Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

Elsődleges feladat: a világbéke és a nemzetközi biztonság szavatolása Megkezdte munkáját az ENSZ-közgyűiés 39. üléssza ka New Yorkban kedden kezd­te meg munkáját az ENSZ- közgyíilés 30. ülésszaka. Ele­mezve az egy év alatt végzett munkát, Abdel Aziz Butefli- ka, az előző ülésszak elnöke, Algéria külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az elért bizonyos sikerek ellenére az ENSZ előtt még számos meg­oldatlan probléma áll. A 30. ülésszak megválasztott elnöke, Gaston Thorn, a lu­xemburgi kormány vezetője kijelentette, hogy az ENSZ el­sődleges feladata a világbéke és a nemzetközi biztonság sza­vatolása, valamint az államok közötti baráti kapcsolatok fej­lesztése. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a nem­zetközi élet más területein is sikereket lehessen elérni. Egész sor esetbén — mondot­ta Thorn — az ENSZ fontos szerepet játszott a világbéke szavatolásában. Számos fontos nemzetközi kérdés azonban még mindig megoldatlan. A béke és a biztonság meg­szilárdítása eltéphetetlenül kapcsolódik a leszerelés prob­lémájának megoldásához — mutatott rá Gaston Thorn. Az ENSZ sikereket könyvel­het el magának annak az ENSZ-nyilatkozatnak a való­ra váltásában is, amely előirá­nyozza a gyarmati sorban élő országok és népek független­né válását — mondotta Thorn. Az ülésszak első napjának fontos eseménye volt a három új tagállam egyhangú felvéte­le. Mozambik, San Tómé és Principe, valamint a Zöldíoki- szigetek nehéz utat tett meg a szabadság és a függetlenség kivívásáig. Harminc éyvel ez­előtt az ENSZ-nek 51 tagálla­ma volt, s ma már az ENSZ székházén 141 ország zászlaja leng. Ez meggyőző módon ta­núskodik a földünkön végbe­menő hatalmas jelentőségű pozitív változásokról, a nem­zeti felszabadító mozgalmak sikereiről. Az új tagállamokat számos ország képviselője me­legen üdvözölte. Antonio Lo- bo, Portugália küldötte azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az ENSZ új tagállamai konstruktív módon járulnak hozzá a béke megszilárdításá­hoz, a népek közötti egyen­jogú együttműködés fejleszté­séhez. A szocialista országok nevé­ben Peter Florin, az NDK he­lyettes külügyminisztere üd­vözölte az ENSZ új tagálla­mait, amelyek a gyarmati el­nyomás és kizsákmányolás el­len vívott hosszú harc során nyerték el nemzeti független­ségüket és állami önállósá­gukat Kifejezésre juttatva meg­elégedését afölött, hogy a nemzetek családjába újabb tagállamokat vettek fel, Peter Florin egyidejűleg sajnálkozá­sát hangoztatta, amiért a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Dél-vietnami Köztársaság még rnindig nem tagja a világszervezetnek. Re­méljük — mondotta —, hogy a közgyűlés már a közeljövő­ben állást foglal a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ENSZ-tagsága mellett. Az ENSZ újonnan felvett tagállamainak képviselői ki­fejezték köszönetüket a nekik nyújtott támogatásért, és hangsúlyozták, hogy az ENSZ békeszerető tagállamaihoz ha­sonlóan ők is erőfeszítéseket tesznek a világbéke és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásáért. Az ENSZ munkájáról és a jelenlegi ülésszak feladatairól beszélt szerdán Kurt Wald­heim az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán részvevő diploma­tákkal megtartott hagyomá­nyos találkozóján, / Az ENSZ-közgyűlés 30. ülés­szakának általános ügyrendi bizotttága szerdán megkezdte az ülésszak napirendjének vi­táját. Az előzetes napirend több mint 120 pontot tartal­maz. (Kommentárunk az ENSZ- ről a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ü* AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÁNÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 219. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1975. SZEPTEMBER 18.. CSÜTÖRTÖK Elsősorban anyag- és energiatakarékosság Közügy a verseny az élelmiszeriparban Jelentős eredmények Nagykőröstől Dunakesziig Az Élelmiszer^ ári Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságához tartozó vállala­tok a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny máso­dik szakaszának felajánlásait az MSZMP KB 1974. decem­beri határozata alapján tették meg. Elsősorban az anyag- és energiatakarékosságra, a haté­konyság növelésére, az üzem- és munkaszervezés javítására törekszenek. A felajánlások teljesítését rendkívüli módon elősegítette a dolgozók széles körű bevo­nása a feladatok megvitatásá­ba, s ez j j irányba lendítette s jelentős mértékben fejlesz­tette az üzemi demokráciát, formálja a tulajdonosi szemlé­letet, valamint a vállalati, az üzemi célkitűzések megvalósí­tása "t érzett személyes fele­lősséget. A második szakaszra jellemző: a dolgozók minden eddigi­nél nagyobb arányú rész­vétele, a korábbinál erő­teljesebb politikai aktivi­tása és tenni akarása. A Nagykőrösi Konzervgyár, amely elsőként csatlakozott a kongresszusi munKaverseny- h.z, szocialista együttműködési szerződést kötött társvállala­tával, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalattal, valamint a MÁV nagykőrösi áüomásfönökssgé- vel. isnnek köszönhető, hogy sem a termelésben, sem a szállításban nem voltak na­gyobb zökkenők. Egyébként a konzervgyár dolgozóinak 70 százaléka vesz részt a manka verseny ben, 183 brigád kétezer tagja. Jelentő­sen túlteljesítették takarékos- sági tervüket, termelési költ­séges ökkentési tervüket 129, alap- és segédanyag-megtaka­rítási tervüket 283, csomagoló­anyag-megtakarítási előirány­zatukat 267 százalékra teljesí­tették. Ugyancsak jelentős ered­ményeket értek el a Budapesti és t. est megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat dolgozói, akik időarányos ter­melési tervüket teljesítve, Segítenek — kölcsönösen A sződi Egyesült Tsz és az őrbottyáni Petőfi Tsz októberi egyesü­léséről már megszületett a határozat. A két gazdaság már most is kölcsönösen segít az őszi munkákban egymásnak. Az őrbottyániak 200 hektáron termesztenek pillangós növényeket, s a sződiek E—280-as silózógépükkel megkezdték a vöröshere és a lucerna betakarítását. A nagy teljesítményű NDK berendezés 7—8 perc alatt szórja tele ter­ménnyel a szállítókocsit. Gárdos Katalin felvétele csökkentették a selejtet — fő­leg az étkezési kenyérgaboná­nál és aj szemes takarmánynál. A dolgojzók csaknem 70 száza­léka ve|z részt a munkaver­senyben. Körükben növekedett az újítási kedv, javultak az élet- és munkakörülmé­nyek; ez utóbbira 124( mil­lió forintot fordítottak. A melléktermékek jobb hasznosítására tett felajánlá­sát, a Pest—Nógrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Váll lat túlteljesítette, csak­úgy, mint húskészítmény­gyártási és -értékesítési tervét. Csaknem 1700 társadalmi munkaórát vállaltak, s ebből eddig már 1400-at ledolgoztak. Iparági szinten a vállalatnál a legkevesebb a baleset. ix szocialista munxaverseny vállalásaival a Középmagyar­országi Tejipari Vállalat az el­ső félévben töDb mint 800 ezer forint to-bleteredményt kívánt elérni, ezt 1 millió forintra tel­jesítette. Különösen a fuvar- kö.-égek csökkentésében ér­tek el j.lentős — 574 ezer fo­rintos — eredményt. A hűtött termékek arányát 75 százalék­ra vállalták és 82 százalékra teljesítették. A Pest megyei Tanács III. és IV. számú sütőipari vállalatai­nál jelentősen javították a dolgozók munkahelyi és szo­ciális körülményeit. Növeked­tek a bérek és a különféle szo­ciális juttatások; a dolgozók több mint hatvan százaléka vesz részt a munkaverseny­ben. Jelentős takarékossági ter­vet készített a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgo­zó Vállalat az idei évre: más­fél millió forint megtakarítását tűzte ki célul különféle ész- szerűsítések nyomán. Ebből az első félévben félmilliót telje­sítettek. Sajnos, baleseti hely­zetük romlott: az első félévben két csonkulásos balesetük volt Ennek ggal-adály ozására rendkívüli intézkedéseket lép­tettek életbe. Annak ellenére, hogy sok külső tényező nehezítette a termelést — teljesítette elő­irányzott tervét a dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzerv­gyár. Ezen belül tőkés értéke­sítési tervüket túlteljesítették. A legnagyobb megtakarí­tást a cukorfelhasználás­nál — iéelcsorgatás, clke- nődési veszteségek csök­kentése — érték el. Nagy értéket jelent a hullám­papír ismételt felhasználása és a hulladék jobb értékesítése. A gyártóvonalak — műszaki, szervezési intézkedések nyo­mán — jobaan kihasználtak; egy-egy zöldborsó-gyártóvo­nalnál 21 százalékos termelé­kenységi, és ugyanilyen mér­tékű a teljesítményjavulás. Á. J. Losonczi Pál fogadta a venezuelai delegációt Látogatás a Sasad Termelőszövetkezetben Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán hivatalá­ban fogadta az országgyűlés vendégeként hazánkban tar­tózkodó venezuelai parlamen­ti delegációt, amelyet Gonzalo Barrios, a Venezuelai Köztár­saság Nemzeti Kongresszusá­nak elnöke vezet. A szívélyes hangú találkozón részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke, s ott volt Manuel Villanueva, a Venezuelai Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének ügyvivője. A küldöttség ugyancsak teg­nap meglátogatta az állami felügyeletileg Pest megyéhez tartozó budapesti Sasad Mező­gazdasági-Kertészeti Termelő­szövetkezetet. A vendégeket Ág István el­nök tájékoztatta a gazdaság munkájáról, negyedszázados múlt járói, eredményeiről. Kü­lön figyelmet keltett, hogy a tsz a lakosság élelmiszer­ellátását hetven üzletből álló kereskedelmi hálózattal szol­gálja. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a növényházakat és az épülő korszerű baromfikeltetőt. KÖZÉLET Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra tegnap Szolnok megyébe látogatott. A városi tanácson a 900 éves jubileumát ünneplő megyeszékhely szocialista fej­lődésével ismerkedett. A Kar­cagon tett látogatás során ak­tívaülésen tartott tájékoztatót az időszerű külpolitikai kér­désekről. A nap programja a Középtiszai Állami Gazdaság­ban fejeződött be. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra vezette az MSZMP kül­döttségét, amely tegnap ér­kezett haza Olaszországból, ahol részt vett az Unitá fesz­tiválján. Dr. Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtit­kára küldöttség élén tegnap az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására Buda­pestre érkezett Rengi Norling svéd közleke­dés- postaügyi miniszter, aki hivatalos látogatást tett Magyarországon, tegnap el­utazott Budapestről. Pulya Frigyes külügymi­niszter fogadta dr. Heinrich Haymerlet, az Osztrák Szövet­ségi Külügyminisztérium fő­titkárát, aki hivatalos láto­gatást tett hazánkban, és teg­nap utazott el a magyar fő­városból. Dr. Romany Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter tegnap Bajára láto­gatott, ahol egy új húsfeldol­gozó üzem alapkőletételének ünnepségén vett részt. Rödönyi Károly közlekedés­és postaügyi miniszter tegnap fogadta dr. Stefán Sutka cseh­szlovák közlekedési minisz­tert, aki hivatalos baráti láto­gatásra érkezett Budapestre. i kínálkozik, s nem könnyű eldönteni, melyik a legin­kább járható. Ehhez mély­reható elemzés ad iránytűt, ám amikor a szakolyaiak először veselkedtek neki, hogy vezetékes vizük le­gyen — 19o9-ben történt ez —, sem tapasztalatuk, sem gyakorlatuk nem kínálko­zott segítségül. A tanácsok a legutóbbi években ta­nulták, tanulják azt, hogy az elgondolás és a tervezés között nagy a különbség, s ehhez középtávú tervük összeállítása, végrehajtása nyújtott alapot. Kezdetben elgondolás volt a szokolyai vízvezeték, s mert csupán ennyi, túl­esett a realitások határán, végi'ehajihatatlannak bizo­nyult. Most azonban terv. azaz eszközök és feladatok összevetése, a különböző megoldások előnyeinek és hátrányainak elemzése. Nem a határon léptek túl, hanem éppen kijelölték a határt: mire és hogyan futja képességeikből! E lfogadhatjuk ezek sze­rint azt a megállapí­tást, hogy a tervezés valójában a határok kije­lölése? Igen, csakhogy: sűrű tapasztalat a vélt ha­tárok előtti megriadás. Azaz a tanácsoknak nagy gonddal kell ügyelniük ar­ra, hogy a tényleges hatá­rokat fölismerjék, ugyan­akkor érzékeljék azt is, mi­ként válhatnak az akadá­lyok, nehézségek látszatha­tárrá. Megtörténik ugyanis, hogy a feladatok súlya, mennyisége szinte megbé­nítja némelyik tanácsot, úgy érzik, eljutottak a ha­tárhoz, többre ők nem ké­pesek. E hamis képzet elfe­di előlük, hogy esetleg új módszerekre, megoldásokra van szükség, felfrissítésre a településfejlesztés addig bevált eszköztárában. Ké­zenfekvő ugyanis, hogy az újabb, , bonyolultabb fel­adatokat — mint amilyen a közműépítés — nem le­het a régi keretek között végrehajtani, nem lehet úgy csinálni, ahogy pél­dául a , járdaépítést, társa­dalmi munkában. A tanácsok gondjainak egy része abból jakod, hogy nincs összhang új, megnö- vekedett teendőik, a mód­szereik, eljárásaik, fogal­mazhatjuk úgy is, hogy munkastílusuk között. Ezért megtörténik, hogy nem ismerik fel a határt, s belevágnak olyasmibe, ami jóval túlhaladja tény­leges lehetőségeiket. S az sem ritkaság, hogy vissza­hőkölnek, határnak látva azt, ami az átlagosnál ne­hezebb, bonyolultabb. Fölismerni a kettő kö­zötti különbséget, biztos kézzel megrajzolni a tele­pülésfejlesztés határvona­lait, ez a tanácsi tervező- munka legfőbb kiinduló­pontja. S most nagyon idő­szerű e kiindulópont kuta­tása, meglelése, mert ké­szül az újabb középtávú terv, azaz ismét tanúságot kell adni arról, hogy a te­lepülésfejlesztés gazdája valóban gazda módjára gondolkodnak-e, s ha igen, miként adja majd ennek bizonyságát a gyakorlat­ban. Mészáros Ottó __ . __________ S zá mítások szerint a ne­gyedik ötéves tervber a tanácsi és a magán­lakás-építés összesen két­ezer új otthonnal gyarapít­ja Gödöllőt. Tegyük rögtön hozzá: ráfér a városra, hi­szen valójában csak most kezd formálódni korszerű központi magja a telepü­lésnek, s a magánépítkezé­sek teremtette új házak sem hasonlíthatók az öreg, szűkös, komfortot nélkülö­ző épületekhez. Azután azt is hozzá kell toldanunlc az ügyhöz, hogy sok minden sántított és sántít a tanácsi, tanácsi értékes! tésű laká­sok kivitelezése /körül, ami szinte megoldhatatlan gon­dok elé állítja a város ve­zetőit. Folytassuk más te­rülettel, például az óvodai helyek bővítésével. ,A tár­sadalmi összefogás, a vál­lalati áldozatkészség ered­ményeként az eredetileg tervezett kétszázzal szem­ben több minit négyszáz gyermek számára teremtet­tek' második otthont, de ennek ellenére sem mond­hatják el, hogy a városban megszűntek ’ volna a gyer­mekintézmények körüli sú­lyos nehézségek. Ezekben az években — ahogy a város vezető testü­letéi megítélik — frontát­törés ment végbe Gödöllőn, akár a lakosság társadalmi munkáját, akár a vállala­tok hozzájárulását, például a közműfejlesztések terhei­nek viselését nézzük. És mégsem sikerült „mindent” megoldani? Holott javult a tanács és az intézmények együttműködése, a pártbi­zottság várospolitikai tö­rekvései egyre szélesebb körben találnak visszhang­ra ... s mégsem sikerült „mindent’’ megoldani?! Az olvasó az idézőjelekből, a kérdés megismétlődéséből már sejti, hogy nagyon egyszerű igazsághoz aka­runk gondolatsorunkkal el- jutni. Ahhoz, hogy a tele­pülésfejlesztésnek vannak természetes határai, s ezek átlépését kár lenne erőltet­ni. Ugyanakkor azt is bát­ran leírhatjuk, hogy bizo­nyos esetekben határnak tűnhet az, ami mindössze akadály, legyűrendő nehéz­ség. V ilágos-e mindenütt és minden esetben a ket­tő közötti különbség? Háromszor rugaszkodtak neki a szokdlyaiak, hogy vízvezetéket építsenek. Két nekibuzdulást fiaskó köve­tett, s akadtak, akik úgy látták, kár az egészért, eh­hez sem pénze, sem más tehetőssége nincs a község­nek. Ez volt az az eset, amikor határnak tűnt az akadály, ugyanis kiderült: a lakosság áldozatvállalásá­val, a tanács és más szer­vek erejének összefogásá­val, s az ezek után termé­szetesnek vehető állami tá­mogatással igenis létrehoz­ható a vízvezeték-hálózat. Készülnek a tervek, s ha semmi rendkívüli nem jön közbe, akkor 1976-ban ne­kiláthatnak a munkának. Miért ne» ezt az utat járták az első vagy máso­dik próbálkozás idején? Nos, éppen ott a bökkenő, hogy általában egy-egy te­lepülésfejlesztési feladat ■ B j r gfj «lg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents