillió forintot fordítanak Érden a villanyhálózat bőví­tésére, és ugyancsak megkez­dődtek a lakótelep előközmú- vesílésének munkálatai is: a kisajátítás megtörtént, 40 milliós költséggel épül a fel­vonulási út, a szennyvízcsa­torna és a tisztítótelep. Ugyan­csak Érden 10 csökkentett ér­tékű lakás munkálatait sze­retnék még az év végéig be­fejezni. Budaörsön 90 állami lakást adtak át a napokban. Meg­épült az 1000 köbméteres víz­tároló, most folyik a műszaki átadás. December végéig üzembe helyezik a vízhálózat 300 milliméteres gerincveze­tékét is. Dolgoznak az építők a tornaterem kialakításán és az iskola központi fűtését is most szerelik. Az év végéig szeretnék ezeket is befejezni, K. Gy. M. Korszerűség — divat Modellek tizenéveseknek és azon alul Csaknem három és félszáz jeligével ellátott pályamunka érkezett be a Könnyűipari Minisztérium Korszerűség — divat címmel a tavasszal meg­hirdetett nyilvános modell- pályázatára. Az e héten összeülő bíráló bizottság elé azonban mintegy 600 női, férfi és gyermek ruházati ter­mék kerül, mivel a pályázók közül sok tervező több darab­bal is jelentkezett. A modellek többsége több­részes, egymással jól variál­ható darabokból áll. A pálya-, zati felhívásnak megfelelve, minden egyes darab hazai alapanyagból készült, korábban még nem gyártott fazon. Míg a múlt évi pályázaton a kismamaruhák kapták a fő­szerepet, az idei központjában a 14 éven aluli korosztály öl­tözködése áll. „Az igriceket visszaveszi a mese... “ Találkozások Vujicsics Tihamérral A budapesti Fővárosi Vidám Színházban — 1950-ben — a Békehajó című zenés, táncos játékot próbáltuk. Keirsich Anfca mohácsi énekesnek. — a szerepe szerint — igazi dél­szláv népdalokat kellett énekelnie, amikor a mesebeli Békehajó a Dunán a háborúból' ha­zafelé tartva, kiköt a jugoszláviai partokon. Egy fiatal gimnazista, az akkor érettségizett Vujicsics Tihamér hozta a szebbnél szebb népdalokat Ankának, és az előadás módját is kitűnően visszaadta zongora mellett, vagy furulyán, gitárral, tamburával, mert minden hangszeren tudott játszani. Közel háromszáz előadást ért meg a Béke­hajó, és a sikerében nagy része volt a szín­padra varázsolt népdaloknak és táncoknak. ★ A budai Rózsakért Étteremben találkoz­tunk nem sokkal később, ahová köztudomás szerint az ízes szerb ételek vonzották a kö­zönséget. Minket, meghívottakat még az éte­leknél és italoknál is vonzóbb meglepetés várt: egyik különszobában hajnalig muzsi­kált és énekelt Vujicsics Tihamér és Gulyás László, az akkortájt induló Állami Népi Együttes két fiatal muzsikus-munkatársa. Ki­fogyhatatlanok voltak a népdalból, vidám­ságból, borsos, mulatságos szövegekből, amelyek hallatára mindnyájan dőltünk a nevetéstől. A két fiatal zeneszerző már akkor muto­gatta az oroszlánkörmeit az Állami Népi Együttes első műsorában is. összefoglaló névvel Ecseri lakodalmasnak nevezzük ezt az első műsort, és huszonöt év után is a leg­jobb, a legsikeresebb világszáma az együttes­nek. És hogy benne villog az ifjúság hu­mora, lendülete — azt kétségkívül ezeknek a vidám kedvű, fiatal muzsikusoknak köszön­hetjük. de Turistaként jártam 1960-ban Jugoszláviá­ban. Mint régi rádiós, felkerestem a szaraje­vói rádiót is. A kapuban két ifjú fogadott, akinek nevét Vujicsiicstól kaptam. Karonfog- tak és feltűnő kedvességgel, szó nélkül beve­zettek egy szobába, leültettek egy székre, és kérdették jelentős mosollyal, vajon tudom-e, hogy hol ülök most?! Nem tudtam, mire ők végtelen tisztelettel megmondták, hogy ezen a széken dolgozott Vujicsics Tihamér egy évig, és munkájának köszönhető, hogy a délszláv népdalok művészi köntöst, feldol­gozást, kitűnő válogatást nyertek. A fiatal zeneszerző mint népzenetudós is kiválónak bizonyult, és ezután születtek tudományos dolgozatai, cikkei. Nálánál jobban csak Bar­tók Béla ismerhette a kelet-középeurópal népzenék csodálatos összefonódását, titkait ★ Híres-nevezetesek voltak mindig a délszláv bálok. A farsangidőben a budapesti Tiszti Ház összes termeit megtöltötte a sürgő­forgó, kólózó, népviseletben pompázó dél­szláv vendégsereg és köztük forgott Tiha­mér barátunk is. Nem kerülhettük el sorsun­kat, belevont minket is a kóló nagykörébe. Ott, a bál forgatagában gyűjtöttük és elemez­tük a népzenék rokonságát, mert .amire ép­pen a kólót táncoltuk, arról a dallamról kö­zösen állapítottuk meg, hogy Arany János versére írta Festetich Leó, Liszt Ferenc egyik legkedvesebb barátja 1857-ben: Kondoros! csárda mellett, csárda mellett... és ebből a hallgatóból variált, gyúrt a nép sodró tem­pójú táncdalt. És Tihamér rögtön újabb adat­tal is szolgált. Ákkortájt fedezte fel, a déli országrészen, hogy Dunajevszkij zenés film- vígjátékának egyik dallama: Virágzik a ró­zsa, zúgnak patakok... — aiig néhány év leforgása alatt a népszájon jellegzetesen megváltozott, magyar és délszláv népdallá alakult. Szívesen beszélgettünk azután arról, hogy a népzenében nemcsak az a fontos, ami elválasztja, megkülönbözteti egymástól a né­peket, hanem az Is, ami összeköti. ★ Balassi Bálintról, a reneszánsz késői ma­gyar vitézéről, a kiváló táncosról és első nagy költőnkről terveztünk zenés színjátékot. Sok-sok muzsikavázlatunk elkészült és Tiha­mér is belefolyt a tervezgetésbe, és ha va­lami nem tetszett neki, könyörtelenül eltépte a kottát, hogy ezt másképpen kell megcsi- náQil. Baráti, segítő kezenyomát ezután már csak a kettétépett kottalap őrzi, mint emlé­keztetőt egy soha meg nem alkuvó művész­re,* mindig őszinte, igaz jó barátra. Sokszor biztattuk, hogy írjon egész estét betöltő balettet, hiszen rimusgazdagsága szinte erre rendelte őt. Tudjuk, hogy opera tervével is foglalkozott. Augusztus 19-én re­pülőgéppel Damaszkuszba, majd Iráriba ké­szült, hogy a Rákóczí-induló eredetét ku­tassa Keleten. Háfiz kapujában érte a re­pülőszerencsétlenség, mely a sok szép mu­zsika tervét is elvitte a lángsírba. Élt 46 évet. ★ A szentendrei műemlék templom kertjében kísértük utolsó útjára. Szülőföldje, Pomáz szerb férfikara mély basszusai és kiáltás­ként feltörő tenorhangjai zengették el az ősi gyászéneket, az Állami Népi Együttes ve­gyeskara pedig Mokranec: Gyászdalát és Gu­lyás László—Urbán Gyula erre az alkalomra írt gyászénekét énekelte: „A táltosokat, ig­riceket visszaveszi a mese...” Volly István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents