Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

1975. SZEPTEMBER 3., SZERDA ~iMiap 3 GOFEM Jól sikerült az öntödei próbaüzem A Gödöllői Fémtömegcikk- ipari Vállalat — GÖFÉM — főmérnöke, Morvái József így tájékoztat az első /félév ered- nfényeiről: — A termelési tervet 104,8 százalékra — csaknem más­fél millió forinttal — túltel­jesítettük; a nyereségünk 120 ezer forinttal haladta meg az első félévre előirányzott 6,75 milliót, a tervezettnél is jobban emelkedett az egy főre jutó termelési érték — mégis kevesebb lett a vál­lalati eredmény, mint a tava­lyi év első felében. — Az oka? — Termékeink eléggé anyagigényesek; s az alap- anyagárak emelkedése érzé­kenyen érintette a vállala­tot: hagyományos termékek esetében — mi pedig főleg azokat gyártunk — tilos az áremelés következményeit át­hárítani a vevőkre. — Jól tudom, hogy főleg az Ikarusnak gyártanak itt bel­ső szerelvényeket, továbbá itt készül a modem lakások nél­külözhetetlen kelléke, a füg­gönytartó csipesz és a guri- guri? — És a Magyar Hajó- és Darugyárnak készítünk kü­lönböző belső szerelvényeket: világítótesteket, kapcsolókat, és így tovább. — Van-e jelentősebb fej­lesztés, beruházás jelenleg a vállalatnál? _ — Van bizony, egy szfnes- fém-öntöde és megmunkáló üzemrész épül Veresegyhá­zon. Két éve kezdtük, saját fejlesztési alapunkból, s né­hány napja zajlott le — sike­resen — az öntöde egy ré­szében a próbaüzem. Megtör­tént a hatósági bejárás is, így e hónapban már meg­kezdhetjük a termelést. 1 — Mekkora lesz ez az üzem? — Lényegesen nagyobb és korszerűbb, mint a jelenlegi öntödénk itt, a Gábor Áron utcában: 120 munkást fog­lalkoztat majd. Eddig 10,5 millió forintot költöttünk rá. Ahogy a pénzünkből futja, úgy helyezzük üzembe — lépcsőzetesen. A teljes befe­jezés határideje a jövő év kö­zepe. — Elkészül határidőre? — El, mert házi kivitele­zésben építjük, és számítha­tunk a szocialista, brigádjaink társadalmi munkájára is: ők végezték a talajegyengetést, az alapozást, és szívesen vál­lalnak segédmunkát az épít­kezésen. — A pártbizottságon úgy emlegetik e brigádokat, mint a városi gyermek­intézmények . pártfogó­it ... — Van benne igazság: pat­ronálják a Petőfi téri kise­gítő iskolát, a János utcai óvodát, egy máriabesnyői ál­talános iskolát és óvodát... Fogasok készítésétől a má­szóka barkácsolásáig itt min­denre akadnak ezermesterek. — Van elegendő megren­delésük? — Csak győznénk teljesí­teni! De hiába foglalkozta­tunk bedolgozókat is, még így sem elég ahhoz a létszám, hogy minden, igényt kielégít­hessünk. A második félévre teljes kapacitásunkat kitöltik a megrendelések — mintegy 25 millió forint értékben — és ehhez az alapanyagellátá- suink is biztosított, nem úgy, mint az első negyedévben. Ny. É. A DOLGOZOK ÉRDEKÉBEN Sokoldalú gondoskodás a PKJV-nél A • Pest megyei Kishajó­zási és Javító Vállalat 27 vízi járművel, kishajókkal és kompokkal a Duna Pest me­gyei szakaszán lát el igen .fontos, hídpótló tevékenysé­get. Szobtól Lórévig, illetve a ráckevei Duna-ágban Döm- södig. A vállalat 335 dolgozójából 236 a 23 révállomáson, illetve az ezekről induló vízijárműve­ken teljesít szolgálatot. Mun­kájuk nem mondható könnyű­nek, hiszen például télen is a Duna ötven százalékos fa- gyásáig közlekednek a kis­hajók. Ezért is okoz gondot a hiányzó emberek pótlása. A lehetőségeken belül a vállalat vezetősége min­dent elkövet a munka- körülmények javításáért. A negyedik ötéves terv so­rán minden révállomás be­rendezését kicserélték, kor­szerűsítették. A régi, kényel­metlen vaságyak helyett ma már modern heverőkön pi­henhetnek a műszak szüne­teiben az ügyeletes dolgo­zók. A nagyobb állomáso­kat hűtőszekrénnyel' is föl­szerelték. A horányi javító­telep tágas zuhanyozóval és ebédlővel gazdagodott. Számos új révházat is építettek az elmúlt időszak­ban. Dunakeszin kőépülefcet, Szobon, Gödön, Kerekzáto­nyon faházakat állítottak föl. Amelyik réválLomáson a szá­razföldön nincs elég hely építésre, ott lakóházas pon­tonnal segítenek a gondon. Legutóbb Kismarosnál adtak át ilyen, pontonra „épült” révházat. A nagycsaládosok támo­gatásával is segíti a vál­lalat dolgozóit. A kollektív szerződés sze­rint minden ősszel ezer fo­rint beiskolázási segélyt kap­nak azok, akiknek gyereke abban az évben kezdi el az általános iskolát. A há­romgyerekes családok minden decemberben ezer forint, s minden további gyerek után 500—500 forint segélyben ré­szesülnek. Bizonyára ez a sokoldalú gondoskodás is szerepet ját­szik abban, hogy bár mun­kaerőgondokkal küzdenek, az itt dolgozók ragaszkodnak nehéz, de mégis sok roman­tikát rejtő munkájukhoz, és körülbelül negyvenöt száza­lékuk törzsgárdatag a vál­lalatnál. L. T. KISZ-védnökségek számvetése Önmagukért, a társadalomért A KISZ Központi Bizottsá­ga meghirdette védnökség] mozgalom sokéves múltra te­kinthet vissza. Ipari, mezőgaz­dasági létesítmények, s a meg­alkotásukban részt vevő fia­talok szakmai, politikai isme­reteinek gyarapodása, gazda­godása jelzi e mozgalom fon­tosságát, hasznát. A különféle KISZ-védnökségekben Pest megye több ipari üzemének ifjúsága tevékenykedik, s el­mondhatjuk: 9 fiatalok isme­rik a mozgalom lényegét, sok helyütt már jelentős hagyo­mányai is vannak. A számvetés, a tapasztalatok átadása időszerű, hiszen több védnökség befejezéséhez köze­ledik, sok pedig még csak az első szárnypróbálgatások ide­jét éli. Hol is tart napjainkban a védnökségi mozgalom Pest megyében? Melyek a legak­tuálisabb, legfontosabb felada­tai? A fiataloknak a százha­lombattai ipari centrum és a tápiószelei Kohászati Gyárépí­tő Vállalat könnyűszerkezetes építésmódja felett vállalt véd­nökségéről szólunk ezúttal. Régi és új A kiválasztás nem véletlen- szerű. Hiszen a százhalombat­tai KISZ-esek tevékenysége tizenöt évvel ezelőtt — a ma­gyar vegy- és villamosenergia­ipar felett meghirdetett véd­nökséggel egy időben — kez­dődött. Tápiószelén még fiatal e mozgalom, nincsenek tradí­ciói. Természetes, hogy itt a védnökséget nagyrészt az út­keresés jellemzi, s — mint ál­talában az első időkben —sok még a gond, le kell gyűrni a tapasztalatlanságot. A Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat be­ruházásait, a létesítmények ki­alakítását mintegy harminc tervező, beruházó, kivitelező és üzemeltető — többségében bu­dapesti — vállalat KISZ-esei is támogatják. Számuk 10 ezer­káját is meghaladja. Folyamatos élő kapcsolatot valósítanak meg a párt­tagok között. Havonta egy-két al­kalommal felkeresik a bizalmiak a pártcsoport tagjait és a bélyeg át­adásán túl, j a vezetőség megbízásá­ból tájékoztatást adnak a soron következő taggyűlés, vagy egyéb ren­dezvény idejéről, napirendjéről, il­letve aktuális, a párttagokat és" la­kóterületüket érintő témákról. A körzeti pártalapszervezetek tag­jai különösen nagy érdeklődéssel fo­gadták a társadalombiztosítási tör­vényt, a nyugdíjemeléseket, és az egészségügyi törvényt. A vélemények döntő többsége helyeslő, egyetértő volt. Jogos igény ezeknél a párt­szervezeteknél — és ennek a városi pártbizottságok csak részben tettek eleget —, hogy a tagság rendszere­sen kapjon tájékoztatást más kérdő, sekben is, felkészült előadóktól. Ér­deklődnek a legfontosabb külpolitikai és belpolitikai témák, események ősz. szefüggéseiről. Célszerű ilyen esetek- bfen a város területén, esetenként a városi pártbizottságon összevont taggyűlést egybehívni ezen alapszer­vezetek részére. A 'wírospolilika, a fejlesztés kér­dései ezeket az alapszervezeteket köz. vétlenül is érintik. Indokolt, hogy a városi pártbizottság és tanács ve. zetése jobban támaszkodjék ezért a pártszervezetekre és döntés előtt többször kérje véleményüket, igé­nyelje javaslatukat. Másrészt indo­kolt a hozott döntés részletesebb megmagyarázása az idősebb elvtársak körében. A városi pártbizottságok kezdemé­nyezték — a tapasztalatok szerint sikeresen — a körzeti pártalapszer­vezetek patronálását, üzemi, intézmé. . nyi pártbizottságok útján. így pél­dául Gödöllő városban az Agrártu­dományi Egyetem, a gépgyár párt- bizottsága tart szoros kapcsolatot a város egy-egy körzeti pártszervezeté­vel. Részt vesznek a patronáló párt- bizottság részéről vezetőségi ülésen, üzemlátogatásra hívják meg a terü­leti alapszervezetet, vagy éppen au- , tóbuszt biztosítanak az idős elvtár. sak kirándulásához. Vácott, o DCM, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, és az Izzó pártbizottsága lát el eredményesen hasonló feladatot. Itt a patronáló pártbizottságok arra al­kalmas, a körzetben lakó elvtársa­kat adták át a területi pártszerve­zetek vezetőségeinek élére. Több eset­ben rendezvények megtartásához, klubszerű tevékenységhez, párthelyi­ség kialakításához nyújtanak segít­séget. Sajnálatos viszont, hogy vá­rosainkban csak néhány körzeti párt- alapszervezet rendelkezik a rendsze­res összejövetelekhez megfelelő he­lyiséggel. A tanácsokkal együttmű­ködve a községi pártbizottságok el­helyezésére és pártházak létesítésére sikerült nagyobb erőt fordítani, s e helyeken az igényeket már kielégí­tik, megfelelő kulturált körülmények között. Remélhető, hogy Nagykőrö­sön és Cegléden új pártház felépí­tése segít a gondon, de csak rész­beni megoldást várhatunk ettől. In­dokoltnak látszik ezért bátrabb kez­deményezés az irányító pártszervek részéről. Jobban fel kell használniok — megfelelő együttműködés kialakí­tásával — a rendelkezésre álló szak­maközi bizottság, a népfrontklub és az ifjúsági klub helyiségeit erre a célra. Meghatározott napok igénybe­vétele alapján, ésszerű egybekapcso­lással jelentősen segíthetünk a kör­zeti pártszervezetek helyiséggondjain. A jövőben a v^ros területi, körzeti alapszerPezetek taglétszámának továb­bi növekedésével számolhatunk, mi­vel több kislétszámú alapszerv szű­nik meg, másrészt az átlagos em­beri életkor növekedése, illetve a termelőszövetkezetekben — a ' XI. kongresszuson elhatározott — nyug­díjkorhatár csökkentése folytán. Ez­zel egyidőben e pártszervezetek tag­ságának további elöregedése is vár­ható. Létszámuk csak átjelentkezés útján nő, mert tagfelvételre reális lehetőségük nincs. Az viszont az alapszervezetek vezetőségeinek és az évek óta odatartozó párttagoknak a feladata, hogy a termelő területről, hivatalból átjelentkezett, nyugdíjba vonult párttag beilleszkedését segít­sék, megtalálják helyüket az új élet­formában, a pártalapszervezetben egvaránt. Nehány üzemi alapszervezetben időnként vitatott téma ma is. hogy a nyugdíjba vonuló párttag köteles-e munkaviszonyának megszűnésével a területi körzeti pártszervezethez át­jelentkezni, vagy maradhat továbbra is üzemi, munkahelyi pártalapszer- vezete tagja. A Központi Bizottság 1969. március 6-i határozata az irányadó, miszerint: „Nyugdíjba me­nő párttagnak az üzem, vagy a lap­szervezet javaslatára, illetve szemé­lyes kérésükre a városi pártbizottság engedélyezheti az üzemi, intézményi pártszervezet állományába tartozást.” Erre olyan esetekben célszerű enge­délyt adni, amikor az illető párttag — politikai, társadalmi munkája, il­letve a termelésben mint nyugdí­jasnak engedélyezett tevékenysége ré­vén — aktívan részt tud venni volt munkahelye életében. A döntés meg­hozatalánál mindig figyelembe kell venni az érintett körzeti pártszerv érdekeit is. Cegléd és Nagykőrös vá­ros külterületein a városi pártbizott­ságok hatáskörükben engedélyezték néhány elvtársnak — aki a tsz-ből ment nyugdíjba és külterületen is lakik —, hogy a távolság és egész­ségi állapota miatt, továbbra is a tsz pártszervezetéhez tartozzék. A? ilyen intézkedés indokolt és megfelel a KB határozatának. 'Munkájukkal igazolják -megyénk városaiban a körzeti alapszervezetek, hogy betöltik feladatukat. Ebben a városi pártbizottságok mellett jelen­tős szerepet látnak el a körzeti alap­szervezetek vezetőségei. Ezeket — a párt KB-határozat adta lehetőséggel élve — a legutóbbi vezetőségválasz­tás során sikerült megerősíteni, olyan aktív üzemi, intézményi dolgozókkal, akik a pártmunkában megfelelő jár­tassággal és tapasztalattal rendelkez­nek. A nyugdijasok közül is első­sorban azokat választották meg, akik, korábbi munkahelyükön párttestület­ben vagy más területen vezetői fel­adatot láttak el. A városok körzeti pártalapszerve- zetei fontos tevékenységet folytat­nak a párt politikájának közvetíté­sében a tömegekhez, a városi' la­kosság hangulatának alakításában. Ezért indokolt, hogy az irányító párt- bizottságok továbbra is jelentőségük­nek megfelelően törődjenek a vá­rosok körzeti pártalanszervezeteinek irányításával, munka iuk sejtésével. ARATÓ ANDRÁS re tehető. Nem kétséges, hogy csupán a munka összehango­lása is komoly erőfeszítést, következetes és átgondolt irá­nyítást kíván. Mindenekelőtt két tényezőt kell kiemelnünk, főleg azért, mert napjainkban is sok he­lyen — rossz szóval élve — a termeléscentrikusság jellemzi a mozgalmat. Egyrészt: a véd­nökségek fontos feladata a szakismeretek' elsajátításának segítése, a technológiai folya­matok megismertetése, a tizen- és huszonévesek erkölcsi, poli­tikai nevelése, az egymás irán­ti felelősségérzet, az önzetlen segítőszándék kialakítása. Másrészt: a termelési célok megvalósításának előmozdítá­sa. Csak a két összetevő — egymást kiegészítő, kiegyensú­lyozott — kapcsolatának lét­rejötte után beszélhetünk eredményekről. • 380 brigád versenye Mi jellemezte az elmúlt évek munkáját Százhalombattán? Védnökségi napok szervezése, sikeres ifjúsági fórumok, KISZ-titkári értekezletek ta­núsítják: a fiatalok megértet­ték a mozgalom fő céljait. A KISZ mind nagyobb szerepre tesz szert az üzemekben a gazdasági, párt- és szakszerve­zeti vezetés mellett. Vala­mennyi üzemben jó hangula­tú, tartalmas ifjúsági parla­menteket tartottak a fiatalok. Ezeken 1 ezer 900 fiatal volt jelen. A KISZ-esek kilencven százaléka,, képezi magát párt-, szakszervezeti és IKISZ-okta- tásban. A DKV-ban megren­dezett Alkotó ifjúsági pályá­zaton 20 fiatal művét állítot­ták ki. Számok, adatok, ame­lyek mind azt bizonyítják: a védnökség! mozgalom olyan erő, amely segíti a munkássá válás folyamatát. A városi KISZ-bizottság véd­nökségi munkaversenyt hirde­tett, összehangoltan a kong­resszusi és felszabadulási munkaversennyel, amely üze­mek, létesítmények határidő előtti átadását segítette. Ez al­kalommal több mint 380 bri­gád mérte össze erejét, közöt­tük 270 szocialista és 110 ifjú­sági brigád. A kommunista műszakokon 107 ezer órát tel­jesítettek a fiatalok. S ami ezek jelentőségét növeli: min­den egyes akció politikai ese­ményhez kapcsolódott. Kom­munista műszakot tartottak Leniét születése évfordulójá­nak a tiszteletére, a vietnami, a chilei nép harcának a tá­mogatására. \ Pro űrbe Vagyis: a városért. Vajon ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt Százhalombatta nem túl nagy számú öregjei kö­zül, hogy nemsokára magas­ba törő lepárlótomyok, mo­dem, kényelmes lakások, kor­szerű üzletek, kulturált szó­rakozást és kikapcsolódást nyújtó intézmények nőnek ki — a hunok és a rómaiak csa­tájában elesett harcosokat rejtő 126 halom — poros ta­laján? Bizonyára kevesen. Ma már azonban a fejlődés, a haladás megszokott. S a kis falu várossá növe­kedésének tevékeny részese volt —- s az napjainkban is — az ifjúság. Mi minden jelzi, viseli magán kezük nyomát? Jól felszerelt óvodák, vízi sportkombinát, érdekes, ügyes játékokkal berendezett ját­szóterek, rendezett óvárosi Duna-part bizonyítja: saját­juknak érzik a várost, fele­lősek érte! De térjünk vissza még egy pillanatra a termeléshez. Mint minden jelentős beru­házás — „nagy mű” — elké­szülését csak több vállalat, üzem szoros. együttműködése eredményezheti. A „Zöld utas” levél Százhalombattán jól ismert Jogalom. A véd­nökségi operatív bizottságok — a mozgalom irányítói — gyakran levelekkel fordulnak a különböző alkatrészeket gyártó vállalatokhoz, kérve: segítsék munlcájukat soron ki- vüli szállításokkal. Ennek is sok példáját láthattuk a kö­zelmúltban. Az ÉVIG fiatal­jai elosztószekrényeket készí­tettek el a DKV tartálypark­jának határidő előtti üzembe helyezéséhez, a Taurus Gu­migyár soron kívül — egy év­vel a határidő előtt — legyár­totta a gumiprofilokat a be­ruházáson dolgozó 26. számú ÁÉV-nek, a Kábelművek if­júsága pedig vállalta a kábe­lek határidő előtti leszállítá­sát a DKV-nek. Vagy említ­hetnénk a gyöngyösi De­cember 4. Drótművek KISZ- eseinek a .vállalását, akik az Ortoxilol üzem 87 méteres kollunáj áriak a beemeléséhez elengedhetetlen sodronyköte­let gyártja le. Vagyis az alap, amely a védnökség sikeres befejezésé­hez kell, Százhalombattán erős. Az MSZMP tavaly de­cemberi határozata megadta a fő útmutatásokat az ered­ményes munkához. Azok megvalósítása pedig a fiata­lok ügye is. Társadalmi munkában A Kohászati Gyárépftő Vál­lalat tápiószelei gyáregységé­nek KISZ-szervezete a KISZ megyei bizottsága segítségét kérte: mint mondták, a véd­nökségben sok még a gond, a tapasztalatlanság nálunk. A KISZ KB felhívása — a könnyűszerkezetes építési,mód támogatására — eljutott a KGYV fiataljaihoz is. A véd­nökségi munkában azonban hiányzott a gyakorlat —heiy- lyel-közzel az ismeretek is —, s ezért nem sikerült számot­tevő feladatot vállalniuk az építési mód elterjesztése és az önképzés terén. Mivel a KISZ-esekben, a gyár ifjúsá­gában megvolt a tenniakarás, termelési feladatokat vállal­tak. Egy 300 négyzetméteres gépkocsiszín alapozását és összeszerelését végezték el. Társadalmi munkában segí­tették a gyártó- és szerelő­csarnok munkálatait. Jelen­leg különféle gépsorokhoz ké­szítenek periférikus berende­zéseket. Például szerszám­szekrényt, forgácskihúzó ko­csit és egyebeket. A beruházás kezdete óta állandó vitatéma a KISZ-ve- zetők között a védnökség módja, a feladatok meghatá­rozása. Vannak, akik úgy vé­lik: Tápiószelén a könnyű- szerkezetes beruházásnak mindössze egy létesítményén dolgoznak, s a program sike­re úgysem rajtuk múlik. Tépi ószele valóban az egyetlen jelentős bázisa a könnyűszerkezetes építési mód kormányprogramjának Pest megyében. A mozgalom mibenlétének, a feladatok nagyságának a megítélésében bizonytalanság uralkodik — elsősorban a tápiószelei KISZ-vezetők , — felfogásá­ban. A védnökségi tevékenység­nek pedig megvannak a meg­felelő eszközei: a verseny­mozgalom különböző formái, az alkotó ifjúsági pályázatok, különféle oktatási formák, bemutatók, vagy akár elő­adássorozatok. Mindenek­előtt azonbgn a feladatok megismerése, megértése a fontos. És abban először a kétkedő KlSZ-vezetSknek kell előbbre jutniuk. Mert Tápió­szelén is megvan az alap, amire építhetnek, hiszen a fiatalok érdekeltek, tettre- készségüket társadalmi mun­kában elért sikerek, értékes vállalások igazolják. Virág Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents