Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-20 / 221. szám
1975. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT xMrttm A szakszervezeti munka sajátos eszközei is segítik a termelékenység emelkedését Megtartotta küldöttértekezletét a MEDOSZ Pest megyei bizottsága Az állami gazdasági földek munkásai, erdeink gazdái, a vizesek, a mezőgazdasági gépgyártó üzemek, a mezei gazdálkodás hatókörében működő iskolák, intézmények, s a szövetkezeti közös vállalatok dolgozói — állattenyésztők, növénytermesztők, ipari munkások, agrárértelmiségiek és irodisták — küldöttei tanácskoztak tegnap a MEDOSZ Pest megyei bizottságának nagytermében. A MEDOSZ- küldöttértekezletet az alapszervi tisztségviselők újraválasztása előzte meg — április közepétől június 31-ig —, melynek során 11 állami gazdaságban, a monori MEZŐGÉP Vállalatnál, öt erdőgazdaságban, 12 víztársulásnál, illetve egyéb vállalatnál, tíz iskolában, köztük a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 17 különböző mezőgazdasági intézményben és 16 szövetkezeti vállalatnál megválasztottak 2321 bizalmit és bizalmihelyettest, mindent összevetve 3776 szakszervezeti tisztségviselőt. A megválasztottak egy- harmada a nők, negyedrésze a fiaalok közül került ki, és 57,46 százalék a fizikai dolgozók aránya. Mi mindenről esett szó a szervezett dolgozók eme tanácskozásain? Ezt olyany- nyira nehéz számba venni, hogy a küldöttek is csupán vázlatosan említhették meg felszólalásaikban, természetesen a lényegbe vágó dolgokat az értekezlet nyilvánossága elé tárva. A munkahelyi fórumokon többnyire a munka- körülmények, a munkavédelem, az üzemegészségügy, az üzemi demokrácia, a munkaverseny, a bérezés és a szakmai kénzés témái szerepeltek. Eredményes gazdálkodás a verseny lendületével Mindezt természetesen tartalmazta a MEDOSZ Pest megyei bizottságának vitára bocsátott írásbeli beszámolója, amelyhez — Paukovits Istvánnak, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatójának elnöki megnyitója után — Major Péter, a megyei bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácskozáson részt vett Murvai László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese és dr. Dobi Ferenc, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, a MEDOSZ elnökségének tagja. A beszámolókban és a hozzászólásokban is elsősorban a szakszervezet temelést előmozdító tevékenységéről, a szocialista munkaversenyről esett szó. Mint összegezték: az egyik legníontosabb feladat a párt életszínvorral-politikájánák szellemében a szakszervezeti munka eszközeivel segíteni a termelékenység javítását, erősíteni a munkafegyelmet, növelni a termelés jövedelmezőségét, s ezáltal is újabb lehetőséget teremteni a dolgozók élet- és munkakörülményeinek jobbítására. Megállapították, hogy a gazdálkodás eredményességét számottevően segítette a szocialista munkaverseny, a pártunk XI. kongresz- szusa és a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenymozgalom, melynek élenjárói a szocialista brigádok voltak. Tagjaik közül egyre többen sajátítják el a modem nagyüzemi gazdálkodás technikai színvonalának megfelelő magasabb szakmai ismereteket, gyarapítják politikai, kulturális műveltségüket. Oroszlánrészük van abban, hogy a megye nagy állami gazdasági, erdő- és vad- gazdásáigai, vízgazdálkodási társulatai, szövetkezeti közös vállalatai és a MEZŐGÉP Vállalat tavaly 31 százalékkal nagyobb termelési értéket állított elő, mint 1971-ben — ösz- szesen hárommilliárd 879 millió 278 ezer forintot —, a vállalati nyereség ugyanez idő alatt 68,5 százalékkal, 290 millió 415 ezer forintra emelkedett, míg a foglalkoztatottak száma csak minimálisan, 2,8 százalékkal nőtt. Mindehhez annyit, hogy a szocialista brigádok si-záma négy esztendő alatt 321-ről 493-ra emelkedett, a brigádtagoké pedig 4422-ről 5582-re. Van olyan vállalat, mint a Galgamenti Vízgazdálkodási Társulat, amelynek — mint ez küldöttünk, Szűcs János anyag- beszerző hozzászólásából kitűnt — minden dolgozója részt vesz a brigádmozgalomban. A társulás egyébként tavaly a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság által meghirdetett munkaverseny harmadik helyezését érte el. Felívelő újítómozgalom A munkaverseny széles körű kibontakozása egyúttal az újítómozgalom felívelését, jelentős vállalati és népgazdasági tartalékok föltárását eredményezte. Míg 1971-ben 199 újítást nyújtottak be a MEDOSZ hatókörébe tartozó gaztapasztalatairól számolt be Rada Gyula nyugdíjas, a megyei bizottság társadalmi aktivistája. A szakmai oktatás gyümölcsei S ha már a hozzászólásoknál tartunk, érdemes kiragadni néhány olyan témát, amit a beszámoló terjedelmi okokból, csak futólag érinthetett. Benedek Jánosné dr., a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa azt panaszolta, hogy noha a szakszervezetben a tisztségviselők 34 százaléka nő, tehát nemcsak a munkában, hanem a társadalmi tevékenységben is jelentős szerepet vállalnak, mindezt a család gondja, baja mellett, mégis, szakmai téren, a tudományos munkában sokkal nehezebb kivívniuk a megbecsülést, mint a férfiaknak. Ezzel egyetértett dr. Petőházi Gábor, a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet igazgatója is, aki javasolta, hogy a megyei bizottság tárja e kérdést a MEDOSZ elnöksége és a MÉM illetékesei elé. E tekintetben azonban akad jó példa is: Cseh Ernőné, a szobi gyümölcsfeldolgozó-vállalat szb- titkára mondta el, hogy mint kovácsolódott egységes és szakmailag képzett, s elismert munkásgárda a földekről, a főzőkanál mellől az üzembe került asszonyok közösségéből. Mindebben része volt a szak- szervezetnek, s a vállalat áldaságoknál, vállalatoknál, tavaly 435 újítási ésszerűsítési javaslat került a bírálók elé. Az eredményes gazdálkodás feltétele, hogy egy-egy gazdaság, vállalat, intézmény valamennyi dolgozója tisztában legyen az egész munkahelyi közösség előtt álló feladatokkal, az egyes üzemrészekre jutó teendőkkel és saját személyes tennivalóival. Csakis így lehetséges, hogy maga is részt vállaljon a munka megszervezésében, éljen az üzemi demokrácia adta jogával. S hogy az üzemi demokrácia erősödik, minit ezt a beszámolóban hangsúlyozták, az nem kis mértékben az alaposan előkészített termelési tanácskozásoknak köszönhető. Több vállalatnál szakszervezeti csoportértekezleteken, brigádtanácskozósokon vitatják meg az időszerű teendőket. Munkásgyűléséket tartanak, ahol azok is bátran kifejthetik véleményüket, akik egy nagyobb plénumán visszariadnának a felszólalástól. Megvitatták a küldöttértekezlet résztvevői a bér- és munkaerő-gazdálkodás kérdéseit is, egyetértve abban, hogy az alkalmazott bérezési rendszerek lehetőséget adnak arra, hogy a vállalatok anyagilag is ösztönözzék dolgozóikat a tervek teljesítésére, a minőség javítására. És ami a borítékon kívüli juttatást illeti: idesorolandók a különböző segélyek, lakás- építési hozzájárulások, kölcsönök, az üdültetés, a kulturális és sportcélra szánt összegek és a szociális beruházások is. Kiemelten a munkavédelemről Az állami gazdaságok dolgozóik lakáshelyzetének javítása érdekében lehetőséget nyújtanak a kedvezményes családiház-építésre. A megye állami gazdaságai összesen 241 lakás építésére kaptak keretet az elmúlt esztendőben, 47 otthon különböző adminisztratív okok, valamint az építőkapacitás hiánya miatt nem került fedél alá. A kislakáséptítési akció ügyeinek előmozdításával többet kell törődniük az alapszervezeteknek is, mondotta ki a MEDOSZ megyei bizottsága. A négy és fél esztendő munkájának összegezése során külön fejezetet szántak a munkavédelemnek. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a MEDOSZ megyei bizottságának iskoláján évente 25—30 társadalmi munkavédelmi felelőst képeznek ki. A szak- szervezeti bizottságok mellett működő munkavédelmi bizottságok tevékenységét széles körben segítik a munkavédelmi őrök, akik a termelőüzemek 90 százalékánál tevékenykednek; immár összesen ki- lencszázötvenen. Sajnos előfordult, hogy egyes gazdasági vezetők még mindig nem veszik figyelembe a munkavédelmi őrök javaslatait, ebbéli tál megszervezett szakmai oktatásnak. Ez utóbbi — vagyis a szakképzés — egyébként szintén olyan teendő, ami nem nélkülözheti az alapszervezetek közreműködését. Egyre modernebb nagy teljesítményű gépek dolgoznak a földeken, s aki e gépek nyergében ül, annak szintén egyre többet kell tudnia. Erről beszélt Murvai László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Ambrus Béla, a Monori Állami Gazdaság szakszervezeti titkára is, aki elmondta, hogy az idén a gazdaság termelési értéke kétszerese lesz az öt esztendővel ezelőttinek, megközelíti a félmilliárdot, s míg 1970-ben 2200 ember dolgozott a gazdaságban, ma 1400, akik közül 900-an a törzsgárda tagjai. Megválasztották a tisztségviselőket A tanácskozás tapasztalatait dr. Dobi Ferenc összegezte: tolmácsolta a MEDOSZ vezetőségének köszönetét a jelenlevőknek, a szakszer vezeti aktivistáknak. Ezután megválasztották a 13 tagú megyei bizottságot, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa küldöttértekezletének 28 és a szakmai kongresszus 24 delegátusát. A MEDOSZ megyei bizottságának elnöke ismét Paukovits István, titkára Major Péter lett. A. Z. Gondok a PÁÉV-nél © Ferde a ház, „Haladást kell elérni a szervezésben, a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a berendezéseket szállítók együttműködésében.” (Az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatából.) Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága augusztusban értékelte a PÁÉV gazdasági vezetésének és párt- szervezeteinek munkáját, a tavaly decemberi párthatározat végrehajtásáért tett erőfeszítéseket. Megállapítást nyert, hogy a vállalat sokat tett a munka termelékenységét és minőségét javító műszaki fejlesztés, a nehéz fizikai munka megszüntetése, s az ésszerűbb munkaszervezés érdekében. Pályázatot írtak ki a vállalat szervezeti felépítésének megváltoztatására, az egyre nagyobb feladatokhoz megfelelő termelési szervezet kialakítására, a szakosított egységek továbbfejlesztésére. A zsűri által hasznosíthatónak ítélt pályamunkák alapján kidolgozták a szervezeti felépítés koncepcióját, majd azt az ösz- szefoglaló javaslatot, amelyre a január 1-én életbe lépő intézkedések épülnek. — Ennek a tervezetnek három lényeges pontja van — magyarázza az igazgató —: A termelési szervezetben az eddigi tagozódást a területi elv váltja fel, öt területi építési csoportot alakítunk majd ki; a szakosítást finomítva beton- technológiái, mélyépítő és szerkezetépítő főüzemet hozunk létre; végül a központi irányítás erősítése, az intézkedések átfutási idejének csökkentése érdekében személyzeti és szociális főosztályt szervezünk, a személyzeti, oktatási, igazgatási, jogügyi és szociális feladatok koordinálására. Tovább fejlesztették a betongyártó központokat, s a Tízszintes toronyházak a gödöllői Alsó-parkban. Nagy Iván felvétele munka folyamatosságának, ütemességének biztosítására betonozó gépláncot alakítottak ki. A közismerten szűk építőipari-kivitelezői kapacitás miatt ugyan e vállalat sem képes kielégíteni a megyében jelentkező igényeket, de a feszültség csökkentését mindenképpen igyekszik elősegíteni. Egyebek között a szakosítással, azzal, hogy műveletekre bontották a technológiai folyamatokat, ezeknek elvégzésére speciálisan képzett brigádokat szerveztek, amelyeket korszerű gépekkel láttak el. Az ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodás érdekében a szakipari munkáknál bevezették az egységcsomagolás os konténeres szállítást, és az üveges, burkoló és bádogos munkáknál az előregyártást. Tovább finomították a minőségszabályozás vállalati rendszerét, minőségellenőrző csoportot hoztak létre. És most hadd ajánljunk egyet-mást e csoport tagjainak figyelmébe. „Csak ha nagyon esik”?! A gödöllői Alsó-parkban harmadik esztendeje adták át az első, alagútzsaluzattal készült, négy emeletes lakóházat a Stromfeld Aurél sétány 2. sz. alatt. A földszinten bekéredzkedünk egy kis háztűznézőbe Soós Károlyné házfelügyelőhöz. Az épület belső folyosóján feltűnően sok a repedés. „Dilatációs problémák vannak” — mondják az építők, ám alakók ettől sem okosabbak, sem nyu- godtabbak nem lesznek. A folyosót borító pvc-padló több helyütt felvált, „táskásodik”. — Sajnos, nemcsak a folyosón, a lakószobákban is — mondja Soós Károlyné. A kivitelezők nem tagadják; ami tény, az tény. Sajnos, a pvc-padlót csak lakva ismerni meg. Mióta kiderült, hogy nem vált be, azóta már nem Is ezt használják az új lakásokban, hanem a rugonyos habszivacs- rétegre laminált válfaját, a grabocsalád korszerűbb műanyagpadlóját. — Más baj is van; az ablakkeretek alatt nálam por és piszok jön be, de az emeleti lakóknál az esővíz is — folytatja Soós Károlyné. Szemügyre vesszük a konyhaablakot, és meglepő felfedezést teszünk: az ablakkeretekről lemaradt az úgynevezett vízvezető. Hogyan, kinek a hibájából, azt a helyszínen lezajlott vita sem tudta eldönteni. Most egy lakó érkezik, Zagyva Sándorné, a III. emeletről. Nála az ablak alatti falon csupa vízfoltos, csíkos a tapéta: befolyik a víz. Valaki megjegyzi, hogy „de csak akkor, ha nagyon esik.” Az illető nem lakó, hanem a kivitelező vállalat dolgozója... Ki a hibás ? A minőségi hibák — sajnos — elég gyakoriak az építőiparban. Nem kivétel ez alól a PÁÉV sem. A szentendrei megyei művelődési központ könyvtárterme a mai napig sem töltheti be rendeltetését, mert mennyezete beázott. A tervező ugyanis a járható tető szigetelését rosz- szul tervezte, s a vállalat e rossz tervet kivitelezte. Sződligeten, az épülő leányotthon falai ferdére sikerültek; mintha építői hírét sem hallották volna derékszögnek, függőónnak, vízmértéknek, statikának. A váci, Földvári téri lakótelepen a hiánypótlásra adott határidő leteltekor — közérthetően: a pótműszaki átadás napján — láttunk olyan OTP- lakást, amelynek radiátora mögül lefelejtették a tapétát, s a fekete pvc-padlószeóély a sarkoknál búcsút mondott a ragasztásnak. A vállalat vezetői nem szépítik a valóságot: — A munkahelyek szétszórtsága mellett — ami objektív nehézség — egy sor szubjektív dolog is közrejátszik a minőségi, munkaszervezési gondokban. Például az, hogy a különböző szervezési intézkedések, a központi utasítások végrehajtása sokszor elhúzódik, olykor meg egyenesen „gellert kap” a középvezetőknél. Ennek okai részint a munkafegyelem lazaságaiban, részint a középvezetők szakmai felkészültségének hiányosságaiban keresendők. Káderhelyzet, kooperáció — A káderhelyzetünk külön megérne egy misét — mondja rezignáltan Molnár János igazgató. — Az előző években, amikor a vállalat hullámvölgybe került, egy sor jó szakember itthagyta a céget. Közben évről évre nőtték a feladatok, ami együtt jár a káderigények növekedésével, s a középszintű vezetői posztokat nem tudtuk mindig kellő felkészültségű emberekkel betölteni. Márpedig, egy-egy központi utasítás, ütemterv késedelmes végrehajtása azt eredményezi, hogy a különböző munkaterületek nem állnak idejében rendelkezésre az alvállalkozóknak, vagy saját szakipari részlegeinknek, s abból — jobbik esetben — akadozó, döcögő munka lesz, rosszabbik esetben elcsúszik a határidő. Aztán nagyon sok gondunk-bajunk forrása # kooperáció... Nyíri Éva (Folytatjuk) Elfogadásra ajánlja a tavalyi költségvetést az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága tegnap dr. Bognár József elnökletével ülést tartott, amelyen elfogadta — és az országgyűlés legközelebbi plenáris ülésén is elfogadásra javasolja — a Magyar Népköz- társaság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvénytervezetet A képviselők tanácskozásán részt vett dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Dabronaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Vállus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese, dr. Szabadi Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, és Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is. A parlamenti gyakorlatnak megfelelően az államháztartás 1974. évi kiadásainak és bevételeinek egyenlegét az elmúlt napokban az országgyűlés más állandó bizottságai is megvitatták — állásfoglalásukról a tegnapi ülésen tájékoztatták a terv- és költségvetési bizottságot. A továbbiakban a terv- és költségvetési bizottság tagjai fűzték hozzá véleményüket a zárszámadáshoz. Központi téma volt az ülésen a világpiaci helyzet kedvezőtlen alakulása. A vitában felszólalt Pályái Sándorné, Horváth Lajos, dr. Szabó Kálmán, Ollári István és Pioker Ignác országgyűlési képviselő. Huszonkétezer új lakás az év első nyolc hónapjában Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban elkészült az építésügyi ágazat állami vállalatainak, építőipari szövetkezeteinek, a termelő- szövetkezetek közös vállalkozásainak — a szocialista építőiparnak — ez év első nyolc hónapjában végzett munkáját értékelő gyorsjelentés, amelyből kitűnik, hogy a múlt év azonos időszakához viszonyítva 6,3 százalékkal bővítették termelésüket, s e növekedést csaknem teljesen a munka ha tékonysá g4- nak javításával, a termelékenység emelésével érték eL Az év első 8 hónapjában csaknem 22 000 új otthont adtak át a kivitelező szervezetek, majdnem 400-al többet, mint múlt év azonos időszakában. Ezzel az idei átadási előirányzat 42,2 százalékát teljesítették, tehát az 1975. évi tervekben előirányzott lakások túlnyomó részét még az év utolsó négy hónapjában kell befejezni és átadni. Az építőanyag-ipar — a szövetkezetek nélkül — 6,5 százalékkal, tehát valamelyest nagyobb ütemben bővítette termelését, mint az építőipar, hogy gondoskodjon az építkezések folyamatos anyagellátásáról. A falazóanyagok közül elsősorban a vasbeton falpanel termelését növelték, mégpedig több mint 25 százalékkal. Égetett cserépből 117 millió darabot, az egy évvel ezelőttinél 12 százalékkal többet szállítottak a megrendelőknek. Jelentősen éreztették hatásukat a termelés bővítésében az építőanyag-ipar új és korszerűsített régi üzemei. Többek között a Nyergesújfalui Eternitgyár hatszor annyi azbesztcement hullámlemezl szállított az építőknek, mini múlt év első nyolc hónapjában. t 1
