Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-16 / 192. szám

4 1973. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT z4 példa és követői h Egy község - egy tornaterem mozgalom tapasztalatai a monori járásban A különböző iskolatípusok- ban folyó oktató-nevelő mun­ka során a jobb és korszerűbb oktatási feltételek megterem­tésének és biztosításának az érdekében számos helyi kez­deményezés született az elmúlt években. Az általános és kö­zépiskolákban a harmadik testnevelési óra bevezetése — régebben hetenként csak kettő volt! — újabb sportolási lehe­tőségek biztosítására, tornater­mek építésére irányította a fi­gyelmet. Országos visszhangot kiváltó, dicséretes kezdemé­nyezésnek számított 1973-ban az MSZMP monori járási bi­zottságának az a kezdeménye­zése, hogy társadalmi összefo­gással, gyorsan és olcsón tor­natermeket kell építeni. A já­rási pártbizottság nemcsak kezdeményezte, hanem szer­vezte és irányította is az Egy község — egy tornaterem moz­galmat, s a fáradozás, a kö­zös összefogás meghozta -gyü­mölcsét: 1973-ban két hónap leforgása alatt a monori Kos­suth Lajos általános iskolá­ban megépült a beton alapon nyugvó, vasvázas szerkezettel rögzített, könnyűfém elemek­ből álló tornaterem. Hét településen A mozgalom eddigi eredmé­nyeit és tapasztalatait Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára így összegezi: — A monori Kossuth Lajos általános iskolában ä tornate­rem felépítése csupán az első lépés volt annakx érdekében, hogy a járásban levő Iskolák tornatermi gondjain enyhíteni tudjunk és minden községben legyen legalább egy tornate­rem. A tornaterem 700 ezer forintba került, de munkadí­jat nem fizettünk, hiszen tár­sadalmi összefogással épült fel. E példa^ nyomán a járás kü­lönböző községeiben a követ­kező a helyzet: Üllőn és Tá- piósülyben új iskola épül új tornateremmel. Ezekben a köz­ségekben tehát rövid időn be­lül lesz tornaterem. Maglódon most építik a tornatermet tár­sadalmi összefogással, s előre­láthatóan november 7-én ad­ják át. Pilisen a jövő év ele­jén kezdik el az építkezést ugyancsak a helyi üzemek, vállalatok társadalmi szervek bevonásával. Ecseren bővítik az iskolát és tornatermet is építenek hozzá. Nyáregyházán szintén bővítik az iskolát és tornatermet is építenek társa­dalmi erőből. Vecsésen az 5. ötéves terv időszakában sport- kombinát épül. — Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a kisebb közsé­gekben, ahol a pénzügyi és társadalmi lehetőségek még korlátozottabbak, a helybeli művelődési házakban próbál­nak iskolai tornatermeket ki­alakítani, hiszen nap közben ezek a házak legtöbbször üre­sen állnak, nem üzemelnek. Gombán és Úriban a művelő­dési házban már működik a tornaterem, Vasad községben már kicserélték a művelődési ház tetőszerkezetét, a belső építési munkálatok pedig most kezdődnek el. Mendén ugyan­csak a községi művelődési ház­ban rendeznek be tornater­met. A megyéből senki A monori vasvázas, könnyű­fémből épült tornaterem iránt lü?^ óta nagy az érdeklődés. Az ország különböző vidékei­ről állandóan jönnek hozzánk látogatók — községi tanácsel­nökök, párttitkárok, iskola­igazgatók, műszaki emberek — érdeklődni, tanácsot kérni, tapasztalatokat gyűjteni az építkezés megszervezésével, le­bonyolításával kapcsolatban. S ha már az országos érdeklő­désről szóltunk, hadd mond­juk el azt is, hogy, sajnos, Pest megyéből, a többi járás­ból még nem jött el hozzánk senki. A megye vezető párt- és tanácsi szervei támogatják kezdeményezésünket, de a többieket, úgy látszik, nem ér­dekli a dolog. Kettős cél Hunyadi Lászlóné iskola- igazgató, a tornaterem gazdá­ja az alábbiakat mondja: — Sokan jöttek el hozzánk az ország különböző vidékei­ről megnézni ezt a gyorsan és olcsón felépített tornatermet. Jártak itt Mórról, Tiszaföld- várról, Bicslcéről, Pusztaföld­várról, Leninvárosból, Buda­pestről. A vendégkönyvünk te­le van dicsérő szavakkal, elis­merő véleményekkel. Persze az országos érdeklődésben az is szerepet játszik, hogy a fel­épült tornaterem nemcsak is­kolai célokat szolgál. A község különböző üzemeinek, vállala­tainak a dolgozói, valamint a helyi sportkör sportolói is igénybe vehetik a termet, amely reggeltől estig üzemel, hiszen edzések, különféle járá­si és helyi sportversenyek cél­jára is felhasználjuk. Itt spor­tolnak a helyi honvédségi ala­kulat katonái, a Kossuth Ter­melőszövetkezet KlSZ-íiatal- jai, akikkel szocialista szerző­dést is kötöttünk. A tornate­rem tehát kettős célt szolgál: sportolási lehetőséget biztosít mind a felnőttek, mind pedig az iskolába járó fiatalok részé­re. Kiss György Mihály A társadalomtudománytól a sci-fi-ig A Kossuth Könyvkiadó újdonságai A most megjelent Kossuth- könyvek közül az alábbi né­gyet ajánljuk az olvasók fi­gyelmébe, mindenekelőtt fris- seségük, időszerűséigük miatt. TÖRTÉNELMI MATERIALIZMUS — NAPJAINKBAN Néhány hét, és újra kezdő­dik a pártoktatás. Az oktatás­ban részt vevőknek melegen ajánljuk G. J. Glezerman könyvét, A történelmi mate­rializmus és a szocialista tár­sadalom fejlődését, amely — mint címéből is kitűnik — ar­ra vállalkozott, hogy a törté­nelmi materializmus alapvető kategóriáit, általános tételeit a szocialista társadalom fejlődé­sének kérdéseire alkalmazva elemezze. Glezerman újsze­rűén magyarázza a szocialista fejlődés menetét, tételről tétel­re bizonyítja, hogy a szocia­lista társadalom fejlődése tör­vényszerű és feltartóztathatat­lanul halad előre a kommu­nizmus irányába. Egy rövid recenzió kereté­ben nincs módunkban, hogy az egész könyv tartalmi részét elemezzük, de a lényeges vo­násokra felhívjuk az olvasó figyelmét. A szerző mindenek­előtt a történelmi materializ­mus alapvető kategóriáit és kérdéseit elemzi, mégpedig az objektív feltételek és a szub­jektív tényezők viszonyát, az érdekek szerepét, a társadalmi és osztálykülönbségek sajátos­ságait és fokozatos megszűné­sük perspektíváit, a politika és a gazdaság viszonyát. Mindezt következetesen és úgy, hogy figyelembe veszi és hangsú­lyozza a szocializmus egyes fejlődési szakaszának sajátos­ságait. Nagyon izgalmas és időszerű rA gazdasági viszonyok és az ember érdekei a szocialista társadalomban című fejezet, amelyben a szerző az érdeket, mint szocialista kategóriát vizsgálja. Megállapítja, hogy az érdek keletkezése ' objektív folyamat, az érdekeket az em­berek meghatározott társadal­mi helyzete és ezen alapuló szükségletei hozzák létre. Az érdekek lehetnek alapvetőek és részlegesek, hosszú távúak és időlegesek, távoliak és köz­vetlenek. „Az emberek min­denekelőtt közvetlen érdekei­ket ismerik fel — állapítja meg a szerző —, amelyekkel a hétköznapi életben találkoz­nak.’’ Hogy ‘ mennyire igaza van Glezermannak, azt saját tapasztalatunk is bizonyítja. Napjainkban, ha az érdekeket vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az emberek abból indulnak ki, nekik mik a pillanatnyi, köz­vetlen érdekük. Azt már ke­vésbé látják, hogy a távolabbi érdek, saját távolabbi érde­kükben, pillanatnyilag esetleg le kell, vagy érdemes lemon­dani bizonyos dolgokról. A szerző ezután az érdekek forrásait és jellegüket a szo­cialista társadalomban elemzi, s végül megállapítja, hogy a hibás gazdaságpolitika, a dol­gozók érdekeinek elhanyagolá­sa jelentősen meggyengítheti a progresszív termelési viszo­nyok ösztönző hatását, ezért szükséges az érdekek ösztönző szerepének a kiaknázása, szük­séges a dolgozók különféle ér­dekeinek helyes számbavétele és ésszerű összekapcsolása. A szerző vizsgálja még az osztálykülönbségek forrásait és lényegüket, foglalkozik a tudati tényezők szerepével, a társadalmi és személyes érdek egybekapcsolódásának folya­matával, az új, szocialista em­ber kialakulásával, a kommu­nista magatartás normáival. KÖZGAZDASÄGI- MATEMATIKAI KISSZÓTÁR A kiadó a közgazdasági té­mák iránt érdeklődőknek akart hasznára lenni, amikor megjelentette a Közgazdasági- matematikai kisszótárt, amely L. I. Lopatnyikov szovjet szer­ző műve. Időszerű is ilyen jel­legű könyv megjelenése, hi­szen napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek a közgazda­sági-matematikai kérdések. S nemcsak szakemberek, hanem az újságolvasók is találkoznak velük, s sok esetben nem tud­ják, népi értik egyes szakki­fejezések mögött rejlő tartal­mat. Ezen segít most ez a könyvecske, amely népszerű formában, közérthetően oldotta meg feladatát, ismerteti az egyes szakkifejezések jelenté­sét. A címszavakat téma szerint gyűjtötte egybe a szerző. Az egyes fejezetek az alábbi té­mákkal foglalkoznak: a köz- gazdasági kutatások módsze­rei, elméletei; a gazdasági rendszer és modellje; a gazda­sági hatékonyság és mérőszá­mai; az ágazati kapcsolatok mérlege; dinamikus gazdasági modellek, prognosztizálás, há­lótervezés; kereslet- és fo­gyasztáselemzés, optimális programozás; automatizált irá­nyítási rendszerek; elektroni­kus számítórendszerek. Vagyis a gazdaságmatematika összes fontos elemeit tartalmazza a kötet. A szerző bevezetőben hasz­nos útmutatást ad a kisszótár használatára, az egyes feje­zetek tartalmi részének feldol­gozására. SZÜLÉS ELŐTT — SZÜLÉS UTÁN A napokban közzétett sta­tisztika szerint az élve szüle­tések száma hazánkban tovább nőtt. 1975. első félévében 99 500 gyermek született, ezer lakos­ra számítva 19,1. Az élveszüle- tési arány 1973-ban 15 ezrelék, 1974-ben 17,8 ezrelék volt. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás az 1974. első félévi 4,7-ről 5,7-re nőtt. örvendetes dolog ez. S különösen idősze­rű Iványi Márta könyve, amely segítséget nyújt, tanácsot ad a kismamáknak ahhoz, hogy fé­lelem nélkül nézzenek a szü­lés elébe. A könyv nemcsak a terhes­ség alatti és a szülés utáni tor­nához ad gondosan összeállí­tott, szakszerű, részletes tor- nagyakorlat-anyagot, hanem a lazítási képesség, a helyes lég­Kiállítótermekben Századok üzenete Pest megyei iskolák a Szépművészeti Múzeumban Nagy látogatási kedv jel­lemzi azt a kiállítást, amely bemutatja A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 30 ÉVÉT, felvonultatva az új szerzemé­nyeket Ez a gyűjtemény le­bilincselő, hiszen egyiptomi, görög művek mellett Greco, Rembrandt, id. Lucas Cra­nach, Corot, Monet, Kokosch­ka, Picasso művészetéből is lényeges idézeteket kapunk e fontos intézményünk tudomá­nyosan szervezett gyűjtési buzgalma jóvoltából. Az euró­pai múzeumokkal való össze­hasonlítás alapján objektiven megállapíthatjuk, hogy a Szépművészeti Múzeum régi és új gyakorlata egyaránt a gyűjtemény magas átlagszín­vonalra fokozott egyenletessé­ge alapján bővül, s ebben a tendenciában páratlan a telje­sítménye. Az pedig egyenesen lenyűgöző, hogy a háború romjaiból, a kincsek elhurco­lása után milyen gyorsan nyerte vissza régi arculatát, és az emberi kultúra folyama­tának alapvető állomásaiból egészítette ki hiányait a fel- szabadulás után. A kiállításon csupa új műtárgyban gyö­nyörködhetünk, amely az egész nemzet kincse, s mely a vendégkönyv tanúsága szerint a föld valamennyi kontinensé­ről vonzotta a látogatókat, hogy Budapesten tekinthessék meg a most szerzett műveket, az etruszk fnester, Chardin, Sebastiane del Pimbó, Viva- rini, Zurbaran, Piranesi, Courbet, Delacroix, Renoir oevre-jébőL Különösen gazdag a századunk művészetéből összeállított új kiállítás, mely Arp, Chagall, Guttuso, Le Corbusier, Picasso, Wotruba művei mellett gazdagon vá­zéstechnika elsajátításához is. Vagyis, nagyon hasznos és ki­váló segédeszköz éi~a Könyv minden terhes nő kezében. Természetesen nem pótolja az orvosi ellenőrzést és a többi — terhesgondozás keretei kö­zé tártozó — intézkedést. De mindenesetre okos és jó ta­nácsokat ad az ősidők óta is­mert és mind a mai napig be­vált négy természetes egész­ségvédő és szépségápoló szer korszerű alkalmazására, még­pedig a helyes táplálkozásra, a tisztaság, az üdítő alvás és a ínegfelelő testmozgás alkal­mazására. A kötetben szereplő gyakor­latokat minden egészséges nő könnyen és veszély nélkül megtanulhatja és a pontos le­írás, valamint a száznál több fotó és ábra segítségével meg is valósíthatja a leírtakat. AZ ÁTPROGRAMOZOTT EMBER Végül egy fantasztikus re­gényt ajánlunk olvasóinknak, Michael Grichton Az átprog­ramozott ember című művét. A regényben ábrázolt esemé­nyek, egy kórház, illetve egy kutatóintézet élete és egy mű­tét leírása tulajdonképpen mindennapiak, a lélektanilag elég plasztikusan ábrázolt kü­lönböző típusok sem ismeret­lenek. Mégis mi teszi érdekes­sé. izgalmassá Grichton köny­vét? Az, hogy megmutatja: a személyes sikert vagy tudomá­nyos eredményt hajszoló ku­tatóknak szembe kell nézniük az emberrel, akit a kísérlet tárgyának tekintenek. Az em­ber méltóságát nem lehet fel­áldozni semmilyen tudomá­nyos eredményért, mert a lét­rejött mű, önmaga, az ember ellen fordulhat. Grichton könyvében idézi James McConnelt: „Tudjuk szabályozni az emberi maga­tartást. De ki fogja eldönteni, hogy mit tegyünk? Ha nem törik a fejüket, és nem mond­ják meg gyorsan, hogy mit te­gyek, kénytelen leszek magam dönteni. Es lehet, hogy rosz- szul fogok dönteni, de akkor már késő lesz ...” Erre a felelősségre figyel­meztet a szerző, izgalmasan erdekes, fantasztikus regényé­ben. Gall Sándor » Cedenö: Cukorarc H. (rajz) lógatott külföldre szakadt honfitársaink alkotásaiból, amelyek leginkább adományo­zás során kerültek a gyűjte­ménybe. Felemelő és nosztal­gikus egyszerre, hogy mennyi visszakerült értek honosodott meg hazánk tájain kívül: Beöthy István, Borbereki Ko­vács Zoltán, Lengyel Vera, Kaszab Judit, Csáky József, Frank Magda; Kepes György, Elkán László, Freund Tibor, Kőlozsváry Zsigmond, Mattis- Teutsch János, Ney László, Nemes Endre, Moholy-Nagy László, Kemény László, Pán Márta, Péri László, Peterdi Gábor, Schöffer Miklós, Szász Pál, Székely Péter, Tóth Imre, Székely Vera, Vásárhelyi Győző és Vörös Béla művé­szete, amely egy-egy műtárgy idézetével a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítását reprezentálja annak bizonysá­gául, hogy századunk képző- művészetének a francia mel­lett egyik lényeges vonulata a magyar szobrászat és festé­szet bátor kísérletezőkedve, eszmei elkötelezettsége és for­mai nyelvújítása. Ezek után. izgalommal la­pozgatta a krónikás- a vendég­könyvet, hogy válását ’ kapjon kérdésére: vajon jól gazdái- kodnak-e a Szépművészeti Múzeum vonzáskörébe tartozó Pest megyei iskolák a három hónap óta nyitva tartó új szerzemények kincseivel? Több mint ezren keresték feil a legnagyobb magyar kép­zőművészeti gyűjteményt, egyetemisták, gimnazisták, ál­talános iskolások Gödöllőről, Pomázról, Üjhartyánból, Száz­halombattáról, Vácról, Nagy­Az érdi kör Az érdi Nagy Balog János képzőművészeti kör kiállítá­sán 12 alkotó képeit, szobrait láthatjuk. Olyanokét — minit ezit megnyitó beszédében Pi­szék Imre, Érd nagyközség pártbizottságának titkára mondotta —, akik nagy része fizikai dolgozó, akik festői mondanivalójuk kifejezésére használták fel szabad idejü­ket. Közérthető alkotásaik a közönség körében visszhangra tpláltak. A kör névadója: Nagy Ba­log János, realista festőnk. A vezető: Szepes Gyula rajzta­nár, aki maga is írat, de min­dig tanított. Az érden évente megrende­zett kiállítás ösztönzőleg hat a kör tagjaira, készülnek rá, minden szabad idejükben dolgoznak, és szívesen vállal­ják a keretezés költségét. A 12 kiállító közül Pécsi Dezső, Pánger József képei­vel már találkoztunk eddig is. Nagy Lajos kőművesnek 3 ké­pe szerepel. — Régi gyermeklcori emlé­keimet festem meg — mond­ja —, hogyan arat a család, hogyan főzik a halásztanyán az éjjeli munka után napkel­tekor a halászlét. Jól sikerült rajzokat állít ki Benkő Sándor, köriük Jó­zsef Attila Mama című ver­sének illusztrációját. Vissza­tért a körbe Márczi Katalin, aki most érdekes portrékkal szerepel. Domonkos Béla, az érdi szobrász most is újszerű alko­tásokat mutat be, egy szökő- kutat tervezett Érd számára. Fókák labdáznak rajta és a labdából jön majd a víz... Markánsan mintázta meg a kátéról, Érdről, Dobosról, Ráckevéról — megyénk hu­szonhat helységéből. Volt, ahol a név nem mosódott el, ezért írjuk ide azon kísérő nevelőket, akiket olvashattunk a vendégkönyvben: Antoni Lászlóné, Kőszegi Istvánné, dr. Vona Ferencné, Kránicz József, Gyulai Istvánná, Kátai Szilveszter, dr. Juhász József, Tóth Péterné, Megyést Lászlóné. Ceglédről, Isaszeg- ről, Dunakesziről, Pilléről kü­lönösen sokan érkeztek, a pál­mát azonban Kislcunlachéza nyerte el idei 223 tanuló lá­togatójával és Balogh László­né tanár kísérővel. Üj tanév közeledtével bizonyára sok is- kólánk iktatja munkatervébe a fővárosi múzeumlátogatást, annál is inkább, mivel ez mindenki számára elérhető európai tantermet jelent —* utazásit. Utazás a közönség számára a KUBAI GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS is az Ernst Múzeumban, Nyílt őszinteség, a politika és művészet természetes kapcso­lata, friss szókimondás és ké­pi eszmecserét kezdeményező lendület jellemzi a sokszor rajzzal, máskor monitáastech- nikával szerkesztett lapokat, Az egyedi vonalvezetés több változatot teremt. Moreno könnyednek tűnő elegáns biztonsága jól ellenpontozza Cedeno áttekinthető burjánzá- sú arcfelületeit. Gonzalez Jó­zsef Attilát, Petőfit, Bartókot elemzi érzékeny rajzokkal. Ehhez a sorozathoz társul Pablo Labanino tusrajza Ká­dár Jánosról — az érdeklődés, együttérzés jelei ezek a né­pünk élete és kultúrája iránt. Vitákat kiváltó szemlélet alapján szerveződik FAJÓ JÁNOS művészete. Permanens kísór- . létezésének jelenlegi állomá­sát figyelhetjük a Kulturális Kapcsolatok Intézete Do­rottya utcai kiállító helyiségé­nek tárlatán. Minden olyan kellemes, üdítő, megfürdetnek a színei, s kellemes közérzet­tel távozunk. Vásárhelyi Győ­ző nyomán fejlesztett integ­rált formája végeredmény; nincs tovább. Más úton szük­séges megközelíteni új festői igazságát. A tehetség olyan energiáival rendelkezik, hogy képes e váltás-változásra. Losonci Miklós bemutatója Papát, a diósdi csapágygyár most nyugdíjba ment dolgo­zóját. A szobor majd a gyár­ban létesülő folyosógalériába kerül. A kiállítás megtekintése után egy kis beszélgetésre megyünk az érdi fiatalok szí­nesen dekorált klubszobájába. Urbán László, a művelődési ház vezetője beszámol arról, hogy mi történt eddig, a ha­gyományos formákon kívül mennyi mindent kezdemé­nyeztek. Saját irodalmi szín­paduk, táncházuk van. A fia­taloknak számos sportkört, az idősebbek részére kocogómoz­galmat szerveznek. A gyereke­ket a Játssz velünk! műsor keretében foglalkoztatják. Minden vasárnap szabadtéri ingyenes előadásokat rendez­nek Játék, muzsika, irodalom címmel. A műsort 6 megyei építőtáborban és 8 községben adták elő. A művelődési ház egyik legeredményesebb cso­portja a bukovinai székely Páva-kör. A képzőművészeti kör kiál­lításait is bemutatják más községekben és majd a diósdi csapágygyárban, ha elkészül a folyosógaléria... Mándi Teréz Sikeres kiállítás Baska József és Gyurcsek Ferenc nagymarosi kiállítását nagy érdeklődés kísérte. Több mint ezren tekintették meg a tárlatot, köztük szovjet fes­tők csoportja, hajdúböször­ményi úttörők, lengyel, -német, holland, finn, cseh turisták. Baska József egyik festménye, az Éjszaka a IV. nagymarosi nyári tárlaton is szerepel. i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents