Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

Pénz pedagógusíakásokra A veresegyházi nagyközsé­gi tanács ebben az évben a tervezettnél többet költ peda­góguslakás építésére. Eredeti­leg 500 ezer forintot szánt er­re a célra, de a tanács pénz­ügyi lehetőségei megengedik, hogy több mint 2 millió fo­rinttal emelkedjék ez az összeg. Út Galgahévízen is Az M-3-as miatt Galgahévíz községben szá­mos út vár felújításra, folto­zásra. Valamennyi közül talán a legfontosabb lenne a vasút felé vezető műút felújítása. Az útépítésben azonban most változott a sorrend. Elsősor­ban a járás északi részén el­helyezkedő községek útjait kell felújítani, hogy az M—3» as út megépítése miatt szük­séges terelőutak megfelelő mi­nőségűek legyenek. Ez persze •nem jelenti azt, hogy Galga­hévíz mostohagyerek: még az idén sor kerül a vasúti műút rég várt felújítására. Kertiár suMs A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ a megfelelő zöldség- és gyü­mölcsellátás céljából Isaszc- gen kerttársulást alakított. A 27 tagú társulást a Hazafias Népfront helyi szervezetével közösen hozta létre. bBHÉBbf A^B hMi IBj rd Tjf II. ÉVFODYAM, 187. SZÁM 19*5. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP Az eső és a termésátlag A végeredmény: 715 vagon — Éppen Zsámbokra indul­tam amikor észrevettem, hogy fekete az ég. Nem mentem ki. Már egész sor ruhám elázott az idei nyáron — mondja Csepeli János, a valkói Egyesült Zöld Mező Termelőszöveti :e- zet központi agronómusa, mi­közben helyet keres bukósi­sakjának. A vácszentlászlói téeszirodában egy pillanat alatt esti sötétség terem. A fehér csipkefüggönyön át be­SZAZEZER FORINTOT ÁLDOZ Bizottság a lakosságért A tanácsok munkájában igen sokat segítenek a különféle tanácsi bizottságok. Szerepük meghatározó a község arcu­latának alakításában, illetve a tanácsi szervek határozatai­nak megvalósításában; segí­tenek a lakossági ügyek meg­nyugtató elintézésében. A veresegyházi nagyközségi tanács mellett eredményesen működik a szociális és egész­ségügyi bizottság, amely a gyám-, a szociális és az egész­ségügyi kérdésekkel foglalko­zik. Közösen bírálja el az álta­lános iskola vezetésével, hogy a tanulók közül ki szorul ál­lami gondozásra, vagy kinek a helyzete Veszélyeztetett. Fel­méréseik révén megismer­hető a valóságos helyzet. Veresegyházon a veszélyez­tetett tanulók száma tavaly 35 volt, ezeknek a gyermekek­nek megfelelő nevelése két­séges, az esetek többségében a szülők magatartása miatt. Van olyan eset is, amikor anyagiak híján kerül a tanuló hátrányos helyzetbe. Meg­szüntetésére a bizottság az idén 15 gyermek rendszeres nevelési segélyét javasolta a járási vezetésnek. A veszélyeztetett gyerme­kek érdekében első lépés­ként a bizottság tagjai a szü­lőkkel meggyőző beszélgetést kezdeményeznek, vagy eljárás útján — ha szükséges — al- k oholelvonó-kezelésre küldik. Két tanuló esetében pártfogó kijelölése látszott megoldás­nak; az idén, sajnos, három gyermeket állami gondozásba kellett helyezni. Nemcsak a fiatalkorúak, ha­nem az idősek, betegek, ma­gatehetetlenek pártfogására is vállalkozik a bizottság. Jelen­leg 13 lakos részesül rend­szeres szociális segélyben V eresagy házon. Az önmaguk ellátására kép­telen 16 gondozottal egy szer­vező, 11 gondozó és sok út­törő foglalkozik. A gondozás mértékét mutatja, hogy a nagyközség erre a célra 100 ezer forintot áldoz. Kellő körültekintés után az utóbbi időben nyolc személyt utalt tanácsi szociális otthonba. A bizottság fokozottan ügyel a nagyközség közintézményei­nek tisztaságára. Rendszere­sen ellenőrzi az üzleteket, az iskolák, a rendelők, a strand állapotát. Legutóbb megálla­pította, hogy különösen az élelmiszerboltok tisztasága ki­fogásolható, s szinte sehol sincs a dolgozók számára megfelelő öltöző. A szeszes italok kimérését is figyelemmel kíséri. Azt ta­pasztalták a bizottsági tagok, hogy egyes helyeken (állomá­si büfé, presszó, kisvendéglő) ittas állapotban levőknek is kiszolgálnak italt, amiből nemegyszer verekedés, ga­rázdálkodás kerekedik. A veresegyházi nagyközsé­gi tanács mellett működő szo­ciális és egészségügyi bizott­ság tagjai vizsgálataikkal a lakosság érdekeit védik, igye­keznek a községbeli körül­ményeken javítani. Van köz­tük nyugdíjas pedagógus, ÁFÉSZ-, tsz-dolgozó; vala­mennyien lakóközösségükért tevékenykednek. SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Kis pályák — nagy tervek Igazolványt kapnak Tavaly tavasszal sokak kí­vánságának eleget téve meg­szervezték Gödöllőn a kispá­lyás labdarúgó-bajnokságot, amely a várakozásnak megfe­lelő eredményeket hozott. A két csoportelső által játszott mérkőzés végén a kupát a KIOSZ csapata szerezte meg. Az év közben érkezett javas­latok alapján az intéző bizott­ság módosította a verseny ki­írását. Nyugodtan használhatjuk azt a kifejezést; „tömegsport”, mert hiszen erről van szó. Húsz csapat állt pályára az első hí­vó szóra, hogy hétfő délutánon­ként labdát kergessen. A városi sportfelügyelőség és az intéző bizottság most úgy határozott, hogy a nagy ér­deklődésre való tekintettel is­mét meghirdeti a versenyt, Azok a csapatok, amelyek ta­valy már szerepeltek, az idén automatikusan megkapják a nevezési lapokat. Az újonnan nevező csapa­toknál más a helyzet. Nekik be kell menniük az okmányokért a sportfelügyelőség Kossuth Lajos utcai székházába. An­nál is inkább, mivel arcképes igazolványokat kapnak a játé­kosok, amelyekkel átigazolni is lehet a „menőket” az idény végén. Üj lesz az is, hogy az idén két osztályban rendezik meg a bajnokságot. Az elsőben azok a csapatok játszanak, amelyek tavaly az első öt kö­zött végeztek a két csoport­ból. A többiek a második osz­tályban kezdenek, az újonnan nevező csapatokkal együtt. A csapatok nevezéseiket au­gusztus 26-ig nyújthatják be. A bajnokság szeptember 1-én kezdődik. Cs. J. ver az eső. A villanyt ki­kapcsolták, csak a villámfény világol. Jobb takarmánybúza — Most permetezik a para­dicsomot — jegyzi meg Cse­peli János. — Jó lett volna, ha legalább 5—6 órát vár ez a zivatar, hogy a permete­zőszer fel tudjon szívódni. Valkón a borsóban kombáj­nok vannak, tegnap még hat gép dolgozott ott. Be is fejez­ték volna, de rákezdett az eső. A valkói Egyesült Zöld Me­ző Termelőszövetkezet 1723 hektárnyi búza termőterüle­téről augusztus 1-én, pénte­ken vágta le az utolsó na­gyobb mennyiséget. Még szombaton is arattak a kom­bájnok egy kisebb táblán, s augusztus 4-én, hétfőn je­lenthették a hírt: valamennyi kenyérgabona aratását befe­jezték. Ezen az utolsó napon a valkói hegyoldalban dol­goztak, mintegy öt hektárnyi rendre vágott búzát kellett „beetetni”. A gazdaság július 8-án kezdte el az aratást, s az idén nyáron összesen 715 va­gon 61 mázsa kenyérgabonát takarítottak be. Étkezési bú­zából csaknem 430 vagont, takarmánybúzából több mint 285 vagon termett. Étkezési búzából 38,23 mázsa, takar­mánybúzából 47,72 mázsa voit a hektáronkénti átlagtermé­sük. — Temésátlagainkkal kap­csolatosan sajnos, elmondha­tó, hogy a munka előrehala­dásával párhuzamosan csök­kent az átlagunk, sőt, a búza értéke is. Étkezési búzából július elején például volt olyan negyvenhárom hektáros táblánk, amiről több mint 59 mázsás átlagos termést vág­tunk le. Olyan is előfordult, hogy egy tábla aratásának megkezdésekor még 55 mázsa volt az átlag, közben elkez­dett esni az eső, és amikor folytattuk, már csak 43 má­zsát tudtunk levágni hektá­ronként — magyarázza a köz­ponti agronómus. Az élkombájnosok — Volt persze olyan terü­letünk ahonnan eleve keve­sebb termést vártunk, a val­kói területen jég verte a ga­bonát, a biztosító 240 ezer fo­rint kártérítést fizetett. A csa­padékos idő a hektolitersúlyt is rontotta. Az aratás elején általános volt a 82—83, de az eső miatt 76—77-re csökkent. — Akármennyire sújtott is bennünket a rossz időjárás, a tervünket mégis sikerült tel­jesítenünk. A két búzafélének közösen 40 mázsás átlagot terveztünk, az étkezési keve­sebb lett, a takarmány több, de összességében több mint 41 és fél mázsa, tehát még túlteljesítésről is beszélhe­tünk. Nagy gondot fordítottak a gazdaságban a búza folyama­tos szállítására. Olyan napon is adtak át a gabonafelvá­sárlónak, amikor nem tudtak aratni. A betakarított gabonát átmenetileg maguk tárolták, s ha kellett, üzemeltették szá­rítójukat. Természetesen mindehhez alapos szervező- munkára volt szükség. — Kombájnjaikkal, kivéve az SZK—5-öst, nem volt sok baj. A legjobban az SZK—4- esek bírták az idén bizony mostoha terepet. Ezek a gé­pek minden gabonát föl tud­tak szedni, bár nem dolgoz­tak olyan tisztán, mint a né­met E—512-esek. A gépek ve­zetői kombájnjaikkal kiemel­kedő teljesítményeket értek el. Egy E—512-essel Bajnóczy 1. István aratta le a legtöb­bet, 92 vagonnyi mennyisé­get, szintén ezzel a típussal sokat aratott le Pálinkás 1. István és Szekeres Péter is. Az SZK—4-es kombájnok legjobb vezetőinek rekordtel- jesítmónye 80 vagon volt — és sorolja Csepeli János a ne­veket. Remény a kukoricában Látogatásunkkor az eső miatt kényszerszünetet kellett tartaniuk a kombájnoknak: egy részük a dányi szövetke­zet határában, más részük pe­dig a borsó betakarításánál várakozott a derült égre. A valkói Egyesült Zöld Me­ző Termelőszövetkezet jó eredménnyel fejezte be az idei viszontagságos aratást. De pihenésről most sem lehet szó, a soron következő mun­kákat folytatni kell. Legna­gyobb reményük a kukoricá­ban van, akad olyan tábla, ahol háromméteresre meg­nőtt növények nyújtózkodnak. (Örszigethy) TALLÓZÓ A 32. héten történt Az esztendő 32. hetének járás- és országszerte is legna­gyobb figyelemmel kísért eseménye az aratás volt. Talán ennek is köszönhető, hogy ezen a héten az eddiginél valami­vel gyakrabban foglalkoztunk lapunk hasábjain a földek­ről érkező hírekkel. Fontos hetet hagytunk magunk^ mögött. A gödöllői járásban a hét közepén bőségesen hulló csapa­dék ellenére a közös gazdaságok befejezték a kenyérgabona aratását. Augusztus 4-én, hétfőn újabb termelőszövetkezet, a ve­resegyházi Vörös Csillag tagsága jelentette, hogy végzett _ a betakarítással. A túrái Galga menti és a hévízgyöríy Petőfi termelőszövetkezet tagsága szép példát adott az összefogásra; kombájnokat és szállítóeszközöket indított útba a szomszédos termelőszövetkezetek megsegítésére (augusztus 5.). Ugyan­ezen a napon a második turnus fiataljai érkeztek meg és szállásolták el magukat az Agrártudományi Egyetem Práter Károly nyári önkéntes ifjúsági építőtáborában (augusztus 7.). Augusztus 6-án, szerdán Gödöllőn ülést tartott az MSZMP várasd végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson a Vegyesipari Szövetkezet és a gödöllői Építőipari Szövetkezet munkáját vizsgálta meg a vb az MSZMP KB 1974. december 4-i hatá­rozatának tükrében (augusztus 8.). Ugyanezen a napon kom­munista műszakot tartottak az ATE építőtáborának lakói. Mintegy 110 elsőéves egyetemista és külföldi diák, továbbá 50 vendég — a járás politikai életének vezetői, valamint az egyetem tanárai és egykori hallgatói — részvételével a cso­portok a Kis tárcsán épülő megyei kórház alapozásánál segí­tettek. A műszak bevételéből ösztöndíjalapot hoz létre az egyetem KISZ-bizottsága, hogy abból egy középiskolás fiatal továbbtanulását segítse (augusztus 8.). Augusztus 7-én, csütörtökön délelőtt titkári értekezlet színhelye volt a járása KISZ-bizottság. A tanácskozáson a meghívottak az alapszervezeteknek a XI. pártkongresszus ha­tározataiból adódó feladatait vitatták meg és tervet fogadtak el a KISZ KB által meghirdetett vasgyűjtés megszervezésé­re (augusztus 6.). Ugyanezen a napon a járás 13 termelőszö­vetkezete közül tizenegyben befejezték az aratást (augusztus 9.). Csütörtökön délelőtt Kerepesen, a művelődési házban ülést tartott a kistarcsai községi tanács. Az ülésen a nem ta­nácsi szervekkel való együttműködés tapasztalatait és a kom­munális és szolgáltatási bizottság beszámolóját vitatták meg. Végezetül döntöttek az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről. Augusztus 8-án, pénteken a Gödöllői Gépgyárba látoga­tott Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára. A vendég megtekintette a gyárat, majd fórumon találkozott a vállalat felső- és középszintű vezetőivel, ahol a gyárlátoga­tás tapasztalatairól beszélt. Augusztus 9-én, szombaton délelőtt Ikladon, az Ipari Mű­szergyár KISZ-bizottsága szervezésében KISZ—Komszomol barátsági napot tartottak, amelyen a vállalat ifjúkommunds- tái a hazánkban ideiglesen állomásozó szovjet katonafiata­lokkal találkoztak (augusztus 6.). Ugyanezen a napon ren­dezték meg Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem spartbá- zisán a Tesseddk kézilabdakupa díjkiosztó ünnepségét (augusz­tus 8.). Augusztus 10-én, vasárnap Dányban és Vácszentlászlón rendeznek KISZ—Komszomol barátsági napokat (augusztus 6.). Délelőtt fél tizenegykor dr. Losonci György művészettör­ténész képzőművészeti tárlatot nyit meg Szadán, a művelődési házban. összeállította: Berkó Pál Olvasóink fóruma Nem az enyém, és nem a másiké... A július 27-i, vasárnapi számban megjelent Hadtest nélküli tábornok című cikk­hez szeretnék néhány meg­jegyzést fűzni. A következő képek jelentek meg előttem a könyvtárról a cikk olvasása közben., 1960-as évek eleje: düledező könyvtárépület, egerekkel. 1966: szorgos diákok költözte­tik a 9000 kötetet a jelenlegi helyiségbe, amelyik már nem düledezik, csak könyvtári cé­lokra nem alkalmas. 1967: ár­alakítás, új bútorok, 12 ezer könyv. A végzett munka, ér­téke 200 ezer forint. Kivitele­ző az aszódi költségvetési üzem (a cikk elmarasztalja). 1972: renoválás, szintén az üzem közreműködésével. Kü­lönösebb utánajárásra nem volt szükség, pedig az üzem akkor is túlterhelt volt. 1974: hetven négyzetméteres helyi­séggel gyarapodtunk, gyer­mekrészleg nyílt — o munká­kat a költségvetési üzem vé­gezte — megelégedésre. A berendezést és a felszere­lést a megyei és a nagyköz­ségi tanácstól kaptuk. Az át­alakítás sikeres volt, de me­nete nem volt zökkenőmentes, mégsem panaszkodtunk, hi­szen tetteinket a kultúra ter­jesztésének célja, községünk szeretete irányította. Külső se­gítséget nem kértünk, ha kap­tunk, elfogadtuk. Nem vár­tuk, hogy a sült csirke a szá­junkba repüljön. Közben fejlődött, erősödött a kapcsolatunk a középiskolás kollégium diákjaival és a helybeli fiatalokkal is. A könyvtárban klubszerű kere­teket alakítottunk ki, volt mód tartalmas foglalkozások­ra, zenehallgatásra, író—olvasó találkozóra. A magnósklu­bot a következő okok kény- szerítették: 1. a művelődési ház kedvezőtlen helyzete, 2. a használható helyiségeiben a különböző igényű fiatalok za­varták egymást. Saját szabad időnkből is sokat áldoztunk foglalkozásaikra. Ugyanígy kapott helyet a Hazafias Nép­front előadássorozata 1968-tól napjainkig. Valóban nem egészen illik ez a két program a könyvtár profiljába, de ezért elmarasz­talás sem jár. A könyvtár igyekezett pótolni a művelő­dési házat. Az épület rossz állapota miatt arra jelenleg csak legminimálisabb at érde­mes költeni, ugyanis itt ala­kítanak majd ki egy új isko­la-művelődési kombinátot; akkor majd teljesen át kell építeni. Miért mondom el mindezt? Távol álljon tőlem az öntöm­jénezés — ahhoz nagyon ke­veset mondtam! De nem elég elképzelni a dolgokat, s más­tól várni a megvalósítást. A meginterjúvolt Dinnyés László két hónapja sincs új munka­helyén. Nem ismerheti az em­bereket sem úgy, mint az, aki már 14 éve népművelő Aszó­don. Cáfolom, hogy nincs se­gítőtársa, megérkezésekor kar- társi megbecsüléssel fogad­tuk. Ádám Imréné könyvtárvezető, Aszód ★ * Nem világos előttünk Ádám Imréné levelének célja. A könyvtár kalandos történeté­ről, s népművelési program­jairól már többször írtunk. A cikkre vonatkozó első megjegyzése: elmarasztaltuk a költségvetési üzemet. A ri­portban csak arról esett szó, hogy jó lenne, ha a megbízá­sokkal zsúfolt üzem az évad kezdetére elvégezné a mun­kát! S még egy bekezdés az épü­lettel kapcsolatban! Ha most nem lehet használhatóvá ten­ni a művelődési házat, miért volt szükséges nemlétező in­tézmény élére szakképzett igazgatót keresni ? Tévesen írtuk, hogy 1967 óta nem volt függetlenített igazgató, az idő óta pontosabban a képzett népművelő hiányzott. De Ádám Imréné levele azt mutatja, hogy a képzettség, sajnos, most sem lehet hasznára a nagyközségnek. A könyvtárat nem marasz­taltuk el áldozatos tevékeny­ségéért, sőt, éppen azt emel­tük ki, hogy itt rendeznek népművelési programokat. Még a nem „idevaló” magnós­klub is érthetően jobban érzi magát a könyvtárban, mint a romladozó épületben! Ha valaki 14 évé népműve­lő Aszódon, valóban ereden­dően más a helyzete, mint aki csak két hónapot töltött a községben. A törzslakos na­gyobb sikerrel kérhet, hiszen a baráti kapcsolatok, a közis­mertség a legjobb ajánlólevél. Dinnyés László viszont hiába kér, hiszen még 60 napja sincs, hogy először betette a lábát Aszódra, neki a tanács határozott intézkedésére kell várnia! Míg nincs művelődé­si ház, csak elképzelhet és nem megvalósíthat. Egy hasz­nálható épület ebben az eset­ben nem „sült csirke", hanem objektív hiány, s ügyrendje nem teszi lehetővé, hogy pél­dául kőművest fogadjon. Senki sem vonta kétségbe a megyei és a nagyközségi ta­nács jóindulatát, hiszen en­nek számtalan más bizonyíté­kát ismerjük, például a mú­zeum esetében. De művelődé­si ház nincs, ez tény! Hogy kartársi megbecsülés­sel fogadták az igazgatót, ma­ga is elmondta. De beosztott­jai, szakkörvezetője, művé­szeti vezetője nincsen. Egye­lőre nem is tudna nekik hol munkát adni. Reméljük, hogy a fenti le­vél nem szakmai féltékeny­ségből született. Abból a fé­lelemből, hogy a magnósklub elköltözik. Mozgékony műve­lődési élet csak együttműkö­déssel képzelhető el. Egy mű­velődési forma nem az „enyém", és nem a másiké, hanem egy község igényeinek kielégítésére szolgál. O. E. i váltón végeztek az t atással

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents