Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

1975. SZEPTEMBER 17., SZERDA xMtap Gyár épül a homokon 2. Munkássá lenni nem könnyű Mary Quant londoni divat- tervező, a miniszoknya felta­lálója is meglepődne Antal Katalin leleményességén: hogy lehet fél méternyi min­tás kartonból bakfisruhát varrni! Kati egyébként 22 éves, meós — és kiváló dolgo­zó. Ez az első munkahelye, az érettségi után került 'a gyár- \ba. — Miután a szarvasi mező- gazdasági főiskolára nem vet­tek fel — teszi hozzá az igazság kedvéért. — Átmeneti megoldásnak szántam — az­tán már három éve itt vagyok. ö is varrónőként kezdte, majd megtanították a minősé­gi ellenőrzés szakmai felada­taira. — Milyen volt itt az élet az plső hónapokban? — Szokatlan. Sok volt az is­meretlen munkatárs, lassan oldódott az idegenkedés ben­nünk, mert egyszerre kellett megbarátkoznunk egymással, meg az üzemi munkafegye­lemmel. — Az utóbbival hogyan si­került? — Hát... az ment nehe­zebben. Én például a délelőt­tös műszakot máig sem szok­tam meg: olyan rossz hajnal­ban felkelni. A munkahelyi légitör for­málásában sokat jelentett a brigádok megalakulása. A meósokét Martos Flóráról ne­vezték el, és tavaly indultak először versenybe a szocialis­ta címért — Sikerült? — Sajnos, nem — restellke- dik Antal Kati, úgyis, mint a gyáregység egyik KlSZ-alap- szervezetének titkára. — A társadalmi munkákra tett fel­ajánlásainkat nem teljesítet­tük ... Nyolc osztály nélkül — Bizony, nem ez az egyet­len brigád, amelyik adós ma­radt egyik-másik vállalt kö­telezettségével — mondja Bu­sát Béláné üszb-tiitkár, egy­ben munkaversenyfelelős. — Volt olyan is, amelyiknek a kulturális vállalások nem tel­jesítéséért nem lehetett oda­ítélni a szocialista címet. Igen: Jászapáti most éli a nagy változások korát. A nagyközség gazdasági életéből már fele-fele arányban része­sedik az ipar és a mezőgazda­ság, ám ami az emberek gon­dolkodását, tudatát illeti... — ... Van olyan 18 éves var­rónőnk — mégpedig első osz­tályú munkaerő! — az Angela Davis brigádban, aki öt osz­tályt járt mindössze az általá­nos iskolában — folytatja Bu­sái Béláné. — Elég nagy a nyolc osztályosnál alacso­nyabb végzettségűek aránya a gyáregységben. Nagyon örü­lünk, hogy két szocialista bri- ' gádból nyolc lány, fiatalasz- szony vállalkozott a dolgozók iskolájának elvégzésére — ez már o brigádmozgalom, a munkásélet hatása —, de mit mondjunk annak a 35 éves asszonynak, aid kijelenti: „A gyerekek, a háztartás, a mun­ka mellett még tanulni is? Azért a kis pénzjutalomért? öt osztállyal is annyit kere­sek, amennyi a teljesítményem, meg ha a nyolcat elvégezném, akkor is.” Azt mondják, nincs anyagi ösztönzés. De a válla­latot is meg kell érteni: aki elvégzi a dolgozók általános iskoláját, egyszeri pénzjutal­mat kap, azzal kész. Mert mit is adjanak az alapfokú vég­zettségért? Még a Csárttáskirálynő sem... Nemcsak a tanulás iránti érdeklődés, a tudásvágy jár — mit szépítsük — gyerekcipő­ben, hanem bizony a másfajta érdeklődés is. A gyáregység két KISZ-alapszervezete or­szágjáró kirándulást akart szervezni a fiatalokkal. A tervből semmi sem lett, mert — egyszerűen nem jött össze egy buszra való jelentkező. — Tavaly színházlátogatást szervezett a KISZ a Csárdás­királynőre, egész napos város­nézéssel. A jegyeket az ifjú­sági szervezet vette, a részt­vevőknek csak 50 forintot kel­lett fizetni az autóbuszkölt­ségre, meg az ebédre. Kény­telen voltam hazaszaladni a férjemért, hogy jöjjön ve­lem, mert még így sem volt ki a létszám — meséli Busainé. „Unalmas volt a KISZ-kn” Ádám Irén az elsők között lépett be az üzembe, 17 éve­sen. Édesapja téesz-tag, őma- ga hat osztályt járt a tanyai iskolában, a többit már itt, esti tagozaton végezte. Irénke nem az a fajta, aki­nek a kisujját sem kellett hi­deg vízbe dugni, kislány korá­tól anyja mellett dolgozott a konyhában és a háztájiban. Kukoricát, dinnyét, veteményt kapált, főzött, takarított. Azt mondja, az üzem mégis szo­katlan volt neki: nyolc órát ülni egy gép mellett?! — Mennyi a teljesítménye? — Száz százalék szokott lenni, meg afelett, a munká­tól is függ, hogy mit csinálok. Júniusban csak 97-re sikerült, mert különböző gépekre tet­tek, különböző gyártmányok­ra, műveletekre. — Brigádtag? — Igen, a Hámán Kató szo­cialista brigádban vagyok. — Hány tagú ez a brigád? — Nem is tudom... Va­gyunk talán ... húszán ... azt hiszem, mindenki, aki a blokkban dolgozik... — Tagja valamilyen tömeg­szervezetnek? — A szakszervezetnek. A KISZ-ből kiléptem. — Miért?! — Négyen-öten voltunk a Kedden Budapesten a Ma­gyar Nemzeti Bank és az ad­riai kőolajvezetéket építő Ju- goslavenski Naftovod, rijekai cég képviselői aláírták azt a megállapodást, amelynek ke­retében az MNB összesen 30 millió USA-dollár összegű hi­telt nyújt az olajvezeték épí­tési munkálatainak részbeni fi­nanszírozására. A finanszíro­zásban az MNB-n kívül előre­láthatólag több nemzetközi pénzintézet, így a Moszkvai Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium elmúlt évi költség- vetésének végrehajtását ele­mezte tegnapi ülésén az or­szággyűlés építési iés közleke­dési bizottsága. A Gyarmati János elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes is — elsőként Simor János épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes tartott beszá­molót. Az ezt követő vitában a képviselők szóvá tették, hogy még mindig lassú az egyes beruházások üteme, s hogy hathatósan szükségessé vált a jobb szervezés. A ta­nácskozáson felszólalt dr. He­gedűs Lajos. Juratovics Ala­dár, dr. Szilágyi Gábor, Simon Gábor és Gócza József ország­gyűlési képviselő. Ugyancsak tegnap tanács­kozott az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottsága. Dr. Pesta László elnökletével I az 1974. évi zárszámadások taggyűléseken, unalmasak vol­tak, aztán tavaly mondtam Antal Katinak, hogy én is ki­lépek ... — Sajnos, a KISZ-élet elég döcögős — kommentálja a történteket az üszb-titkár. — Sok a bejáró fiatal, őket bé­relt busz hozza-viszi munká­ba. A busz a műszakokhoz igazodik, és nem várja meg azt a húsz-huszonöt fiatalt, amíg véget ért a taggyűlés. Márpedig, KISZ-taggyűlést csakis munka után lehet tar­tani. — Ezzel kész? A kör bezá­rult? Busái Béláné a nagyvállalat pártbizottsági titkárára pil­lant: a felső vezetők feladata megoldást találni.... Minden második Két brigádból nyolc leány, asszony nekivágott a dolgozók általános iskolájának. Tanul a gyáregységvezető, a helyet­tese, az üszb és a pártszerve­zet titkára is. A szakszerve­zeti irodán működő letéti könyvtárnak 180 beiratkozott olvasója van, minden máso­dik dolgozó. A szakszervezet az idén már háromszor ren­dezett irodalmi vetélkedőt a szocialista brigádok között Jó­kai és Hemingway műveiből. A pártszervezet 26 kommunis­tája nemcsak a munkában — emberségben, közösségi maga­tartásban is igyekszik példát mutatni. A három esztendeje ültetett bokrok, facsemeték még ép­pen hogy megeredtek a gyár­tócsarnok és a készáruraktár között. A társadalmi munká­val épült kézilabdapályán még ritkán taposta emberláb a fü­vet Fiatal gyár — fiatal munká­sok. Az első menetet már megnyerték. Nyíri Éva Nemzetközi Beruházási Bank, a Világbank, továbbá cseh­szlovák, kuwaiti és líbiai pénzintézetek is részt vesz­nek. Az MNB a hitelt 12 éves időtartamra nyújtja, vagyis 3 év múlva kezdődik a vissza­fizetés félévenkénti törlesz­téssel. A hitéit az MNB a mindenkori nemzetközi pénz­piaci feltételekhez igazodó, hat hónaponként változtatandó ka­mat mellett nyújtja. szociális és egészségügyi ré­szét tárgyalták meg. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter beszámolója után Bölcsföldi Tibor, a ífeOT üdültetési főigazgatóságának helyettes vezetője, az üdülési lehetőségek .bővítéséről, Ma- darasi Attila pénzügyi állam­titkár pedig a nemzeti jöve­delem alakulásáról tartott be­számolót. A vita során a kép­viselők szóltak arról, hogy az egészségügy fejlesztését hosz- szú távon külön terv kereté­ben kellene megoldani. Szóvá tették azt is, hogy egyes ta­nácsok az egészségügyi beru­házásokra előirányzott össze­geknek csak bizonyos hánya­dát használják fel. Többen kérték az orvosi gép- és mű­szerellátás fejlesztését, annak javítását. A vitában dr. Tóth János. dr. Déváid József, dr. Kiss István, dr. Radnai Éva, dr. Kaposvári Júlia ország- gyűlési képviselők szólaltak fel, és dr. Bartha Ferenc, a Fővárosi Tanács egészségügyi főosztályának vezetője. (Vége) Magyar hitel az adriai kőolajvezeték építésére Mérlegen a tavalyi költségvetés Ülést tartott az országgyűlés két bizottsága T. T. Tyimofejev akadémikus előadása I i Bihari Ottó referátuma nek és fejlődésének általános törvényszerűségeit, és az egyes országokban megvalósított konkrét formáit. Részletesen foglalkozott a szocialista or­szágok alkotmányainak össze­hasonlító vizsgálatával. A tanácskozás résztvevői mától Tihanyban szekciókban folytatják közös munkájukat. Ezt követően Bihari Ottó, az MTA dunántúli intézetének Állami-díjas igazgatója Általá­nos és különös vonások a szo­cialista államszervezetben címmel adott elő. Referátumá­ban a szocialista államfejlődés történelmi útját elemezte a pá­rizsi kommün államától nap­jainkig. Vázolta a munkásosz­tály államhatalma keletkezésé­teremtését szolgálja, ezért for­radalmi program. A nemzetkö­zi feszültség enyhülése nem­csak nemzetközi politikai, de társadalmi-politikai jelenség is, amely új, fontos szakaszt jelent a világméretű antiimpe- rialista harc fejlődésében. Napjainkban az élet egyre meggyőzőbben és ékesszólób- ban erősíti meg azt a bölcs lenini megállapítást, hogy a béke az ügyeket sokszorta job­ban viszi előre, mint a háború, mert a béke százszor nagyobb és szélesebb utat nyit befolyá­sunknak. — A hetvenes éveikre a dolgo­zók haladó szervezetei és föl­dünk minden békeszerető ere­je számára akcióprogrüm lett az a harc, amelyet a Szovjet­unió és a szocialista országok sikerrel vívnak a béke meg­erősítéséért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, az SZKP XXIV. kongresszusa által jó­váhagyott békeprogram teljes megvalósításáért. Senki sem tagadhatja, hogy a jelen sza­kaszban megerősödött a baráti szocialista országok összehangolt politikájának hatása a nemzetközi ese­ményekre. Ennek eredmé­nyeként a világpolitika po­rondján egyre szélesebb körű­en ismerik el. az államok egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös működésének elveit a nemzetközi érintkezés gazda­sági, tudományos-technikai és kulturális területein. A szo­cialista országok által folyta­tott békeszerető politika nem­zetközi viszonyokra gyakorolt növekvő hatásának újabb fé­nyes bizonyítéka az európai biztonsági és együttműködési tanácskozás történelmi sikere — mondotta befejezésül T. T, Tyimofejev. = A szocialista országok tudományos akadémiái nem- I zetközi együttműködésének keretében A munkásosztály | a világforradalmi folyamatban témával foglalkozó nem- I zetközi problémabizottság Az általános és a különös § dialektikája a világforradalmi folyamatban címmel ren- ! dez hazánkban többnapos tudományos ülést. A Magyar 1 Tudományos Akadémián kedden megkezdődött tanács- E kozáson részt vesznek: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel. E ország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és hazánk I vezető társadalomtudósai, szociológusai, filozófusai és I történészei, s képviselteti magát a Kubai Köztársaság = is. Az általános és a különös dialektikája a világforradalmi folyamatban A szocialista országok társadalomkutatóinak tanácskozása bázisán kialakuló kommunis­ta mozgalom harcai vezettek el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméhez, majd a szocializmus világrendszer­ré válásához. A szocialista forradalom új feladatai, a vi­lágforradalom folyamatának új kérdései szükségessé te­szik az elmélet továbbfejlesz­tését, s' új elméleti kutatási témák kijelölését, megoldását ösztönzik. Külön jelentőséget ad munkánknak az, hogy ko­runkban mind szembetűnőbbé válik a különbség egyrészt a tőkés világra jellemző általá­nos válság, kilátástalanság, létbizonytalanság, másrészt pe­dig a mi világunk egyenletes fejlődése, magabiztossága kö­zött. A tőkés országokban dol­gozó emberek egyre nagyobb tömegei a kommunistáktól várják a választ, az őket fog­lalkoztató létfontosságú kér­désekre és egyre nagyobb bi­zalommal tekintenek a szo­cialista országokra. A béke védelméért, a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett éléséért végzett tevékenység megköveteli az elméleti munka színvonalának emelését, esz­méink meggyőző propagandá­ját. — A nemzetközi probléma­bizottság tudományos üléssza­ka is ilyen célok és feladatok jegyében végzi tevékenységét. E munkában elválaszthatatla­nul fonódik össze a tudomány és a társadalmi haladás, a nemzetközi munkásosztály egyetemes céljaiért és a saját népeink boldog jövőjéért fo­lyó küzdelem szolgálata — mondotta végezetül Óvári Miklós. Óvári üHikBés megnyitó beszéde sadalom egész közösségének életében, látókörük szélesedik, műveltségük gyarapodik, köz­életi aktivitásuk fokozódik. A munkásosztály politikai érett­sége, fegyelme, szervezettsége, kollektivizmusa meghatározó módon hat a társadalom más osztályaira, rétegeire. Munká­ja; életvitele, kultúrája, ma­gatartása új szocialista élet­mód kialakításának lehetősé­geit teremti meg. A fejlett szocialista tárrsadalom -jellem­ző vonása, hogy az osztályok és rétegek közelednek egy­máshoz, csökkennek a még meglevő osztályeredetű, illet­ve osztályjellegű különbségek, meggyorsul a társadalom egy­ségessé válása. Ily módon a munkásosztály értékei, esz­ményei gazdagítják az egész társadalmat. — A munkásmozgalom szá­mára a társadalmi folyamato­kat — folytatta a Központi' Bizottság titkára —, azok tör­vényszerűségeit vizsgáló el­méleti munka sohasem volt öncélú: mindenkor kapcsoló­dott a mozgalom gyakorlati feladatainak megoldásához. A marxista—leninista elmélet A megnyitó után T. T. Tyi­mofejev, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának leve­lező tagja, a Nemzetközi Mun­kásmozgalmi Intézet igazgató­ja A forradalmi folyamat ál­talános törvényszerűségei és a békeprogram megvalósításá­nak történelmi jelentősége címmel tartott előadást. A szovjet tudós többek között a következőket mondotta: — Vitathatatlan tény, hogy minél erősebbek és szilárdab­bak lesznek a nemzetközi munkásosztály pozíciói, minél jobban megerősödik a szocia­lista világrendszer ereje és be­folyása, • annál hangsúlyosabbá válnak a világpolitika pozitív tendenciái, annál reménytelje- sebbek lesznek a népek béké­ért, nemzeti függetlenségéért és társadalmi haladásért vívott harcának távlatai. A világtör­ténelmi folyamat jelenlegi szakaszában hatalmas erővel jelentkezik a világ kommunis­ta és munkásmozgalma sokol­dalú, s egyre növekvő befolyá­sa a nemzetközi politika fő kérdéseinek megoldásában. A szocializmus egyre sikereseb­ben és hatékonyabban való­sítja meg nagy humanista küldetését; azt, hogy aktívan harcoljon a szilárd béke biz­tosításáért a földön, megment­se az emberiséget a világhá­ború veszélyétől és gátat ves­sen az imperializmus agresz- szív törekvéseinek. Tyimofejev akadémikus hangsúlyozta: a békeprogram, amit az SZKP XXIV. kong­resszusa dolgozott ki, nem egyszerűen egy állam számára hasznos nemzetközi helyzet létrehozásának záloga, hanem korunkban a béke megőrzését és a szociális átalakulások nemzetközi feltételeinek meg­az uiesen uvan Mutlos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára mondott megnyi­tó beszédet. — Pártunk három évtizedes harcának, felszabadult né­pünk történelmének fontos ta­nulsága az, hogy sikereink nélkülözhetetlen forrása a marxizmus—leninizmus elmé­letének alkalmazása a hazai viszonyokra, a szocialista épí­tőmunka általános érvényű törvényeinek figyelembe véte­le, testvérpártjaink tapaszta­latainak gondos tanulmányo­zása. Ezért is fontosnak tart­juk ezt a mostani tanácsko­zást, amely összekovácsolja a szocializmusért folyó harc ál­talános érvényű törvényeinek vizsgálatát a konkrét helyzet konkrét elemzésének lenini követelményeivel. Beszédének bevezetőjében utalt arra, hogy a mostani ta­nácskozás időben egybeesik a fasizmus fölött aratott világ­történeti jelentőségű győze­lem, s ennek következtében több szocialista ország, kö­zöttük hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójával. Maga az évforduló és méginkább az elmúlt három évtized gazdag történelmi tapasztalata lehető­vé teszi, sőt megköveteli, hogy a társadalomtudományok megkülönböztetett figyelem­mel vizsgálják a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit és az egyes szocialista országok fejlődésé­nek sajátosságait. — Nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy a szocialista orszá­gok tudományos intézményei összehangolt erőfeszítéseket tesznek harcunk törvénysze­rűségeinek vizsgálata, a fel­merülő új kérdések megvála­szolása, a marxizmus—leni- ninzmus alkotó továbbfejlesz­tése érdekében: Ez így ter­mészetes és így helyes, nem­csak mozgalmunk és esz­méink internacionalista jelle­ge miatt, hanem azért is, mert a kollektív munka haté­konyabb, eredményesebb. Pár­tunk XI. kongresszusán is hangsúlyoztuk, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt számára, a magyar nép szá­mára nagy könnyebbséget je­lent, hogy nem egyedül épít­jük a fejlett szocialista társa­dalmat; támaszkodhatunk a Szovjetunió, más szocialista országok tapasztalataira. Mos­tani tanácskozásunk jelentő­ségét nemcsak abban látom, hogy fontos elméleti k-érdések megvitatására kerül sor, ha­nem abban is, hogy ez o ta­nácskozás szerves része a testvérpártok erősödő, fejlődő ideológiai együttműködésének. Korunk történelme, a társa­dalmi haladásért vívott har­caink eredményei igazolják a marxizmus—leninizmusnak azt az általánosan érvényes tételét, hogy a munkásosztály a társadalmi haladás, a forra­dalmi folyamatok vezető ere­je, s ezt a küldetését az új szocialista társadalom félépí­tésének minden szakában tel­jesíti. A magyar munkásosz­tály — a felszabadulás óta el­telt három évtized alatt tár­sadalmunk legnagyobb osztá­lyává fejlődött, létszámának növekedése abszolút és relatív értelemben is igen gyors volt. A munkásosztály a társadalmi termelés rendszerében elfog­lalt helyét tekintve is vezető szerepet tölt be: a társadalom anyagi bázisának fő létreho­zója, a legkorszerűbb terme­lési formák és technika hor­dozója. A munkások e£yre na­gyobb aktivitással vesznek részt munkahelyük és a tár-

Next

/
Thumbnails
Contents