Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-28 / 201. szám

1975. AUGUSZTUS 28., CSÜTÖRTÖK xMtap FEJLESZTÉSRE EGYMILLIÓ FORINTTAL TÖBB Űj telep épül Pátyon Villanyoszlopokat állítanak fel, áram vezetéket húznak Páty község szélén olyan he­lyen, ahol ház ugyan nem áll még, csak itt-ott látszik friss építkezés nyoma. — Üj település készül itt — mondja S. Nagy Imre tanács­elnök —, és a célunk az, hogy mire az első családi ház meg­épül, kigyulladhasson benne a villanyfény. Egyébként ezzel a hálózatbővítéssel a köz­ség teljes belterületére eljut már az áram. Idén tavasszal 82, egyenként 150 öles telket hasítottak ki az új telep részére. A házhe­lyek nem túl nagyok, de az igénylők szívesen megfizették a valóban nem nagy, 17 ezer forintot, amibe egy-egy telek került. Nem igényelnek újabban nagyobb házhelyet Pátyon a lakosok. Nem kell nekik nagy udvar, sem kart. Általában ingázók,, fáradtan térnek meg otthonukba, többnyire nem szívesen vesznek kezükbe esténként kapát, ásót, vasár­nap meg különösen nem. Még a fővárosból a pátyi újtelepre kiköltözőknek sem kell kert a ház körül, a csendet és a nyugalmat kívánják. Vagy 16 budapesti kíván pátyi lakos lenni, az új telkek többi tu­lajdonosa azonban helybeli, és csaknem valamennyien fiatal házasok. — Négy utcából áll majd az új telep — folytatja a tanács­elnök — Háromnak közülük már nevet is adtunk, mielőtt a házsorok kiépülnek. Cseresz­nyés, Erdő és Öz utca épül itt, a negyedik pedig az Ady Endre utca folytatása lesz, ugyanezzel a névvel. A most épülő villanyvezeték hossza 800 méter, és teljes egészében terven felül készült, ahogy a Bacsó Béla utca itatott maka- dámmal burkolt útteste is. Szükség lenne még több utca hasonlóan elhanyagolt úttes­tének rendbehozatalára, egyelőre a fél kilométeres útszakasznál nem tellett már többre. Lassacskán sorra kerül és kiépül a többi utca is. Túlteljesíti különben Páty a járdaépítés tervét is. Ere­detileg a negyedik ötéves tervben négy kilométert irá­nyoztak elő. Mire véget ér a jelenlegi tervidőszak, másfél kilométerrel hosszabbodik meg az előirányzott járda. Most is épül járda, ezzel az idén összesen hétszáz méteres darabot készítenek el. — A negyedik ötéves terv­ben a fejlesztési költségekre 11 és fél millió forintot irá­nyoztunk elő. Ennyi értékű munkát azonban négy év alatt, már a múlt esztendő végéig elvégeztünk. Egymillió forinttal túl­teljesítjük a tervünket. Honnan van rá pénzünk? Megtakaríthattuk a lakosság segítségével. Lelkesen vettek részt társadalmi munkában a község fejlesztéséért. Bútor hazai fából Az import csökkentése ér­dekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyaránt ösztönözni kívánja a hazai fafajiak, elsősorban az akác és a nyár fűrészáruk és féltermékek fokozott bútor­ipari felhasználását. E népgazdasági érdeket szolgáló cái megvalósítására közös pá­lyázatot hirdettek az akác és nyár fűrészárut, bútorlécet és bútoraikarészt termelő er­dő- és fafeldolgozó gazdasá­gok, erdő. és vadgazdaságok, faipari vállalatok, valamint a félterméket felhasználó bútor­ipari vállalatok körében. Tizenöt-, húsz-, huszonöt- ezer forintos pályadíjat tűztek ki azoknak a gazdaságoknak, illetve vállalatoknak, amelyek 1975. október 1. és 1976. szep­tember 30. között egy-, két­vagy háromezer köbméter akác. és más fűrészárut, fél­terméket szállítanak, illetve felhasználnak. A kitűzött dí­jat 20 százalékkal meg is te­tézik, ha az előírt tételek egyikének teljes mennyiségét előméretre megmunkált bú­toralkatrész formájában ad­ják, illetve veszik át Ráckevei aktastatisztika Nagyobb önállóság, több hatáskör Mennyi az ügyfél, hány az akta — erről készített érdekes kimutatást a ráckevei nagy­községi közös tanács, amely a Ráckevével csaknem össze­épült Szigetbecsén is állam- igazgatási jogkört gyakorol. A választási névjegyzék alapján a két községben hét­ezer felnőtt korú lakik és for­dul, ha szükséges ügyes-bajos dolgaiban a tanácshoz, a ta­nácsnál pedig 1974 folyamán — a szabálysértési ügyek nél­kül — 23 ezer 986 volt az ügy­iratok száma, Vagyis annyi, mintha a két község valameny- nyi felnőttje több mint három­szor fordult volna írásbeliséget igénylő ügyben a nagyközségi tanácshoz. A valóságban ter­mészetesen nem minden la­kosnak volt itt dolga, soknak viszont több esetben is. A csaknem 16 ezres évi ügyfél- forgalomba pedig bele kell számítani a nem helybeli lako­sokat is. Márpedig tekintve Ráckeve üdülőhely jellegét, a hétvégi ház tulajdonosok, a horgászok is különböző ügyek­kel fordulnak a tanácshoz. Ezenfelül a tanács szigetbecsei kirendeltsége intézi Lórév köz­ség adóügyeit. Mintha mindenki háromszor Az ügyiratok száma 1971-ben még csak 12 ezer 805 volt. A növekedés oka, hogy azóta megnőtt a községi tanácsok ha­tásköre is, egyre több olyan ügyben kell intézkedniük, ami azelőtt felsőbb hatósághoz tar­tozott. Ez idő szerint a nagy­községi tanács 25 fajta ügykö­rön belül több mint ötszáz in­Komplex vizsgálatok A keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdaságtu­dományi karának kutatói szennyvíztisztítási modell­kísérleteket folytatnak. A kí­sérletek célja az úgynevezett kommunális szennyvizek tisz­tításakor érvényesülő biológiai törvényszerűségek meghatáro­zása. Erre a célra 0,8 köbmé­teres térfogatú, nyitott, poli­etilén fóliával béléit betonme­dencéket építettek, amelyek­ben városi ülepítőből szárma­zó szennyvizek nyersanyagá­nak bomlását vizsgálták komplex kémiai-biológiai módszerekkel. A nagy tömegű adat sta­tisztikai értékelésével megál­lapították, hogy a tisztulás fo­lyamatában részt vevő mik­roszervezetek mennyisége és fajösszetétele nem függ döntő mértékben a meteorológiai té­nyezőktől. A baktériumok szá­mát elsősorban a vízben ol­dott oxigén koncentrációja, másodsorban a tápanyagok arányai korlátozták. tézkedési fajtában jár el. Ki­adott a múlt évben összesen 21 ezer 171 határozat jellegű ok­iratot, ezeket az esetek tekin­télyes részében átlag három közbeeső intézkedés, vagyis újabb irat előzte meg. Egyszerűbb lenne Ha csak a határozatokat vizsgáljuk a legtöbb, éspedig hétezer 431 a járlatlevelek száma. Természetesen az álla­mi gazdaságok és termelőszö­vetkezetek részére kell a jár­latlevelek többségét kiállítani. Éppen ezért ezt a hatáskört ta­lán a nagygazdaságok hatáskö­rébe lehetne utalni, míg az egyéni gazdák állatforgalma­zásához továbbra is a tanács adná ki a járlatleveleket. Darabszámra ezután a szin­tén határozat jellegű, tüdőszű­résre vonatkozó, személy sze­rint megcímzendő és kikézbe­sítendő értesítés tesz ki a leg­többet, 6 ezer 683-at. A rácke­vei járás tanácsi alkotói mun­kaközössége erre vonatkozólag nemrég azt javasolta, hogy ne személy szerint, hanem falra­gasz útján értesítsék a községi tanácsok a tüdőszűrésről a la­kosságot. Hasonló egyszerűsítési meg­oldás másutt is helyeselhető lenne, hiszen a tanácsok, így a ráckevei is munkával túlhal- mozottak. Előfordul, hogy egy- egy ügyet nem tudnak 30 na­pon belül elintézni. Ráckevén például az építési ügyeket. A határidőn túl elintézett akták száma némely hónapban elérte a 30—40-et. A különböző határozat jelle­gű okiratok közül a legkeve­sebb, 98, közgyógyellátásra vo­natkozó igazolás volt. Ilyenre most már miután a térítés- mentes egészségügyi ellátás minden lakosra kiterjed, többé nem lesz szükség. Kevés a fellebbezés És hogyan fogadják az ér­dekeltek a tanács intézkedé­sét? Miután a meghozott hatá­rozatok ellen feltűnően kevés, mindössze négy százalék a fel­lebbezés, nyilvánvaló, hogy az intézkedéseket túlnyomórészt igazságosnak tartják. Általá­ban másodfokon is, mert csu­pán a fellebbezések 18 száza­lékának adtak helyt. Vala­mennyit építésrendészeti bír­ság ügyében adták be. Sz. E. Öltöző, fürdő Elkészült a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyárában a két, 250, illetve 200 személyes öltöző és fürdőhelyiség. A korszerű létesít­mény kétmillió forintos költséggel épült. Képünkön Lezák Mihály és Lapsi Miklós vízivezetékszerelők a mosdóban végzik az utolsó simí­tás okát. Nagy Iván felvétele E z egy szomorú történet, ha valaki az ilyent nem kedveli, ne olvassa el. De ha elolvassa, semmiképp ne tulajdonítson ne­ki jelképes értelmet, mert nincs mögötte más jelkép, mint a valóság. Éviké az óvodában nagyon szép oktatást kapott, szerette az óvó nénit, megragadt ben­ne, amit mondott. Azt mondta, hogy nincs szebb a világon a virágnál, színes, meg nyug­tató zöld, díszíti a lakást és az életet, aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, ne­mes annak a lelke. És mert Évike a hang­súlyról érezte, hogy a nemes lélek az nagyon dicséretes dolog, addig nyúzta anyukát, míg nem vett neki piros muskátlit az ablakba. Azt Évike ápolta, öntözte, átültette és büszke volt rá. Így aztán amikor más lányok az iskolában mindenféle hívságokkal törődtek, ő csak a virágaival, mert akkor volt már nefelejts- és kaktusztenyészete is. Hát még mikor a kak­tusz kivirágzott! Akikor zsúrra hívta osztály­társait, hadd csodálják a növényeit. És cso­dálták is, az egy undok Bertalan kivételével, aki azt mondta, ő inkább a kutyákat szereti. No, de kapott is Évikétől, jól megmondta ne­ki, hogy a kutya az egy undok húsevő dög. Az ember azt gondolná ezek után, hogy Évike a biológiára, vagy legalábbis a kerté­szetre vetette magát, de nem. Ö úgy érezte, és mindemben az érzései vezérelték, hogy azt a nemes szenvedélyt, amely a virágokhoz fű­zi, nem szennyezheti be holmi szakszerűség, vagy éppenséggel tudomány, az ösztöneire kell hagyatkoznia, a ezeretetre, amelytől nő és virul az élet. Volt a virágoknak — és az ösztönösségnék — szerepe abban is, hogy Pista feleségül vet­te Évikét. Mert — így gondolkozott Pista — míg más lányok sikerekre és szerzésre tö­rekszenek, az ő Évikéje csak a gyengéd ápol- gatásra, amit íme virágainak is gyönyörrel ad. Azért meglepődött Pista, mikor Évike át­hozta virágait ugyancsak városi saját fész­kükbe, mert sok volt belőlük és bizony ren­geteg helyet betöltötték a kis lakásban. Vala­hogy a sok orchideától fojtogató is lett a le­vegő, no meg az egyik szoba túl nedves és szellőzetlen volt mindig, mert a növényzet ott elhelyezett része azt kívánta, a másik meg túl száraz és olykor cúgos, mert más növé­nyeknek ilyen volt a gusztusuk. Mindazonál­tal Pista eltűrte ezt, mert szerette Évit és mert úgy vélte, ha már más is van a lelké­ben, mint a családi élet utáni vágy, akkor jobb a növénykedvelésnél nem lehet. Később aztán mégis kirobbantak veszeke­dések. Mert a kevés bútor mellett jól fért a sok tenyészet, de mikor több bútorra lett vol­na szükség, Éva ellenkezett. Aztán elköltöz­tek a gyerek miatt egy nagyobb lakásba, de a gyerekszobát is elborították a rododend­ronok és a pörzsös alfalfafű. Az összekapésok azonban Éva győzelmével végződtek, mert az ő szenvedélye nagyobb volt a virágféleségek iránt, míg Pista szenvedélye őiránta mutatko­zott nagyobbnak. A bajok csak a különböző futónövények megtelepülésével kezdődtek. Egy sarok a repkénynek, aztán némi hüvelyes pimpőke, majd egyszerűbb liánfajták foglaltak helyet. Ekkor már leülni sem nagyon volt hely a la­kásban, a gyerek folyton kikapott, mert vi­rágra hágott, a falrakúszás nyomán átnedve­sedett és hullt a vakolat. Mikor aztán a gye­rek kaktuszba esett és begyulladt a popsija, Pista a sarkára állt: vagy a növényzet, vagy én! Éva persze a növényzetet választotta, mert nem akart rossz ember lenni, és különben is annyi munkája, gondos törődése testesült meg a növényzetben, azt nem dobhatta oda csak úgy. A válóper nehéz volt, mert noha Pista a lakást Évára hagyta, a gyereket akarta, bizo­nyítván, hogy a sok növény rossz környezetet nyújt fejlődése számára, és anyja nem vele törődik, hanem a virágokkal, kaktuszokkal, a felemás pokolcsinnal és a kúszó nyüzsgencé­GOMBO PÁL: ...ZET Növényzet vei. A bíróság azonban nem neki adott iga­zait, mert virágot tartani, az nem meríti ki az erkölcstelen életmód fogalmát, mint például a nemi csapodárság, vagy az iszákosság. A válóper után Évának első dolga volt, hogy Pista szobáját feltöltötte nigériai hu­musszal és sok mindent odatelepítvén és át­telepítvén, még megpróbálta a törpepálma és az óind szemmel verő meghonosítását is — si­kerrel. Mármost nem tudni, hogy valamelyik újdonság volt-e benne a ludas, avagy a kü­lönféle növények kölcsönhatása, de tény, hogy hallatlan arányú és immár ellenőrizhetetlen szaporodás és burjánzás vette kezdetét. Éva fő ápolási segédeszközévé előbb a nyesőolló, majd a fűrész vált. A legrosszabbkor, mert Pista feljelentése alapján a tanácsi gyámhatóság képviselője éppen akkor szállt ki, amikor Éva verítékben fürödve fűrésszel és machétével igyekezett utat vágni a gyerekszobába. Illetve ez a „leg­rosszabbkor”, amit Éva szempontjából fogal­maztunk meg, felcserélhető a „legjobbkor” kifejezéssel az immár nyolcéves íiúgyerek (kis Pista) szemszögéből tekintve. A kis Pistát ugyanis a gyámhatóság képviselője 24 órás éhezés után igen legyengült állapotban talál­ta (éppen egy orchidea poliphantasticus fel- falásával próbálkozott), így azonnali hatállyal magával vitte, miután kiragadva az anya ke­zéből a mechétét, 25 cm széles ösvényt vá­gott maguknak a gyerekszobába hatolás után immár ismét bezárult tenyészetben. A fentiekből is kitűnik, hogy a gyámható­ság említett képviselője igen hatékony sze­mélyiség volt, így senki sem lepődhet meg azon, hogy tüstént értesítette a rendőrséget is, a lakásügyi hatóságot is, részben a helyiségek rendeltetésellenes használata, részben a fő­bérlő önmagát lis veszélyeztető magatartása miatt. A két hatóság egyszerre szállt ki, és éppen idejében, hogy kimentsék a lelki bána­tában cselekvésképtelen Évát a gyerekszobát zölden befalazó tenyészet rabságából. Míg őt kórháizi ápolás során előbb feltáplálták, majd az elmegyógyászaton hosszú kivizsgálást és gyógykezelést hajtottak rajta végre, az ápo­latlan növényzet sorvadásnak indult. Annál is inkább, mert a hosszú gyógykezelés végül is hat évig tartott és egyúttal megakadályozta, hogy a lakásügyi hatóság lefolytassa a nyil­ván kilakoltatással fenyegető eljárást. Így esett, hogy Éva középkorúan is meg­öregedve tért haza, és lakását fonnyadt nö­vények porával (és humusszal) megtelve ta­lálta. Az egyetlen, ami virágzott: a bútorokon és falakon megtelepült penész. Éva kitakarí­tott — két nap, két éjjel —, aztán lefeküdt, és másnap visszagondolt ígéretére, amelyet a kórház főorvosának tett: soha többé nö­vényt nem ápol. Igen, ezt be fogja tartani — határozta el. Valami mégis megingatta: mi­kor lefeküdt, a sarokban mintha még élt volna egy kúszónövénynek, az óind szemmel- verőnek a csonkja. Nem, egy kicsit megön­tözni, az még nem ápolás — gondolta, és oda­öntött egy kancsó vizet. Másnap reggel nem ébredt fel, mert az óind kúszó nyakát körültekerve megfojtotta, A tragédia nagy port vert fel. Temetésén ott sírt a nagy és a kis Pista is. És milyen a ke­gyelet! Alig egy hónap múlva Éva sírjál díszkő ékítette, rajta a felirat: Szerette a virágot, s meghalt, mert szere­tett. 1 k

Next

/
Thumbnails
Contents