Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-30 / 203. szám
1975. AUGUSZTUS 30., SZOMBAT ^tflw Tanévnyitó VÉGHAJRA A TATAROZÁSBAN .., — A tanévet megnyitom!.., CSÖKKEN A PEDAGÓGUSOK heti Óraszáma Jut időm a családra is!., Zsoldos Sándor rajzai CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL SZERETNEK-E A GYEREKEK TANELNI? A gyermekeiket társadalmunk munkára akarja nevelni. A munkához a tudomány és technika mai fejlettségi fokán sokoldalú és alapos ismeretekre van szükség. A tanulás a gyereknek a munkával járó erőfeszítést jelenti. Viszont ha sikerül érdeklődését felkelteni, kedvvel végzik a tanulást, szívesen vannak az iskolában. A tanító kedvessége, a gyermekekkel való törődés vonzza legjobban a kis 1. osztályosokat. Jellemző a kicsinyeknél a személyhez kötődés. Otthonukból egy nagyobb közösségbe lépnek, az iskolába. Otthon szüleik gondoskodnak róluk, az osztályban tanítójuknál keresnek biztonságot, szeretetek „Azért szeretek iskolába járni, mert a tanító néni jó”, mondta egy kisleány: „Nekem már megsimogatta az arcom is”, fűzte hozzá társa. Az egyik kisfiút az tette boldoggá mikor betegsége alatt tanítója meglátogatta. A 2. osztályos tanuló már kiválasztja a számára legkedvesebb tantárgyat. Azt a tantárgyat kedvelik, amelyhez nagyobb képességet éreznek, s könnyebben tudnak benne eredményt elérni. A gyéreiméi sokat jelent, ha azt tapasztalja, szüleinek fontos, örömet szerez az ő jó tanulása. Ez jobb munkára MINIBAR - HÁZILAG p-........... £3 X'7 • T Vir i : 1 fi-,. v V í- ■ ^áí*-í-..vv- ..* -.»..,viv. . Rendkívül egyszerű, a tizen-hu- gzoneves korosztály áltál is köny- nyen megépíthető minibárt közlünk, amelynek természetesen igazi hasznát a szülők veszik. A minibár elkészítéséhez nem keil más, mint egy kevés deszka, iautánzatű tapéta és néhány olyan vasalás, amelyet nagyon olcsón és könnyen be lehet szerezni. A minibár előnye, hogy rendkívül kis helyen eltér, ezért kis lakásokban is fel lehet szerelni a falra úgy, hogy ne zavarja az ott lakókat. Elkészítése a következő sorrendben történik: az alaplemez — a bárpult fala — egy 1500x800 mm-es pozdorjalemez, amelyet fűrésszel méretre vágunk. Pozdorjalemez híján deszkából is összeállíthatjuk az alapot, azonban ez kicsit Körülményes, mert a deszkákat ragasztani kell enyvvel, vagy hideg- enyvvel. Az alaplap felső két végpontjára erősebb képakasztó gyűrűt építsünk be, melyeknél fogva az alaplap végső formájában majd a falra kerül. Készítsünk el öt darab keretes dobozt, méretei: 300x300 mm-es réteges lemez, amelyet egy 30 mm magas keretre ragasztunk fel. Az öt darab dobozt sakktáblaszerűen csavarozzuk, szögeljük vagy ragasszuk a rajz szerint a bárpult falára. Ezt követően vágjunk ki öt darab deszkalapot, melyeknek méretei: 300x120x10 mm és ezeket a felragasztott dobozok közé jó erősen csavarozzuk be. A fadobozok külső felületére és az alsó részen megmaradt 200 mm széles sávra ragasszunk fel iautánzatű tapétát. A kimaradt nyers fafelületeket csónaklakkal vagy színtelen nitrólakkal fessük le. A kimaradt és nyers színre lakkozott részekre a továbbiakban italcímkéket ragaszthatunk, ami igen dekoratív hatást kelt. A bárpult elkészítéséhez lehetőleg egy darab deszkát használjunk, amelynek mérete 1500x350x15 mm. Amennyiben nem volna Ilyen szélességű deszkánk, úgy két szál deszkát enyvezzünk össze és használjunk fel. Ez lesz a bárpult. Fa- utánzatú tapétával vonjuk be és külső szélét felpolírozott alumíniumcsíkkal határoljuk. Bárpultunk fala alatt süllyesz- szünk a falba két darab 3 mm vastag, 120 mm hosszú és 20 mm széles vaslemezt, amelyen két-két lyuk szolgál a bárpult felcsavaro- zására. Ezt követően 2 mm-es lemezből hajlítsunk két támasztó- rűd-vasalást, amelyeket a bárpult aljára csavarozunk. Ezután készítsünk el 2 db pulttámasztó rudat. Méretei: 0 20x1120 mm. A tá- masztórudakat csiszolóvászonnal csiszoljuk simára (elkopott part. 'i' V. 1 i intj&SSwí'i i i ' ..—Sií vis- vagy seprűnyél Is megfelel) és csónaklakkal vagy színtelen nitrólakkal vonjuk be. A tartóru- dakat egy-egy műanyag tiplivel, csavar segítségével a padló és a fal találkozásának szögletében rögzítsük. Ezzel már el is készült a minibárunk, amelynek polcocskáira díszítőelemként is elhelyezhetünk néhány italosüveget, de amikor vendégek érkeznek, ugyanott kaphatnak helyet a megtöltött palackok is. így kevés munkával nagyon mutatós, hasznos, kis kiegészítő bútort nyerhetünk. Elkészítése könnyű, s ha a szülőket meglepjük vele — örömet okozunk. ösztönzi. A tanulás távolabbi célját persze még nem mérlegeli. A 3. és 4. osztályosokat tovább kíséri a velük foglalkozó felnőttek hatása a tanulás megkedvelésében. Az előző években napirendhez szoktatott gyermeket ebben az életkorban már nem kell unszolni a tanulásra, ahogyan ezt egyikük megfogalmazta: „Délután eilőször leckéinket végezzük el, azután szoktunk játszani”. O. Gyula, 4. o. tanuló szerint „Azért jd az Iskolában lenni, tanulni, mert a tanterem szép, barátságos, a tanító néni kedves. és a pajtásokkal nemcsak tanulunk, hanem jól tudunk együtt játszani is.” Az 5. osztályosokat a változatosság foglalkoztatja. Az tehát, hogy minden tantárgyat más szaktanár tanít. Viszont ebiből ered nehézségük is, több tanerőhöz kell szokniuk, alkalmazkodniuk. A zökkenőt egységes nevelési eljárásokkal tudjuk az iskoláiban áthidalni. A 6. osztályosoknál már nagyobb fokú az önismeret, a rossz tanulás okát önmagukban is keresik, felismerik. Egyik leány beismerése: „Történelemiből az évszámokat nehezen tudom megjegyezni. Lusta vagyok többször elmondani.” Egy másik ömbírálat: „Nekem azért megy nehezen a tanulás, mert órák alatt nem figyelek eléggé, otthon pedig keveset tanulok. Az olvasás és a játék jobban vonz”. Ebben az osztályban már kevesebb utalást találtam a gyerekek válaszaiban, hogy a szülők rendszeresen érdeklődnének gyermekeik tanulása iránt. Pedig minden életkorú gyermeknél szükséges a folyamatos törődés a szállók részéről, mert különben könnyen ellanyhul a tanuláshoz szükséges szorgalom, kitartás. A 7. osztályosok válaszaira az volt a jellemző, hogy az általános iskolában tanulta- kait a műveltség alapjának tekintik. Példa rá ez a válasz is. „Az általános műveltséghez tartozik az is, hogy megtanuljam az iskolában az előírt tananyagot. A mai korban az ember nem ellhet tudás nélkül.” Sokan említették válaszukban a „kötelesség” szót is a tanulás végzésével kapcsolatban. A 8. osztályos tanulókat az életpálya választása foglalkoztatja. Az egyik fiú így fogalmazta ezt meg. „A jövőm függ tőle, hogyan tanulok, milyen a bizonyítványom.” Kedves megnyilatkozás a következő is; „A tudás utáni vágy és barátaim társasága miatt jártam szívesen iskolába”. 'A tanulás a munkára nevelés alapja. A szorgalmas gyermek tanulmányi eredménye is jó. A pedagógusoknak és a szülőknek helyes irányítással el lehet érni, hogy a tanulás érdeklődéssel, kedvvel végzett tevékenység legyen. Géczy Etelka tanítónő, Gödöllő HORGOLT PULÓVER A modell 600 g türkiZikék fonalból 5-ös tűvel készült. Mintája: A megfelelő hosszúságú láncszemsori beliorgoljnk egy- ráhajtásos pálcával. 2. sor: 3 láncszem (ez egy egy- ráhajtásos pálcát képvisel) • a 3, pálcára négy egyráhajtásos pálcát öltünk, 2 pálcát kihagyunk és a 3. pálcára egy egyráhajtásos pálca, egy láncszem és egy egyráhajtásos pálcát öltünk * ismétlés, végül a 3. pálcára egy egyráhajtásos pálca. 3. sor: 3 láncszem • egy egyráhajtásos pálca, egy láncszem, egy egyráhajtásos pálca az előző sor két pálca közötti egy láncszemes ívbe. 4 egyráhajtásos pálca az előző sor négy egyráhajtásos pálcájára • ismétlünk, s végül a szélpálca. 4. sor: 3 láncszem • egy egyráhajtásos pálca, egy láncszem, egy egyráhajtásos pálca az előző sor egv láncszemes ivébe • ismétlés, szélpálca. 5. sor: 3 láncszem • 4 pálca a 4 pálcára, egy pálca egy láncszem, egy pálca az előző sor egylánc- szemes ívébe • ismétlés, végül szélpálca. 6. sor: 3 láncszem * 4 pálca az egy láncszeme® ívbe, egy pálca, egy láncszem egy pálca a 2. és 3. pálca közé. A harmadik sortól ismételjük a mintát. Munkánkat a hátrész horgolásával kezdjük, azonos szélességgel készül egészen a karöltőig. A szabásminta szerint alakítjuk a kar- öltőt, majd a vállrészt. Elejét a hátával azonos módon horgoljuk a karöltőig, onnan két részben folytatjuk a horgolást és a szabásminta szerint a nyakkivágás kerekítését. Ha készen vagyunk, kitűzzük és átgőzöljük, majd összevarrjuk az oldalakat és a vállakat. A nyakkivágásra a gallért öt sor egy rá- hajtásos nálcából horgoljuk, majd befejezzük a legyezőmintával: 3 szorosszem után egy pálcát kihagyva a következő oálcára 5 egyráhajtásos pálcát öltünk, egv pálca kimarad és 3 szorosszemmel ismételünk. Az elejekivágást mindkét oldalon 1—1 soron behorgoliuk szorosszemmel és 1—1 comblvukat is horgolunk bele. 2 fa gombot szo- rosszemmel behorgohinv; m*»id 5 szállal zsinórt fonunk és rávarrjuk a gombokat. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL » ■ MJrdeft t'ssvtf u jegestn vdvéróf A jegesmedvék a sarkvidék széles területein élnek. A Délisarkon nem fordulnak elő és eddig nem is történt kísérlet meghonosításukra. A jegesmedve kitűnő úszó és a tengerben 4,5 km/óra sebességgel jelentős távolságokat tesz meg. Jól bukik a víz alá is, víz alatt két percig tud lenn maradni. Érzékszervei fejlettek. Főleg halakkal és fókákkal táplálkozik. Az állatkerti fogságot elég jól bírja ez a tetszetős külsejű állat és amennyiben megfelelő úszómedence áll rendelkezésére, a trópusi éghajlaton is tartható. Napjainkban a sarkvidéken kb. 10—12 ezer jegesmedvét tartanak nyilván. A 20. század első felében a mérések szerint e vidék átlagos hőmérséklete növekszik. A jég felületének kiterjedése állandóan csökken és ez kedvezőtlenül befolyásolja a jegesmedve-állományt. Az utóbbi 30—40 év alatt Grönland északi és keleti részén az állomány 50 százalékkal, déli részén 90 százalékkal csökkent. Romlott a medvék egészségi állapota, mert a populációkat gyomorbántalmak, bélbetegségek kínozzák. A Szovjetunióban már 1938-ban megtiltották a jegesmedvék hajáról történő vadászatát, majd később teljes tilalmat rendeltek el. Sajnos, más országokban nagy mészárlásokat végeztek a jegesmedve-állományokban. Alaszkában és Norvégiában például „sportvadászat” címszó alatt a második világháború utáni években nagy pusztításokat végeztek soraikban. 1956-ban a Szovjetunió, Kanada, USA és Norvégia nemzetközi értekezletet tartott a jegesmedvék védelmével kapcsolatban. Ezt több értekezlet követte, míg 1972-ben a következő konkrétumokban állapodtak meg: tilos a jegesmedvék vadászata hajóról, repülőgépről és más motorizált eszközről. 1973-ban a jegesmedvék vadászatát végleg betiltották. Kivételt képez a tudományos kutatás, a bennszülött lakosság hagyományai és szokásai, valamint az az eset, amikor a jegesmedvék nagyarányú helyi elszaporodása más élőlények tömeges pusztításával vesziéilyezteti a biológiai egyensúly felborulását. A megállapodást a felsorolt országok illetékesei jóváhagyták. Érckutatás a levegőből Kimerültnek hitt lelőhelyeken is talál készleteket a KAM —28 jelzésű új szovjet műszer. E kvantum-mágnességmérő- nek nevezett eszköz, amely külsőre egy kis repülőmodell- re emlékeztet — törzsének hossza 1 méter, átmérője 25 centiméter —, mintegy negyven méter hosszú kötélen függ a nagy gép alatt. Ez a „kettős” 100—120 kilométeres oldalú négyzet fölött végez repüléseket. Útvonalai között 4—5 kilométer a távolság. Amikor a repülőgép mágneses tulajdonságú hasznos ásványokat rejtő terület fölött repül át, a műszerben levő alkáli ionok, vagy semleges gáz érzékeli a mágnességet. A műszer munkaközegének atomjai gerjesztett állapotba kerülnek és energiakvantumokat bocsátanak ki. Ezeket az igen gyenge kvantumokat felerősítik és a jelet a detektorra továbbítják. A detektor szolgáltatta adatokat mágneses térképeken rögzítik — majd számítógép dolgozza fel. „Gyorssegély” _ vízzáró rétegeknek A folyamatos kiaknázás miatt kimerülő víztartalmú rétegek gyors „megsegítésére” alkalmas módszert dolgoztak ki Litvániában. A kísérlet színhelye a Jura folyó forrásvidéke volt. A kimerülő föld alatti víztárolókba speciális fúrólyukakon nagy nyomással folyóvizet juttattak. A lehűlt, megtisztult, hasznos ásványi anyagokkal és mikroelemekkel telítődött víz most a közeli Taurag város házainak csapjaiból ömlik. A Taurag környéki kísérlet igazolta, hogy a kimerülő tar lajvízkészletek mindenütt pótolhatók ezzel a módszerrel, kivéve a nagy iparvidékeket. Az új eljárást egy másik, jóval nagyobb litvániai város — Kaunasz — vízellátásában is hasznosítják. Bevezetése sokkal olcsóbb, mintha új kutakat és megfelelő kapacitású vízvezetékeket építettek volna. Miatt fi tant p i tás légh alapács Az egyik legzajosabb munkaeszköz, az útburkolat bontására szolgáiéi légkalapács „lecsendesítésére” világszerte kísérletek folynak. Ügy tűnik, hogy a képen látható konstrukciós megoldásokkal sikerült elviselhetőbbé tenni a kompresszor és a légkalapács okozta lármát. A kompresszor lemezborítását zajelnyelő masszával kenték be és műMIHAIL JOLDEA: Tévedés — Halló, Titica? — Te vagy az, Afrodita? Mit csinál a kicsi? — Jól van. Taxival gyere a kórházba, de vigyázz, nehogy be legyen törve az ablaka, mert megfázik a pici. — Afrodita, mondott mái valamit a fiú? Mondta már, hogy „apuka”, „anyuka”? — Azt mondta, hogy „Na- bukodonozor”!... Nevetséges vagy. Hogy beszélhetne egy tíznapos gyerek? ... Siess! Titica Leustean befejezte a telefonálást és elindult a kórházba. Odahaza ezalatt ádáz háború készült a meghívott rokonok és a minden jóval megrakott asztal között. A fridzsi- derben több üveg ürmös hült, a szobában pedig Afrodita Le- usteant és a kis Dragost várták egyre türelmetlenebbül, annál is inkább, mivel gyomrukat veszettül mardosta az éhség. Majd’ felfalták az asztalt sóvár tekintetükkel. Titi- cáék azonban késlekedtek. Egyesek diszkréten kieresztet ■ ték a nadrágszíjukat, mások eltűntek a fürdőszobában, hogy rendbe hozzák a műfogsorukat. — Lica, gondolj a vérnyomásodra! — Costica, kicsit felelőtlen vagy az itallal! — Ortanso, vigyázz, ne legeld fel az endiviasalátát, hogy jusson másoknak is. — Lascárica, ne idd le magad, ahogy szoktad. Majd megint elkezdesz üvölteni, hogy összeszaladnak a szomszédok! A várakozás lázában az izgatott nagynénik egymás után rendezték el az asztalterítőt, nem feledkezve meg közben arról, hogy elcsenjenek egy- egy szem töltött olajbogyót; a nagypapáknak is folyton dolguk akadt az ebédlőben, s útközben elragadtak egy szelet sonkát, amit titokban gyorsan elmajszoltak. — Ha Titicára hasonlít, az kész szerencsétlenség! — suttogta bizalmasan az egyik néni egy bácsinak. Mindketten Afrodita Leustean közvetlen rokonai voltak. — Csak Titicára hasonlíthat! — dörmögte egy másik nénivek a fülébe egy másik nagybácsi, aki Titica rokona volt, miközben rákacsintott a nénire (azaz: tudjuk, amit tudunk!). Végül megérkezett a boldog család. Apa, anya és a kis Dragos. A rokonok elragadtatott üvöltése felébresztette az ifjú Leusteant, és 6 is üvölteni kezdett, hogy szinkronban legyen a többiekkel. — Jaj, de édes! Kiköpött apja!— mondta az a néni, aki néhány perccel ezelőtt még azt suttogta a bácsi fülébe, hogy ha a gyerek az apjára hasonlítana, az kész szerencsétlenség lenne. Titica kidüllesztette a mellét, ám csakhamar észrevette, hogy elszakadt a nadrágszíja. — Tiszta anyja! — szólalt meg az a bácsi, aki az előbb a néninek azt dörmögte a fülébe, hogy ha a gyerek az anyjára hasonlít, akkor neki csavargó legyen a neve. A többi rokon is fifty-fifty szélhámoskodott. A szeme Ti- ticáé, a szája Afroditáé. Egy unokaöcs, aki haragban volt a gyereJz anyai nagyapjával, hogy kiengesztelje az öreget, azt mondta, hogy a kis Dragos szakasztott az anyai nagyapja. Mire persze az apai nagyapát ütötte meg a guta. Vörös lett, mint a céklft, dühösen köhögött, majd’ kiugrott a szeme. — Ö, de sikerült kölyök! — Milyen cukor! — Micsoda férfi lesz! Meg fognak érte bolondulni a lányok. — ó, ez a szájacska! — Ö, ezek a szemecskék! Az általános lelkesedés kellős közepén, amikor mindnyájan elhelyezkedtek az asztal körül, és mindenki nyelt, csuklóit, hadonászott és üvöltött, váratlanul megszólalt a csengő. Titica — gőgösen, mint egy kakas — felállt az asztaltól és ajtót nyitott. Borzas hajú szakállas férfi rontott be. Mögötte egy nő nyomakodott a szobába, kezében kis batyu, amelyből éles visítás hallatszott. — Uram — lihegte a férfi —, tévedés történt! — Tévedés? — Titica komoran felvonta a szemöldökét. — Ugyan miféle? — A nagy sietségben önök elvitték a kislányomat, érj, meg elhoztam az önök kisfiát. Halálos csend támadt. A két gyereket kihámozták a pelenkából, hogy ellenőrizzék, kinek micsodája van, azaz, hogy ki kicsoda. Ügy volt, ahogyan a szakállas állította. Titica feltételezett fia kislánynak mutatkozott, a másiknak a lánya pedig fiúnak ... Románból fordította: Zahemszky László anyaggal borították. A motor kipufogójának hangtompító rendszerét a lemezborítás kettős falú fedelében helyezték el. A levegőáram-csatornákat üveggyapot szigeteléssel és habszivacsréteggel burkolták. Ezáltal elérték, hogy a kompresszor zajszintje 70 decibel alatt van, tehát az általános utcai zajszintből nem emelkedik ki. A préslégkalapács „lecsen- desftésénél” arra törekedtek, hogy a zajszintet elsősorban a kis frekvenciák tartományában csökkentsék. Az ilyen frekvenciájú zajok fárasztják leginkább a dolgozót és ezek a legelviselhetetlenebbek a környezet szániára is. A hangtompítást azzal érték él, hogy a légkalapácsba mintegy 2 kilogramm poliuretán gumit építettek be. ■ I
