Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

Kettőtől ötig Sok száz érdeklődő kísérte figyelemmel hétfőn a Magyar Rádió kívánságműsorának nyilvános adását. Képeink a műsor egy-egy érdekes mozza­natát mutatják be. Fikár László, a paradicsom- konzerveket gyártó üzem mun­kásnőivel, Mátrai Lászlónéval és Lugosi Ferencnével készít riportot. A nyugalomba vonult ta­nácselnök és utódja válaszol Kovalik Károly és Vértesi Sándor kérdéseire. Az ÁFÉSZ könyvesboltjá­ban zajlott a Könyvről köny­vért vetélkedő. A képen Czi- gány György játékvezető kér­désére válaszol Patay Zoltán­ná. Kiss András felvételei OLVASÓINK ÍRJAK Várják a jó kenyeret Hamarosan 4 éve lesz — írja K. Kiss Margit olvasónk, hogy a Dózsa György utcában megnyílt a Bács megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 4101-es számú ve­gyesboltja. A környék lakói meg­szerették, megkedvelték a jól fel­szerelt és jól ellátott kis üzletet, dolgozóinak udvarias kiszolgálá­sát. Megszokták a vevők a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Inté­zet sütőipari tanműhelyében ké­szített finom Kenyeret és pékárut. Kifogástalan minőségű volt min­| den termék és pontos volt a szál­lítás is. Sajnos csak volt. Megle- ' pődve hallottuk, hegy ebben az iskolaévben valami miatt éppen a tanműhely utcájában levő kis üz­let nem kap az ifjú pékek sütötte kenyérből, a tevékeny fiatal bolt­vezetőnő, Kiss Mária mindent megtesz, hogy ismét kapjon a bolt és valamennyi vásárlója a kedvelt pékárukból. Erre ígéretet is ka­pott. Arra kérjük tehát az illeté­keseket, hogy ismét küldjenek boltunkba tanműhelyben készített kenyeret. A télre készülnek a MÉK-telepen A korszerűsített MÉK-telep az őszi felvásárlásokkal egy időben nagy gonddal készül fel a lakosság téli ellátására is. Bíró Istvánná telepvezető el­mondotta, hogy a nagykőrösi Szabadság Tsz-ben hozzáfogtak a burgonya felszedéséhez, és a MÉK felkészült a szövetkezet szerződésben ígért 130 vagon burgonyájának átvételére. Egyidejűleg, mint említet­tük, a MÉK már készül a la­kosság téli ellátására. Kibőví­tett Rákóczi úti raktáraiban 35 vagon burgonyát, 12 vagon vöröshagymát, 3 vagon kelkát posztát, s a kis hűtőházban 8 vagon téli almát helyeznek el. A tárolóteleoen a ládák ja­vításához ládaszegezőket al­kalmaztak, mint mondják, a szorgalmas dolgozók napi 100 —120 forintot keresnek. Vár­nak további jelentkezőket is, nyugdíjasokat is felvesznek. A Vági István _ lakótelep újabb építkezéseihez' szükséges szanálások miatt megszűnt a MÉK Ceglédi úti 173. számú kis gyümölcs- és zöldségboltja, amelyet nagyon hiányolnak a környékbeliek. A MÉK most a közelben nagyobb gyümölcs- és zöldségüzletet szándékozik létesíteni. Addig is, már a na­pokban teherautóról árusíta­nak gyümölcsöt és zöldséget. K—ó Épül a víz OKTÓBERBEN EMELIK FEL A TARTÁLYT A városban évről évre több emeletes ház épül, s mind na­gyobb szükség van az egész városra kiterjedő vízvezeték- hálózatra. Ezért határozta el a 'múlt évben a városi tanács a víztorony és a vízvezeték építését, s a munkálatok az év elején meg is indultak. A víztorony helyét a Kál­vin téren jelölték ki, s az épülő 43 méter magas, 700 köb­méter űrtartalmú torony az ország legnagyobb ilyen víztárolója lesz. Az 53 méter magas emelő vasszerkezetek felállítása előtt a piac körüli munkaterületet drótkerítéssel kerítették el, mivel a több tonnás vasszer­kezetek megmunkálása és Szekercével és borral Amikor a tornyot zsindel^ezte Régi ismerősömmel, Kovács György nyugdíjas ácsmester­rel' találkoztam, aki nemrégi­ben töltötte be a 91. esztendőt. Egy kis motorkerékvárt néze­getett. — A magamét eladtam — mondta. — Nem voltam vele megelégedve, és j most másikat akarok venni... Együtt jöttünk ki a boltból, s a Szabadság téren, az öreg mester a tanácsházára muta­tott. — Tessék nézni, milyen jó állapotban van még mindig a tornya ... Én zsindelyeztem újra ezelőtt 69 esztendővel. Szűcs István jó nevű ácsmes­ter ugyanis elvállalta a város­háza tornyának zsindelyezését, és olyan segédet keresett, aki ebben a munkában kellően a segítségére van. Elmentem hozzá és bemutatkoztam. így: —. Kovács György toronyépí- tő ácsmester. Édesapámnál ta­nultam ki a mesterséget. Én becsülettel megcsinálom a zsindelyezést. Meg is egyez­tünk, és szépen elláttam a munkát. A torony gombjának nyelében egy kópertát találtam, melyet fiatal segéd korában apám írt és tett oda. Előttem ugyanis ő zsindelyezte a to­rony tetejét. Én is leírtam és beletettem a toronygomb nye­lébe magam és boldogult fele­ségem, Irházi Erzsébet nevét. Ez az írás most is ott van. — Apám szintén magas kort ért el. Nagyon szigorú ember volt, v öt évi inaskodás után szabadított fel. Emlékszem egyszer, amikor oszlop faragás közben a szekercével belevág­tam a térdembe, két hatalmas pofont kaptam tőle. — Nem megmondtam, hogy faragás közben vesd szét a lá­bad. Az öreg ács hajdanán 17 községben és városban javí­totta és építette a karcsú tor­nyot és munka közben mindig magával vitt egy üveg bort is. Kovács György egyébként 1919-től kezdve .26 éven át vá­rosi tűzoltó is volt, de igazi mesterségét a tanácsháza tor­nya hirdeti. K. L. A Hármas Kis Tükör szerzője CEGLÉDI REKTOR volt az 1737—1738-ik esztendőben. Azért csak egy évig, mert az 1629-es Simándi-kánon így korlátozta. „Tovább a rektorok ne maradjanak, mert az hosz- szú idővel megröstülnek éí az ecclesia jövedelmét in abusum convertálják.” Ebben sok igaz­ság. volt, mert közülök a leg­többen nem maradtak meg a pedagógus pályán, nem érez­ték azt hivatásnak. A rekto­riák a szegény diákok lépcsői voltak, az egyéves tanítóság idején pénzt gyűjtöttek, hogy külföldi egyetemekre mehes­senek. Kik voltak ezek a rek- tnj’)k? Főiskolások, akik meg­szakították tanulmányaikat, ti- zenhét-harminc-negyven éves deákok, Cegléden kivétel nél­kül a debreceni kollégiumból. Jövedelmük nem volt meg­vetendő: ötven forint kész­pénz, hat fertály búza, harminc font hús, tizenö. font faggyú, ötven font só., fél szalonna (akkor az egész szalonna a sertés teljesen lefejtett, egy­ben sózott, rúdra feszített és füstölt zsiradéka, azonos ki­terjedésben a bőrével). Min­den gyermektől egy-egy véka búza, a szőlőhegyen szüretkor borkántálás, és kantációk a sátoros ünnepeken, köszönté­sek a prédikátorok és városi bírák beiktatásakor, a^ok név­napjain, menyegzőkön, ke­resztelőkön. tevábbá György, Mihály, Márton., Katalin és Miklós napján, 'a rektor egy csapat jó hangú gyerekkel vo­nult föl, énekeltek, ő beszé­det mondott. A gratulációt pénzzel és természetbeni ado­mányokkal viszonozták. Ebé­det és a vacsorát a városházán kapott. (A város konyhája igen régi, a török időkben létesült, az itt keresztül vonuló muzul­mán csapatokat látta el, ne­hogy azok a lakosokon élős- ködjenek, zsaroljanak, erősza­koskodjanak. A konyha még a múlt században is működött.) Két sajt is járt a rektornak, valamint gomolya, két icce vaj, két icce méz. Temetéskor a prédikációs halottért egy má­riást, az énekszóra egy petá­kot, elegendő fűteni való fát és szalmát, végül pz egzámene- kért egy-egy tallért kapott. Az iskola a mai piacon ál­lott, ott, ahol most egy nagy fabódéban zöldséget és tejet árulnak. A középkorban építet­ték, számos növendéket kül­dött a bécsi és a krakkói egye­temre, kanonokok és rendfő­nökök kerültek ki közülök. A reformáció idején híres prédi­kátorok és rektorok, a katoli­kusok második korszakában egy történetíró és egy negy­venkilencben kivégzett hon­védtábornok járt benne gyer­mekkorában. A sort a tíz éve elhalt Kárpáti Aurél zárja be, aki még itt tanulta a betűvetést. A XVIII. ,század végén emeletet húztak reá és a jelen század elején bontották el. LOSONTZI ISTVÁN még ez ódon épületben lakott és taní­emelése balesetveszélyt jelent. A piacra járók azonban a ke­rítést több helyen letiporták, az egyik lakatot lefűrészel­ték. Áz egyik munkavezető ér­deklődésünkre elmondta, hogy nagy felelőtlenség az óvórend­szabályok semmibevétele, mert valamelyik állvány ledől­het, az átjárók elbukhat­nak a kifeszített vasköte­lekben. Az esetleges balesetért ők maguk a felelősek. A piacon, a helyszínen sok embert megkérdeztünk, s ar­ra jutottunk, hogy nem gon­doskodtak megfelelő bejáróról a piacra. Célszerű lenne hát, ha a Szalai iskola és a piac kerítése mellett átjáró utat alakítanának, melyet csak a torony felemelésének idejére zárnának le. Ez a szakembe­rek szerint legfeljebb egy na­pig tart. A víztorony felemeléséig azonban még sok munka van hátra. Ezptán lesz a tartály vízpróbája, s szigetelő és alu­míniumlemezekkel burkolják. A tartály felemelésére elő­reláthatólag októberben kerül sor. Az építkezés melletti házak lakóival a napokban tudatták a tanács ‘műszaki osztályán, hogy a torony felemelése előtt 3 nappal majd értesítik őket, s arra kérik valamennyiüket, hogy tekintettel a balesetve­szélyre, ez idő alatt ne tar­tózkodjanak otthon. Kopa László A Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társasá­ga tanácskozást rendezett a szabadszállási egyesült Lenin Tsz-ben, melyen részt vettek a konzervgyár szakemberei is. Először dr. Barka Miklós, a Kertészeti Kutató Intézet fő­osztályvezetője ismertette a helyrevetéses gépi konzerv- paprikafajta-jelölt termeszté­sének eddigi eredményeit. Mint elmondotta, ez évben 50 hektár területen termesztik ezt a nem csípős paprikát, helyre­vetéses módszerrel, a szabad- szállási termelőszövetkezetben például 23 hektáron. Ezután Molnár Vilmos, a termelőszö­vetkezet elnöke ismertette a. termelési módszerüket. A paprikát április 19-én vetet­ték el a szabad földbe 50 centiméteres sortávon. Rideon nevű vegyszeres gyomirtót alkalmaztak, s négy ízben ön­tözték a növényt. Termését augusztus 11-én kezdték szed­ni. Tavaly ez a paprika hek­táronként 225 mázsát termett. Dr. Zatykó Lajos, a Kerté­szeti Kutató Intézet munka­társa elmondta, hogy olyan fajtákat nemesítenek, amelyek ellenállnak a vírusoknak, e té­ren 2—3 év múlva várható eredmény. Ha megvalósítják a gépi betakarítást, egy hektár helyrevetéses paprika ter­mesztése, betakarítása és utó­lagos válogatása 200 munka­órát igényel, 200 mázsás hek­táronkénti termés esetén is. Janzsó József, a Mezőgép­fejlesztő Intézet osztályvezető főmérnöke a paprika gépi betakarításának kísérleti ered­ményeit ismertette. Dr. Konrád Zoltán SPORT igyekezetből példát mutattak A körösi férfi kézilabdások a Kinizsi-sporttelepen, az ifik Üllőn mérkőztek a bajnoki pontokért. AZ NB II-BEN: Nk. Kinizsi—Szentesi Kinizsi 29:11 (17:4). Nk: Szabó — Dér (4), Pod- horszki (5), D. Kovács F. (2), Varsányi G. (9), Bertalan (4), Vikartóczki (2); csere: Nagy A. (2), Zubány (1), Simon M., Szűcs. A hazaiak az első negyed­órában óriási akaraterővel küzdöttek minden labdamenet­nél. Védekezésben oroszlán­ként harcoltak, s villámgyors támadásokkal a 15. percben már 9:l-et mutatott az ered­ményjelző tábla. A kiesés miatt igen fontos mérkőzésen a továbbiakban szép, gyors, ötletes csapatjátékkal nőtt az előny. Szünet után az addigi nagy iramot a biztos vezetés tudatában kissé lefékezték a körösiek, akiknek ez az eddigi rekord különbségű győzelmük az NB II-ben. Az egész csapa­tot dicséret illet, de az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy a vendégek gyengén védekez­tek. AZ ÖSSZEVONT JÁRÁSI BAJNOKSÁGBAN: Szombaton érkezett a levél, hogy a visszalépett Nk. Kini­zsi II helyett új együttes kap­csolódik be az őszi fordulóba. A körösieknek gyorsan kellett összeszedniük játékosaikat és úgy utaztak ellenfelükhöz. Üllői KSK—Nk. Kinizsi ifi 24:10 (13:3). Az ügyesen bemutatkozó ül­lőiek zavarója meglepte a gyengén játszó kinizsis fiata­lokat. Góldobók: Fehér, Nagy J., Várkonyi (2—2), Szépe, Kiss L., Mészáros és Szőke II (1—1). A hétközben tervezett Nk. Kinizsi—Kiskunhalasi AC fel­nőtt és ifjúsági barátságos mérkőzésre a halasiak nem ér­keztek meg. Ehelyett a körösi felnőttek az ifikkel játszottak, ahol főleg a taktikai és tech­nikai elemeket gyakorolták. Az ifik időnként ügyeskedtek. A 3-ára ajánlott Ceglédi KÖZGÉP ifi—Nk. Kinizsi. ifi, férfi OIK-mérkőzés a körösiek 9-ére kérték elhalasztani. BENCSIK 4 KÖRREL MARADT EL AZ ARANYJELVÉNYTÖL A tervezettől elérőén, egy nap helyett három alatt bo­nyolították le a tormási lőté­ren az MHSZ Nk. Konzerv­gyári LK idei 3-as számú (mi­nősítő) sportlövőversenyét, 24 indulóval. A fegyverágankénti legjobbak a következő ver­senyzők voltak: Kisöbű sportpuska 60 m fekvő, felnőtt: Czeczon István 557 kör. Standard puska 60 m fekvő, női: Papp Teréz 560, junior: Bencsik János 581, if­júsági: Bartucz Mihály 533. Zárt irányzékú légpuska, ifjú­sági: Kiss Pál 40/345. Nyílt irányzékú légpuska, serdülő fiú: Radeczki Géza 40/363, ser­dülő leány: Miskey Ildikó 40/357. Sportpisztoly, felnőtt: Czeczon 60/468, junior: Ben- csik 60/462. Gyorstüzelő pisz­toly, felnőtt: Balogh József 60/506. SZERDAI MŰSOR Labdarúgás Kecskemét: KTE—Nk. Ki­nizsi barátságos mérkőzés. Teke Kocsér, 15.30: Volánbusz (Nk.) B—Ceglédi KÖZGÉP üzem; Cegléd: Bem SE B—Nk. Szabadság Tsz, megyei csapat­bajnoki mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Erkel. Magyar film. Előadá­sok kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÄNOMI ISKOLÁBAN Verseny a veszély kategóriá­ban. Csehszlovák film. Elő­adás kezdete: 7 órakor. k l Körösre hívták tanárnak. Ő volt az első rektor, akit az Al­földön állandó nevelőnek vá­lasztottak. Í769-ben vonult vissza a tanítástól. NYUGALMÁBAN írta a ko­runkban is nagyra értékelt Hármas Kis Tükröt, a magyar* iskolák legeredményesebb és legtovább használt tanköny­vét, mely három év híján száz esztendeig volt használatba!«. 1771-től évenként újra nyom­ták, legutoljára 1868-ban. Azért hármas könyv, mert az 588 oldalas mű első része bib­liai történeteket, egyháztörté­netet és kátét tartalmaz, a má­sodik Magyarország földrajzi és történeti fejezete, a harma­dik tükör Erdélyország föld­jét, polgári állapotát és rövid históriáját adja elő. A várme­gyéket külön-külön tárgyalja és mindegyiket verses előszó­val látja el. Pest megyét így vezeti be: „Ha fordulsz Pest, Pilis és Zsolt vármegyére,! Itt akadsz Pest, Buda, Vácz és Szent End­rére./ Margit, Nyulak — s Csepel híres szigetére,/ Hol épült Rácz-Keve, Árpád emlé­kére./ Itt van Czegléd, Abony, Kőrös, Kecskeméttel,/ Gazdag nagy városok vörös bor szü­rettel./ Kalocsa. Zsolt, Patai, Bicske Izsaszöggel,/ Mely büszkélkedik vitézek hírével.” LEÍRJA a megye nagyságát négyszögű mértföldekben, or- szágközépi fekvését, virágzó városait, s arra a végkövetkez­tetésre jut, hogy „minden me­gyék között az első helyet fog­lalja”. Hídvégi Lajos tott. Lakása volt benne és az egyetlen tanterem, a kisebb- nagyobb tanulókra. Ezek élet­kora hét és húsz esztendő közt váltakozott. Nem volt kötele­ző az iskolába járás, az csak másfél száz évvel későbben, 1868-ban vált törvénnyé. A tó- gátusok voltak a legmagasabb osztályban, felvételi vizsgát kellett tenniük és kézfogással engedelmességet fogadni az is­kola elöljáróinak. Hosszú, fe­kete tógát és övét viseltek, ti­los volt alatta rövid katona­ruhát hordani, piros csizmá­val, és nem tehettek a fejükbe kék vagy zöld színű nagy ka­lapot. A hosszú hajat tiltották az iskola törvényei, de a do­hányzást, eldugott helyeken megengedték azoknak, akiknek „egészségük fenntartásához szükséges volt.” Tankönyvei­ket Debrecenben nyomták, ugyanazokat, melyeket a híres kollégium megfelelő klasszisai­ban használtak. Losontzi rek- torsága alatt két tógátus diák­ja volt a ceglédi iskolának, ké­sőbb mind a ketten Debrecen­ben folytatták tanulmányaikat. Más években öten, hatan, tí­zen is voltak. Hányoki Losontzi István Szilasbalháson született, 1709- ben, a debreceni kollégiumba 1729 április 29-én iratkozott be, és mint nyolcadikos diák. jött Ceglédre. Az itt eltöltött év után az utrechti egyetemen fejezte be tanulmányait, dok­tori diplomát is szerzett. Ha­zajött és 1741-ben a szomszéd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents