Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
1975. AUGUSZTUS 20., SZERDA Tj&iav Közüggyé vált a közművelődés Egy nyelven beszéltek A népművelők napjának tegnap délelőtti ünnepsége után arra kértünk négy kitüntetettet, Kismartoni Ferencet, a nagymarosi szövetkezeti férfikar karnagyát, Pászti) Dénesnét, a Nagykőrösi Konzervgyár könyvtárosát, Stadler Ferencnét, a Pest megyei moziüzemi vállalat csoportvezetőjét és Szarvas Lászlót, a turaí művelődési ház igazgatóját, hogy tájékoztassák olvasóinkat munkájukról, a közművelődés időszerű kérdéseiről. A beszélgetés két nagy jelentőségű pártdokumentumra, az MSZMP Központi Bizottságának közművelő dési határozatára, és a Pest megyei pártbizottság 1974 szeptemberi határozatára épült. Kismartoni Ferenc Pászti Dénesná Stadler Ferencné Szarvas László — Mindenekelőtt kíséreljük meg összegezni: mi változott a Központi Bizottság határozata óta? Milyen eredménnyel jártak a megvalósítás első lépései? KISMARTONI FERENC: Talán az a legfontosabb, hogy előbbre léptünk a közművelődés társadalmasításában. Amióta énekkarunk a tanácstól átkerült a szövetkezeti bizottsághoz, lényegesen megváltozott a helyzetünk. Ennek csak egyik, és nem is a legfontosabb jele a nagyobb anyagi támogatás. Sokkal meghatározóbb a következmény, az énekkar munkájának színvonalasabbá válása. Jelentős szereplési lehetőség nélkül nincs, nem létezhet igazi kórusmozgalom, s a szövetkezeti bizottság nemcsak segíti, hanem el is várja, hogy részt vegyünk és jól szerepeljünk az énekkari szemléken, az országos kórustalál kozákon. A bőséges szereplési lehetőség szervező erő, s feltétlenül szerepet játszik abban, hogy az ifjúság érdeklődése szemlátomást nő a kórus munkája iránt. Énekkarunk fiatalodik, a tagság fele 30 éven aluili. Férfikarról lé- yérh szó, ez igen nagy dolog. PÁSZTI DÉNESNÉ: A Központi Bizottság határozata óta kétségkívül megállapítható, hogy a pártvezetők, gazdasági vezetők jobban figyelnek a közművelődésre. Olyan intézményekben, vállalatokban és üzemekben is, amelyeknek közvetlen kapcsolatuk nincs a kulturális élettel. A vezetők nem zárkóznak el a segítéstől, sőt a közművelődést egyre több helyen a vállalati munka szerves részének tekintik. Ez azt jelenti, hogy az üzemekben felismerték, nem mindegy, milyen emberekkel, mennyire képzett, művelt munkásokkal dolgoznak. S azt is nagyon jól tudják, az ember- formálásban a közművelődés az egyik legfontosabb erő. — Mindez azt hiz anyitja, hosry a hivatalos szerveit magatartása a közművelődés iránt valóban megváltozott. De ez csak a dolog egyik része. Tapasztalbató-e hasonló változás a közönség, a lakosság, a dolgozó emberek magatartásában? STADLER FERENCNÉ: Néhány esztendővel ezelőtt a nézőszám nagymértékű visz- Szaesése miatt a mozik tényleges válságba kerültek. Azóta, szerencsére, vége a látogatott- sági visszaesésnek. Pest megyében két év óta fokozatosan emelkedik a nézőszám, s idén az első félévben 25 ezerrel túlteljesítettük látogatási tervünket. Ebben elsőrendű szerepet játszott az a sok akció, kezdeményezés, amelyet az esztendő aktuális eseményei, például a felszabadulás és a győzelem napja 30. évfordulója állcalmából szerveztünk és rendeztünk. De más tényezők is fontosak itt. Egyebek közt például az ifjúság filmellátásának javítása, a megyében létrehozott 80— 100 iskolamozi, a filmbarátkor fejlesztése — eddig csak négy volt, az idén már kilenc működik —, az üzemi vetítések megszervezése és kiterjesztése, például Abony- ban, Cegléden, Nagykőrösön és Monoron. SZARVAS LÄSZLÖ: Az előrelépés különösen három ágazatban emelkedik ki. Sikerült például a folklórt, a népművészetet az amatőrcsoportok munkájának középpontjába állítani. Erősödtek, szorosabbá váltak kapcsolataink a fiatalokkal. Minden felnőtt csoportnak van egy úttörő- szakos ztáiya is. És végül, harmadszor, jelentős változást sikerült elérnünk a munkásokkal, a bejárókkal való foglalkozásban is. Sok megbeszélés, vita után egyrészt növeltük a bejárók, főként természetesen a fiatalok részvételét az amatőr csoportok munkájában, másrészt — a többiek számára — elsősorban a szabad szombatokra és a vasárnapokra koncentráltuk bemutatóinkat. PÄSZTI DÉNES NÉ: Feltétlenül a jelentős eredmények közé sorolhatjuk azt a fellendülést, amely a Központi Bizottság határozata óta a szocialista brigádok munkájában tapasztlható. A brigádok megítélésében még néhány évvel ezelőtt is kizárólag a gazdasági termelési eredmények számítottak. Ma már a kulturális munkát is figyelembe veszik, sőt számonkérik az értékelések, és ez figyelemre méltó. Növekszik továbbá azoknak az üzemeknek a száma, ahol úgynevezett kihelyezett általános iskolai osztályokat szerveznek. Általában: elevenebbé,' élénkebbé vált és válik a brigádokban a kulturális élet. Ne hallgassunk azonban arról sem, hogy voltak kudarccal végződő vállalkozásaink. Nem sikerült például a szocialista brigádtagok számára szervezett filmsorozat. A műsort, az összeállítást a közönség unalmasnak, érdektelennek találta. SZARVAS LASZLÖ: Nagyon fontosnak tartom a lakosság körében is tapasztalható szemléletváltozást. Nálunk például egyre nagyobb számmal közelednek a művelődési házhoz a munkásfiatalok, a szakmunkástanulók. Az irodalmi színpad tagjainak fele az ö körükből kerül ki. Ez természetszerűleg azzal jár, hogy a színpad bemutatóira a szereplők barátai, ismerősei is eljönnek, s így jó irányban változik a közönség összetétele. PÁSZTI DÉNESNÉ: Minit könyvtáros nem az olvasók számának puszta emelkedését tartom lényegesnek. Nagyon fontos az is, hogy az elmúlt esztendőben megváltozott az olvasók összetétele. A könyvtárlátogatók között jelentősen nő a fizikai dolgozóik, elsősorban a szocialista brigád tagok aránya. Módosult az érdeklődési kör is. Az olvasnivalók között egyre nagyobb szerepet kap az igényes irodalom. Ha például a tv Németh Lászlő- drámát mutat be, a következő napokban fizikai munkások is jönnek az írótól könyvet kérni. — Mindabban, ami eddig elhangzott, a tennivalóit is szerepet játszottak. Mégis, szükségesnek ereznek-e valamit külön kiemelni a feladatok közül? KISMARTONI FERENC: Legnehezebbnek érzem a modem hangzásvilágot képviselő kórusműveket eljuttatni a közönséghez. Még az énekkari tagok meggyőzése sem köny- nyű. De állandóan tanulunk új műveket, és ez nemcsak az énekesekre, hanem természetszerűleg a közönségre is hat. A nagymarosiak gyorsan megbarátkoznak az új, szokatlan hangzásokkal. Eredményeink közé soroljuk, hogy fellépéseinket mindig telt ház várja. SZARVAS LÁSZLÓ: A legfontosabb, hogy ezután is egy nyelven beszéljünk. Ehhez nagyon jó szókincs a párthatározat. Mindannyiunk kötelessége, hogy jól használjuk. Ökrös László Ünnepségek Pest megyében (Folytatás a 2. oldalról) városi tanács elnöke, dr. Risa- nek Klára, a járási hivatal elnökhelyettese. Ünnepi beszédet Zsebesi István, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága elnökségének tagja, az Árpád úti általános iskola igazgatója mondott. Az ünnepség a nagymarosi szövetkezeti férfikar műsorával zárult. CEGLÉDI JÁRÁS ABONY, AL6ERTIRSA Tegnap este Abonyban a nagyközségi művelődési ház színháztermében rendezett megemlékezésen részt vett, Győré Sándor, az Elnöki Tanács tag- , országgyűlési képviselő, a Ságvári Tsz elnöke, valamint a nagyközség gazdasági és társadalmi vezetői. Dr. Forinka László, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának titkára beszédében a település fejlődését vázolta. Az ünnepség után a helyi Búzavirág Népi Együttes adott színes műsort a művelődési házat megtöltő ünneplő közönség nagy tetszésétől kísérve. Az új kenyér és az alkotmány napját választotta megalakulása 25. évfordulójának megünneplésére az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet. Tegnap, a szemerkélő eső sem szegte kedvét a jubiláló tagságnak, százan vettek részt a mikebudai erdőben az ünnepi közgyűlésen. A vendégeket Nagy Gábor, a tsz megbízott párttitkára köszöntötte, dr. Nyemcsók Jánosnak, az MSZMP Pest megyei bizottságának politikai munkatársának, Babinszki Károlynák, a járási hivatal elnökének és a község vezetőinek jelenlétében. Farkas Pál tsz-elmök beszélt a közös gazdaság jelentős eredményeket elért útjáról, majd Babinszki Károly elismerő szavaiban dicsérettel szólt a tsz tagságáról, kiemelve a párt- szervezet tevékenységét. Köszönetét, elismerését fejezte ki a jubileumát ünneplő tagságnak. Dr. Nyemcsók János, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott Kiváló dolgozó kitüntetést adott át öt tsz-tagnak. A termelőszövetkezet Kiváló dolgozója cím birtokosai lettek nyplcan, ketten miniszteri dicséretben részesültek. * Az alkotmány és az új kenyér ünnepének legszebb órái a munkás—paraszt találkozók voltak. Solymáron, az Apáczai Csere János Művelődési Házban, ahol a Pilisvölgye ' 'sz tagjai a PEVDI 6. számú gyáregysége és a PE- MÜ munkásaival jöttek össze. Pomázon a Petőfi Termelőszövetkezet és az Árpád Szak- szövetkezet tagjai találkoztak a Munkaterápiás Intézet dolgozóival, valamint a Fatömegcikk Ktsz, a Vízügyi Tervező Vállalat, a Háziipari Szövetkezet, az Írószer Szövetkezet, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi egységének dolgozóival. Ugyancsak jól sikerült a Pestvidéki Gépgyárban szervezett összejövetel, amelyre a dunavarsányi termelőszövetkezet és a tököli Vörös Csillag Tsz 'tagjait hívták meg. KENYERÜNK Lassan elfelejtjük az aratást. Szántják a tarlót, a kombájnok a gépszínekben. Már csak az emlékezet őrzi a betakarítás keserves napjait, az esőverte, viharkuszálta gabonatáblákat. A terméseredmények a statisztika lapjaira kerülnek, hogy majd a jövő esztendőben ebhez mérjük, arányít- suk kalászosaink hozamát. Többet vártunk, mint ami termett, s több termett, több került magtárba, mint amit évtizede a legmerészebb álmodozók reméltek. A legutóbbi számvetések szerint Pest megye búzamezőitől átlagosan 33,4 mázsa szemet takarítottak be hektáronként, elmaradván valamelyest a tavalyi rekordtól. De tény: az utóbbi tíz esztendő alatt megkétszereződött a búza terméshozama, holott a világ átlagtermelése ez idő alatt csupán harmadával nőtt. A magyar gabonatermesztés elérte a világszínvonalat, rangsorban megelőzi, az Európai Gazdasági Közösség országainak átlagát. A múlt halványodó emlékképei Erre képes szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk. Az új kenyeret is ünnepeljük augusztus 20-án. Szokás nemzeti színű pántlikával átkötött kerekded cipót szegni e napon. Ámde lassan kikopik az emlékezetből, hogy csapán néhány éve is fáradságos paraszti munka záróaktusa volt mindez. Haloványuló képtöredékek: aratósereg, marokszedők, szekerek, saroglyához kötött lovak, lajtkocsi, eperfára, diófára aggatott elemózsiás tarisznyák, hajló törzsek, görbülő derekak, szakadó veríték. S a behordás, fogatok sora a poros dűlőútakon, masinázás, porták mélyén dohogó cséplőgépek. Tán észre sem veszi már a falusi ember, hogy smaragdból mézsárgába sápad, rezesre érik a kalásztenger a felemás rezgőinyárak, ritkalombú akácok, sötétlő jegenyék keresztezte táblákon ..., egy-egy gazdaságban néhány mérnökember elrendezi a teendőket, tucatnyi kombájnos, traktoros, teherautósofőr kezében kenyerünk sorsa. Éppen az idén bizonyosodott be, hogy milyen lelkiismeretes fölkészülést, alapos szervezést kíván, sha csak kevés embert is, de milyen hatalmas erőfeszítés elé állít a szeszélyes időjárás. Nem, nem országra szóló esemény ma már az aratás a köztudatban. Az aranyié búza ott van benne az ország címerében, birtokolja földeink jó részét, zsendül, kalászt hány, beérik, megterem. A gyakorlat szerint rá lehet alapozni az eredményességet. Példát? A tangazdaság összefogja a termelőerőket Másfél évtizede történt, hogy hét gazdaság összevonásából „megszületett” a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága. A hét különálló gazdaságból öt tartósan veszteséges, _ kettő pedig az éghajlati tényezők alakulásának függvényében hol veszteséges, hol nyereséges, az összesített mérlegeredmény mindenesetre negatív volt. A termelőerők koncentrálásának eredménye már az első esztendőben megmxitatkozott, s a tangazdaság azóta is Pest megye legrentábilisabb állami gazdasága, amely jelenleg 8487 hektáron több mint 300 millió forint értékű terményt, jószágot „állít elő”, utóbb 35,3 millió forint nyereséggel. A gazdaság irányítóinak elméleti fel- készültségét, széles körű üzemi tapasztalatait, alapos termőhelyi ismereteit, gazdai érzékét, munkásainak igyekezetét az idén nyolcadszor honorálták a kiváló vállalat cím odaítélésével. — Talán a legnagyobb eredményt a szántóföldi növény- termesztés szakosításában és koncentrálásában értük el — vallja az igazgató, dr. Pogácsás György egyetemi tanár. — Megyénkben a legnagyobb területen termesztett növény a Népművelők kitüntetése a megyei tanácson A Pest megyei Tanács dísztermében, a népművelők napja alkalmából, ünnepségen köszöntötték tegnap a megye kiváló közművelődési munkásait. Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepségen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, Tuza Sándorné dr., a Pest megyei MÉSZÖV elnöke, Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára. Dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára ünnepi beszédében méltatta a népművelők áldozatkész munkáját, szólt a megye kiemelkedő közművelődési eredményeiről. Ezután dr. Csalótzky György miniszteri elismeréseket adott át. A Szocialista Kultúráért kitüntetést 22-en, miniszteri dicséretet 26-an kaptak, kiváló dolgozó kitüntetésben 5-en részesültek. Szocialista Kultúráért jclvény- nyel tüntette ki a kulturális miniszter: Balogh Sándornét, a pomázi nagyközségi könyvtár vezetőjét, Bánfalvi Jenőn ét, a Magyar Szocialista Munkáspárt Váci Járási Bizottságának titkárát, Darvasi Pálnét, a gödi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökhelyettes-ét, Frank Évát, a váci zeneiskola tanárát, Godó Jánosnét, a törteli nagyközségi könyvtár vezetőjét, Haller Istvánt, a pilisszentlászlói énekkar vezetőjét, dr. Hóra Jánosnét, a dunakeszi konzervgyár személyzeti vezetőjét, Jakab Sándorné szigetszentmiklósi pedagógust, a honismereti szakkör vezetőjét, Kassai Mártonnét, a gyöm- rői nagyközségi könyvtár vezetőjét, dr. Koltai Györgynét, az érdi irodalmi színpad vezetőjét, dr. Losonci Miklóst, a ráckevei gimnázium igazgatóját, Margit And- rásnét, a PAÉV szentendrei építésvezetőjét, Papp Lászlót, a Nagykőrösi Konzervgyár csoport- vezetőjét, Spilenberg Lászlót, a nagymarosi vegyesipari ktsz elnökét, Stadler Ferencnét, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat műsor- politikai csoportvezetőjét, Szarvas Lászlót, a túrái művelődési ház igazgatóját, Török Györgyöt, a dabasi zeneiskola tanárát, Török Sándort, a Dunakeszi Községi Tanács elnökét, Tóth Lászlónét, a maglódi nagyközségi könyvtár vezetőjét, Valek Gyulát, a dunakeszi Mechanikai Laboratórium igazgatóját, Valkó Bélánét, a pi- liscsabai községi könyvtár vezetőjét, Valkó Endrénét, a jászkara- jenői községi könyvtár vezetőjét. Miniszteri dicséretet kapott: dr. Balázs Józsefné hévízgyörki pedagógus, énekkarvezető. Bíró Károly sződi pedagógus, énekkarvezető, Bognár József, zeneiskolai tanár Ceglédről, Brézik Tibor gödöllői, pedagógus, énekkarvezető, a ceglédi Erkel Ferenc állami zeneiskola, Ferenczy Ferenc, a ze- begényi Ásványbánya üzemmérnöke, Hlavacs Józsefné, a gödi nagyközségi könyvtár vezetője, Hoffman Józsefné, a visegrádi filmszínház jegykezelője, Hollós! Tiborné, a sződi népi együttes vezetője, Kovács Józsefné, a váci Madách Imre Művelődési Központ előadója, Kovács Lajos, Aisóné- medi község népművelési ügyvezetője, Kriaztinkovics Pálné, a táborfalvi községi könyvtár vezetője, Lippai Lajos dabasi pedagógus, a honismereti szakkör vezetője, Nagy Istvánná, a nagykátai Bartók Béla Művelődési központ népi táncosa, Nagy Lajosné galga- györki pedagógus, énekkarvezető, Nagy Lajos, a galgagyörki Gal- gavölgye Tsz főkönyvelője, ifj. Nagy László, a ceglédi Kossuth Művélődési Központ kisgrafika- baráti körének vezetője, Sidelszky Pálné, a váci városi-járási könyvtár könyvtárosa. Szilágyi Mária tánccsoportvezető Hévízgyörkről, Szöllősi Sándorné, a sződligeti filmszínház üzemvezetője, Rusz- nyák Ferencné, a sződi szlovák népi együttes tagja, Tóth Istvánná, a Dunakeszi Nagyközségi Tanács főelőadója, Vancsó Lászlóné, az acsal községi könyvtár vezetője, Varga Ambrus Zoltán, a nagymarosi művelődési ház igazgatója, Végh József, a ceglédi ÉVIG Villamos Kisgépgyár könyv- terjesztője, valamint a váci zeneiskola tantestülete és technikai dolgozói. Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült: Garamvölgyi Endre, a dunakeszi József Attila Művelődési Központ aktívája, Pásztor Kálmán, a mogyoródi moziüzem vezetője, Péter Miklósné, ócsai moziüzemvezető, dr. Péteri Imréné, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat titkárnője és Várkony Pál, a nagykőrösi művelődési ház gépkocsi- vezetője. Az ünnepséget a kitüntetettek tiszteletére adott színvonalas műsor zárta, melyben felléptek: Keres Emil Kossuth- díjas, érdemes művész, Cser- nuss Mariann, Jászai-díjas színművész, Erese Margit, a Magyar Állami Operaház magánénekese, valamint Torma Gabriella zongoraművésznő. ; A. j. kukorica és az őszi búza. A tangazdaság az őszi búza termesztése mellett döntött. Miért? Bár tudjuk, hogy a kukorica potenciális termőképessége nagyobb, mint a búzáé, de csak ott, ahol jó a talaj, s a szemképződés idején elegendő csapadék hullik. Természetesen a búza is elsősorban a jó talajokon adja a legnagyobb termést, de a leggyengébb földek kivételével mindenütt sikerrel termeszthető. Termesztése szempontjából a legkritikusabb időszak: május, június. Megyénkben ez a két legcsapadékosabb hónap. A gazdaság az idén 2 ezer 640 hektáron — a megyében a legnagyobb területen — termesztett búzát. E növény az uralkodó, melyhez a jó előve- temények társulnak, így a borsó, a repce, a lucerna. Jellemző, hogy tavaly a szántóföldi növénytermesztés 114,8 millió forintos termelési értékéhez a borsó és a búza 101 millió forinttal járult hozzá. Negyven esztendeje és ma „A jövő a tudomány kezében van. Szakadatlanul folynak a kísérletezések az új búzafajták előállítására. Amellett a trágyázást, ápolást, ellátást, a szántást és cséplést, minden új fázist új szemmel, új eljárásokkal, új gondolatokkal javítják.” — E sorokat negyven esztendeje vetette papírra Móricz Zsigmond, egy, a búzatermesztést értékelő tanulmányában, amúgy meglehetősen baljós képet festve a honi búzatermesztés jövendőjéről, lehangolódván a külor- szági gazdálkodók, nemesítők rajtunk túl tevő sikereitől. Az író, aki nemcsak a paraszti sorsot, de a mezőgazdaság ökonómiáját is igen jól ismerte, aligha gondolt oly eredményekre, amiről most Pogácsás György beszámol: — Búzáink — 16 fajta — termésátlaga, a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is számottevő, 48,2 mázsa hektáronként. Különösen jól fizet a jugoszláv nemesi fésű, takarmánybúzának minősített Száva, több olyan táblát csépeltünk el, ahol a termésátlag meghaladta a 68 mázsát. Az olasz Libelulla egyes táblákon majd 63 mázsát adott, jól szerepelt a szovjet — kenyérgabonának minősülő — Jubilej- naja, csaknem 57 mázsás átlaggal. Szólni kell egy hazai búzafajtáról is: a Martonvásá- ron nemesített MV—2672-es 60,83 mázsa termést adott. Mindehhez annyit, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium elfogadta a tangazdaság búzatermesztési rendszerét, s a rendszer gazdájául a gazdaságot jelölte ki. Azt a gazdaságot, ahol az agrármérnökjelöltek évről évre mintegy 11 ezer „gyakorlónapot” töltenek. A búzajövendő egyszer majd rajtuk múlik. Apor Zoltán
