Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

1975. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT xMrttm A szakszervezeti munka sajátos eszközei is segítik a termelékenység emelkedését Megtartotta küldöttértekezletét a MEDOSZ Pest megyei bizottsága Az állami gazdasági földek munkásai, erdeink gazdái, a vizesek, a mezőgazdasági gép­gyártó üzemek, a mezei gaz­dálkodás hatókörében működő iskolák, intézmények, s a szö­vetkezeti közös vállalatok dolgozói — állattenyésztők, növénytermesztők, ipari mun­kások, agrárértelmiségiek és irodisták — küldöttei tanács­koztak tegnap a MEDOSZ Pest megyei bizottságának nagytermében. A MEDOSZ- küldöttértekezletet az alap­szervi tisztségviselők újravá­lasztása előzte meg — április közepétől június 31-ig —, melynek során 11 állami gaz­daságban, a monori MEZŐ­GÉP Vállalatnál, öt erdőgaz­daságban, 12 víztársulásnál, illetve egyéb vállalatnál, tíz iskolában, köztük a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 17 különböző mezőgazdasági intézményben és 16 szövetke­zeti vállalatnál megválasztot­tak 2321 bizalmit és bizalmi­helyettest, mindent összevetve 3776 szakszervezeti tisztségvi­selőt. A megválasztottak egy- harmada a nők, negyedrésze a fiaalok közül került ki, és 57,46 százalék a fizikai dolgo­zók aránya. Mi mindenről esett szó a szervezett dolgozók eme ta­nácskozásain? Ezt olyany- nyira nehéz számba venni, hogy a küldöttek is csupán vázlatosan említhették meg felszólalásaikban, természete­sen a lényegbe vágó dolgokat az értekezlet nyilvánossága elé tárva. A munkahelyi fó­rumokon többnyire a munka- körülmények, a munkavéde­lem, az üzemegészségügy, az üzemi demokrácia, a munka­verseny, a bérezés és a szak­mai kénzés témái szerepeltek. Eredményes gazdálkodás a verseny lendületével Mindezt természetesen tar­talmazta a MEDOSZ Pest megyei bizottságának vitára bocsátott írásbeli beszámolója, amelyhez — Paukovits István­nak, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatójának elnö­ki megnyitója után — Major Péter, a megyei bizottság tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. A tanácskozáson részt vett Murvai László, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának osztályvezető-helyettese és dr. Dobi Ferenc, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának vezetője, a MEDOSZ elnökségének tagja. A beszámolókban és a hoz­zászólásokban is elsősorban a szakszervezet temelést előmoz­dító tevékenységéről, a szocia­lista munkaversenyről esett szó. Mint összegezték: az egyik legníontosabb feladat a párt életszínvorral-politikájánák szellemében a szakszervezeti munka eszközeivel segíteni a termelékenység javítását, erő­síteni a munkafegyelmet, nö­velni a termelés jövedelmező­ségét, s ezáltal is újabb lehető­séget teremteni a dolgozók élet- és munkakörülményeinek jobbítására. Megállapították, hogy a gazdálkodás eredmé­nyességét számottevően segí­tette a szocialista munkaver­seny, a pártunk XI. kongresz- szusa és a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibon­takozott versenymozgalom, melynek élenjárói a szocialis­ta brigádok voltak. Tagjaik közül egyre többen sajátítják el a modem nagyüzemi gaz­dálkodás technikai színvonalá­nak megfelelő magasabb szak­mai ismereteket, gyarapítják politikai, kulturális műveltsé­güket. Oroszlánrészük van ab­ban, hogy a megye nagy álla­mi gazdasági, erdő- és vad- gazdásáigai, vízgazdálkodási társulatai, szövetkezeti közös vállalatai és a MEZŐGÉP Vál­lalat tavaly 31 százalékkal na­gyobb termelési értéket állí­tott elő, mint 1971-ben — ösz- szesen hárommilliárd 879 mil­lió 278 ezer forintot —, a vál­lalati nyereség ugyanez idő alatt 68,5 százalékkal, 290 millió 415 ezer forintra emel­kedett, míg a foglalkoztatottak száma csak minimálisan, 2,8 százalékkal nőtt. Mindehhez annyit, hogy a szocialista brigádok si-záma négy esztendő alatt 321-ről 493-ra emelkedett, a brigádta­goké pedig 4422-ről 5582-re. Van olyan vállalat, mint a Galgamenti Vízgazdálkodási Társulat, amelynek — mint ez küldöttünk, Szűcs János anyag- beszerző hozzászólásából ki­tűnt — minden dolgozója részt vesz a brigádmozgalomban. A társulás egyébként tavaly a Középdunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság által meghirdetett munkaverseny harmadik he­lyezését érte el. Felívelő újítómozgalom A munkaverseny széles kö­rű kibontakozása egyúttal az újítómozgalom felívelését, je­lentős vállalati és népgazdasá­gi tartalékok föltárását ered­ményezte. Míg 1971-ben 199 újítást nyújtottak be a ME­DOSZ hatókörébe tartozó gaz­tapasztalatairól számolt be Rada Gyula nyugdíjas, a me­gyei bizottság társadalmi ak­tivistája. A szakmai oktatás gyümölcsei S ha már a hozzászólások­nál tartunk, érdemes kiragad­ni néhány olyan témát, amit a beszámoló terjedelmi okok­ból, csak futólag érinthetett. Benedek Jánosné dr., a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem adjunktusa azt panaszolta, hogy noha a szakszervezetben a tisztségviselők 34 százaléka nő, tehát nemcsak a munká­ban, hanem a társadalmi te­vékenységben is jelentős sze­repet vállalnak, mindezt a család gondja, baja mellett, mégis, szakmai téren, a tudo­mányos munkában sokkal ne­hezebb kivívniuk a megbecsü­lést, mint a férfiaknak. Ezzel egyetértett dr. Petőházi Gábor, a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet igazgatója is, aki javasolta, hogy a megyei bizottság tárja e kérdést a MEDOSZ elnöksége és a MÉM illetékesei elé. E tekintetben azonban akad jó példa is: Cseh Ernőné, a szobi gyü­mölcsfeldolgozó-vállalat szb- titkára mondta el, hogy mint kovácsolódott egységes és szakmailag képzett, s elismert munkásgárda a földekről, a főzőkanál mellől az üzembe került asszonyok közösségéből. Mindebben része volt a szak- szervezetnek, s a vállalat ál­daságoknál, vállalatoknál, ta­valy 435 újítási ésszerűsítési javaslat került a bírálók elé. Az eredményes gazdálkodás feltétele, hogy egy-egy gaz­daság, vállalat, intézmény valamennyi dolgozója tisztá­ban legyen az egész munka­helyi közösség előtt álló fel­adatokkal, az egyes üzemré­szekre jutó teendőkkel és sa­ját személyes tennivalóival. Csakis így lehetséges, hogy maga is részt vállaljon a munka megszervezésében, él­jen az üzemi demokrácia adta jogával. S hogy az üzemi de­mokrácia erősödik, minit ezt a beszámolóban hangsúlyoz­ták, az nem kis mértékben az alaposan előkészített ter­melési tanácskozásoknak kö­szönhető. Több vállalatnál szakszervezeti csoportértekez­leteken, brigádtanácskozóso­kon vitatják meg az időszerű teendőket. Munkásgyűléséket tartanak, ahol azok is bát­ran kifejthetik véleményü­ket, akik egy nagyobb plé­numán visszariadnának a fel­szólalástól. Megvitatták a küldöttérte­kezlet résztvevői a bér- és munkaerő-gazdálkodás kér­déseit is, egyetértve abban, hogy az alkalmazott bére­zési rendszerek lehetőséget adnak arra, hogy a vállalatok anyagilag is ösztönözzék dol­gozóikat a tervek teljesítésé­re, a minőség javítására. És ami a borítékon kívüli jut­tatást illeti: idesorolandók a különböző segélyek, lakás- építési hozzájárulások, köl­csönök, az üdültetés, a kul­turális és sportcélra szánt összegek és a szociális beru­házások is. Kiemelten a munkavédelemről Az állami gazdaságok dol­gozóik lakáshelyzetének javí­tása érdekében lehetőséget nyújtanak a kedvezményes családiház-építésre. A megye állami gazdaságai összesen 241 lakás építésére kaptak keretet az elmúlt esztendőben, 47 ott­hon különböző adminisztratív okok, valamint az építőkapa­citás hiánya miatt nem került fedél alá. A kislakáséptítési akció ügyeinek előmozdításá­val többet kell törődniük az alapszervezeteknek is, mon­dotta ki a MEDOSZ megyei bizottsága. A négy és fél esztendő mun­kájának összegezése során kü­lön fejezetet szántak a mun­kavédelemnek. A Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsa és a MEDOSZ megyei bizottságá­nak iskoláján évente 25—30 társadalmi munkavédelmi fe­lelőst képeznek ki. A szak- szervezeti bizottságok mellett működő munkavédelmi bizott­ságok tevékenységét széles körben segítik a munkavédel­mi őrök, akik a termelőüze­mek 90 százalékánál tevékeny­kednek; immár összesen ki- lencszázötvenen. Sajnos elő­fordult, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig nem ve­szik figyelembe a munkavé­delmi őrök javaslatait, ebbéli tál megszervezett szakmai ok­tatásnak. Ez utóbbi — vagyis a szakképzés — egyébként szintén olyan teendő, ami nem nélkülözheti az alapszerveze­tek közreműködését. Egyre modernebb nagy teljesítményű gépek dolgoznak a földeken, s aki e gépek nyergében ül, annak szintén egyre többet kell tudnia. Erről beszélt Mur­vai László, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyette­se és Ambrus Béla, a Monori Állami Gazdaság szakszerve­zeti titkára is, aki elmondta, hogy az idén a gazdaság ter­melési értéke kétszerese lesz az öt esztendővel ezelőttinek, megközelíti a félmilliárdot, s míg 1970-ben 2200 ember dol­gozott a gazdaságban, ma 1400, akik közül 900-an a törzsgár­da tagjai. Megválasztották a tisztségviselőket A tanácskozás tapasztala­tait dr. Dobi Ferenc összegez­te: tolmácsolta a MEDOSZ vezetőségének köszönetét a je­lenlevőknek, a szakszer vezeti aktivistáknak. Ezután megválasztották a 13 tagú megyei bizottságot, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa küldöttértekezleté­nek 28 és a szakmai kong­resszus 24 delegátusát. A ME­DOSZ megyei bizottságának elnöke ismét Paukovits István, titkára Major Péter lett. A. Z. Gondok a PÁÉV-nél © Ferde a ház, „Haladást kell elérni a szerve­zésben, a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a berendezése­ket szállítók együttműködésé­ben.” (Az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatából.) Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága augusz­tusban értékelte a PÁÉV gaz­dasági vezetésének és párt- szervezeteinek munkáját, a ta­valy decemberi párthatározat végrehajtásáért tett erőfeszíté­seket. Megállapítást nyert, hogy a vállalat sokat tett a munka termelékenységét és minőségét javító műszaki fej­lesztés, a nehéz fizikai munka megszüntetése, s az ésszerűbb munkaszervezés érdekében. Pályázatot írtak ki a válla­lat szervezeti felépítésének megváltoztatására, az egyre nagyobb feladatokhoz megfe­lelő termelési szervezet kiala­kítására, a szakosított egysé­gek továbbfejlesztésére. A zsű­ri által hasznosíthatónak ítélt pályamunkák alapján kidol­gozták a szervezeti felépítés koncepcióját, majd azt az ösz- szefoglaló javaslatot, amelyre a január 1-én életbe lépő in­tézkedések épülnek. — Ennek a tervezetnek há­rom lényeges pontja van — magyarázza az igazgató —: A termelési szervezetben az ed­digi tagozódást a területi elv váltja fel, öt területi építési csoportot alakítunk majd ki; a szakosítást finomítva beton- technológiái, mélyépítő és szerkezetépítő főüzemet ho­zunk létre; végül a központi irányítás erősítése, az intéz­kedések átfutási idejének csökkentése érdekében sze­mélyzeti és szociális főosztályt szervezünk, a személyzeti, ok­tatási, igazgatási, jogügyi és szociális feladatok koordinálá­sára. Tovább fejlesztették a be­tongyártó központokat, s a Tízszintes toronyházak a gödöllői Alsó-parkban. Nagy Iván felvétele munka folyamatosságának, ütemességének biztosítására betonozó gépláncot alakítottak ki. A közismerten szűk építő­ipari-kivitelezői kapacitás miatt ugyan e vállalat sem ké­pes kielégíteni a megyében jelentkező igényeket, de a fe­szültség csökkentését minden­képpen igyekszik elősegíteni. Egyebek között a szakosítással, azzal, hogy műveletekre bon­tották a technológiai folyama­tokat, ezeknek elvégzésére speciálisan képzett brigádokat szerveztek, amelyeket korsze­rű gépekkel láttak el. Az ésszerűbb és takaréko­sabb gazdálkodás érdekében a szakipari munkáknál bevezet­ték az egységcsomagolás os konténeres szállítást, és az üveges, burkoló és bádogos munkáknál az előregyártást. Tovább finomították a mi­nőségszabályozás vállalati rendszerét, minőségellenőr­ző csoportot hoztak létre. És most hadd ajánljunk egyet-mást e csoport tagjainak figyelmébe. „Csak ha nagyon esik”?! A gödöllői Alsó-parkban harmadik esztendeje adták át az első, alagútzsaluzattal ké­szült, négy emeletes lakóházat a Stromfeld Aurél sétány 2. sz. alatt. A földszinten bekéredz­kedünk egy kis háztűznézőbe Soós Károlyné házfelügyelő­höz. Az épület belső folyosóján feltűnően sok a repedés. „Dila­tációs problémák vannak” — mondják az építők, ám alakók ettől sem okosabbak, sem nyu- godtabbak nem lesznek. A fo­lyosót borító pvc-padló több helyütt felvált, „táskásodik”. — Sajnos, nemcsak a folyo­són, a lakószobákban is — mondja Soós Károlyné. A kivitelezők nem tagadják; ami tény, az tény. Sajnos, a pvc-padlót csak lakva ismerni meg. Mióta kiderült, hogy nem vált be, azóta már nem Is ezt használják az új lakásokban, hanem a rugonyos habszivacs- rétegre laminált válfaját, a grabocsalád korszerűbb mű­anyagpadlóját. — Más baj is van; az ablak­keretek alatt nálam por és pi­szok jön be, de az emeleti la­kóknál az esővíz is — folytat­ja Soós Károlyné. Szemügyre vesszük a kony­haablakot, és meglepő felfede­zést teszünk: az ablakkeretek­ről lemaradt az úgynevezett vízvezető. Hogyan, kinek a hi­bájából, azt a helyszínen le­zajlott vita sem tudta eldön­teni. Most egy lakó érkezik, Zagy­va Sándorné, a III. emeletről. Nála az ablak alatti falon csu­pa vízfoltos, csíkos a tapéta: befolyik a víz. Valaki megjegyzi, hogy „de csak akkor, ha nagyon esik.” Az illető nem lakó, hanem a kivitelező vállalat dolgozó­ja... Ki a hibás ? A minőségi hibák — sajnos — elég gyakoriak az építőipar­ban. Nem kivétel ez alól a PÁÉV sem. A szentendrei megyei műve­lődési központ könyvtárterme a mai napig sem töltheti be rendeltetését, mert mennyezete beázott. A tervező ugyanis a járható tető szigetelését rosz- szul tervezte, s a vállalat e rossz tervet kivitelezte. Sződligeten, az épülő leány­otthon falai ferdére sikerül­tek; mintha építői hírét sem hallották volna derékszögnek, függőónnak, vízmértéknek, sta­tikának. A váci, Földvári téri lakóte­lepen a hiánypótlásra adott határidő leteltekor — közért­hetően: a pótműszaki átadás napján — láttunk olyan OTP- lakást, amelynek radiátora mögül lefelejtették a tapétát, s a fekete pvc-padlószeóély a sarkoknál búcsút mondott a ra­gasztásnak. A vállalat vezetői nem szé­pítik a valóságot: — A munkahelyek szétszórt­sága mellett — ami objektív nehézség — egy sor szubjektív dolog is közrejátszik a minő­ségi, munkaszervezési gondok­ban. Például az, hogy a külön­böző szervezési intézkedések, a központi utasítások végre­hajtása sokszor elhúzódik, oly­kor meg egyenesen „gellert kap” a középvezetőknél. En­nek okai részint a munkafe­gyelem lazaságaiban, részint a középvezetők szakmai felké­szültségének hiányosságaiban keresendők. Káderhelyzet, kooperáció — A káderhelyzetünk külön megérne egy misét — mondja rezignáltan Molnár János igazgató. — Az előző években, amikor a vállalat hullámvölgy­be került, egy sor jó szakem­ber itthagyta a céget. Közben évről évre nőtték a feladatok, ami együtt jár a káderigények növekedésével, s a középszintű vezetői posztokat nem tudtuk mindig kellő felkészültségű emberekkel betölteni. Márpe­dig, egy-egy központi utasítás, ütemterv késedelmes végre­hajtása azt eredményezi, hogy a különböző munkaterületek nem állnak idejében rendelke­zésre az alvállalkozóknak, vagy saját szakipari részlegeinknek, s abból — jobbik esetben — akadozó, döcögő munka lesz, rosszabbik esetben elcsúszik a határidő. Aztán nagyon sok gondunk-bajunk forrása # kooperáció... Nyíri Éva (Folytatjuk) Elfogadásra ajánlja a tavalyi költségvetést az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága teg­nap dr. Bognár József el­nökletével ülést tartott, ame­lyen elfogadta — és az or­szággyűlés legközelebbi ple­náris ülésén is elfogadásra ja­vasolja — a Magyar Népköz- társaság tavalyi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló tör­vénytervezetet A képviselők tanácskozásán részt vett dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, dr. Dabronaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke, Madarasi Attila pénzügyi ál­lamtitkár, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Vállus Pál, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese, dr. Szabadi Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, és Pulai Miklós, a Magyar Nem­zeti Bank elnökhelyettese is. A parlamenti gyakorlatnak megfelelően az államháztartás 1974. évi kiadásainak és be­vételeinek egyenlegét az el­múlt napokban az országgyű­lés más állandó bizottságai is megvitatták — állásfoglalá­sukról a tegnapi ülésen tájé­koztatták a terv- és költségve­tési bizottságot. A továbbiakban a terv- és költségvetési bizottság tagjai fűzték hozzá véleményüket a zárszámadáshoz. Központi té­ma volt az ülésen a világpiaci helyzet kedvezőtlen alakulása. A vitában felszólalt Pályái Sándorné, Horváth Lajos, dr. Szabó Kálmán, Ollári István és Pioker Ignác országgyűlési képviselő. Huszonkétezer új lakás az év első nyolc hónapjában Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban elké­szült az építésügyi ágazat álla­mi vállalatainak, építőipari szövetkezeteinek, a termelő- szövetkezetek közös vállalko­zásainak — a szocialista épí­tőiparnak — ez év első nyolc hónapjában végzett munkáját értékelő gyorsjelentés, amely­ből kitűnik, hogy a múlt év azonos idősza­kához viszonyítva 6,3 szá­zalékkal bővítették terme­lésüket, s e növekedést csaknem telje­sen a munka ha tékonysá g4- nak javításával, a termelé­kenység emelésével érték eL Az év első 8 hónapjában csaknem 22 000 új otthont ad­tak át a kivitelező szervezetek, majdnem 400-al többet, mint múlt év azonos időszakában. Ezzel az idei átadási előirány­zat 42,2 százalékát teljesítet­ték, tehát az 1975. évi tervek­ben előirányzott lakások túl­nyomó részét még az év utolsó négy hónapjában kell befejez­ni és átadni. Az építőanyag-ipar — a szövetkezetek nélkül — 6,5 százalékkal, tehát valamelyest nagyobb ütemben bővítette termelését, mint az építőipar, hogy gondoskodjon az építke­zések folyamatos anyagellátá­sáról. A falazóanyagok közül el­sősorban a vasbeton falpa­nel termelését növelték, mégpedig több mint 25 száza­lékkal. Égetett cserépből 117 millió darabot, az egy évvel ezelőttinél 12 százalékkal töb­bet szállítottak a megrende­lőknek. Jelentősen éreztették hatásukat a termelés bővíté­sében az építőanyag-ipar új és korszerűsített régi üzemei. Többek között a Nyergesújfa­lui Eternitgyár hatszor annyi azbesztcement hullámlemezl szállított az építőknek, mini múlt év első nyolc hónapjá­ban. t 1

Next

/
Thumbnails
Contents