Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

A munkasműveltség és a termelés Kutatják a szervezett képzés újabb lehetőségeit A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár váci gyára még a vá­rosiján sem tartozik a nagyobb üzemek közé, hiszen mindösz- sze 380 munkást foglalkoztat. A gyáregység helyzetéről, jö­vőjéről vitáztak a városi párt­végrehajtóbizottság tagjai a legutóbbi testületi ülésen, egy látszatra a termeléssel össze nem függő téma kapcsán. A munkásművelődésről volt szó. Kevesekben is többet Textilüzemeink többsége ma még talán a legkevesebb szak­tudást igénylő munkahelyek közé tartozik. Azok a vidéki lányok és asszonyok, akik az elmúlt 15—20 évben lettek munkássá, szívesen választot­ták első munkahelyül ezeket az üzemeket, hiszen nagyobb szükség volt fürge ujjaikra, mint a tanulásra. A betanulás általában könnyen ment, hi­szen ebben a váci üzemben is a gépek többsége 40—50 pves. Az idő azonban haladt, sokan mégis inkább a magasabb képzettséget igénylő gyárakat választatták, többek között azért is, hogy megszabadulja­nak a három műszak nehézsé­geitől. A textilipar ma szűköl­ködik a munkáskezekben. A néhány évvel ezelőtt el­kezdődött textilipari rekonst­rukció egyik indítéka nyilván­valóan az, hogy a modernebb, nagyobb termelékenységű — bár bonyolultabb, nagyobb szakmai képzettséget igénylő — gépekkel kevesebben is töb­bet termeljenek. A rekonst­rukció előtt áll a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár váci gyára is. De ki fogja kezelni a drá­ga új gépeket? Az üzem 380 dolgozója kö­zül 131-en nem végezték el az alapműveltséget adó általános iskolát. Közülük 55-en még a negyvenedik életévüket sem töltötték be. Kell-e mondani, hogy szinte kivétel nélkül a termelésben dolgozókról, a gépek kezelőiről van szó. Azokról, akiknek még sokáig kell dolgozniuk az új gépeken, akiknek a jövő textilmunkás- generációját kell felnevelni, így van hát kapcsolatban a munkásművelődés és a ter­melés. Az üzemben pedig sok min­Jármüjavítós segítséggel Bővítették a 3-as számú iskolát Tíz éve járnak táborozni a dunakeszi 3. számú általános iskola tanulói és tízéves múltja van annak is, hogy a táboro­záshoz segítséget ad a jármű­javító. — Legelőször Halásztelken ütöttünk tábort — emlékezik Garamvölgyi Endre. — Utá­na 1967-től 73-ig Felsőőrsön táboroztunk, az utóbbi két évben pedig Diósjenőn töltött húsz napot 120 pajtás. A pat- ronálásban a mi 14 tagú bri­gádunk és a járműjavító mun­kásőrsége jár az élen. — Mindig szívesen segítjük az iskolát — veszi át a szót Bősz József szb-titikár. — Egy munkásgyűlésen elmondott felhívás után ezerhatszázan kommunista szombatot tartot­tak, keresetüket a napközi ott­hon bővítésére ajánlották fel. A szülők, többségük szintén járműjavítós dolgozó, még 400 óra társadalmi munkát is vé­geztek. A napköziotthonban két új terem épült, és központi fű­tése is elkészült, rendeztük ud­varát. Az ünnepélyes átadás szep­tember 12-én lesz. s. 1. Minden második kérdőív visszaérkezett Széles körű közvéleményku­tatást rendezett a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat a váci Dunakanyar Áru­ház vásárlói között. Szétosz­tottak nyolcezer darab — több­oldalas — kérdőívet, s kérték a vevőket, hogy írják meg vé­leményüket az áruház mun­kájáról, az áruellátásról, az el­adók viselkedéséről stb. v — A kibocsátott kérdőívek fele visszaérkezett — mondta Nagy Józsefné, a PRV buda­pesti központjának a munka­társa. — Örültünk, hogy a vá­ci és Vác környéki közönség érdeklődik Észak-Pest megye legnagyobb ruházati áruházá­nak munkája iránt. Már az el­ső feldolgozás azt igazolta, hogy nagyon sok értékes ötle­tet kaptunk, amit felhaszná­lunk a további munkánkban. — Négyezer név volt a sze­rencsekerékben, a kérdőívek visszaküldőinek nevei. Kilenc­tagú bizottságot hívtunk egy­be, közte volt a városi tanács képviselője, vállalatunk és az áruház igazgatója, gyárak szakszervezeti bizottságainak képviselői. Jelenlétükben 20 nevet húztunk ki: valameny- nyien 500—500 forintos vásár­lási utalványt vehettek át a Dunakanyar Áruházban. (P.) ★ A nyertesek névsorát a Vá­ci Napló szeptember 12-i szá­ma közli. Sztereomagnó, tv, táskaírógép VÁCI LOTTÓSZELVÉNYEKRE A lottó legutóbbi tárgynye- remény-sorsolásakor a követ­kező, 31. heti — Vácott vásá­rolt — szelvényekre húztak ki jutalmat: 7 369 695 (kilencezer forintos vásárlási utalvány), — 7 425 847 (hétezer forintos „te­tő től-talpig” utalvány), — 7 454 342 (sztereomagnetofon, hangfallal), — 7 591 142 (tíz­ezer forintos vásárlási utal­vány), — 9 217 698 (hétezer fo­rintos vásárlási utalvány), — 9 223 417 (ötezer forintos vá­sárlási utalvány), — 9 223 432 (kilencezer forintos vásár­lási utalvány), — 9 22Ú 857 (hétezer forintos vásárlási utal­vány), 44 578 792 (ötezer forin­tos vásárlási utalvány), 44 889 547 (sztereorádió, szte­reomagnetofon és utalány), — 51 531 345 (négyezer forintos konyhafelszerelés), — 51 534 683 (tízezer forintos vá­sárlási utalvány), — 51 604 376 (Munkácsy Color színes televí­zió), — 51 694 466 (Silver Reed táskaírógép), — 51 684 545 (tízezer forintos vásárlási utalvány), — 51 793 186 (hét­ezer forintos „tetőtől talpig” utalvány) és 51 795 975 (szte­reorádió és sztereomagneto­fon). A nyertes lottószelvények szeptember 18-ig adhatók le Vácott, a Széchenyi utcai totó­lottó irodában. I dent tettek, hogy változtassa- | nak a helyzeten. A helyi po- I litikai oktatásban százhúszan, a KISZ-oktatásban negyvenen szereznek ismereteket a világ- politikáról. A kihelyezett mar­xista—leninista középiskolá­ban negyvennégyen, a városi osztályokban öten fejezték be tanulmányaikat. Ami ennél is fontosabb, az elmúlt négy esztendőben húszán befejezték az általános iskolát, sokan kö­zépiskolában képezték magu­kat. A gyárban szép könyvtár van, dicséretesek a gyári bri­gádok kulturális vállalásai. Helyben oldják meg a belépő dolgozók szakmai felkészítését, szakmai tanfolyamokat is tar­tanak. „Megy c busz, a vonat" A végrehajtó bizottság tag­jainak véleménye ' szerint mindez kevés! Kevés, hiszen a legtöbb munkás vidékről jár be, s époen körükben a leg­alacsonyabb az általános és szakmai műveltség. Ráadásul éppen ők azok, akik a legke­vésbé kapcsolódnak be a kü­lönböző oktatási körökbe, kö- , zülük jelentkeznek a legkeve­sebben az alapműveltséget nyújtó iskolákba, mert mű­szak után megy a busz, a vo­nat, odahaza várják őket a ház körüli tennivalók, a gye­rekek. Nemcsak fonógyári ta­pasztalat, hogy épnen az emlí­tett nehézségek miatt sokan inkább munkahelyet változtat­nak, ha munkájukat nem tud­ják ellátni továbbtanulás nél­kül. Közös felcdatterv Mivel a fonógyárban dolgo­zók több mint hetven száza­léka nő, mindig sokan vannak gyermekgondozási szabadsá­gon. Ezt az időt fel lehetne használni továbbtanulásra. Ahogy a végrehajtó bizottsági ülésen elhangzott, Vácott előbb-utóbb megteremtik a lehetőségét a kismamák szer­vezett képzésének. Az új mű­velődési központban olyan ját­szószobát, gyermekmegőrzőt nyitnak majd, ahová a tanfo­lyamok, előadások idején nyu­godt lélekkel betehetik a rfta- mák a gyerekeket. Ezt a lehe­tőséget még a vidéken lakók is igénybe vehetnék. A végrehajtó bizottság tag­jainak véleménye szerint a modernebb technikát csak a világ dolgait értő, művelt, szakmailag képzett emberek sajátíthatják el, csak tőlük várható, hogy eleget tegyenek az egyre nagyobb feladatok­nak. Éppen ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a gyári pártbizottság, a gazda­sági vezetők, városi közműve­lődési szakemberek együttesen dolgozzanak ki olyan tervet, amellyel emelni lehet a fonó­gyári munkások műveltségét. A végrehajtó bizottság egy hónán múlva vitatja meg a feladattervet. Cs. A. XIX. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1975v SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK A PENOMAH negyedszázada Korszerűbb feldolgozás - nagyobb választék Huszonöt esztendő egy em­ber életében nem nagy idő, de egy gyár történetében negyed­század sok-sok küzdelmet és eredményt jelent. A Pest—Nógrád megyei Hús­ipari és Állatforgalmi Válla­lat váci gyára idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját. Ez alkalomból Hantos Lajos­sal, a gyár igazgatójával és Molnár Miklóssal, a-z üzemi pártái apszervezet titkárával beszélgettünk. Egyesülések után A vállalat elődje, a váci közvágóhíd 1933-ban épült, ahol a városban élő kis mesterek állatorvosi felügye­let mellett vágták a sertése­ket, szarvasmarhákat. így dolgozott az üzem egészen 1950-ig, amikor is sor került a húsipar államosítására. Egyes vágóhidak közvetle­nül minisztériumi irányítás alá, míg mások — így a váci is — tanácsi irányítás alá ke­rültek. 1964-ben született kor­mányrendelet a húsipari vál­lalatok összevonására, ekkor alakult meg a Pest—Nógmd megyei Húsipari Vállalat, mely Cegléd, Salgótarján, Balassagyarmat és Vác vá- góhídjait fogta össze, váci székhellyel. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium lét­rejöttével egyesültek a hús­ipari és az állatforgalmi vál­lalatok, így jött létre a Pest— Nógrád megyei Húsipari és Allatforgalmi Vállalat buda­pesti központtal. Jelenleg e vállalatnak önálló gyára a váci. Több mint 100 ezer sertést dolgoznak fel évente. Hétezer és százezer Harmincöt dolgozóval kezd­tek termelni, jelenleg 422 munkás dolgozik az üzemben, s jelenleg több mint 500 mil­lió forint értékű terméket ál­lítanak elő. Egy dolgozó évi átlagkeresete 1950-ben 8 ezer 300 forint volt) ma 31 ezer 400 forint. A gyárban 25 év­vel ezelőtt évente 2 ezer szarvasmarhát és ugyanennyi sertést vágtak le és dolgoztak fel, míg jelenleg hétezer mar­hát és több mint 100 ezer ser­tést dolgoznak fel évente. — Hogyan érték el ezeket az eredményeket? — A gyár területe tulaj­donképpen akkora, mint 1950- ben volt. A nagyarányú gé­Tovább növelik az olcsóbb áruk mennyiségét és választékát. Rózsavölgyi felvétele Csúcsforgalom Délután 2 óra tájban meg­elevenedik a nagyközség. A környékbeli gyárak munkáso­Képes kérdés •OMAí OROKSírC* SS KAáeaUNG'ÖAJQB ROMA! KOR A tabló jobb felső sarkában pécsi felvétel látható. Az alsó sorban két szombathelyi és egy zalavári fénykép. Ho­gyan került mégis alulra a SCRAM ANTI A = Sopron kelta korabeli elnevezése? A főtéri műemlék kiállításon fényképezte: Zárdi István kát szállító buszai, s a távol­ságiak szinte egymást érik. A csúcsforgalom este 6—7 óráig is eltart. Sok volt a koccanás, veszekedés ebben az időszak­ban a vasúti felüljáró elága­zásánál. Az élelmiszerbolt előtt félkörösen ível a járda. A Kossuth és Felszabadulás utak kezdetén a személyautók egy­mást érik. A KRESZ szerint a saroktól 15 méterre lehet parkírozni. De nincs sarok, nincs fegyelem sem. Gyakran még a buszmegállóban is vá­rakoznak a kocsik. Nemegy­szer keletkezik emiatt dugó. A hídról lekanyarodó buszok­nak, kocsiknak meg kell állni, mert a Kossuth Lajos utcából érkező autónak van elsőbbsé­ge, de így lezárják a Felsza­badulás és Verseny utca felől érkező járművek elől az utat. Ha néha egy-egy rendőr fel­bukkan, gyorsan tovább áll­nak a vétkesek, vagy vitat­koznak a törvény emberével is. Megoldás lenne, ha a tanács gondoskodna megfelelő KRESZ-táblákról. így elkerül­hető lenne sok koccanás, mér­gelőd és. Kovács Csaba pesítés és a jó kollektíva se­gítségével tudtuk elérni az eddigi sikereket. Ma már 16 szocialista brigád 245 tagja tevékenykedik üzemünkben — válaszol Hantos Lajos. — Melyek legfontosabb fel­adataik? — Mindenekelőtt Pest me­gye északi részét, a váci és gödöllői járást és a kát vá­rost látjuk el hússal és hús­készítményekkel. Ezenkívül 50 millió forint értékben ex­portra termelünk, elsősorban a Szovjetunióba. Húst és zsírt szállítunk Kubába és a Ka­nári-szigetekre. — Melyek a további ter­veik? — Legfontosabb Vác város és a gyár érdekeinek össze­hangolása. Korszerűsítjük a feldolgozót és 20 vagonos hű­tőtárolót építünk, mellyel megoldódik a biztonsági tar­talék megfelelő elhelyezése és állandóan, így a két- és há­romnapos ünnepek előtt is ki tudjuk elégíteni a lakosság igényeit. Több főtt, füstöltés szárazterméket tervezünk ké­szíteni, s kialakítunk egy hi­deg füstölőt is. További gé­pesítéssel, a gyárak közötti munkamegosztással, a gépi programozás segítségével, a szállítórendszer és a kereske­delmi igények összehangolá­sával kívánunk nagyobb vá­lasztékot biztosítani. A vál­lalati önállóság növelésével kívánjuk megvalósítani a gaz­daságosabb, takarékosabb ter­melést. Egy nap a városért — A kilogrammonkénti 40 forinton aluli készítményeik eddig is elérték össztermelé­sük 60 százalékát, s ez ez­után sem lesz másképpen, sőt olcsóbb termékeik mennyisé­gét és válásztékát is bőví­tik. 1 A PENOMAH váci gyárá­ban a tervek előkészítésében és megvalósításában a szo­cialista brigádoknak, a gyár minden dolgozójának nagy szerepe van. A vállalat kul­túrtermében még most is ott vannak az egyik táblán az előző félévi munkásgyűlésen elhangzott igazgatói vála­szok. A 25 éves gyár mun­kásgyűlésen ünnepelt, akkor számolt be Hantos Lajos a múlt félév eredményeiről, gondjairól. Itt javasolta az Egyetértés szocialista bri­gád, hogy indítsák be az Egy nap Vácért mozgalmat, mely­hez az üzem minden szocia­lista brigádja csatlakozott. Rajki László A váciak nyomán A Komárom megyei Dolgo­zók Lapja írja: Ácson is akadnak követői a váci kezdeményezésnek. Az „úttörő” ifjú pár — Balassa Gergely és Gulyás Ilona — el­ső útja a helybeli felszabadu­lási emlékműhöz vezetett, hogy hálájuk jeléül virágot helyezzenek el ott, amiért bé­kében és szabadságban indul­hatnak az új életbe. TOVÁBBKÉPZÉS. Dunake­sziről, Pécsről- és Budapestről a Mechanikai Laboratórium gyáregységeiből KISZ-fiatalok vettek rés^t Fonyódligeten vállalati KISZ továbbképző tanfolyamon. A vezetőségi tagok és titká­rok megismerkedtek az elmúlt ötéves terv eredményeivel, ér­tékelték vállalásaikat és meg­vitatták a következő ötéves tervvel kapcsolatos teendőket. Az ifjúsági vezetőkkel talál­koztak a megyei KlSZ-bizott- ság munkatársai és a vállalat vezetői is. »

Next

/
Thumbnails
Contents