Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

Öntöde a BÜFÉM ben A székesfehérvári Ikarus karosszéria- és járműgyár szá­mára tömbszelence-csavarhá- zakat készít Kiss János, a Gö­döllői Fémtömegcikkipari Vál laiat szakmunkása. A munka második fázisa. Németh Gyula a csavarház- tömbszelencéket fényezi. Az alkatrészeket a székesfehérvá­ri gyárban az autóbuszok utasterében, a kapaszkodók rögzítésére használják. (Barcza Zsolt felvételei) Utak és bakik Azok a kedves olvasók, akik vasárnap reggel lapunkat ol­vasván káprázó szemmel me­redtek arz oldal közepén ta­lálható fényképre, annak cí­mére és aláírására, nyugodja­nak meg. Nem helyezték át a várost Törökbálint környéké­re. Minden maradt a régiben, csupán mi követtük el azt a hibái;, hogy az M 7-es gyors­forgalmú útról beszéltünk a városunk szomszédságában épülő M 3-as helyett. Elnézést kérünk, elnéztük. PEST MEGYE. HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 5., KEDD kozik. Terjedelmes . fatepsik­ben elkülönítve tarthatják majd az értékes ruhanemű­ket. És a múzeumigazgató máris a terveknél tart. — Ügy gondolom, hogy a huszadik századnak nemcsak a dugattyúk zakatolására van szüksége, hanem a múltra, az emberi kultúra hajdani emlé­keire is. És hogy ezeknek a tárgyaknak egyre több becsü­lete van községünkben, bizo­nyítja a nagyközségi tanács kiemelt támogatása is. Az utóbbi években nagy össze­geket fordítottak múzeumi cé­lokra. Kiss Károly tanácsel­nök ritka kitüntetést kapott tevékenységéért: a Pest me­gye múzeumaiért emlékpla­kettet. Még a nyitás előtt 7 családnak kellett lakást adni, s most, az ötödik ötéves terv­ben újabb bővítésre kerül sor. — Folyamatoson elköltöz­tet majd a tanács innen a hátsó épületekből 4 lakót, s kapunk egy körülbelül 12x6 méteres új helyiséget, egyelő­re még a polgári védelmi rak­táré. A tervek szerint a mú­zeum mostani épületében lesznek az állandó kiállítások: néprajzi, régészeti és a Petőfi Sándorral kapcsolatos anya­gok. Az új teremben időszaki kiállításokat rendezünk, a la­kásokban pedig raktárak, iro­dák, restaurátor műhely lesz­nek. i Aratási körkép Szomszédoló kombájnok A hét végén is kedvezett az időjárás az aratóknak, így — mint azt Merziczky László, a járási hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársa el­mondotta — a gödöllői járás valamennyi közös gazdaságá­ban zavartalanul folytathat­ták a munkát. Az augusztus elsejei helyzet a következő volt: A járás termelőszövetkeze­tei o kalászosok 82 százalékát takarították be, s így — ha az időjárás továbbra is kedvez az aratóknak — a hét végére egy-két gazdaság kivételével mindenhol végeznek a betaka­rítással. A túrái Egyesült Gal­ga menti, a galgamácsai Ősz- szefogás és a Tangazdaság gö­döllői kerülete után hétfőn délelőtt a veresegyházi Vörös Csillag Szakszövetkezet tagsá­ga jelentette a hírt: befejezték az aratást. A túr Egyesült Galga men­ti Termelőszövetkezet tagsága szép példáját mutatja az ösz- szefogásnak. Amint befejezték a munkát, a szövetkezet há­rom kombájnját indították útnak Ikladra, a Galga-parti Termelőszövetkezetbe; a hé- vízgyörki Petőfit pedig egy SZK 5-össel és egy John Deere-rel „erősítette meg”. Kis lemaradás mutatkozik Lányban, a helybeli Magvető Termelőszövetkezetben, ahol 300 hektár mustár, 100 hektár édeskömény és 100 hektárnyi magborsó vár még learatásra. A kalászosok legnagyobb ré­szét már betakarították, mind­össze 100 hektárnyi búza áll lábon a szövetkezet határában. A járás szövetkezetei és kö­zös gazdaságai a legjobb úton vannak tehát, hogy befejezzék a munkát. Az összefogásra nemcsak Túráról, hanem Gal- gamácsáról is kedvező híreket hallottunk. A galgamácsaiak ugyanis Ikladra és Váckisúj- falura — az Alagi Állami Gaz­daság ottani kerületébe — irányítottak át néhány kom­bájnt, Hévízgyörk és Iklad pe­stiig szállítóeszközöket kapott, s így nemcsak az aratás üte­me gyorsult meg, hanem az utómunkáké is. A múlt hét végén a járás 13 közös gazdaságában össze­sen 2000 hektárnyi búza várt rr ■',r csak betakarításra. Mer­ziczky László tájékoztatója szerint elhanyagolható volt a még lábpn álló rozs és tavaszi árpa mennyisége. Minden re­mény megvan arra, hogy a hét végére a gödöllői járás be­fejezi a kalászosok aratását. Feltéve persze, hogy az időjá­rás is segít ebben. (B. P.) Csapatok, figyelem! A Gödöllői járási Labdarú­gó Szövetség Kossuth Lajos utcai székhelyén kedden — augusztus 5-én — délután öt órakor tartják meg az őszi fordulón részt vevő csapatok találkozóinak sorsolását. Vesszőből, gyékényből «• búlorok Gödöllői aranyosok A nyíregyházi és a Főváro­si Tanács, a Népművelési In­tézet, a Hazafias Népfront honismereti bizottsága és a Magyar Úttörők Országos Szövetségének budapesti és nyíregyházi elnöksége felsza­badulásunk harmincadik év­Könyvtárosunk a Tisza partján Immár hosszú évek óta minden nyáron megnyitja ka­puit a szegedi nyári szabad- egyetem. Az idén járásunk­A Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet főkönyvelő mellé felvételre keres gyors- és gépírót, valamint női fodrászt, férfifodrászt, motortekercselőt, betanított varrónőket, elő- és utókalkulátort. Jelentkezni lehet: Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet o személyzeti vezetőnél. Gödöllő. János ti. 5. Telefon: 19. ból is akad hallgatója az elő­adásoknak. Adám Imréné, az aszódi Petőfi Könyvtár veze­tője a hét elején utazott el a Tisza-parti városba. A sza­badegyetemen való ' részvétel költségeit az Aszódi nagyköz­ségi Közös Tanács vállalta magára. Az Ér Az erdőkertesi Ér Irodalmi Színpadot ma már nemcsak a járásban, hanem a megyében is ismerik. Tagjai az idén nagy sikerrel szerepeltek a veresegyházi Váci Mihály sza­valóverseny, irodalmi színpad- és ifjúsági klubtalálkozó ren­dezvényein. Hírük a megye határain is túljutott. Nemrég a csoport meghívást kapott egy általá­nos iskoláknak szervezett ol­vasótáborba. A tanulók a Sza- bolcs-Szatmár megyei Kálló- semjénben ismerkednek a magyar és világirodalommal, s ebben van segítségükre az erdőkertesi Ér IrodLalmi Szín­pad. Az együttes a napokban utazott el a távoli megyébe Illés Zoltán színpadvezetővel. fordulójára meghirdette a 11. országos népművészeti pályá­zatot. A pályázat célja a magyar népi díszítőművészet hagyo­mányainak ápolása és to­vábbfejlesztése, ' a népművé­szeti alkotótevékenység nép­szerűsítése. A bíráló bizottság által elfogadott munkákból augusztus első napjaiban ki­állítás nyílt, az ünnepi beszé­det ár. Órtutay Gyula akadé­mikus tartotta. A pályázaton járásunkból a gödöllői Nagy Mária és Vidák István szerepelt eredménye­sen. Az előbbi vesszőből font gyerekjátékaiért, az utóbbi gyékényből font népi gyerek- ,bútoraiért aranyplakettet ka­pott. Nagy Mária és Vidák Ist­ván a napokban tért haza a Népművelési Intézet fiatal népművészek stúdiójának to­kaji táborából. Jelenleg az au­gusztus 29-én megnyíló orszá­gos mezőgazdasági kiállításra készülnek. Kézilahda-íörpckupa Augusztus 16-án és 17-én kétnapos nemzetközi kézilab­datornának ad otthont a pé- celi Ráday Gimnázium kézi- labdapályája. A találkozón a vendéglátók válogatottja mellett részt vesz a német de­mokratikus köztársaságbeli AUE sportklub, az Újpesti Dózsa, továbbá a Duna Cipő­gyár ifjúsági csapata. A torna találkozóit körmér­kőzéses rendszerben bonyolít­ják le, mégpedig oly módon, hogy szombaton két, vasárnap pedig négy mérkőzést játsza­nak a csapatok. R járási párt-vb vizsgálta 1 nők munkáját könnyítik a szolgáltatások Az életszínvonal javulását ma még csak az új lakások számán, s a házak előtt álló gépkocsik típusjelzésén szokás lemérni. Van tehát egy sereg olyan szempont, amelyekről megfeledkezünk, közöttük első helyen a szabad idő, s ezzel összefüggésben a szolgáltatá­sok állnak. A járási pártbizottság nem­rég végrehajtó bizottsági ülé­sen vizsgálta meg, hogyan ala­kult járásunkban a szolgálta­tások és az: áruellátás- helyze­te a nőpolitikái határozat tük­rében. R Patyolat diadala Pergessük vissza kissé az eseményeket, mondjuk négy és fél évvel előttre, és próbáljuk számokban is kifejezni milyen változást hozott magával a IV. ötéves terv eddig eltelt idő­szaka. Az első helyen kell be­szélnünk arról, hogy 2654 négyzetméterrel bővült a já­rásban a kereskedelmi hálózat. Nemcsak a járásszékhelyen, Gödöllőn épült új áruház, ha­nem a környékbeli nagyköz­ségekben, így Isaszegen és Aszódon is. A szövetkezeteknek a szol­gáltatásokból származó bevé­tele valamivel kevesebb, mint 30 százalékkal nőtt. Melyek voltak azok a területek, ame­lyeken a legnagyobb volt a fejlődés? Vegyük az egyik leg­elterjedtebbet: a ruhatisztítást. 1970-ben csak magánkisiparo­sok végezték a járás 5 községé­ben ezt a munkát. Ma — Gö­döllő mellett — Aszód az a központ, ahová beszállítják mosásra és vegytisztításra a különféle holmikat. Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet a leg­jobb úton van afeié, hogy te­vékenységét az egész járásra kiterjessze, hiszen a járás köz­ségeiben sorra épülnek a szol­gáltatóházak, s bennük már tisztítószalonok (ruhaátvevő kirendeltségek) is helyet kap­nak. Nehezíti a helyzetet, hogy a szövetkezet gépeinek kihasz­náltsága ma még távol áll at­tól, amit legkedvezőbbnek le­het nevezni, mivel a falun élő asszonyok — a propaganda és a kedvező tapasztalatok elle­nére is — idegenkednek a nagyüzemi tisztítástól. A járás nagyközségeiben ál­talában megoldott az otthoni munkát megkönnyítő háztartá­si kisgépek javítása. A szövet­kezetek mellett 252 önálló kis­iparos, 17 nyugdíjas kisiparos, és 173 „másodállású kisiparos” végzi ezeknek a kisgépeknek a javítását, karbantartását. A jövő feladata lesz a kisebb községekben is megteremteni a felvevőhelyeket és csökken­teni a ma még bizony néhol hosszadalmas javítási időt. Jó példaként lehet említeni a Péceli ÁFÉSZ-t, amely szerve­zetten és megbízhatóan végzi a javításokat. Jósvai Lajos, a járási hiva­tal elnökhelyettesének jelen­tése ezután a gáz- és tüzelő­olaj-ellátással foglalkozott. El­mondotta, hogy a szövetkeze­tek és a községi tanácsok jó együttműködésének eredmé­nyeképpen az igényeket a leg­több helyen sikerült kielégi- teni, s az ellátás ma már meg­oldottnak mondható. Az elnökhelyettes azután az áruk és a gépek rendeltetés- szerű használatáról szólt. A lakosság bizalmának megnye­rése ugyanis nem fejeződhet be azzal, hogy a vevő megvá­sárolja az árut, hiszen szak­szerű használatára is meg kel­lene tanítani őt. A korszerű háztartásokban alkalmazott háztartási robotgépek szaksze­rű használata, rengeteg bosszú­ságtól és felesleges időveszte­ségtől kímélné meg a nőket. Utazik a vevő A végrehajtó bizottság ez­után az áruellátás helyzetét tárgyalta meg. I íerállapítot- ták, hogy a IV. ötéves terv­ben tovább javult a járás el­látottsága élelmiszerekből és alapvető közszükségleti cik­kekből. Gyarapodott az üzlet- hálózat és az ÁFÉSZ-ek meg­sokszorozták a hűtőkapacitást. Ám a kereskedelmi hálózat további fejlesztése igen nehéz­kesen halad, elsősorban a ma­gas beruházási költségek miatt. A növekvő igények hiány­cikkeket eredményeznek — fő­ként a kisebb falvakban, és a tetszetős gyermekruhákért, lábbelikért, illetve néhány is­kolaszerért Gödöllőre, Buda­pestre kell utazniuk a bevá­sárlóknak. Gyakran hallható panasz az is, hogy néhány községünkben — Bogon, Vác~ kisújfalun és Galgamácsán — akadozik a kenyérellátás és gyakran hiányoznak az üzle­tekből a konyhakész, vagy tisz­tított termékek. Ezzel szemben nagyon szépen javult a mély­hűtött áruk forgalma, s a köz­ségek több, mint felében már bőséges választék áll a házi­asszonyok rendelkezésére. A késések és az akadozó áru­ellátás nagyon sok esetben a nagykereskedelmi vállalatok számlájára írható. Nem ritka például az, hogy a Pest megyei FŰSZERT Vállalat a megren­delt ^ árut kéthetes késéssel szállítja az üzletekbe, de elő­fordult ennél már jóval na­gyobb csúszás is. Néha meg­esik az is, hogy a boltok a megrendelt árunak csak egy kis töredékét kapják meg. Pél­da erre az egyik mogyoródi bolt esete, ahol fél évvel ez­előtt, az egyik ilyen szállítás alkalmával a korábban meg­rendelt 75 féle áru helyett csak nyolcat kaptak meg. Különösen sok panasz hang­zik el a váci FÜSZÉRT mun­kájával kapcsolatban. Szinte megszokott dolog, hogy a bol­tok által kért árunak csak fe­lét szállítják. Szállító Isz-ek A lakosság ellátásáról szól­va mindenképpen említést kell tenni a termelőszövetkezetek­ről, amelyek egyre nagyobb szerepet ‘ kérnek maguknak ezekből a közhasznú felada­tokból. Különösen a vérségi — korábban a kartali — és a tú­rái szövetkezeteket a környék kenyér- és húsellátásban be­töltött szerepük miatt. Szólni kell a galgamácsai termelőszö­vetkezetről is, amelyik a gáz- és olajszállítás gondjait segí­tett megoldani. És végül még egy fejlődő szolgáltatási ága­zat: a szállítás, amelyből ugyancsak egyre nagyobb részt kérnek maguknak a já­rási termelőszövetkezetek. Bsrkó Fái L 4 á Asztalos István a Galga völ­gyének művészeti és tudomá­nyos központját szeretné a múzeumban létrehozni. A mú­zeumbarátok köre, a honisme­reti kör is tarthat itt foglal­kozásokat, a könyvtár gazdag ! anyaga kutatóknak is nagy í segítséget adhat. Sol? érem- | gyűjtő, fegyver- és néprajzi- ! tárgy-gyűjtő van a vidéken; a [ múzeum szakmai irányítása alatt fejlődhetne gyűjtemé­nyük. Természetesen fejlesztésre, kiegészítésre szorul még a múzeum jelenlegi saját anya­ga is. A múzeumigazgató el­mondotta, hogy mindenekelőtt a néprajzi és a Petőfi-anyag bővítését tervezik. Ez utóbbi- ! val kapcsolatos tennivalókról j egy külön cikkben tudósítunk. ö. E. Tulipános láda, kétezer éves agyagedény, Galgahévíz szí­nes községi címere, Dexion- Salgó elemek, s egyéb tárgyak társaságában találtam az aszódi Petőfi Múzeum teljes személyzetét augusztus else­jén délelőtt. Asztalos István első, „főhivatású eligazítását» tartotta, ugyanis e naptól kezdve az aszódi 2-es számú Általános Iskola helyett főál­lásban a múzeum igazgatója. A múzeum emeleti része je­lenleg még ismeretlen a láto­gatók körében: eddig irodá­nak és raktárnak használták. Augusztus első napján kez­dődött itt az átrendezés, a raktári anyag rendszerezése. Asztalos István az egyiik nyu­galmasabbnak látszó sarok­ban egy hatalmas barokk ka­rosszékbe tessékel. A tizen­nyolcadik században készí­tették. Mellette szépen fara­gott /szék áll, támláját Pest vármegye címere díszíti. — Évekkel ezelőtt az aszó­di járási tanács padlásán ta­láltam darabokban, egy ügyes asztalos állította össze — mondja a múzeumigazgató. — Szinte minden tárgynak van itt története. Az egyik polcon a Magyar Törvények és Ren­deletek Tárának kötetei sora­koznak, 1867-től 1945-ig vala­mennyi megtalálható. Ezt a zúzdából kellett megmenteni. Egy új, sárga szekrény a népviseleti darabokra vára-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents