Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAR AS ES CE XIX. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Mézszmű, selymes, ép legyen Törik a dohányt a Dimitrov Tsz-ben Hétféle minőség szerint JEGYZET Csak az őr hiányzik A nyári hőség sok fia­talt és időst kicsal az eny­hülést ígérő fürdőbe. Kü­lönösen hétvégeken hosszú sorokban várakoznak a nyi­tásra a víz és a napfény kedvelői, de egy-egy átla­gos hétköznap délelőttön is húsz, harminc kerékpár várja gazdáját a bejárat­tal szemben, a túloldalon.' Csakhogy a tulajdonosok nem tudhatják, viszontlát- ják-e járművüket valaha. Igaz, ott a tábla, hogy „megőrzőhely” és vannak kerékpártárolók is, de vi­gyázó hónapok óta nincs. Már eddig is több fürdőző öröme vált ürömmé az őr nélküli megőrző miatt. Még tart a nyár, sokan járnak a strandra, az egy­forintos díjakból biztosan telne egy őrködő nyugdí­jas bérére. Önzetlen kollektíva Elükön a szocialista brigádok A Pest megyei Zöldség és Gyümölcsfeldolgozó Válla­latnál véradónapot tartottak Cegléden. Az ötszáznegyven tagú kollektívából ötvenheten adtak vért. A részvételben a szocialista brigádok jártak élen. A közelmúltban a Vöröske­reszt által szervezett, Ve­szélyben, bajban segít a Vö­röskereszt elnevezésű gyűj­tőakcióban a vállalat dolgo­zói 4710 forintot adományoz­tak. Klubkirándulás A ceglédi Dózsa György If­júsági Klub fiataljai a mi­nap autóbusz-kiránduláson jártak Györ-Sopron megyé­ben, ahol több ifjúsági klubot meglátogattak. Dohogó-mormogó gép dolgo­zik az embernél magasabbra nőtt, zöld levelű növények zárt sorai közt, s mint valami mondabeli keleti istenségnek, tucatnyi karja van. Lépésben halad a tábla egyik végétől a másikig, s kezei közben für­gén szedik a szép formájú le­veleket. Két hete kezdődött meg a dohányszüret az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet dohány ültetvényén. Az első szárítókamra július 18-án telt meg. Általában százhúsz óra kell, mire bálázáshoz készen kiszedhetik az aranyló barná­vá, mézszínűvé vagy pompás szőkévé színeződött levélköte- geket. Sok függ a szántástól A dohány igen kényes nö­vény, de nemcsak természe­ténél fogva kell csínján bánni vele, hanem azért is, mert nem mindegy, hogy milyen finomságú, színű és épségű leveleket tudnak a felvásárló­nak átadni. — Hétféle minőség szerint veszik át a szárított dohányt, s mázsánként, a minőségtől függően, ezer 200 forinttól hatezer 100 forintig terjedő összeget adnak érte — mond­ja Tóth Attiláné, a dohány­termesztési ágazat vezetője. — A legértékesebbek a sely­mes, világos, ép levelek. Na­gyon sok múlik a szárításon. A Dimitrov Termelőszövet­kezetben 78 hektáron termesz­tenek dohányt, Virginia (feie­rest fajtát. A palánták, me­lyeket magról vetve neveltek, 1500 négyzetméter fóliasátor védelmében, május végéig ke­rültek ki a szabadba. A tavasz kedvezett a dohány fejlődésé­nek, megfelelő volt a vegysze­rezés, a talajmunka is. Kellemetlenséget a váratlan természeti csapás, a két jég­verés okozott, törte a szára­kat, megrongyolta a dohány­leveleket. A területről, számítás sze­rint, 54 vagon nyers dohányt várnak, abból 44 vagormyit a tsz három hagyományos szá­rítótornyában, a meglevő négy Sirokkó-kamrában, s a várha­tóan hamarosan megérkező ötödikben szárítanak, tíz va­gonnyit zölden szándékoznak értékesíteni. Az idei dohánytermésből 3 millió 300 ezer forint bevételt remélnek. A jégkárt ugyan pótolni már nem lehet, de igen sok függ a szárítástól. Bizalmi feladat Tóth Attiláné kinyitja az egyik hagyományos szárító aj­taját. Kellemes illat önti el a környéket: odabenn megszá­radt a dohány. — Ezt hamarosan vihetjük a válogatóba, igaz-e, Miska bácsi? — kérdi Czibula Mi­hály fűtőtől az ágazatvezető. Kérdése szinte csak helyes­lésre vár: — Szép színű lett ez is. Miska bácsi, a fűtő elége­detten mosolyog. Az ő mun­kája szinte bizalmi feladat. Sok múlik azon, hogy meny­nyire érti a dolgát, hogyan hajtja végre az utasítást, hi­szen a kamra hőfokától is függ, milyen színt kap a szá­radó dohány, a szín pedig nagyban befolyásolja az érté­ket. Az első szárítmány 90 szá­zaléka igen szép, egyenletesen világos lett. Czibula Mihály és Fekete Ferenc, a másik fű­tő érti a feladatát: sikerült a színrögzítés, a lemez-, és utá­na á főérszárítás. Kinn a dohányföldön. Mol­nár Sándorné brigádvezetővel az élen, a Zrínyi Ilona szocia­lista brigád dolgozik. A vá­logatóteremben a Tyereskova brigád hat tagja simítja, vá­logatja, s rakja csillagokba a dohányleveleket. Az ifjúsági brigád fele a Sirokkó-kamrá­kat „eteti” a szárítórácsra szúrt levélbálákkal, a töb­biek a szőlészeknek segítenek, a nem messzi szőlőtáblákon, ahol szintén nagy az iparko­dás. A dohányszezon dandára augusztusban, szeptemberben lesz, akkor majd itt kell több munkáskéz, akkor ők kapnak segítséget. A városi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta LEVELESLÁDÁNKBÓL Ha húsbolt is árusítana... A termelőszövetkezet segítségével Néhány nappal ezelőtt a Ceglédi Hírlapban olvastam, hogy a helyi Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövet­kezet húsüzeme ízletes ké­szítményeivel mennyire segíti a város ellátását. Velem együtt sok Szűcs­telepi lakos igen örülne, ha a tsz a mi élelemellátásunkat is segítené, mint régebben tette. Van a Szűcs-telepen egy ÁFÉSZ-vegyesbolt, valamint egy szintén jól működő zöld­ség- és gyümölcsüzlet. A la­kosság régi kérése: legyen húsbolt is ezen a városrészen. Régebben a tsz jóvoltából szerdán és szombaton más húsárukkal tőkehúst is mér­tek. A lakosság kívánságát az illetékesek mindig meghall­gatták, de a valóra válás kü­lönböző okok miatt elma­radt. Itt van a termelőszö­vetkezet vágóhídja, úgy tu­dom élő jószágban nincs hiány. Ha a tsz eleget tenne a lakosság kérésének, nem kellene a város más részébe járnunk húsért. Itt, a Szűcs­telepen, többen élünk tsz­alapító tagok: talán meg is érdemelnénk, hogy a közös gazdaság segítsen húsellátá­sunkban, hiszen a távolságok, a felüljáróm kényszerű lép­csőzés és a bolti várakozá­sok miatt, többször inkább lemondunk a húsvásárlásról. Mi, Szűcs-telepiek, igen örülnénk, ha kérésünk megér­tésre találna a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet segítségével. Semetka Gyuláné, Szűcs-telepi lakos VALLOMÁS A NEVELÉSRŐL Egy harmincéves igazgatói jelentés A Tankönyvkiadó gondozá­sában most jelent meg A valóság pedagógiája című do­kumentumgyűjtemény, amely bemutatja a hajdani népi kol­légiumok közösségi nevelését. Dr. Gosztonyi János állam­titkár (egykori népi kollégista) írta a félezer oldalas könyv bevezetőjét, majd 30 évvel ez­előtti iratok, jelentések, beszá­molók sora következik. A 150—153. oldalon egy igazga­tói jelentés látható a ceglédi Dózsa György népi kollégium nevelő munkájáról. Szerzője Kováts Sándor, aki 20 éve a váci Báthori utcai általános is­kola igazgatója. — Meglepődtem, hogy a tes­tes kötetben helyet kaptak három évtizeddel ezelőtti gon­dolataim — mondja. — Én is a fényes szelek nemzedékéhez tartozom. Az elsők között szer­veztük a ceglédi Dózsa György népi kollégiumot, amelynek azután igazgatója lettem. — Nehéz idők voltak, hiszen a 46/49-es években még nem volt szocialista pedagógia Ma­gyarországon. Amit akkor ír­tam, 33 éves fejjel, ma már pedagógiatörténet, de ma is élő és helyes pedagógiai hit­vallásom. Kováts Sándornak a közös­ségi nevelés, a tanuló-nevelői önkormányzat fejlesztése ér­dekében kifejtett munkásságát elismerték azzal is, hogy pá­lyafutásának negyedszázados jubileumán megkapta a Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­ta kitüntetést. P. R. Zöld üvegekben a mézes fehér A Pest megyei Pincegazda­sággal kötött megállapodás szerint, az albertirsai Dimit­rov Termelőszövetkezet pincé­szetének palackozóüzemében, bérmunkában mézes fehér el­nevezésű borral töltenek meg 200 ezer másfél literes, zöld üveget. Tovább javult a város cigánylakosságának helyzete Társadalmi összefogással, megértéssel és türelemmel A ceglédi városi tanács leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén a város cigánylakos­sága helyzetének javítását szolgáló intézkedési terv meg­valósulását vitatta meg. Vincze János tanácselnök­helyettes, a napirendi pont előadója szóbeli kiegészítésé­ben elmondta, hogy a hét év­vel ezelőtt vizsgáltakhoz ké­pest, tovább javultak a ci­gánylakosság élet- és mun­kakörülményei, jelentős az előrelépés a városban élő ci­gánylakosság társadalmi beil­leszkedésének elősegítésében. Cegléden 1968-ban har­mincnyolc cigánycsaládot tar­tottak nyilván, jelenleg ki­lencvenöt család csaknem hatszáz tagja él a városban. Figyelemre méltóak a la­káskörülmények javítására tett tanácsi intézkedések: az idei év júliusáig ti­zenegy család kapott össz­komfortos és tizenegy komfortos lakást, ked­vezményes OTP-kölcsön- nel két család építkezett, a városi tanács több eset­ben adott segítséget bon­tási anyagok ingyenes jut­tatásával. Gond, hogy sokan nem tud­nak megbirkózni az építke­zéssel járó kötelezettségek­kel, nem vállalják a kedvez­ményes hitel kölcsönfeltéte- leit. A foglalkoztatásban is ked­vező a változás: a tanács munkaügyi osztálya közremű­ködésével, 1969 óta negyven­négy nő és százkilencvenhat férfi állt munkába, a város­ban élő cigányok közül csak húsz férfi és tizenhat nő nem dolgozik rendszeresen. Sokan igényeltek és kaptak iparengedélyt, jelenleg tizen­egyen folytatnak magán kis­ipari tevékenységet. A cigánylakosság körében kifejtett felvilágosítás ered­ményeként, javul a gyerme­kek iskoláztatása: nincs olyan iskolás korú cigánygyermek, aki ne szerepelne valamelyik iskola nyilvántartásában, az utóbbi öt évbén több mint há­romszáz gyermek került is­kolába, de szorgalmuk válto­zó volt, sok a mulasztó és nagy a bukások, osztályismét­lések száma. A tanköteles ko­ron belül öt év alatt huszon­négyen végezték el a nyolca­dik osztályt. Az általános iskolát vég­zettek hatvan százaléka tanult tovább az előző években, a pedagógusok fáradozásainak eredmé­nyeként. Sajnos, kevés szülő igényli a gyermekek bölcsődei, óvodai, napközi otthonbani elhelye­zését. Az utóbbi öt évben tizen­négy felnőtt végezte el a dol­gozók általános iskoláját. Az egészségügyi szervek munkájának hatására, sokat javult a cigányok egészség- ügyi ellátása. Jelenleg nyolc­vanhat olyan cigánycsaládot gondoznak, amelyben tizen­négy éven aluli gyermek van, a családok egészségügyi helyze­te kielégítő. Jelentős az elő­relépés a terhesgondozásban, a múlt évben valamennyi cse­csemő a kórház szülészeti osztályán született, a csecse­mőhalandóság teljesen meg­szűnt. A több gyermekes családok minden tanévkezdetkor je­lentős segélyben részesülnek. A felnőttek közül tizenöten kapnak havi hatszáztizenkét forint rendszeres szociális se­gélyt. Az idei év első felében a gyámhatóságtól százhu- szonnégy kiskorú gyer­mek csaknem harminc­ezer forint segélyben ré­szesült. A szociális és a gyámügyi segélyek rendszeressége is bi­zonyítja a társadalom törő­dését a cigánycsaládokkal. Sajnos, a segélyezés sokakban kedvezőtlen szemléletet alakí­tott ki, természetesnek tart­ják, hogy gondoskodnak ró­luk, aránytalanul nő az igé­nyük. A cigánylakosság körébe tartozók által elkövetett sza­bálysértések száma arányban áll a lakosság többi részéhez tartozók hasonló cselekede­teivel. Ugyanez a helyzet a bűncselekmények vonatko­zásában is. A tanács végrehajtó bizott­sága megállapította: az intézkedési tervben meghatározott fő felada­tok megvalósításában je­lentősek az eredmények, gyökeres változásról azonban még ma sem beszélhetünk, hcsszú időre lesz szükség ah­hoz, hogy a cigánylakosság teljesen asszimilálódjék: asszi- milálódásukhoz az eddiginél is nagyobb társadalmi össze­fogásra, megértésre és türe­lemre van szükség. Rajki László A szolnoki rádió műsora Augusztus 4-től 10-ig Régi termesztők A dohány, mint Tóth Atti­láné elmondta, zömmel közös művelésű a Dimitrov Terme­lőszövetkezetben. A mikebudai határ felé, a Bíbic, a Rákóczi, a Laczó, a Szlama és a Hor­váth Mbla táblákon ültették. Kis részt, vállalásos alapon, mikebudaiak gondoznak, ré­gi, hozzáértő dohánytermesz­tők: a tsz számára is előnyös, nekik pedig az a jó, hogy a közös gazdaságtól a lakóhe­lyükhöz közeli munkaalkal­mat kapnak. Jól összeszokott, egymást segítő csoportok a termelőszö­vetkezeti szocialista brigádok, mindent megtesznek, hogy a bevételi tervet teljesíthessék. Eszes Katalin Hétfő, 17.30: Műsorismerte­tés, hírek. 17.40: Szolnok me­gyeiek Szovjet Közép-Ázsiában. 17.50: Könnyűzene, nyáridő­ben. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Hétfői hullámhosszunk. A tartalomból: Diákok nyári üzemi gyakorlaton — zenés ri­portműsor. 18.55: Hírösszefog­laló, sporthírek, lapelőzetes. 19.00—19.30: Szlovák műsor. Kedd, 18.00—19.00: Alföldi krónika. Az Ex Antiquis együt­tes játszik. Nagyüzem a földe­ken — talajmunkák aratás után. Alföldi pásztordalok. A számnév használatáról — Páldy János előadása (V. rész). Szerkesztik a hallgatók, köz­ben: Üzemi lapszemle. Szerda, 17.30: Műsorismerte­tés, hírek. 17.40: Munkanapló — riportműsor. 17.47: Mezei szőttes. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Háromnegyed ütemben. 18.20: Zenés autóstop — közle­kedési magazin. 18.57: Hírösz- szefoglaló, lapelőzetes, műsor­zárás. Csütörtök, 18.00—19.00: Al­földi krónika. Csíki Pál nép­dalokat énekel. Mindennapi életünk — riportműsor. Dzsesszmozaiik. Válaszol a jo­gász. Tánczene, a szerzők elő­adásában. Sporthíradó. Péntek, 17.30: Műsorismer­tetés, hírek. 17.35: Harminc éve körzeti orvos — Pálréti Ágoston riportja. 17.45: A pult két oldalán — Keresztes Ágnes műsora. 17.55: Nótakedvelők­nek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Vendégeink voltak. A stockholmi „Kör 65” kórus énekei. 18.30: Néhány perc tu­domány. 18.40: Caterina Va­lente és a Sweet együttes fel­vételeiből. 18.57: Hírösszefog­laló, lapelőzetes, műsorzárás. Szombat, 18.00—19.00: Hét­végi kaleidoszkóp. Szerkeszti: Kutas János. A tartalomból: A hét eseményei — zenével, öt perc a képviselőnél. Szer­kesztik a hallgatók. Vasárnap, 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. Lapszemle. Sárguló dallamok — könnyű­zene. Sínek mellett — Kardos Ernő riportja. Lemezlovas ve­télkedő (VIII. rész.) 10.00— 10.30: Szlovák műsor. A tarta­lomból : Kétsopronyi hétköz­napok — beszélgetés J. Pau- likkal Nemzetiségi találkozó lesz Tatán. Szlovákiai üdülők­ről — Sliac. Hírek, lapszemle. 13.00—19.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Nyári gyakorlaton Általános szintfelméréssel bízták meg Cegléden, a Geo­déziai és Térképészeti Vállalat munkatársaiként nyári gya­korlatukat töltő Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hallgatóit. A felmérések eredményei térképkészítéshez szűk- ség esek. Apáti-Tóth Sándor felvétele i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents