Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

1975. JÚLIUS 6., VASÁRNAP \Miiav Fiatalok a mezőgazdaságban Megváltozott feltételek Tegnap a KISZ Központi Bizottságának székházában a mezőgazdasagban tevékenykedő KISZ-vezetők vitatták meg a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek kialakításának és meg­erősítésének tapasztalatait. Csáky Csaba, a KISZ KB Mező- gazdasági Ifjúsági Tanácsának titkára vitaindítójában a ter­melőszövetkezetek egyesülése és koncentrációja révén kiala­kult új helyzetről beszélt. Részletesen elemezte az ifjúsági szervezet időszerű feladatait, és a XI. kongresszus célkitűzé­seinek megvalósítását segítő tennivalókat. A találkozón részt vett és felszólalt Nádas Gáspár, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium főosztályvezetője, valamint Berta Fe­renc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára is. Kovács Klára az abonyi József Attila, Nagy Mária a törteit Dózsa György, Török Péter a Sasad, és Farsang Edit a nagykátai Magyar—Koreai Barátság termelőszövetkezet KISZ-eseinek véleményét tolmácsolta. A vitát Csáky Csaba foglalta össze, majd délután a mezőgazdasági KISZ-vezetők Nagykörösre, a nemzetközi szövetkezeti nap színhelyére utaztak, ahol részt vettek a mezőgazdasági úttörőszakkörök vetélkedőjén. Kiegyensúlyozott fejlődés Gazdasági életünk legidősze­rűbb és legérdekesebb kérdé­sei közé tartozik a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesz­tése, a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás és az iparszerű termelés feltételeinek kiala­kítása. A termelőszövetkezetek egyesülésével megnövekedtek a mezőgazdasági üzemek mű­velésre alkalmas földterületei, megsokszorozódtak anyagi le­hetőségeik, a korábbinál lé­nyegesen nagyobb és korsze­rűbb gépparkkal rendelkez­nek. Figyelemre méltó adat: a 60-as években 4 ezer 500 ter­melőszövetkezet volt az or­szágban, napjainkban számuk 1 ezer 620-ra csökkent. Amíg korábban, nagyon sole faluban, több termelőszövetkezet is mű­ködött, ma nem ritka, hogy egy közös gazdaság egyesíti több község munkaerejét, föld­jét. A változás természetszerűleg kihatott a vidéken élő fiatalok életére, a mezőgazdasági KISZ-szervezetek munkájára is. Ismeretes, hogy korábban a termelőszövetkezeteknek rend­kívül nehezen sikerült maguk­hoz kötni, maguknál tartani a fiatalokat. Nagy volt az elván­dorlás a gyárakba, a városok­ba, gyakran vetődött fel a kérdés: mi lesz a mezőgazda­sággal — dolgozók nélkül? Az ijesztő méretű elvándor­lás napjainkban csökkent, majdhogynem megszűnt, amely természetesen elválaszthatat­lan a községek és a termelő­szövetkezetek állandó és ki­egyensúlyozott fejlődésétől. Fi­gyelemre méltó számadat hangzott el a tegnapi tanács­kozáson: az ország termelőszö­vetkezetei az elmúlt hét évben 200 ezer fiatalt vettek fel. így manapság gyakorlatilag ele­gendő fiatal dolgozik a mező- gazdaságban. Az MSZMP XI. kongresszu­sa megállapította, hogy a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lok szervezettsége 22 százalék­ról 31 százalékra növekedett. A VIII. KISZ-kongresszus idején 70 ezer KISZ-tag tevékenyke­dett a mezőgazdaságban, kö­zülük 30 ezer a termelőszövet­kezetekben. Az össz-szám az elmúlt években ugyan 10 ezer­rel csökkent, a termelőszövet­kezeti KISZ-tagok száma azon­ban ma már 43 ezer. Elhivatottan, következetesen Sok szó esett tegnap ezek­ről a számokról, miként gyak­ran téma a megye KlSZ-szer- vezeteiben is a szervezettség. A tegnapi tanácskozáson he­lyesen fogalmazták meg a célt: nem a létszámot kell minden­áron növelni, hanem a jelenle­gi KISZ-tagokat kell megtarta­ni, tettrekészségiiknek, cselek­vő szándékuknak kell nagyobb teret adni. Nincs minden lehe­tőség kihasználva a politikai és a világnézeti nevelésben sem. Nem egyszerűen több fiatalra van szükség — hallottuk teg­nap —, hanem olyan fiatalok­ra, akik elhivatottan és kö­vetkezetesen dolgoznak, tel­jesítik vállalt feladataikat. Az ifjúsági mozgalom egy másik fontos kérdése a fiata­lok szakmai oktatása, tovább­képzése. A fejlődő, korszerű mezőgazdaság mind több és több szakembert, a gépeket irányítani tudó, a gazdálkodás összetevőit, fogásait jól isme­rő dolgozót követel. Ma is és a jövőben méginkább. A fia­talokat közvetlenül érintő kér­dés tehát ez, már ma is. És a ma fiataljaiból lesznek a jövő képzett dolgozói. Figye­lemre méltó és Pest megyében sem ismeretlen példát említett a tegnapi tanácskozáson Török Péter, a Sasad Termelőszövet­kezet IÍISZ-szervezetének csúcstitkára. A tsz dísznövé­nyeket termesztő egységéből a közelmúltban kilenc fiatal lé­pett ki. Az okokat kutatva ilyen válaszokat kaptak: itt gyakran 10—12 órai a munka; a környező gyárakban sem fi­zetnek rosszul, viszont a nyolc­órás műszak után átöltöznek és mehetnek szórakozni, tanul­ni. Van tehát még mit tenni ahhoz, hogy a mezőgazdaság és ezzel párhuzamosan a me­zőgazdasági KISZ-szervezet megtartsa a fiatalokat. Ennek egy másik lehetőségére is mondott példát Török Péter. Tavaly az üzem kiváló szak­munkás-versenyt hirdetett, amelyen húszán indultak és a szigorú vizsgákon heten felei­tek meg a követelményeknek. Vizsgáztatóik a szövetkezet vezetői voltak, s a legeredmé­nyesebb fiatalok ezentúl 10 százalékkal magasabb fizetést kapnak. Igaz, ezt a magasabb bért csak két év múlva végle­gesíti a termelőszövetkezet, addig mindennapi munkájuk­kal kell bizonyítaniuk. Néni fogalmazta meg a következte­tést a csűbstitkár, de hozzá­tette: értesülvén erről a tsz más területén dolgozó fiatalok, azonnal nekiszegezték a kér­dést, náluk vajon miért nincs ez a verseny? Ugyanakkor a gazdasági vezetőkben is meg­fogalmazódott a gondolat: ér­demes és szükséges lenne tech ni.íusi és mérnöki szinten is folytatni a kezdeményezést ösztönzi ez a fiatalokat és ugyanakkor azt is . feltárja, hogy kik azok, akikre a jövő­ben is számíthat a termelőszö vetkezet. Véleményük meghallgatásra talál Az, hogy sasadi példát idéz­tünk, korántsem jelenti azt, hogy ne lenne Pest megyében is követendő példa. Farsang Edit, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz KISZ-tit- kára elmondotta, náluk kevés az elvándorló fiatal. Kevéssé csábítják őket az ipari üze­mek, mert megtalálják számí­tásukat a termelőszövetkezet­ben is. Hozzátette azonban, hogy ez a „számítás” nem csupán és nem feltétlenül az anyagiakra vonatkozik. Két­ségtelen, fontos ez, ám az is igaz, hogy a tsz támogatja a fiatalokat életük alakításában, segíti munkába állásukat. A közelmúltban például Nagy- kátán lakásépítő szövetkezetei alakítottak. Nagyon fontos azonban az, amiről a továbbiakban beszélt Farsang Edit: a tsz-ben van szavuk a fiataloknak. A 15 ta­gú gazdasági vezetésben pél­dául hárman képviselik az if­júság érdekeit. Rendszeresen tájékoztatják a vezetőket ar­ról. hogy mit végeznek a fia­talok, milyen gondjaik, prob­lémáik vannak. A vezetőket pedig őszintén érdekli a fiata­lok sorsa, kérik és meghall­gatják véleményüket. Mindez a sikeres munka feltétele. Nagykátán is, másutt is. Virág Ferenc HIVATALOS VÁSÁRNYITÓ PÉCSETT Budakalász sikere Vasadról, Vecsésről, Dunakesziről Bár csak tegnap délelőtt 10 órakor nyitotta meg dr. Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter az 5. pécsi ipari vásárt hi­vatalosan, a látogatók már péntek délután elözönlötték a pavilonokat. Maga a város is ünnepi díszbe öltözött: zász­lók és jelzőtáblák tucatjai igyekeztek felkelteni az ér­deklődők figyelmét. A meg­nyitón jelen volt dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, Papp Imre, Pécs város tanácsának elnökhelyettese és Asztalos Ferenc, a városi Ide­genforgalmi Hivatal igazga­tója. A megnyitó után a minisz­ter s a megye és a város ve­zetői megtekintették a kiállí­tott termékeket. Hosszasan időztek el a D-pavilonban, ahol a könnyűipar állította ki termékeit. Itt tekinthetők meg a legnagyobb könnyűipa­ri kiállító, a BXJDA-FLAX ter­mékei is. A pavilonban Szendrő György igazgató, dr. Nagy Oszkár, a marketingosz­tály vezetője és Losonczi Ró­bert osztályvezető fogadta a vendégeket. A termékek meg­tekintése után a miniszter el­ismeréssel nyilatkozott a lá­tottakról. A magyar len- és kenderipar nagy jövő előtt áll — mondotta —, valóságos re­neszánszát éli. A budakalászi bemutató színvonalas, színek­ben gazdag. Dr. Faluvégi Lajost ezután a BUDA-FLAX vezetői a gyártmányfejlesztésről tájé­koztatták és megemlítették azt is, hogy a nagy népszerű­ségnek örvendő farmer-anya­gokból több mint 1 millió négyzetmétert szállítanak a Szovjetunióba. A vásáron egyébként több érdekes terméket szemlélhet­nek meg a látogatók. Mint például a dunakeszi Mechani­kai Laboratórium stúdiómag­netofonját, vagy az IGV RA- TUS pénztárgépét. Alkatré­szeit a vasadi gyáregységben készítik, mintegy 180 millió forint értékben. A vecsési Ferroelektri-ka Szövetkezet új­szerű termékeit is sokan néz­ték meg. Köztük a távirányí­tású programvezéreit mágne­ses szelepet. Nagy népszerű­ségnek örvendtek a különbö­ző színű és formájú baj- és kézszárítói. A szövetkezet be­mutatta modem hajsütőva­sát is, amelyből az idén — szemben a tavalyi 70 ezerrel — már 140 ezret gyártanak. A vásárról különben jók a tapasztalatok a látogatók kö- körében. Hibaként csak az róható fel, hogy az iskolai tan- és tornatermek nem a legmegfelelőbb kiállítóhelyi- ságek. K. Gy. 9 Egyértelmű tennivalók Törekvések az any korszerűsítésére Jelentős megtakarítás a termelőszövetkezetekben Az utóbbi években, a tőkés világban kialakult energia- -és nyersanyag válság, az inf­láció hátrányosan érinti a szocialista országok, köztük hazánk népgazdaságát is. A nemzetközi gazdasági folyama­tok hatásait elemezve az MSZMP Központi Bizottsága tavaly december 5-i határozata megjelölte azokat a legfonto­sabb tennivalókat, melyek gaz­dasági életünkben a negatív tendenciák érvényesülését el­lensúlyozhatják, csökkenthe­tik. A párthatározat nyomán a részletes feladatokat mi­nisztertanácsi döntés rögzí­tette. A Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság legutóhbi felmérése — egy országos KNEB-vizsgálat részeként — arra keresett választ, hogy a megyei vállalatoknál és szö­vetkezeteknél kellő gondos­ság érvényesül-e az anyag- gazdálkodásban, miként rea­lizálódnak az anyagtakaré­kossági előírások, az egyes termelőegységekben. Rossz a régi rutin A vizsgálat abból indult ki, hogy a különböző ágazatok­hoz tartozó vállalatok és szö­vetkezetek megfelelő anyag­gazdálkodási rendszere szá­mára a minisztériumok, a ta­nácsok, az érdekképviseleti szervek általában határoza­tokban rögzítették anyagtaka­rékossági irányelveiket. Mind­ezekben fontos szerepet ka­pott a fajlagos anyagmegta­karítással járó gyártás- és gyártmánykorszerűsítés, a fő- kés importból származó anya­gok helyettesítése hazai vagy szocialista országokból beho­zott anyagokkal, a fölösleges anyag- és termékkészletek csökkentése., (j A vizsgálat rriegállapította, hogy az üzemek anyaggazdál­kodási rendszere nem funk­cionál megfelelően. Ennek okaként a belső vállalati szer­vezetlenséget, másrészt az alapanyag ellátási problémá­kat jelölte meg. Az elmúlt években történt piac- és gyártmánystruktúra-válto- zások és változtatások gyako­ri terv- és programmódosítá­sokkal jártak. Az üzemek mű­szaki gárdája mindezt nem tudta kellő gyorsasággal kö­vetni. így a műszaki és anyagdokumentációk sok eset­ben nem állnak kellő időben az anyaggazdálkodással fog­lalkozók rendelkezésére, s a termelési programokhoz sem tudnak időben megfelelő alap­anyagot biztosítani. Az anyag­gazdálkodás tehát annak el­lenére, hogy a vállalat szer­vezeti felépítésében legtöbb esetben a gazdasági igazgató vagy a főkönyvelő alá tarto­zik, mégis elsősorban terme­léscentrikus. Anyaggazdálko­dás helyett tehát tulajdonkép­pen a régi értelemben vett ru­Kilencven budaörsi lakás megoldást találni a rugalmas, ésszerű anyaggazdálkodás ki­alakítására. Jó példa erre a Csepel Autógyár, amely anyagtakarékossági intézkedési tervében az indokolatlanul nagy felhasználás csökkentésé­re szigorú anyag elszámoltatási rendszert vezet be. Rövidesen megvalósítják a számítógépes anyagszükséglet-kalkulációt, anyagutalványozást és elszá­moltatást. A selejtkimutatások alapján intézkedett a válla­lat arról, hogy meghatározza azokat az alkatrészeket, ame­lyeknél a legnagyobb a selejt- kár, felderítve az okokat is. Még konkrétabban fogalmaz az ISG hasonló terve — kár, hogy a megvalósítás késik —, mely a kohászati anyagok vesztesé­geinek csökkentéséről a kazá­nok gazdaságosabb üzemelte­téséig számos jó elképzelést, intézkedést tartalmaz. Mind­ezek valóban korszerűsítik és hatékonyabbá teszik az anyag- gazdálkodást, igazi, kézzelfog­ható eredmények azonban az év végére és a jövő évre vár­hatók. A vizsgált termelőszövetke­zeteknél, ahol az ipari egysé­gekhez hasonlóan szintén ké­szültek anyagtakarékossági in­tézkedési tervek — a felhasz­nált anyagok kisebb mennyi­sége, kevesebb fajtája miatt — máris kézzelfogható eredmé­nyeket tapasztalt a NEB-vizs- gálat. Általános a törekvés a műtrágyával, a növényvédő szerrel való takarékosságra, jelentős eredményeket értek el az ésszerű energiagazdálko­dásban is. így a nagykátai Kossuth Tsz-ben 138, dabasi Fehér Akácban 453, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben pedig 536 ezer forint meg­takarítást mutáttak ki már ed* dlg-áz energia- és a vegyi- anyag-felhasználásban. A szükséglettel összhangban A Központi Bizottság július 2-i üléséről kiadott közlemé­nyében olvashatjuk: „Az Iparban új, korszerű, gazdaságos termékek bevezeté­sével, a túlzottan anyagigényes termelés arányának csökkenté­sével az elavult és gazdaságta­lan termékek kiszorításával meg kell gyorsítani a terme­lési szerkezet átalakítását. A vállalatok a szükséglettel összhangban álló termelést folytassanak, szüntessék meg az indokolatlan késlekedést. Mindez határolt és konkrét intézkedést követel minden gazdasági minisztériumban, minden termelővállalatnál és szövetkezetnél.” Ennek szellemében s az idé­zett vizsgálat megállapításai tükrében, a tennivalók tehát egyértelműek. Mészáros János A BÖRZSÖNY VEDETT ZUGAI Nem térkép e táj mám*; Kilencven lafcÉs műszaki átadására került sor Budaörs észak- nyujra.ti lakótelepen. A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat ez év har­madik negyedében újabb SCO lakás építését kezdi meg. í^-agy Iván felvétele Egyelőre még csak a térké­pen vonták meg határait a börzsönyi tájvédelmi körzet­nek — a Dunakanyar regioná­lis tervét jóváhagyó 1965-ös kormányhatározat alapján —, megteremtése az Országos Természetvédelmi Hivatal jö­vő esztendei tervei között sze­repel. A természetjárás, a vadászat és a téli sportok terepe lesz a Nagybörzsöny — Kisirtáspusz- ta — Érsektisztás — Kóspal- lag — Királyrét \ — Diósjenö — Borsosbetény — Berneceba- ráti — Kemence — Perőcsény — Vámosmikola határolta vi­dék, melynek teljes területe csaknem 15,5 ezer hektár. Itt korlátozzák majd a tömeges üdülés lehetőségét, s kijelöltek egy szigorúan védett területet is: a perőcsényi katlan, más­ként Csarnavölgy, mintegy 5400 hektára. E területen még költenek a rejtett életmódhoz szokott szárnyas ragadozóink, egyéb ritka, az ország más tá­jékain ma már alig-alig föl­lelhető madarak: a békászó és a parlagi sas, a héja, az uhu, a holló, fekete gólya... Több intézmény és magán- személy javaslata alapján az Országos Természetvédelmi Hivatal fontolóra vette a Du- na-szoros bal partjának vé­detté nyilvánítását is, s a kö­zelmúltban megszületett a döntés: a börzsönyi tájvédelmi körzethez tartozik a Kismaros — Gálhegy — Pusztatorony — Malomvölgy — Zebegény — Nagymaros által határolt 2500 hektáros terület, ezen belül Hegyestetö és Szenimihályhegy központtal 280 hektár a szigo­rúan védett, felbecsülhetetlen geológiai és botanikai értéke­ket rejtő rész. A cél: a Dunakanyar Bör­zsöny vidéki tájait természetes állapotukban megőrizni, hogy a természet kedvelőinek él­ményszerző kirándulóhelye legyen. > tinos anyagbeszerzés dominál, e ez egyben magával vonja a tervszerűtlenséget is. És ha nem kapnak? Az említett hiányosságokra sok példát' találtak a népi el­lenőrök a Mezőgép. Vállalat monori gyáregységében. Az anyaggazdálkodási osztály tevékenysége — amint a vizs­gálat megállapította — csak anyagbeszerzésre korlátozó­dik. Tavalyelőtt még készí­tettek anyagszükségleti ter­vet, a havi termelési progra­mok alapján, tavaly óta azon­ban nem készült sem éves, sem rövidtávú anyagterv. Ugyanígy a Szentendrei Ipari Szövetkezetnél is utoljára két éve készült anyaggazdálko­dási terv. Meg kell azonban jegyezni, s erre is fényt derített a vizs­gálat, hogy az anyagellátás folyamatossága közel sem biz­tosított, egyenletes, a gyár­tók, illetve a termelőeszközt gyártó vállalatok részéről. így az ésszerű anyaggazdálkodás féltételei is erősen leszűkül­nek. A Ferroglóbus Vállalat például több esetben nem vál­lalja el a megrendeléseket, vagy csak csökkentett meny- nyiségben ad visszaigazolást, sok esetben 3—6 hónap eltel­te után. De hasonló gyakor­latot folytat a debreceni Gör­dülőcsapágy Művek, a 'MI- GÉRT és a Hajtómű és Fel­vonógyár is. Ilyen körülmények között a vállalatok, és szövetkezetek gyakran nagyobb mennyiséget szereznek be azokból az alap­anyagokból és félkésztermé­kekből is, melyekből megfele­lő a kínálat. így keletkeznek a mindenképpen gazdaságta­lan, s az anyagellátási nehéz­ségeket tovább fokozó elfekvő készletek. A vizsgálat megállapította, hogy a vállalatok belső ellen­őrei legtöbb helyen figyelem- i mel kísérik az inmobil készle­teket, s felhasználásukra, hasz­nosításukra maximálisan töre­kednek. Ugyanakkor az ISG- nél és a Mezőgép-gyáregység­ben azt tapasztalták a népi el­lenőrök, hogy kevés gondot fordítanak az elfekvő anyagok felmérésére, hasznosítására. Tavaly év végén például az ISG-ben TMK és hengerelt anyagokból 235 tonnányi kész­letet találtak s az évi felhasz­nálás 19 tonna körül mozgott. Az elfekvő anyagok tehát en­nek alapján 12 évi termelés szükségletét fedezhetnék. Ugyanígy a Mezőgép ceglédi gyáregységében tavaly az el­fekvő készlet az összes fel­használandó alapanyagoknak csaknem 20 százalékát tette ki. Megoldást keresve Mindenesetre pozitív — mu­tatott rá a vizsgálat, hogy a vállalatok többsége igyekszik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents