Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

Olvasótábor Akaiin Hasznos, vidám napok : A múlt hónapban a városi könyvtár olvasótábort szerve­zett 7—8. osztályos olvasói­nak Balatonakalin. Olvasóink sokat hallottak már ezekről a táborokról, kérdezték: mi a célja ezeknek a találkozóknak. ’ Elsősorban az, hogy a fiata­lok olvasóvá nevelésének ed­digi eredményeit hasznosítván sajátos lehetőségekkel segítsék a fiatalok kulturális fejlődé­sét, felkeltsék igényüket az önművelődésre. További fon­tos feladata a tábornak, hogy bővítse foglalkozásain a gyermekek látókörét, irodalmi ismereteit, s fejlessze kifejező- készségüket. Hasznos tanácso­kat kapnak a kisdiákok az olvasótáborokban a könyvek­ben és egyéb dokumentumok­ban rejlő ismeretek gyakorla­ti felhasználásához is. Az akali tábor foglalkozásain az ifjú olvasók megismerték például a könyv útját az írótól az olvasóig, s minden »őrs sa­ját könyvet is készített. ' Rö­vid, •• rajzos írásokat vetettek papírra, címlapot terveztek, majd tetszetős borítólapot ké­szítettek. Hasonló játékos mó­don ismerkedtek meg a kézi­könyvekkel, lexikonokkal, bibliográfiákkal, s az utolsó napokon már ügyesen, hozzá­értően használták is őket. Más alkalommal a társadal­mi és a természettudományok­kal barátkoztak a pajtásak. A könyvek révén „felfedezték” Európát, megismerték Bartók életét, munkásságát és persze zeneműveit is. A foglalkozások délelőtt négy órán át tartottak. Délutá­nonként a Balaton partján pi- - hentek, szórakoztak. Jutott elég idő játékra, focizásra, úszásra, tollaslabdázásra. Esténként versenyekre ke­rült ser. Például szavalóver­senyt, Ki mit tud? és „Köny­vet könyvért” vetélkedőt ren­deztünk. A „Riporter kereste­tik” játékokon pedig számos érdekes riport készült helybeli, Akaiin dolgozó emberekkel. A térképkészítő túrán tájékozó­dási készségükről adtak szá­mot a táborlakók. Igen han­gulatos volt a jelmezverseny is. A rajzversenyen a tábort, s a mindennapi életét örökítették meg a pajtások. Változatos programban te­hát nem volt hiány. De hogy érezték magukat a gyerekek? Hazaindulás előtt ezt is leír­ták. Ebből idézünk néhány jel­lemző részletet: „Érdekes foglalkozásokon vettem részt, amelyeken bő­vebben megismerkedtem az irodalommal, a zenével, a földrajzzal, biológiával, az új­ságírással és még sok más ér­dekességgel. Jól szórakoztunk a karneválon, a térképkészítő portyán pedig alaposan megis­mertük Akaiit. A riporterver­senyen olyan híres emberrel találkoztam, mint Zsurzs Éva rendező. Nagyokat fürödtünk, sokat fociztunk, jót pihen­tünk” — írta Berecz Gábor, az Arany János általános isko­la diákja. • „Amikor ideérkeztünk — írta Gárdián Edit, ugyancsak az Arany János iskolából —, az volt a „kívánságom”: se­gítsenek nekem abban, hogy minél tervszerűbben, s értően olvassam a könyveket. Ez si­került. Sokat beszélgettünk foglalkozásokon a könyvek je­lentőségéről. Most már tudom, hogyan válasszam meg olvas­mányaimat. Sok-sok vidám versenyen vettünk részt, s büszke vagyok őrsömre, mert úev érzem, maid min­den vetélkedőn jól helytáll­tunk. Mit kaptam a tábortó1 ? Sok-sok hasznos ötletet — és vidám napokat...” Gorócz Agnes Tanfolyam A KISZ Pest megyei Bizott­ságának sződligeti iskolájában egyhetes titkári tanfolyamon vett részt városunk 30 KISZ- alapszervezetének titkára au­gusztus 3-tól 11-ig. Vendégek Omszk megyéből Szovjet fiatalok Nagykörösön Ma délután városunkba lá­togat az I. magyar—szovjet if­júsági találkozóra hazánkba érkezett Omszk megyei dele­gáció 27 tagja. A nagy sikerű váci ifjúsági barátsági nagy­gyűlés után a szovjet fiatalok megyénk más városaiba is el­látogatnak. A szovjet fiatalok a program szerint 15 óra 45- kor érkeznek Nagykőrösre, itt az Arany János Művelődési Központ nagytermében fogad­ják őket a város vezetői és ter­mészetesen a nagykőrösi fiata­lok. Az üdvözlés után, a vá­rosi pártbizottság első titkára ismerteti majd a vendégekkel Nagykőrös életét, majd közö­sén hazánk egyik legnagyobb élelmiszeripari üzemében, a Nagykőrösi Konzervgyárban dolgozó fiatalokkal, munkások­kal találkoznak az Omszk me­gyei vendégek. A találkozóról holnapi számunkban részlete­sen tájékoztatjuk olvasóinkat. PESTME&YEI HÍR LA P KÜLÖN KIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, J89. SZÄM 1975. AUGUSZTUS 13„ SZERDA Készülnek a vetésre Szorgos munka a Dézsa Tsz-ben A Dózsa Termelőszövetkezet vezetőinek nem kis gondot okozott, hogy a rendkívüli időjárás miatt kissé lemarad­tak az aratással. Ám négy kombájnnal segítségükre sie­tett a Szabadság Tsz, s mire e sorok megjelennek, már túl lesznek az esőzések miatt na­gyon megnehezült munkán. Mint Molnár Barna üzem­A kocséri cipészmester A Dél-Pest megyei Cipőipa­ri-Szövetkezet nagykőrösi rész­legének egyik tagját, Baloga Béla cipészmestert öt eszten­dővel ezelőtt a szövetkezet ko­cséri részlegének vezetésével bízták meg. Ű lett a község központjában levő kis cipész­műhely főnöke, segédje egy- személyben. Sok volt a munka, s hogy valamit segítsen, meg hogy ne legyen egyedül a műhelyben, először tanulót szándékozott felvenni — de nem akadt je­lentkező. Közben a néhány idős ko­cséri cipészmester nyugdíjba ment, s Baloga Béla így telje­sen egyedül maradt, s jelenleg a 3 ezer lakosú község egyedü­li cipészmestere. A napokban meglátogattuk műhelyében. A „pankli” mel­lett ült, s női cipőt talpalt. Kö­rülötte férfi- és női cipők so­Könyvtáraink krónikája (2.) A NÉPMŰVELÉSI BIZOTT­SÁG az 1920-as évek végén rendezett be könyvtárat, me­lyet az 1928-ban megalakult városi könyvtárban helyeztek el. E bizottság1 a tanyai isko­lákat is ellátta kölcsöinkönyv- tárakkal. A városi könyvtárat az ak­kori polgármester, Dezső Kázmér kezdeményezésére hozták létre. Anyaga a város tulajdonában található köny- . vekből, ajándékozott kötetek­ből, kéziratokból és sok apró nyomtatványból állt össze. Számos tudománytörténeti, közgazdasági, általános és helytörténeti, ismeretterjesz­tők s a szakirodalom legkülön­félébb ágához tartozó művek sorakoztak a polcokon. A szépirodalmi gyűjtemény csu­pán a klasszikus magyar iro­dalom néhány képviselőjének (Arany János, Jókai Mór, Gárdonyi Géza) műveiből ál­lott. Hegedűs Hilda ajándéka, több mint 300 kötet, külön kincset jelentett. Ezek a könyvek 1890—1848 között jelentek meg. Inárcsi Farkas Ferenc ajándékozta a külön­féle művek kéziratait és ke- felevonatait. A helyi heti- és időszaki- lap-gyűjteménye nagy értékű volt, mert a sorozatókat hiánytalanul sikerült megsze­rezni. A folyóirat-gyűjteményt évről évre gyarapították. Az anyagról sem leltárt, sem ka­talógust nem készítettek. Úgy tervezték, hogy majd jobb időben megfelelő könyvtárost találván, nyilvános könyvtárat alakítanak belőle. A könyvek számának gyarapításáról csak alkalomadtán gondoskodtak. A könyvtár első gazdája Nagy Lajos volt. Távozása után jómagam 1942 - augusz­tusában nyitottam ki a biblio­téka ajtaját. A háborús hely­zet miatt csak az anyaggal ismerkedhettem meg, és ren­det teremtettem. A művelődé­si központ egyik emeleti szo­bájában mennyezetig érő áll­ványokon sorakozott föl a gyűjtemény. A FÉLSZ AB ADULÄS UTÁN a könyvtáraknak, sajnos, csak töredékei maradtak meg. Fe­lére csökkent a városi könyv­tár állománya is. A gimná­zium könyvtárából pedig jó­részt az az irodalom vészelte át a viharos időket, melynek tudománytörténeti jelentősége van, vagy idegen nyelvű. Az Országos Könyvtári Központ által kiadott selejtezési jegy­zékek alapján a rosszul vég­zett selejtezések a megma­radt állományt tovább ritkí­tották. Egész könyvtárak ke­rültek a papírgyárak zúzdá­jába. Sok könyv a magánosok kezén kallódott el. A pártok és szakszervezetek igyekeztek könyvtárakat létre­hozni, hogy az olvasási igényt ki tudják elégíteni, de ezek a könyvtárak néhány száz mű­nél nem szaporodtak jobban föl. A kedvezőtlen gazdasági helyzetben a könyvkiadás is csökkent. Az egyesületek fel­számolása után a megmaradt könyvállomány egy része a városi könyvtárba került. A városi könyvtár újraszervezé­sére én kaptam megbízást. Az állományt átválogattuk, ennek során a muzeális, a múzeumi szakkönyvtár, a ve­gyes könyvtár alapját vetet­tük meg. A háromszáz művet alig meghaladó állománnyal nyílt meg 1949. szeptember 23-án a városi könyvtár a ré­gi helyiségében. UTÓDOMNAK már szá­mottevő szaporulattal adtam át a gyűjteményt. De nemcsak a könyvállomány gyarapodott, hanem, az olvasók száma is. A népkönyvtárt a mai városi könyvtár elődjének tekinthet­jük. Amit akkor szerény kö­rülmények között 20—40 ol­vasóval kezdtünk, azt utódaink negyedszázad alatt tovább i fejlesztették, sok ezer olva­sót toboroztak. Dr. Balanyi Béla rakoztak, melyeket érkezésük sorrendjében javítgatott. — Nem könnyű munka ez. Nehéz a sok rendelő kívánsá­gának eleget tenni, pedig sok­szor túllépem a nyolc órai munkaidőt. Volt úgy, hogy már arra gondoltam: itthagyom a műhelyt. De nem tudtam meg­tenni. Nagyon megszerettem Kőcsert és lakóit. — Pedig sok baj van a ci­pők gazdáival. Mindenki sür­geti a munkát, holott előfor­dul, hogy a megtalpalt lábbe­liért hetekig nem is jönnek. Sokszor érkezik soronkívüli munka is, például, ha lesza­kad egy kislány vagy menyecs­ke cipőcsatja. Ezért hálás mo­soly a fizetség. — Űj munka nemigen akad, s nem is szívesen vállalom, így is alig győzöm a javítást. A szövetkezetnek és jómagám­nak minden hónapban össze­kalapálok vagy hétezer forin­tot. — Szabad időmben szívesen tekézem. Nagyleányom férj­hez ment, és hogy ne legyen üres a házunk, s hogy ismét gyereket nevelhessünk, felesé­gemmel állami gondozott gyer­mekeket vettünk magunkhoz — mondotta a cipészmester. K. L. A gárdaszemíére Miután a nagykőrösi ifjú- gárdisták bizonyultak a leg­jobbnak az előzőleg Dunake­szin megrendezett megyei szemlén, így ők képviselik me­gyénket az augusztus 14-e és 20-a között Szolnokon sorra ke­rülő országos versenyen. A nagykőrösi ifjúgárdisták 25 tagú szakasza egyhetes me­gyei felkészítő táborban vett részt nemrégiben, ahol az or­szágos szemle versenyszámait gyakorolták. Az eddigi sike­rek alapján reméljük': méltó­képpen képviselik majd Pest megyét az országos találkozón. Bekerítik az iskolát Kovács Györgyné, Klingl Mihályné paradicsomot szed a Dózsa Termelőszövetkezet földjén. Munkájukat Zatykó István brigádvezető irányítja. Kiss András felvétele gazdász elmondotta, most már nagy lendülettel folyik a tar­lóhántás, és készülnek a jövő évi gabonavetésekre. A szalmát példásan össze­takarították, hatalmas kazlak magasodnak a tsz gabonaföld­jein. A gazdaság 312 hektárnyi kukoricája ígéretesen zöldell, gazdag termést várnak. Saj­nos, 24 hektár kukoricavetést elpusztított a talajvíz. A tagok jelenlegi legna­gyobb munkája a 90 hektár paradicsom termésének a be­gyűjtése; naponta 4—5 va­gonnal szállítanak a konzerv­gyárba. Cukorrépából az idén 81 hektárt vetettek, betakarításá­ra jól felkészültek: két répa­szedő és ^tisztító gépsort vá­sároltak. Jól sikerült a lucerna és a széna második kaszálása, ami­ről a formás szénaboglyák so­ra tanúskodik. A szövetkezet 400 szarvas- marhája a „Dália” húsmarha- tenyésztési programnak meg­felelően tavasztól őszig legel; télire is lesz elég takarmá­nyuk. A bikaborjúkat meg­hizlalják. Most is 54 hízik, melyeket majd exportra ad­nak át. (kopa) SPORT KÉZILABDA BALATON KUPA Üj kerítést építenek a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet köré a Nagykőrösi Építőipari Szövetkezet dolgozói. Képünkön: Barta Zsigmond, Seres Béla és Sores György munka közben. \ Kiss András felvétele Tizenötödször került sor Fonyódon a kézilabda Bala- ton-kupa küzdelmeire. A há­romnapos viadalnak nemzet­közi jelleget adott a román és csehszlovák csapatok szerep­lése. A 21 férfiegyüttest 6 csoportba osztották, ahon­nan a győztesek jutottak to­vább a körmérkőzéses rend­szerű vetélkedőn. Sok NB I-es csapat is volt a mezőnyben, NB II-esek voltak a legala­csonyabb osztályúak. A Nagy­kőrösi Kinizsi csapata sor­rendben a Debreceni MTE NB I B-s, a Pécsi MSC NB I-es, a Komlói Bányász NB I/B-s (a döntő negyedik he­lyén végzett, a torna gólki­rályát (38), a volt válogatott Fenyő Andrást is játszató) Bodakajtori MEDOSZ együt­tesével mérkőzött. Az erős ellenfelek jobbnak bizonyultak, s a Kinizsi min­den mérkőzésén vereséget szenvedett. Ennek ellenére felkészülésre jó volt a mérkő­zéssorozat, s az ellenfelektől sokat tanultak a körösiek. A csapat tagjai: Szabó és Bekő kapusok; Podhorszki, Kolossá, Simon, Dér, D. Ko­vács F., Varsányi G., Vikar- tóczki, Juhász, M. Szűcs, Mé­száros és Nagy Z. mezőnyjá­tékosok voltak. A Balaton- kupaviadal arra volt a leg­jobb, hogy „összerázódott” a körösi gárda, ami igen fon­tos az őszi NB II-es szerep­lés előtt. ★ Nagykőrösi Kinizsi—Kun­hegyes Népe MG TSZ SK 42:9 (10:3, 2S:8). A kinizsi- sporttelepi, barátságos, férfi kézilabda-mérkőzésen Szol­nok megye 4. helyezettjét fo­gadta 3x20 perces találko­zón a Kinizsi. Nagyon sok kü­lönbség volt a két csapat kö­zött, s a körösiek ilyen arány­ban is biztosan nyertek. Gól­dobók: D. Kovács F. és Var­sányi (8—8), Nagy Z. (7), Nagy A. és Dér (6—6) Vikar­tóczki (4), Podhorszki (2), Mészáros (í). Pálfi Cegléden Cegléden került sor a női, ifjúsági, NB I-es atlétikai csapatbajnokság második for­dulójára, hármas viadallal. Pest megye válogatottja a fő­városi Vasas SC-t 88:47 arányban legyőzte, a Fejér megyeiektől viszont 72:61-es vereséget szenvedett. A körö­si Pálfi Anikó gáton és távol­ban indult, s szereplése nem a legjobban sikerült. Tollaslabdázók A Városgazdálkodási Vál­lalat KISZ-klubja a vállalat központi irodaépületének ud­varán 8—8 fővel egyéni tol­laslabdaversenyt rendezett, hétfői játéknapokkal. A fiúk versenyét Járvás Péter (VGV) nyerte Király Imre (ÁFÉSZ) előtt. A lányoknál ÁFÉSZ- esek végeztek az élen: Tolnai Irén győzött Hegedűs Rózsa előtt. A szerdai műsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Városgazdálkodás—1-es Volán, 17: Ifjú Gárda—Szabadság Tsz, városi KISZ-es kispá­lyás bajnoki mérkőzés. Természetjárás Csehszlovákia—Lengyelor­szág; a Nagykőrösi Autóklub túrája. Mit látunk ma a moziban? Vérdíj Kovpak fejére. Szí­nes, szovjet, film. Kísérőműsor: Meleg kenyér. Magyar Hír­adó. Az előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi (a bánomi iskolában): Tengeri farkas; I—II.. Színes, román—NSZK-í kalandfilm. Az előadás kezdem te: fél 8-kor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents