Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
a Termékbemutatónk Szolnok város fennállásának 900. jubileuma alkalmából augusztus elseje és tizediké között ipari és kereskedelmi kiállítást rendeznek a közeli, alföldi nagyvárosban. A kiállításon a Nagykőrösi Konzervgyár is bemutatja termékeit, köztük azokat, amelyek a korszerű táplálkozást segítik, és sokat könnyítenek a háziasszonyok gondján. Korszerű üzlet A Cegléd és Környéke Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat nagykőrösi édességboltját nemrégiben átalakították, s a bolt hétfőtől ismét fogadja vásárlóit. A korszerűsítéskor megnövelték az eladóteret, új raktárhelyiséget alakítottak ki, s az eddig is népszerű üzlet polcain még több édességet, finomságot kínálnak. Űj kávédarálókat is felszereltek a vásárlóknak, s presszógépet is kapott a bolt. T mttóm □L A PESTME&YEI HÍRLAP külön kiadása' XIX ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 6., SZERDA Kismamák, csecsemők, házasulandók Egészséget védő jó tanácsok Nagykőrösön 1973-ban 409, tavaly 504 gyermek született. Az idei első félévben pedig 259 újszülött jött a világra városunkban. Egészséges fejlődésükre egészen az iskolásévek elejéig az Anya- és Csecsemővédő Intézet dolgozói vigyáznak. Tóth Katalin vezető védőnő éopen új munkatársával ismerteti az intézet munkáját. — Nagy öröm, hogy ismét gyarapodott a védőnők száma. Negyedmillió forintos forgalom az első napon Megkezdődött a nyári vásár A ruházati és cipőboltokban hétfőn országszerte megkezdődött a minden évben szokásos nyári idény végi vásár, és augusztus 16-ig tart. Az üzletek nagy áruválasztékkal várják a vevőket, 20— 30—40 százalékos árengedménnyel. A üzletek egész nap tele voltak vásárlókkal. A nagy forgalomban a boltvezetőkkel nemigen tudtunk szót váltani, de a rengeteg vevő, és a kirakati árcédulák sok mindenről tanúskodtak. Az ÁFÉSZ-áruházban pélSPORT A JUBILEUMI ODOT-ON Miskolcon került sor a jubileumi, X. országjáró diákok országos találkozójára, az ODOT-ra. A középiskolás fiatalok a megyei és az országjáró diákok budapesti köre leg jobbjaiként vehetnek részt az ODOT-on. A Pest megyei küldöttség 140 fős volt. Nagykőrösről Szentgyörgyi Gergely szakoktató vezetésével a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola három fiatalja: Fülöp János, Varga Edit és Mezei Rózsa vett részt az egyhetes diákturisztikai találkozón. Egyikük sem körösi származású. A többi között tájékozódási futóverseny, városismeretitörténeti vetélkedő (ebben Pest megye a 12. lett), honvédelmi rajverseny, természetjáró akadályverseny is szerepelt a programban. Egy nap a Pest megyeiek — így a körösiek is — meglátogatták Leninvárost, ahol a szocialista város nagyméretű' beruházásaival ismerkedtek és ajándékokat is kaptak. Egy nap szabad program volt, amikor a jó időben á legtöbben strandoltak. Háromszor eső ft» volt, de a nagy területű tábor területén napos helyre mentek akkor a diákok. A túrázás érdekessége volt, hogy főzési versennyel kötötték egybe. A tájékozódási futóversenyben 12 kategóriában 1300-an indultak, a körösi Fülöp a csoportjában a középmezőnyben végzett. A hajrában voltak különböző sportágakban az egyhetes ODOT- , versenyek döntői, amellyel kapcsolatban a táborvezetés nem tartotta szerencsésnek az izgalmas csatákat, merj nem a tömegsport jelleg domborodott ki. Jól sikerült a jubileumi ODOT, amely 1936. július 11-i rajtja óta már tízezreket átfogó országos mozgalommá terebélyesedett; jól szolgálja az ifjúság szabad idejének hasznos eltöltését, a turizmust, a sportot, a honvédelmet és a szórakozást. Kellemes emlékekkel tértek haza a résztvevő körösi fiatalok is. A férfi asztalitenisz NB II Szabados csoportjának tavaszi végeredménye: 1. Bp. MEZÖGÉP 2. Ferencvárosi 9 8 1 — 104-40 17 VSJS 3. Tipográfia 9 8 — 1 89-35 14 (Bp.) 4. Sz-egedi 9 7 — 2 49-30 14 Spartacus 9 5. Mezőtúri Mező" 4 1 azd. 4 69-75 9 Főisk. 6. Kecskeméti 9 3 1 5 74-70 7 Spartacus 7. Békéscsabai 9 3 1 5 66-73 7 Konzervgyár 8. Szegedi 9 3 1 5 59-85 7 Volán 9. Szolnoki 9 2 1 6 64-80 5 MÁV 10. Nagykőrösi 9 2 — 7 53-91 4 Kinizsi Az ősszel 9 12 néhány 6 50-94 4 játékos szorgalmasabb edzéslátogatásával és a tavaszinál több szerencsével előbbre kell kerülni a kieséssel fenyegető tizedik helyről. SZERDAI MŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 .óra: Gépjavító Szövetkezet—Városgazdálkodás, 1-es Volán— Konzervgyár, városi KISZ- es. kispályás, bajnoki mérkőzés. S. Z. Ismét becsülik a régi tudást Az utóbbi években nemigen építettek Nagykőrösön vályogból házat, az idén azonban, főleg a tanyavilágban, tégla alapozású, kis vályogházak is épültek. A szakemberek szerint most nemcsak azért építenek vályogházakat, mert az idén kevesebb lett a tégla, hanem azért is, mert az idősebb emberek ragaszkodnak a vá- lvoghoz —r mondván — télen melegebb, s nyáron hűvösebb, mint a téglaépület. Igv űira növekedett a vályog becsülete, nemcsak Nagykőrösön, hanem környékén is. Kocséron például az egyik eltsz is vettet vályogot adásra. Nagykőrösön a régi vályogvetőkön kívül mások is foglalkoznak ezzel. A napokban a Csónakázó-tó környékén találkoztam Mészáros Ferenc fuvarossal, aki elmondotta, hogy szabad idejében családja segítségével vályogot is vet. — Gyerekkoromban saját építkezésünkhöz megtanuljam vályogot vetni — mondotta. — Most elővettem a tudományt. Nem árt egy kis mellékkereset. Az agyagföldből készült jó vályog keresett, eo-i-egy darabjáért színesen megadnak 50—r0 fillért is. K. L. dául az 1315 forintos férfiöltönyt 788 forintért, a 237 forintos női ruhát 165 forintért kínálják. A lakástextil- és méteráruboltban a 318 forintos szövetet 190 forintért, a 253 forintosat 151 forintért kínálják, a készruhaboltban az 1090 forintos férfiruha most 763, a 161 forintos női ruha pedig 112 forint. A cipőboltban a 310 forintos nyári férficipő 217, a 215 forintos női szandál 15Ü forint, a gyermekruhaboltban a 118 forintos gyermekpulóver 82 forint. Hasonlóan olcsóbbak a vásáron kínált áruk a Rákóczi úti kis divatáruboltban is. A nyári vásár első napjának estéjén találkoztunk Németh Ambrussal, a szövetkezeti áruház vezetőjével, aki elmondotta, hogy a vásárra Nagykőrösön is nagy készleteket gyűjtöttek. Az első nap nagyobb volt az érdeklődés, mint tavaly ilyenkor, növekedett a bevétel is. Az áruházban az első napon csaknem negyedmillió forintot árultak. (Kopa) Mit látunk ma a moziban? Enyém, tied — kié? Színes, szinkronizált, olasz—froncia— spanyol fllmvígjáték. Kísérőműsor: Magyar híradó. Az előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi (a bánomi iskolában): Sötét Torino. Olasz film. Az előadás kezdete: fél 8-kdr. | Jelenleg 9 védőnői körzetben dolgozunk, de egy állás még I mindig betöltetlen. Pedig a I csecsemők száma évről évre nő, s így mind több lesz a munkánk is. A terhes nők számára tar- . tott szaktanácsadás napi négy órája alatt a várandós asz- szonyok rendszeresen felkeresik az Anya- és Nővédelmi Tanácsadót, amely a szülőotthon udvarában kapott új helyén kényelmes körülmények között fogadja őket. Ott tartják a házasság előtt kötelező tanácsadást is. Az Encsi u. 2. alatt a csecsemő gondozásához adnak hasznos tanácsokat a kismamáknak. Ott minden körzeti gyermekorvos heti 2 órában látja el intelmekkel az édesanyákat. Máskor meg a külterületen lakó kismamák kereshetik fel a tanácsadót. Sajnos, ez a helyiség nem felel meg a korszerű követelményeknek? de már tervbe vették a tanácsadó bővítését, korszerűsítését. — Munkánk során rügyön sok emberrel foglalkozunk. A terhes anyákat havonta látogatjuk, s ha veszélyeztetett terhesek, gyakrabban keressük fel őket. A kisbaba születését követő tíz napon belül otthonában felkeressük, hogy tanácsainkkal segítségére legyünk a kismamának. Hathetes koráig hetente meglátogatjuk őket, ezután egyéves korig havonta megnézzük a kisbabákat. Jelenleg több mint félezer terhes nő gondozását látjuk el. — Egyéves koruk után sem veszítjük szem elől a gyermekeket, mert hiszen a bölcsődék, óvodák, valamint az általános iskolák védőnői teendőit is ellátjuk. — Sok a munkánk, szeretettel és igyekezettel dolgozunk. Szó van róla, hogy eggyel növelik a gyermekorvosi körzetek számát, s így tízre növekszik a védőnői körzetek száma is. Erre különösen azért van szükség, mert mind több az újszülött, s ellátásukról még jobban, még körültekintőbben kívánunk gondoskodni. Telik a magtár Naponta 8—10 vagon gabona érkezik a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nagykőrösi raktárába. Képünkön: a Dózsa Tsz földjein aratott kenyérgabonát rakják ki a kocsiból, A páti “Tóth Sándor felvétele. MUNKÁSVÉDELMI VETÉLKEDŐ Nagykőrösi siker a megyei döntőn Nemrégiben rendezték meg Százhalombattán a hazánk fel- szabadulásának , 30., és a Szakszervezeti Munkásvédelmi Felügyelőség megalakulásának negyedszázadik évfordulója alkalmából meghirdetett országos munkásvédelmi vetélkedő megyei döntőjét. Ezen az elődöntők során elért eredményeik alapján a Nagykőrösi Konzervgyár csapata is indult. Tagjai munkás- védelmi ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukról adtak számot. A megyei döntőn részt vevő kilenc csapat versenye igen szoros volt, a vetélkedő végül is nagykőrösi sikert hozott: a konzervgyár csapata szerezte meg az első helyet és elnyerte a 6 ezer forintos díjat. A csapat tagjai, Görbe Ferenc, Kósa Jó- zsefné, Susán Géza és Szigetvári János szeptemberben a munkásvédelmi vetélkedő országos döntőjén képviseli majd megyénket. Hónapok alatt — néhány gramm Az apró öltésekkel varrt, leheletfinom halasi csipke eddig angol és francia cérnából készült, amelyet még Marko- vits Mária, a csipkeművészet megalapítója szerzett be fél évszázaddal ezelőtt. A vékony, különleges fényű cérna Elfogyott, s pótlására az Újpesti Cérnagyár vállalkozott. Az eredetiséget megőrizve, továbbra is növényi eredetű alapanyagokból állították elő a halasi / csipkéhez szükséges varrócérnát. A hajszálvékony lencérnából évente mindösz- sze egy kilogrammra van szükségük a csipkevarróknak. A pillekönnyű csipkék sok munkával és kevés alapanyagból készülnek. Egy-egy terítő varrása heteket, hónapokat vesz igénybe és súlya alig néhány gramm. VÍZVEZETÉKET FEKTETNEK a Szabadság téren. Ehhez nyugatról keleti irányba egy méter széles és 2,4 méter mély árkot ástak. Egész hosszában értékes látnivaló tűnik a kíváncsi ember szemébe. Az árok oldalán foltok, sávok látszanak, emberi munka nyomai. A foltok gödrök, vermek metszetei. A szemetesgödrökben szarvas- marha-, sertés- és birkacsontok, valamint edénytöredékek találhatók. Egykori házak alapjait szürkés agyagsávok jelzik. A vastag, kormos rétegek égések emlékei. Legszembetűnőbbek a körte alakú vermek metszetei, melyeket használat után fekete, vagy hamus földdel töltöttek meg. Az egyik veremben nagy mennyiségű kölest találtak, a kölesréteg felett pedig tíz-tizenöt centiméter vastag tapasztást vágtak át. A kölesszemek épek, csupán megbarnították őket az évszázadok. Eddig kilenc verem földdel kitöltött üregét metszették át a csatornázók. Tüzetes vizsgálatukkor kiderült, hogy a vermek alján látszó fekete réteg nem más, mint eikorhadt, elszenesedett kö- iesmaradvány. Vajon hány verem rejlik a földben, ha a szűkén egy méter széles árok is kilencet metszett át? Miért éppen kölest tároltak ezekben a vermekben? A válasz: ez volt a köznép fő tápláléka. Jó esztendőben kétszer is arathatták. Bő termést hozott, s ma is él a szólásmondás, hogy „fizet, mint a köles’’. Kölesből készült a leves, a kása. Nemrégen a juhhúsos kása még rangos szüreti eledelnek számított. Sütöttek kölesből lepényt, vele töltötték a Üzennek a századok Kölesvermek hurkát és a kisgömböcöt. A kiscsirke is kölesen tanulta régen az evést. A puszták pásztora fordított kását csinált, mielőtt szalonnával jól alápirította. A rizs és a burgonya elterjedése szorította ki a nép asztaláról. FELVETŐDIK A KÉRDÉS: milyen öregek ezek a vermek? Nagyon régen ásták őket. Talán még a török hódoltság idején. Az is indokolja ezt a feltevést, hogy a vermek lejárói hiányzanak, s a tanácsháza előtti szakaszon épületet is emeltek föléjük. Itt állott egykor a tisztiház. Az állandó hadsereg megszervezése (1715) után Nagykőrösre is érkezett minden esztendőben téli szállásra egy-egy lovasszázad és lovasosztály. Tisztjeinek szolgált ez az épület lakóhelyül. Kvártélyház néven említik a hajdani dokumentumok. A város építtette 1723-ban, a karbantartásáról is neki kellett gondoskodni. Kié lehetett a köles, melyet nyilván- . valóan a már akkor is köztérnek számító helyre vermeltek el? önként kínálkozik a felelet: a lakosságtól gyűjtötték össze, s a városé volt, hogy ab-- ból a jövő-menő hadinépet elláthassa. Budára is kellett vinni belőle a pasa parancsára. Jöttek a végváriak, az erdélyi hajdúk a bácskai rácok, és ők sem akartak innen elmenni éhesen, üres tarisznyákkal. Ilyen bizonytalan időkben a gabonaféle legbiztosabb helyen a vermekben volt. Feltételezhetjük azt is, hogy az 1603-i, az 1706-i, 1707-i kitelepítés idején a menekülők nem vihették el magukkal, hanem itthon hagyták elvermelve. Ám a felbontatlanul maradt kölesveremre a visz- szatéréskor nem találtak rá. A vermeket abban az időben még nem bélelték kővel, téglával, mint a XVIII. században. Egy-egy veremben négy-öt mázsa gabona fért el. Az oldalukat kiszalmázták, és úgy öntötték bele a gabonát. A vermek száját is szalmával tömték be, és csak azután földelték be. Két veremben nagy köveket találtak: velük jelölték meg a vermeket. NEHÉZ IDŐK beszédes tanúi ezek az üregek. Nem csupán a nagykőrösi emberek ástak ilyet, országszerte vermelték a gabonát, élelmet. A többiek azonban kisebbek voltak, mint amilyeneknek most nyomára bukkantunk. A mai gabonatárolók toronymagasságú betonhengerek. Hosszú idő telt el. míg az ember a kenyérnek valót nem a főidbe, hanem ezekbe a hatalmas tartályokba helyezte el. őseink, ha látnák a magas beton tárolókat, ugyanúgy megcsodálnák, mint mi az elsze nesedett kölessel teli vermeket. , Dr. Balanyi Béla
