Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

1975. AUGUSZTUS 20., SZERDA Hétvége Ráckevén Megnőtt az érdeklődés Szállítja: a KOMPLEX Fokozódik az érdeklődés és az igény a fejlett tőkés orszá­gok cégei körében az új típu­sú magyar mezőgazdasági gé­pek és élelmiszeripari beren­dezések, komplett gyártósorok iránt. A KOMPLEX Külkeres­kedelmi Vállalat az utóbbi egy két évben jelentősen bő­vítette tőkés piaci területét, s növelte kivitelét. A KOMPLEX jelenlegi leg­nagyobb fejlett tőkés partne­rei közé skandináv, holland, NSZK-beli és angol cégek tar­toznak. Az első ötven sorozat Új típusú növényvédő gépeket, repülőgépeket és helikoptereket állítanak munkába Az idei rendkívüli időjárás a mezőgazdasági termelőknek nemcsak az állandó esőzések miatt adta fel a leckét; leg­alább ekkora gondot okoztak a párás, szinte trópusdas idő­járásban. jelentkező növényi fertőzések, betegségek, ame­lyeknek ,, orvoslására” szinte szünet nélkül működtetni'kel­lett a növényvédő gépeket, berendezéseket. TURASZERVEZEST IS nem itt rendezik meg az or­szágos kajak-kenu ifjúsági- felnőtt bajnokságot, hiszen ez az esemény soil vendéget von­zott. Souvenirüzüet — a Fekete Holló mellett. Dankó Ilona a vezetője. _ — Mit keresnek gyakran? Űjságot! — öt darab Népsport és tíz Népszabadság a napi adag! Kellene még: Népszava, Magyar Nemzet, Magyar Hír­lap —■ a képes újságokról nem is beszélve. Nem tarthatunk külföldi dohányárut, pedig a környéken lakókhoz is sok külföldi látogat. És még egy: a gáztöltő palack! Itt. nincs töltési lehetőség — 'és napon­ta legalább tízen keresik ... A Duna melletti telektulaj­donosok, víkendezök többsé­gének véleménye: — Higiénia és köztisztaság terén problémák vannak. A Dunához vezető lejára­tokat sok helyen szemét­hegyek borítják. A tanács ígérete szerint hatá­sos szúnyogirtást végeznek. Egyelőre csak papíron! Délelőtt 10 óra — a hőmér­séklet 28 fok — árnyékban! Sok tízezer ember érkezik — Budapestről és a szomszédos országokból is —, hogy sza­badságát vagy hét végi szabad idejét tölthesse itt Pest megye fejlődő nagyközségében. A jövőbeni teendők, apró finomítások, intézkedések még szebbé, kulturáltabbá tehetik Ráckeve üdülő­övezetét. Minél előbb érződik hatásuk, annál gyorsabban gyarapod­hatnak és javulhatnak a pihe­nésre, szórakozásra vágyó dol­gozók kikapcsolódási lehető­ségei. H. Gy. Felkészüllek a cukorgyárak Kezdődik a répaszezon A hét közepén a cukorrépa felszedésével megkezdődik az őszi mezőgazdasági betaka­rítási szezon. Elsőként az al­földi gazdaságokban indítják a betakarítógépeket, és a kör­nyék cukorgyárai veszik át az első szállítmányokat. A terméskilátások általá­ban kedvezőek. A határszem­lék tanúsága szerint a répa­gyökér és a lombozat egy­aránt jól fejlett. A gazdasá­gokban 123 ezer hektárról takarítják be a répát. Ez a terület mintegy 30 ezer hek­tárral nagyobb az elmúlt évi­nél, s azt jelzi, hogy a cukor­ellátás hazai alapanyagból való fedezése, biztosítása ér­dekében a termelők a koráb­binál nagyobb területen ren­dezkedtek be cukorrépa ter­mesztésére. A fontos ipari nö­A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet szolgáltató üzlete (Cegléd, Rákóczi út 2.) méretre készít egyedi kivitelben kötött pulóvereket, horgolt női vállkendőket és gyermekholmikat, rövid határidőre. vénnyel több mint ezer gaz­daság foglalkozik, legtöbbjük hosszú lejáratú termelési szer­ződést kötött az iparral. A vetésterület korábbi csök­kenését részben azzal ma­gyarázták, hogy nem volt megfelelő a termelők anyagi érdekeltsége — ezen időköz­ben termelési árrendezéssel segítettek. Sikerült előbbre lépni a kézi munkaerő he­lyettesítésénél is: a gazdasá­gok állami támogatással nagy teljesítményű gépeket szerez­tek be, és ezekkel csaknem feleslegessé tették a kézi munkát. Az idei betakarításon 1400 gép dolgozik majd. Nagy tel­jesítményű francia, szovjet, csehszlovák és magyar gépek dolgoznak majd egymás mel­lett a határban. A betakarí­tást 90 százalékos arányban ezekkel a gépekkel oldják meg a termelők. Ez a telje­sítmény különösen azért fi­gyelemre méltó, mert a ter­mőterület hozzávetőleg egy­negyedével lett nagyobb és a növelt vetésterületre soron kívül sikerült biztosítani új gépeket. A gépek zavartalan szerviz­el! iLűrrira a MEZŐGÉP Tröszt javítási ügyeletét szer­vezett. Miután a szokásosnál nagyobb igénybevételre szá­mítanak, várhatóan több al­katrészre és cseredarabra lesz szükség. A kereskedelem felkészült a kereslet, kielégí­tésére. A tapasztalatok alapján készítették el a MÉM-ben a növényvédelem középtá­vú fejlesztési koncepció­ját, amely egyebek között előirá­nyozza a felszerelések és az eszközök, valamint a védeke­zésben egyre inkább alkalma­zott repülőgépek ós. helikopte­rek számának növelését. Mindenre nagy szükség, van. A legnagyobb gondot az okoz­za, hogy a növényvédelmi gé­pek fele elavult, korszerűtlen, és bár egy év alatt 2000-rel nőtt a géppark állománya, időközben nagy számú perme­tező és porozó berendezést ki kellett selejtezni. 1975-ben 13 ezer 500 egjTségből áll a nö­vényvédő géppark, s közöttük már megtalálhatók a leigújabb, korszerű géptípusok. Eddig több mint ezer Novor típusú gép került az üzemekbe, és átvették a termelők a mo­dem, a x i ál v en ti 11 á tor ra 1 működő Novotur berende­zés első 50 darabos soroza­tát. 1980-ig mintegy 10—12 ezer újabb növényvédő gépet, kell munkába állítani ahhoz, hogy megvédhessek a termést a kórokozóktól és a különféle beteigségektől. Közöttük tesz már a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár önjáró növény­védő gépe is, ennek kísérletei sikerrel biztatnak. A repülőgépes növényvédő­szolgálat több mint másfél millió hektáros területen vál­lalt az elmúlt évben különféle gyomirtása és permetezési-por- zási munkát. Ezt a teljesítményt az idén is eléri a szolgálat rendel­kezésére álló 53 repülőgép és 20 helikopter. Különösen a kalászos gabonák növényvédelménél mutatkoz­tak jó eredmények; 1975-ben mintegy egymillió hektáron részesítették vegyszeres keze­lésben a növényeket. A MÉM szakemberei szerint az eddig létrehozott hat me­zőgazdasági repülőgépbázás, főként a budaörsi alkalmas arra, hogy bővítsék a riepülő- gépszolgáilatat. 1980-ban. mint­egy 100—120 merevszárnyú repülőgép, és 50—60 helikopter segíti majd a mezőgazdászo­kat a védekezésben. Arra számítanak, hogy nö­vekszik majd a repülőgé­peket igénybe vevő gaz­daságok száma is. Az idén mintegy 380 üzem él e szolgáltatás előnyeivel, számuk 1980-ra előreláthatóan megkétszereződik. Bővült a választék A húsipar évek óta kielégíti a lakosság igényeit, eleget tesz a fokozódó belföldi meg­rendeléseknek. Az egy főre ju­tó húsfogyasztás 1970-ben 57 kiló volt. 1974-ben meghaladta a 69 kilogrammot. Az idén a hús- és húskészítmény-forga­lom tovább növekszik, a terv szerint 3,8 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az Állat- forgalmi és Húsipari Tröszt megállapítása szerint a választék is kedvezően alakult. A viszonylag nagyarányú beruházások nélkül nem győz­ték volna a növekvő mezőgaz­dasági-üzemi állatszállítmá­nyok fogadását. A tervidő­szak utolsó évében, 1975-ben az ipari kapacitás 6,5 millió sertés levágását és feldolgozá­sát teszi lehetővé, és időközben sor kerülhetett a gyártmány­szerkezet „finomítására” is. Megkezdték a hazai ízlésnek megfelelő újabb termékek nagyüzemi gyártását, de leg­alább ennyire jelentős a ki­sebb kalóriatartalmú, zsírsze­gény termékek választékának bővítése. Az üzemek összesen 41­féle új terméket hoztak ki, ami azt jelenti, hogy egyhar­madával bővítették a válasz­tékot. A felvágottak választóira ki­lenc, a kolbászféléké három újabb termékkel bővült. Emel­lett sláger lett a hurka, amely­nek választéka öt év alatt két­szeresére bővült, és ugyan­ilyen mértékű a felfutás az úgynevezett kenős árukból is, ezek száma a 7-ről 14-re nőtt. Főtt húsokból szintén nagyobb a választék. Nagykdtdtól Tdpióbicskéig A Nagykátátúl TápWbiciSkéig tartő új útszakaszon az Üt- és Híd­építő Vállalat immár a második S centiméteres sóder-aszfaltréteget teríti le. Tavasszal újabb réteg kerúl az útra. Gárdos Katalin felvétele Több újszülött Szentendrén A cél: megteremteni az egységes ellátást Új műtő és szülőszoba épül Fényképek, rajzok alapján Restaurálják az ősi kollégiumot Debrecen egyik legrégibb, legjellegzetesebb épületének, az ősi református kollégium­nak restaurálásához kezdtek hozzá a szakemberek. Külö­nösen nagy figyelmet és szakértői munkát követel a több mint négyszáz éves épü­let homlokzatának rendbe­hozatala. Újra kell alkotni a tudományokat ábrázoló figu­rákat és emberfejeket — szám szerint huszonnégyet. Antal Kárbly, budapesti Mun- kácsy-díjas szobrászt bízták meg a munkával. A művész régi fényképek és rajzok alap­ján alkotja újjá a figurá­kat. I rinyi, Bolyai, Eötvös, Pus­kás Tivadar, Déry, Blá- thy, Zipernovszki és Kan­dó Kálmán jelentős alkotások­kal gyarapították a világ tu­dományos-műszaki kultúráján. De hosszan sorolhatnánk leg­újabb korunk nagyszerű ma­gyar alkotó személyiségeit. A kiemelkedő szakmai tehetsége­ket tekintve Magyarország szinte világhatalomnak számít. Korunkban azonban a magyar csúcsok egyre inkább olyan orientációs pontok, amelyek jelzik a mélységeket, a kiakná­zatlan tömeges lehetőségeket, az átlagos szint viszonylagos elmaradottságát. A kutatás és a fejlesztés ugyanis a tudomá­nyos és műszaki forradalom időszakában kollektív teljesít­ménnyé vált. Némi egyszerűsí­téssel azt is mondhatnánk, hogy az egyéni zsenialitásnál nagyobb érték a kollektivitás, az együttműködő készség, az átlagos műszaki-gazdasági színvonal emeléséhez való ér­demi hozzájárulás. Gyakorta találkozhatunk az egyéni érvényesülés mind anyagi, mind erkölcsi értelem­be vett túlhajtásaival, amikor a szabadalom, a személyes té­ma a reális fejlesztési és ku­tatási szükségletek fölé kere­kedik. Sok száz mezőgazdasági kutató, tucatnyi intézet foglal­kozik például fajtanemesítés­sel, miközben a tényleges nép- gazdasági hasznot hajtó külföl­Fejlesztés: zsenik nélkül di fajták és hibridek adaptá­ciójával, a korszerű termelési és géprendszerek kialakításá­val néhány élenjáró termelő gazdaság foglalkozik. Az ipar­bari hasonlóképpen sokszor le­becsülik a kutatók és a fejlesz­tők a világ vívmányait, s be­vált külföldi megoldások éssze­rű hazai alkalmazása helyett egyéni babérokra pályáznak. O lyan gazdagok persze nem vagyunk, hogy kor­látlanul szabad utat ad­junk az egyéni, gyakran ama­tőr ambícióknak, hogy hagy­juk szétforgácsolni a szellemi energiákat. Szervezettségre, fe­gyelemre, céltudatosságra, ösz- szefogott kollektív munkára van szükség a kutató és fej­lesztő intézetekben, a műszaki irodákban is. Legalább olyan mértékben, mint a műhelyek­ben, A manufaktúrák, a ma­gányos zsenik kora a műszaki­tudományos életben is már ré­gen lejárt. A kollektivizmus persze, ugyanúgy a társadalomban és a termelő munkában, maga­sabb szinten, céltudatosabban és főleg jobb hatásfokkal épít az egyéni ambíciókra, a sze­mélyes teljesítményekre. A munka erkölcsi elismerése és anyagi honorálása mérhető tár­sadalmi hasznossága révén fel­tétlenül egyértelműbbé válik. S így bizonyára kevesebb lesz a „meg nem értett” feltaláló és újító. Az alkotó munkához ter­mészetesen kedvező légkör szükséges. Az elkülönült szel­lemi teljesítményekhez még elegendő volt az intuitív kész­ség, a személyes megszállott­ság. A kollektív munkát már magas fokon kell tervezni, szervezni, irányítani. Világos, lelkesítő célokra, konkrét, test- reszabott feladatokra van szük­ség. A vezetők felelősségét te­hát nem lehet eléggé hangsú­lyozni. Mindenekelőtt tőlük függ, hogy milyen mértékben sikerül országunk nagy szelle­mi energiáit — intézetekben és irodákban, üzemekben és mű­helyekben — az előttünk álló rendkívüli feladatok szolgála­tába állítani. tások formájában az állami költségvetés viselte. Jövőre a gazdasági szabályozás módo­sításával számottevően változ­nak a vállalati gazdálkodás feltételei. A nyersanyagok és energiahordozók termelői árá­nak felemelésével, a munka­bérek közterheinek növelésé­vel 1Ö75. januártól lényegesen növekednek a vállalatok te­vékenységének költségei. Eze­ket ellentételezni a vállalati nyereség és a belőle képezett fejlesztési és részesedési alapok csökkenését korlátozni min­denütt csak lényegesen jobb munkával lehet. Nagy szükség lesz tehát minden mozgósítha­tó belső tartalék feltárására, köztük a műszaki fejlesztés meggyorsítására. A ma még szunnyadó nagy szellemi ener­giák hasznosítása is lét­kérdéssé válik. Szükséges te­hát összefogni, szervezni, lel­kesíteni az üzemek, a műhe­lyek, az irodák alkotó erőit s a legfontosabb feladatok, a A vállalatok idáig csak nagy lehetőségeket kínáló gyár­részben és szerény mére- tás­tekben érzékelték közvet­lenül a világgazdasági változá­sok kedvezőtlen hatását. A fő terheket az import-ártámoga­és gyártmányfejlesztési, valamint szervezési tennivalók szolgálatába állítani őket Kovács József t A 30 ággyal működő szent­endrei szülőotthon feladata a fekvőbeteg-ellátás mellett a te­rületi terhesgóndozás megfe­lelő irányítása. Az intézet az úgynevezett kiemelt szülőott­hon funkcióját látja el, mely azt jelenti, hogy a szövőd­ménymentes szülések mellett kisebb műtétek elvégzésére is van lehetőség. Komplikáltabb esetekben a beteget a Pest me­gyei Semmelweis Kórház szü­lészeti osztályára kénytelenek küldeni. A népesedéspolitikai határo­zatok a szülőotthon betegfor­galmát is kedvezően befolyá­solták. A legutóbbi 10 hónap j adatai szerint 25,5 százalékkal nőtt a szülések száma. Terhes szakorvosi rendelés Szentendrén heti két alkalom­mal van, Pomázon és Budaka­lászon havonta kétszer, a ki­sebb községekben pedig egy­szer. A legnagyobb gondot a fű-tő- kertészi állás betöltése okozza. Ebben az intézményben pedig a folyamatos fűtés és meleg­vízszolgáltatás az újszülöttek és a gyermekágyas asszonyok részére létkérdés. A szülőotthon fejlesztési ter­ve szerint új műtőt és szülő­szobát alakítanak ki, és bővül a betegágyak száma is. Tehát a várható szövődményes szü­lések miatt nem kellene to­vább küldeni a kismamákat Ezzel megvalósulna a város és a járás egységes szülészeti és ■ nőgyógyászati ellátása, amely egyben csökkentené a megyei kórház illetékes osztályának túlzsúfoltságát. A jövőben nő­vérszállás is épül majd. NEGYVENEGY ÚJ HÚSIPARI Jegyzet Pest megye hat és fél ezer négyzetkilométeres területé­nek egyik nem nagy pontja, de idegenforgalmilag számot­tevő helye Ráckeve. Egyre kedveltebb üdülőterület: az idén május 1-től július 31-ig 3439 turistát szállásolt el a ráckevei Idegenforgalmi Hi­vatal. — 36 szoba ÓH rendelkezé­sünkre — mondja Balázs Mik­lósáé csoportvezető, főleg el­ső osztályú és néhány má­sodosztályú minősítésben. Hi­deg-meleg víz, konyha- és stéghasználat. 60—80, szükség esetén akár 200 — hazai és kül­földi — vendéget tudunk ellátni igény szerint. Választékos programot, ide­genvezetőt biztosítunk. Túra­szervezést is — Pécsre, Sop­ronba, Miskolca többek kö­zött —, tehát a vendég fizet, és mindent készen kap! — Gondunk akad bőven, például — nagyon kicsi az irodánk. Sokféle nép- és ipar- művészeti árucikket tartunk, 50—60 fajtát —. alig fér el a készlet. A Savóval-kastély­ban Irodát szeretnénk beren­dezni, ha lehetőségünk lenne rá. — Es a turisták gondtalanul üdülhetnek? — A turisták a Fekete Hol­ló Étteremben étkezhetnek. Az étterem II. osztályú —bár és presszó is tartozik hozzá. — Júliusban 420 000 forin­tot forgalmaztunk. Ebből a saját készítésű étel 170 000 forint árú — ifjú Doroszlay László, a Fekete Holló üzletcsoport igazgatója összegzi a múlt havi forgalmat. — Sajnáljuk, hogy jövőre

Next

/
Thumbnails
Contents