Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

J Játékot, dalt, eseményt! Ifi vezetők találkozója Csillebércen . A járásból tizenheten Csillebérc szeptember első napjaiban az MSZMP KB ha­tározata alapján 600 ifjúmun­kást és termelőszövetkezeti fia­talt fogadott. Az öt altáborban az ország minden részéből ér­kező ifivezetők megbeszélték legfontosabb gondjaikat, ten­nivalóikat, felkészültek a kö­vetkező évekre. Akadályverse­nyek, szolidaritási tömegtünte­tés, forró hangulatú tábortü­zek is szerepeltek a program­ban. A gödöllői járást tizenhét fiatal képviselte. Többségük az Ikladi Ipari Műszergyár­ban, Gödöllőn és Hatvanban dolgozik. Domonyból jöttek a legtöbben — Zdenkó Pál, Mi- kus Bajos, Dolunyes József, Zdenkó Ferenc, Kovács Mi­hály —, bizonyítva, hogy jó a kapcsolat az IMI KlSZ-bizott- sága és az úttörőcsapat között. Német Zoltán Galgahévízről érkezett, s Hatvanban a vas­útnál VK- és gázvezeték-szere­lő. Nyolcadikos rajt vezet, s terveik között szerepel, hogy felkeresik hazánk híres várait, megismerkednek történetük­Vitame naskh spsvetkith prhtehv! Vendegünk a TrenosénI Pedagógusié® Kiemelkedő művészeti ese­mény színhelye lesz e hét vé­gén Gödöllő. Szeptember 19- én, pénteken érkezik váro­sunkba az egyik jelentős szlo­vák énekegyüttes, a Trencsi- ni Pedagóguskórus. A kórus­csere keretében kétszer lép fel Gödöllőn. Első hangverse- nyét szeptember 20-án, szom­baton este hét órakor az Ag­rártudományi Egyetem aulá­jában tartja, a másodikat pe­dig szintén az egyetemen, szeptember 21-én, vasárnap délelőtt tíz órakor. Gödöllő komolyzenei élete gazdag múltra tekinthet visz- sza. Külföldi csoportok közül eddig főként gyermekcsopor­tok léptek fel gödöllői szín­padon. Ezt az általános isko­lások Rigó kórusának, Wink­ler Nándor és Brózik Tibor tanárkarnagyok ügyszerető, áldozatkész munkájának kö­szönhetjük. Tavaly ezüstdiplomát kaptak Hivatás- és gyermekszerete­tük hosszú ideig, mintegy há­rom évtizedig szinte példa nélkül való volt városunkban. Öt éve, 1970 óta van csak méltó pályatársuk Újvári Gé­za tanárkarnagy személyében. A fiatal karnagy vezetésével ekkor alakult meg elsősorban az Imre utcai általános isko­la zenetagozatos kisdiákjainak szüleiből az 1974-ben már ezüstdiplomás Városi Kama­rakórus. A fiatal csoport fejlődésé­nek jelentős állomása a vá­rosba érkező külföldi felnőtt­kórus fellépése, amely min­den zenebarát gödöllői lakos­nak színvonalas programot kínál. A komolyzenei esemény rangját a hazánkban most másodízben verldégszereplő Trencséni Pedagóguskórus ének- és zenei műsorának be­mutatója emeli. Az együttes a húszas évek elején alakult, több mint ötvenéves múltra tekinthet, vissza. Hetven tagja van, a szoprán- és az altszó­lamot negyven nő, a tenort és' basszust 3 férfi énekli. Zenei vezetőjük Jan Majtás kar­nagy. Műsoruk: Bartók, Kodály, Dvorák Zenei repertoárjuk sokszí­nű, kiterjed a klasszikus és kortárs zeneszerzők széles kö­rére. Bach, Beethoven, Cho­pin, az orosz ötök és más szerzők műveit adják elő. De szerepel műsorukban magyar szerző műve is, többek között Liszt-, Bartók- és Kodály- kompozíció. A Trencséni Pedagóguskó­rus előadásában megismerhet­jük majd a cseh és szlovák zene nagyjainak műveit is, így például Dvorák Hazám című alkotását. A trencséniek számos nemzetközi pódiumon szerepeltek már. Felléptek több ízben Lengyelországban, a Szovjetunióban, Romániá­ban, Jugoszláviában is. ötszáz csehszlovákiai fellépésükön felül negyvennégy külföldi hangverseny jelzi a csehszlo­vák Ezüst Líra .minősítésű Trencséni Pedagóguskórus ze­nei életét. Érkezésüket megelőzte szlo­vák nyelvű üdvözletük: Vitá­mé nasich speváckich priate- lov! Jelentése: Köszöntjük énekes barátainkat! A ven­déglátó kórus a következő mondattal fogadja a trencsé- nieket: Köszöntjük dalostár­sainkat.' Dobák József kel. Az ifivezető elmondta, hogy eddig is jól érezte magát a gyerekek között, de a tábor nagyon sok tapasztalattal, módszerrel gazdagította. „Több játék, dal, eseméhy cs kevesebb s’zöveg kell a fog­lalkozásokon. Nagyon fontos, hogy élményt' szerezzen a paj­tásoknak!” — fogalmazta meg gondolatait Német Zoltán. Ügy érzi, hogy a táborban szerzett ötletek segítségével még izgal­masabbá teheti a rajfoglalko­zásokat. Deszpod László szakmun­kástanuló Hatvanban. Ö gal- gahévizi, hatodikosoknál hasz­nosítja majd a táborban „ta­nultakat”. Sokat szeretne ját­szani. sportolni rajával, s a mozgalom indítását rajvezető- jéyel a hévízig víztárolónál ter­vezi. Itt főzni is szeretnének. A Pest megyei altábor Mák­virág őrse — töfcibségük járá- suntebeli — az utolsó reggelen palackot ásott el a Partizán altábor zászlórúdja közelében. Az 1980-ban felbontható üveg tartalmazza az alapítók nevét, címét, s azt, hogy szeptember 14-én délben találkoznak a csillebérci nagytábor kapujá­nál — beszámolná eredmé­nyeikről, munkájukról, életük­ről. A tábor vezetője, Rakó Jó­zsef, az Ifjúvezető folyóirat főszerkesztője a mozgalom életében egyedülállónak ne­vezte ezt a táborozást, hiszen a dolgozó ifivezetők közelebb állnak a mindennapok gyakor­latához, ők tudnak legtöbbet segíteni a pályaválasztásbsn, részvételük az úttörőcsapatok­ban a munkások közvetlen se­gítségét fémjelzi. Ak altáborok totemfáin, öt­letparkjaiban olvasható, látha­tó módszerek ígéretesnek jel­zik a következő úttörőévet is. Megszületett a jubileumi csa­takiáltás: „őrizzük a lángot, a láng három ágát! A világ minden úttörője igaz barátsá­gát!” Szarvas László A Szila smentihen harminchetén A Szilasmenti Termelőszö­vetkezet sokat tesz dolgozói­nak művelődéséért. A leg­utóbb végzett felmérés sze­rint a termelőszövetkezetnek 37 olyan dolgozója van, aki nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. A szövetke­zet oktatási felelőse e napok­ban keresi fel ezeket a tago­kat; nagy részüket szeretné még ebben az évben a dolgo­zók esti iskolája számára meg­nyerni. Gondoskodás az idős emberekről Kastély szárnybun, két szinten Az átlagéletkor meghosszab­bodásával, az öregedés problé­májával, az öregség különböző biológiai megnyilvánulásával ma már külön tudományág, a gerontológia foglalkozik. Azon­ban az öregedés folyamata nemcsak biológiai jelenség, hanem társadalmi probléma is, hiszen egyre több idős ember él köztünk, s életvitelük alaku­lása. formája a társadalomra is ró feladatokat. Társadal­munk humánus jellegéből fa­kad, hogy sokoldalúan gondos­kodik ä magukra maradt, sok­szor tehetetlen,, beteg, idős em­berekről, szociális, egészség- ügyi és egyéb lehetőségeivel siet a segítségükre. A magukra maradt öregek problémáiról, a gondoskodás lehetőségeiről beszélgettünk Gödöllőn dr. Weidl Józseffel, a városi tanács és a járási hiva­tal közös egészségügyi osztá­lyának vezető főorvosával, Soós Sándorné szociális szer­vezővel és Garai Ferencné gazdasági főelőadóval. Még nincs meg a becsülete — Nemcsak szociálpolitikai, de politikai jelentősége is van annak — mondja a főorvos —, hogy Gödöllőn szociális otthon és öregek napközi ott­hona is van. A volt Grassalko- vich-kastély bal oldali szár­nyának földszintjén lesz az öregek napközi otthona, az emeieten pedig a szociális ott­hon. A napközi otthonban húsz öreget tudunk elhelyezni, a szociális otthonban pedig har­mincat. — Mi tette indokolttá létesí­tésüket? — Városunkban a szociális elhelyezésre mintegy ötvenen várakoznak, az öregek napkö­zi otthonába ugyanennyien szeretnének bekerülni. Házi szociális gondozói hálózat ki­építésével és megszervezésé­vel igyekeztünk segíteni a be­teg, ápolásra, gondozásra szo­ruló idős emberekén, tisztelet- díjas társadalmi aktívák jár­nak ki hozzájuk. Huszonnyolc gondozottunk van jelenleg és mindössze tizenhét aktívánk. Sajnos kevés a jelentkező erre a munkára, főleg azért, mert a város távol eső, legeldugottabb pontjain laknak ezek, az ápo­lásra szoruló öregek. Van négy üzemi szocialista brigád is, amelynek a tagjai nagy szeretettel gondoskodnak a rá­juk bízott Öregekről. Több, a szocialista cím elnyeréséért versenyző brigád is vállalna ilyen gondozási munkát, de a munkahelyükön az ilyen tevé­kenységet még nem értékelik, még nem tekintik társadalmi munkának. Pedig jó lenne, ha az üzemek, vállalatok vezetői éreznék a súlyát ennek a fon­tos társadalmi kérdésnek és segítenének nekünk. — Mit nyújt majd az öre­geknek a szociális otthon és a napközi otthon? — A szociális otthon tulaj­donképpen a beteg, magatehe­tetlen, ápolásra szoruló öre­geknek nyújt otthont, az öre­gek napközi otthonába pedig a járóképes öregeket helyezzük él. Reggel bemennek a nap­közibe, este hazamennek. Napi háromszori étkezést biztosí­tunk a számukra, különböző kulturális lehetőségek — rá­dió, tv, könyvek, folyóiratok — is a rendelkezésükre áll­nak, de az egyik legnagyobo gondjukon is segítünk: tisztál­kodási, fürdési lehetőséget is adunk. Ez így egy kicsit fur­csán hangzik, de a tapasztala­tok azt mutatják, hogy a ma­gukra maradt öregeknél ez na­gyon fontos probléma. Ezenkí­vül mód lesz a személyes hol­mik kimosására is, amit vagy maguk az öregek végeznek el, vagy pedig az alkalmazottak segítenek nekik. Sürgősség szerint — Hogyan lehet bejutni ezekbe az intézményekbe? — A szociális otthonba a megyei beutalórendszeren ke­resztül. A kérelmeyp életkörül­ményeit az egészségügyi osz­tály szociálpolitikai csoportjá­nak a munkatársai megvizs­gálják, javaslatot terjesztenek fel. az illetékesek pedig sür­gősségi sorrend szerint sorol­ják be a rászorulókat, termé­t Kettős avatás Dányban Az Aszódi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme példás gyor­sasággal, mintegy három és fél hónap alatt új szertárat épített, s fel­újította a csaknem »0 éves iskolaépületet. A két teremmel és a hozzá tartozó járulékos helyiségekkel bőví­tett Tavasz utcai óvoda az avatás előtti pillanatokban ragyogó parket­tával és sok játékkal várta a kicsinyeket. • Kresz Albert felvételei Avatóünnepséget tartottak szeptember 18-án, csütörtökön délután Dány községben. Az örömteli esemény után ismét elmondhatjuk, hogy javultak járásunkban a közoktatás és a közművelődés feltételei. Dányban ezen a napon nyi­totta meg kapuit a kibővített, felújított 2. számú általános iskola, és az ' új helyiségekkel megnagyobbított óvoda. Dr. Fabó István községi tanácsel­nök köszöntőjében az építke­zések előzményeiről és az ott folyó munkákról beszélt, meg­köszönte az építő-közreműkö­dők segítségét. Építési éve 1886 Az iskola 1886-ban épült azzal a céllal, hogy a község akkori siralmas közoktatási állapotán segítsen. A régi ira­tok tanúsága szerint az 1860- as években 180 gyerek zsúfo­lódott össze a kis iskolában, a tanítás szinte lehetetlen volt. Ekkor került sor — a tanfel­ügyelő többszöri sürgetésére — a most felújított iskola megépítésére, 12 ezer forintos költséggel. A majd kilencven év meg­viselte az épületet. A fageren­dás tantermek ablakai kicsik voltak, tönkrementek a kály­hák, a tetőn is akad javítani­való, s kicserélésre várt a pad­ló is. Megfelelő szertár sem volt, s nem tudták biztonságosan tá­rolni a különböző szemléltető eszközöket. A községi tanács többszöri tárgyalás után az épület felújítása mellett dön­tött. A járási hivatal 600 ezer forint felújítási hitellel támo­gatta az iskola ügyét, és Bozsó Lászlóné országgyűlési képvi­selő közbenjárására még 200 ezer forint póthitelt adott a megyei tanács. A községi vezetők 1974 vé­gén kérték fel kivitelezőnek az aszódi nagyközségi tanács költségvetési üzemét. Az épí­tők az idén júniusban fogtak munkához, s igyekezetüknek köszönhető, hogy három és fél rzmwmiHNCtmMmnmsBjamsiBaamtBíV szetesen messzemenően figye­lembe veszik a mi vélemé­nyünket. A napközi otthonba való felvételt pedig mi dönt­jük el. — Van-e igény máshol is napközi otthon, létesítésére? Máriabesnyőn is kérik — Igen, van. A város má- riabesnyői részén is kérik, hogy létesítsünk öregek napközi otthonát, mert ott is sok a rá­szoruló. Az ötödik ötéves terv időszakában esetleg sor kerül­het egy ilyen intézmény meg­szervezésére. Először a most induló napközi otthonban sze­retnénk tapasztalatokat gyűj­teni, s ezek alapján próbáljuk majd néhány év múlva bein­dítani a máriabesnyői otthont. Az országos értékelések, a szo­ciális otthonok és napközik működtetéséről összegezett vé­lemények, tapasztalatok azt mutatják, hogy ott működnek jól ezek az egészségügyi és' szociálpolitikai intézmények, ahol erős a társadalmi össze­fogás, segítségnyújtás. Bízunk abban, hogy Gödöllő város tár­sadalma, aá üzemek, vállala­tok. intézmények és társadal­mi szervek is megértik az öre­gekről való gondoskodás je­lentőségét és segítik majd munkánkat; gazdasági, kultu­rális és egyéb lehetőségeik fel- használásával ők is hozzájá­rulnak majd ahhoz, hogy a rá­szoruló öregeknek valóban kedves otthonuk legyen a kas­télyszárnyban. Kiss György Mihály hónap alatt új szertárt emel­tek, s teljes egészében felújí­tották a tantermeket. Ezzel párhuzamosan Bruckner Ká­roly budapesti kisiparos be­szerelte a központi fűtést. Az iskola felújítása mintegy 830 ezer forintba került, mely­ből a község 800 ezer forintot állami támogatásként kapott meg. Az újjávarázsolt iskolá­ban korszerű felszerelés várja a tanulókat: két év alatt erre a célra százezer forintot for­dítottak. Az egyik tanteremben em­léktábla fogadja a látogatót, melyről megtudhatja, hogy az eredeti épületet 1886. július el­sején avatták, s azt, hogy a község a felszabadulás har­mincadik évében új köntöst adott az öreg iskolának, hogy megfiatalodva újabb nemzedé- ’ eket taníthassanak benne. A tanácselnök ünnepi be­szédében megköszönte a kivi­telezők áldozatkész munká­ját, s kérte a tanulókat, hogy vigyázzanak az épületre. Mától félszáz gyermekkel több Dány ötvenszemélyes óvo­dáját 1969. november 16-án avatták fel, melyről az épü­let falán elhelyezett emlék­tábla is tanúskodik. Mint dr. Fabó István elmondotta, az el­telt hat év alatt kinőtte a falu ezt a gyermekintézményt. Az elmúlt tanévben a legsürgő­sebb igények kielégítése céljá­ból pótóvodát nyitottak. A két épületben 100 gyerek kapha­tott helyet. Ekkor határozta el a közsé­gi tanács, hogy a meglevő 50 személyes intézményt 100 sze­mélyesre bővíti, vagyis a meg­levő 2- teremhez még kettőt épít. Az építkezéshez szüksé­ges 603 ezer forinttal viszont a tanács nem rendelkezett. Épp ezért a tanács a község­ben érdekelt vállalatokhoz és a termelőszövetkezethez for­dult anyagi támogatásért. A dányi Magvető Tsz e ne­mes célra százezer forint készpénzt és ötvenezer forint értékű fuvart ígért. Ezen fe­lül építésvezetőt is (Soós Já­nos) „adott” a munkák irá­nyításához a tanács házilagos építőbrigádja élére. A szövet­kezet szocialista brigádjai je­lentős társadalmi munkát ajánlottak fel. Mind a gazda­ság,'mind brigádjai teljesítet­ték ígéretüket. Társadalmi összefogással Évente nagy esemény Dány­ban az augusztus 20-i mun­kás—paraszt találkozó. S hogy a vállalatok nem csupán a fe­hér asztal mellett vállalják a „rokonságot”, mutatja az óvo­da bővítéséhez való hozzájá­rulások jelentős mértéke. Az Elzett Zár- és Lakatgyár 100 ezer, a Fővárosi Patyolat 40 ezer, a Gobelin Háziipari Szö­vetkezet 20 ezer, a Kőbányai Gyógyszerárugyár 40 ezer, s az isaszegi LIGN1FER Szövet­kezet az ablakok kedvezmé­nyes árú .legyártása révén kö­rülbelül '10 ezer forinttal tá­mogatta a gyermekintézmény megnagyobbítását. A községben lakók társadal­mi felajánlásai is jelentősek voltak. A tavaly elhangzott felhívásra kőművesek, ácsok, asztalosok, ‘ festők, villany- és vízvezetékszerelők, parkettá­sok és egyéb szakmunkások egész sora jelentkezett. A helybeli kisiparosok, szak­munkások és a lakosság mint- zgy 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, amely háromezer munkaórá­nak felel meg. A dányi társadalmi összefo­gás szép példája annak, mi­ként gyarapodhat egy falu, ha lakói, s a községgel kapcsolat­ban álló gazdasági intézmé­nyek közös ügyüknek érzik azt, ami papírforma szerint csak a tanácsra „tartozik”. Ö. E. I i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents