Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

1975. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT xMfap •Szombati fevci Orgonasípok / tt van az ősz, itt van újra — állapíthatjuk meg Pető­fivel — aki hajdan éppen ilyenkor járt a Kőhegyen és azt is, hogy egyelőre — csak el ne kiabáljuk — valóban szép: meleg, napos az idő. Megélénkült az erdő. Ez az évszak a fokozott fakitermelés és egyben az új erdők telepítésének az időszaka. Meg még sok mindené. Míg tavasszal madárfüttytől volt hangos a táj, most az „erdei orgonán” más regiszterek szólnak: megkez­dődött a szarvasbőgés, és' egyben a vadászati szezon. Szeptember elseje óta hét szarvasbika került terítékre. És ahogy színesedik az erdő, egyre nagyobb számban keresi fel a turisták kisebb-nagyobb csoportja. E hét végén három érdekes túrát szerveznek a járásban a különféle természetbarát-szövetségek. Táborozásai egy­bekötött kétnapos hegymászó kegyeleti túrát indítanak a Kőfülke és a Vaskapu sziklákhoz. Itt emlékeznek meg az 1969-ben a mászóiskola feltárása közben halálos balesetet szenvedett Iván Béla hegymászóról. Holnap kerül sor a kőhegyi Petöfi-emléktúrára és a Ságvári- emléktúrára, melynek úticélja a lajosforrási turista­ház. Ebből is megítélhető: szívesen látja az erdő a termé­szetbarátokat. A természet barátait — és nem ellensé­geit, a vandál turistákat. A szövetségek gondoskodnak a programról, az erdészek a kulturált körülményekről: a megfelelő jelzésekről, a sétautakról, a padokról, asz­talokról, esőbeállókról. A sok munkát egyesek mégsem méltányolják: ahol érik, ott csúfitják-pusztítják a fákat és a hangulatos erdei berendezéseket. Hadd mondjak el elrettentő példának egy tavalyi esetet. Az erdészet dolgozói a Kőhegyen az egyik nap délután négyre végeztek a padok, asztalok felújításá­val, csinosításával, örömmel és elégedetten szemlélték munkájuk eredményét, remélve, hogy az elkövetke­zendő hetekben még sok örömet fog szerezni az arra- járóknak. Sajnos, nem így történt. Másnap reggelre az egész berendezés szétzúzva, összetörve hevert a szik­lák alján. Ide dobták le az erdei garázdák. Az erdészetnek — érthetően — nincs módja, lehető­sége arra, hogy minden fa mellé őrt állítson. Vigyázni az erdőre — ez elsősorban a mi feladatunk. ^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS I n> err n An <n n n/i ex m n ■ ; . f A | M1 / foL/ÍV U ^SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.fSSSSSSSSSSJ'SSSJ'SJrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSÍ Sondok és intézkedések A lakosság kéréseinek nyomában Szentendrén a tanácsi veze­tők fogadóóráin elhangzott javaslatokat a titkárság az illetékes szakigazgatási szer­vekhez — tanácsi osztályok­hoz — továbbítja kivizsgálás­ra. Az eredményről, a megol­dás lehetőségeiről pedig az osztályok hamarosan értesítik az érdekelteket. Míg tavaly- összesen 47 közérdekű bejelentést tet­tek a város lakói, idén már augusztus 31-ig ugyanennyit. A legtöbb a kereskedelmi el­látással, a boltok nyitvatartá- sával, az utcák és járdák bur­kolatának állapotával kapcso­latos. Többen kérték a Sza­márhegy és a Pannónia-telep szennyvíz- és csapadékvíz­elvezetését, a házi szemét el- hordását, játszóterek létesíté­sét és a jobb minőségű kenye­ret. Sokan érdeklődtek az épí­tési tilalommal terhelt ingat­lanok sorsa felől és a lakóte­lepi lakások átadásáról. Áltá­Előnykn: az egyedülálló szülők gyermeke Felkészítés az iskolára Kedvezőbb az óvodahelyzet a járásban, mint a városban Csordás Tiborné szeptember eleje óta vezetője a Pannónia úti IV-es számú óvodának, mégis jó ismerője a szentend­rei gyermekintézményeknek, hisz éppen két éve már, hogy ő a város és a járás óvodai szakfelügyelőié. — Legnagyobb gondunk a gyerekek elhelyezése — mond­ja. — Szeptember 10-én tar­totta ülését a felvételi bizott­ság, hogy döntsön: a 244 je­lentkező közül végül is me­lyik 158-at vegye fel. így is a város 6 intézményében 450 helyre 542 gyerek jár. A hely­zet súlyosságára jellemző, hogy az elutasított 86 gyer­mekből 22-nek dolgoznak a szülei. Területileg a Felszaba­dulás lakótelepen és a Szabad­ságforrás út környékén ta­pasztaltuk a legnagyobb túlje­lentkezést A rendtartás szerint — Milyen szempontok be­folyásolták a döntést? — Az illetékes védőnők és óvónők gondos kömyezetta- nulmányozása előzte meg, majd a rendtartásban előírt szempontok figyelembevételé­vel született meg az elfogadó vagy elutasító válasz. Elsősor­ban az egyedülálló szülők gyermekeit vettük fel, és az olyanokat, akiknek az édes­apja sorkatonai szolgálatát tölti. Fontos szempont volt az is, hogy hány gyermekes csa­ládról van szó, és hogy van-e olyan felnőtt családtag, aki otthon el tudná látni az apró­ságokat. Befolyásolták a dön­tést a lakáskörülmények és a szülők kereseti lehetőségei is. Ezenkívül a bizottság az el- utasítottakat is rangsorolta, hogy milyen sorrendben kö­vetkezzenek, ha az év közben megüresedett helyeket be kell töltenünk. Üres hely is A járásban milyen a gyer­mekintézmények helyzete? — Korántsem kedvezőtlen. A 19 tanácsi óvoda közül több községben is — igaz, zsúfolt­ság árán — az összes jelent­kező számára tudtak helyet adni, például Dunabogdány- ban, Pilisszántón, Pilisszent- lászlón, Csobánkán, Szigetmo­nostoron, Tahitótfaluban és Visegrádon. Kisorosziban és Pócsmegyeren még üres hely is akad. — Miként hatott az óvodák­ban folyó munkára az 1971- ben bevezetett új nevelési program? — Ez a program korszerű alapokra helyezte az óvodai oktató-nevelő munkát. Foko­zott szerepet kapott benne az iskolára való felkészítés és a differenciált oktatás. A kiscsoportban például még önkéntes, játékos formá­ban sajátítják el az anyagot, ugyanis ilyen korban a gyere­kek még nem képesek aktívan 25 percig figyelni, részt ven­ni a foglalkozáson. A középső és a nagycsoportban viszont már építünk a korábban elsa­játított ismeretekre. A nevelés és az oktatás beleágyazódik a játékba és a szokásos napi tevékenységbe. Négy-hat éves korban viszont már előtérbe kerül a gyerekek önállóságának és egyéniségének kialakítása, különféle eszközökkel. Ilyen például a napos rendszerű te­rítés, melynek aztán az ott­honi közös étkezésnél is meg­van a maga pozitív hatása. Szoktatás két hétig — Milyen a felszereltség? — Jó. Megfelelő számú és képzettségű óvónő foglalkozik az apróságokkal és a szüksé­ges játékok, berendezések is rendelkezésre állnak. — Mit jelent a kicsinyek életében szeptember második fele? — Szeptember 15 óta járnak az új gyerekek, a „régiek” pe­dig egy csoporttal előbbrelép­tek. Ennek megfelelően a hó­nap végéig tart az úgynevezett beszoktalási idő, mely alatt megismerkednek egymással, az itteni szokásokkal, illetve továbblépésként a magasabb követelményekkel. Megkezdődött a Vörös Hadsereg út 800 méteres szakaszán a csator­názás. Iában gyakori téma a lakás­helyzet. Számos esetben a kérések megegyeztek a városfej­lesztés céljaival. Tavaly a város és a járás jobb egészségügyi ellátása érdeké­ben a hígét utcában szakorvo­si rendelő épült, a Szabadság- forrás úton pedig óvoda. El­készült a HÉV-állomás mel­lett a bevásárlóközpont. Első­sorban ízbég és Pannónia- telep területén nőtt a pormen­tes utak hossza. Az elmúlt két évben 4,9, illetve 9 kilomé­terre bővült a víz- és a vil­lanyhálózat. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat megszervezte a pro­pán-bután gáz házhoz szállí­tását. Az idén a Lenin úti KISZ­lakólelepen készült út, meg­kezdődött a Vörös Hadsereg út csatornázása, mely a sza­márhegyi egyesített rendszerű csatornahálózat kiépítésének első fázisa. A teljes munka az ötödik ötéves terv időszakára húzódik át. A Somogyi—Bacsó parton az egyik életveszélyes állami lakóépület helyén meg­született a város legnagyobb autóparkolója. Sokan szeret­nék az úgynevezett Kis-Béke italbolt megszüntetését. A vá­ros központi részét csúfító, a Gazdag hagyományok — növekvő érdeklődés A várható szőlőtermés: 21 ezer mázsa Szőlőjéről volt Szentendre híres, szőlőjéről vált Szent­endre hírhedtté. És ma? Eh­hez ismernünk kell a múltat. A XVIII. és XIX. században Szentendre környéke Pest várme­gye egyik legjelentősebb borter­melő tája volt. A kiváló szentend­rei vörösbort Ausztriában, Len­gyelországban, Oroszországban, Csehországban egyaránt ismerték. Szőlő borította a Pismányt, a Tyu- kovácot, valamint a vasútállomás, a Paprikabíró utca, a Bükkös­patak és az Alsó-Izbégi út által határolt területet. A város 40—50 méteres, sokszor még hosszabb, több utca alá is elnyúló pincéi ki­válóan alkalmasak voltak a bor érlelésére, tárolására. És akkor, amikor Szentendrének már csaknem az egész gazdasági élete a jó szürettől függött, 1880 nyarán megjelent a filoxera. Rö­vid öt esztendő alatt elpusztította a város szöleít, a hordók üresen maradtak. Igaz, a vármegye 1891- ben ismét megpróbálkozott a sző­lőműveléssel, és kísérleti szőlőtele­pet létesített, de a borban gazdag időket már nem tudta feltámasz­tani — ennyit mond a krónika. Most pedig nézzük a jelent! A városban és a járásban ösz- szesen csak (vagy már?) 753 hektáron terem a szőlő, ennek fele egyéni művelésű terület. A várható termés 21 ezer má­zsa. Először a Szentendrei-szi­geten kezdődött meg július közepén a csemegeszőlő szüre­te. Ekkor már érett a legko­rábbi fajta, a Csabagyöngye 2 hektáron, majd ezután láttak hozzá a közben sorban érő fajták szedéséhez: négy hek­táron szüretelték az Irsai Oli­vért, 6 hektáron a Szölősker- tek királynéját, 5 hektáron a Glória Hungáriát. Csemegeszőlő-nemesítésben egyébként szép eredményeket mondhat magának Szentend­re: hogy csak a legújabb idő­ket említsük, Szűcs Józsefnek, az autodidakta izbégi nemesi- tőnek a neve fogalommá vált Halála óta felesége és fia őr­zi-ápolj a az örökséget, a tit­kot, melyből ottjártamkor csak annyit tudtam meg, hogy a legfontosabb: virágzáskor fi­gyelemmel kísérni a szőlőt. Hogy ekkor tulajdonképp mi is a teendő a virágporral, a tőkével — ezt már nem árul­ták el, de az eredmény, az ál­taluk előállított sok új értékes fajta magáért beszél. így pél­dául a Csabagyöngye után érő Korai ropogós, az Izbégi Piros­ka. a Szentendre szépe és az Izbégi muskotály. Ezek a cse­megeszőlő-fajták elsősorban a kiskerttulajdonosok körében kedveltek, a termelőszövetke­zetek és szakszövetkezetek in­kább a borszőlővel foglalkoz­nak. Ennek a szürete nemrég kezdődött. A szigeten újabban sikerrel ültetik a Zalagyön- gyét, amelynek nagy előnye, hogy nem kell permetezni. Valamikor azt mondták, hogy a szőlő csak a görbe em­bert szereti, mert a metszés­hez, a kapáláshoz, de még a szürethez is görnyedni kell. így nem csoda, hogy jelenleg a szőlőművelés munkaerőgon­dokkal küszködik. Ezen az úgynevezett kordonos telepí­téssel igyekeznek segíteni. Nagy előnye: ember helyett az állítható szélességű sorközmű­velő gép dolgozik. Szőlőt pedig csak úgy érde­mes ültetni, ha gondozni is tudják. Nem mindegy például, hogy a fű, gyom elnyeli-e a napsugarakat, vagy a kapálás után a föld visszaveri a gyü­mölcsre. Az utóbbi időben, a korábbi pangás után, elsősorban a kis­kertekben nőtt az érdeklődés a szőlő iránt: a szentendrei és leányfalui üdülők egyre in­kább felkarolják a helyi „rög­höz kötött” fajtákat. közlekedést is gátló „intéz­mény” rövidesen bezárja ka­puit Akad olyan kérés is, mely­nek teljesítését elsősorban a szükséges anyagiak hiánya akadályozza. így például a tó melletti szőlőhegy közművesí­tését csak 1978-ra ígérik, a jobb minőségű kenyér sütését jelenleg a szakemberhiány és a korszerűtlen munkakörül­mények gátolják. Az új üzem, melyet a Kőzúzó utcában épí­tenek fel, az ötödik ötéves tervben kezdi meg régóta hiá­nyolt működését. A Pannónia- telep csatornázása is egyelőre a „jövő zenéje”. Mint ahogy jelenleg nincs mód a több éve tilalom alatt álló ingatlanok felszabadítására, illetve kisa­játítására sem. Megoldották viszont az üdülőterületek — a Pismány, a Boldogtanya — szemétszállí­tását, sűrítették a Felszabadu­lás lakótelepi és a pismányi autóbuszjáratokat. A város új lakótelepei egyébként jelentő­sen enyhítik a lakásgondokat. Az idén felvetett 47 probléma közül eddig 22-t már megol­dottak. A példák jól bizo­nyítják, hogy a tanács igyekszik a la­kosság érdekében dolgoz­ni, igényeit kielégíteni, amihez továbbra is kéri a javaslatokat, a segítséget. És hogy a lakosság nemcsak kér és vár, hanem tesz is, ar­ra ékes bizonyság az első fél­évben végzett társadalmi munka értéke, mely csaknem 2 millió forint volt. Szolidaritási est Tegnap a leányfalui műve­lődési házban chilei szolida­ritási estet rendeztek, me­lyen a hazánkban tanuló chilei diákok egy csoportja is részt vett. A Vörös líra cí­mű műsorban fellépett a mű­szaki egyetem pol-beat együt­tese. Háromszorosára nőtt a könyvállomány Pomázon az utóbbi tíz esz­tendőben a könyvállomány háromszorosára, az akkori 5134 kötetről 16 277-re emelkedett. A tanács az e célra fordított összeget 200 ezer forinttal nö­velte. A gondoskodás nem volt hiábavaló: az olvasók száma is megkétszereződött. Elsősorban a szépirodalmi művek iránt nagy az igény, de fokozatosan nő a szakkönyveket olvasók tábora is. A nagyközségi könyvtárban rendszeresek az író-olvasó találkozók, isme­retterjesztő előadások, könyv- ünnepek. Sikerükben jelen­tős részt vállalt közreműködé­sével a helyi művelődési ház irodalmi színpada. Városi hírek Szeptember 22-én este 8 órai kezdettel köztisztasági ankétet tartanak a városi tanács dísztermében. Az elő­adó: Nagy Géza, a Város­gazdálkodási Vállalat igaz­gatója lesz. A városi tanács pénzügyi osztálya megkezdte a negye­dik ötéves terv időszakában végrehajtott fejlesztések ada­tait tartalmazó „adatbank" létrehozását. ★ Ma és holnap, valamint a jövő hét végén is nyitva lesz a papszigeti strandfürdő. ★ Jövőre bővítik az izbégi Le­nin úti általános iskolát, mely új tornateremmel is gazdago­dik. EV VEGERE ELKÉSZÜL Szerelési csarnok épül a Kőzúzó utcában A Kőzúzó utcában, a Szent­endrei Építőipari Szövetkezet modem székházával szemben egy másik új épület hívja fel magára a figyelmet. Az utol­só simításokat végzik ezen a merészvonalú szerelési csar­nokon, mely a Fémmunkás Vállalat kilenc üzeme közül az egyiknek, nevezetesen az épí­tési-szerelési üzemnek lesz központi karbantartó részlege. A vállalat 1971-ben vásárolta meg ezt a telket, melynek az­óta elkészült a felhasználási­beépítési terve. Ennek első ré­sze ez a 17 millió forintos be­ruházással épülő csarnok a festékraktárral és a kazán­házzal. A további munkálato­kat a szükséges anyagiak hiá­nyán túl elsősorban a telek nyolc lakója akadályozza, aki­ket pillanatnyilag nem tudnak máshová költöztetni. A kazánházban a gépek már a helyükön állnak, már csak be kell kötni őket, és a belső vakolást befejezni. Hasonló építési stádiumban áll a fes­tékraktár és maga a főépület, az 1400 négyzetméteres alap- területű csarnok is, amely sa­ját kivitelezésben készül. Az épület prototípus. Svéd mű­anyag bevonatú acéllemez bur­kolólappal borították, belül gipszkartonfalak választják el egymástól az üveges, az asz­talos és a tmk-műhelyeket, a kétaknás gépkocsi karbantar­tó-szerelő termet, a belső rak­tárt, és a szükséges irodai, va­lamint öltöző részeket. Időköz­ben elkészült az épületeket körülvevő aszfaltút és tíz esőt elvezető rácsos tetejű csatorna is. A. vállalat építési-szerelési üzemében összesen 1200-an kapnak munkalehetőséget, Szentendrén ebből 80-an fog­nak dolgozni. Ez látszólag cse­kély szám, mégis jelentős, mert ezáltal a szükséges javí­tásoknak egy részét itt, a jól felszerelt műhelykombinátban tudják elvégezni. Így például mód nyílik a 7 tonnás teher­autók revíziójára, melyet ed­dig más vállalattól kellett kér­ni. Szeptember 15-re át kellett volna adni a kész épületeket, az esemény azonban elmaradt. A kivitelezők határozott ígé­retet tettek: még az idén üzembe helyezik a műhelye­ket. Az oldalt írta: Dalos Gábor Fotók: Tóbiás Irén 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents