Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-23 / 197. szám

VÁC I MAPL0 XIX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT Nyárvég a kosdi Lenin Tsz-ben Harmadszor kaszálják a lucernát Számvetés a máinaszezon és az aratás után Jól dolgozik a nagy teljesítményű E—Sül-es önjáró fűkasza. Rózsavölgyi felvétele A kosdi Lenin Tsz-ben, a lucernatáblán találkoztunk Légrádi Jánossal, a gazdaság növénytermesztési főágazat- vezetőjével. Jól halad a lucerna betaka­rítása. A 340 hektár pillangós takarmány harmadik kaszálá­sával több mint 200 hektáron végeztek. A két első kaszálás már hozta az egész évre ter­vezett hektáronkénti 55 má­zsás termést. Az E—301-es, NDK gyárt­mányú önjáró fűkasza napon­ta 18—20 hektár termését ké­pes rendre vágni. Huszonnégy órás fonnyasztás után, a szin­tén nagy teljesítményű E— 281-es járva szecskázó fújja a kocsira a szecskát, és az ön­ürítős pótkocsi szállítja a szé­rűre, ahol szenázst készítenek belőle. A növénytermesztési főága- zatvezetőtől megtudtuk, hogy az NDK gépsorral gyor­sabbá, biztonságosabbá vált a lucerna beíakarí- ;j tása, sokkal kevesebb a veszteség, mint a hagyo­mányos módszer alkalma­zásakor. — Csak az NDK gyártmá­nyú pótkocsik hiányoznak a gépsorból — mondta Légrádi János. — NDK-beli tanul- mányutamon láttam őket, iga­zodnak a betakarítógépek nagy teljesítményéhez. A magyar mezőgazdaság nem rendelt be­lőlük, ezért kénytelenek va­gyunk minden szállító jármű­vünket a betakarítás szolgála­tába állítani. A lucernásból utunk az őszi- barackosba vezetett-. A közös gazdaság 77 hektáros ültetvé­nyén a Mariska barackot már leszüretelték, jelenleg a Sam- piont szedik, s érik az liláié fajtájú is. Többször verte jég a gyü­mölcsöst, az Állami Biztosító 30 százalékos kártérítése csak részben pótolj á a veszteséget. Sok barackon látható jégseb, kis ponttól egészen nagy repe­désig. A gyümölcs egy részét felezve és magozva értékesítik a Dunakeszi Konzervgyárban, másik része a kiskereskedelem közevtítésével kerül forgalom­ba. A közös gazdaságban 1226 hektár gabona tarlóját kell megművelni. Eddig 700 hektár talajmunkájá­val végeztek, három DT— 54-es lánctalpas traktor­ral, ekével, nehéztárcsá- val. A hónap végére a tel­jes területet megművelik. E héten kezdték meg a do­hány törését. Először a kerti dohányt takarítják be. Gyönyörűen fejlődik a ku­korica, rekordtermést ígér, hacsak az időjárás nem szói ismét közbe. Fejlődésének hiányait már pótolta a cukor­répa, bár a jégverést nem tud­ja teljesen kiheverni. A málnaszüret és az aratás után kicsit fellélegezhetnek a közös gazdaság vezetői, dolgo­zói, a nagy őszi munkák előtt. Már elkészítették számvetésü­ket az eddig végzettekről, s Légrádi János minket is meg­ismertetett vele. — A gabona betakarítása július 9-től 31-ig tartott, köz­ben 6 egész és több félnapot az eső miatt nem dolgozhat­tak a kombájnok. Az egyesült tsz-nek ez volt az első olyan feladata, melyet tényleg közö­sen, együttműködve oldott meg. Ha nem következett vol­na be a sajnálatos baleset, igazán azt mondhatnánk, hogy a nehéz körülmények ellené­re, igen jól dolgoztunk. Az aratás kezdetén ígérkező re- ‘ 'kordtermést a rossz időjárás miatt nem értük el, de a ga­bonafélékből a tervezett körü­li mennyiséget takarítottuk be. Búzából 30 mázsát tervez­tünk hektáronként, az eredmény is annyi, tavaszi árpából, melyet legjobban sújtott az időjárás, a ter­vezett 30 mázsával szem­ben, csak 26,5 mázsát tud­tunk hektáronként betaka­rítani. Negyven hektárból 400 mázsa mustármagot terveztünk, any- nyit is kaptunk. — Milyennek találták a bú­za minőségét? — Búzából eddig kétszáz va­gonnal adtunk át a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat­nak. Minősége rosszabb a ta­valyinál, ami az értékesítési átlagáron is meglátszik: az idei 297 forintos mázsánkénti ár tíz forinttal kevesebb a ta­valyinál. Negyven vagon bú­zát és 50 vagon sörárpát, a szerződés alapján, helyben tá­rolunk. Az Állami Biztosító fő­ként a tavaszi árpát ért káro­kért fizetett. — Versenyeztek kombájno- saik? — Az idén is meghirdettük a kombájnosok versenyét, a múlt évihez hasonló feltéte­lekkel. A versenyben Getz Ti­bor végzett az első helyen, 50 vagonos teljesítménnyel. Ö a legrégebbi kombájnosunk, SZK—5-ös gépével igen jól dolgozott. A második helyet minimális hátránnyal, Szégner Gyula szerezte meg, aki SZK —5-ös kombájnt vezetett. Az első helyezett'3000, a második 2000 forint jutalomban része­sült. — Segítettek valahol az ara­tás befejezése után? — Igen, négy kombájnnal és két szállító járművel, a ta- hitótfalui szakszövetkezetnek. Nagyon nehéz körülmények között, az árvíz elvonulása után vágtuk náluk a gabo­nát. — A málna beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket? — Málnából szintén rekord- termés ígérkezett. Meg is ijed­tek a felvásárlók, a feldolgozó vállalatok, ezért fordulhatott elő, hogy a Dunakeszi Hűtő­házból nagy mennyiségű mál­nánkat küldték vissza, el nerrt ismerhető kifogással, s azt, amit visszaküldték, saját lé­üzemünkben kellett feldol­goznunk. A jég főként a jövő évi termést verte el, de kárt tett az ideiben is. Az Ál­lami Biztosító nagy össze­gű kártérítést fizetett. Málnából a tervezett 30 va­gon helyett, csak 23 vagonnal termett. Mintegy 20 vagon­nyit a Dunakeszi Hűtőházban értékesítettünk, de partner- kapcsolatunk a már említett problémák miatt megromlott. Tavaly 19,5 forintot kaptunk a málna kilójáért, az idén csak 17 forint 30 fillért. R. L. Új íanulmany készül A fejlődés három évtizede Évtizedeken át nem jelent meg annyi tanulmány városunk életéről, mint az idén. Hasábjainkon már hírt adtunk arról, hogy a városi tanács műszaki osztálya közreműködésével, új tanulmány készül, mely Vác fej­lődését mutatja bé a felszabadulástól napjainkig. Az 50 oldalas, Vác 3 0 éves fejlődése című munka ke­vés példányban jelenik,íneg a városi tanács, a Magyar Urbanisztikai Társaság és az Országos Műemléki Fel­ügyelőség által rendezett, szeptember 4-én és 5-én sor­ra kerülő szakmai ankétra. Bevezetőjében a szerzők ismertetik a város törté­nelmét, majd a lakosság összetételét elemzik. A város fejlődése a lakosság számának emelkedésével is lemér­hető. Az 1800-as években Vác lakossága 10 ezer, az 1900-as .évek elején 20 ezer volt, a felszabadulás utáni esztendőben is csak 21—22 ezerre emelkédett, de 1960- ban már 24 721-re, 1972-ben pedig 32 174-ré. Űj lakáso­kat, bölcsődéket, napközi otthonokat kellett építeni, egészségügyi intézményeket, új szolgáltatásokat létre­hozni. Az élet követelte, hogy távlati terv készüljön 50 ezer lakosú, iparilag fejlett, iskolákkal, művelődési in­tézményekkel, egészségügyi létesítményekkel rendelke­ző, nagy idegenforgalmú város kialakítására. A tanulmány a továbbiakban tizennégy fejezetben taglalja, mi valósult meg a tervből az utóbbi 30 esz­tendőben. Városrendezés A felszabadulás után a leg­fontosabb feladat a lakáshely­zet javítása volt, hiszen a la­kosság nagy része egyszobás, közös konyhás, egészségtelen, szűk lakásokban lakott, me­lyek közül kevés volt közmű­vesített. A lakásépítés üteme 1960-ban, a kormány támoga­tásával, meggyorsult. A városrendezési terv sze­rint, a Vám utca és a Gom­bás-patak vonalától délre, De­ákváron vasút és az új 2-es főközlekedési út között új la­kónegyedek épülnek, a Kosdi és Rádi út közötti területre a helyi szölgáltatásokat ellátó vállalatokat (tejipari, kenyér­gyár, kommunális üzem, TÜ- ZÉP) telepítenek, a Gombás­patak keleti oldalán ipari ne­gyedet alakítanak ki. Az új városnegyedek építése során vigyáznak arra, hogy a város­centrum barokk hangulata megmaradjon. Mivel a város régi üzemeit kitelepíteni nem lehet, s azok már a lakóövezetbe kerültek a korábbi fejlődés következté­ben (Kötöttárugyár, Bélés- árugyár stb.), a szanálással egyidejűleg körülöttük zöld- sávokat alakítanak ki. Az 1980-as évekig kitelepül a bor­forgalmi vállalat, a húsipar, a TÜZÉP, a terményforgalmi vállalat, a vásártér stb. A lakások száma 1945-ben alig haladta meg az 5 ezer 800-at, 1945—75 között 6 ezer 228 lakás épült. Az országban elsők között városunkban jöt­tek létre KISZ lakásépítő szö­vetkezetek. Városunkban 18 műemlék-, 40 műemlék jellegű és 12 vá­roskép jelentőségű épület áll, melyek közül több Európa-hí- rű, mint a diadalív, a Gom­bás-patak hídja, a székesegy­ház. Vízellátás, csatornázás, árvízvédelem Az első városi vízmű tervei még 1913-ban készültek el. de az építés csak 1927-ben feje­ződött be. Akkor a város cső­hálózata 43 ezer méter volt, 267 tűzcsappal és 36 nyilvános kúttal. A városi hálózat hossza je­lenleg 102 kilométer, a napi fogyasztás eléri a 25 ezer 600 köbmétert. A lakosság 98 szá­zaléka (7992 lakás) részesül vízvezetéki ivóvízellátásban. A háború előtt 16,2 kilomé­teres szennyvízhálózata volt a városnak, 1974-re 41 kilo­méterre bővült. A szennyvíz- telepen, 1986—72 között, 37 millió forintos költséggel, új, 12 ezer 700 köbméteres tisz­títóberendezést építettek. Közlekedés Olyan nagyok voltak 1945- ben a vasút háborús kárai, hogy a nap, melyen egy meg­maradt mozdony teherkocsi- szerelvénnyel befutott a váci vasútállomásra, ünnepnap­nak számított. Mára villamo­sították a Budapest—Szob vo­nalat, Diesel-mozdonyok vi­szik a korszerű, forgó alvá- zas személykocsikat Aszód, Veresegyház felé. A felszabadulás előtt a vá­rost csak a balassagyarmati és a sziráki autóbuszjárat érin­tette, 1949-ben négy ponyvás teherautóval kapcsolták be Vác vidékét, 1951-ben kaptuk az első 3 autóbuszt. Akikor in­dult az első helyi járat a Már­tírok útján és a Köztársaság úton, 1957-ben az autóbuszok száma harmincra, 1961-ben hetvenkettőre emelkedett, 1970-ben új autóbuszállomás­sal gyarapodott a járási szék­hely. A hajózás jelentéktelen, de jelentős forgalmat bonyolít le a rév. A régi 1945-ben fel­mondta a szolgálatot, felsze­relése tönkrement. Előbb né­hány bérelt ladik, majd a vá­ros által vett 30 és 8 szemé­lyes vasladik bonyolította le a forgalmat. A kettő napi utaslétszáma 30, piaci napo­kon 150 volt. Teherszállításra egy héten csak egyszer nyílt lehetőség. Később egy 25 ton­nás kompot és egy 60 lóerős, Diesel-üzemeltetésű kishajót állítottak be. A napi forgalom 1952-ben már meghaladta a 300, ünnepnapokon a 3000 sze­mélyt. A szállított járműVek száma,naponta 40 volt. A kiskomp helyett, 1966-ban 45 tonnás komp került az új révállomás elé, 1968-ban új révlejáró épült, és megjelent a négy motoros, 60 tonnás, 600 személyt szállító önjáró komp. Munkaszüneti napokon 6 ezer személyt és 500 járműt szám­láltak meg. Parkosítás, fásítás A háború előtt a zöldterü­let nem érte el a 10 ezer négyzetmétert. A ligeti ős­park is szomorú látványt nyújtott, de 1958-ra a parkok területe meghaladta a 153 ezer négyzetmétert, 12 ezer négy­zetméter területre fasor és sövény került. További nagy zöldterület lé­tesítését kezdték meg a Duna- parton feltöltött terület par­kosításával. A már meglevő, 100 ezer négyzetméter ligeti parkterületet, mintegy 400 ezer négyzetméter zöldterülettel növelve, ifjúsági parkot hoz­nak létre. A parklétesítés első üteme volt a révállomástól le­felé, a 23 • ezer négyzetméter sétány és játszótér elkészítése 1974-ben. Jelenleg évente átlagosan 15 ezer négyzetméter park épül a városban, 1974 végén 330 ezer négyzetméter parkterülete volt a városnak. Mészáros Gyula (Folytatjuk.) MA ÉS HOLNAP Nehéz győzelem a hajrában A múlt heti első idegenbeli 5:l-es vereség után, újra ott­honában kellett bizonyítania a Dunakeszi csapatnak az NB III-as egyik újonca, a Rákóczi SE ellen. A mérkőzés elején a hazai csapat nagy becsvággyal küz­dött. A 12. percben Kiss jobb oldalról szabadrúgást ívelt be, és a berobbanó Pollák a rö­vid sarokba fejelt, 1:0. Az el­ső 45 perc sok kihasználatlan gólhelyzettel zárult. Szünet után sem volt meg­győző a hazai fölény, sőt a 60. percben, szép lövéssel egyenlí­tettek a vendégek. Nagy harc indult a győztes gólért, me­lyet a vendég kapus hibájából, Koós egy méterről szerzett. A hazai csapat gyenge játé­kot nyújtott. Igaz, a vendégek csatársora sem. volt átütő. A csapkodó játékban, 2:1 arány­ban, a Dunakeszi nyert. Kiemelkedő teljesítményt senki sem nyújtott. S. L. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya kilóját 3—4, a kel­káposztáét 6, a fejes káposz­táét 4 forintért adták. A tököt 3, a juliskababot 6—7, a ki­fejtő babot 10—12 forintra mondták. A lecsópaprikát 4— 5, az étkezésit 7,50-ért mérték. Az étkezési paradi­csom 4—5 forintba, a befő­ző 3,20-ba került. A sóska és spenót csomója 1,50, a zöld­ség csomója 3—4 forint volt. A fejes saláta darabját 3 fo­rintért kínálták. A tőkegom­bát 10 forintért mérték ki­lónként. A salátauborka 2—3, a kovászolható 4, a savanyíta­ni való 6—7 forintért kelt el. Az őszibarackból a szépet 16—18, a hibásakat 12—14 fo­rintra mondták. A szőlőt 20 forintra tartották. Az érett alma kilója 10, a hullotté 6—8 forint volt. A vörösszilva 5— 6, a görögdinnye 4—6 fo­rintba került. A termelőszövetkezeti áru­dákban az élő csirke kilóját 30, a tyúkét 25 forintért mér­ték. A tojás ára 1,50 volt. Rangos sportesemény helye lesz a kisváci Duna-szakasz: ma és holnap, augusztus 24- én, Vác várossá nyilvánításá­nak 900. évfordulóján, jubi­leumi emlékversenyt rendez­nek. Az első napon 23, a má­sodikon 19 versenyszámban vesznek részt a helyi és az érkező vendégcsapatok. A verseny fővédnöke dr. Lukács Ferenc, a városi ta­nács elnöke, védnökei Miskai Ferenc, az MHD váci gyár­egységének igazgatója és Kol- tai Imre, a DCM igazgatója. A rendező bizottság vezetője Cserkanszky Antal, a Váci Hajó Sportegyesület elnöke. A váci evezősélet háromne­gyed évszázadra tekinthet vissza. 1899 májusában sport­klub alakult Vácott, am^ly a kerékpározástól a vívásig a sport minden ágát felölelte. Az első világháború idején az evezés szinte teljesen megszűnt, s csak 1930-ban ért el olyan szintre, hogy több országos és nemzetközi ver­senyen rajtolhattak váci szí­nekben. Az idősebbek még ma is emlegetik a híres Wel­ser (Várkonyi) féle négyest. Ugyanakkor erős középiskolai négyesek és nyolcasok is ala­kultak. A félszabadulás után, a Váci Hajó SE 1963-bani megalakulásával, az evezős szakosztály nagy segítséget kapott. Az anyagi alap mel­lett Váry Gábor szakoktató és Vadkerti Endre segédedző fő feladatának tekintette az eve­zősház fejlesztését, a meglevő hajópark felújítását s a ver­senyzőgárda felhozását a vi­déki élvonalba. A lelkes munka eredménye­ként, Ribáry Zoltán 1963-ban országos feinőttbajnokságot nyert, 1967-ben Réti József egypárevezős versenyszámban lett országos ifjúsági bajnak, 1969-ben a lengyel—magyar ifjúsági versenyen Mojzes Hajnal és Kis Benedek Beáta ért el szép sikert, s mind a női, mind a férfi csapat első lett, 1971-ben Noé Gábor és Réti József, nyert kétevezős versenyszámban felnőtt . baj­nokságot. Hesz Mihály is a Váci Hajó színeiben kezdte a sportolásit: kajakversenyzőként, Duisburg- ban, 10 000 méteren, világbaj­nok, majd Mexikóiján olim­piai bajnok lett. A 900. évforduló alkalmából lebonyolításrfa kerülő verseny részvevői ilyen szép eredmé­nyek után állnak rajthoz. P. R. 1 í Jubileumi evezősverseny

Next

/
Thumbnails
Contents