Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

Keze alatt pásztor Szentgyörgypusztai tanya. Először az isaszegi művelő­dési házban láttam. A tanya­udvaron tyúkok kapkodták a magot, a háztetőn macska nyújtózott lustán. A népes család valamennyi tagjának jutott munka. A férfiak a há­zi szerszámokkal foglalatos­kodtak, az asszonyok az álla­tok között forogtak ... Az asztalnyi tanyán eleven az élet. A gazda, aki ura és teremtője ennek a világ­nak, a nyárfa, a körtefa rostjaiból fejti ki a megis­mert' emberi mozdulatokat, az emlékezetes arcokat, a jeles napok történéseit. Reitmayer József, a szent- györgypusztai tanya lakója 1972 óta farag a maga építet­te műhelyben. Amióta nyug­díjas. — Ha kiszáll a család, ku­koricát morzsolok, megete­tem az állatokat. Bejövök, ki­takarítok, bevetem áz ágya­kat, kisöprök, szóval mindent rendbehozok. Ide úgy kilenc, fél tíz tájt jövök ki, akkor ne- kiállcik faricskálni. Nyugod­tan, nem zavar senki. Körül­belül 2—3 órát. És aztán újra etetem az állatokat. Ennyi a napi munkám — beszéli. Kezében a véső alatt botra támaszkodó juhász formáló­dik. Somogy megyében nevel­kedett, azon a vidéken, amely ma is híres pásztorfaragásai­ról. — K i 1 en cszáz tizennégy ben kerültünk Marcaliba. Apám bőrgyári munkás volt. Anyám meg, szegény, járogatott mos­ni másoknak. Igen-igen sokat " gürcölt. Én elemibe jártam, a tanítóm parasztember íia volt. Anyámat majdnem minden héten behívatta, aszongya: ezt a gyereket adja oda pol­gáriba, utána tanítóképzőbe. No, de miből? Reitmayer néni, bízza rám, kijárom, hogy nem kerül semmibe. De hát nem ment sehogyan se. Cipész­inas lettem, fel is szabadul­tam, de a tüdőbajom miatt nem folytathattam a mester­séget. Így, ahogy ültem, ál­landóan vertem a szögeket, görnyedett, fájt a hátam, azt hittem, hogy beszakad. In­kább mentem a 60 fokos me­leg kemencébe, a téglagyár­ba. Cipészsegédlevelét 1929-ben kapta meg, de ez nem volt elég a megélhetéshez. — A földosztáskor Marcali­ban voltam. Nekem is akar­tak adni 10 holdat. De mit csináltam volna én vele? Még egy macskám se volt! A Gödöllői Építőipari Szövetkezet alvállalkozói kapavitást keres fest «-mázoló szakmában lakások festésére. Cím: 2101 Gödöllő, Dózsa György út 67. Telefon: 456. Egy kis faember dobolja az egyik polcon a nagy ese­ményt: a nincsteleneknek má­tól fogva föfd jár! Odább már verik le a cövekeket. Aztán szántanak, vetnek. Majd ott áll a betakarítás­hoz való kocsi is. Éppen csak a termény hiányzik. — Isaszegre 15 évvel ez­előtt kerültünk. Először a tsz- nél voltam, aztán az állami gazdaságnál. Három évig a hízómarhákat gondoztam. Pe­dig azelőtt közel se igen men­tem hozzájuk. A miénket is a feleségem fejte. Ügy, ahogy az egyik kis szobra mutatja. A kerek hátú faállat mellett ül egy asszony, lábánál a sajtár, egy másik parasztasszony fon rokkával. Öregasszonyok kendősen, ün­neplő ruhában pihennek egy pádon. A férfiak folyton úton, munkában vannak. Érdes ke­zű kubikos markolja a ta­licskát, egy másik lendület­tel suhintja meg a kaszát. Csak a pásztor hasal ezen a tájon, fejénél a kutyája is fekszik. És sorban döcögnek a lovas kocsik. Műhelyében katonás rend­ben sorakoznak a munkaesz­közök. Sok mindenhez ért, szentgyörgypusztai házát is maga „épülte”. — A vésők és a többi fa­ragószerszám mind saját gyártmány. Villanyköszörűm- mel élesítem őket. Reitmayer József kezdet­ben a faragás után lakkozta szobrait. A gyenge rostú nyárfa különben széttörede­zett volna. Körtefa lenne jó, vasv más keményfa. Nehezen jut hozzá. De ma már a puha anyagot sem lakkozza. — A közelben van a fűrész­telep; amikor tüzelőért me­gyek, szedek néhány fadara­bot, amiből faraghatok. Ami­ből a pásztort csinálom, a gyerekek hozták. Szöveg: örszigethy Erzsébet Kép: Kresz Albert II. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1975. AUGUSZTUS 13., SZERDA Utazik az ócskavas Pénzzé váló A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Pest megyei Bizottsága nemrég levélben fordult a város és a járás ipa­ri üzemeihez. Felkérte a válla­latok ifjúkommunistáit, hogy a hulladékvas összegyűjté­sével segítsék népgazdasá­gunkat. A gödöllői járásban azonban nemcsak a vállalatok fiataljai csatlakoztak a felhí­vásihoz, hanem a termelőszö­vetkezetek KlSZ-alapszerveze- tei, sőt a területi alapszerve­zetek is. Ez utóbbi közösségek azt a feladatot vállalták, hogy a falu csinosítása közben elő­bukkanó fémhulladékot gyűj­tik össze és adják át a legkö­zelebbi MÉH-telepnek. A termelőszövetkezetek, gyárak és üzemek fiataljai ez­zel szemben szervezett gyűj­tést kezdeményeztek. Elha­tározták azt is, hagy a hulla­dékfém ellenértékének felét az alapításának 30. évforduló­ját az idén ünneplő úttörő- mozgalom számára ajánlják fel. A legfrissebb hírek szerint a fémgyűjtésben a MEZŐGÉP Vállalat bogi telephelyének A Galga-expedició (2.) Újabb titkok felé Kedves Olvasó! Ígéretünk­höz híven folytatjuk tudósítá­sunkat arról a nagyszerű vál­lalkozásról, , amelyben a Gal- ga-folyó mentén haladva végig­járjuk az elődeink, a tavalyi ex­pedíció tagjai által már fel­fedezett utat. A*zt tűztük ki célul, hogy tovább gazdagít­juk ismerettárunkat erről a csodálatos vidékről. Felkutat­juk múltját, felkeressük em­lékeit, új létesítményeit és megismerkedünk az itt élők, idősek, fiatalok munkájával. Élmény már az első nap akadt. Elfoglaltuk táborhe­lyünket és kiegészítettük tá­bori felszerelésünket. Ezúton mondunk köszönetét a túrái Galga menti Termelőszövet­kezet vezetőinek, hogy a köl­tözködéshez és az élelmezés­hez segítséget nyújtottak. Kö­szönet illeti a túrái könyvtár munkatársait is. akik az elő­készítő munkában működtek közre. Felkerestük Becske közsé­get. rábukkantunk a Galga forrására, majd Mészáros Pál fazekasmester vendégei vol­tunk, aki beavatott minket en­nek az ősi mesterségnek a mű­helytitkaiba. A helybeli terme­lőszövetkezet — áz Űj Élet — elnöke. Hevér László beszélt nekünk a község életéről, múlt­járól, sőt, még a török hódolt­Aí Ipari Műszergyár, Iklad gyakorlott (lehetőleg érettségizett) gyors* és gépírót keres felvételre budapesti munkahelyre. Jelentkezés írásban: Ipari Műszerayár. Személyzeti Osztály Aszód, Pl. 2. Személyesen: Budapest V., Mérleg u. 10. ság alatti időkről is. Este a tábortűz melletti vacsora után a bennünket felkereső nógrád- kövesdi pajtásokkal találkoz­tunk. Másnap reggel Nógrád- kövesd tanácselnöke volt ven­dégünk, türelemmel válaszolt sok kérdésünkre. Délelőtt fel­fedező útra indultunk. Vé­gigjártuk a becskei és szandai kőbányákat. Megtekintettük gépóriásaikat és megcsodál-«« tűk a bányászok munkáját. Ragyogó napsütésben érkez­tünk a szandai várba, ahol XIII. századi falmaradványok­ban és a környékre nyíló cso­dálatos kilátásban gyönyörköd, hettünk. Itt kell elmondanom, hogy expedíciónk az idén sem csa­latkozott a nógrádi emberek kedvességében. Takács György főművezető, a kőbánya mun­katársa gondoskodott arról, hogy ne kelljen gyalogolnunk. Így aztán frissen indulhattunk a hatalmas adag gulyásleves elfogyasztása után a környék egyik legnagyobb településére, Bercelre. A túra után este tá­bortüzet raktunk. Az expedí- ciós parancsnokság értékelése szerint a programot eddig ma­radéktalanul teljesítettük, a tá­bor fegyelme és hangulata a lehető legjobb. A pajtások — mint mondták — úttörőkhöz méltóan végzik itt is munká­jukat, s indulnak újabb felfe­dező utakra, amelyeknek ese­ményeiről hamarosan újabb híradásban számol be a Gö­döllő és Vidéke. fiataljai vezetnek. A múlt hé­ten harminc tonna hulladék­vasat gyűjtöttek össze és szál­lítottak el. Ikladon, az Ipari Műszergyárban a fiatalok ed­dig tizenhét tonnánál tartanak, de — mint arról lapun­kat a járási KISZ-bizottság tá­jékoztatta — az ikladi gyár te­rületén valamivel több mint kétszáz tonna hulladékfémet gyűjtöttek össze. Ez a meny- nyiség egyelőre elszállításra vár. A járási KISZ-alapszerveze­tekkel folytatván a sort itt kell megemlítenünk, hogy a kisebb üzemek és szövetkezeti társu­lások eddig mintegy tizenhá­rom tonna fémhulladékot szál­lítottak el telephelyük, vagy munkahelyük környékére. Így megállapítható, hogy a járás eddig hatvan tonna hulladék­vassal járult hozzá a népgaz­daság gondjainak enyhítésé - hez. A szállítmányok átvevői a környékbeli MÉH-telepek és a hatvani Kohászati Alapanyag­előkészítő Közös Vállalat. A munka gyorsítására néhány he­lyen — így az Ipari Műszer- gyárban és a bagi MEZÖ- GÉP-nél — a fiatalok szabad idejüket áldozták fel. Lendít a munka ütemén az is, hogy a vállalatok és termelőszövetke­zetek vezetői gépekkel, eme­lőberendezésekkel és egyéb munkaeszközökkel segítik, könyítik a fiatalok munkáját. A járási eredményekhez ha­sonló mennyiségekkel dicse­kedhetnek a gödöllői KISZ- alapszervezetek is. A 12-es Vo­lán gödöllői kirendeltségének fiataljai a múlt szombaton hulladékvasat szállítottak el a MÉH gödöllői telepére. En­nek ellenértékeként 1132 fo­rint vándorolt a KlSZ-alap- szervezetek pénztárába. A Gö­döllő és Vidéke ÁFÉSZ ked­den jelentette, hogy tőle 800 kilogramm hulladékfémet szál­lítottak el a hét végén. A városi gyűjtés legkiemel­kedőbb eredményeit a Ganz Műszerművek gödöllői Áram- mérőgyárának KISZ-tagjai je­lentették: a gyárban a gyűjtés idestova két hete tart. Szom­baton az árammérőgyári fia­talok újabb 3270 kilogramm fémhulladékot indítottak út­ba Hatvanba, s ezzel a gyár területén összegyűjtött fém mennyisége megközelítette a tizenöt tonnát. Berkó Pál Lángoló kazal Tegnap délelőtt értesítést kaptunk Grenács Józseftől, a gödöllői járási és városi tűz­oltó-parancsnokság munkatár­sától a dányi Magvető Terme­lőszövetkezet Sasüllő üzemegy­ségében a múlt hét csütörtö­kén keletkezett tűzről. A csü­törtöki esőzések alkalmával a termelőszövetkezet lucernakaz­lába kétszer is villám csapott. Kétezerötszáz mázsa lucerna (25 vagonnyí) állt a lángok­ban. A tűz oltásához a dányi köz­ségi önkéntes tűzoltók mellett Gödöllő és Hatvan ügyeletes egységei vonultak ki. A lángo­kat két napon át oltották, • a munkában négy markológép, sőt még egy bulldózer is se­gített. Az oltás minden igye­kezet ellenére eredménytelen máradt. A lucernának csak elenyésző töredékét sikerült megmenteni a lángokból. A kár — mint azt a felmé­rő bizottság megállapította — 750 ezer forint körül van. Az oltáskor megsérült az egyik tűzoltó is. Az arcán szenve­dett elsőfokú égési sérülése­ket. Még ezen a nyáron... A terv szerint még ezen a nyáron közművelődési tanács alakul Galgahévízen. A. mű­velődési ház igazgatója a köz­ségi tanács végrehajtó bizott­ságával közösen szervezi meg a tanácsot, melynek első fel­adata lesz a Galgahévízre vo­natkozó közművelődési intéz­kedési terv kidolgozása. Homokaszfalt két műszakban A veresegyházi nagyközségi tanács költségvetési üzeme évek óta állít elő homokaszfaltot a községi homokbánya szomszédságában kialakított üzemében. Ketten dolgoznak a népszerű anyag előállításával: Forgács József (a képen) és Dredán László. Ezen a nyáron a megnövekedett igények miatt az aszfaltkeverőt két műszakban kell üzemeltetni. Barcza Zsolt felvétele Takács Pál, az expedíció parancsnoka ÚJ PAPRIKAFAJTA „Szarvasi 11” néven új paprikafajtát nemesítettek Szarvason. A vastag húsú, jó ízű, piros paradicsompaprika a korábbiakhoz képest job­ban ellenáll a betegségeknek. A már államilag is elismert új paprika termesztésére több gazdasággal szerződést kötött a Békéscsabai Konzervgyár. Megalakult az egységes, városi sportkör Kék-vörös alapon GSC A városi pártbizottság tavaly novemberben határozott: egy­séges sportkör alakuljon Gö­döllőn. A tanács feladatává tette a városi sportegyesület megszervezését. A munka hét­főn érkezett utolsó szakaszá­hoz. Délután benépesült a városi pártbizottság tanács­terme. Hatból három Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság titkára bevezetőben beszélt a városi ranghoz tar­tozó sportkör megalakításának fontosságáról. A1 közgyűlés tisztségviselőinek megválasz­tása után Kovács Tibor, a vá­rosi sportfelügyelőség vezető­jének előterjesztése hangzott el, a városi 6portegyesület megalakításáról. Elmondotta, sok akadály gátolta eddig a sportkör megalakítását, ám az összefogás meghozta eredmé­nyét. Köszönetét mondott a pártbizottságnak, a tanácsnak, az üzemeknek és az intézmé­nyeknek az anyagi és erkölcsi segítségért. Beszámolt arról is, hogy február óta dolgozott az előkészítésen a héttagú szer­vező bizottság. Sok tervezge- tés és vita után született meg az egységes vélemény. Mi tette szükségessé az új sportkör megalakulását? Is­meretes, hogy városunk sport­életének képviselője a Ganz Vasas volt. noha hat sportköre működött a városnak. Közülük háromnál hiányoztak azok a ’ feltételek, amelyek magasabb ■ szint elérését tették volna le­■ hetővé. A megszüntetett há- i rom sportkör (Ganz Vasas, t Gépgyár, Spartacus) közül csu­■ pán a Ganz rendelkezett meg­• felelő létesítményekkel és ön- i álló anyagi alapokkal. Most a régit megszüntetve valami újat hozott létre a vá­ros. Olyat, amely képes lépést tartani az igények fejlődésével, amelyben helye lesz minden sportolni vágyó városi fiatal- 1 nak. Szólott ezután a város ' területén lévő sportpályák jó ‘ kihasználásáról, a város és az • egyetem között kialakult jó ’ kapcsolatokról. A „névadó" ■ A felszólalásokra adott vá- . laszok után került sor a vá- i lasztásra. Majd kimondották: ; megalakult az új sportegyesü­■ let. Neve: Gödöllő Sport Club '■ (GSC) lett. Az egyesület színei: • kék-vörös. A huszonegy tagú elnökség ; megválasztása után Benedek . János, a városi tanács elnöke : ismertette az elnökség soraiból 1 megválasztott intéző bizottsá- ' got; elnöke Nánási Lajos, a i bizottság tagjai: Berencsi Já­nos, Glatzner Károly, Tamási Mihály, dr. Hegyi József. Fe- rencz Kálmán és Benkó László. A háromtagú számvizsgáló bi- • : zottság tagjai: Pap Gábor, Me- : gyes József és Ádám József. Benedek János beszélt arról, hogy az intéző bizottság igen megtisztelő feladatot kapott. Azt a reményét fejezte ki, hogy összefogással, a jó összhang ki­alakításával sikerül eleget ten­niük a megbízatásuknak. A tizedik évfordulójához közeledő városnak nagy esemény a mos­tani — mondotta Benedek Já­nos és erőt, egészséget kívánt a további munkához. ■Ezután Nádas Lajos emel­kedett szólásra. Megköszönte a bizalmat, s ígéretet tett ar­ra, hogy a város érdekében fognak fáradozni. A tanács­kozáson felszólalt Glatzner Ká­roly és dr. Bencze József is. Majd az alakuló közgyűlés Plutzer Miklós zárszavával ért véget. A pártbizottság titkára köszönetét fejezte ki a Ganz Vasas, a Gépgyár és a Sparta­cus egyesületeinek azért az ál­dozatkész munkáért, amellyel mindig is rangot adtak Gödöllő sportéletének. A régi tagok to­vábbi segítségét kérte a mun­kához. Hírt a név mellé Az első elnökségi ülés, ame­lyen már a munkát is eloszt­ják maguk közt az elnökség tagjai, augusztus 18-án lesz. Ezzel kezdetét vette az a mun­ka, amelynek feladata most már hírt, nevet is szerezni au újszülött egyesületnek. A sport­egyesület elnökéül Benedek Já­nost, az ügyrendi bizóttság el­nökéül pedig Nádas Lajost vá­lasztották meg. Csiba József

Next

/
Thumbnails
Contents