Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-23 / 197. szám
VÁC I MAPL0 XIX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT Nyárvég a kosdi Lenin Tsz-ben Harmadszor kaszálják a lucernát Számvetés a máinaszezon és az aratás után Jól dolgozik a nagy teljesítményű E—Sül-es önjáró fűkasza. Rózsavölgyi felvétele A kosdi Lenin Tsz-ben, a lucernatáblán találkoztunk Légrádi Jánossal, a gazdaság növénytermesztési főágazat- vezetőjével. Jól halad a lucerna betakarítása. A 340 hektár pillangós takarmány harmadik kaszálásával több mint 200 hektáron végeztek. A két első kaszálás már hozta az egész évre tervezett hektáronkénti 55 mázsás termést. Az E—301-es, NDK gyártmányú önjáró fűkasza naponta 18—20 hektár termését képes rendre vágni. Huszonnégy órás fonnyasztás után, a szintén nagy teljesítményű E— 281-es járva szecskázó fújja a kocsira a szecskát, és az önürítős pótkocsi szállítja a szérűre, ahol szenázst készítenek belőle. A növénytermesztési főága- zatvezetőtől megtudtuk, hogy az NDK gépsorral gyorsabbá, biztonságosabbá vált a lucerna beíakarí- ;j tása, sokkal kevesebb a veszteség, mint a hagyományos módszer alkalmazásakor. — Csak az NDK gyártmányú pótkocsik hiányoznak a gépsorból — mondta Légrádi János. — NDK-beli tanul- mányutamon láttam őket, igazodnak a betakarítógépek nagy teljesítményéhez. A magyar mezőgazdaság nem rendelt belőlük, ezért kénytelenek vagyunk minden szállító járművünket a betakarítás szolgálatába állítani. A lucernásból utunk az őszi- barackosba vezetett-. A közös gazdaság 77 hektáros ültetvényén a Mariska barackot már leszüretelték, jelenleg a Sam- piont szedik, s érik az liláié fajtájú is. Többször verte jég a gyümölcsöst, az Állami Biztosító 30 százalékos kártérítése csak részben pótolj á a veszteséget. Sok barackon látható jégseb, kis ponttól egészen nagy repedésig. A gyümölcs egy részét felezve és magozva értékesítik a Dunakeszi Konzervgyárban, másik része a kiskereskedelem közevtítésével kerül forgalomba. A közös gazdaságban 1226 hektár gabona tarlóját kell megművelni. Eddig 700 hektár talajmunkájával végeztek, három DT— 54-es lánctalpas traktorral, ekével, nehéztárcsá- val. A hónap végére a teljes területet megművelik. E héten kezdték meg a dohány törését. Először a kerti dohányt takarítják be. Gyönyörűen fejlődik a kukorica, rekordtermést ígér, hacsak az időjárás nem szói ismét közbe. Fejlődésének hiányait már pótolta a cukorrépa, bár a jégverést nem tudja teljesen kiheverni. A málnaszüret és az aratás után kicsit fellélegezhetnek a közös gazdaság vezetői, dolgozói, a nagy őszi munkák előtt. Már elkészítették számvetésüket az eddig végzettekről, s Légrádi János minket is megismertetett vele. — A gabona betakarítása július 9-től 31-ig tartott, közben 6 egész és több félnapot az eső miatt nem dolgozhattak a kombájnok. Az egyesült tsz-nek ez volt az első olyan feladata, melyet tényleg közösen, együttműködve oldott meg. Ha nem következett volna be a sajnálatos baleset, igazán azt mondhatnánk, hogy a nehéz körülmények ellenére, igen jól dolgoztunk. Az aratás kezdetén ígérkező re- ‘ 'kordtermést a rossz időjárás miatt nem értük el, de a gabonafélékből a tervezett körüli mennyiséget takarítottuk be. Búzából 30 mázsát terveztünk hektáronként, az eredmény is annyi, tavaszi árpából, melyet legjobban sújtott az időjárás, a tervezett 30 mázsával szemben, csak 26,5 mázsát tudtunk hektáronként betakarítani. Negyven hektárból 400 mázsa mustármagot terveztünk, any- nyit is kaptunk. — Milyennek találták a búza minőségét? — Búzából eddig kétszáz vagonnal adtunk át a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak. Minősége rosszabb a tavalyinál, ami az értékesítési átlagáron is meglátszik: az idei 297 forintos mázsánkénti ár tíz forinttal kevesebb a tavalyinál. Negyven vagon búzát és 50 vagon sörárpát, a szerződés alapján, helyben tárolunk. Az Állami Biztosító főként a tavaszi árpát ért károkért fizetett. — Versenyeztek kombájno- saik? — Az idén is meghirdettük a kombájnosok versenyét, a múlt évihez hasonló feltételekkel. A versenyben Getz Tibor végzett az első helyen, 50 vagonos teljesítménnyel. Ö a legrégebbi kombájnosunk, SZK—5-ös gépével igen jól dolgozott. A második helyet minimális hátránnyal, Szégner Gyula szerezte meg, aki SZK —5-ös kombájnt vezetett. Az első helyezett'3000, a második 2000 forint jutalomban részesült. — Segítettek valahol az aratás befejezése után? — Igen, négy kombájnnal és két szállító járművel, a ta- hitótfalui szakszövetkezetnek. Nagyon nehéz körülmények között, az árvíz elvonulása után vágtuk náluk a gabonát. — A málna beváltotta a hozzá fűzött reményeket? — Málnából szintén rekord- termés ígérkezett. Meg is ijedtek a felvásárlók, a feldolgozó vállalatok, ezért fordulhatott elő, hogy a Dunakeszi Hűtőházból nagy mennyiségű málnánkat küldték vissza, el nerrt ismerhető kifogással, s azt, amit visszaküldték, saját léüzemünkben kellett feldolgoznunk. A jég főként a jövő évi termést verte el, de kárt tett az ideiben is. Az Állami Biztosító nagy összegű kártérítést fizetett. Málnából a tervezett 30 vagon helyett, csak 23 vagonnal termett. Mintegy 20 vagonnyit a Dunakeszi Hűtőházban értékesítettünk, de partner- kapcsolatunk a már említett problémák miatt megromlott. Tavaly 19,5 forintot kaptunk a málna kilójáért, az idén csak 17 forint 30 fillért. R. L. Új íanulmany készül A fejlődés három évtizede Évtizedeken át nem jelent meg annyi tanulmány városunk életéről, mint az idén. Hasábjainkon már hírt adtunk arról, hogy a városi tanács műszaki osztálya közreműködésével, új tanulmány készül, mely Vác fejlődését mutatja bé a felszabadulástól napjainkig. Az 50 oldalas, Vác 3 0 éves fejlődése című munka kevés példányban jelenik,íneg a városi tanács, a Magyar Urbanisztikai Társaság és az Országos Műemléki Felügyelőség által rendezett, szeptember 4-én és 5-én sorra kerülő szakmai ankétra. Bevezetőjében a szerzők ismertetik a város történelmét, majd a lakosság összetételét elemzik. A város fejlődése a lakosság számának emelkedésével is lemérhető. Az 1800-as években Vác lakossága 10 ezer, az 1900-as .évek elején 20 ezer volt, a felszabadulás utáni esztendőben is csak 21—22 ezerre emelkédett, de 1960- ban már 24 721-re, 1972-ben pedig 32 174-ré. Űj lakásokat, bölcsődéket, napközi otthonokat kellett építeni, egészségügyi intézményeket, új szolgáltatásokat létrehozni. Az élet követelte, hogy távlati terv készüljön 50 ezer lakosú, iparilag fejlett, iskolákkal, művelődési intézményekkel, egészségügyi létesítményekkel rendelkező, nagy idegenforgalmú város kialakítására. A tanulmány a továbbiakban tizennégy fejezetben taglalja, mi valósult meg a tervből az utóbbi 30 esztendőben. Városrendezés A felszabadulás után a legfontosabb feladat a lakáshelyzet javítása volt, hiszen a lakosság nagy része egyszobás, közös konyhás, egészségtelen, szűk lakásokban lakott, melyek közül kevés volt közművesített. A lakásépítés üteme 1960-ban, a kormány támogatásával, meggyorsult. A városrendezési terv szerint, a Vám utca és a Gombás-patak vonalától délre, Deákváron vasút és az új 2-es főközlekedési út között új lakónegyedek épülnek, a Kosdi és Rádi út közötti területre a helyi szölgáltatásokat ellátó vállalatokat (tejipari, kenyérgyár, kommunális üzem, TÜ- ZÉP) telepítenek, a Gombáspatak keleti oldalán ipari negyedet alakítanak ki. Az új városnegyedek építése során vigyáznak arra, hogy a városcentrum barokk hangulata megmaradjon. Mivel a város régi üzemeit kitelepíteni nem lehet, s azok már a lakóövezetbe kerültek a korábbi fejlődés következtében (Kötöttárugyár, Bélés- árugyár stb.), a szanálással egyidejűleg körülöttük zöld- sávokat alakítanak ki. Az 1980-as évekig kitelepül a borforgalmi vállalat, a húsipar, a TÜZÉP, a terményforgalmi vállalat, a vásártér stb. A lakások száma 1945-ben alig haladta meg az 5 ezer 800-at, 1945—75 között 6 ezer 228 lakás épült. Az országban elsők között városunkban jöttek létre KISZ lakásépítő szövetkezetek. Városunkban 18 műemlék-, 40 műemlék jellegű és 12 városkép jelentőségű épület áll, melyek közül több Európa-hí- rű, mint a diadalív, a Gombás-patak hídja, a székesegyház. Vízellátás, csatornázás, árvízvédelem Az első városi vízmű tervei még 1913-ban készültek el. de az építés csak 1927-ben fejeződött be. Akkor a város csőhálózata 43 ezer méter volt, 267 tűzcsappal és 36 nyilvános kúttal. A városi hálózat hossza jelenleg 102 kilométer, a napi fogyasztás eléri a 25 ezer 600 köbmétert. A lakosság 98 százaléka (7992 lakás) részesül vízvezetéki ivóvízellátásban. A háború előtt 16,2 kilométeres szennyvízhálózata volt a városnak, 1974-re 41 kilométerre bővült. A szennyvíz- telepen, 1986—72 között, 37 millió forintos költséggel, új, 12 ezer 700 köbméteres tisztítóberendezést építettek. Közlekedés Olyan nagyok voltak 1945- ben a vasút háborús kárai, hogy a nap, melyen egy megmaradt mozdony teherkocsi- szerelvénnyel befutott a váci vasútállomásra, ünnepnapnak számított. Mára villamosították a Budapest—Szob vonalat, Diesel-mozdonyok viszik a korszerű, forgó alvá- zas személykocsikat Aszód, Veresegyház felé. A felszabadulás előtt a várost csak a balassagyarmati és a sziráki autóbuszjárat érintette, 1949-ben négy ponyvás teherautóval kapcsolták be Vác vidékét, 1951-ben kaptuk az első 3 autóbuszt. Akikor indult az első helyi járat a Mártírok útján és a Köztársaság úton, 1957-ben az autóbuszok száma harmincra, 1961-ben hetvenkettőre emelkedett, 1970-ben új autóbuszállomással gyarapodott a járási székhely. A hajózás jelentéktelen, de jelentős forgalmat bonyolít le a rév. A régi 1945-ben felmondta a szolgálatot, felszerelése tönkrement. Előbb néhány bérelt ladik, majd a város által vett 30 és 8 személyes vasladik bonyolította le a forgalmat. A kettő napi utaslétszáma 30, piaci napokon 150 volt. Teherszállításra egy héten csak egyszer nyílt lehetőség. Később egy 25 tonnás kompot és egy 60 lóerős, Diesel-üzemeltetésű kishajót állítottak be. A napi forgalom 1952-ben már meghaladta a 300, ünnepnapokon a 3000 személyt. A szállított járműVek száma,naponta 40 volt. A kiskomp helyett, 1966-ban 45 tonnás komp került az új révállomás elé, 1968-ban új révlejáró épült, és megjelent a négy motoros, 60 tonnás, 600 személyt szállító önjáró komp. Munkaszüneti napokon 6 ezer személyt és 500 járműt számláltak meg. Parkosítás, fásítás A háború előtt a zöldterület nem érte el a 10 ezer négyzetmétert. A ligeti őspark is szomorú látványt nyújtott, de 1958-ra a parkok területe meghaladta a 153 ezer négyzetmétert, 12 ezer négyzetméter területre fasor és sövény került. További nagy zöldterület létesítését kezdték meg a Duna- parton feltöltött terület parkosításával. A már meglevő, 100 ezer négyzetméter ligeti parkterületet, mintegy 400 ezer négyzetméter zöldterülettel növelve, ifjúsági parkot hoznak létre. A parklétesítés első üteme volt a révállomástól lefelé, a 23 • ezer négyzetméter sétány és játszótér elkészítése 1974-ben. Jelenleg évente átlagosan 15 ezer négyzetméter park épül a városban, 1974 végén 330 ezer négyzetméter parkterülete volt a városnak. Mészáros Gyula (Folytatjuk.) MA ÉS HOLNAP Nehéz győzelem a hajrában A múlt heti első idegenbeli 5:l-es vereség után, újra otthonában kellett bizonyítania a Dunakeszi csapatnak az NB III-as egyik újonca, a Rákóczi SE ellen. A mérkőzés elején a hazai csapat nagy becsvággyal küzdött. A 12. percben Kiss jobb oldalról szabadrúgást ívelt be, és a berobbanó Pollák a rövid sarokba fejelt, 1:0. Az első 45 perc sok kihasználatlan gólhelyzettel zárult. Szünet után sem volt meggyőző a hazai fölény, sőt a 60. percben, szép lövéssel egyenlítettek a vendégek. Nagy harc indult a győztes gólért, melyet a vendég kapus hibájából, Koós egy méterről szerzett. A hazai csapat gyenge játékot nyújtott. Igaz, a vendégek csatársora sem. volt átütő. A csapkodó játékban, 2:1 arányban, a Dunakeszi nyert. Kiemelkedő teljesítményt senki sem nyújtott. S. L. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya kilóját 3—4, a kelkáposztáét 6, a fejes káposztáét 4 forintért adták. A tököt 3, a juliskababot 6—7, a kifejtő babot 10—12 forintra mondták. A lecsópaprikát 4— 5, az étkezésit 7,50-ért mérték. Az étkezési paradicsom 4—5 forintba, a befőző 3,20-ba került. A sóska és spenót csomója 1,50, a zöldség csomója 3—4 forint volt. A fejes saláta darabját 3 forintért kínálták. A tőkegombát 10 forintért mérték kilónként. A salátauborka 2—3, a kovászolható 4, a savanyítani való 6—7 forintért kelt el. Az őszibarackból a szépet 16—18, a hibásakat 12—14 forintra mondták. A szőlőt 20 forintra tartották. Az érett alma kilója 10, a hullotté 6—8 forint volt. A vörösszilva 5— 6, a görögdinnye 4—6 forintba került. A termelőszövetkezeti árudákban az élő csirke kilóját 30, a tyúkét 25 forintért mérték. A tojás ára 1,50 volt. Rangos sportesemény helye lesz a kisváci Duna-szakasz: ma és holnap, augusztus 24- én, Vác várossá nyilvánításának 900. évfordulóján, jubileumi emlékversenyt rendeznek. Az első napon 23, a másodikon 19 versenyszámban vesznek részt a helyi és az érkező vendégcsapatok. A verseny fővédnöke dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke, védnökei Miskai Ferenc, az MHD váci gyáregységének igazgatója és Kol- tai Imre, a DCM igazgatója. A rendező bizottság vezetője Cserkanszky Antal, a Váci Hajó Sportegyesület elnöke. A váci evezősélet háromnegyed évszázadra tekinthet vissza. 1899 májusában sportklub alakult Vácott, am^ly a kerékpározástól a vívásig a sport minden ágát felölelte. Az első világháború idején az evezés szinte teljesen megszűnt, s csak 1930-ban ért el olyan szintre, hogy több országos és nemzetközi versenyen rajtolhattak váci színekben. Az idősebbek még ma is emlegetik a híres Welser (Várkonyi) féle négyest. Ugyanakkor erős középiskolai négyesek és nyolcasok is alakultak. A félszabadulás után, a Váci Hajó SE 1963-bani megalakulásával, az evezős szakosztály nagy segítséget kapott. Az anyagi alap mellett Váry Gábor szakoktató és Vadkerti Endre segédedző fő feladatának tekintette az evezősház fejlesztését, a meglevő hajópark felújítását s a versenyzőgárda felhozását a vidéki élvonalba. A lelkes munka eredményeként, Ribáry Zoltán 1963-ban országos feinőttbajnokságot nyert, 1967-ben Réti József egypárevezős versenyszámban lett országos ifjúsági bajnak, 1969-ben a lengyel—magyar ifjúsági versenyen Mojzes Hajnal és Kis Benedek Beáta ért el szép sikert, s mind a női, mind a férfi csapat első lett, 1971-ben Noé Gábor és Réti József, nyert kétevezős versenyszámban felnőtt . bajnokságot. Hesz Mihály is a Váci Hajó színeiben kezdte a sportolásit: kajakversenyzőként, Duisburg- ban, 10 000 méteren, világbajnok, majd Mexikóiján olimpiai bajnok lett. A 900. évforduló alkalmából lebonyolításrfa kerülő verseny részvevői ilyen szép eredmények után állnak rajthoz. P. R. 1 í Jubileumi evezősverseny
