Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-29 / 202. szám

•• ülésezett a Minisztertanács Jelentés a népgazdaság első félévi fejlődéséről és a munkaügyi helyzetről — Felkészülés az őszi csúcsforgalomra miniszter beszámolt az őszi szállítási csúcsforgalomra való felkészülésről. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megállapí­totta, hogy a jelentős szállítá­si feladatok teljesítéséhez a közlekedési és fuvaroztató vál­lalatok összehangolt együtt­működése szükséges. Az oktatási miniszter javas­latára a kormány úgy határo­zott, hogy szeptembertől a pé­csi tudományegyetemen köz­gazdaságtudományi kar is lé­tesüljön. A tanácsoknál kiváló mun­kát végzők fokozottabb élis­merése érdekében a kormány úgy határozott, hogy 1976. ja­nuár 1-től a fővárosi, illetve a megyei tanácselnökök a taná­csi dolgozóknak a tanács ki­váló dolgozója kitüntető jel­vényt adományozhatják. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt A kormány ülésének napirendjén Létszámnövekedés, bértáblázat A Minisztertanács tegnapi ülésén elhangzottakról Buda István munkaügyi miniszté­riumi államtitkár tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az első félévi létszámgazdál­kodás alakulásáról szólva el- • mondotta, hogy 26 ezer fővel növekedett a foglalkoztatottak száma az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az átlagon balül nagyarányú a növekedés a szolgáltatások több területén, míg az ipar néhány ágazatán belül létszámcsökkenés ta­pasztalható. Némely területen a létszámhiány a termelésre, illetve a tevékenységre is ká­ros hatással van. Ilyen a tex­til-, a ruházati ipar, a kereske­delmen belül különösen a bu­dapesti élelmiszer-kiskereske­delem. Létszámgondok mutat­koztak a gyermekintézmé­nyekben, több nehéz fizikai munkaterületen, valamint a második, harmadik műszakkal és a folyamatosan üzemelő vállalatoknál. Továbbra is tapasztalható az alkalmazotti létszám növeke­dése még olyan üzemeknél is, ahol egyébként a létszám, sőt a termelés is csökken. A termelékenység alakulása kedvező volt az első félévben. Az iparban példáid a létszám csökkenése mellett hat száza­lékkal nőtt a termelés, s ez a munkaerő-gazdálkodás javuló színvonalára utal. Az egyes vállalatokat vizsgálva azonban még sokat kell javítani az élő­munka fölhasználásán. Az átlagbérek 1974 első ne­gyedévéhez viszonyítva az idei hasonló időszakban 10 száza­lékkal növekedtek. Ez a ter­vezett 5 százaléknak a duplá­ja. Ezért határozatok születtek az átlagkereseteknek a terv­előírás keretei között tartása érdekében. Ennek ellenére a félévet is a tervezettnél ma­gasabb, 7,1 százalékos növelce- déssel zártuk. Az országos szakmai bértáb­lázat bevezetésének tapaszta­latairól tárgyalva a Miniszter- tanács megállapította, hogy az intézkedések előkészítése és végrehajtása megfelelő volt. A bértáblázat gyakorlati alkal­mazása segítette a vállalatokat az egyenlő munkáért egyenlő bért elv érvényrejuttatásában, javította a munka hatékony­ságát, és megalapozottabbá tette a középtávú vállalati bér­politikái koncepció kialakítá­sát. A szakmunkástanulók be­iskolázásáról szóló időközi je­lentés szerint a tervezett lét­számot teljesíteni fogják. Nö­vekedett a szakmunkástanuló lányok aránya, és némely hi­ányszakmában is javult a helyzet. Változatlanul kevés a jelentkező azonban a nehéz fizikai munkákra és a kiske­reskedelem bizonyos ágazatai­ra képesítő iskolákba. Ezt követően az államtitkár az 1976-os évre való fölké­szülésről szólt. Elsősorban a munkaerőhelyzet javítására kell hatékony eszközöket ta­lálnunk — mondta. ' Föl kell számolni, különösen a nagy munkaerőhiánnyal küszködő területeken azokat a munka­helyeket, amelyek nem feltét­lenül szükségesek vagy gazda­ságtalanok. Meg kell talál­nunk a fölszámolás módsze­rét, s ehhez azt is tudnunk kell, hová szükséges az így felszabaduló munkaerő, sőt azt is, hogyan irányítsuk oda. A mainál hatékonyabb mun- kerőgazdálkodást kell kialakí­tani vállalati és népgazdasági szinten is. A demográfiai moz­gás ismeretében más megoldás nem képzelhető el — hangsú­lyozta Buda István államtit­kár. L. T. Szorgalommal és szigorral Hétközben a fuvaroztatók —■ a kül- és belkereskedelem, az ipar, a bányák, az építőipar, a mezőgazdaság — naponta át­lagosan 10—30 százalékkal több vagont kémek, mint ameny- nyit a vasút adni tud. Ezért a MÁV, gyakran devizával fize­tendő magas kölcsöndíj fejé­ben, használja a külföldi va­gonokat is. Ez a kiadás rontja az ország fizetési mérlegét. Arról nem is szólva, hogy oly­kor még a magas kölcsöndí- jért sem tarthatjuk az or­szágban mások kocsijait, mert azok a tulajdonosoknak is kel­lenek. Tehát vasárnap 6—7 ezer vagonnal kevesebbet fo­gadnak a vállalatok, egy-egy hétköznapon pedig olykor en­nek a háromszorosát igénylik, amit persze nem képes telje­síteni a vasút. Hét végén ka­pacitáskihasználatlanság, hét- közben sorbaállás, várakozás a vagonokra — rossz ez. A késve rakodó, a vagono­kat raktárnak is használó vál­lalatok a nemzeti jövedelem előállításának folyamatát gá­tolják: főképp az utolsó sza­kaszt, a realizálást, az értéke­sítést. Jelentős veszteség ez, hiszen vagorihiány miatt pl. valahol esetleg nem tudják teljesíteni a tervet, mert kés­ve kapják az anyagot a gyár­táshoz; hiányok keletkeznek a kereskedelemben, a lakossági ellátásban, mert nem érkezik meg az áru az üzletekbe; köt­bért fizethetünk a külföldi megrendelőknek, mert az ex­portra kerülő termék későn hagyja el az országot. Ilyenkor nemcsak a közös kasszát éri a kár, a vállalatok is ráfizetnek — közvetve min­denképpen —, ha fennakadás támad a társadalmi termelés folyamatában és kevesebb nemzeti jövedelmet hozunk létre az adott gazdasági évben. Nagyobb veszteség ez, mint amennyit a kifizetett kocsiál­láspénzek kitesznek. Ez a gondolatmenet jó alapja lehet­ne az egységes, a népgazdasá­gi érdeket — s azon belül a vállalatit is — szolgáló, fegyel­mezett és ésszerű vállalati magatartásnak a szállítások szervezésében. A teher nagy része a vasúté, hiszen előbb-utóbb az áruk többsége valahol vasútra ke­rül, azonban a közúti fuvaro­zás feladatai is óriásiak. Itt az üresjáratokat kellene — és lehetne — számottevően csök­kenteni. Ezt segíthetné terüle­tenként a vasút, a Volán és a megyei szállítási bizottságok koordinált, napi operatív disz­pécserszolgálata. A vasúton is, a közúton is a fuvaroztatók magatartásának változásában rejlik most a legtöbb tartalék: csak olyas­mit szállítsanak, ami valóban halaszthatatlan; ha megold­hatják a szállítást saját erő­ből, ne terheljék a közös jár­műparkot; gyorsan rakodja­nak s ennek érdekében ne sajnálják a túlórát, s az állo­mányon kívüli béralapot sem, hogy a rakodási többletet el­vállaló emberek érezzék anya­gilag is munkájuk népgazda­sági fontosságát. Szervezze­nek ismét rakodási ügyelete­ket és így tovább. Lehet per­sze elmélkedni azon, hogy az építőipar, a bányák, az ipar és kereskedelem évközi elő­szállításokkal tehermentesít­hetné az őszi szállítási idősza­kot — az idén azonban erre már nincs mód. Nem lesznek könnyűek a következő hónapok: 10 száza­lékkal több árut kell majd megmozgatni, elszállítani, mint tavaly: ez 60—70 millió ton­na többlet. A külkereskede­lem 15 százalékkal, az ipar 6—7 százalékkal akar többet szállítani a tavalyinál. A cu­korrépatermelés 33—35 száza­lékkal lesz nagyobb, mint ta­valy volt. Ezzel a feladattal, a siker reményében csakis a fe­gyelmezettség, a szervezettség és a szorgalom birkózhat meg, s talán még a nagyobb szi­gor az állami, gazdasági ve­zetés részéről, amellyel a szál­lítási kapacitás esetleges pa­zarlóit a közérdeknek megfe­lelő gazdálkodásra szoríthat­ják. G. F. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM ARA 80 FILLER 1975. AUGUSZTUS 29., PÉNTEK Ma nyílik az OMÉK és az AGROMASEXPO Pest megyéből 53 kiállító Szakmai bemutatók — Tájékoztató a hatvannyolcainkról Ma délben, pontosabban egy órakor — az ünnepélyes meg­nyitó után — a nagyközönség előtt is megnyitja kapuit a kőbányai vásárváros, mely két héten át az Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, valamint az AGRO­MASEXPO színhelye lesz. Me­zőgazdaságunk e bemutatójá­nak hagyományai kerek 150 esztendőre nyúlnak vissza: 1825-ben alapította Széchenyi István ama Lófuttató Társa­ságot, amely később Állatbe­mutató Társasággá alakult. 1833-ban már kiállították Pest-Budán a legújabb — Angliából származó — me­zőgazdasági gépeket, eszközö­ket, s néhány évvel később már szerte az országiból a fő­városba hozták a gazdák leg­jobb tenyészállataikat, muta­tós terményeiket; fölismervén, hogy egy-egy ilyen kiállítás igen jó alkalmat kínál a ta­pasztalatcserére, ismeretszer­zésre. A ma nyíló rendezvény ren­deltetése — mint erről Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes csütörtöki sajtótájé­koztatóján beszámolt — rep­rezentálni mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk és az erdé­szet fejlődését felszabadulá­sunktól napjainkig. A mező- gazdaságunk történetében 68. alkalommal megrendezett vá­sár része az AGROMASEXPO, a mezőgazdaság szinte vala­mennyi ágazata korszerű ter­melési eljárásainak, gépeinek, eszközeinek bemutatója. A szeptember 14-ig nyitva tartó kiállításon 624 gazda­ság, vállalat mutatkozik be, közöttük 53 Pest megyei ki­állító. Néhány statisztikai ada­lék az idei OMÉK-ról: a szakbemutatókat 35 580 négy­zetméter fedett és 44 160 négy­zetméter szabad területen ren­dezik meg, 19 ágazati bemuta­tó várja a közönséget. A vá­sáron 13 ország és Nyugat- Berlin 27 kiállítója is bemu­tatkozik, az AGROMASEX- PÓ-n 15 ország 151 kollektív és egyéni kiállítója vesz részt. A szakemberek körében nagy érdeklődésre tarthatnak számot a különböző szakfnai Gép szedi a cukorrépát bemutatók. Ezek közül többet a budapesti és a Pest megyei gazdaságok rendeznek. Az iparszerű kukoricatermesztés bajai rendszerével a toki Egyetértés Tsz-ben, a zöldség- termesztéssel a soroksári Vö­rös Október Tsz-ben, a nö­vényházak hasznosításával a budapesti Duna és a Sasad tsz-ben, a gyümölcstermesztés­sel a dánszentmiklósi Micsu­rin Termelőszövetkezetben, és a Kertészeti Kutató Intézet Érd Elvira-majori telepén is­merkedhetnek az érdeklődők, a mezőgazdasági gépesítés, karbantartás, javítás meg­szervezését a kosdi Lenin Tsz-ben mutatják be. A kiállítást egyébként na­ponta 9-től 19 óráig, az állat- bemutatókat 9-től 18 óráig te­kintheti meg a közönség; a vásárközpont este 8-kor zár. A. Z. Jó tapasztalatok vására A látogatók százezrei előtt ma nyitja meg kapuit a 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Kiállítás és Vásár. Hat évtized óta a mezőgaz­daság seregszemléjének tartja a közvélemény ezt az arányaiban is hatalmas rendezvényt, amelynek jel­lege, tartalma többszörös jelentésváltozáson ment át a mai napig. Büszkén mondhatjuk, hogy a szocia­lista nagyüzemi mezőgaz­daság vonzó eredményei­nek gazdag bemutatója évekre szóló tanítást, ta­nulságot nyújt mindenki­nek, aki a fejlődés rugóit, összetevőit kutatja, elemzi, értékeli. Az első, ami azonnal szembetűnik: a rendezők magasra állították a mércét a kiállítók előtt. Az ered- ménybemutatókra csak az országos átlagnál 25—50 százalékkal magasabb ho­zamokkal lehetett benevez­ni. S ezekben az eredmé­nyekben nemcsak a mező- gazdasági dolgozók, ha­nem a társadalom egészé­nek jó munkája bennfog- laltatik. A hazai és külföldi kiállítók között ugyanis az egyes gazdaságok mellett ott találjuk a Magyar Va­gon- és Gépgyárát, az Áp­rilis 4. Gépipari Műveket, mindazokat az üzemeket, intézményeket, amelyek már a nevükben is repre­zentálják az ipari módsze­rek térhódítását a gazdál­kodásban. Jól érzékeltetik továbbá, hogy a mezőgaz­daság megalapozott fejlesz­tése hazánkban társadalmi ügy, közös befektetéseink közös hasznában pedig mindannyian osztozunk. Láthatjuk ugyanakkor: a nemzetközi munkamegosz­tás igénye, bővülése, célsze­rűsége a mezőgazdaságban éppúgy, mint más ágaza­tokban állandóan jelenlevő erő, a fejlődés egyik bizto­sítéka. A külföldi kiállítók, szám szerint nyolcvanan, tizenhét országot képvisel­nek. A nemzeti bemutatók mellett a KGST-államok kollektív kiállítással is je­lentkeznek, reprezentálva a közös erőfeszítések közös eredményeit. Mindannyian, akik tanúi, részesei lehettünk a kiállí­tás előkészületeinek, rész­leteiben is nyomon követ­hettük, amit a bemutató egésze tükröz: a közvetlen termelőerővé vált tudo­mány miként lép át az or­szághatárokon, hogy szün­telenül tágítsa, szélesítse az élei m iszer termei és lehető­ségeinek horizontját. Ezt kínálja útravalónak is a lá­togató számára. Jöjjön el és győződjék meg az új elgon­dolások, felfedezések meg­valósításának realitásáról, amiről egyébként huszon­négy üzemi bemutató is gondoskodik több, Pest- közeli gazdaságban. J ól kivehető az ilyen tö­rekvésekből is a kiál­lítás legfőbb rendelte­tése: tudásban, hozzáértés­ben, hivatásérzetben többé, gazdagabbá tenni azokat, akik számára nemcsak lát­ványosság a kiállítás, ha­nem elsősorban gyakorlat­ban hasznosítható tudás­anyag. Amit alkalmazhat­nak az iparszerű termelési rendszerekben éppúgy, mint odahaza a háztáji ter­melés adottságainak jobb kihasználásában. A kiállítás produktumai minden vonatkozásban a fogyasztót szolgálják. Az élelmiszeripar gasztronó­miai bemutatóin egyébként nyilván sokan meggyőződ­nek .majd erről. De minde­nekelőtt segítséget nyújt a termelő, az alkotó ember­nek. Azoknak, akik élen járnak a korszerű módsze­rek megvalósításában, és azoknak is, akiknél még hiány mutatkozik, ennél fogva sürgős a pótolnivaló a felkészültségben. A kiállítás hasznát a hétköznapok eredmé­nyei minősítik majd. Az, ahogyan holnapra álta­lánossá válik, ami ma még különlegesség számba megy. S ez lesz igaki érdeme a kiállítás szervezőinek, ren­dezőinek, akik hónapok óta tartó megfeszített mun­kájukért minden elismerést megérdemelnek. V_ Pest megyében is megkezdődött az egyik legfontosabb mezőgaz­dasági termék, a cukorrépa betakarítása. Az abonyi határban a Ság- vári Endre Termelőszövetkezet 210 hektáros területéről géppel taka­rítják be a termést, amelyet a szolnoki cukorgyárban dolgoznak fel. Koppány György felvétele Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Újpestre látoga­tott. Gáspár Sándornak, az MSZMP PC tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével Moszkvában járt szakszerve­zeti küldöttség csütörtök dél­után hazaérkezett. Dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára csütörtökön egész napos látogatást tett Kőbányán. Jean-Charles Negre főtitkár vezetésével — a VDK kormá­nyának meghívására — csü­törtökön Hanoiba utazott a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség küldöttsége, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság közelgő 30. évfordulója al­kalmából. ta, felhatalmazta a pénzügy­minisztert, hogy a törvényja­vaslatot terjessze az ország­gyűlés elé. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a munkaügyi miniszter jelen­tését az első félévi munkaügyi helyzetről. Megállapította, hogy a foglalkoztatottaik száma a szolgáltató ágazatokban a tervnek megfelelően emelke­dett. Továbbra is fontos fel­adat az eddiginél is ésszerűbb takarékosság az élőmunkával. Megfelelően alakult a szak­munkástanulók beiskolázása. A Minisztertanács megtár­gyalta az országos szakmai bértáblázat bevezetéséről szóló jelentést. Megállapította, hogy a vállalatok és az ipari szövet­kezetek a társadalmi szervek­kel együttműködve, megfele­lően hajtották végire a besoro­lást A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és po&taügyi A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett a népgazda­ság első félévi fejlődéséről, az éves terv várható teljesítésé­ről és az 1976. évi terv kidolgo­zásának állásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette azzal, hogy to­vábbra is szükséges az aktivitás, fenntartása a belső tartalékok feltárása és a gazdasági munka hatékonyságának foko­zása terén, az éves terv telje­sítése érdekében. A Miniszter- tanács meghatározta az 1976. évi terv kidolgozásának irány­elveit is. A pénzügyminiszter előter­jesztette az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetét és je­lentést tett az 1975. évi pénz­ügyi helyzetről. A Miniszterta­nács az előterjesztést elfogad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents