Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-06 / 183. szám

I

Nehéz év a PEVDI-nél

Több mint 5 millió megtakarításból

A megszokott teljesítményadatokkal -az idén nem dicsekedhet a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat, mivel a világgazdasági helyzet kedvezőtlen hatását egész gazdálkodásuk megérezte. A féléves mérleg szerény eredményeket közöl: 280 millió forintos árbevételükhöz mérten,

40,6 millió forint nyereséget produkált a vállalat, valamivel kevesebbet a tavalyinál.

A termelés, valamint a vállalati hatékonyság növelését

akadályozták a tőkés és belföldi nyersanyagok áremelkedései, melyeket nem gyű- rűztethetnek tovább a termelői árakba. Az anyagellátási'gondokon kívül a létszámcsökkenés is próbára tette hat gyáregységük közül a szentendrei írószer-, a gyömrői vegyipari és a kistarcsai bőrdíszmű üzemeiket.

Sorra véve a gyárakat megállapítható, hogy a fonalfeldolgozó, és kötőágazat kivételével valaA rend

L

ehet-e üzemi, munkahelyi demokráciáról beszélni ott, lehet-e jó munkahelyi légkört, elvárni olyan területen, ahol nincs rend, ahol a legalapvetőbb tevékenységet is akadályozza a szervezetlenség, a kapkodás, ahol az egymást keresztező utasításokon mindenki nevet? Hallgatósága nagy egyetértése közepette fogalmazta meg e kérdést a megyei pártbizottság első titkára, s felelt rá azonnal: ilyen helyen a szavak elveszítik értéküket, csupán emlegetett, de ismeretlen fogalommá válik a fegyelem, s persze, nemcsak 'a munkások, sőt, elsősorban nem az ő fegyelmük, hanem az irányítóké, a vezetőké. A munkások laza, vagy semmilyen munkafegyelme ugyanis már csak következmény, annak tükre, hogy a vezetés képtelen megfelelni a feladatának, nem látja el alapvető kötelmeit.

Rendkívül fontos gondolatsor ez! Főként' azért, mert a párt XI. kongsresz- szusa határozata nyomán kétségtelenül a korábbinál is nagyobb figyelmet kapnak a munkahelyi' légkör, az üzemi demokrácia kérdései, de korántsem valamennyi termelői kollektívában úgy, hogy vizsgálnák ennek feltételeit. Holott a jó munkahelyi légkör, a demokratizmus kínálta jogok és kötelességek gya-ko- rolhatóságának alapja a rend, a 'szervezettség, az, hogy mindenki tudja, mi a kötelessége, mit várnak el tőle, miért jelel, milyen jogai vannak. Helyes felismerést tükrözött például a Váci Kötöttárugyár kommunistáinak állásfoglalása, amikor megállapította: ahhoz, hogy a demokratizmus erősödjön, elsősorban a gépeknél. szalagoknál tevékenykedők munkáját kell jobban megszervezni, útját állni a középirányítás kapkodásának, az ismétlődő, de korántsem szükségszerű váratlan átállásoknak. És javítani szükséges az anyag- ellátást, mert olykor egyszerű húzózárak hiánya bénítja a folyamatos termelést, ami érthetően kihat a munkások fegyelmére, a légkörre.

B

átran levonhatjuk ebből az egyetlen esetből is a következtetést: ahol őszintén akarják a jó légkört, a demokratizmus táplálta tettrekészsé- get, ott elsősorban annak önkritikus vizsgálatával kezdik ezt, hogy a vezetés milyen jeltételeket teremtett a munkához, mint a légkör, a demokratizmus tárgyához, középponti kérdéséhez. E tény tiszteletének, mindennapi szem előtt tartásának döntő része volt abban, hogy a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában éveken át tartó holtpontról sikerült kimozdulni — igaz, új vezetés segítségével —, s most mér szilárddá tenni azt a gyakorlatot, amelyben

egyeznek szavak és tettek.

A diósdi példa azért is fiaveimet érdemel, mert itt évtizeden át zavartalanul dolgozó gyárban következett be átmeneti visszaesés, majd úibóli felemelkedés. Azaz kimutathatóan kapcsolódnak ezek az időszakok a vezetés egy-egy meghatározott csoportjához, s bár korántsem csak ez hatott a gyárra — lényeges súllyal külső tényezők is —, igazolta: a rend, a fegyelem, a céltudatosság elengedhetetlen eleme a jó légkörnek, annak, hogy az emberek magukénak érezzék a gyár gondjait.

Sajnos, a kötöttárugyári meg a diósdi példa nem az átlagos, az általános kifejezője. Ott, ahol rossz a légkör, ahol csak papolnak a demokratizmus jeléntősá- géről, sok mindenben vélik felfedezni az okokat — a munkások kc^zömbösségé- ben, képzetlenségében, a munkaerőhiányban, a másutt kínált nagyobb fizetésben, a település elmaradottságában s így tovább —, csak éppen abban nem; amiben kellene. A látszat- vezetésben, azaz abban, hogy ugyan cím, rang szerint — s nem kevésbé fizetés alapján is — vannak ilyen, olyan, amolyan vezetők, valójában senki sem vezet, mert nem érti, hogy mi a dolga, mi az, amit csinálnia kellene.

K

önnyű ugyanis a vezetést mímelni. Utasításokat fogalmazni és kiadni, nem törődve azzal, hogy végrehaj ihatatlanok.

Egyszerű azt mondani, hogy tessék többet dolgozni, mert a gyár. a vállalat szekere csak akkor kerül ki a kátyúból, de ha e több értelmetlenné válik — mert hónapokig hever a raktárban az áru. a félkész termék —, akkor a vezetés nevetségessé teszi magát. Ott, ahol csupán szavak vannak — legyenek azok bármennyire is tetszetősek —, de hiányoznak a szavaknak súlyt, tekintélyt, hitelt adó tettek, valójában a társadalmi érdekekkel szegülnek szembe! Lehet, túl sommás ez így, de végső soron ez történik, s ezért nem szabad elhallgatni.

Társadalmi érdek ugyanis, hogy kifejlődjék, elmélyüljön a tulajdonosi szemlélet — mert gazdasági növekedésünknek ez távolról sem mellékes feltétele — ez viszont csak akkor következhet be, ha jó légkörűek a munkahelyek, ha érvényesül mind üzemi, mind munkahelyi méretekben a demokratizmus. Utóbbiaknak pedig szülőanyja a rend, a szervezettség, a munka feltételeket és követelményeket egyeztető ritmusa.

Széles körben szerzett tapasztalatok intenek arra; hogy az e módon felfogott, értelmezett rend sok helyen hiányzik. Gáspár Sándor, a párt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára a XI. kongresszuson aláhúzta: „Politikailag és szakmailag képzett vezetőnek nem kell állandóan magyarázni azt, hogy demokratikusan vezessen. Tudja, hogy ez ugyan nehezebb, sokszor időigényesebb, de feltétlenül eredményesebb. És jól érti, hogy minél nagyobb a döntések előkészítése során a munkahelyi demokrácia, annál biztosabb, hogy jól döntenek, s a helyes határozatokat a legjobb hatásfokkal hajtják vénre.”

Sajnos, a fentebb említett magyarázatra még sűrűn szükség van.

Mészáros Ottó

mennyi nyereségesen teljesítette a félévet.

A létszámcsökkenés ellenére öt százalékkal nőtt a termelékenység. A divatcikkeket előállító üzemek közül a konfekcióiparban növelték a hazai alapanyagú termékek arányát. Több bérmunkát vállaltak az NSZK-beli cégektől, mint az elmúlt évben. Már tavasszal megkezdték a téli szezoncikkek gyártását, műszőrme bundákból kis szériák készülnek kül- és belföldi értékesítésre. A gyáregység 20 százalékkal túlteljesítette nyereségtervét, 11,5 millió forinttal járult hozzá a vállalati eredményhez.

A bőrdíszmű gyáregység jelentősen növelte a KGST-n belüli kereskedelmi kapcsolatait. 64 millió 237 ezer forintos árbevételéből 46,8 millió forintot tesz kii az export, amelynek 20 százaléka tőkés piacról származik. A szentendrei irószer- gyár is viszonylag jól dolgozott, bár a nyereségük összege nem érte el az előírt szintet.

A gazdasági vezetők, a pártszervezettel egyetértve, korszerűbb termékszerkezet kialakítására törek- szenek.

Így a solymári faipari telepen is, ahol az első félévben 33 százalékkal túlteljesítették

2,6 millió forintos nyereségtervüket. A bútor- és a nyílászárószerkezet termékcsoport 50— 50 százalékos arányán nem változtatnak, de ezen belül szűkítik az irodaberendezések választékát, a jól bevált típusok nagyobb sorozatgyártására tér-/ nek át.

Megfelelően alakult gz anyag- és energiatakarékossági tervük: az első hat hónap alatt 5 millió 367 ezer forintot nyertek.

Említésre méltó az a 40 ezer dollár deviza-megtakarítást jelentő intézkedésük,

amelynek nyomán a Pax-tollak fémkupakjainak hazai előállítását bevezették. Az egész évre szóló tervük 11,5 millió forint megtakarítást irányzott elő.

H. A.

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XIX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM ÄltA 80 FILLÉR 1975. AUGUSZTUS 6„ SZERDA

A kommunista mozgalom a legnagyobb politikai erő Latin-Amerikában

Fidel Castro nyilatkozata a havannai értekezletről

A latin-amerikai kommunista pártok értekezletének eredményei a latin-amerikai kommunista mozgalom hatalmas sikereként értékelhetők — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában. Castro egyebek között hangsúlyozta:

— Az értekezleten részt vett a kontinens minden kommunista pártjának főtitkára, kivéve azokat, akik az országaikban kialakult konkrét politikai helyzet miatt nem utazhattak Havannába. E pártokat azonban más magas rangú vezetőik képviselték.

A nyugati félteke kommunista pártjai egynemű politikai erőt képviselnek. Egyetértenék az összes őket iUető közös kérdésben és az egyes latin-amerikai országok előtt álló konkrét problémák megítélésében. Kétségtelen, hogy a latin-amerikai kommunista mozgalom a nyugati félteke legelterjedtebb és leghomogénebb politikai ereje —■ mondta Castro.

Az értekezleten jóváhagyott nyilatkozat — folytatta — elemzi a nemzetközi helyzetet, megállapítja, hogy a

Szovjetunió és az egész szocialista közösség hatalmas szerepet játszik a békéért és a nemzetközi enyhülésért vívott harcban. Foglalkozik az okmány a szocializmus erőinek a nemzetközi enyhülés létrehozásában élért eredményeivel és ezeknek a nemzetközi forradalmi mozgalomra gyakorolt hatásával. A latin- amerikai kommunisták egyetértenek abban, hogy az enyhülés és a békéért vívott harc eredményei azokat a változásokat tükrözik, amelyek az erőviszonyokban a szocializmus javára mentek végbe. A nyilatkozat rámutat, hogy a Szovjetunió politikája mélyen internacionalista jellegű, szolidáris a nemzetközi forradalmi mozgalommal. A Szqvjet- unió szolidaritása a kubai forradalommal — mutatott rá — döntő tényezőként hatott a kubai szocializmus megszilárdításában.

A havannai értekezlet — állapította meg Fidel Castro — állást foglalt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának összehívása mellett, hangsúlyozva, hogy meg kell teremteni egy ilyen értekezlet kedvező feltételeit.

Castro igen fontosnak nevezte a havannai nyilatkozatnak azt a részét, amely kiÜzemi próbán

Négy városból és járásból hozzák

Rövidesen felavatják a váci vegytisztítót

Felépült, elkészült, berendezték. Félgőzzel már üzemel — rövidesen felavatják. A szemre is szép, világos munkahelyen Keszthelyi József vegyésztechnikus, művezető kalauzol.

— Az átvevőhelyiség a leglényegesebb — mondja. —

Itt dől el a textil sorsa. Szín, szennyeződés és minőség szerint válogatják. Ha ragasztott vagy fehérjével szennyezett, akkor előbb kézi mosás szülcséges, mert a gép perklóretilénnel mos.

A gépteremben két monstrum áll. Mindent tudnak: tisztítanak, visszanyerik a mosószert, centrifugálnak, sőt; ki is szellőztetik a ruhát. Mindezt programtárcsás irányítással.

Az egyik gép olasz gyártmányú, 13 kiló textília fér bele egyszerre, harminc perc alatt tisztít. A másik gép NDK-gyártmányú, 25 kilós. Most újították fel.

Elszívó-berendezés is működik — a padlón.

A perklóretilén ugyanis nehezebb a levegőnél, s káros az egészségre.

A másik helyiségben vasalják a ruhát. Két vászonbábú áll oldalt. Ha belefújja a gép a levegőt, olyan az alakja, mint az emberi testé. Csak rá kell adni a kabátot és bekapcsolni a kompresszort. A nadrágokat gőzzel kezelik. A vasalógépet ráhajtják a leterített nadrágra és mikor kiveszik alóla, olyan az éle, mint a penge... Persze van kézi vasaló is.

A nadrágvasaló gép gazdája

Cséplő Istvánná. A forró gőz minduntalan arcába csap, 35 fokos a meleg.

— Mindannyian most tanuljuk a munkát. Még csak heten vagyunk. Ha beindul az üzem, összesen tizenöten leszünk — mondja.

— Jelenleg 6 órát dolgoznak — napi 200 tételt vesznek át — magyarázza az üzem vezetője, Füredi Sándor. — Ez annyit jelent, hogy máris ellátjuk Vácot, Verőcemarost és Dunabogdányt.

Ha teljes kapacitással működik majd, 25 felvevőhely szállítmányát fogjuk tisztítani.

Köztük lesz a többi között Százhalombatta, Érd, Budaörs, Szentendre, Nagymaros, Gödöllő és még sok más község. V. G. P.

emeli, hogy sokoldalúan kell bővíteni a szolidaritást a különböző országok forradalmi mozgalmaival, a kommunista pártokkal, meg kell erősíteni a proletárinitemacianalista szolidaritást. Az értekezlet — mm látott rá — feladatként tűzi# ki annak a mozgalomnak a kibővítését is, amely Luis Cor- valán és a nyugati félték# más politikai foglyai életének megmentéséért küzd.

Gyakorlatilag valamennyi latin-amerikai kommunista párt aggodalmát fejtette ki a kínai külpolitika negatív következményei miatt — állapította meg Fidel Castro. —- Meggyőződésünk, hogy a nyilatkozat hatalmas segítség valamennyi latin-amerikai kommunista párt számára. A nyilatkozat elemzi a kontinens országaiba való imperialista behatolást és a következő stratégiai jelentőségű megállapítást tartalmazza: Latin-Amerikában a szocializmushoz vezető út szükségszerűen az im- perialistaellenes harcon át vezet. Más szavakkal: az imperialista uralom alóli felszabadulás kérdése a szocializmusért vívott harc szerves alkotó részének kérdéseként jelentkezik.

A kommunista pártok és más forradalmi erők közötti kapcsolatokról szólva Castro kijelentette: az értekezlet részvevői határozottan elítélték az amtikommunizmust, mivel ez mindannak kifejezője, ami reakciós és elmaradott.

Castro végezetül rámutatott, hogy a latin-amerikai kommunista mozgalom több tízezer kipróbált harcossal rendelkezik. Igaz ugyan, hogy a mozgalmat és tagjait a kontinens sok országában üldözik, de nincs egyetlen olyan ország sem, ahol a reakciós erőknek sikerült volna megsemm i site- niük a kommunista pártot, ,

Csillagvárosban a Szaíjut 4 legénysége

Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov, a Szojuz—18 űrhajó legénysége kedden a Moszkva melletti \ Csillagvárosba érkezett.

Az űrhajósok 63 napot töltöttek a Szál jut—4 oi'bitális tudományos űrállomás fedélzetén, majd a Szojuz—18 űrhajóval visszatértek a Földre. Ezt követően a bajkonuri űrrepülőtéren átestek a Földre szállás utáni első orvosi vizsgálatsorozaton, s ennek eredményeként az orvosok engedélyezték visszatérésüket a szovjet űrhajósok kiképző központjába, ahol nagygyűlést rendeztek tiszteletükre.

KÖZÉLET

Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Benoit Frachon elvtárs, a párt politikai bizottságának tagja, a Francia Általános Munkásszövetség díszelnöke elhunyta alkalmából.

Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével kedden küldöttség utazott Leningrádba, a nemzetközi halászati kiállításra.

i

I

V