Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám
1975. AUGUSZTUS 12.. KEDD xAírftw 5 Több millió forintnyi „talált pénz” Jól takarékoskodott Somos Bélával, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat főkönyvelőjével beszélgettünk a napokban arról, hogy íz anyag- és energiatakarékossági tervüket hogyan teljesítették az első félévben, mennyi devizát sikerült megtakarítaniuk importpótló anyagok alkalmazásával, csökkentek-e a különféle költségek az ésszerűbb anyagfelhasználással, jobb munkdszervezéssei. Tópiószecsői ÁFÉSZ Végrehajtották a tervet A tápiószecsői ÁFÉSZ gazdálkodási eredménye az első félévben 176 százalékos volt. Ezt az emelkedést nem a forgalomnövekedés indokolja — mondotta Kiss Sándor kereskedelmi vezető. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis mindössze 6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly az első félévben. Eredményük kulcsa a takarékossági terv végrehajtása, amely kereskedelempolitikai átszervezéssel párosul. Az egész évre előirányzott 350 ezer forintos megtakarításból 198 ezret teljesítettek az első félév folyamán. Az üzemanyagköltségek csökkentése mellett főképpen az úgynevezett improduktív kiadások terén jelentősek az eddigi eredmények. így például a forgóeszközök bankkamatát 80 ezer forinttal sikerült mérsékelniük a múlt év hasonló időszakához képest, az ésszerű készletgazdálkodás révén. Szaküzleteik- ből kivontak olyan árukat, amelyekből nagy választékot tart a nagykátai áruház, így többek között a konfekció- ruházatot és a divatcikkeket, b inkább a gyorsan fogyó, állandó keresletet kielégítő árufajták készletezésére rendezkedtek he. Jól szemlélteti az intézkedések hatására bekövetkezett változást a ruházati bolt mérlege: korábban 2 milliós készlet mellett alig 150 ezer forint volt a havi forgalom, — most 1 milliós készlettel eléri a félmillió forintos havi forgalmat. Az improduktív költségek számláját terhelte a szénsavas palackoknak az előírt időn túl fizetendő használati díja. Ez tavaly 60 ezer forintot tett ki. Most megszervezték-, saját fuvar révén a visszaszállítást, s ezzel nyertek 60 ezer^fo- rintot Folyamatosan dolgozik az új eternitgyár A PEMÜ gazdasági igazgatója elmondotta: — Az elmúlt hat hónap alatt tartalmas, hasznos kezdeményezések születtek, melyeknek olyannyira van már látszata, hogy százezrekben is kifejezhető. Több, az elkövetkező ötéves terv időszakára is kiható intézkedést vezettünk be, melyek, amellett, hogy megtakarítást eredményeztek, nem okoztak áremelkedést, sem minőségi romlást termékeinkben. — Kezdjük talán az energiatakarékossággal ... Három műszakos gépkihasználás — Sikerült a meddő energiát csökkenteni, a műszaki dolgozók felülvizsgálták a termelőberendezések hajtómotorjait, hogy összehangolhassák a tényleges teljesítményekkel. Így a gumiüzemben kiderült, hogy a kondenz- és ipari víz visszakeringtető szivattyú működtetéséhez kisebb motorok is alkalmasak, lecserélésükkel 60 ezer forintot írhatunk az energiaosztály javára. Más területeken is sokkal körültekintőbben szervezik meg a munkát, igyekeznek feltárni a belső energiatartalékokat. A po- liuretán talpgyártó gépek kapacitásának kihasználásáért áttértünk a három műszakra. Így az éjjeli áramfogyasztás 50 kilowattal ugyan nőtt, viszont az éjszakai műszak energiaköltsége jóval olcsóbb, mint a nappali, s ez 10 ezer forint megtakarítást eredményez a termelésben. A nehéziparban [ — Az intézkedési tervben I szerepel az is, hogy még a fűtési idény megkezdése előtt a kazánházban áttérnek az olajfűtésről a gáztüzelésre, s ez több millió tüzelőanyagkalória megtakarítással jár együtt... — Megtettük már az előkészületeket, ,kész a fogadóállomás és a hozzá tartozó gerincvezeték, most a belső hálózat szerelésénél tartunk. Tmk-s dolgozóink felülvizsgálták és kijavították a gőz- és kondenz- vízvezetékek szigeteléseit is. Azzal, hogy elzárták az energia szökési útját, 32 ezer forintot nyert a vállalat. Még egy mutatós szám: tüzelőolajból a tervezetthez képest 160 tonnával kevesebb fogyott el. A gazdaságosabb tüzeléssel tehát 120 ezer forintot takarítottak meg fűtőink. Az elmondottakat összegezve, energiából csaknem negyedmillióra tehető az a pénzösszeg, amelyet az első félévben takarékossággal nyertünk. — A magyar külkereskedelmi mérlegen sokat javít az importot helyettesítő hazai anyagok felkutatása, alkalmazása. Hogyan áll ezen a téren a PEMÜ? így is lehet — A műszaki fejlesztési, technológiai, gépészeti, termelési és anyagellátási osztályok külön programot dolgoztak ki a kísérleti gyártások bevezetésére, a hazai importpótló anyagok, valamint a szocialista országokból beszerezhető termékek felhasználására. Hárommillió forintot is meghaladó értékeket helyettesítetNyergesújfalun nemrégiben kezdődött meg a folyamatos tömeggyártás a 850 millió forintos beruházással létesített új eternitgyárban. Ezzel egyidejűleg folytatódik a termelés a régi üzemben is, ahol most lehetőség nyílt az egyedi, különleges igények kielégítésére. Most például az Országház épületéhez szállítanak eternitet. A DH-rendszer elterjesztéséért Csökken az önköltség A nehézipari miniszter, négy iparág szakszervezeti elnöksége és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa közös irányelveket adott ki az ágaA NYERGESUJFALUI MAGYAR VISC az ország egyetlen vegyiszálgyára azonnali belépéssel felvesz VEGYIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT JÖJJÖN DOLGOZNI E DUNA MENTI NAGYÜZEMBE, NYERGESÚJFALURA!- Korszerű, automatizált, klimatizált üzemek- Modern vegyipari technológia- Továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek. Jelentkezés: minden'munkanapon 7-től 12 óráig, a munkaügyi főosztályon. Az érdeklődők a választ levélben kapják meg a részletes, képekkel illusztrált „Tájékoztatóvar’ együtt. Cím: MAGYAR VISCOS AGYÁR 2536 Nyergesújfalu Komárom megye Pf. 1. zathoz tartozó minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint szövetkezetek részére [ a Dolgozz hibátlanul munka- rendszer elterjesztésére. Az irányelvek a munka- rendszer értelmezéséről szólva hangsúlyozzák, hogy hibának kellett minősíteni minden olyan hiányosságot — fizikai vagy szellemi munkánál egyaránt —, ami a munkafolyamatot, a termékek minőségét, a vállalati gazdálkodás költségeit károsan befolyásolja. Többek között hibának minősül a késve kiadott, megalapozatlan, vagy félreérthető intézkedés, az igényektől eltérő mennyiségű és összetételű termék, a különböző műszaki, tervezési, jogi előírások megsértése, az indokoltnál nagyobb anyag- és energiafelhasználás. Alapvető célja a DH-mun- karendszemek a szellemi és a fizikai munka minőségének javítása, amellyé! csökkenteni lehet a vállalati veszteségeket, gazdaságosan javítani a termékek minőségét. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok is arról tanúskodnak, hogy a DH-munkarendszer alapján általában 6—8 -zúzalékkal lehet csökkenteni az önköltséget a különböző szervezési intézkedésekkel, tehát minden beruházási ráfordítás nélkül. A Nehézipari Minisztérium az Ipargazdasági és Üzem- szervezési Intézet bevonásával irányítja a munkarend- szer előkészítését és általános elterjesztését. a PEMÜ tünk eddig ily módon, vagyis ennyi devizát nyertünk azzal, hogy nem a tőkés piacról vásároltuk alapanyagaink egy jelentős részét. Például a hazai Bonamid, továbbá a csehszlovák, szovjet és NDK-gyárt- mányú poliamid, polistirol és polietilén anyagokkal kísérleteztünk, sikerrel. Csaknem teljesen áttértünk a hazai pvc- granulátum feldolgozására. A nyugati cégektől vásárolt szerves oldószer helyett házi receptorával készült mosófolyadékkal próbálkoztunk. Az eredmény: a második félévben már nem kell külföldről szállítanunk ezt a drága oldószert, amely 340 ezer forint devizaköltséget jelentett volna a fél év alatt. A nyugati importberendezések alkatrészeit házilag felújítottuk, s ezzel is 1,55 millió forintot takarítottunk meg. Felajánlások, ésszerűsítések — Mit tettek mindezért a szocialista brigádok? — Tulajdonképpen az intézkedési terv „alulról" jövő kezdeményezésre épült. A szocialista brigádok különböző fórumokon számos takarékossági javaslatot tettek, s kongresz- szusi versenyvállalásaik között is megtalálhatjuk az ide vonatkozó felajánlásaikat. Például a gépolaj felhasználásánál megszervezték az olajok házi regenerálását, csökkentették az elfolyással járó veszteséget, s ezzel 60 ezer forinttal mérsékelték a költségeket. Felülvizsgáltuk elfekvő készleteinket, amelyekből 2,4 millió forint értékű anyagot fel- használással hasznosítottunk. 370 ezer forintot nyertünk a cipősarkak könnyebb kivitelezésére gyártott szerszámok bevezetésével. — Mi történik a gyártáskor keletkezett hulladékkal? — Darálva újból felhasználjuk, az idén 300 tonna hulladék került így vissza a termelésbe. A csőgyártás polietilén hulladékát eddig nem tudtuk feldolgozni, most egy speciális gép beállításával már ez az anyag sem megy veszendőbe. Annak, amit itt hamarjában elmondtam, 380 ezer forint megtakarítási értéke van. A 2—10 ezer forintos tételek felsorolásával egy cikken belül nem is lehetne foglalkozni, olyan sok van belőle. Az eddigi eredményekből is látható azonban, hogy a PEMÜ alapos, jól átgondolt intézkedési tervet készített, olyant, amely konkrétan szá- monkérbető, s ennek már az első félévben volt látszata. Horváth Anita Öregek fóruma Ráckevén Nem kell ajtóról ajtóra járniok — Hatvanegyben beléptem a téeszbe, most 66 éves vagyok és nyugdíjat igényiek — kezdi a mondanivalóját. Szikár termetén szépen vasalt ruha, látszik azon, gondosan őrzi szekrényében és csak ünnepélyes alkalmakkor ölti fel. Most felvette, hiszen az öregek fórumara jött fel a ráckevei járás Hazafias Népfront-bizottsága székhazába, amelyet a tanácsteremben minden hó első szerdája délutánján tartanak. Ez a negyedik ülése a fórumnak, eddig 25-en keresték fel, ez alkalommal négy asszony és két férfi várja türelemmel a sorát, amíg előadhatja, mi hozta ide, mire kér tanácsot, útbaigazítást. Nyugdíj, nyugdíj — Kádár a mesterségem, kisiparos voltam — folytatja az öregember. — A téeszben is szakmámban foglalkoztattak, de nemigen adtak munkát. A téesz csak kevés munkanapot igazol, azt is csak 1967-től. Mit tegyek? Dr. Barabás Béla, a járási hivatal igazgatási osztályának helyettes vezetője, itt és e percben tanácsadó társadalmi munkában, útbaigazítja. Forduljon a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, kitöltve a nyugdíjigényt bejelentő űrlapot, ott majd eldöntik, mikor kezdődött nyugdíjjogosultsága. Nem mondja meg az idős embernek, csak sejteti, hogy azért a téeszben is szól az érdekében, nézzenek még egyszer utána a dolgának. Nyugdíjügyben kér tanácsot egy asszony is. Kardos Béláné, a járási hivatal szociálpolitikai főelőadója hallgatja panaszát. Betegsége miatt leszázalékolt tsz-tag és özvegy, újabban hályog is képződik a szemén. Ebben az évben 895 forint nyugdíjat kapott havonta, és mutatja a szelvényt, júliusban sem emelték fel, akkor is csak annyit küldtek neki. Egyszerű ügy, tévedés történt, a 910 forintos minimumot meg kellett volna kapja. Írjon egy levelet á nyugdíjfolyósítóhoz, akkor bizonyosan gyorsan kiigazítják a tévedést. Aggodalmak, panaszok A következő tanácskérő ügye bonyolultabb. Három éven át magatehetetlen, öreg, beteg embert gondozott haláláig ez a 72 éves asszony. A haldokló férfi meghagyta élőszóval a gyermekeinek, adjanak 20 ezer forintjából ötöt hűséges gondozójának, és hagyják meg élete fogytáig kis egyszobás házában. Ezt egy szomszéd- asszony is hallotta, más tanúja nincsen. A gyermekek pedig nem adtak neki egy fillért sem, a házból is ki akarják tenni, azt mondják, ha nem megy, a feje felett verik szét az épületet. Ebben a vitában csak bíróság dönthet, és nem lehet megjósolni előre az ítéletet... Az idős tsz-nyugdíjas 400 öles gyümölcsösét szeretné eladni. Aggályoskodik, megtehe- ti-e? Hogyne, ennek nincs semmi akadálya. Megint egy idős asszony kerül sorra. Községe tanácsa megtagadta tőle a szociális segélyt, pedig nincsen nyugdíja, mert mindig csak alkalmi munkát vállalt. Megmagyarázzák neki, hogy miután hat tartásra kötelezhető gyermeke van, nem is kaphat segélyt. Hát igen, a három fia havonta pontosan küld valami pénzt. Nem sokat, maguk is családosak, de mégis. A három lányától viszont egy fillért sem kap. Saját házában lakik? — hangzik a kérdés. Nem, a ház a fővárosban lakó lányáé, aki családjával együtt minden hétvéget berme tölt, és ilyenkor anyja étkezéséről is gondoskodik, lakbért pedig nem számít fel. Ez a lánya hát természetben támogatja, a másik kettőt pedig az illetékes községi tanács majd meghívja, figyelmezteti tartási kötelezettségükre. Elkedvetlenedik ettől a fórum látogatója. Kis faggatás után kiderül, epek a lányai látják el ruhával, cipővel. Akik nem tudtak eljönni A fórum eTé most Osztoics Jánosné, az öregek ráckevei házigondozója áll két nagyon idős, már nagyobb távolságot meg nem járó gondozottja nevében. Az egyik nemrég lett özvegy, kevéssel utóbb, hogy dolgos életük folyamán össze- kuporgatott pénzükből házat építettek maguknak. És most, hogy a saját nevére akarja íratni, a községi tanács egyik dolgozója azt mondta neki, hogy csak a ház egyik fele az övé, a másik fele, mert nincs gyermekük, férje fivéreié. Emiatt nyugtalan, kétségbeesett. A fórum válasza: a hagyatékot a közjegyző adja át, aki mert sokáig betöltetlen volt Ráckevén ez az állás, most' munkával túlhalmozott. Biztos azonban, hogy hamarosan sor kerül a néni ügyére és az egész ház az övé lesz, mert közös szerzemény. Az útbaigazítás vigasz is a tanácstalan öregeknek, látják, hogy törődnek a dolgaikkal. Fordulhatnának persze közvetlenül az esetenként illetékes hatósághoz, ha tudnák, hogy melyikhez? Itt viszont megmondják, nem kell hát hivatalról hivatalra, ajtóról ajtóra járniuk. Ezért jó és szükséges intézmény az öregek fóruma. Pest megyében és talán az egész országban egyelőre csak a ráckevei járásban működik. Szokoly Endre JEGYZET „Képzett” betegek A RECEPTIRÄS bevezetés kérdése is. Egy fiatal körzeti orvosnő mondta ezzel kapcsolatban: — Kezdetben hosszú listával jelent meg itt egyikmásik beteg. Aztán szépen, fokozatosan rászoktattam őket, hogy a gyógyszert nem a beteg, hanem az orvos írja fel, méghozzá vizsgálat alapján. Tiszteletre méltó álláspont. A betegek többsége tiszteli az ilyen magatartást, mert előbb- utóbb megérti, hogy a nyakló nélküli gyógyszerfogyasztás nemcsak azért helytelen, mert költséges „passzió”, hanem mert egészségtelen is. Más értelemben „egészségtelen” magatartás a táppénz „pazarlás”. A lakosság erőnléti állapota, a közegészség- ügyi beszámolók szerint, örvendetesen javul. A tbc leküzdésében, a csecsemőhalandóság csökkentésében számottevő eredményeket mutatunk fel. A táppénzgörbe mégis évről évre felfelé ível. Már régen túllépte az ugyancsak magasnak ítélt 5 százalékot is, igencsak „görbe” képet rajzolva tízmilliós népünk munkabíró képességéről. ÉRTHETŐEN GYAKRAN VETŐDIK FEL a kérdés: valóban annyira betegek lennénk? Avagy olyan kórral állunk szemben, amely a munkaerkölcsöt emészti? A szándékosan kissé karikírozott kérdésekre sem igennel, sem nemmel nem válaszolhatunk. Kétségtelen ugyanis, hogy a táppénzes állományban levők túlnyomó többsége valóban beteg. Pontosabban, szakszerűbben: foglalkozásában keresőképtelen. És a keresőképtelenségnek a törvényben meghatározott időtartamára megilleti a táppénz. Ezt a költséget, illetve a költségnek ezt a részét nem sokallja senki. Sokallhafó viszont az a rész, az az egy-két tized százalék, ami illetéktelen eszközökkel illetéktelen kezekbe jut. Nyilvánvaló, hogy a táppénzcsalókról van szó. Azokról, akik nem restellnek némi honoráriumot is kilátásba helyezni körzeti orvosuknak a táppénz, a néhány napi lógás, vagy szabad „fusizás” reményében. AZ IS NYILVÁNVALÓ, hogy mint rendesen, ezúttal szintén kettőn áll a vásár. Az az orvos, aki száz forintért vagy a többszöröséért hajlik az okirathamisításra,. aligha tekinthető hivatása magaslatán állónak. Nem beszélve arról, hogy a manapság sokat emlegetett hálapénz elfogadása ebben az esetben kimeríti a korrupció fogalmát. De nemcsak az korrupt, aki elfogadja, hanem az is, aki adja. Hiszen szándéka egyértelmű. Pénzért akar Vásárolni magának illetéktelen előjogokat. Ellenszolgáltatásért óhajt hozzájutni ahhoz, ami nem jár neki. Talán felesleges hangsúlyozni, mennyire ellentétes ez a magatartás mindenféle munkaerkölccsel. És különösen a szocialista munkaerkölccsel, amely tudatosan vállalt fegyelmet feltételez. Így kapcsolódik a gyakran emlegetett orvosetikához, az orvosi munkaerkölcshöz a beteg etikája. Illetve az etikai érzék minimumának hiánya. Es ez az a hiány, amiért nehéz milliókkal fizet a társadalom. Hiszen — elég talán erre utalni — a táppénz csupán egytized százalékos csökkentése, nem számítva a termelési többletet, 40—50 millió forinttal gyarapítja a költség- vetést. ILYEN ÖSSZEGEKKEL rövidítik meg becsülettel dolgozó társaikat a „képzett” betegek. L. M.
