Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

1975. AUGUSZTUS 26., KEDD 5 %Mútm Ráckeve Víz, villany, Bővítik a vízvezeték-háló­Szoknyák — külföldre A PEVDI dabasi konfekcióüzemében három cv óta készí­tenek az NSZK-beli Heincze cég részére bérmunkában külön­böző női ruházati termékeket, mindenekelőtt szoknyákat: a mintától függően napi 900 és 1200 darabot. Reklamáció a da­basi lányok-asszonyok munkájára még nem érkezett. Koppány György felvétele Jobb minőség, alacsony alkoholtartalom Perce és léggömb Vasárnapra hűvös, esős időt ígért a meteorológia. Bizonyára ennek köszön­hető, hogy elnéptelenedtek a strandok, ritkább volt a Balaton felé induló kara­vánok sora. Főleg a kis­gyermekesek — koztuk 15 ezred magammal én is — kézen fogtam hát apró gyermekeimet — irány az Allatkert. A Városligetben valóságos vásári búcsúfor­gatag tarkállott, ám sze­rencsére nem Icellett hosz- szú sort állni: az Állatkert valamennyi hátsó kapufát kitárták a látogatók előtt. András fiam szokás szerint üdvrivalgással köszöntötte régi ismerőseit: a vízilovat, a zsiráfot, az elefántot és a többieket. Határtalan örömmel, szaporán tapos­ta háromkerekű biciklije pedáljait. Mindaddig, amíg fel nem tűnt az első fehér köpenyes mozgóárus fi­nomságokkal megrakott üvegkalická fával. — Apu, vegyél perecet... hangzott innen is, onnan is a kórus, amelyhez fiam is menten csatlakozott. A megnyugtató atyai ígé­ret rögvest elhangzott, ám teljesítése lehetetlen­nek bizonyult. A nap­fénnyel . játszadozó üvegka­litka francia drazsétól a nagy csomag mézespuszed- liig mindenféle drága fi­nomságot rejtegetett, de perecnek híre-hamva sem volt. — Itt már elfogyott, kis­fiam, majd vesz neked apa a másik bácsinál — mond­tam magabiztosan. Atyai tekintélyemen azonban a harmadik sikertelen kísér­let után végképp helyre­hozhatatlan csorba esett. Perec volt — nincs, eltűnt az Állatkertből. Mit tehet­tem volna mást, elrohantam egy szép színes léggömböt venni. Mint sok száz kis tarsa, András mégis vi­gasztalhatatlan volt, hiszen ö, — főleg az Allatkertben — a perecet nagyon szereti. K. Gy. A. — Csaknem egymillióan. Pest megye lakossága gyors j ütemben növekszik, ma la­kóinak száma megközelíti az egymilliót. A fejlődésre jellemző, hogy a növekedés ütemben a többi megyét, sőt Budapestet is felülmúlja. Pest megyében él az ország ipari dolgozóinak 11 száza­léka. A fizikai dolgozók szá­ma megközelíti a 300 ezret és ezzel Pest megye az or­szág legnagyobb munkáslak­ta megyéjévé fejlődött. zatot ebben az évben is Rác­kevén. Újtelep nagyobb űrmé­retű gerincvezetéket kap, né­hány eddig ellátatlan utcában pedig az ősszel kiépül a víz­vezeték. Ezzel azonban még mindig nem lesz teljes a nagy­község vízellátása. A területén jelenleg ivóvizet szállító cső­hálózat hossza 21 ezer 325 fo­lyóméter, amelynek 87 elekt­romos közkifolyója van. Ezek a közkutak 702 család vízellá­tását biztosítják, de 780 lakó­házba már eddig is bekötötték a vezetéket. Továbbá 75 köz­épületbe is. A Pokolhegyi, va­lamint a Felszabadulás úton levő két mélyfúrású kút látja el jelenleg jó minőségű ivó­vízzel a ráckevei vízművet. Víztartalékról egy 100 köbmé­teres hidroglóbus és a most elkészült 200 köbméteres víz­tároló medence gondoskodik. A vízmüvet üzemben tartó Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat újabb vízforrást tart szükséges­nek. Tájékozódási futó legyen a talpán, aki az inárcsi Március 21. Tsz-t — idegenvezető, rév- kalauz nélkül — megtalálja! Már fél órája keringünk e nagy területen szétszórt köz­ség szeszélyesen kanyargó ut­cáin, amikor — váratlanul — előbukkan a^téesz központja. Tábla, felirat sehol, nehogy a járatlan idegen felismerje. Itt is, ott is építkezések nyomai. Az egyik helyen ala­poznak, a másikon villany­szerelők szorgoskodnak, a harmadikon már tető alatt az új épület. Mivel bővül, gya­rapodik az idén a közös gaz­daság? — Amire saját erőnkből futja — felel Stéger József főkönyvelő. — Néhány épület­tel, új gépekkel. Az építési beruházások az ivari tevékenység korszerűsí­tését célozzák. A szövetkezet­ben háromfajta ipari tevé­kenységet folytatnak; a laka­tosüzemben mezőgazdasági gépalkatrészeiket, kisebb kon­ténereket, s az etázsfűtések- hez szükséges kályhák vasvá­zát készítik, a forgácsoló­hogy a községközpont mostani és várható többszintes beépíté­se után is elegendő vízmeny- nyiség álljon rendelkezésre. A nagyközségi közös tanács feltétlenül szükségesnek tart­ja a további fejlesztés szem­pontjából a vízvezeték jelenle­gi nyomvonalának, valamint a később megépítendő vezeték tervrajzának elkészítését. Elő­térbe kívánja helyezni Sziget- becse község központi vízellá­tását is, ami feltehetően ösz- szelcapcsolható Ráckeve déli része vízellátásának . fejlesz­tésével. Sürgősen be kell köt­ni azonban a szigetbecsei öt­tantermes iskolát a hálózatba. Ezt a munkát a PVCSV szi- getszentmiklósi üzemmérnök­ségének szocialista brigádjai társadalmi munkában vállal­ták. Sokat fejlődött Ráckeve és Szigetbecse elektromos hálóza­ta az utóbbi években. A köz­ségeket árammal ellátó Fővá­rosi Elektromos Művek kimu­tatása szerint 1970-ben a két községben 42,4, 1974-ben 51,3 üzem bérmunkát végez három gyárnak, a targoncaüzemben pe­dig villamos és robbanómoto­ros targoncák felújításával, javításával foglalkoznak. A három üzem közül idén az utóbbit bővítik, mintegy 400 ezer forintos költséggel. — Szeptemberben átadjuk rendeltetésének az új targon­caüzemet. Ugyancsak négy- százezret fordítunk aiz úgyne­vezett szociális épület korsze­rűsítésére, s így megfelelő fürdő-öltöző áÜL majd a la­katos-, forgácsoló- és géptmű- helyi dolgozók, a traktorosok és a gépkocsivezetők rendel­kezésére — mondja a főköny­velő. '— A belső villanyháló­zat korszerűsítésére 192 ezret költünk; egyúttal fázisjavító kondenzátorokat építünk be, amelyektől havi nyolc-tíz ezer forint értékű villamosenergia- megtakarítást várhatunk. Vé­gül a nagyobb tételek közül még azt a félmillió forintot említem, amiből hétszobás fa­házat építünk a szakemberek elhelyezésére. A nyár végén itt hét „legénylakásban” hét szakemberünk kap majd szol­gálati lakást. Gépek beszerzésére csak­nem kétmilliót fordít az idén a téesz, amelyekkel részint a mezőgazdasági termelést kívánja megkönnyíteni, ré­szint pedig a terménynakodás, a vagonkirakás, általában az anyagmozgatás embernyűvő, nehéz munkáját. — Szóba jött a villamos energiával való takarékosság. Van-e takarékossági intézke­dési terve a közös’ gazdaság­nak? — Van, mégpedig úgy ké­szült, hogy az egyes üzemek dolgozóival megbeszéltük: ki, mit vállal? Égész jelentős fel­ajánlások születtek, köztük a lakatosok például 51 tonna hengerelt idomacél és 5 tonna hidegen hengerelt acél meg­takarítását vállalták, illetve ennyi hulladék hasznosítására tettek felajánlást. A kertészeti dolgozók fél tonna polietilén­fóliát takarítanak meg, a ta­valyihoz képest változatlan nagyságú termesztő területen. A gépjárművezetők, trakto­rosok 3 tonna gázolajjal hasz­nálnak fel kevesebbet a ter­vezettnél, sőt, ebben az év­ben még az általános költsé­gekből is le akarunk faragni 285 ezer forintot. A féléves adatok szerint — a kitűzött célokat év végére elérjük. Ny. É. — Eredményes takarékos­ság. Jól gazdálkodnak az energiával a BVM Szent­endrei Gyárában. A terme- lénkenység folyamatos nö­velése mellett fél év alatt 1,7 millió forintos meg­takarítást értek el. kilométer hosszú volt a kisfe­szültségű áramvezeték. A jobb áramszolgáltatás érdekében új transzformátorállomásokat helyeztek üzembe, több régit pedig nagyobb teljesítményűvel cseréltek ki. 1970-ben mindössze 12 transz­formátor működött, 1974 vé­gén pedig már 21 és csökkent az áramfeszültséggel kapcsola­tos panaszok száma is. Egyébként Ráckeve két ut­cájában, a Becsei úton és a Peregi soron hálózat-felújításra kerül sor. Épül egy trafó is. Folytatódik Ráckevén a csa­tornaépítés is. Ugyanakkor a Csepel-szigeti gerincűt1 épí­tése szintén folyik. Ezzel kap­csolatban a nagyközségi közös tanács a Ráckevén keresztül vezető átkelő szakasz, vagyis az Ady Endre utca halasztha­tatlanul sürgős kiépítését tart­ja szükségesnek. Ráckeve üdü­lési központ és az átkelési út­szakasz állapota már nem felel meg sem a jelenlegi, még kevésbé a jövőbeni növekvő forga­lomnak. Az Ady Endre utca útteste szilárd burkolására a község nem tud anyagi fedezetet nyújtani. A meglevő átkelési út egy részéről viszont a csa-, tornaépítés idejére a forgal­mat el kell terelni és nem len­ne érdemes nagy költséggel ideiglenes jellegű szilárd bur­kolatú utat létesíteni emiatt. Ezért lenne a tanács vélemé­nye szerint nagyon célszerű az átkelési szakasz kiépítését még a csatornaépítés előtt befejez­Budaörsön a lakosságnak mintegy nyolc százaléka él munkásszállásokon, albérlet­ben vagy ágybérlőként: tizen­hatezer ember közül ezerhá­romszáz. Többségük, 780 la­kos, csupán ideiglenes beje­lentővel rendelkezik. Zömük magánházak zsúfolt szobáiban, kevesebbjük elfogadható kö­rülmények között húzza meg magát. Az állami vállalatok munkásszállásain kielégítőek a feltételek, a többi nem mél­tó az otthon elnevezésre. — Az ország minden terü­letéről, Csongrádtól Zaláig, Szabolcstól Tolna megyéig megfordulnak nálunk — mondja Farkas Jenő, a buda­örsi tanács népesedéspolitikai ügyekkel foglalkozó csoport- vezetője. — Van, aki Itt hely­ben, a Hungarofructnál, a Vízügyi Építő Vállalatnál vál­lal munkát, mások a főváros­ban, és közvetlen környékén dolgoznak. Szálláshelyek magánházaknál Néhány ideiglenesen Itt la­kóhoz bekopogtatunk. A Kállai Éva utca 7. számú családi ház tulajdonosa Ju­hász Árpádné. Húszéves fiával lakik a háromszoba összkom­fortos lakásban. Tizenkét al­bérlőt tartanak. Közülük egy fiatal lányt találtunk otthon. Nevét nem mondta meg. Azt viszont közölte, hogy a kis- szobáért (amelyben saját bú­torai Is vannak), valamint a fürdőszoba és konyha haszná­latáért havi 600 forintot fizet. Sümegről jött, Pesten szeretne elhelyezkedni. Középiskolát végzett, titkárnő. Megtudtuk még, hogy a „házinéni” és fia is dolgozik, így hát az okot, hogy mi készteti Juhász - nét tizenkét ágybérlő-albérlő tartására, s azt, hogy ezek az emberek hogyan, miként, mi­ért kerültek Budaörsre —nem sikerült megtudnunk. Dózsa György út 32.: Sörés Imre hattagú család­jával egy kétszintes családi házban lakik. A földszinten három helyiségben tizenkilen­cen kaptak szálláshelyet. A Alacsonyabb alkoholtartal­mú, de jobb minőségű borok előállítására végez széles kö­rű tudományos kutatómunkát a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet. A nehéz borok helyett ugyanis mindinkább az étkezést kiegészítő, nagyobb élvezeti értékű, illatban, za­matban gazdagabb, harmoni­kusabb fajták iránt fokozódik a kereslet. ' Az utóbbi években több új, korszerűbb, értékesebb bor­fajta mutatkozott már be, amelyek várhatóan kiszorít­ják az elavult szőlőfajták bo­ráckevei Építőipari Szövetke­zet Közös Vállakózás dolgozói. A vállalat szerződéses jogvi­szonyban áll a tulajdonossal. A vállalatnak munkáskéz, a háztulajdonosnak több jöve­delem kell. A három helyisé­gért, előszobáért 3200 forintot fizet a vállalat. Sőrésné tartja rendben a munkások szállá­sát, ami az átlagosnál nem rosszabb. Tíznél is több az ilyen „maszek” szálláshely Budaörsön. Kifogásolható körülmények Marx Károly út 43.: Kovács István egy szobában öt férfi részére nyújt „ott­hont”, havi 2400 forintért. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár fizeti, valamint a vállalat ad­ja a bútort, a rádiót, a tele­víziót, a hűtőgépet és az egyéb felszerelést. Kovács Istvánná takarít, mossa az ágyneműt. A körülmények a jó felszerelés ellenére sem kielégítőek. Az udvaron a csinos kis ház előtt a tulajdonos Moszkvics 407-es gépkocsija áll. Marx Károly út 35.: Kovács Béla (Kovács István testvére) lakik itt. Az elhe­lyezés mostoha. Mindössze ar­ra jó, hogy a 20 albérlő, a húsz építőipari munkás vala­hol álomra hajthassa fejét. Kovácsék a húsz ember után 2200 forintot kapnak a ME- ZÉPSZER-től (a Sasad Tsz építőipari vállalkozásától). A berendezés rossz. A szerződés szerint erről az építőipari vál­lalkozás tartozna gondoskod­ni. Költöznének, de hová? Czékmány József éknél, a Marx Károly út 34.-ben a fe­leség húga és annak férje van ideiglenesen bejelentve. — Most már lassan egy éve — mondja Kertész Józsefné. — Én Bicskéről, férjem a XI. kerületből való. Hogy összehá­zasodtunk, nem volt hol lak­nunk. Pesten nagyon drága az albérlet. Itt a konyhából ala­kítottuk ki a jelenlegi szobán­kat, az előszobából • lett a | rait, például a kadarkát, az ezerjót, a szlankát. Az újabb, alacsonyabb alkoholtartalmú borok közé tartozik a tramini, a muskotály és a rajnai riz- ling. Néhány más, kedvelt faj­ta továbbra is megőrzi ízének, jellegének eredeti sajátossá­gait, minőségét, de alacso­nyabb alkoholfokkal kerül forgalomba, ilyen a badacso­nyi szürkebarát, amelyet a ko­rábbi 13,5 fok helyett idén 12,8 fokos alkoholtartalommal pa­lackoztak,. s a tervek szerint további 0,3 fokkal csökken majd az alkoholtartalma. konyha. Sajnos, nem sokáig maradhatunk, mert nővérem ék gyereket várnak, nekik is szűk lesz a hely. Férjemmel 4400 forintot keresünk, gyere­ket is szeretnénk. Csak hát hová? Marx Károly út 4.: Szabó József nyugdíjas és felesége a családi ház melletti melléképületben három he­lyiségben négy albérlőt tart. Közöttük egy házaspárt. Van, aki már négy éve lakik itt. A legtöbb azonban jön-megy. Ki innen, ki onnan. Az albér­lőkre azonban nem panasz­kodnak. Talán szerencsések, de inkább a jó jövedelemfor­rás alakítja véleményüket. Szigorúbb ellenőrzést Az ideiglenesen bejelentet­tek sok gondot okoznak a községi tanácsnak. Főként a közigazgatásban, hiszen át­lagosan hat-nyolc hónapot töltenek Budaörsön. Közren­dészeti szempontból is van gond bőven, mivel az átmene­ti otthonokban lakók a leg­gyakoribb „vendégei” a kocs­máknak, italboltoknak. (A bűnügyi szervek fertőzött te­rületnek nyilvánították a tele­pülést.) Száznál is több azok­nak a száma, akik be sem je­lentkeztek. Ök hétvégi házak­ban, s bax-langlakásokban él­nek. • A nagyközségi tanács hatá­rozata érvényben van arról, hogy tilos a barlanglakásokba beköltözni. A rendőrség segít­ségét kérték, lépjenek köz­be. A májusi tanácsülésen el­fogadták azt a javaslatot is, hogy a munkásszállásokon szi­gorítsák az ellenőrzést. A be­jelentőlapot írja alá az illeté­kes tanácstag is, mivel ők jól ismerik körzetüket, megaka­dályozhatják a nyomortanyák kialakulását. A tanács szak- igazgatási szerve pedig fokoz­za a pénzügyi és higiéniai el­lenőrzést. Megszüntetik a mér­téktelen, a jogtalanul magas ágy- és albérleti díjakat, és megkövetelik a közegészség- ügyi szabályok betartását. Korompay János A NYERGESÚJFALUI MAGYAR VISCOS AGYÁR az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz VEGYIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT JÖJJÖN DOLGOZNI E DUNA MENTI NAGYÜZEMBE, NYERGESÚJFALURA! — Korszerű, automatizált, klimatizált üzemek — Modern vegyipari technológia — Továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek Jelentkezés: minden munkanapon 7-től 12 óráig, a munkaügyi főosztályon. Az érdeklődők a választ levélben kapják meg a részletes, képekkel illusztrált „Tájékoztatóval" együtt. HUJ Cím: MAGYAR VISCOS AGYÁR 2536 Nyergesújfalu Komárom piegye Pf. 1. AMEDDIG A TAKARÓ ÉR Beruházás saját erőből Munkásszállásokon, albérletben, ágyrajáróként Átmeneti otthonok Budaörsön i

Next

/
Thumbnails
Contents