Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

1975. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK XKísfav Középpontban az enyhülés A magyar békemozgalom munkaprogramja Csütörtökön az Országos Béketanács ügyvezető elnöik- , söge a Belgrad rakparti nép­frontszékházban ülést tartott. Értékelték a hazai békemoz­galomnak az első félévben végzett sokrétű munkáját, meghallgatták delegátusaink beszámolóit több nemzetközi tanácskozásról és kidolgozták a második félévre szóló mun­kaprogramot. Az ügyvezető elnökség — az Országos Bé- ketánács elnökségének javas­latára — dr. Sütő Gyulát megválasztotta az OBT titká­rává. Az ülésen megemlékeztek a hirosdmai atomtámadás — augusztus 6-i — 30. évfor­dulójáról. Megtárgyalták, mi­lyen új feladatai vannak a békemozgalomnak abban a mostani új szakaszban, amely a Helsinkiben sikeresen — a történelmi jelentőségű ok­mány aláírásával — zárult európai biztonsági értekez­let után kezdődött az enyhü­lésben. Előtérbe állították a dokumentum széles körű is- j mertetését. Rövidesen kidől-1 gozzák a magyar békemoz­galomnak az európai bizton­ság társadalmi erősítésével kapcsolatos programját. Eseményekben is bővelke­dik a békemozgalom munka­terve. Szeptemberben tudo­mányos konferenciát rendez­nek Budapesten Az ifjúság és a béke címmel. Ugyancsak szeptemberben megemlékez­nek a hazai katolikus papi békemozgálom kibontakozásá­nak negyedszázados évfor­dulójáról. Kiállítás nyílik a VDK megalakulásának szep­tember 2-i 30. évfordulója al­kalmából. Chilei szolidaritási nagygyűlés lesz az ősszel Komlón, ahol felállítják Pátzay Pálnak a meggyilkolt Allende elnökről készített szobrát. Chilei téma az is, hogy az Országos Béketanács elnöksége és a magyar ENSZ Társaság elnöksége az ENSZ- hez táviratot küldött, amely­ben — közvéleményünknek hangot adva — követeljük Luis Corváían és a bebör­tönzött többi chilei hazafi szabadon bocsátását. Fagazdasági műszaki napé a Dunakanyarban Hazánk egyik legrégibb mű­szaki-tudományos társadat mi szerve, a 109 évvel ezelőtt alakult Országos Erdészeti Egyesület csütörtökön tartot­ta vezetőségválasztó közgyű­lését. A tanácskozást a MA­HART . egyik Budapestről Visegrádra menő különhajó- ján rendezték, csaknem 800 résztvevővel. A közgyűlést dr. Madas András, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes, az egyesület el­nöke nyitotta meg, majd Ki­rály Pál főtitkár számolt be az elmúlt négy évben végzett munkáról. Elmondotta egye­bek között, hogy az erdőknek mind nagyobb szerepük lesz a dolgozók pihenési, kikap­csolódási lehetőségeinek meg­teremtésében. A közgyűlés résztvevői dél­után megtekintették Visegrád nevezetességeit. Pénteken ke­rült sor a fagazdasági mű­szaki napok bemutatóira, amelyen ismertetik a Pilisi Parkerdő Gazdaság termelé­si, környezetvédelmi és szo­ciális üdültetéssel kapcsola­tos tevékenységét. Ifjiígárdisták országos szemléje Szolnokon lisztavatás, látványos honvédelmi nap alkotmányunk ünnepén a fővárosban Főpróba, diplomaosztás Szentendrén — Dunakeszin, Gödöllőn gyakorolnak a repülők és az ejtőernyősök Augusztus 20-án, alkotmá- nyunK napján — amint a teg­napi tájékoztatón a magyar néphadsereg és az MHSZ kép­viselői elmondották — Buda­pesten az idén is megrendezik néphadseregünk új tisztjeinek nyilvános eskütételét, a Par­lament előtti--Duna-szak aszón pedig a látványos vízi- és lé- g Iparúdét. Az ünnepségeket, bemutatókat szokás szerint színpompás tűzijáték zárja. A honvédelmi nap, a tiszt­avatás az egész ország ün­nepe. A hadnagyi—főihadnagyi csillagok büszke viselői 19/1- ben kezdték tanulmányaikat a különböző főiskolákon, és négy észtendő alatt nemcsak a katonai ismereteket sajátí­tották el, tanári, üzemmérnö­ki, üzemgazdászi diplomát is nyertek. Amíg iskolaéveiket töltötték, korszerűsödött a ki­képzés, fejlődött a harci tech­nika, s így felkészültségük nem hagy kívánnivalót: taná­raik megalapozott véleménye szerint az új tisztek — kerül­jenek bármilyen beosztásba is — helyt fognak állni. A fiatal tisztek avatásán — amelyet 20-án, délelőtt 10 óra­kor rendeznek a Parlament előtti Kpssuth téren —, részt vesznek a hozzátartozók, a barátok, rolconok, ismerősök is. Látványos zászlófelvonás, ünnepélyes eskütétel, katonai díszfelvonulás — mindez fel- emelően, meggyőzően mutatja be néphadseregünk erejét, képzettségét. Ezt megelőző nap délután rendezik Szent­endrén, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolán a kinevezési és diplomaosztó ünnepséget. A résztvevők rövidesen megkez­dik a felkészülést. Az avatandó tisztek Szent­endrén gyakorolnak, s ugyanitt rendezik 18-án a tisztavatás főpróbáját is. A vízi- és légiparádé dél­előtt 11 órakor kezdődik a Parlament előtti Duna-szaka- szon. Sor kerül a már ismert női és férfi egyéni motoros műrepülő bemutatókra, majd a néphadsereg helikopterei, úszó harckocsijai, szállítójár­művei vonulnak el a Margit- híd és a Lánchíd között a ví­zen. Az ejtőernyősök bemuta­tója minden eddiginél na­gyobb szabásúinak ígérkezik: kilencvenen hajtanak végre csoportos ugrást. A bemutató főszereplői, a repülősök és az ejtőernyősök Dunakeszin és , Gödöllőn készülnek fel. Az alkotmány napi ünnep­ségekhez kapcsolódva, augusz­tus 14. és 20. között rendezik meg a fennállásának 900. év­fordulóját ünneplő Szolnokon a 6. országos Ifjú Gárda-szem­lét. Mintegy harmincezer ifjúgárdista képviseletében a megyék­ből a Tisza-parti városba jönnek a fiatalok. Versenyeket rendeznek ré­szükre úszásban, lövészetben, fegyveres válófutásiban. Meg­látogatják a megye üzemeit, termelőszövetkezeteit, s ta­nácskoznak az Ifjú Gárdában folyó hazafias és honvédelmi nevelés feladatairól. Az augusztus 20-i hagyomá­nyos honvédelmi napnak az egész ország résztvevője lesz, hiszen azok, akik nem lesznek személyesen a fővárosban, a televízióban láthatják nem­csak a vízi- és légiparádé, ha­nem az ünnepélyes tisztava­tás, az országos Ifjú Gárda­szemle eseményeit ia Jól haladnak az előkészületek az ' »• i • • '1» Csütörtökön a kiállítás elő­készületeiről tárgyalt az or­szágos mezőgazdasági és élel­miszeripari kiállítás és vásár főbizottsága. Lezárult a kiállí­tók jelentkezése. A nagy ér­deklődésit mutatja, hogy a ki­állításra önálló kiállítóiként 88 belföldi és 27 külföldi válla­lat, üzem és gazdaság jelent­kezett. A hazai mezőgazdasági üze­mek fő részvételi formája az eredménybemutató, amelyen nemcsak a termelésben elért kiváló eredményeket tárják a látogatók elé, hanem azokat a jó módszereket is, amelyekkel az eredményeket elérték, ösz- szesen 624 mezőgazdasági üzem és intézmény 3 ezer 243 eredménnyel szerepel a bemu­tatókon. A bemutatásra kerü­lő teljesítmények és eredmé­nyek jóval meghaladják az országos átlagokat. A kiállításnak az is célja, hogy az elterjesztésre java­solt módszereket és a szerve­zési megoldásokat üzemi kö­rülmények között, tapasztalat- csere jellegű bemutatókon is­mertesse meg a szakemberek­kel. Az ilyen bemutatók iránt is nagy az érdeklődés, több mint 21 ezer szakember jelen­tette be részvételi szándékát. A bemutató üzemekben terv­szerűen folynak az előkészüle­tek. A kiállítás területén a be­mutatók elhelyezésére szolgá­ló pavilonok, istállóépületek és a szabadtéri épületek mű­szaki kivitelezési munkái jó ütemben haladnak. Készülnek a tankönyvek A 180 millió forintos beru­házással épülő Dabasi Nyom­da ez év végére készül el tel­jesen. A közelmúltban meg­kezdődött a munka az új, 3800 négyzetméter alapterületű csarnokban, ahol különböző NDK, NSZK, svájci, csehszlo­vák és lengyel gépeket állí­tottak munkába. A Dabasi Nyomdának az Idén 1500 ton­na tankönyv és főiskolai jegy­zet az előállítási terve. Az új nagycsarnok gépeinek mun­kába állásával megváltozott az üzem profilja. Eddig csak főiskolai jegyzeteket és tan­könyveket állított elő, jövőre pedig már a magyar könyvek 10 százalékát a Dabasi Nyom­dában állítják elő. Befejezés előtt áll a szociá­lis és irodaépület építése. Itt 350 adagos konyha, 300 sze­mélyes étterem, 400 személyes öltöző és üzemi körzeti orvosi rendelő is létesül. A képen a svéd gyártmányú ofszet rotációs gépen megkez­dődött a tankönyvelőállítás. Jelenleg a dolgozók szakkö­zépiskolájának III. osztályos fizikakönyvét nyomják. „A fonószakma háromműszakos... rr Új gépek — további gondok Két vélemény: „Szerintem a legnehezebb a délutáni műszak, amikor az ember odahaza már letudott egy műszakot, ellátta a csalá­dot, és kilógó nyelvvel jön be.” (44 éves, negyedszázados törzsgárdatagsággal rendel­kező fonónő.) „A fonószakma eredetileg 3 műszakos. Ma ilyen munka- beosztást nődolgozó nehezen vállal. A gyerekesek különö­sen. Kénytelenek vagyunk a felvételkor hozzájárulni, hogy egy műszakot vállaljanak, ha azt akarjuk, hogy_ egyáltalán jöjjenek. így azután nagyon változatos a kép. Van, aki csak délelőtt dolgozik. Mások a délelőtti és az éjszakai mű­szakot vállalják, mert így dél­után mindenképpen találkoz­hatnak a családdal, és az éj­szakáért pótlék is jár. A dél- utános műszakra jelenleg sem­milyen anyagi ösztönzés nin­csen. Ezért is van az, hogy 3 műszakban általában már csak a régiek dolgoznak.” (Egy üzemvezető) Hatvanon elmentek Az elmúlt évek során a fo­nó- és szövőipar rekonstruk­ciója sok változást hozott a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárában is. Nagy értékű, a korábbiaknál lényegesen na­gyobb termelékenységű gépek jelentek meg az üzemekben. Az új berendezések, bár a fi­zikai megterhelést enyhítették, az itt dolgozók munkáját nem csökkentették, hiszen a na­gyobb termelékenységet ered­ményező beruházások után a feladatok is megnövekedtek. Nem csökkent a gyár vezetői­nek gondja sem. Az új gépek is csak 3 mű­szakban használhatók ki gaz­daságosan. A gazdaságosság, a befektetett érték megtérülése pedig döntő fontosságú. Hi­szen a fonoda, az előfonoda és a festöde rekonstrukciójára csak 1974-ben mintegy 74 mil­lió forintot költöttek. — A 600 fős, 70 százalék­ban. nőd munkásállományból az elmúlt félév során csak­nem hatvanan mentek el — mondja dr. Takács Eva, a gyár igazgatója —, s a gyá­rat érzékenyen érintik a tár­sadalom, meg a dolgozók szempontjából igen humánus szociális intézkedések is. So­kan élnek a nyugdíjkorhatár­kedvezménnyel. Ha elmennek, helyükbe nehezen kapunk újakat, hiszen a fiatalokat ma még nem ösztönzi, hogy an­nak idején korábban mehet­nének nyugdíjba. Jelenleg 82 dolgozónk van gyermekgondo­zási segélyen. A közeljövőben várhatóan 100-ra emelkedik a szám. Az ő helyettesítésük is nehéz. Könnyebb a munka A finomelőfonó, vagy ahogy itt nevezik, merinóüzemben nemrégiben állítottak fel új, francia gépeket. Itt három műszakban dolgoznak a bri­gádok, s az új gépektől való kezdeti idegenkedés is meg­szűnt. Póta Lászlóné, a Petőfi ezüstkoszorús szocialista bri­gád vezetője így beszél mun­kájukról: — Mikor ide, az új gépekre tettek bennünket, Koppány György felvétele folyton ki akartunk lépni. Mert féltünk az újtól. De most már megszerettük, s be­vallhatom, hogy könnyebb is itt a munka, mint a régieken. Igaz, 3 műszak van, de én már 25 éve ezt csinálom. De az is igaz, ha azt mondanák, aki 25 évet 3 műszakban dol­gozott, az 40 évesen; nyugdíjba mehet, azt sem tartanám igaz­ságtalannak. Persze, a mos­tani kedvezmény is sokat je­lent. így még körülbelül 4 évem van, nagyon várom, mert azért kifárad az ember. „Tudja, ha nem szeretném ezt a munkát, már rég itt­hagytam volna.” Ezekkel a szavakkal búcsúzott a Petőfi brigád vezetője. S nagyon sokan éreznek így. A 3 műszak rendszerte­lensége, a monoton kattogás, s a szinte szusszanást is alig engedő gépek között mégis szeretettel végzik munkájukat. S örömmel nézik a gép és a saját munkájuk közös ered­ményeként előtekergőző kü­lönböző színű, finomságú vég­telen fonalkígyókat. De oda­haza, az évek múltával, mind jobban előveszi őket a fáradt­ság. Ezért vállalják nehezen az ösztönző nyugdíjpótlék el­lenére is a nyugdíjba menők a további munkát. ' Milyen a hazai életforma? A merinó-előfonóban az új gépek üzembe állításával 3600 kilóról 4500 kilóra emelkedett a teljesítmény, s ezzel nem­csak a gyár részére szükséges mennyiséget állítják elő, de a vállalat más gyárainak is szál­lítanak. Itt a 3 műszakos ki­használtság megoldott. Hogy a gépek teljes hatásfokát még­sem tudják elérni, annak okát többek között a piaci igények változásában találhatjuk. Ma­napság elsősorban kis tételű megrendelések érkeznek, és a gépek csak nagyobb sorozat esetén érik el az optimális ha­tásfokot. Ezenkívül mindin­kább növekszik a kereslet a durva fonalak iránt, amit a régi gépekkel felszerelt che- viot-előfonó készít. Mint azt Puskás Bálint, az előfonoda üzemvezetője elmondta, a cheviot-előfonóban dolgozók nemigen vállalják a három műszakot. Hiába az előnyök fölsorolása: 3 műszakban 41,5 óra a heti átlag munkaidő, a csak délelőttösök 44 órájával szemben, 30 százalék az éjsza­kai pótlék, plusz egy fizetett szombat éjszaka. Talán, ha si­kerül megoldanunk a délutá- nos műszak ösztönzését is, az segíteni fog — mondják a gyár vezetői. — Foglalkozunk ezzel. De sajnos, a hazai élet­formát nem tudjuk megvál­toztatni. Hiszen nemcsak a család miatt ragaszkodnak a szabad délutánhoz, hanem azért is, mert az üzletek és a különböző kulturális szolgál­tatások, mint például a tele­vízió is, ekkor nyújtják a leg­többet. Azt, hogy a családi élet nem feltétlenül látja kárát a három műszaknak, Fegyver Antalné, a fonoda dolgozója így bizonygatja: — Két kislányom van, 11 és 5 évesek. A kisebbik még a gyári óvodába jár. Mióta 3 műszakban vagyak, talán még ■anyásabb, amikor találkozunk. Egy éve dolgozom itt az új svájci gépen. Ügy megszeret­tem ezt a munkát, hogy a 3 műszak ellenére sem mennék el innen. Igaz, édesanyám so­kat segít a család ellátásában. Délelőtt is állnak gépek A gyár üzemei közül legne­hezebb a helyzet a cémázó- ban. Itt a legtöbb a csak egy műszakot vállaló dolgozó, s általában itt hiányzik a leg­több munkáskéz. Elekes Péter üzemvezető tájékoztatása sze­rint már számos gépet át is szállítottak innen a társgyá­rakhoz, mert nem volt, aki dolgozzon rajtuk. De még így is, ottjártamkor számos gép pihent a délelőtti műszakban is. Mivel a legújabb gépekre azért mindig jut ember, ezek I kihasználtsága 3 műszakban! ha nem is arányos elosztás­ban, de 80—90 százalékos. Az egyik gépsor mellett sző- Ke tiataiasszony, tjerfozo üan- ctörne cernazo figyeli a sok száz szálat. — Három éve dol­gozom itt. Egy műszakban — monaja. — nogy miért? A terjemmel alber.etben lakunk o..5tárcsán. Van egy ötéves kis­lányunk. Bár nagy segítség a gyári ovoda, de 3 műszak mel- . lett nem lenne kire hagynom. En vállalnám a három műsza­kot, mert építkezünk. Most 2100-at keresek, úgy 2400-at kapnék. Nekem megérné. De megvárom, míg a gyerek isko­lás lesz. Néhány géppel odébb talá­lom Varga uergelynét, aki már 1961 óta nárom műszakban dol­gozik: — En azt mondom, aki­nek váltóműszakos a férje, mint nekem, és gyerekei van­nak, annak előnyös a 3 mű­szak. Így mindig volt otthon valaki a gyerekekkel. Most már nagyok, de megszoktam ezt az időbeosztást. Jól jön a pénz is. Van, aki azt mondja, a 3 műszak a családi élet ro­vására megy. Hát nézze! Sze­rintem csak az rontja esi az ember családi életét, amivel el akarja rontani. Persze az hiz- tos, hogy fárasztóbb így. Azért is nem vállalják itt sokan, mert erre a munkakörre nem jár a korkedvezmény. A világos csarnok másik fe­lében csend van. A munkaidő­ben álló gép csaknem olyan szomorú látvány, mint a be­teg ember. — Már sok mindent megpró­báltunk — mondja az igazga­tónő. — Fölkerestük a gyer­mekgondozási segélyen levő kismamáikat, jöjjenek minél előbb vissza. Minden kicsit el tudunk helyezni a bölcsődében, óvodában. Huszonnégyből csak hét vállalta, hogy előbb visz- szajön. Megpróbáltunk saját autóbuszon messzebbről hozni dolgozókat, de lassan lemor­zsolódtak. Voltunk iskoláknál, hirdettünk plakátokon is, szer­veztünk gyárlátogatást, sajnos, nem sok eredménnyel. Né­mely időszakban a felvett dol­gozók száma alig; teszi ki a ki­lépők egyharmadát. Nem is nagyon lehet csodálni. Nem­régiben például 20—30 fő ment el a takarítóvállalathoz, ahol egy műszakban a 4000 forin­tot is megkeresik. Építenek a dolgozók véleményére — Ilyen helyzetben mit tudnak tenni? — Azt mindenképpen biz­tosítjuk, hogy az új, drága gé­pek 3 műszakban, a lehető leg­jobban ki legyenek használva. Emellett, a. fenti intézkedésen túl, az egyes munkák jobb szervezésével, belső munka­erő-átcsoportosításokkal se­gítjük a legnehezebb helyzet­ben levő munkahelyeket. A kiegészítő, kisegítő tevékeny­ségek gépesítésével az így föl­szabaduló dolgozókat is szeret­nénk közvetlen termelőmun­kára beállítani — sorol­ják a terveket. Az itt dolgozók túlnyomó többségére valóban építeni le­het. S ez annak köszönhető, hogy valamennyien maguké­nak érzik a gyárat. Mint Fa­bók János, a gyár párttitkára mondta: — Nálunk1 a ve­zetődi nem az irodából irá­nyítják a termelést. Rendsze­rint kint tartózkodnak az em­berek között, meghallgatják gondjaikat, véleményüket. Ez a demokratikus légkör csök­kenti a feszültségeket. Most július-augusztus során terme­lési tanácskozásokat tartunk a gyár minden területén. Eze­ken is elsősorban a dolgozók javaslatait, a közösség ügyét segítő hozzászólásait hallottuk és várjuk. Mert jól tudjuk, hogy terveink megvalósításá­hoz kívülről nem igen szá­míthatunk segítségre. Fel­adatainkat a nehézségek ellenére a belső erők össze­fogásával, tartalékaink föltá­rásával kell megoldanunk. Lakatos Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents