Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

2 <J(íihw 1975. AUGUSZTUS 36., KEDD FÓKUSZ Egyhangúan 1975. augusztus 23-án, szombaton hirdettek ítéletet Athénben az 1967. évi katonai puccs végrehajtóinak perében. A vádlottak padján a megbukott katonai rendszer ..halálra ítélt” vezetői, balról jobbra: Papadopulosz, Makarezosz és Pattakosz. Az első program Befejeződött Sri Lanka Kommunista Pártjának IX. kongresszusa KGST-levél Kurt Waldhelm ENSZ-főlilkárhoz Kapcsolat a fejlődő országokkal Hétfőn rendkívüli ülést tar­tott a görög kormány és ezen egyhangúan úgy határo­zott, hogy javasolni fogja, vál­toztassák életfogytiglani bör­tönbüntetésre a fasiszta kato­nai junta három vezetőjére ki­mondott halálos ítéletet. A kormányülésről kiadott hivata­los közlemény szerint a kabi­net akkor teszi meg javasla­tát, ha a szombati halálos íté­let jogerőssé válik. A bíróság határozata akikor emelkedik jogerőre, ha az elítéltek az ítélet kimondása után öt na­pon belül nem fellebbeznek, vagy ha fellebbezésüket eluta­sítják. A halálos ítéletet ebben az esetben csak Konsztantin Cacosz köztársasági elnök vál­toztathatja meg. Miközben a kormány arról tanácskozott, hogyan menthet­né meg a fasiszta junta há­rom főkolomposát a megérde­melt büntetéstől, hírügynök­ségi jelentések szerint az athé­ni egyetem területén mintegy 500 egyetemista tüntetett az ítélet végrehajtását követelve. A hatóságok további tiltakozó megmozdulásoktól tartva, ria­dóztatták a rendőrséget, és megerősített őrséget rendeltek ki több középület védelmére. A kormány döntése felhábo­rodást keltett az ellenzéki ve­zetők körében, akik a kor­mány lemondását és a parla­ment rendkívüli ülésének ösz- szehávását követelték. NEM MEGLEPŐ a legújabb fejlemény, hisz a hírhedt jobb­oldali Elefterosz Kozmosz cí­mű lap — Papadopuloszék egykori szócsöve — az ítélet- hozatal előtt, csütörtökön óvta a bíróságod attól, hogy halá­los ítéletet hozzon. „A halálos ítélet óriási hiba lenne és sú­lyos következményekkel járna magára Karamanlisz minisz­terelnökre nézve. Politikai súllyal rendelkező körök Gö­rögországban sohasem bocsá­tanak meg a halálos ítélete­ket és a kormányt tennék fe­lelőssé értük” — fenyegetőzött a szélsőjobboldali lap. A HALÁLOS ÍTÉLETEK ugyan ettől függetlenül — színpadszerűen — megszület­tek, de ezt követően hétfőre azonnal összehívták a görög minisztertanácsot, mivel a hi­vatalos kormányközlemény szerint „a független igazság­szolgáltatás munkáját' lezáró végső eljárás lehetővé teszi a büntetések enyhítését”, és a kérdés eldöntésekor „a politi­kai felelősség érzésének kell felülkerekednie”. HIÁBA KÍSÉRTE tehát nagy figyelemmel a görög közvélemény e tárgyalás me­netét, abban a reményben, hogy a bíróságon sikerül tisz­tázni az összeesküvés nyílt és rejtett indítékait, feltárja az 1967-es katonai puccs valódi mozgatóerőit: a per során csak a végrehajtók kerültek a vád­lottak padjára. A görög tragé­dia valódi ihletői és bűnösei, mint például a Pentagon, a CIA, a NATO és a görög reak­ció — a háttérben maradtak. EMELLETT A BŰNÖS VÉGREHAJTÓK is eleve biz­tosítékot kaptak a kormánytól, hogy az ítéleteket nem fogják végrehajtani. Ezért volt oly magabiztos már szombat este az amerikai hírügynökség, a UPI, midőn jelentette: „A gö­rög fővárosban minden jel ar­ra utal, hogy a halálos ítéle­teket nem hajtják végre.” S HA MINDEZ SÚLYOS alkotmányjogi és politi­kai problémákat is vet fel, a lényegen nem változtat. Ez pedig: — Zolotasz, a Görög Nem­zeti Bank kormányzója a kö­zeli napokban egy francia irá­nyítású európai bankcsoporttal Párizsban 220 millió dolláros hitelegyezményt ír alá, — a Német Szövetségi Köz­társaság a nyugatnémet—gö­rög gazdasági, együttműködés keretében 250 millió márkás kölcsönt nyújt Athénnek, — s Görögország már a kö­zeli jövőben 480 millió dollá­ros segítséget kap az Európai Gazdasági Közösségtől. Alacs B. Tamás Hétfőn — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — kezdődik a perui fővárosban az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek értekez­lete, amely utoljára az 1973-as algíri állam- és kormányfői konferenciát megelőzően ülé­sezett. Az ötnaposba térvétett, tanácskozás napirendje ma­gyarázatul szolgál az értekez­let időzítésére: a konferencia befejezése után pár nappal kezdi meg munkáját az ENSZ- közgyűlés 6. rendkívüli ülés­szaka. Az el nem kötelezett országok külügyminiszterei li­mai értekezletükön egyeztetik országaik közös fellépését a világszervezet ülésére. i j Az ei nem kötelezettségi — vagy pontosabban tömbön kí­vüli — mozgalom elsősorban a volt gyarmati országokat, az úgynevezett fejlődő országokat tömöríti, és mintegy húszéves múltra tekinthet vissza. A zárt politikai—katonai szövetségi rendszereken való kívülmara- dás gondolata első ízben az 1355-ös bandungi értekezleten fogalmazódott meg. Az el nem kötelezettek első csúcsérte­kezletét 1361-ben tartották Belgrádban, és azóta a moz­galom dinamikus fejlődésen ment át. Az el nem kötelezettség a gyarmati sorból szabadult fia­tal államoknak egykori gyar­matosítóikkal szembeni ellen­állása törvényszerű formája­ként jelentkezett, mivel a volt gyarmattartók igyekeztek dur­Vasáimap véget ért Sri Lan-1 ka (Ceylon) Kommunista Párt­jának IX, kongresszusa. Pieter Kenne man, a párt el­nöke, a köztársaság lakásépí­tési és építésügyi minisztere, zárszavában a többi között rá­mutatott: a kongresszus újabb feladatokat tűzött a párttag­jai elé. Elfogadták az első pártprogramot, amely kijelölte a nem kapitalista úton történő fejlődés, a szocialista építés konkrét útját. A kongresszuson bebizonyosodott, hogy a párt egysége megbonthatatlan. Az elfogadott okmányok külön ki­hangsúlyozzák, hogy tovább kell szilárdítani a nemzetközi kommunista mozgalmat és rá­mutatnak, hogy Sri Lanka Kommunista Pártja kész ezért a célkitűzésért harcolni. A szó­nok megjegyezte: mindent el kell követni — különösen most a belső és a külső reakció ás- kálódásai miatt, hogy tovább szilárduljon az egységes front sorainak össtseforrottsága. A kongresszus nagyra érté­kelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményes befejezését. Az adott kérdésben hozott és egyöntetűen elfogadott határo­zat rámutat, bogy a helsinki konferencia további lépést je­lent az enyhülés szilárdításá­ban. A kongresszus hangsú­lyozta, hogy folytatni kel! a harcot a kollektív ázsiai biz­tonságért, s annak megterem­tésénél a helsinki záróokmány­ban foglaltakhoz hasonló elve­ván beavatkozni egykori bir­tokaik belügyeibe, bevonni ókét agresszív tömbökbe. A mozgalom kialakulása elvá­laszthatatlan a nemzetközi erőviszonyokban bekövetke­zett változástól, a szocialista országok befolyásának növeke­désétől. Az alapvetően impe­rialistaellenes irányzatú moz­galom létezése első napjaitól kezdve természetes szövetsé­gesre talált a szocialista világ­ban. A jelenleg “8 tagot számláló mozgalom meglehetősen hete­rogén összetételű, jelentős el­téréseket mutat a társadalmi rendszert, a szociális, gazdasá­gi berendezkedést illetően. Az összetartó erő a politikai-gaz­dasági függetlenségért, az im­perializmus ellen folytatott harc. Éppen az eltérő politikai rendszereknek tudható be, hogy egyes el nem kötelezett országok körében visszhangra találtaik a „két szuperhatalom összeesküvéséről’* hangozta­tott maoista nézetek. Egyes el nem kötelezett országok úgy vélik, hogy a két világhatalom közeledése ellenük Irányul, és ezért a „szegény” országok összefogását sürgetik a „gaz­dag” országok ellen. Az el nem kötelezett orszá­gokat jelenleg elsősorban sú­lyos gazdasági helyzetük fog­lalkoztatja. A földünk népes­ségének 70 százalékát kitevő, de a világ összjövedelméből csak 30 százalékban részesedő fejlődő országok nagyrészt a tőkés nemzetközi munkameg­osztásba kapcsolódtak be, és az két lehet alkalmazni. A hel­sinki értekezlet eredménye nemcsak az európai, hanem az egész világ békeszerető erőinek nagy sikere. Ezzel ösz- szefiiggésben az ázsiai népek előtt újabb lehetőségek állnak ahhoz, hogy aktívabban har­coljanak az imperialista be­avatkozás, az imperialista ka­tonai támaszpontok ellen. Az BBK eredményeivel foglalkozó határozat végezetül kiemelte, hogy az SZKP és az európai kommunista pártok jelentősen hozzájárultak a helsinki érte­kezlet sikeréhez. Héttőn a Rhodesiát és Zam­biát elválasztó Zambezi folyó egyik hídján egy vasúti sze­relvényben megkezdődtek a Smith-rezsim és a Rhodesia feketebőrű többségét képviselő Afrikai Nemzeti Tanács kö­zötti tárgyalások. A megbeszélésen az Afrikai Nemzeti Tanács részéről Abel Muzorewa püspök, Joshua Nkomo és Ndabaningi Sithole, a fehértelepes kormány részé­ről Ian Smith miniszterelnök, John Wraithall miniszterelnök- helyettes és Wickus de Kock tájékoztatásügyi miniszter vesz részt. A Rhodesia jövőjéről folyó tárgy alsókon jelen van Volls­ter dél-afrikai miniszterelnök új gyarmatosító mesterkedé­sek következtében őket sújtja legérzékenyebben a kapitalista világ válsága. Nem véletlen, hogy éppen a fejlődő országok kezdeményezésére kezdett hoz­zá az Egyesült Nemzetek Szervezete a nemzetközi gaz­dasági-helyzet alapos meg­vizsgálásához. A limai értekezleten az el nem kötelezett országok kül­ügyminiszterei összehangolják akcióikat az ENSZ-közgyűlés 30. rendes ülésszakára is. A világpolitika aktuális kérdései közül különleges figyelmet szentelnek majd a közel-kele­ti, délkelet-ázsiai, a ciprusi és a dél-afrikai helyzetnek, vala­mint az Indiai-óceán térségé­nek. A miniszterek foglalkoz­nak az új országok felvételi kérelmével is, és megkezdik az előkészületeket az el nem kötelezett országok következő, 1176-ban, Colombóban tartan­dó csúcsértekezletére. U egei gondolkodói teljesít- menyének és jelentőségé­nek megítélése elválaszthatat­lan a felvilágosodás és a pol- gáriasulás német formájától és attól a szereptől, amelyet — mint a klasszikusnak nevezett német filozófia utolsó figurája — a marxista filozófia kelet­kezéstörténetében játszott. Eltérően Franciaországtól, a korabeli Németország társa­dalmi helyzete sajátosan nem kedvezett a gyakorlati politi­kai változásoknak, a polgári átalakulás forradalmi útjának. E sajátosság — amelyet ha­gyományosan mint a polgári viszonyok fejletlenségét írjuk le — eredményezte, hogy a kor felvetett problémáira a német gondolkodók elsősorban elméleti — azon belül idealista jellegű — választ voltak képe­sek adni. Itt az eltérés a fran­cia felvilágosodástól, amely materialista volt, és más ol­dalról gyakorlati s élesén kri­tikus politikai tevékenységet folytatott. Ez azonban nem jelentette azt — s ez igen fontos a He­ge1 -e akasztott filozófiatörté­neti címkék egyikének az el­távolításához —, hogy a né­A KGST levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ főtit­kárhoz, s hangsúlyozza: a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsához tartozó oi-szágok, a szocializmus és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak közötti szövetség politikájához hűen, állandóan bővítik és mélyítik egyenjogú gazdasági kapcsola­taikat a fejlődő országokkal. Az együttműködés fontos ré­szeként és Kaunda zambiai elnök is. A két politikus előzőleg egy­órás tárgyalásit folytatott, de erről a hírügynökségek nem közölitek pontosabb értesülé­seket. Portugál egységfront (Folytatás az 1. oldalról) ambíciói, bár felelős a forra­dalomért ... E nyilatkozat nyomán Gcm- calves miniszterelnök kabinet- irodája hétfőn délután már hivatalosan cáfolni kénysze­rült azt a hírt, amely szerint őt az államelnök elmozdította tisztségéből és Fabiao tábor­nokot, a szárazföldi erőik fő- parancsnokát nevezte ki utód­jául . E bizalmatlanságot szülő helyzetben jött létre a nyolc haladó párt és szervezet meg­állapodása, amely áthidalva a nézeteltéréseket, az első lé­pést jelenti a munkásosztály, minden portugál dolgozó tö­mörítésére, a forradalom meg­mentésére. A. B. T. ★ Vasco Goncalves .miniszter- elnök továbbra is hivatalában miarad — közölte hétfőn este a lisszaboni elnöki hivatal szóvivője Costa Gomes állam­fő és a katonai vezetők több óráis tanácskozása után. CSAK RÖVIDEN... NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke hét­főn a Kremlben kitüntetéseket nyújtott át a Szojuz 18. és 19. űrhajósainak. HENRY KISSINGER ame­rikai külügyminiszter hétfőn Alexandriában folytatta a tárgyalásokat az egyiptomi— izraeli katonai megállapodás 1 részleteiről. met felvilágosodás, és benne Hegel, elvetette volna a pol­gári forradalmat. Hegel filo­zófiájában nem a reakciós osztályok érdekei fejeződtek ki, annak ellenére, hogy az idealista volt. Idealizmus és politikai radikalizmus sajátos ötvözését már számos, Marx előtti filozófiai állásfoglalás­ban fellelhetjük. Ez most is a helyzet: az adott ország társa­dalmi és gazdasági fejlettsége nem tette lehetővé a polgári politikai szabadságjogok gya­korlati megvalósítását. Ebben a helyzetben a filozófia elmé­letileg — és jó értelemben SDekulatívan — végezte el az emberek felszabadítását. S gondoljuk el: e lemaradás meghaladásának polgári el­méleti kiküzdését milyen nagy mértékben befolyásolta — és zavarta — az a tapasz­talat, amelyet a fejlett álla­mokban megvalósult burzsoá társadalmi rendszer súlyos el­lentmondásai kínáltak. A XVIII. század végén a francia forradalom kato­nái és ideológusai a szabadság, az egyenlőség és a testvériség jegyében álltak csatasorba a hűbéri rend, a feudalizmus állandóan növekszik a KGST-tagországok által nyújtott gazdasági és mű­szaki segítség, amelyben jelenleg 64 afrikai, ázsiai és latin-amerikai ország részesül. A KGST-tagországok csaknem 11 milliárd rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújtot­tak a különböző fejlődő orszá­goknak; árucsere-forgalmuk jelenleg az 1950. évinek több mini 17-szerese. A KGST-tagországok mint­egy 2900 ipari és egyéb objek­tum építéséhez nyújtanak gaz­dasági és műszaki segítséget a fejlődő országoknak; ez lehe­tővé teszi évi 35—40 milliárd kilowattóra elektromos ener­gia, 14 millió tonna nyersvas, 16 millió tonna acél, 13 millió tonna hengerelt áru előállítá­sát, valamint 12 millió tonna vasérc, 18 millió tonna kőolaj és 20 millió tonna szén kiter­melését. A fejlődő országokban mint­egy 180 gépgyártó vállalat épült a KGST-tagországok hozzájárulásával. Az indiai Ranchiban létesített nehézgép­gyár kohászati, bányászati, ön­tő- és fúróberendezéseket ál­lít elő. Az egyiptomi Heluán- ban épült gépgyár az ágazat legnagyobb vállalata az afri­kai földrészen. A KGST-tag­országok segítségével mintegy 30 millió tonna összesített éves kapacitású kohászati vál­lalatok épültek Indiában, Egyiptomban, Algériában. Iránban, Törökországban, Sri Lankában és más országok­ban. * A Szovjetunió és más KGST-országak segítségével felépített első iraki állami olajipari vállalat éves kapa­citása 5 millió tonna kőolaj. A ■ KGST-tagországok közre­működésével mintegy 566 energetikai objektum épült fel, illetve épül a fejlődő or­szágokban. A Szovjetunió, Lengyelor­szág, az NDK, Csehszlo­vákia és Magyarország se­gítségével 46 felső- és kö­zépfokú oktatási intéz­ményt, száznál több szak­munkásképző iskolát léte­sítettek a fejlődő orszá­gokban. A KGST-tagországok to­vábbra is bővítik együttműkö­désüket a fejlődő országokkal, megadják a szükséges támoga­tást az imperializmus és a neokolonializmus ellen, a ter­mészeti kincseikkel való ren­delkezésükre irányuló elide­geníthetetlen jogukért vívott harcukhoz — hangsúlyozta vé­gezetül a KGST levele. bástyáival szemben. Érdekük egy olyan társadalmi állapot megteremtése volt, amelyet e három vonás jellemez. S ami megvalósult? Az a kapitaliz­mus, amely az addig soha nem látott hevességű — újtípusú — osztályharc életre hívásával, a kizsákmányolás állandó foko­zásával a sárba taposta a sza­badság, az egyenlőség eszméit. Ez a tapasztalat —.párosulva a német elmaradottsággal — magyarázza, hogy Hegelnél pusztán elméleti kérdéssé mi­nősült a szabadság, a függet­lenség, az egyenlőség követel­ménye. Ez a valóságidegenség pedig a filozófia alapvető kér­déseire nyújtott idealista vá­laszban ölthetett csak testet. De ez a helyzet magyarázza azt is, hogy Hegelnél (polgári kereteken belül) legmagasabb szintjét érhette el a dialektika, amelynek középpontjában ép­pen az ellentmondások tagla­lása áll. A hegeli filozófia ezért sa­játos feldolgozása, egyúttal igenlése a polgári fejlődés­nek. Történelmileg szükségsze­rűnek tekintette mind az ide- vézető utat, mind a polgári forradalmi átalakulást. (En­nek meghaladását — éppen a viszonyok éretlensége folytán — képtelenség elvárni tőle, éppúgy, mint az alakulófélben levő proletariátus korabeli gondolkodóitól. Utóbbiak — mint ismert — az utópikus szocializmus különféle formáit teremtették meg. (A hegeli fi­ORSZÁGOS NAGYVÁLLALAT GYAKORLOTT BERUHÁZÓKAT KERES FELVÉTELRE A kézzel írott, az eddigi működésre is utaló önéletrajzokat „önálló, operatív” jeligére, a kiadóba kérjük beküldeni. Az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek értekezlete Limai előzetes Híd a Zambézi folyón Hegel öröksége 1770-ben született Stuttgartban Georg Wilhelm Friedrich Hegel, a polgári filozófiai gondolkodás máig legnagyobb hatású alakja. Nem .érdektelen: ugyanebben az évben született Beethoven, egy évvel ko­rábban Napóleon. S Hegel halálának évét — 1831 — Goethe halálának éve követi. A nevek itt konsziakjelzdk, s a korszak az emberiség lég­ii jabbkori történetének egyik mérföldkövévé vált. I i *

Next

/
Thumbnails
Contents