Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-27 / 200. szám

1975. AUGUSZTUS 27., SZERDA Heti jogi tanácsok A külföldön végzett munkát és a katonai időt mikor lehet figye­lembe venni szolgálati időként? D. B. százhalombattai ol­vasónk azt írja, hogy kato­naidejét nem számították be szolgálati időként, mert be­vonulása előtt munkaidőt nem tudott igazolni. Munka­szolgálatos éveit utólag ta­núkkal igazolta. Múlt év au­gusztusában írásban kérdez­te a Nyugdíjfolyósítási Igaz­gatóságot a külföldön ledol­gozott munkaidő-igazolással kapcsolatban, majd ez év január 15-én benyújtotta ok­iratait, de azóta elintézésről nem kapott értesítést. Hoz­zánk fordul ezért tanácsért. Szeretnénk felhívni a fi­gyelmét, hogy az ez év jú­lius 1-ével hatályba lépett társadalombiztosítási ren­delkezések alapján a már nyugdíjasok nem kérhetik a nyugdíjuk megállapítása előt­ti szolgálati idejüknek az új szabályok szerinti módosítá­sát. Azt viszont kérhetik, hogy vizsgálják felül a már elutasított igényét, az ér­demben elbírált ügyben pe­dig szintén van jogorvoslat­nak helye. Most itt azt is­mertetjük, hogy milyen idők számítanak be a katonai idő­ből szolgálati időnek, és a külföldön munkában töltött időt miként lehet figyelem­be venni. Ez utóbbival kap­csolatban röviden utalunk arra, hogy az 1929 évben kül­földön letöltött munkaidő­igazolás nem vehető figye­lembe, de erről is majd alább részletesen írunk. Szolgálati időnek számít a fegyveres erők és a fegyve­res testületek, valamint a volt honvédség (folyamőr­ség) sorozott állományú tag­jai első tényleges és tartalé­kos szolgálatának az ideje, a honvédelmi munkaszolgá­latban eltöltött idő, a katonai vagy polgári személynek ha­difogságban töltött ideje, (ha a volt hadifogoly a hadifog­ság megszűnését követő 180 napon belül Magyarország te­rületére visszatért,) a depor­tálásban töltött . idő, (ha a volt deportált 1947 előtt Ma­gyarország területére vissza­tért) és az 1939. évi II. tör­vényen alapuló leventeszol­gálatban külföldön töltött idő, (ha a leventét akarata elle­nére kényszerítették az or­szág területének az elhagyá­sára, és szabadon bocsátásá­tól számított 180 napon be­Hungaroton mű vészlemez ajánlat BEETHOVEN c-moll szimfónia No. 5. Op. 67. „Sors ’ Egmont — nyitány Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Ferencsik János SLPX 11 457 Ára: 60, Ft CHOPIN Etűdök Op. 10. No. 1-12. H-dúr noktürn Op. 9. No. 3. g-moll ballada Op. 23. F-dúr ballada Op. 38. Ránki Dezső (zongora) SLPX 11 555 Ára: 60,- Ft RAVEL G-dúr zongoraverseny GRIEG a-moll zongoraverseny Op. 16. Jandó Jenő (zongora) Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Jancsovics Antal SLPX 11 710 Ára: 60,- Ft lüi Magyarország területére visszatért). Szolgálati időként figye­lembe kell venni továbbá a fegyveres erők és a fegyve­res testületek — ideértve a pénzügyőrséget és a vámőr­séget is — hivatásos vagy továbbszolgáló állományában töltött időt, ha a szolgálat nem nyugállományba helye­zéssel szűnt meg. A közszolgálati alkalma­zottakra vonatkozó rendelke­zések szerint kell figyelembe venni a néphadseregnél, a volt honvédségnél (folyamőr­ségnél), a rendőrségnél, a pénzügyőrségnél, a vámőr­ségnél hivatásos vagy to­vábbszolgáló állományban 1952. január 1-ét megelőzően eltöltött időt, ha a szolgálat 1952 előtt megszűnt. Szolgálati időként kell fi­gyelembe venni( a magyar ál­lampolgár 1945. április 4. és 1967. december 31. közötti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tarta­mát, ha a munkavállalást az erre feljogosított szerv en­gedélyezte, a munkavállalás­ra államközi egyezmény, il­letőleg magyar külkereske­delmi szerv által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor, és az állampolgár külföldi • munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott. Az 1967. december 31. után fennállott külföldi munka- vállalás tartalmát szolgálati időként akkor lehet figyelem­be venni, ha a magyár ál­lampolgár a munkavállalásra az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott és az előírt nyugdíjjárulékot (társada­lombiztosítási járulékot) meg­fizette. Ez vonatkozik arra a magyar állampolgárra is, aki külföldön — a közép- és fel­sőfokú oktatás keretében folytatott tanulmányokat ki­véve — olyan tevékenységei folytatott, amelyre államközi egyezmény alapján külföldi alapítványból, nemzetközi szervezet által biztosított ke­retből, külföldi szervnél — magánkezdeményezésre — pályázat elnyerésével vagy meghívás alapján ösztöndíj­ban részesült. Háztartás! alkalmazotti idők igazolása és a tex­tiliparban eltöltött kor­kedvezményes időkről. G. J.-né Budakesziről írt levelében közli, hogy jövő év január 1-ével szeretne nyug­díjba menni. 1932-től 1936-ig háztartási alkalmazott volt, erről az időről rendelkezik cselédkönywel. 1936-tól a Goldberger Textilműveknél dolgozott és még a felszaba­dulás után is 3 évet ugyan­itt. 1948-tól 1951 decemberéig két gyermeket szült, és azok­kal volt otthon, majd ezt kö­vető idő óta folyamatos a munkaviszonya. A nyugdíj- korhatárt betöltötte a múlt év február hónapjában. Azóta is dolgozik, és kérdése, beszá­mít-e a háztartási alkalma­zotti idő, hogyan veheti igénybe a textilüzemben el­töltött 9 és fél évet, és meg­illeti-e őt az ösztönző nyug­díjpótlék? Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje le­vélírónknak megvan. Mint­hogy korkedvezményes mun­kakörben több mint 8 évet dolgozott, igy 2 év korked­vezmény is megilleti, ezért 53 éves korában betöltötte az öregségi nyugdíj megállapí­tásához szükséges életkort. Minthogy azóta továbbdolgo­zik, az ösztönző nyugdíjpót­lék is jár számára. Ügy lát­juk, hogy a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 1. sz. mellékletében felsorolt 7 szá­zalékos ösztönző nyugdíjpót­lékra jogosító munkakörben dolgozik, mert az egyéb ipari gépkezelők közé sorolható T’a jelenlegi munkaköre. Egy teljes évre és töredék évre járna ezek szerint a 7 száza­lékos ösztönző nyugdíjpótlék. Ha jól számítottuk, 15 évi munkaviszonya van, azután pedig a havi átlagkereset 43 százaléka illeti meg. Ehhez jöin természetesen majd még az ösztönző nyugdíjpótlék. Ami a háztartási alkalma­zottként eltöltött időt illeti, akkor lehet szolgálati időként figyelembe venni az 1975. július 1. előtti időket, ha a háztartási alkalmazott mun­kaideje legalább heti 30 óra volt. (1975. június 30-át kö­vetően heti 24 óra az előírás). Az 1944. július 1. előtti ház­tartási alkalmazottként mun­kaviszonyban töltött idő csak egykorú okirati bizonyíték vagy helyszíni vizsgálat alap­ján vehető figyelembe. Rövid kérdés — rövid felelet. P. J.-né Csemöről sérelme­zi, hogy a bírósági eljárási költséget, 607 Ft-ot tőle is, meg apjától is letiltották, és így a Vh. III. 62 348 és 49/73. számokra kétszeres kifizetés történt, és hiába írtak a me­gyei bírósági végrehajtó iro­dának, egy év óta a többlet letiltás sorsáról nem tudnak. Tanácsoljuk, írjanak panaszt a megyei bíróság elnökének. A. J.-né (Abony) levele tar­talma szerint, haszonbér vagy egyéb más címen meg­illeti olvasónkat az 1974. év­re szóló bér, illetve díj, és ha ezt nem akarják kifizetni, a Ceglédi Járásbíróságon in­dítson pert. S. L.-nek (Örkény) azt vá­laszolhatjuk, ha nem jelentke­zett ki a lakásból, köteles visszaengedni. Ha kijelentke­zett, akkor csak bírói dön­tésre. Az elvitt ingóságok fe­lét követelheti, ha nem adja vissza felhívásra, akkor per útján. A fele házrész házas­társát mindenképpen megil­leti, mivel közös szerzemény­nek minősül, tekintettel arra, hogy a házasság fennállása alatt közös 'erőből építették. Ha házastársa, aki elhagyta levélírónkat, nem fizeti" az OTP-t ez még a tulajdonjogi kérdéseket nem érinti, az el­maradt részleteket peres vagy peren kívüli eljárásban visszakövetelheti. Dr. M. J. Felhívjuk ©Jvas-óinik f figyel­mét, hegy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden, hé­ten, szerdán du. 5—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére, a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vm., Blalia Luj­za tér a.) földszinti tanácsadó termében. Hetven vállalat részvételével Vízügyi kiállítás Szentendrén A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára is szerepel Az Országos Vízügyi Hiva­tal és az OVH Vízgazdálkodá­si Tröszt idei vízügyi fejleszté­si kiállítását tegnap nyitotta meg Vincze József, az OVH elnökhelyettese Szentendrén. A kiállításon 70 vállalat mutatja be az e téren el­ért legújabb eredményeit. A tablókon, szemléltető ma­ketteken, fotókon különféle gépekkel, berendezésekkel, ké­szülékekkel ismerkedhetnek meg a szakemberek és az ér­deklődők. A hazai résztvevők között a város színeit a Beton- és Vas­betonipari Művek szentendrei gyára képviseli Sentab csövei­vel, kívüle budapesti, győri, pécsi, debreceni, szegedi, gyu­lai és lajosmizsei vállalatok küldtek a kiállításra ízlésesen elrendezett anyagot. A külföldiek közt NDK-, NSZK-beli, holland, an­gol, svéd és dán cégeket találunk. Nagy érdeklődésre tart szá­mot a ma kezdődő szakmai napok sorozata, amelynek ke­retében délelőtt és délután a vállalatok képviselői filmvetí­téssel kísért szakelőadásokat tartanak. Elsőnek a Fővárosi Vízművek műszaki napjára kerül sor. A Közalkalmazottak Szakszervezete A nők élet- és munkakörülményeinek javításáért A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Pest megyei Bi­zottsága mind több figyelmet fordít a nődolgozók kettős hi­vatása gondjainak megoldásá­ra, és a még mindig megnyil­vánuló, a nők munkájának, közéleti szereplésének megíté­lésével kapcsolatos ellentmon­dások felszámolására. Az utóbbi években a bérrendezések és bérkor­rekciók során sikerült fel­számolni számos korábbi méltánytalanságot, elmondható, hogy megvalósult az egyenlő munkáért, egyenlő bér elve. Hasonlóan javult a helyzet a jutalmazásoknál, je­lentősen nőtt az erkölcsi elis­merések, valamint a kitünteté­sek száma is, a nődolgozók kö­rében. E munka sikeréhez jelentő­sen hozzájárultak az alapszer- vezetben dolgozó nőbizottsá­gok és nőfelelősök. Különösen a családos anyák szakmai, po­litikai képzéséért, a nagycsa­ládos szülők anyagi, erkölcsi támogatásáért és a munkahe­lyi nőkollektívák jó közérzeté­nek kialakításáért dolgoztak sokat. Közreműködésükkel sikerült javítani a munka- feltételeken, az egészség- ügyi helyzeten, s ezáltal otthonosabbá váltak a munkahelyek. Az eredmé­nyek mellett változatlanul megoldatlan kérdés a közszol­gálatban dolgozó nők előlépte­tése, a magasabb állami, állam- igazgatási vagy gazdasági fundókba. A szakszervezet megyei bi­zottsága nemcsak a nődolgo­zókra, hanem a nagycsaládos és gyermeküket egyedül neve­lő szülőkre is nagy gondot for­dít. Pontos fölmérést készítet­tek, hogy Pest megyében hány nagycsaládos dolgozó tevé­kenykedik a közszolgálat terü­letén. Megállapították, hogy 206, amelyből 172 három, 25 négy és 9 öt vagy több gyer­mekes szülő. Jövedelmi viszo­nyaik még a legutóbbi — je­lentős — bérrendezés után is meglehetősen eltérőek. Jellem­ző példa, hogy ötszáz forintig terjed hét családnál, ötszáz- nyolcszáz forint pedig 38 csa­ládnál az egy főre eső jövede­lem. Mindezek tudatában egyre gyakoribb, hogy tanévkezdéskor, betegség, egyéb szociális problémák esetén segélyben részesítik őket, igyekeznek üdülési gondjaikat is megoldani. A. J. Hogy a japán császárfa tovább éljen Erélyes intézkedések a természet ellen vétőkkel szemben A hatóságok a természetvé­delmet nagyon komolyan gya­korolják. Arra törekszenek, hogy a védetté nyilvánított tájakat, földtörténeti emléke­ket, növényeket és állatokat valóban megóvják a pusztu­lástól. A tilalmak azonban keveset érnek büntető szank­ciók nélkül. Csakhogy nem minden rongáló, vagy pusztító személyét sikerül kideríteni. Ha azonban megállapítható, ki vétett a természet ellen, az el­követővel szemben a jogszabá­lyok teljés szigorát alkalmaz­zák. Erre hozunk fel most Pest megyéből két példát. A gyökérpusztító Kramer Marietta, Tahitót- falu, Móricz Zsigmond utca 10/a alatti lakos a közelmúlt­ban panasszal fordult a Pest megyei Tanácshoz. Előadta, Tíz nap rendeletéiből A kedvezőtlen adottságú me­zőgazdasági szövetkezetek üzemfejlesztési terveiről a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiadott 12/1975. MÉM. rendeletét a Magyar Közlöny 53. számából ismerhe­tik meg az érdekeltek. A vízgazdálkodási beruházá­sokról, valamint a vízügyi szervek beruházásairól kiadott 2/1975. OVH. számú rendelke­zése ugyanitt jelent meg. A tárolásra átvett árak nyilvántartásáról a Belkeres­kedelmi Minisztérium 7/1975. számú körrendelkezése a Ke­reskedelmi Értesítő 25. számá­ban jelent meg. A képesítést nyújtó szak­vizsgára előkészítő tanfolya­mokról és a szaktechnikusok kiegészítő képzéséről ugyanitt jelent meg a belkereskedelmi minisztériumi közlemény. A beruházási tevékenység ellenőrzésének tapasztalatairól a Nehézipari Minisztérium adott ki közleményt, amely a Nehézipari Értesítő 23. számá­ban található. A munkaverseny-titkárok feladatköréről ugyanitt jelen­tek meg a nehézipari miniszter irányelvei. Az általános Iparjogvédelmi tanfolyam szervezéséről ad tá­jékoztatást az Építésügyi Érte­sítő 25. száma. A gazdasági vezetés és szak- szervezeti vezető testületek kö­zös teendőire az V. ötéves terv vállalati közművelődési prog­ramjának összeállításához ugyanitt jelent meg az ÉVM közleménye. hogy telke egy részét eladta Molnár Lajos budapesti lakos­nak. Megmaradt telkén, annak új határa közelében ritka, leg­alább nyolcvan, de valószínű­leg száz évesnél is idősebb, terebélyes fa áll. A fa gyöke­rei részben átnyúlnak a szom­szédos telekre. Molnár Lajos felszólította Kramer Mariet­tát, vágassa ki ezt a fát, mert zavarja a kilátást. Miután kí­vánsága nem teljesült, a fa egyik átnyúló tartógyökerét kivágta és ezzel a növény éle­tét veszélyezteti. Egyébként azzal fenyegetőzik, hogy ki­vágja magát a fát is. Pávó Árpád megyei termé­szetvédelmi ellenőr megtekin­tette a fát és megállapította, hogy az, Ázsiából származó, Magyarországon nagyon kevés helyen található díszfa. Tudo­mányos neve Pawlonia To- mentose, magyarul japán csá­szárfának is hívják. Nemcsak ritka, különleges fajú, rendkí­vül szép példány is, elpusztu­lása nagy veszteség lenne. Je­lentése alapján dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke kimondotta a fa előzetes vé­dettségét és határozatában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szomszéd telekre át­nyúló lombjaitól, gyökérzetétől sem szabad megfosztani. Ugyanakkor megindították Molnár Lajos ellen a szabály­sértési eljárást. A preparátor Még a télen bejelentés ér­kezett Balázs István megyei természetvédelmi felügyelőhöz, hogy Thuróczy Zsolt egyetemi hallgató, budapesti lakos ipar- szerüen foglalkozik madárki- töméssel. Védelem alatt álló madarakéval is. A papasz alapján a lakóhelye szerint il­letékes budapesti, XVIII. ke­rületi tanácsnál jogtalan ipar­űzés és a természetvédelmi rendelkezések megszegése mi­att szabálysértési eljárás in­dult ellene. Meghallgatásakor elismerte, hogy madarakat preparál meg­rendelésre, pénzbeli ellenszol­gáltatásért. Az ebből eredő jö­vedelme azonban nem halad­ja meg az ezer forintot sem, tehát véleménye szerint nem kellett iparengedélyért folya­modnia. A szabálysértési ha­tóság véleménye természete-, sen nem egyezett az övével. Thuróczy nem titkolta azt sem, hogy neki magának 250 —300 sajátkezűleg kitömött madárból álló gyűjteménye van. Azokat vadászat közben ejtette el. Márpedig, hogy ki, mit gyűjt, ahhoz senkinek semmi köze, a hobby nem le­het szabálysértés. Ezt a véle­ményét sem osztotta a szabály­sértési hatóság és összesen 3000 forint bírsággal sújtotta. A határozatot másodfokon a főváros tanácsa is helyben­hagyta és így az jogerőssé vált. ★ Tulajdonképpen olcsón úsz­ta meg Thuróczy a madarak kilövését és kitömését. Ha megállapítható lett volna, hogy a Természetvédelmi Hivatal tavasszal kiadott rendelkezé­sének hatályba lépése után folytatta a tilos vadászást és preparálást, miután csaknem minden madárfaj védelem alatt áll, gyűjteményéért, a bírságon kívül, darabonként fajuk szerint több száz sőt sok ezer forint kártérítést fi­zethetne. összesen százezer forintnál is jóval többet a há­romszáz madár után. S hogy a jövőben ne pusztít­hasson madarakat, a Pest me­gyei vadászati felügyelő, aki a vadászjegyet budapesti lako­sok részére is kiállítja, most mérlegeli, bevonja-e Thuróczy Zsolt vadászengedélyét Sz. E. AMÍG NŐI MŰBŐRCIPŐK A KÉSZLE 170 Ft helyett 90 Ft-ért, 146 Ft helyett 90 Ft-ért, 138 Ft helyett 90 Ft-ért CIPŐT ÁRUSÍTÓ BOLTJAIBAN TART! KAPHATÓK A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VALLALAT i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents