Pest Megyi Hírlap, 1975. augusztus (19. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-10 / 187. szám
4 xMdm, 1915. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP Megkezdődött az I. magyar-szovjet ifjúsági barátságfesztivál (Folytatás az 1. oldalról.) mogatja az SZKP küi- és belpolitikáját, az SZKP Leo- nyld Iljics Brezsnyev vezette Központi Bizottságának és Politikai Bizottságának fáradhatatlan tevékenységét. Szoros kötelékek, valódi harci testvériség egyesíti országaink ifjú nemzedékét. A lenini Komszomol és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — osztálytestvérek, elvbarátok és harcostársak. Mai kapcsolatunk a legszebb emléke mindazoknak, akik a fasizmus áldozataivá váltak, a béke ügyéért adták életüket, a demokrácia és a szocializmus eszméiért harcoltak. Meggyőződésünk, hogy első fesztiválunk demonstrálja országaink ifjúságának odaadását a marxizmus—leninizmus halhatatlan tanítása iránt, új erőt ad az ifjú nemzedékek pártjaink körüli szoros össze- íorrottságának. Ismételt tanúbizonyságát adjuk a proletár szocialista internacionalizmus élveihez való hűségünknek, szolidaritásunkat nyilvánítjuk a békéért, a demokráciáért, és a szocializmusért harcoló népekkel. Büszkék vagyunk a vietnami nép történelmi győzelmére. Proletár szolidaritásunkat fejezzük ki a fasizmus, az imperializmus és a kolonializ- mus ellen harcolókkal. Megbélyegezzük a chilei fasiszta juntát és követeljük Luis Corvalán, Carlos Lorka, valamennyi politikai fogoly haladéktalan szabadon bocsátását. Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, amelyek a kommunista építés útján vezetik népeinket! Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népe közötti, országaink ifjúsága közötti, a Komszomol és KISZ közötti örök és megbonthatatlan barátság! Éljen a kommunizmus! MSZBT-kitöntetés — szovjet vendégeknek Szombaton Regös Gábor, az MSZBT titkára a Magyar— Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét nyújtotta át az I. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztiválra érkezett szovjet küldöttség több tagjának. Kitüntetést kapott Z. V. Ku- rovszkij, az ukrán Komszomol területi első titkára. J. V. Gyektyarjov, az I. Moszkvai Óragyár Komszomol-bi- zottságának titkára, N. P. Sev- csik, a vologdai ruhagyár varrónője, B. G. Onyiscsenko kiváló szovjet sportoló, öttusavilágbajnok, valamint M. M. Vladimir, a Komszomol Központi Bizottságának munkatársa. Dr. Maróthy László és J. M. Tyazselnyikov ezután kicserél, te a két ifjúsági szövetség emlékzászlaját, majd dr. Maróthy László „hivatalosan” is raeg- nyiitottnak nyilvánította . az I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivált. A DIVSZ-in- duló hangjaira felvonták a fesztivál zászlaját, s a két delegáció egy-egy tagja ünnepélyesen meggyújtotta a fesztivál lángiát. A nyiitóünnepség az Inter- nacáonálé hangjaival ért véget. Köszöntjük Pest megyét Negyedóra testvérmegyénk küldötteivel Szombaton végre a szerencse is mellénk szegődött. A Hotel Universitásban működő sajtóirodán ugyan csak any- nyút tudtunk meg, hogy a fesztivál résztvevői délelőtt a gellérthegyi Szabadság-szobrot koszorúzzák meg, viszont a helyszínen a forgalomirányító okmányaiból kideríthettük: testvérmegyénk delegációjának, az omszkiaknak a huszonkettes számú bustz ad „napközben otthont”. A delegációk ellátogatnak a minisztériumokba, és más intézményekbe. Mire mindez kiderült, már csak a 21-es és a 23-as busz állt a Citadella falai alatt.,. A Magyar Nők Országos Tanácsánál keressék Szemethy Lászlónét, a KISZ KB szervezési osztályának politikai munkatársát. Ó kísérte el a delegációt — kárpótol a buszok karmestere. irány a Népköztársaság útja, a MNOT székháza. — Még nem találkoztam velük — fogad mosolyogva Szemethy Lászlóné —, de kettőkor indulunk a szálláshelyről a Corvin moziba — akkor már együtt — a feszti- vál-filmnapok megnyitójára. Különben, úgy tudom, hogy a Belkereskedelmi Minisztériumba mentek... Budán, az Egri József utcában végeláthatatlan sorokban vesztegelnek a Szov- transztvo és az Expressz Iroda autóbuszai. Végre megvan a huszonkettes. Nem kell sokáig várnunk, néhány perccel kettő után sikerül a randevú. Amíg a küldöttség vezetője is megérkezik, a legfürgébb lányokkal, Zsenya Drobiscse- vával, Gálja Zsetpiszovával és Jekatyerina Ivanovával beszélgetünk. Zsenya az omszki hús- és tejipari technikum Komszomol-titkára, Gálja fejőnő, a Tagunasz járási Kom- szomod-bizottság titkára, Jekatyerina orvostanhallgató, belgyógyásznak készül. Noha mosolygós arcukon nyoma sem látszik fáradtságnak — az ilyenkor illendő kérdés: — Fárasztó volt az út Omszkiéi Budapestig? A válasz szinte egyszerre érkezik, s olyan pergő, hogy a tolmács sem kérhet egyebet — jisoráz — ismételjék meg —, aztán fordít. — Omszkból Moszkvába — repülőgéppel — három óra alatt tettük ímeg az utat, Moszkvától Lvovig húsz óra vonaton, onnan nyolc óra alatt értünk Budapestre. — Ha jól számolom, az ösz- szesen 31 óra ... — Bizony, nehéz napunk volt — veszi át a szót Revin Alekszandr Georgijevics, az Omszk városi Komszomoi-bizottság másodtitkára, a delegáció vezetője. — Nyíregyházán reggeliztünk, s a gyerekek alig aludtak egész úton, mert Záhonytól Budapestig majd minden állomáson — Pest megyében is — lelkes, meleg köszöntéssel vártak bennünket. Végig integettek a gyerekek és a jókedv legyűrte a fáradtságot. — Bemutatná hamarjában a küldöttséget? — Egy-két kivétellel valamennyien omszkiak vagyunk: tíz főiskolás, két mezőgazda- sági mérnök, két orvos, a többiek mezőgazdasági szakmunkások. A delegációnk tulajdonképpen huszonöt tagú, de velünk jött egy tíztagú művészegyüttes is. Hét lány és tizennyolc fiú az „összetétel”. —- Vagyis férfiuralom — lenne, ha ez a hét csinos kislány jobban híján lenne a szónak. Közben egy magas, nap- szemüveges fiatalember fotóriporterünket megszégyenítő fürgeséggel lencsevégre kapja csoportúinkat. Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárának segítségével — aki az imént érkezett és kitűnően beszél oroszul — rögtön kiderül, hogy Viktor Csekmerjov — bár lé- giközilekedési mérnök a végzettsége — szakmabeli. A Ma- ladoj Szibirják (az Ifjú Szibériai) című, hetenként háromszor megjelenő ifjúsági lap szerkesztője. A mérnöki pályát cserélte fel az újságírásra, így lett szerkesztője az omszki Komszomol 96 ezer példányban megjelenő lapjának. — Az első benyomások? — fordulok ismét a delegáció vezetőjéhez. — Megható volt és jóleső érzéssel töltött el bennünket az a lelkes, testvéri fogadtatás, amelyben magyar barátaink az országhatáron, majd itt, az Universitás előtti téren részesítettek. A fárasztó út ellenére még az este sétáltunk gyönyörű fővárosukban, de sok mindennel szeretnénk még megismerkedni, hiszen rajtam kívül a küldöttség egyik tagja sem járt még Magyarországon. — Sokat várunk attól a nagyszerű programtól, amely számos baráti találkozót ígér testvérmegyénk ifjúságával. Ügy is, mint a küldöttség vezetője, mindannyiunk nevében szeretettel köszöntőm Pest megye fiataljait! Köszönjük a kedves szavakat — indul a buszkaraván — átadjuk —, viszontlátásra Pest megyében! Kovács György Attila A* orasíkl testvérmegyei delegáció — képűnk Jobb szélén Szemethy Lászlóné, Arpásl Zoltán fe a tolmács. Vác alapításának 900. évfordulójára A Duna-műhelyjubiláns kiállítása A Váci Duna-műhely idei kiállítását nagy érdeklődés közepette nyitotta meg dr. Nagy Miklós országgyűlési képviselő, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. A tárlat augusztus Sl-ig tekinthető meg Vácott, a Vak Bottyán Múzeum Fő téri kiállítóhelyiségében, hétfő kivételével, naponta 10-től 18 óráig. Ünnep az ünnepben — hogy a váci Duna-műhely megkülönböztetett figyelemmel köszönti városának 900. évfordulóját. Ilyen értelemben megindító a több századra tagolódó folyamatnak, hogy az alapító Géza király 1075-ös idejét Blaskó Károly nemes indítékú és megalapozott vonalvezetésű szoborterve és Sáros András Miklós színes rézkarca is üdvözli a jubileum méltóságának megfelelően. Vagyis az idén is időszerű eszmekörhöz kapcsolódott a Duna-műhely közös alkotó munkája. Igényesen, színvonalasan, a szűkebb pátria, Vác város iránti megkülönböztetett tisztelettel. Mindez különösen azért fontos, mert a társadalom a szocializmus hagyományőrző lendületében újul meg a művészet segítségével is. S az Vác városának külön gazdagsága, hogy kultúrapártoló gyakorlata révén saját festőivel ünnepelheti méltóan új művek sorozatával történelmi viharokban és tartós fellendülésben gazdag évfordulóját. Ünnepelheti úgy, hogy a szabadság helyes értelmezésével a Duna-műhely festő, szobrász és grafikus tagjai a saját lelkületűk egyedi formarendjével minősítik a váci valóság társadalmi, történelmi, természeti rétegeinek elmúlt és születő vonulatait. A stiláris kötetlenség éppen azáltal válik elkötelezetten egyetemessé, hogy a városhoz kötött motívumokkal, felismerhető tájrészletekkel és töredékekkel a századot, a mi időnket, a mi sokrétű valóságunkat nevezi meg korszerűen egyedi eszközökkel. A kiállítók közül Cs. Nagy András saját érzelemvilágának megfelelően színes fénykoszorúval érzékelteti a város dombokkal ringó környezetének állandó pompáját Napfelkeltéjében, mely a tárlat egyik legszebb műve — úgy, hogy Hídvégi Valéria remek sorozatban, egyre magabiztosabb öntörvényekkel jeleníti az asszonyban testesedé táj pazar színvilágát és öklös feszültséggel hosszabbítja festészetté méltó eszközökkel a hősiesen nehéz életű forradalmár Mathejka János emlékét. Nagy B. István Hídja kék áramlatokban sugárzik, de nemcsak az elképzelt folyam két partját, hanem az időt, eszméket, a mi századunkat köti össze a költőien értelmezett humánum képi elemeivel, mely már-már virággá sűrűsödik a híd egyetemes íve fölött — jó jövőt jelezve. Ugyanez a színekben felcsattanó hiteles derű érezhető Monos József váci miliővel érvelő festményein és Mizser Pál bátor kísérletező kedvvel szervezett Új város- alapítókján, mely szintén Vác folyamatos felemelkedéséhez kapcsolódik. örömmel fedeztük fel Föld- váry Csaba elmélyüléssel készített városemblémáját, mely szobor igényű ötvösmunka és Sáros András Miklós gondolatban és ötletben egyaránt gazdag rézkarcait. Az összkép idén egyenletesebb színvonalat mutat, tartós fejlődést, ígéretes kibontakozás távlatát. A jövőt illetően azt igényelhetjük, hogy a Zebegényben alkotó Dániel Kornél érzékeny tájvázlatai mellett mutassa be nagy méretű festményeit is, hogy az idén ténylegesen is hiányzó dunabogdányi Hock Ferenc és Kristóf János kiválása helyett állandó tagja legyen és maradjon a Duna- műhelynek és Gyurcsek Ferenc is jó szobrokkal térjen vissza, mert Blaskó Jánossal szövetségben ketten tudnák megteremteni a váci festők műveinek közösségi szemléletű és teljességet eredményező szobrászi ellenpontját Ezek valós kívánságok, melyek erjeszthetik azt a művészi és művelődéspolitikai programot, mely a város vezetőit, lakosságát, alkotóit arra indítja, hogy Vác köztereit, középületeit a város saját festőinek, szobrászainak, grafikusainak, iparművészeinek műveivel népesítse be. ★ A képzőművészet teret esz- tetizáló, harmonikus hatást keltő szerepét és hivatását példázza a Duna-műhely ki- művészétté!. Szabady Veronika kerámiáinak szabadtéri kiállítása a váci komp mellett. Szinte a zöld pázsit ékszerei e szemnek oly kellemes formák, melyek ''intellektusunkat is ápolják az öröm kapujának tűnő vázákkal, kuporgóval, egy- mellű asszonnyal, áttekinthető labirintustesttel. Szemmel érzékelhető, hogyan izzik fel a tér e kerámiák révén, szemmel érzékelhető, hogy az utcatárlat hívja a komp utasait beszélgetésre a állításához lazán kapcsolódó | Losonci Miklós Sáros András Miklós: Kezdés TV-FIGYELŐ 12 év u(án. * TO-'' pant tanulságos vállalkozás résztvevői lehettünk péntek este: újra láttuk Sza- konyi Károly első drámáját, az Életem, Zsólcát. A híres színdarab bemutatója 12 esztendővel ezelőtt, 1963 decemberében volt. Kiíakultak-e azóta a dráma színei? Rontott-e az idő az írás anyagán? Szakonyi drámája annak idején elsősorban azért hatott annyira izgalmasnak, és azért vált az irodalmi élet és a színházi világ eseményévé, mert elsőnek fedezett fel és fogalmazott meg bizonyos életjelenségeket, etikai problémákat. Mint tudjuk, az emberi magatartás romlásáról és gyengüléséről, zülléséről van szó. Szakonyi hőse Köves Bálint, az író, tiszta szívű igaz emberként, mint a mesékben a legkisebb, a harmadik fiú, indult neki az életnek. Később azonban elbukott a világ akadályai között. íróként és emberként egyaránt gyengének bizonyult. Ezt a típust — mert Köves Bálint az — Szakonyi felfedezés értékű drámája vitte fel először magyar színpadra. Az emberi tisztességnek ezt a romlását azonban a bemutató óta eltelt tízegynéhány év alatt már annyiféleképpen megrajzolták — többi között Somogyi Tóth Sándor Próféta voltál, szívem című, ugyancsak nagy sikerű regényében — hogy bár a probléma jelentősége a valóságban semmit sem csökkent, Szakonyi nagy felfedezése ma már nem tűnhetett sem vadonatújnak, sem olyan izgalmasnak, mint az első találkozáskor. Mindez azonban csak zavarta a nézőt, a dráma ma is aktuális mondanivalójának hatását nem csökkentette lényegesen: amit Szakonyi 12 évvel ezelőtt írt, ma is igaz. S ezt az életigazságot jól fejezte ki a tv-változat. Esztergályos Károly lendületes és erőteljes rendezése. Az adaptációban kitűnő szereposztással találkozhattunk, a hajdaniak — Dómján Edit, Sinkovits Imre, Kállai Ferenc — méltó párjával. Bálint András, Bodnár Erika, Orbán Tibor és Tordy író jellegzetes figuráit. Magas [okon. Akármilyen eszményien, magas fokon képzeljük is el a tudományos ismeretterjesztést, az az akciósorozat, amelyet a Szojuz—Apolló program kapcsán a televízió lebonyolított, mindenben tökéletesen megfelelt ezeknek a követelményeknek. Már ahogyan a nagy vállalkozás előtt és közben foglalkozott az eseményekkel az lpper Pál vezette műsor, az is mintaszerű volt. Azt pedig nem is lehet eléggé dicsérni, hogy most, a Szojuz—Apolló program befejezése után még egyszer visz- szatértek az eseményekre és péntek este válaszoltak a nézők kérdéseire. Számos fontos probléma tisztázódott így. Ami ebben a vállalkozásban talán a legfontosabb volt: a hang, a légkör. A résztvevők, a műsorvezető és a szakértők egyenrangú partnerként kezelték a kérdezőket. Senki sem érezhette, hogy tudatlan, naív nézők és jól felkészült, tájékozott emberek állnak ebben a műsorban egymással szemben, s az utóbbiak az előbbieket kioktatják. Csontos Magda Az ifjúság békére nevelése A VIII. magyar békekongresszus határozatában békemozgalmunk feladatává tűzték ki, hogy dolgozza ki és ültesse át a gyakorlatba az ifjúság körében végzett békemozgalmi munka korszerű módszereit és formáit. Ez a vállalkozás széles körű társadalmi aktivitást bontakoztatott ki a különböző nevelési és mozgalmi területeken és a köztük való együttműködésben. Ennek bemutatása és továbbfejlesztése — valamint a témával kapcsolatos alapvető ideológiai és pedagógiai kérdések feltárása és összegezése — lesz a célja annak, a szeptemberre tervezett tudományos konferenciának, amelyet „Az ifjúság és a béke” címmel rendez Budapesten az Országos Béketanács. á i
