Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-30 / 203. szám

Tengeritörés rajiul \ í| ifíNÉlF / Fll> i.fffaKW Wjr A Szilas menti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kom­bájnjai Gödöllő határában mintegy 35 hektárnyi területen megkezdték a silókukorica betakarítását. Csontos János ve­zeti a képen látható Fortschrit-gyártmányú NDK—E—380-as silókombájnt. MTZ—50-es vontatójával Marinek István gyűjti be a silónak valót. Az öregebb gépek már nem bírják kifogástalanul az ira­mot. A képen a szerelők — Vajda József, Kovács Tamás, Nagy Károly — egy SZK—4-esre szerelt FAUN silózót javí­tanak. Gyors beavatkozásuknak köszönhető, hogy a gép egy­órás szünet után ismét munkába állhatott. Barcza Zsolt felvételei Gépek a pamdicsomtáblán t SzőlőszüzeS a Magvetőben A dányi Magvető Termelő- j szövetkezet tagsága a nyár végi teendőkkel van elfoglal-1 va. Számos, területen már a következő évre készül. Időará­nyosan végzik a talajművele­teket az őszi vetés alá: a szán­tást, a műtrágyázást. A silózúst is megkezdték már augusztus 27-én, szerdán, de pénteken az eső miatt már le kellett állniuk. A tervek szerint 29-én indultak volna a cukorrépa betakarítására, de az eső megakadályozta. Az idén 137 hektárnyi cukorrépa vár betakarításra, melyet a termelőszövetkezet a Hatvani Cukorgyárba szállít majd. A gazdaságban elmondták, hogy az előzetes becslések ‘szerint ebben az évben jó termés várható. Mint már hírül adtuk, a ká­kái termelőszövetkezet az idén beolvadt a dányi gazdaságba. Ennek következtében nőtt a szőlötelepítvény nagysága, összességében ISI nektáron foglalkoznak ezzel a gyü­mölccsel. A csemegeszőlő szüretelését másfél héttel ezelőtt kezdte meg mintegy félszáz asszony, természetesen a szüretelők száma függ a napi megrende­lésektől. A dányi gazdaság szőlőt szállít a többi között az újpesti és az óbudai Kö- ZÉRT-nek, valamint a Galga vidéki ÁFÉSZ-nak. Általában huszonöt-harminc mázsa a napi szállítmány. A tavasszal ötmillió paradi­csompalántát ültettek ki a dá- nyiak hatvanhat hektáron. Az első időben csak kézzel szed­ték, de ma már megindult a paradicsomkombájn is. Mint a gazdaságban elmondották, megérkezett a második paradi- csombetakarító gépük, mely­nek most folyik a munkára való felkészítése. A jövő hé­ten már két gép szedi a para­dicsomot. Sok helyre szállítanak ebből a terményből, Féldául kon­zervipari célokra Dunakeszi­re, de rendszeres vásárlói a Galga vidéke és a kókai ÁFÉSZ is. Nagy gondot fordí­tanak a környező községek ellátására. Befőzésre és egyéb fogyasztásra árusítanak para­dicsomot Dányban, Isaszegen és Kókán is. ‘ A paradicsom­táblákon — ha nem esik az eső — nyolcvan asszony dol­gozik. —őr— A Gödöllői Építőipari Szövetkezet azonnal felvesz asztalos és lakatos szak- és betanított munkásokat. Besorolás az O. Sz. B. szerint. íize'vs teljesítménybérben. Cím: Gödöllő. Dózsa György út 67. Tel.: 456. Hűl Ml II. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT Nekivágtak az emeleteknek Kulcsátadás az Alsóparkban Negyvennyolc család számá­ra bizonyosan emlékezetes dá­tum Gödöllőn 1975. augusztus 28-a. E napon vették át a kul­csokat a Stromfeld Aurél sé­tány 11-es számú ház lakói. Jóval a meghirdetett tizen­egy órai kezdés előtt gyüle­keztek az érdekeltek. Sokan gyermekeiket is magukkal hoz­ták. Mindenki úszott az öröm­ben. Pék István, a lakásszövetke­zeti igazgatóság vezetője üd­vözölte az egybegyűlteket és olvasta fel a neveket. Fölhív­ta a figyelmet azokra a hiá­nyosságokra, amelyek meg­szüntetése még hátra van, de persze a kulcsátadásnak ez nem akadálya. Még nincs minden lakáshoz villanyóra, a liftet is mostsze­Az Erzsébet parki HÉV- megállóban nézelődtem. Nem jött a HÉV, az utasok várakoz­tak; sokan álltak a 3-as út mentén is, integettek. Vártak a jó kocsira és a szerencsére az autóstoposok. Voltak, akik a megállóból megrocóan, de olyanok is, akik együttérzéssel figyelték a várakozó fiatalo­kat. Az országos főútvonal két oldalán lakó gödöllőieknek vajon mi a véleményük erről az „utazási formáról”: ezt sze­rettem volna megtudni. — Az autóstopot elítélendő­nek tartom — mondta egy húsz év körüli lány. — Ha­zárdjátékhoz hasonlítható, az autós nem tudja, kit vesz fel, a stopos jiem tudja, ki veszi fel... — Én gyakran stopolok, de ha egyszer kocsim lesz, nem fogok megállni az integetők- nek. Tudom, ez furcsán hang­zik, azonban érthető, hiszen, ha baleset, vagy bármilyen hi­ba adódik, nem csupán ma­gamért, hanem az autóstopos életéért is én vagyok a felelős — válaszolt egy tizenhét éves fiú. — No, ez ugyancsak viszony­lagos, jnivel autóm van, csak az autós szemszögéből tudom megítélni a stopolást — tűnő­dött hangosan egy negyven év körüli férfi. — Attól függ, hogy felveszek valakit vagy sem, hogy hová, mikor, miért me­gyek, nagy-e a forgalom az úton, és természetesen a ke­délyállapotomtól is függ. — Én spóroltam az autóm­ra, spóroljon más is! Ha utazni akar, menjen vonattal, autó­busszal — hangoztatta egy hu­szonöt éves autótulajdonos. Az útszélen ácsorgó, várako­zó fiatalokat — nagy meglepe­tésemre, egy hatvan felé járó asszony vette védelmébe: — Egyáltalán nem találom felháborítónak a stopot, ez a kor egyik természetes jelensé­ge. Véleményem szerint előbb- utóbb meg fog szűnni, s talán húsz év múlva majd mint le­tűnt érdekességről beszélnek róla az emberek. — A stopban nem találok semmi kivetni valót, semipi rosszat mindaddig, míg az a megengedhető erkölcsi keretek között zajlik le — mondta ki­mérten egy negyvenéves hölgy. — Hogy mi a véleményem? — morogta egy Ingerült, kelle­metlen hang, melynek tulajdo­nosa az útszélen várakozott éppen. — Vagy felvesznek, vagy nem, több eset nem le­hetséges! Egy higgadt véleményt is relik, a központi antennát is körülbelül három hét múlva kötik be. Pék István kisebb­fajta balesetvédelmi oktatást is tartott, hiszen a lakóknak meg kell ismerniük a nagy ház esetleges veszélyeit is. Mindent összevetve körülbelül három hét múlva alakulnak ki a végleges állapoton az Át­adott toronyházban. Az új la­kók boldogan vették át a kul­csokat, az 1-es számút Ferenc Kálmán, az utolsót a 44.-et Kencei Antal. Turuczi László >— aki az első emeleten ka­pott lakást — azonnal meg is kezdte a költözködést. Nagy volt a boldogság Csenteri Fe­renc családjában is, ami ért­hető, hiszen 1953-ban, az es­küvőjük napján adták be a la­kásigénylési kérelmüket, az­óta vártak túrelemmel. hallottam, s ezzel zárom kör­kérdésem. — Ne legyünk túl szigorúak a »toposokkal szemben! Gon­doljunk arra, hogy az út szé­lén állók mind fiatalok, sok köztük a diák. Én megértem őket, szeretnének országot-vi- lágot látni, tanulni, tapaszta­latokat szerezni. És ehhez szá­mukra a legolcsóbb és legegy­szerűbb megoldás az autóstop. Kádár Éva Csütörtökön este a városi ta­nácsháza házasságkötő termé­ben ülésezett a Gödöllői Sport Club elnöksége. A Benedek Já­nos tanácselnök s GSC elnöke vezette ülésen Jákfalvy Ferenc ismertette az intéző bizottság által előterjesztett költségve­tést. A hozzászólásokat követően ezt az elnökség elfogadta. A gozdasági, alap tehát biztosí­tott, a szakosztályok működé­sének nincs akadálya. A közeli jövőben a patronálok találkoz­nak a szakosztályokkal, és A földszinten már felszerel­ték a postaládákat és egy ha­talmas tábla igazítja el a la­kókat a körzeti orvos és a gyermekgyógyász rendelési idejéről. Persze az idősebbek elég nehezen rótták a lépcsőket, de ki csodálkozik azon, hogy aki kézbe kapta a kulcsot, az tüs­tént nekivágott az emeletek­nek, hogy beléphessen új la­kásába. Azon sem lehet cso­dálkozni, ho?v többen a hó­nuk alatt cipelték a pezsgős­üveget, hogy azon melegében fölszentelhessék az új otthont. A tömeges beköltözések most következnek. Kívánjuk, hogy az új lakások békés, sok bol­dogságot nyújtó otthonok le­gyenek. Csiba József Szeptember 1. Tanévnyitók A szeptember I-i gödöllői tanévnyitó ünnepségek kezdé­si időpontjai az alábbiak: Imre utcai iskola: 9 óra. Munkácsy líti iskola: 17 óra, Légszesz utcai iskola: 17 óra, Török Ignác gimnázium: 19 óra, s végül az új, Illés Ist­ván úti iskola részleges átadá­sa és a tanévnyitó ünnepség kezdete: 9 óra. I megbeszélik a jövő fontos fel- I adatait. Az ülés alkalmával az el­nökség megállapította, hogy kevés Gödöllőn a sporttelep, ez pedig gátolja a fejlődést. Ezzel kapcsolatban a megoldáshoz vezető javaslatok is elhangzot­tak. Tanácsi segítséggel igyek­szenek a jelenlegi állapoton javítani, s szeretnék e fontos munkát az iskolákkal is egyez­tetni. Az elnökség, legközelebb ok­tóberben ül össze, hogy érté­kelje a megalakulás óta vég­zett munkát. OLCSÓ ÉS EGYSZERŰ... Válaszok a 3-as mentén Betongyűrűk a kórháznál A Közép-magyarórszági Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói is fáradoznak a Kistarcsa határában készülő kórház építésén. Képünkön: éppen a szennyvízakna betongyűrűinek behelyezésén munkálkodnak. B. Zs. felv. SPORT 4- SPORT + SPORT + SPORT Ülésezett a GSC elnöksége KzombaU /njyzit A pálya Beszélik, hogy azokat a kis focipályákat, amelye­ket a. lakónegyedekben építettek a legkisebbek örömére és izmaik fejlesz­tésére, sokszor használják a felnőttek is. Persze, mi­nél többen rúgjuk a bőrt, annál jobb, mert edzetteb­bek leszünk, ami viszont félig-meddig a hosszú élet titka. Az sem baj, ha a felnőt­tek néhanapján megmutat­ják a gyerekeknek, hogyan kell futballozni, de mert jóból is megárt a sok, hagyni kellene a kicsiket, hogy a tanultakat átültes­sék a gyakorlatba. Mert mindent mégsem lehet megcsinálni a gyerekek he­lyett. Biztos vagyok abban, hogy a lurkók nem lepőd­nek már meg azon, ha ki­csiny pályájukon rövid nadrágos, tornacipős fel­nőttek futkároznak, kur­jongatnak. A kisfiúk pedig elkeseredetten ácsorognaK a pálya szélén, s valame- lyiKÜk a hóna alatt szoron­gatja a „toporzékoló" lab­dát. És mivel a testmoz­gásra mégis csak szükség van, az ifjak tréningnad­rágot hajítanak a Fűre lép­ni tilos! táblára, kijelölik a kapukat, s egy óra múlva a szép park helyén siva­tag marad, a facsemeték pedig úgy festenek, mint­ha jégeső vonult volna el fölöttük. Aztán persze jön­nek a felnőttek, s repül a nyakleves, mert a köly­kök már azt a tenyérnyi zöldet sem tudják meg­becsülni. Márpedig a kispályát csak akkor tudják megka­parintani, ha az apukák csapzott hajjal, lihegve, térdüket tapogatva omla­nak le, a jobb kondícióban levők sör után indulnak. A gyerekeknek ez is csak fél­siker, mert rövid idő eltel­tével a sprinterek délceg- ségével friss, kipihent apu- 'kák érkeznek, s pillanatok alatt elzavarják őket. Szó­val nem megnyugtató ez, úgy lenne az igazi, ha tel­jesen szerepet cserélnének: a gyerekek járnának el dolgozni, s a felnőttek reg­gelente hátukra csatolnák a táskát és iskolába indul­nának. így a pályahaszná­lat lényegesen jogosabbnak tűnnék. Nehézségek persze akkor is lennének, mert a felnőt­teknek délutánonként rö­vid nadrágban zsíros ke­nyeret kellene majszolniuk a lépcsőházban, s utána sem fröccsöt, sem sört nem szabadna inniuk. S vajon meddig bírnák szó nélkül az örökös kérdést, amely természetesen így a gyere­kek szájából hangzanék: megcsináltad a leckédet, na, mutasd, hol van? Arról nem is beszélve, hogy a ír­maci utáni örökös lefekvés idősebbek számára kóros aluszékonysághoz vezet. És akkor, ha focizni szeretné­nek, a gyerekek még a pá­lyáról is lezavamák őket. Ez tényleg nem lenne igaz­ságos. Persze a gyerekek helyzete sem lenne irigy­lésre méltó, ha egyik nap­ról a másikra nyakukba szakadnának a mindenna­pok gondjai: kora reggel bölcsödébe, vagy. óvodába kellene vinniük a felnőtte­ket, s este, munkából ha­zatérvén, játszás helyett a húsdaráló kését köszörül­nék vagy a kiégett villany- körtét cserélgetnék egy billegő létra tetejéről. Városunkban diadalútját járja a kispályás labdarú­gás, olyannyira, hogy min­den idényben hivatalos bajnokság is szerveződik. Persze, csak a felnőttek küzdenek: de már csak a pályán, mert egykoron a pályáért is küzdöttek. A csapatok játékosai szorgal­masan irtották a bozótot, egyengették a talajt, pin- gáltálc a kapufákat... Nem is törték magukat hiába, ma már jóformán minden üzemnek, intézménynek van kispályája. Ez a fel­nőtteké, s alig piszém, hogy onnan egyszer is el­zavarták volna őket a gye­rekek. így aztán, úgy gondolom, nem árt a pályát a pálya­kezdőknek átengedni. Fő­ként, ha egyébként is az övéké! Fehér Béla L 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents