Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

Tárlaton a város múltja, jelene Gödöllői napokat terveznek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Amint lapunk 8. oldalán hí­rül adjuk, Gödöllő művészete címmel kiállítás nyílt tegnap a város Légszesz utcai iskolá­jában. Benedek János, a vá­rosi tanács elnöke ünnepi be­szédében többi között hangsú­lyozta: — Ez az épület, melyben alig csitult el a felnövekvő nemze­dék zaja, a bizonyítvány osztás izgalma, máris egy újabb izga­lommal várt, örömteli ese­ménynek ad helyet. Amikor ezt a nagyszerű és új hangvé­telű kiállítást megnyitom, egy­úttal azt is bejelenthetem, hogy az elkövetkezendő idő­ben sokkal több ehhez hasonló kulturális és művészeti él­ményt nyújtó rendezvényt kí­vánunk szervezni, alkalmat te­remtve a szabad idő hasznos eltöltésére. — Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére és várossá alakulásunk 10. évfor­dulójára készülődve — foly­tatta —, köszöntőm a városi pártbizottság és a tanács ne­vében vendégeinket. Pártunk közművelődési határozatának végrehajtása jegyében is ren­deztük tárlatunkat, melynek sokrétű alkotásai a színek és a formák nvelvén szólnak egyre kiteljesedő életünkről. Különös öröm számunkra, hogy itt üd­vözölhetjük üzemeink, intéz­ményeink szocialista brigádjai­nak tagjait is. Benedek János ezután be­szélt a város kéozőművészeti múltjáról, a gödöllői művész­telep jelentőségéről, melynek értékes alkotásai a budai Vár­ban megnyíló képtár halhatat­lan művei sorába tartoznak. A nagyszámú érdeklődő kö­zönség a megnyitó után a ter­mekben járva ismerkedett Gö­döllő múltjának és jelenének művészi alkotásaival. A szo­cialista brigádok tagjai egy- egy emléklapot kaptak, Gö­döllő város címerével és a ki­állító művészek aláírásaival. A kiállítás megnyitásán je­len levő Szergej Vladislav Georgijevics, a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házának igazgatója, Benedek János ta­nácselnök, Fábri Mihály, a városi művelődésügyi osztály vezetője, valamint Sári Kata­lin művészettörténész — aki egyben a tolmács szerepét is betöltötte — kalauzolásával is­merkedett a gödöllői művé­szettel, azok alkotásaival. — Szeretnénk gyümölcsöző és tartalmas kapcsolatot kiala­kítani a várossal — mondotta. — Intézményünknek ebben már van gyakorlata, több já­rással, várossal és kerülettel van összeköttetésünk. Nagy jö­vőjét látom ennek a kapcso­latnak. Tervezzük, hogy a Kultúra és Tudomány Házá­ban gödöllői napokat rende­zünk, melynek keretében be­mutatjuk a város művészeti életét. Kiállítások, művészeti csoportok, hangversenyek fo­gadására is van lehetőség. Ter­mészetesen a különböző bemu­tatók és előadások cseréjét is. szeretnék megszervezni. Ter­vezzük a szovjet kultúra és tu­domány hetének megrendezé­sét Gödöllőn. Minden rendel­kezésünkre álló eszközzel igyekszünk kapcsolatainkat mind hasznosabbá tenni. A továbbiakban Szergej Vla­dislav Georgijevics elmondot­ta. hogy a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemmel már ezt megelőzően szerveztek közös zeneprogramokat, e programok városi folytatása tovább erősíti majd a magyar—szovjet ba­rátságot. A kiállítás megtekintése után a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának igazgatója, valamint a város vezetői ke­rékasztal mellett beszélték meg az együttműködéssel kapcso­latos további tennivalókat, fel­adatokat. t Ö. E. Eszperantó egyetem Gyulán július 6 és 12 között 13. alkalommal rendezik meg az eszperantó nyári egyetemet. Az eseményre 11 országból, mintegy 250 vendéget várnak. A rendezvénysorozaton ismert hazai és külföldi eszperantis- ták, kiváló ismeretterjesztők tartanak előadásokat. A PEST MEGYEI HÍR LAP KÜLÖNKIADÁSA ; II. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1975. JÜLIUS 5., SZOMBAT Holnapután már a búzát aratják Zöldségszáliítmányok a fővárosnak Mint korábban már hírt ad­tunk róla, járásunkban először a túrái Galgamentí Termelő- szövetkezetben kezdték el az aratást, egy nappal Péter-Pál előtt, június 28-án, szombaton. A hét elején bőségesen hullott az eső a földekre, azonban, mint Lévai Ferenc tsz-elnök elmondotta, nem nagy fenn­akadást okozott a csapadék. Csak két napra kellett leállni az őiszi árpa aratásával. A gazdasághoz tett látogatásom­kor folyt a munka. „Szüret" a fóliásokon — A vérségi út mentán je­lenleg négy SZK—4-es, egy SZK—5-ös, egy John Deere és egy E—512-es kombájn arat. Minden gépre két emberünk van, az egyik a kombájnnal, a másik a szállítóeszközzel dolgozik. Mindkettő ért a kombájnhoz is, ezért tudják egymást váltani — tájékozta­tott Lévai Ferenc. — Mikor fejezik be az őszi árpa aratását? — Az aratási ütemterv sze­rint szombaton vége lesz a munkának a vérségi útnál, s vasárnap a galgahévizi határ­ban aratunk le harminc hek­tárt — egyúttal ezzel fejezzük be az őszi árpát. Hétfőn már a búza aratására kerül sor. Körülbelül negyven mázsa hektáronkénti átlagtermést várunk, tavaly harminchét mázsa volt. Jelenleg egy hét­tonnás, egytengelyes pótko­csival szállítjuk a terményt saját raktárainkba. — Az aratáson kívül milyen munkákkal foglalkoznak még? — Szinte valamennyi ága­zatban most van a legtöbb munka. Tart a zöldborsó gépi betakarítása, és a hüvelyes­borsó kézi szedése — július 20-ig szeretnénk ezt befejezni. Szállítunk a ZÖLDÉRT-nek, a konzervgyárnak, a FÖSZÖV- KER-nek. Az utóbbi közös vállalkozásunk az újpesti Bla- goev Termelőszövetkezettel. A FÖSZÖVKER terményeink felvásárlásával és eladásával foglalkozik. Három vagon bor­sót, két vagon nyári káposztát küldünk naponta. Következik a sárgabarack Mint a téeszelnök elmondta, július 3-án kezdték el a szán­tóföldi uborka szedését, na­ponta három-négy vagon in­dul a ZÖLDÉRT-hez, a sasadi tartósítóba, a FÖSZÖVKER- hez, a konzervgyárhoz. Most a legnagyobb mennyiségben a ZÖLDÉRT veszi át a ter­Kiadás előtt.. Kutatások Veresegyházon ményt. A fóliás paradicsomot is szedik, naponta ötven-hat- van mázsát. A 20 ezer négy­zetméteres fóliás területről uborkát és paprikát is szüre­telnek. Már a gyümölcsösben is megjelentek a munkások. A napokban fejezték be a meggy szedését, a harminc hektárnyi területről két-három vagonnyi mennyiséget adtak át a Duna­keszi Konzervgyárnak. Mint országosan, itt is rossz volt az idei termés. Egy hét múlva a sárgabarack következik. A zöldségtermő területeken, ami körülbelül 800 hektárt tesz ki, hét brigád, több mint háromszáz asszony dolgozik. Nemcsak a gabonatáblában zúgnak a gépek, jelenleg a már „leszüretelt” borsóföldön tárcsáznak egy John Deere traktorral. Szállítási csúcs i — Mivel oldják meg a' szál­lítást? — Tizennégy öttonás IFA- teherautónk van, vontatókkal, lófogatokkal is szállítunk. A legnagyobb bevetésre a búza aratásakor lesz szükség. A gabonafelvásárlási vállalattal történt megegyezésünk sze­rint különböző helyekre szál­lítjuk a gabonát. Száz vagon a túrái magtárba, ötven a fe­rencvárosi, ötven az aszódi malomba kerül, százötven va­gon mennyiséget pedig saját magttnk raktározunk: Örszigethy „fióksütödét” 1930-tól, a he­lyén ma önkiszolgáló bolt áll. A húszas évekből egy szatócs­boltot, ahová nemrégiben épí­tették fel a szolgáltatóházat, huszadik századi esküvői fény­képeket, melyről megismerhe­tő a régi veresegyházi viselet. „A bor híjjá ide őket” A könyv a szöveges részen kívül, illusztrációkat, doku­mentumokat is bemutat, két ív terjedelemben. Például Mágo- csi Mihály szadai bíró levelét 1711-ből, amelyben azt pana­szolja a főispánnak, hogy a császár katonái most szüretkor nem hagyják békén a falusia­kat, „hihetőleg a bor híjjá ide őket”. A Gödöllő és Vidéke követ­kező számaiban három folyta­tásban részleteket közlünk Horváth Lajos helytörténeti munkájából, mely a tizenhe­tedik században létző paraszt- vármegyéről tudósít. Örszigethy Erzsébet Járdabontással ? PéceH építések Befejezéshez közeledik a pé- celi Gagarin téren a 12 tanácsi lakás belső szerelése. A kor­szerű otthonokat a helyi Költ­ségvetési Üzem építi, s remél­hetőleg még ebben az eszten­dőben át is adja a boldog tu­lajdonosoknak. Ugyancsak tartanak a szennycsatorna-leágazások épí­tési munkálatai. A munkák el­húzódása helyenként akadá­lyozza az élelmiszerboltok el­látását. Különös, hogy az épí­tés során több helyen is fel­bontottak keményburkolatú járdákat és utakat, holott — egy kis többletmunkával — ezeket meg is lehetett volna óvni. Szemüvegek doktora Szombati jelzet Szobafogság A szőke, göndör hajú Gyuriiul négyesztendös. Mint a hozzá hasonló többi kisfiút, őt is minden ér­dekli, édesanyjának annyi kérdést tesz fel, hogy az nem is győzi válaszokkal. Dr. Vizsolyi Tiborné gyermekorvos láthatóan fá­radt az éjszakai ügyeletesi szolgálat után. Panaszko­dik: „Belefáradtam az öt éve tartó huzavonába. Tár­gyalás tárgyalást követ és csak nem megy ki a bérlő a lakásból. Meddig tart még ez az állapot...? Válóban. Meddig? Dr. Vizsolyi Tibor Pécel nagyközség egyik körzeti orvosa, háromezer .lakos el­látásáról gondoskodik. Fe­lesége Budapesten gyer­mekorvos. Kisfiúkra a nagymama vigyáz. Ez az egyetlen megoldás. Pécelen sem orvosi rendelő, sem tanácsi tulajdonbán levő orvoslakás sincs. A négy körzeti orvos saját ottho­nában rendel, ott fogadja a betegeket, ám a szóban- forgó körzet van az összes között a legrosszabb hely­zetben. A betegváró alig három négyzetméteres nagyságú, így aztán a keze­lésre, vizsgálatra várakozók többsége az udvaron kény­telen ácsorogni, amig rá kerül a sor. A rendelési idő alatt a kis Gyurka bizony szoba­fogságra van kárhoztatva, egyszerűen azért, mert a szoba és a konyha között található a talpalatnyi vá­róhelyiség. Senki ne gondolja, hogy e valóban tűrhetetlen álla­potra most, e sorokkal de­rítünk fényt. A gondokat ismerik a betegek, de tud róla a nagyközségi tanács is. Sőt, természetesen támo­gatni is szeretnék az orvos kérését. Ezért a házaspár lakásában élő bérlőnek immár több esztendeje ta­nácsi bérlakást biztosít, ám az nem hajlandó kiköl­tözni. Ez annak ellenére van így, hogy a lakás az orvos házaspár tulajdona. A kiutalt bérlakás jóvá közelebb van a nagyközség központjához, kényelmes, komfortos, talán még jobb is, mint az eddigi — egy szóval a törvényben előírt „átköltözési feltételek: hiánytalanul megvannak. Mégsem megy. Bizony, el­gondolkoztató, különös do­log az, hogy az idős bérlő nem tudja, nem hajlandó megérteni, hogy nemcsak arról van szó, hogy az or­vos házaspár nem éppen megfelelő körülmények, feltételek között kénytelen élni, dolgozni, továbbtanul­ni. Háromezer ember jogos igénye marad immár öt esztendeje kielégítetlenül eme érthetetlen, megma­gyarázhatatlan makacsság miatt. Ezek tudatában némi­képpen érthető a doktornő fent idézett panasza. Ma, amikor az orvosokat min­den igényt kielégítő lakás és rendelő várja vidéken, a főváros árnyékában egy ilyen fura bérlökérdés esz­tendőkig elhúzódhat anél­kül, hogy valamiféle meg­oldás születne végre. Tár■ gyalás tárgyalást követ, de minden marad a régiben. A látszat kedvéért a bér­lő fia időnként megjelenik, majd egy-két órás látoga­tás után eltávozik buda­pesti otthonába. Joggal re­méli a lakosság és a házas pár is, hogy elöbb-utóbb csak történik valami, mindnyájuk érdekében és örömére megfelelő körül­mények között folyhatnak az orvosi rendelések. És a kis Gyurika sem lesz szobafogságra ítélve. K. I. Móger J. László a szemüvegek doktora... Az OFOTERT üzlet kis műhelyében szorgalmasan csiszolja a szemüvegek­hez való úgynevezett cilinderüvegeket, naponta ötven párat. Barraa Zsolt felvétele Beethoven és Martonvásár A Panoráma Könyvkiadó megjelentette Kömyei Elek: Beethoven és Martonvásár cí­mű könyvét. A szerző ismer­teti Beethoven egykori baráti kapcsolatát a Bruszvik-család- dal, amely többször látta ven­dégül Martonvásáron a nagy zeneszerzőt. A kis könyv rész­letesen tájékoztat arról, hogy lett Martonvásár a hazai Bee* thoven-kultusz központja. i Ásatásaink eredményeivel megkerestük a Magyar Nem­zeti Múzeumot, kutatócsoport­juk szeptemberben kezdi el a szakszerű feltárást, erre a cél­ra a nagyközségi tanács tizen­ötezer forintot adott. Az első „menetben” (aminek költsé­geit fedezi a tanács) csak azt derítik majd ki, hogy érde- mes-e nagyobb munkába kez­deni. Ha az ásatás eredményes lesz, a nagyközségi tanács a továbbiakban is támogatja a feltáró munkát. — Milyen segítséget jelentet­tek a lakosság közlései? Honvédnév a szemöldökfában — Sok emberrel beszéltem és számos adatot, tényt sike­rült megtudnom. Veresegyház­ról tizenhat negyvennyolcas honvéd vonult a szabadság- harcba. Közülük például Ve- zsenyi Gábor élettörténetét si­került kinyomoznom. Sírja megtalálható ma is a reformá­tus -temetőben. Tizenhat éves lehetett a harcok idején, s ahogy utánanéztem, öt gyere­ke volt, több mint harminc unokája. Még megvan a falu­ban az általa 1879-ben épített pince, a szemöldökfába bele­véste a nevét. Van egy bal­tám is, amit ő készített, szin­tén a monogramjával. Hozzá­jutottam ahhoz a pecséthez is, amelyet a községben a Tanács- köztársaság idején használtak. S birtokában vagyok az akko­ri tanácstagok névsorának is — mondta a szerző, s egy fo­tókópiát vett elő, amelyen pe­csét látszott a következő fel­irattal : Magyar Köztársasági Tanács, Veresegyházi Tanácsa. Egyik tagjának, Lovas And­rásnak a foglalkozása lakatos volt, őt küldte a község a já­rási, majd a megyei tanácsba. A későbbiekben Vácott bebör­tönözték. Horváth Lajos régi családi fényképeket is mutatott, egy véltár anyagát néztem át, majd az Országos Levéltárét és a Hadtörténeti Mxízeumét. Ve­resegyház neve oklevélben elő­ször 1399-ben fordul elő, épp ezért nem elégedhettem meg a régi hiteles okiratok tanulmá­nyozásával. — Mi volt a következő lé­pés? — A továbbiakban helynév­elemzéssel kellett foglalkoz­nom, ami igen sok fehér folt felszámolásában segített, s nemcsak Veresegyház helyne­veit kellett figyelembe ven­nem. Ugyanis községünk törté­nete elszakíthatatlan a kör­nyező falvakétól — folytatta a szerző, s nagy dobozokat vett elő, amelyben sok száz cédula sorakozott. A különböző ada­tok szerint rendezett kartonok egyrészt a helynév előfordu­lásának idejét rögzítik, egy másik dobozban pedig évszám szerint áttekinthető, hogy me­lyik évben milyen esemény történt Veresegyházon vagy más környékbeli faluban. Ivacson, lapáttal — A helyneveken kívül mi­lyen kutatási módszerhez kel­lett még folyamodnia? — Amikor hozzáfogtam az anyaggyűjtéshez, nem gondol­tam, hogy az ásót is kezembe kell vennem. Mert a helyne­vek elemzése után ki kellett deríteni, hogy melyik terület hol található. A helybeliek ugyan körülbelül tudták, hogy merre van az Árpád-korban létező Ivacs falu, de nekem ahhoz, hogy a faluról magá­ról többet mondhassak el, pon­tosan fel kellett térképeznem a terepet, — magyarázta Hor­váth Lajos. — Hogyan talált rá a falu­ra? — Az első nyom szántáskor bukkant fel, ugyanis a frissen kifordított barázdák tetején fehér mészkőmorzsalékot lehe­tett felfedezni. Ekkor kezdtünk el néhány barátommal ásni. Horváth Lajos helybeli la­kos körülbelül két és fél év­vel ezelőtt megbízást kapott a veresegyházi nagyközségi ta­nácstól, hogy irja meg a falu helytörténetét. Az akkori meg­állapodás szerint a helytörté­neti munka hét szerzői íven készült volna el, s Horváth Lajos szívesen vállalta a fel­adatot. Jelenleg a Szabad idő című szakszervezeti folyóirat szerkesztője, verseit rendsze­resen köziik a lapok, gyűjte­ményes kötete is megjelent már. Végzettségét tekintve ma­gyar—történelem szakos tanár, s ennélfogva tudományos alapismeretek birtokában kezdhette meg a helytörténeti kutatómunkát. A vb napirendjén Az anyag összegyűjtését kö­vetően nemrégiben tárgyalta a kiadandó könyvvel kapcsolatos tennivalókat a veresegyházi nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. Ezen az ülésen, te­kintettel a tényanyag szaporo­dására, a végrehajtó bizottság az eredeti megállapodást mó­dosítva — tíz szerzői ív kiadá­sát hagyta jóvá. A Veresegyház helytörténe­tét tárgyaló könyv kézirata már elkészült, s azt két szak­lektor vizsgálta felül. Dr. La­katos Ernő, a Pest megyei Le­véltár igazgatóin és dr. Mes- terházy Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori osztályának munkatársa érté­kelését az ülésen a testület is megismerte. A szerző jelenleg a lektorok által javasolt mó­dosításokon dolgozik. — Járatlan utakon kellett elindulnom, s ha egyetlen ré­gebbi kéziratot nem számítok, akkor ez idáig előttem még senki nem foglalkozott a köz­ség múltjával — mondta Hor­váth Lajos. — Hol kezdte el a kutató­munkát?. — Először a Pest megyei Le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents