Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-12 / 214. szám
/ 1975. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK A járási pártbizottság, a járási hivatal és a DIB együttes kezdeményezésére Parkerdő a Duna bal partján Tíz- és tízezrek pihenőhelye Vácott, a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola dísztermében nyitva tartó, a Dunakanyar szépségeit, 30 éves fejlődését bemutató kiállításon külön tabló ismerteti meg az érdeklődőket a börzsönyi parkerdővel. A tabló a nagyterem viszonylag félreeső részén kapott helyet, a felületes szemlélő talán él is megy mellette. A kiállításra őszinte érdeklődésből betérő azonban nem bánja meg, ha néhány percet elidőz a felvételek előtt. A továbbgondolkodásra késztető képek fölött s a feliratoké* az Ipolyvidéki Erdő- és-.Psfeldolgozó Gazdaság munkatársainak, vezetőinek vallomásán is eltűnődhet. Mindennapi munkájuk célját, kenyerük, az erdő, a Börzsöny lényegét így fogalmazzák meg: termelés — környezetvédelem — szociális funkció. Arait és ahogyan Néhány évvel ezelőtt az erdőben, a Börzsönyben még csupán egy valamit láttak: nyersanyagot, azaz fát, a munka, a termelés 'színhelyét. Miután a Dunakanyar regionális tervét a kormány jóváhagyta, akkor 1972-ben kezdődött a járási pártbizottság, a járási hivatal és a Dunakanyar Intéző Bizottság együttes kezdeményezésére a börzsönyi parkerdő kialakítása. A parkerdő rendeltetését lényegében rögzítette az 1016- os számú, 1965-ben született kormányhatározat is. Eszerint: „A Dunakanyart elsősorban a főváros és környéke lakosságának napi kiránduló, hétvégi pihenő, tartós üdülési, sportolási, továbbá a főváros külföldi idegenforgalmi fogadóké pességének kiegészítő területe ként kell fejleszteni.. Tegnap délután a kiállítóteremben Horváth Miklós, az erdőgazdaság osztályvezetője vetítettképes előadás keretében mutatta be, hogy a célokból e rövid idő alatt mit sikerült valóra váltani. Részt vett az előadáson Krima János, a járási hivatal elnöíke és Makói Oszkár, az erdőgazdaság igazgatója is. Az osztályvezető-mérnök szavai, s nem csupán az, amit mondott, hanem ahogy, amilyen szenvedéllyel mondta; s a résztvevők személye és száma mintegy hetvennyolcvan jelenlevő — két dolgot bizonyított. Az erdészek nagyon pontosan látják, hogy több a börzsönyi erdő mint munkaterület, olyan gyönyörű természeti kincs, amelyét minél nagyobb tömegnek kell hozzáférhetőbbé tenni — ennek a gondolatnak ők az egyik leglelkesebb hívei. S bizonyította a tegnapi röpke óra, tartalmában és formájában, hogy nagyon sokan vannak, akik őszinte meggyőződéssel cselekszenek is ezért. Tizenhárom és fél millió Az utóbbi két-három év alatt a börzsönyi parkerdő céljaira szánt mintegy tizenötezer hektárból ma mintegy hatezer hektárnyi az átgondolt tervek alapján kiépített, kirándulókat, pihenőket vendégül látó és váró — parkerdő. Természetesen sem a színes diafilmek, sem a szavak nem képesek visszaadni a Börzsöny esetenként az egész Dunakanyarban egyedülálló szépségeit, a jórészt még érintetlen erdőren.geteget, tisztásokat, panorámát Azt a fejlesztést azonban, amely lehetővé teszi, hogy a kiránduló, pihenni, gyönyörködni vágyó ember mindezekhez kulturált körülményekhez hozzájusson, lehet érzékeltetni. Zebegény—Nagymaros térségében például a hegyestetői kilátóhoz csillagszerűen futnak a kiépített, pormentes sé- tautak. A Zebegény—Mária- nosztra—Szokolya—Királyrét által határolt területen mintegy 23 kilométer jó minőségű sétaút épült, 76 pihenőhely várja a kirándulókat, 37 esőbeálló hangulatos kis faházikó, 50 tűzrakó hely, 13 kiépített forrás, tájékoztató táblák, játszóterek, sportpályák, télen szánkópályák... Két évvel ezelőtt elkezdődött a Törökmezőtől induló, Nagymaros fölött haladó. Hegyestetőt érintő kilenc és fél kilométer hosszú panorámaút építése. Az állam a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumon, illetve az erdőgazdaságion keresztül 13,5 millió forintot kötött a börzsönyi parkerdő lei- építésére. Utak és utak A 15 ezer hektárból azonban kilencezer hektárt, fe magát az ország második legmagasabb hegycsúcsát, a Csóványost is csak igazi, tárbeli turisták közelíthetik meg. Aki azonban térkép, szöges bakancs nélkül, netán 2—3 gyermekkel indulna például Királyréttől tovább, a hegycsúcs felé, nehéz dologra vállalkozik. Üt, kisvasút, kötélpálya vezessen tovább? Üt, vallják a börszönyi parkerdő hívei, jó darabon és aztán kiépített gyalogút, tovább és mielőbb. Meg kellene őrizni és felújítani, feltétlenül a kisvasútiakat is, mint tömegszállító járműveket. Kisinóc—Nagyirtás— Nagybörzsöny között is — út! Általában: út. Jellemző, hogy a fent említett 13,5 millió forintból nyolcmilliót utakra költött az erdőgazdaság. S eddig még nem jutott például a Kemence— Diósjenő közötti útra sem. Pedig ha ez kész lenne, a környék a kirándulóik újabb tízezreit tudná fogadni. Gondolnak mindenre a börzsönyi parkerdő gazdái. Mert a hatezer hektár — nem sok Idő kell hozzá — szűkösnek bizonyul. Deregán Gábor A megyei képviselőcsoport ülése Tegnap délelőtt tartotta első munkaülését a Pest megyei képviselőcsoport a megyei pártbizottság épületében. A tanácskozást Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Ezt követően S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a megyei képviselőcsoport vezetője tartott tájékoztatót az országgyűlés soron következő, őszi ülésszakának tervezett programjáról, előkészítésének tennivalóiról. A csoport ülésén részt vett dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője és Vág- völgyi József, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetője is. Tovább dolgozunk az oktatás korszerűsítésén Tanévnyitás előtti beszélgetés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorává! Néhány nap múlva, szeptember 1'5-én, hétfőn, ünnepélyesen megnyitják a Gödöllői Agrártudományi Egyetem új tanévét. Ebből az alkalomból beszélgettünk dr. Pethő György egyetemi tanárral, az egyetem rektorával. A szervezeti keretek fejlesztésével — A közvélemény sokat hall arról, hogy az általános és középiskolákban, valamint a szakmunkásképző intézetekben hogyan valósul meg az MSZMP Központi Bizottságának oktatáspolitikai határozata. Jóval kevesebbet tudunk viszont arról, ami az egyetemeken történik. Azt jelenti ez, hogy a párthatározat az egyetemekre kevésbé vonatkozik? Szó sincs róla. A határozat az egyetemek számára is éppen olyan nagy jelentőségű, éppen olyan fontos, mint a többi oktatási intézménynek. Ezeket a feladatokat mi legjobb tudásunk szerint igyekszünk is végrehajtani. — A határozat' például egyebek közt előírta az egyetemek oktatási szervezetének fejlesztését. A többi társintézménnyel együtt ezt az úgynevezett integrált szervezeti egységek létrehozásával valósítjuk meg. Kiderült ugyanis, hogy - a hatékonyabb oktatásra és kutatásra — a mai körülmények között — a hagyományos tanszéki keretek már nem alkalmasak. Nagyobb egységeket kellett tehát szervezni. Ezek az intézetek. Fiúdig — több tanszék és osztály összevonásával — három intézetet hoztunk létre, s terBemutató a fóti Lenin Tsz-ben Szövetkezeti nap a vásáron A mezőgazdasági kiállításon, csütörtökön is számos látogató kereste fed a különböző bemutatókat, s nem egy szakmai programra került sor e napon. Csütörtökön rendezték meg a szövetkezetek napját, melynek eseményeként több termelőszövetkezeti küldöttség érkezett a vásárra, különösen sokan a munkájukról elismert Pest megyei gazdaságokból. A szövetkezeti nap alkalmából a SZŐ VOSZ szakemberi szakmai tanácskozásra invitálták a kertbarátokat, a kisgazdaságok szövetkezetbe tömörült tagjait. A kertbarátmazgalom utóbbi eseményén is kitűnt, hogy a kertek kultusza, részben az egészség kívánalmainak ösztönzésére — szokták mondani: legjobb gyógyszer a zöld orvosság, azaz ten ni-venni a friss levegőn, másrészt gazdasági célszerűségből — számottevő tényező hazánk gazdálkodásában. Mit is termelnek a tsz háztáji gazdaságok, a hétvégi telkek, a néhány száz négyszögös háztáji parcellák? Nehéz lenne számba venni, noha a hozzávetőleges statisztika sokat elárul: az országban egymillió hatszázezer kisgazdaságot — háztáji kertet, szőlőt, gyümölcsöst .— tartanak nyilván, Pest megyében az utóbbi két művelési,' ág 59 százaléka sorolódik e kategóriába. A nagyüzemi művelésre alkalmatlan földeket több mint százezer ember foglalatoskodik kertjében s igyekszik megtakarított pénzéből korszerű módszerekkel a legjobb fajtákat termeszteni Másfél esztendeje alakult Pest megyében a Kertbarát Szövetség, amely több mint húsz klub, kör munkáját fogja össze, képviseli érdekeit. A pilisvörösvári, fóti, szentendrei, leányfalui, százhalombattai és egyéb jóhírű kertbarátkörökben megszervezik a szakmai továbbképzést s a klubtagság igyekszik gyorsan alkalmazni a legkorszerűbb technológiákat. A minap e témáról váltottunk szót S. Hegedűs Lászlóval, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával, Pest megyei országgyűlési övei. aki elmondotta, A tenyészállatok bemutatóján. Előtérben m Monorl Állami Gazdaság „csapata”. Gárdos Katalin felvétele hogy a háztájiban és a kerti termelésben ma már öt és fél millió állampolgár érdekelt, e gazdaságok adják az egész mezőgazdaság teljes termelésének egyharmadát, ezen belül a sertésállomány 60, a baromfi 78, a szarvasmarha 36, a házinyúl 95 százalékát. A kisgazdaságokból származik a tojástermelés 69, a méz 95, a tej 43, a zölség 41, a szőlő 56 s az egyéb gyümölcsök ötven százaléka. Napjainkban a ház körüli termelés megannyi szállal kapcsolódik a nagyüzemi gazdálkodáshoz, a kisgazdaságokban egyre több kisgépet, vegyszert alkalmaznak, sok helyütt pedig szakcsoportokba tömörülve szervezik a termelésit. A kiállítás dokumentálja a háztáji és kiskerti termelés népgazdasági jelentőségét s nem egy példával illusztrálja a hozamok növelésének módozatait. A kiállításon két árutermelő — egy állattenyésztő és egy zöldségtermelő — háztáji gazdaságot mutatnak be, amellett, hogy négy hétvégi kertben igyekeznek bemutatni e gazdálkodási módozat távlatait. E napon tartották a méhészek szakmai találkozóját (az országban 40 ezer méhész veink szerint — T fokozatosan fejlesztve a szervezeti kereteket — 1978-ra teljesen befejezzük ezt a munkát, azaz a tanszékeknél nagyobb, integrált egységek létrehozását. — Miért van erre szükség? — Az intézeti rendszer számos előnnyel jár. Egyebek közt alkalmat ad az oktatói, kutatói kapacitás jobb és teljesebb kihasználására, a technikai segéderők és a műszerek hatékonyabb alkalmazására. S mindez nagymértékben segíti nemcsak az oktatást, hanem a nevelői munkát is. — Hogyan? — Amíg a hagyományos tanszéki rendszer kizárólagos volt, képtelenek voltunk megküzdeni a tananyag átfedésének, ismétlődéseinek problémájával. Az új ismeretek viszont oly mértékben halmozódnak, hogy ezek az átfedések minimálisan is időbeli túlterhelést jelentenek a hallgatóknak. Az Intézeti rendszer megvalósításával és bevezetésével máris sikerült — méghozzá lényegesen — csökkenteni az átfedéseket. — Mindezzel együtt és párhuzamosan létrehoztuk a me- legégövi mezőgazdasági ismeretek osztályát, és a továbbképzési osztályt, amely a már végzett hallgatók, a diplomások szakmérnökké képzésével foglalkozik. Ez nem kis munka. Volt olyan esztendő, amikor 400—500 már végzett hallgató tanult tovább ebben a formában. Szakmai képzés, nevelés — A szervezeti kereteknek ezekből a változásaiból automatikusan következik az oktatás-nevelés hatékonyabbá válása? — Nem egészen. Az oktatás korszerűsítésének feladataival külön foglalkoztunk. Már 1970-ben tervet dolgoztunk ki, amelyet azután 1972- ben, a Központi Bizottság határozatának megjelenése után kibővítettünk. E tervben rögzített törekvések lényege, hogy a hallgatók — az általános mezőgazdasági ismeretefelül — a harmadik év után bizonyos szakmai, úgynevezett szakirányításos képzést is kapnak. Kötelezővé tettük továbbá a számítástechnika oktatását és diplomaterv készítését. Az államvizsga sem olyan már mint régen: a hallgatók most úgynevezett komplex vizsgát teszpek. Ez azt jelenti, hogy nem az egyes 'tantárgyak anyagának mechanikus felidézésével adnak számot tudásukról, hanem olyan feladatot kapnak, amelynek kidolgozásához a tanultak együttes, koncentrált felhasználása szükséges. — Ami a nevelést illeti, mindenekelőtt hagyományainkra hivatkozom. Egyetemünk 1945-ben létesült, és kiváló népi kollégiumokkal indult. Az országban nálunk szerveztünk először — 1947- ben — munkástanfolyamokat. Ilyen erőteljes és máig kisugárzó hatású tradíciókra építve dolgozik ma kollégiumunk. Annak a nevelési programnak az alapján, amelyet a nevelési-művelődési és sportbizottság javaslatai alapján állítottunk össze. Nem akarom ennek a munkának a részleteit ismertetni, csupán a 11 — köztük a Pest megyei — diákklúb roppant aktív munkáját emelném ki. A hallgatók örömmel, szívesen és lelkesen vesznek részt e klubok munkájában. Ez végső soron azt teszi lehetővé, hogy a végzettek a diploma megszerzése után tevékeny munkásai legyenek munkahelyük társadalmi és kulturális életének. — S hogy mennyire eredményes ez á munka? Ezzel kapcsolatban arra hivatkozom, hogy az ország 60 felső- oktatási intézménye közül a mi diákotthonunk harmadikként kapta meg a kiváló kollégium címet. Új feladatok — Milyen új feladatokat hoz a rövidesen megkezdődő tanév? — Az MSZMP XI. kongresszusa a fejlett szocialista társadalom építésének számos új feladatát jelölte ki: a termelőerők fejlesztését, a szocialista demokratizmus kiteljesítését, a szocialista életmód erősítését — hogy csak néhányat említsek. E feladatok hosszabb és rövid távra is tennivalókat rónak egyetemünkre. Ki kell dolgoznunk például égy 15—20 éves oktatási rendszer tervét, amely képes alkalmazkodni a XI. kongresszus által megjelölt tennivalókhoz. Egyik legfontosabb feladatunk ez. Közvetlen munkánk: szorosabbá fűzni kapcsolatainkat egyetemünkön belül a karok között és a kapukon kívül más egyetemekkel. Nem akarunk mindent magunk megoldani. Üj feladatként kaptuk például a környezetvédelem oktatását. Ehhez — és természetesen máshoz is — fel kívánjuk használni mindazt, amit másutt és mások kidolgoznak. Erősíteni akarjuk továbbá munkánknak azt a vonását, hogy a marxista elméletet ne csak a marxista tanszékek, hanem a szaktárgyak oktatói is tanítsák. Fejleszteni kívánjuk a szocialista demokratizmust. Különösen abban a tekintetben, amit eddig még nem tudtunk megoldani: a hallgatók tanszéki képviseletét. Hallgatóinknak mintegy 50 százaléka munkás-paraszt származású. Ezt az arányt a továbbiakban is megőrizni, sőt erősíteni szeretnénk. Nemzetközi kapcsolatok — Tovább akarjuk fejleszteni egyetemünk nemzetközi kapcsolatait is. Ezek a szocialista és nem szocialista országokkal egyaránt meglehetősen kiterjedtek. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy az Egyetemek Nemzetközi Szövetsége, amely a világnak mintegy 700 felsőoktatási intézményét foglalja magában, ez év augusztusában egyetemünket is tagjai sorába fogadta. A budapesti Eötvös Loránd, a Miskolci Nehézipari, a Marx Károly Közgazdaságtudományi és g Budapesti Műszaki Egyetemmel együtt öt magyar egyetem vesz részt most már e fontos szervezet munkájában. Az Egyetemek Nemzetközi Szövetségének Moszkvában tartott negyedik általános konferenciáján megvitatták Az egyetemek a XXI. század hajnalin című problémakört. A konferencia tapasztalatait nálunk most dolgozzák föl, és hasznosítható eredményeit a továbbiakban felhasználjuk. Szakm u n kasok tanfolyama — Lapunk olvasói értesülhettek arról, hogy az egyetemen az idén megkezdődött a szakmunkások tanfolyama. — Igen. A napokban 79 olyan szakmunkás kezdte meg nálunk tanulmányait, akik alkalmasak arra, hogy a tanfolyam 11 hónapja után az egyetemen folytassák tanulmányaikat. A tanfolyam kétszer kéthetes és egyszer kéthónapos bennlakásos szakaszból, valamint levelező oktaí tásból áll. A hallgatók havonként ötnapos konzultáción vesznek részt. A tanfolyamot vizsga zárja, amelynek sikere felvételi vizsga nélkül is egyetemi beiratkozásra jogosít. ö. L. i évente ezer, 1200 vagon méze termel és Í5 vagon virágpor ad át a keresikedelemnek), továbbá a HERBARIA Vállalat sajtótájékoztatóját a gyógynövények felhasználásáról, exportjáról. E tájékoztatón elmondották, hogy évente 4 millió dollár árú gyógynövény adnak el a tőkéspiacokon. A szakmai programok keretében az ország különböző vidékeiről érkező szakemberei a zöldségtermesztés korszerű módszereivel ismerkedtek i soroksári Vörös Október Tsz- ben, a mezőgazdasági gépüzemelés szervezésével pedig a fóti - Lenin Tsz-ben. Sajtótájékoztatóin számoltak be a kiállításon szereplő termékeikről a Borsodi Vegyikombinát képviselői, bemutatva egyebek között a szőlőtőkék vízellátására szolgáló öntöző berendezésüket. Meglátogatta a kiállítást Jagjivan Ram, indiai mező- gazdasági és öntözésügyi miniszter, K. P. S. Menőn, India budapesti nagykövetének társaságában, A vendégeket dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár fogadta és kalauzolta. A. Z.
