Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-29 / 202. szám

NYÁR ZÁRÓ VEZETŐKÉPZŐ TÁBOR Leilei látogatás Szabad foglal­kozás. Dinnye­evés, olvasás a fa- ház „tornácán”. Műsor a tábortűz fényénél. Barcza Zsolt felvételei Minden esztendőben szere­pel a Gödöllői Városi Tanács költségvetésében az a tétel', amely meghatározza a bala- tonlellei járási-városi úttörő­tábor fejlesztésére szánt ösz- szeget. Ugyancsak számottevő az a támogatás, amelyet a já­rás és a város üzemei, intéz­ményei, szövetkezetei és a kisiparosok nyújtanak. Így hát joggal mondhatjuk, hogy a tábor épülése-szépülé- se összefogás gyümölcse. A régi, kis sátortelepülés . ma már harmincöt faházból álló falucska, épült konyha és ét­terem. külön szobája van a táborparancsnoknak, orvosi rendelő, betegszoba készült. Szeptember elsején elcsen­desedik a nyárfák övezte üdülő. Az „utolsó mohiká­nok”, a KISZ városi bizott­ságának reszortfelelősei, szep­tember elsején zárják vezető­képző táborukat, s ezzel a nyári idényt is. Az ifjúkom- mundsták augusztus 27-én ér­keztek vonattal, s egy hétig tanultak, szórakoztak és spor­toltak. Amikor kedden délután a táborba látogattunk, a fiata­lok serény munkával éppen gallyat gyűjtögettek. Az esti tábortűzhöz készülődtek. Lu­kács László, a KISZ gödöllői városi bizottságának titkára vezetett végig a táboron, köz­ben elmondta, hogy a város üzemeiből és intézményeiből hatvannyolc propagandista, szervező titkár, kultúr- és sportfelelős, továbbá tíz ifjú­gárdista tartózkodik Lellén. A kísérőkkel együtt nyolcvan­ötén vannak. Pontos napi program szerint folyik a tábori élet. Az éb­resztőt követi a reggeli torna, majd a körletrendezés után következik a reggeli, azután elkezdődnek az előadások. Té­máik elsősorban a párt XI. kongresszusa határozatainak ismertetése, értelmezése és a KISZ KB tavaly áprilisi ha­tározatából adódó feladatok A Gödöllői Építőipari Szövetkezet azonnal felvesz asztalos és lakatos szak- és betanított munkásokat. Besorolás az O. Sz. B. szerint, fizetés teljesítménybérben, Cim: Gödöllő, Dózsa György út 67. Tel.: 456. t megvalósítása. Délutánonként konzultációkat rendeznek a fiatalok, a szabad foglalkozá­sok alkalmával gazdag sport- program várja őket. Esténként kultúrműsorral szórakoztatják egymást. Pénteken, augusztus 29-én fórumot tartanak a táborban Plutzer Miklósnak, a városi pártbizottság első titkárának és Benedek Jánosnak, a vá­rosi tanács elnökének rész­vételével. Szombaton este játékos vizsgán adnak számot a fiata­lok mindarról, amit egy hét alatt elsajátítottak. Döntő jelentőségű — ki von­hatná kétségbe — o szakácsok munkája. Kora reggeltől késő estig fáradoznak, s rövid idő alatt elismerést vívtak ki a finom étkek készítői: Laksz- ner Istvánné, Gémest Jánosné és Varga Jolán: A szabad időben rendezett programokban nem mindenki vesz részt. Vannak, akik ol­vasnak, kártyáznak, vagy ép­pen sakkoznak. De senki nem akad, aki ne írt volna már haza1. Panaszuk csak az időjárásra volt, még az esti tábortűz sem loboghat nyugodtan a viharos szélben, amely felkapja a pernyét, röpíti a szikrát. Ezen az estén emiatt a szokásos szalonnasütés is elmaradt. Talán majd jövőre. Cs. J. Budapesten és Pest megyében működő építőipari vállalat felvételre keres csoportvezetői beosztásba árszakértő kalkulátort, valamint mélyépítési gyakorlattal rendelkező kalkulátorokat. Jelentkezés: „Örs vezér tér H 50" jeligére a Gödöllő és Vidéke Szerkesztőségbe. m ,, A PEST MEGYEI HÍRLAP .KÜLÖNKIADÄSÄ II. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK Rendhagyó tanévnyitó (3.) Járási összefogás az ifjú nemzedékért A járási tanévnyitó értekez­let második napirendi pontja­ként dr. Rásonyi Miklós ta­nulmányi felügyelő — az in­tézményvezetők beszámolója alapján — értékelte az 1974— 75. tanévet. Értékelésével kap­csolatban ki kell emelnünk a művelődésügyi osztály lelkiis­meretes munkáját, ugyanis — az előző évekhez hasonlóan — valamennyi iskolaigazgató és vezető óvónő írásban megkap­ta az intézmény egész éves munkájára vonatkozó részletes szakmai véleményt, „bizonyít­ványt”. Iskolaépítés és -bővítés Mint beszámolójában a ta­nulmányi felügyelő elmondot­ta, az iskolákban folyó oktató­nevelő munka — az igazgatók jelentései alapján — jól átte­kinthető volt az intézmények többségében. A felügyelő ösz- szefoglaló jelentésének első ré­szében a tárgyi és személyi feltételekkel foglalkozott. El­mondotta, hogy még ebben az évben Dányban, Túrán és Isaszegen az eddigieknél 275 gyerekkel többet tudnak fel­venni az óvodákba. A tanter­mekről elmondotta, hogy nem a szükséges mértékben gyara­podik a számuk. A szűkös körülményeket jól mutatja egy arányszám: a tan­termek negyven százalékát váltakozva használják ki. Ja­vít a gondokon a most átadott domonyi, s a közeli jövőben elkészülő galgamácsai és erdő- kertesi iskola. A távolabbi ter­vek között szerepel bővítés és építés Aszódon, Kerepesen, Pécelen, Valkón, Dányban, Galgahévízen és Ikladon is. Az újonnan épített vagy bő­vített iskolákat viszont gyor­san kinövik: ez a helyzet Csö­mörön és Kistarcsán. A múlt tanévben Zsámbokon napközi készült, Mogyoródon a termek kihasználtsága lett megfele­lőbb. Az iskolák felszereltsége so­kat javult az utóbbi tanévben. Azokban a községekben, ahol jó a kapcsolat a tanács és az iskola vezetése között, még szaktantermek kialakítására sor kerülhetett. Elavult a bú­torzat, Valkón és Kerepesen, Zsámbokon viszont a gyakor­lati foglalkozásnak nincsenek meg a feltételei. Szerződés szocialista brigádokkal A szemléltető eszközök fel* használásának mértéke na­gyon különböző. Néha csak a nevelők lelkiismeretességén múlik, de többnyire a tanter­mi körülmények akadályozzák A népi kultúra szélesebb kö­rű megismertetése céljából, csütörtökön kiállítás nyílt a Szolnoki Galériában Szolnok megye és az Alföld tájegysé­geinek népi iparművészete címmel. Reprezentatív tárlaton az Alföld tizenkét népművé­szeti és háziipari szövetkeze­tének fazekas munkáit, szűr- hímzéseit, szőtteseit, fafaragá­sait vonultatták fel. Láthatják az érdeklődők az Alföldön ki­alakult népi fazekasság reme­keit, a gazdag formakincsű hódmezővásárhelyi és mező­túri fazekasedényeket, a kar­cagi. a tiszafüredi és a mező- csáti hagyományokat repre­zentáló alkotásokat, a nádud­vari fekete kerámiákat. használatukat. Például Erdő­kertesen a szükségtantermek­be be sem lehet vinni bizonyos eszközöket. Másutt a javításuk okoz komoly gondot. Isasze­gen példásan szüntették meg ezt az állapotot: két szocia­lista brigáddal szerződést kö­töttek az eszközök azonnali kijavítására. Aszódon az 1-es számú iskolában is hasonlóan kedvező a helyzet, ugyanakkor viszont sok a panasz Veres­egyházon, Ikladon és Dányban. Legnehezebben sikerül — különösen a harmadik óra be­vezetése óta — a testnevelés megfelelő tárgyi feltételeinek a kialakítása. Dicséretes, hogy Veresegyházon már második tornateremmel is rendelkez­nek és tizennégy helyen van tornaszoba! A tornaszereknek csak kis része megfelelő álla­potú. Kispályát már majd’ minden iskolánál építettek, vagy építenek. A tanulmányi felügyelő az óvodák és iskolák személyi el­látottságáról hangsúlyozta, hogy igen kevés a képzett pe­dagógus, legalábbis sok he­lyütt nem szakos tanárok ad­ják az órák többségét. A sza­kos ellátottság Erdőkertesen például ötvenszázalékos. A továbbtanulások és egyéb is­kolán kívüli elfoglaltságok miatt a megengedettnél több a túlóra, a helyettesítés. Iskola-előkészítő tanfolyamok Az oktató-nevelő munka színvonalának javítása céljá­ból lelkiismeretesebben kel­lene patronálni a képesítés nélküli nevelőket. Kevés olyan iskolánk van, mondotta a ta­nulmányi felügyelő, ahol a pedagógiai irányítás mértéke és hatékonysága megfelelő. A tankötelezettségi törvény megvalósítása megfelelő szín­vonalú. A tanköteles korba lépők kilencvenkilenc százalé­ka beiratkozik. Ennél kedve­zőtlenebb viszont a lemor­zsolódók aránya. Az iskolába kerülő gyerekek előkészítése az óvodában, vagy az iskolá­ban szervezett tanfolyamokon történik. Néhány községben nem megfelelő színvonalú az óvodai előkészítés. Ennek egyik oka, hogy eddig nem ké­szült a tanfolyamok vezetői részére kézikönyv. Az oktató-nevelő munka színvonalára nagymértékben hat a tantestületeken uralko­dó szellem, az iskolavezetés demokratikus irányítási mód­szere. A jó nevelői közösséget megingathatja az állandó el­vándorlás, de talán még ennél is nagyobb szerepe van a túl- terhelésnek. A híres kunsági hímzést sokféle változatban mutatja be a karcagi szövetkezet, amely ma is az egyik legré­gibb hímzéstechnikát alkal­mazza hazánkban. Bekecseken, mellényeken, kabátokon lát­hatók a mai divatirányzatnak is megfelelő szűrhímzések. A karcagi szövetkezet alkotói újították fel a szép gömöri csipkét is. A , hódmezővásár­helyiek alkotóközössége a táj­egységre jellemző hagyomá­nyos hímzést ápolva stép, pasztell gyapjú színekkel ki- varrt, virágmotívumokkal és stilizált állatfigurákkal díszí­tett térítőkét, párnákat, fal­védőket állított ki, amelyek a mai modern otthonok bútor­zatához is jól illeszkednek. Az oktatómunka eredmé­nyeiről, a gyengébb tanulók részére indított pótló foglal­kozásokról is szólt dr. Ráso­nyi Miklós. A nevelőmunka fontosságát hangsúlyozta: a világnézeti nevelés, a munká­ra nevelés eredményeit és hi­báit elemezte. Kiemelte a harmincadik évfordulóra való felkészülést, a rendezvénye­ken való szereplést, mint a hazaszeretet erősítésének egyik jó példáját. Szó esett még az úttörőmozgalomról, a fizikai dolgozók gyermekeinek lehe­tőségeiről és támogatásáról. Sokoldalú kapcsolatok Dr. Kovács Gyuláné, a járá­si művelődésügyi osztály veze­tője volt a harmadik napi­rendi pont előadója. A követ­kező tanév munkatervi felada­tairól tájékoztatta a megje­lenteket. Kiemelte a XI. pártkongresszus dokumentu­maiban megfogalmazott’ fő feladatokat: a világnézeti, az erkölcsi nevelés fontosságát. Elmondotta, hogy a követke­ző tanévben központi munka­terv alapján bevezetik az ál­lampolgári ismeretek oktatá­sát. A családi életre való ne­velés is meg kell, hogy való­suljon: az ezzel kapcsolatos témakörökkel az osztályfőnöki órákon szükséges foglalkozni. A többi között a tanköte­lezettségi törvényről is szólott, arról, hogy valamennyi közsé­günkben meg kell szervezni a dolgozók általános iskoláit. Hangsúlyozta az iskola kap­csolatainak fontosságát a csa­ládi otthonnal, az üzemekkel és a közművelődési intézmé­nyekkel, Befejezésként az 1975—76. tanév részletes mun­katervi feladatait ismertette a a megjelentekkel. ö. E. Ä Gödöllő és Vidéke hasáb­jain is hírül adtuk, hogyan ün­nepelt Túra lakossága augusz­tus 20-án. A minap megérkez­tek a fényképek is az esemé­nyekben gazdag napról. Túrán munkával is ünnepeltek ... A százszemélycs óvoda alapját társadalmi munkában ásták ki a turaiak az ünnepi délelőttön. A száz méter hosszú alapárok kiásásával 40 ezer forint érté­Szovjet fiatalok az /Mi ben Az Ikladi Ipari Műszergyár KISZ-fiataljai augusztus 9-én találkoztak először a szovjet fiatalokkal. Ezen alkalommal Bernáth Loránd, az IMI KISZ- bizottságának titkára meghív­ta a Komszomol képviselőit az üzembe, sportversenyre. A vállalat KI3Z-klubjába augusztus 23-án délután érkez­tek meg a vendégek, Nyikolaj Szmocsuk Komszomol-titkár vezetésével. A szovjet fiatalo­kat a KISZ-titkár köszöntötte, majd rövid megbeszélés után kezdődött a verseny. A sakkozók csendben foglal­tak helyet táblájuk mellett, a labdarúgók barátaik hangos biztatásának kíséretében lép­tek a pályára. Egyenlő képes­ségű ellenfelek álltak szemben egymással, s egy .kicsit a sze­rencse is segíte% >a „hazai” csa­pat győzelmében. A kieséses rendszerű kispályás labdarúgó­tornát végül az IMI egyik csa­pata nyerte meg. Nyelvi nehézségek? Kár volt félni! — állapították meg a lányok,'akik vidám társasjáté­kukba bevonták a magyarul nem tudó vendégeket is. Nemsokára megérkeztek a kipirult arcú labdarúgók, akik rövid pihenő után táncra kér­ték a vendéglátó „háziasszo­nyokat”. , Voltak, akik még folytatták a versenyeket: a sakkozók hallgatag izgalom­mal ültek táblájuk előtt, kihí­vás kihívást követett. Ugyan­így a pingpongozok is, akik az utolsó pillanatig .kihasználták az időt. Bizony, senkinek sem tűnt f$l, hogy lassan beesteledett, és mindenkit meglepett a ha­zaindulásra hívó szó. A han­gulatos sporttalálkozó után a vendégek meleg szavakkal mondtak köszönetét a meghí­vásért, az együtt töltött kelle­mes órákért. A magyar és szovjet fiatalok jókedvűen, a közeli viszontlátás reményé­ben búcsúztak el. egymástól. H. Z. É. VADÁSZVENDÉGEK Az ország egyik legna­gyobb rezervátumában, a 60 ezer hektáros hansági vad- rézervátumban befejeződött az őzbakvadászat, amelynek során 75 őzbakot kaptak pus­kavégre. A rezervátumban már az őszi szarvasvadászat­ra készülnek. A külföldi vendégek első csoportját szeptember elsejére várják. kű munkát végeztek a lelkes önkéntesek. (Felső kép) Az Arany János és Liszt Fe­renc utca sarkán e napon ad­ták át azt a játszóteret, amely ugyancsak társadalmi összefo­gással, a szülők és a nagyszü­lők közreműködésével készül­hetett el. Képünkön: Takács Gyula, a nagyközségi tanács elnöke átadja a játszóteret a boldog tulajdonosoknak. (Alsó kép) Az Alföld népi iparművészete i

Next

/
Thumbnails
Contents