Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

1973. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT Beszélgetés az ISG-ben, a nagygyűlés után „Chilében feladatok várnak" — Repülővel jöttem — mondta csütörtökön, az ISG- ben rendezett szolidaritási nagygyűlés után. — Ne kér­dezd, miért, és azt se, mit csi­náltam korábban. Tegyük fel: Enrique Roch-nak hívnak. Most ez a nevem. Chiléből ér­keztem — alig egy hónappal ezelőtt. Így kezdődött a beszélgeté­sünk Enrique Roch-kal, a gyógypedagógussal. Alacsony, gyérülő hajú, ener­gikus, ám mégis megfontolt fiatalember ül előttem. Har­minc éves. Átgondolja, ala­posan megrágja a szavakat, mielőtt kiejti. Valóban. Meg kellett tanulnia, mi az önfegye­lem, hiszen immár majdnem két évet tevékenykedett illega­litásban Chilében, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek a jtagjaként. — 1973. szeptember 19-én tértem vissza hazámba. Akkor fejeztem be tanulmányaimat Magyarországon. A Népi Egy­ség Kormányának megdöntése után. Amikor hazaértem, az üldöztetés várt ránk. Leg­jobbjainkat börtönökbe hurcol­ták. Lehet: hibákat is elkövet­tünk. Ám népünkben élt és él a vágy a szabadság, a ha­ladás után. — Ma már eljutottunk odáig, hogy elmondhatjuk: a kom­munista párt szervezetei mű­ködnek a megyékben, járások­ban, falvakban, városokban. Az ifjúság összeszedte magát a terror első hullámai után. Ven- cerémos-hajnalnak neveztük, amikor egy éjszakán a fiata­lok 3 ezer feliratot festettek a házak, az intézmények fa­lára. A haladást, a fasiszta rendszer bukását követelték. Aki ezekben az akciókban részt vett, számolt a börtönbe jutással, a koncentrációs tábo­rokkal. De ki gondolt akkor a veszélyre? — Ismét Magyarországon vagyok. Ne kérdezd, mikor uta­zok ismét vissza hazámba. Ha úgy követeli a helyzet, akár holnap. Mert' ez az igazság, hogy a haladó erők Chilében is győznek majd ... Enrique Roch. Nevezzük így. Egy ember a chilei hazafiak közül. Fényképet is készítet­tünk róla. De nem tárjuk a nyilvánosság elé. Mert tudjuk,, igaz, amit mond: Jeladatok várnak még ránk”. Mert tud­juk: visszamegy még Chilé­be. Mert a chilei nép győzelme tőlük, az Enrique Roch-októ! is függ. Virág Ferenc Huszár István a XX. kerületben Látogatás a Csepel Autó II. számú gyárában Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese pénteken látogatást tett a XX. kerületben. A kerületi pártbizottság székházábam Csilik András el­ső titkár tájékoztatta a ven­déget a városrész életéről. Ezt követően Huszár István megtekintette a városközpont és a dél-pesti kórház építke­zéseit, majd a Vécsey úti KISZ-lakótelepet. A program a Csepel Autógyár 2. számú gyárában folytatódott, ahol dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár Vezérigazgatója, Paulik Ferenc, a 2. számú gyáregység igazgatója, továb bá a vállalat párt- és tömeg- szervezeti vezetői fogadták és tájékoztatták a vendéget a gyár gazdasági és politikai feladatairól. Az ezt követő üzemlátogatáson megtekintet ták a forgácsoló-, az edző- és kovácsüzemeket, valamint a szerelőcsarnokot. Végül Huszár István a XX. kerületi pártbizottság székhá­zában beszélgetést folytatott a kerületi párt-végrehajtóbizott­ság tagjaival időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Az idő Termék- és gyártásfejíesztési licencekkel Pest megyében A vállalaton belül kifejlesz­tett és bevezetett újítások nemegyszer -országos méretek­ben sem elhanyagolható ered­ményeket jelentenek, mégis örvendetes az a tendencia, hogy mind több, külföldön már kipróbált és bevált mód­szert, gyártási eljárást vásá­rolnak gyáraink, üzemeik. Beszerzésűik után a fejlesztő kedvű dolgozók energiáját, al­kotásra szánt idejét nemzetkö­zi szinten is újdonságnak szá­mító újításokra fordítják. Kihagyott lehetőség — elpazarolt milliók A licéncek, azaz a szabada­lommal védett műszaki, szel­lemi termékek általában 12 évig használhatók eredménye­sen, az átlagosnál nagyobb jö­vedelmezőséggel. Tizenkét év után elavulnak, a műszaki fej­lődés során korszerűbb meg­oldások jönnek létre. Mégis akad olyan vállalat, amelyik 1965-ben vett licencét a mai napig sem vezette be. E meg­hökkentő tényt Szíttá Ferenc, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium műszaki fejlesztési főosz­tályának munkatársa közölte. Elmondta, hogy ez év elején a KGM-vállalatoknál 160 licenc bevezetése volt folyamatban. Ezek 32 százaléka technológiai, 39 százaléka gyártmányfej­lesztési, a többi pedig vegyes know-how. A licencek közül 23-at vásároltak tavaly, a töb­bit korábban. Napjainkig a 160 licenc 80 százalékát honosítot­ták meg. A Pest megyei gép­ipari vállalatok majdnem mindegyike vásárolt külföldi eljárást. Az lpa,ri Szerelvény- és Gépgyárban — Budaörsön — például már egy esztendeje gyártják a svédek által kifej­lesztett gömbcsapokat, ame­lyek jóval nagyobb nyomás- bírásúak a hagyományos csa­poknál. Más kérdés, hogy bi­zonyos anyagellátási gondok­kal küszöködik a vállalat. Ugyanennél a vállalatnál most van a lengőcsillapítók próba- gyártása az angol Girling li­cenc alapján. Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat svájci licencet vásárolt táskaírógép, NSZK-t Anker pénztárgép gyártására, a Ratus A—20-as pénztárgépet pedig NDK-do- kumentációk alapján készítik a monori járásban, Vasadon. A Szerszámgépipari Művek termékeinek felfrissítése cél­jából három francia licencet vásárolt, mindegyik numerikus programvezérlésű megmun­káló gép, amelyből a vállalat halásztelki fejlesztő intézete is profitál, hiszen nem' kifejlesz­tésen, hanem továbbfejleszté­sen dolgozhatnak a szakembe­rek. Vácott, a Híradástechnikai Anyagok * Gyára Ausztriából vásárolta jól bevált vasoxid- gyártó módszerét. Még foly­tathatnánk a felsorolást, hi­szen sok a példa, és sok a KGM-vállalat megyénkben. De a lényeg: az összes licencet hárommilliárd forintért vásá­rolták, a számítások szerint viszont kettőszázmilliárd fo­rint árbevétel várható az új­donságoktól. Ezek csak a szá­mok. Mögöttük ott a számok­ban ki sem fejezhető minőségi fejlődés és a magyar kohászat és gépgyártás exportképessé­gének fokozódása. Szocialista országokból ingyen A licenceladók között 13 tő­kés országot és hét szocialista országot találunk. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a szo­cialista országokkal nem li- cenckereskedelmet folytatunk, hanem a műszaki-tudományos együttműködés keretében job­bára ingyen kapjuk és adjuk a dokumentációkat a KGST or­szágaitól, illetve országainak.) Több ezerre tehető azoknak a rajzoknak a száma, amelyeket az elmúlt, mintegy tíz eszten­dő során megkapott és felhasz­nált az iparág. Érdemes meg­említeni, hogy a tőkés cégek­től termékújdonságok doku­mentációit, a szocialistáktól technológiát, továbbfejlesztési módszereket vásárolnak a ma­gyar vállalatok. Kedvezőtlenebb a helyzet az értékesítés területén. A jelen­legi ötéves terv során mind­össze 23 hazai szabadalmat ér­tékesítettünk 12 ország cégei­nek. Pedig ha nagyobb gon­got fordítanánk szellemi ter­mékeink értékesítésére, fedez­ni lehetne a bevételből a vá sárolt licencek árát, ugyanis évente két-háromszáz gépipari szabadalom születik, ezek jó része érdeklődésre számíthat külföldön. A megvalósítás utján A KGM tőkés kooperációval és licencszervezéssel foglalkozó vállalata, a HÚNICOOP 1968- ban alakult. Ötven mérnök­üzletkötője járja Nyugat-Euró- pát és szervezi a kooperációs gyártást, közös vállalatok léte­sítését. Pillanatnyi munká­jukról dr. Cséky Sándor, igaz­gató tájékoztatta lapunk mun­katársát: — A Pest megyei vállalatok közül a Pestvidéki Gépgyárban előkészítés alatt áll egy svájci licenc vásárlása és a gyártás­kooperáció a gázolaj- és ve­gyes tüzelésű égők gyártására. Az égők univerzálisak lesznek, gombnyomással állíthatók. Az ISG érdekeit képviselik üzlet­kötőink Ausztriában, ahol ipa­ri armatúrák közös gyártásá­ról tárgyalnak. S a dokumen­tációkat termékekkel fizetik. Mi szerveztük az Irodagép- technikai Vállalat kooperáció­ját az Olivetti céggel. A vál­lalat nagykőrösi üzemében al­katrészekből szerelik össze a Divisumma és Qanta gépeket. Ezek egy részét visszaszállítják Olaszországba, más részét vi­szont hazai piacon értékesítik. Most, másológépek összeszere­lését vizsgálják: francia és ja­pán berendezések jöhetnek szóba. Czibor Valéria Naponta 100—110 ezer utas Felújítják a Nyugatit Október 1-től decemberig elzárják a csarnokot Két évig tartó több irányú szakértői vizsgálat egyértelmű következtetése alapján lebont­ják a Nyugati pályaudvar csar­nokának tetőszerkezetét — je­lentette be pénteki sajtótájé­koztatóján Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója. A munkálatokat október 1-én kezdik meg, s előreláthatólag december közepére fejezik be. Ez alatt az idő alatt a csarno­kot elzárják az utasforgalom elől. a nemzetközi és a távol­sági vonatok a külső, betűkkel jelölt, vágányokon közleked­nek, a többi szerelvény pedig a külső állomásokról — Rákos­palota—Újpestről, Rákosrende­zőről, Angyalföldről, Zuglóból, Kőbánya-alsóról és Józsefvá­rosból — indul és oda érke­zik. A változásokról a MÁV az érintett vonatokon és állomá­sokon röplapokon, plakátokon részletesen tájékoztatja majd a közönséget. A Nyugati pályaudvar csar­nokát — amelyet 1877-ben az Eiffel-iroda tervei alapján épí­tettek — európai műemlékként tartják nyilván, s hazánknak legjelentősebb ipari műemlék- épülete. Az állomáson napon­ta 100—11Ö ezer utas fordul meg, jórészt Pest megyeiek. A munkásosztályért legfiatalabb városunkban C Z AZH ALOMB ATTA szocialista városi ^ létét a területén működő két hatalmas — népgazdaságunk szempontjából is kiemelt — ipari objektumának: a Dunai Kőolajipari Vállalatnak és a Dunamenti Hőerőmű Válla­latnak köszönheti. Városunk munkásainak 70 százaléka a két nehézipari üzemben dolgo­zik. A városi pártbizottság várospolitikai-vá­rosfejlesztési tevékenységében alapvető fel­adatának tartotta mindig a szocialista város arculatának formálását, a munkás jellegből adódó politikát. Ezért nagy, figyelmet fordít a párt központi szerveinek határozatai nyo­mán mindazokra a kérdésekre, amelyekben a munkásság távlati és napi érdekei fejeződ­nek ki. A vezetőtestületek megkülönböztetet­ten foglalkoznak a városi munkásság helyze­tének további javításával, társadalmi szere­pének növelését célzó intézkedések sorával. Ezek az intézkedések a munkásság párton belüli arányának növelésére, a munkásnők és fiatalok társadalmi és gazdasági helyzetének javítására, a munkások politikai, ideológiai és műveltségi színvonalának emelésére, a munkahelyi demokrácia fejlesztésére, a mun­kásoknak fokozottabb bevonására a veze­tésbe, élet- és munkakörülményeinek javítá­sára irányulnak. Az üzemi pártbizottságok — a városi párt- bizottság irányításával — intézkedési terve­ket dolgoztak ki a munkások társadalmi sze­repének fejlesztésére, helyzetének további ja­vítására, az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—21-i ülésén elfogadott irányelvek, valamint az MSZMP Pest me­gyei végrehajtó bizottságának 1974. április 25-i határozatának szellemében. T EGTÖBB MUNKÁST foglalkoztató nagy- üzemünknek, a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnak pártbizottsága jelentést készített ar­ról, hogyan hajtották végre intézkedési ter­vüket. Ezt a jelentést a városi párt-végre­hajtóbizottság a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi vezetőivel kibővített kihelyezett testületi ülésen tárgyalta meg. Ezen a vég­rehajtó bizottság megállapította, hogy a Központi Bizottság és a megyei párt-végre­hajtóbizottság határozatának megvalósítása jó úton halad. A vállalat párt-, gazdasági, társadalmi vezetői megfelelő jelentőséggel foglalkoznak a megyei viszonylatban is ma­gas szakmai képzettségű (2475 munkásból 1836 szakmunkás) munkáskollektíva helyze­tével. Mindez magas színvonalú politikai munkát, még fokozottabb és differenciáltabb feladatokat igényel a jövőben is. Megállapította a végrehajtó bizottságunk, hogy a párt vezető szerepének növelése ér­dekében a DKV-pártbizottság tagfelvételi munkájában megkülönböztetett figyelmet fordított a munkások arányának javítására. Az érvényben levő párthatározatok és a XI. kongresszus határozatának szellemében foly­tatott munka eredménye, hogy 1974. II. fél­évétől a tagfelvételre kerültek 82,1 száza­léka munkás. Mivel a párttagok politikai helytállása, közéleti aktivitása összefügg po­litikai felkészültségükkel, tudati fejlettsé­gük növekedésével, ezért a pártbizottság tervszerű munkával igyekezett elérni, hogy a magasabb politikai képzettséget nyújtó ok­tatási formákra minél nagyobb számban nyerjenek felvételt fizikai dolgozók'. (A marxizmus—leninizmus esti egyetemre 66,6 százalék, marxista középiskolára felvettek csaknem 85 százaléka fizikai dolgozó.) A közéleti aktivitás fejlődését bizonyítja, hogy növekedett a városi tanácsban a mun­kások száma, s a DKV különböző vezetőtes- tületeiben kedvezően alakult a munkások aránya, a káderpolitikai elveknek megfele­lően. AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA fejlesztésére hozott intézkedések végrehajtásában kü­lönösen szép eredményeket értek el. A párt, a szakszervezet, a KISZ aktivistái a gazda­sági vezetőkkel közösen dolgoznak az üzemi demokrácia szervezeti kereteinek továbbfej­lesztésén, de a tartalmi színvonal emelését tartják elsődlegesen szem előtt. Az üzemi de­mokrácia fórumai közül leghatékonyabbak a brigádvezetői tanácskozások. A termelési ta­nácskozásokat éppen a nagyfokú aktivitás miatt két nap helyett öt napra szélesítették. A főosztályok többségénél a társadalmi szer­vek döntéseihez eredményesen használják fel az üzemi demokrácia fórumain kapott infor- imációkat. A fórumok tevékenységét, érdemi munkájuk hatékonyságát rendszeresen vizs­gálják az úgynevezett főosztályi ötszögek. Ezek az értékelések alapot adnak a válla­latvezetés ellenőrző és elemző munkájához. Kísérleti jelleggel alakult meg a munkás­küldöttek tanácsa, 150 választott munkás képviseletével. Arra törekedtek, hogy olyan dolgozók kerüljenek e testületbe, akik1» példa­mutatóan dolgoznak és jelenleg nincs társa­dalmi funkciójuk. Az első tanácskozásra e hónap második felében kerül sor. A szociá­lis kérdéseken túl, termelésiekkel, gazdaság- politikaiakkal is foglalkoznak, véleményezési joggal. A munkások nagyarányú részvétele a poli­tikai rendezvényeken, felelősségteljes maga­tartásuk és tevékenységük a párt- és társa­dalmi szervek vezetőtestületeiben, a szocia­lista munkaversenyben és brigádmozgalom­ban, s példamutatásuk a beruházások és ter­melési feladatok megvalósításában bizonyítja, hogy örvendetesen növekszik politikai és köz­életi aktivitásuk egyaránt. A Z ÉLETSZÍNVONAL növelése, a munka- és életkörülmények javítása érdekében a vállalat vezetői igen nagy erőfeszítéseket tesznek. A lakáshelyzet javítására a munkás- lakás-akció keretében, valamint a családi háa -építésének támogatására tízmillió forin­tot fordítottak. A vállalatnál a lakások 83 százalékát fizikai dolgozók kapják, 10 száza­lékát a népesedéspolitikai határozatot alapul véve, három- vagy többgyermekesek, öt szá­zalékát a gyermekét egyedül nevelő dolgozó nők. A várható lakásokból 73,4 százalékban 30 éven aluli fiataldk részesülnek. Sajátos módon könnyítette a fiatal gyermektelen házasok gímdjait, hogy 18 fiatal házaspárt munkásszálláson helyeztek el, kulturált kö­rülmények között, minimális térítés ellené­ben. Az idén jelentkező óvodai, bölcsődei igényeket szinte maximálisan kielégítették. A szociális ellátás javítását a vállalati üdü­lési lehetőségek bővítésén túl, olyan társa­dalmi munkán alapuló lehetőségek megte­remtésével segítik, mint például a vízi sport­telep, amely kulturált pihenést és szórako­zást nyújt hétvégeken és hétközben a vál­lalat dolgozóinak. Kedvező visszhangot vál­tott ki — különösen a dolgozó anyák köré­ben —, hogy a nyári hónapokban kétszer két­hetes turnusban, elsősorban munkásszülők gyermekei részére, pedagógus felügyeletével nyári napközis tábort szerveztek 30 kis­iskolás számára. A dolgozók egészségvédelme érdekében az üzem területén fogorvos, nő­gyógyász és két üzemorvos rendel, ezt, kor­szerűen felszerelt pszichológiai laboratórium egészíti ki. A jelenleg használatban levő vé­dőruhák, védőeszközök értéke meghaladja a 7 és fél millió forintot. A vállalati bérgazdál­kodós eredményeként gz idei I. félévben át­lagosan 4,2 százalékos bélszín vonal-növeke­dés valósult meg. A SZAKMAI KÉPZÉS, továbbképzés, a szakmai és általános műveltségi színvo­nal emelése érdekében új felnőttoktatási bá­zist és tanműhelyeket alakítottak ki. Az el­múlt oktatási évben 650 dolgozó közül 420 fizikai dolgozó vett részt szakmai oktatás­ban. Az ösztönzés javításával, az oktatási és közművelődési intézményekkel kialakí­tott jó kapcsolat , eredményeként az elmúlt oktatási évben — 'és várhatóan a jelenlegi­ben is .t— mintegy 80 felnőtt dolgozó tanul a dolgozók esti iskolájában. Évente 80—100 szakmunkás továbbképzését biztosítják. A munkások vezetővé válása érdekében hat fiatal fizikai dolgozó nyert felvételt főisko­lára, illetve egyetemre azok közül, akik 1973-ban szakmunkásokat előkészítő tanfo­lyamra jártak. Az idén további öt fiatal munkás került az egyetemre, előkészítő tan­folyamra. A szakmunkás-utánpótlás biztosi-' fása nagy gondot jelent a vállalat számára. Arra törekszenek, hogy az utánpótlást a vá­ros tanulóifjúságának köréből oldják meg. Ez azonban jelenleg, városi szakközépiskola és szakmynkásképző-intézet hiányában csak részben és nagy nehézségek árán lehetséges. A közművelődés fejlesztésére hozott párt­határozatok végrehajtására az üzemi párt- bizottság intézkedési tervet fogadott el. Ez az eddigi jó eredményekre alapozva, a mun­kásművelődés feltételeinek és társadalmasí­tásának továbbfejlesztését szolgálja. A kul­turális tevékenység megtervezésére, szerve­zésére és koordinálására a pártbizottság mellett külön bizottságot hoztak létre. Az in­tézkedések nyomán bővülnek e tevékenység anyagi alapjai: új önálló szépirodalmi könyv­tárat szerveznek, függetlenített nagyüzemi népművelőt és könyvtárost alkalmaznak rö­videsen. A munkásművelődés hatókörének bővítésében, tartalmi színvonalának emelé­sében elsősorban a szocialista brigádok ak­tív közreműködésére számítanak. A szakmai, politikai és általános kérdésekkel foglalkozó munkásakadémiák tematikáját a szocialista brigádok állítják össze és szervezik meg az egyes csoportokat. Ez növeli a brigádok sze­repét is. \7ÁROSUNK POLITIKAI és közéletének * erősítését, ezen belül a nagyüzemi mun­káskollektíva összekovácsolását, a piunka- helyi légkör kedvező formálását segíti elő a munkások társadalmi aktivitásának fej­lesztése. Ennek hatása jelentkezik a termelő- munka eredményeiben is. E cikkben vázolt törekvések, eredmények csak kis részét tükrözik annak a folyamatnak, amely a határozat nyomán a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál, a pártszervezetek, gazda­sági és társadalmi szervek tudatos és átgon­dolt politikai munkája nyomán mutatkozik. A városi pártbizottság ezt a tevékenységet fokozott figyelemmel kíséri, s a kihelyezett ülés alapján a párt-végrehajtóbizottság úgy értékeli, hogy az eddig'elért eredmények jó alapot adnak a Központi Bizottság és a megyei párt-végrehajtóbizottság határozatá­nak megvalósításához a város területén, a nagyüzemekben egyaránt. BALÁZS GÉZANÉ, az MSZMP százhalombattai városi bizottságának első titkára á

Next

/
Thumbnails
Contents