Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
1975. AUGUSZTUS 28., CSÜTÖRTÖK ~xMhn> Takarékosság a váci vállalatoknál Energia-ellenőri szolgálat — Tőkés ország helyett az NDK-ból Információcsere és demokrácia Munkások a szakszervezeti vezető testületben Vác városának arculatát az ipar határozza meg. Ami ea. ottani üzemekben történik, így vagy úgy, az egész lakosságot érinti. Ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet az a 34 váci vállalat, üzem, amelynek takarékos- sági intézkedései számtalan jó példát kínálnak, módszerben és eredményekben egyaránt követésre méltó kezdeményezést, és — elvétve — néhány megszívlelendő tanulságot: ez formalitás, vigyázat, így nem szabad takarékoskodni! Tervkészítés *- több variációban A városi pártbizottság már Q kidolgozás időszakában, ellenőrizte a készülő takarékossági intézkedési terveket, s így módjában állt propagálni a legjobb módszereket. Ezek közül is elsőnek azt a megoldást, amikor a gazdasági vezetés csak irányelveket dilit össze, amelyeket a szocialista brigádok alaposan megvitatva, saját felajánlásaikkal egészítenek ki, majd ily módon összesítik a végleges takarékossági intézkedési tervet. Ezt a módszert követték az Egyesült Izzó váci gyáriban, a FORTE Fotokémiai Iparnál, a DCM-ben, a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatánál, a Taurus Gumigyár váci gyárában, és a Váci Kötöttárugyárban. A tervkészítés másik módszere az, amikor a gazdasági vezetés által kidolgozott előterjesztést a pártszervek jóváhagyása után a dolgozókkal ismertetik, végrehajtás céljából. Helyenként — sajnos —, az is előfordult, hogy a tervet a gazdasági vezetés helyett, a pártszervezet készítette el, s így emelkedett „törvényes jogerőre”. Akadtak vállalatok — így a Volán 20. sz. Vállalat, a Posta, az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat váci fiókja, a Városgazdálkodási Vállalat és a malom — amelyek nem számították ki a különböző takarékos- sági intézkedések forintértékétt vagy bizonyos intézkedéseknél megmaradtak az általánosítás szintjén; ezeket a terveket a városi pártbizottság javasolta konkrétizálm, kiegészíteni. Végül két vállalat — az ÉDÁSZ és a KPM Közúti Igazgatóság váci üzeme — egyáltalán nem készített takarékossági intézkedési tervet A jó módszerek közül hadd emeljük ki a FORTE-gyárét, ahol olyképpen módosították a vállalat újítási szabályzatát és újítási feladattervét, hogy mindkettőben nagyobb hangsúlyt kapjanak az anyag- és energiatakarékossági törekvések. Általános hibájuk a terveknek, hogy nem számolnak a beruházások meggyorsításával, az új termelőberendezések határidő előtti üzembehelyezésével elérhető megtakarítások- kaL Takarékoskodjunk anyaggal... A feladatok között első helyen áll az anyagtakarékosság, ami különösen a magas anyagigényű, illetve import alapanyagokkal dolgozó üzemekben bír nagy jelentőséggel Hadd említsük a FORTE- gyár jó példáját: a tervezett 1,13 millió dollár értékű tőkés importot módosítva, az NDK-ból szerzi be a szükséges anyagot, miáltal 13,39 millió forintot tud megtakarítani! A Taurus Gumigyárban külön anyagtakarékossági mozgalom indult a brigádokban. A Híradástechnikai Anyagok Gyára — együttműködve a miskolci December 4. Drótművel —, a dróthúzáskor keletkezett pácléből vasoxidot nyer vissza, s így ezentúl kevesebbet kell importálnia nyugatról _ ebből a ferrittermékek gyártásához nélkülözhetetlen alapanyagból; a Kötöttáru- gyárban — amelynek takarékossági intézkedési terve egyébként a legfaszítettebb a városban —, csupán az anyaggal való ésszerűbb, szigorúbb gazdálkodásból és a hulladékanyag hasznosításából 10,4 millió forintot kívánnák megtakarítani. ...és energiával Az energiatakarékosság egyik járható útja a tüzelés- technika korszerűsítése, ebben pár esztendeje a Kötöttáru- gyár taposta az utat Vácott. Sokat lehet nyerni ezenkívül a villamosenergia takarékosabb hasznosításával is. A FORTE-gyárban energiaellen- őrzö szolgálatot szerveztek. Vannak még hibák... A pazarlás, a célszerűtlen gazdálkodás nemcsak az anyaggal fordulhat elő, hanem az élőmunkával is! Ahol ezt felismerték, ott a takarékossági intézkedési terv nem nélkülözi az üzem- és munkaszervezési, gépesítési feladatokat sem. Az összefüggések felismerése jellemzi például a Kötöttárugyár, az Egyesült Izzó, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a kommunális üzem, a FORTE, a DCM és a Taurus Gumigyár intézkedési terveit. Végül sokat hozhat a konyhára az ügyviteli költségek, s a szállítási-rakodási költségek csökkentése. Kár, hogy erre a város gazdasági egységeinek csupán a felénél gondoltak. A takarékosság — nem kampány: olyan feladat, amit a A megrovástól a pénzbírságig Mit kell tudni a társadalmi bíróságokról ? A törvénytiszteletre, a jogkövetésre nevelés sajátos szervezeti formáját jelentik a termelő munkahelyeken létrehozható társadalmi bíróságok. Lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a dolgozók mondjanak ítéletet olyan társaik felett, akik megsértik a törvényeket, a szocialista együttélés normáit, kárt okoznak a népgazdaságnak, dolgozó társaiknak, megsértik a munka- fegyelmet, italoznak, családjukat elhanyagolják. Cselekményükről a legközelebbi munkatársak, az üzemi, munkahelyi kollektíva előtt kell számot adniuk. A nevelésnek ez a módja — amint illetékes igazságügyi szervek elmondták — többnyire eredményesebb, mintha a dolgozót az állami bíróság vagy más állami szerv (fegyelmi hatóság, szabálysértési hatóság) vonná felelősségre. A társadalmi bíróságok ugyanis az ítélet mellett segítséget is nyújtanak a megtévedt — hibáját belátó — dolgozónak ahhoz, hogy ismét becsületes és hasznos tagja lehessen a munkahelyi kollektívának. Fő Intézkedései közé tartozik a társadalmi bíróságnak mindenekelőtt az, hogy azt a dolgozót, akinek felelősségét az eljárás során megállapította, társadalmi figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíti. Ezután kimondhatja, hogy a dolgozó a legközelebb kifizetésre kerülő nyereségrészesedés vagy ilyen jellegű jutalom egy részét (legfeljebb azonban a felét) nem kaphatja meg. Fegyelmi vétség esetén javasolhatja a társadalmi bíróság a vállalat igazgatójának, hogy a dolgozót helyezze alacsonyabb munkakörbe vagy azonnali hatállyal bocsássa el. Bűncselekmény vagy szabály- sértés miatt ötszáz forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. Becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés bűncselekménye esetében intézkedésre csak akkor kerül sor, ha az ügyet a társadalmi bíróság békéltetéssel nem tudja elintézni. Anyagi természetű vitás ügyekben az adóst — ha nem vállalja önként a tartozás megfizetését — arra kötelezi, hogy a követelést igazoló dolgozóknak járó pénzösz- szeget fizesse meg, vagy megfelelő szolgáltatást teljesítsen (például adja vissza a kölcsönkért pénzt, különböző dolgokat). Mellékintézkedésként — csakis akkor, ha a dolgozót elmarasztalták és az előzőekben ismertetett fő intézkedések valamelyikét alkalmazták — a társadalmi bíróság kártérítésre is kötelezheti a dolgozót, ha cselekményével az kárt is okozott: a kártérítésre kötelezés mértéke nem lehet több ezer forintnál. világgazdasági helyzet ír elő, nyersanyagban szegény országoknak hosszú távra. Nem árt tehát okulni a hibákból, ha másért nem, hogy 1976-ban elkerüljük őket. Ne kövesse senki éppen ezért az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat váci fiókjának példáját, amely — egyebek között — a raktári ellenőrzés rendszeresítését írta elő a takarékos- sági intézkedési tervben. (!) A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata szintén arra kívánta rávenni az építésvezetőket, ami egyébként is munkaköri kötelességük: azonnal tegyenek jelentést a felszabadult építőipari gépiekről. Az ilyen formális kitételek, magától értetődő tennivalók, semmitmondó megjegyzések — „a folyó évben is készítünk tmk- munkatervet” —, fölöslegesek, nem viszik előbbre az ügyet Itt pedig ez a cél: takarékosabb gazdálkodással — jobban élni. Nyiri Éva A tájékoztatás része az üzemi demokráciának; ettől elválaszthatatlan. A tájékozottság, az értelmes cél ismerete növeli a munka hatékonyságát s ez hozzájárul a jogok és kötelességek összhangjának kialakításához, a vállalat napi és távlati feladatainak színvonalasabb végrehajtásához. Az élő üzemi demokratizmus légköre — mozgató ereje révén — spontán alkotóerőket szabadit föl. Az emberek véleményének megismerése, a közösség erejének kiaknázása a vállalat egésze szempontjából lényeges. Az üzemi demokrácia, amely biztosítja a fizikai munkások, alkalmazottak, műszakiak, vezetők részvételét az őket érintő döntések meghozatalában. Az eddig meglevő és most kialakuló fórumok lehetőséget adnak arra, hogy az előbb említettek egyenrangúan vegyenek .részt a vitában. Ez erősíti a tulajdonosi felelősséget, azt, hogy cselekvőén részt vállaljanak saját sorsuk intézésében, amely — köztudott — elválaszthatatlan az adott vállalat sorsának alakulásától. Az üzemi demokrácia ereje azon is múlik, hogy a társadalmi és politikai szervezetek menynyire ismerik a dolgozók gondolkodását és hogyan tudják a közös akaratot, a cselekvés egységét megteremteni. Partnerek A szakszervezeti választások eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az üzemekben, vállalatoknál jelentős mértékben növekedett a munkások aránya a vezető testületekben, a vállalati szak- szervezeti tanácsokban, a vállalati szakszervezeti bizottságokban. A korábbi 40—50 százalék helyett megközelíti, sőt helyenként túlhaladja a 70 százalékot. Ez bizonyítja, hogy egyre több munkás vált alkalmassá arra, hogy a megnövekedett feladatok ellenéiBefejeződött Százhalombattán a fiatal hegesztők vetélkedője „Lehetőség a bizonyításra” Háromból két kategóriában Pest megyei győzelem A napokban Leninváirosban, Százhalombattán, a Péti Nitrogénművekben, a szegedi kőolaj- és'földgáztermelő létesítményeken, a székesfehérvári Könnyűfémműben, a Borsodi Vegyi Kombinátban fiatal hegesztők vetélkednek a szakma legjobbjának kijáró elismerésért. Újszerű és mégsem az e mostani vetélkedő, hiszen hozzá hasonlót több mint tíz évvel ezelőtt rendeztek utoljára Magyarországon. A Nehézipari Védnökségi Szervező Bizottság és a Százhalombattád Védn öleségi Operatív Bizottság meghirdette Pest megyei versenyen a százhalombattai beruházáson dolgozó, nyolc üzem ifjúmunkásai mérték össze felkészültségüket, tudásukat az elmúlt napokban. Tudás és megbecsülés Vékony kalapácsok koppa- nása hallatszik, szikrák repkednek szerteszét a Dunai Kőolajipari Vállalat hegesztő műhelyében. A munkapadok fölé verejtékes arcú fiatalok görnyednek. Nagy az igyekezet; mindenki meg akarja mutatni, mire képes, mennyire ismeri a szakmáját. Ma a betanított hegesztők dolgoznak. A műhely hétfőn és kedden a hegesztő szakmunkásoknak és a minősített hegesztőknek adott otthont. — A vetélkedő is igazolja, hogy1 országunkban sokat fejlődött ez a szakma, és a becsülete is. Mi, a nagyberuházások dolgozói ismerjük a hegesztés értékét. A vetélkedőnek egyébként három része volt: szakmai, politikai és gyakorlati. A néhány napos találkozón sok tapasztalatot szereztek a munkások és a szervezők egyaránt — mondja Do- linka Tamás, a DKV hegesztő szakmérnöke, a verseny zsűrijének elnöke, majd így folytatja: — A legfontosabb, hogy megbecsüljük a kiváló hegesztőket. Elméleti — politikai és szakmai — képzésüket viszont tovább kell fejlesztenünk. Kiderült és bebizonyosodott ez a három nap alatt is. Tóth József, a DKV csoport- vezetője veszi át a szót: — Szerencsés a helyzetünk, a rendezéshez szükséges dokumentációkat időben megkaptuk, s különben is van már tapasztalatunk e téren, hiszen a DKV-nál többször is rendeztünk hasonló versenyeket. Minősítés ősszel A munkások közben pihenő nélkül dolgoznak. Kezük nyomán új formát, új alakot ölt a fém. Középmagas, hegesztő szemüveges fiatalhoz, a VERTESÉ dolgozójához, Zelena Jánoshoz lépek: — Mit jelent a részvétel? — Nagy lehetőség ez a verseny. A gyakorlatban adhatunk számot szakmai és politikai felkészültségünkről. A három nap alatt pedig hozzánk hasonló munkásokat ismerhettünk * meg, akik elmondták: hogyan élnek Százhalombattán, mi módon szórakoznak, tanúinak, milyen problémáik, gondjaik vannak. Szeretnénk, ha a jövőben is rendeznének hasonló versenyeket. Nem messze tőle dolgozik Lengyel Gyula, a DKV munkása. — Ezen a versenyen senki sem veszíthet, de mindenki tudása szerint szerepelhet. Mostani feladatunk nem köny. nyű. Éppen egy NA/22-es csövet „varrunk meg”, — mondja, s ez nem mást jelent, mint egy huszonkét milliméteres cső körbehegesztését. A köveTóth József, a DKV csoportvezetője ellenőrzi Zelena Jánosnak, a Vertesz dolgozójának munkáját. Koppány György felvételei telmények magasak, alapos felkészültséget igényelnek. — Vállalatunk a versenyző, hegesztő szakmunkásoknak később, az ősszel, lehetőséget ad arra, hogy megszerezzék a minősített hegesztői képesítést. Egyhetes tanfolyamot szervezünk részvételükkel, s képesítésüket így a hivatalosnál 'egy évvel, korábban kapják meg. Döntésünkben az játszotta a fő szerepet, hogy itt valóban a DKV legkiválóbb fiatal hegesztői vannak jelen — mondja Kis József, a százhalombattai Védnökségi Operatív Bizottság szervezője. Helyezések, pénzjutalmak Látva a fiatalok feszült figyelmét, amint az előttük fekvő, szikrafelhőben úszó anyagra koncentrálnak — megérthetjük • törekvésüket, igyekezetüket: mindannyian igénylik az elismerést, a megbecsülést. Munkában a fiatalok A három kategóriában vetélkedő hegesztők közül a kategóriánkénti első három helyezett jut tovább az országos döntőbe. ★ Délután a DKV 6-os szállójának kultúrtermében kihirdették a három, napos hegesztőverseny eredményét, s a nyerteseknek átadták a díjakat és pénzjutalmakat. Első helyezést a betanított hegesztői kategóriában Peszleg György, a DKV dolgozója ért el. A hegesztő szakmunkás kategóriában szintén a DKV munkása, Szalai Dénes, minősített hegesztői kategóriában pedig Geiger Gyula, a budapesti BKG dolgozója végzett az első helyen. Virág Ferenc re szószólója, tevőleges alakítója legyen a szűkebb közösség dolgainak. A munkások jelenléte a vezető testületekben új információs rendszer körvonalait bontakoztatja ki. Az említett testületek partnerei a gazdasági vezetésnek, . tanácskozásaik során döntenek a vállalat éves tervéről, a részesedés és a fejlesztés mértékéről, újabb termékek gyártásáról, a gyártmányszerkezet korszerűsítéséről és sorolhatnánk még a fontosabbnál fontosabb témákat. S itt, e döntések születése pillanatában hallathatják hangjukat a munkások, s érdemben szólhatnak hozzá a kérdésekhez, mégpedig a termelés folyamatának ismeretében. Ugyanúgy, a döntések meghozatala után a vállalati tervek és feladatok biztos ismeretében bőven és részletekbe menően tájékoztathatják dolgozó társaikat, s felelősséggel mozgósíthatják őket a tervek minél eredményesebb végrehajtására. Hosszabb tavon E gyakorlat arra is lehetőséget ad, hogy a dolgozók információja alapján váloztas- sanak az előzetes terveken. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tervtárgyalásaira meghívja a boltvezetőket, hogy tanácskozáson egyeztessék a bolti és a vállalati terveket. A boltvezetők, akik jól ismerik működési körzetüket, amely általában lakóhelyük is, gyakran javasolják a vállalat vezetőinek, hogy számúikra nagyobb növekedést előirányzó tervet állapítsanak meg, mert tudják, hogy a területen számos építkezés, lakáskorszerűsítés lesz, s így várhatóan forgalmuk is növekedik. Tehát már eleve igyekeznek biztosítani a szükséges iparcikkeket. Nemcsak a rövid távú, hanem a távlati tervek kialakításakor is jobban lehetne élni a dolgozók véleményével. A szakszervezeti választások során majdnem mindegyik üzemben szóvá tették a munkások, hogy többet szeretnének hallani a vállalat távlati jövedelempolitikájáról és az ettől elválaszthatatlan gazdasági tennivalókról. Ez ar igény szinte kihasználatlan tartalék. Azt mutatja, hogy a dolgozók nem egyszerűen csak az anyagiakon törik a fejüket, hanem tudomásul veszik ennek a másik oldalát, azt, hogy csak akkor jutunk előbbre, ha gazdaságosabbá válik a termelés, ha a vállalat nyeresége, hasznot hoz® termelése növekszik. Csak ami lényeges Rendkívül fontos és elengedhetetlen tehát az információs kapcsolat az üzem vezetői és a dolgozók között, illetve a közösségen belül. Ismerjék egymást jól a vezetők és a dolgozók, tudják, miként alakul a vállalat holnapja, nyeresége, gazdaságossága; mit várhatnak a vezetéstől és mire számíthatnak a munkástól. Ez egyszerűen ma, a technikai-tudományos forradalom időszakában — figyelembe véve a vállalatok növekvő feladatait — létkérdés! Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy van információs lavina is. Ez az, amikor túlzottan sok fölösleges információt kap a közösség. Fölösleges mindaz, ami érthetetlen számtenger, követhetetlen közgazdasági elméletieske- dés. S ekkor — mivel érthetetlen nyelven beszélnek a közösség előtt — a kollektíva közömbössé válik. összegezve elmondható: a helyesen alkalmazott üzemi demokrácia gondolatköréhez tartozik, hogy az információ bőséges és érthető legyen! Ennek megvalósítására ad nagyobb lehetőséget a munkások megnövekedett aránya a szakszervezet üzemi, vállalaJ ti vezető testületéiben. Ács Jenő * t fc
