Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

1975. JÚLIUS 5., SZOMBAT Vtcrn -éj£?f Tg K/(mav AI. EZREDIK Ünnepélyes lakásátadás Százhalombattán Túlteljesíti n város az ötéves terv építési programját Az ember és a betegsége Negyvenöt boldog tanácsi bérlakás-tulajdonos vette át új otthonának kulcsát tegnap délelőtt Százhalombattán azon az ünnepségen, amelyet az ez­redik házgyári lakás elkészül­te alkalmából rendezett a vá­rosi tanács. Az ünnepségen teszt vett Komáromi János, a Pest megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Balázs Gézáné, a városi pártbizottság első titká­ra, Tóth István, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat igazgatója, Porgányi Géza, a Dunai Kő­olajipari Vállalat gazdasági igazgatója és Jankó Zoltán, a Pest megyei Beruházási Vál­lalat igazgatója is. A 26. sz. Építőipari Vállalatot Bauer Péter osztályvezető képviselte. Szekeres József, a városi ta­nács elnöke elmondotta, hogv Százhal ombatta vár ospolitik áj a is munkáspolitika, amelynek középpontjában a nagyszabású lakásprogram megvalósítása áll. A város negyedik ötéves tervében 900 új lakás felépíté­se szerepel, a tervet azonban a mai nappal teljesítette, illetve túlteljesítette: 935 lakás ké­szült el. Minden elismerés meg­illeti az építő dunaújvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vállala­tot, amely nemcsak gyorsan, hanem minőségileg is jól dol­gozik. A nagyszabású építkezés to­vább folytatódik, a város ve­zetői szeretnék, ha az idén még mintegy 150 új otthonba költözhetnének be a lakók. Teljesítette Százhalombatta a nagycsaládosokért vállalt kötelezettségét is. A tanács végrehajtó bizottsága tavaly határozatban rögzítette, hogv 1975 végéig lakáshoz kell jut­tatni mindazon nagycsaládoso­kat, akik igénylésüket 1973. de­cember 31-<ig benyújtották. A határozat nyotpán a mai na­pig 29 liánom vagy több gyer­mekes — köztük nem egy hat-, hét- és nyolcgyermekes — család jutott új otthonhoz. Szeretne a város e téren is a szűkén vett kötelezettségtelje­sítésnél többet nyújtani, jövő­re várhatóan lakáshoz tudják juttatni mindazon nagycsalá- dokat, akiiének az igényét a ta­nácson jelenleg nyilvántart­ják. Sze&eres Józs-ef átnyújtja az ezredik házgyári laikás kulcsát Siile Károly épiíőmuniká&nak. Cárdos Katalin felvétele A lakásépítési terv túltelje­sítése lehetővé tette, hogy a tanács felszámolja a szomszéd­ságában levő Pannónia-telep régi cselédházait. Elköltözött, új korszerű lakásokba, az utol­só 34 család is; a viskók he­lyén már épülnek a munkás- lakások. A százhalombattai munkás- központú várospolitikát jel­képezte a tegnapi ünnepség is. Szekeres József az ezredik ház­gyári lakás kulcsát a négy­gyermekes Sitté Károlynak, a 26. sz. Állami Építőipari Vál­lalat paneíszerelő munkásának nyújtotta át. Sille Károly el­mondotta, hogy korábban a pa­nelszerelő brigád egyik kong­resszusi vállalása éppen az volt, hogy az ezredik lakást társadalmi munkában szereli össze. Nem gondolta, nem is sejtette, hogy éppen ez lesz az ő és családja boldog otthona. Brigádtársai finoman meg­munkált előszobafallal. válla­lata pedig hűtőszekrénnyel kedveskedett az ezredik ház­gyári lakás tulajdonosának. D. G. Biokémiai vándorgyűlés A jövő hét szerdáján kezdő­dik Miskolcon a 15. Biokémiai vándorgyűlés, a magyar kémi­kusok egyesülete szervezésé­ben. A tanácskozáson 51 előadás hangzik majd el, legnagyobb részük gyógyszerkutatás hely­zetével foglalkozik. A magyar gyógyszeripar az elmúlt 30 évbén több mint 30 eredeti új készítménnyel gyarapította a világ gyógyszerkészletét, és most a vegyészek, orvosok megvitatják azokat a módsze­reket, amelyek hozzájárulhat' nak az iparág továbbfejleszté­séhez. „»Semmelweis Ignác születésének 157. évfordulójára emlé­kezve. a Pest megyei Tanács Semmelweis kórházában — mint lapunkban már közöltük — ár. Bárdi István, a Pest megyei Ideggondozó Intézet igazgató-főorvosa napjaink egyik legiz­galmasabb, orvost és beteget egyaránt foglalkoztató kérdé­séről, az ember és betegségének kapcsolatáról tartott elő­adást. Arról beszélt, hogyan hat a testi betegség az emberre, mindenekelőtt érzésvilágára, tudatára. Nem csali testi megterhelés Bármelyik szervünk beteg­szik is meg — mondotta elő­adásában Hárdi dr. —, a baj az egész embert, az egész sze­mélyiséget érinti. Vegyük csak a legköznapibbat, a lázat. Ez -— attól függetlenül, hogy bak­tériumos vagy vírusos fertőzés, illetőleg mérgezés váltja-e ki — a betegben szorongást kelt, aggódást az egészségért, s az egész személyiséget a maga biológiai, érzelmi vonatkozá­saiban igénybe veszi. És ter­mészetesen nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a szociális vo­natkozásokat sem. A beteg ugyanis ágynak dől, kiválik a családból, a munkatársak kö­zül, sőt bizonyos értelemben a társadalomból is, s emiatt za­var támad abban a szerep­rendszerben, amellyel az addi­gi életét egyensúlyban tartotta. A lelki egészségvédelem szakemberei, a mentálhigiéni- kusok régóta tudják, hogy a betegség, amely végül is min­dig egy-egy krízishelyzet, pró­batétel, és a vele járó megter­helések, félelmek, szorongá­sok, bizonytalanságérzés testi és lelki leküzdéséhez erőre van szükség. Az ember erőtar- talókai azonban meggyengül­hetnek, esetleg kimerülnek, Jóllehet a testi kimerültségér­zés rendszerint már a gyógyu­lás során megszűnik, a lelki kimerülés még fennállhat. Emiatt érzi az ember akkor is fáradtnak magát, amikor kü­lönben testileg kipihent. Ez, valamint az előbukkanó vege­tatív tünetek utalnak arra, hogy a beteg lelkileg is erősen igénybe volt véve. Fantasia és élményeit A különféle betegségek a személyiségre is különfélekép­pen hatnak. Gyakran az érzé­kelésünkön vesszük észre, hogy valami baj van. Például a megszokottól eltér a hallás, a látás, és az is gyakori, hogy a beteg a tükörbe néz, s abból egy sápadt, duzzadt aszimmet- riás arc néz vissza, amely eset­leg zsibbad is. Ám nemcsak a kívülről ható, hanem a szer­vezet belsejéből, a szervekből A vízügyi szolgálat megteremtője MA, JÚLIUS 5-ÉN, szüle- munkája nyomán kapott meg- tésének évfordulóján a hálás bízást az állami kulturmérnö- utókor minden elismerésével ki hivatal megszervezésére. A emlékezünk Kvassay Jenőre, hivatalnak első számú fel- a magyar vízügyi szolgálat adata volt, hogy a mezőgaz- megteremiőjére és fáradhatat- daság számára műszaki terve- lan szervezőjére. két. készítsen és ingyenes míi­Budán született. 1860. július szaki tanácsokat adjon. A építkezése 1910-ben meg is kezdődött. Rendíthetetlenül szorgal­mazta itthon és külföldön egyaránt egy központi Duna- bizottság létrehívását, amely halála után 30 évvel Buda­pesten meg is alakult. BUDAPESTEN, 1919. június 6-án, 69 éves korában halt meg. Dr. Bátyai Jenő 5-én. Középiskoláit Győrben végezte, majd a budapesti műegyetemen gépészmérnöki tanulmányokat folytatott. Ez­után a magyaróvára gazdasági akadémiára iratkozott be. utá­na hosszabb külföldi tanul­mányutat tett. Bejárta Bajor­országot, Svájc egy részét és Franciaországot. Párizsban is­mét főiskolára iratkozott, _ahol mezőgazdasági és vízműtani ismereteit gyarapította. Útjáról 1876-ban tért *haza és itthon széles körű irodalmi és tudományos ismeretterjesz­tői tevékenységbe kezdett. Cikkei eleinte a természettu­dományok általános megis­mertetését szolgálták, majd századfordulóra már tizen­nyolc ilyen hivatal működött. Kassán rétmesteri iskolát állított fel, majd ezt vízmes­teri iskolává fejlesztette, ö szervezte meg a közegészség- ügyi mérnöki szolgálatot, és felállította a szennyvíztisztító kísérleti állomást. Jogi vonat­kozású kérdések kidolgozásá­ban is részt vett, törvénycik­kek megalkotása fűződik nevé­hez. A VÍZÜGYI IGAZGATÁS egységes irányításának szerve­ként 1889-ben létrehozták az Országos Vízépítészeti és Ta­lajjavító Hivatalt, amely 1899- től Országos Vízépítési Igaz­gatóság néven működött. M érdeklődése a vízügy, a föld- ju£re Kvassayt állították. Ez mezőgazdaság művelés és felé fordult. MUNKÁIVAL több pálya­díjat nyert, számc* elismerést szerzett. 1877-ben saját költségén út­ra kelt és országszerte elő­adásokat tartott mezőgazdasá gról, időtől kezdve mind többet fog­lalkozott hajózási kérdésekkel, a Duna szabályozásával, a du­nai hajóforgalommal. Kvassay Jenő 40 éven át volt a vízügyek legfőbb irá­nyítója, munkássága új kor- a belterjes szakot nyitott meg a magyar az öntözés- vízépítés történetében. Az ál­ról és a rétművelésről. Kör- tala tervezett intézmény áldá- útja befejeztével állami szol- sós tevékenysége folytán te- gálatba lépett, a Begacsatorna remtődött meg a korszerű me- Hivatalban kezdte meg szak- zőgazdasági termelés egyik mai működését. A Mezőgazda- legfontosabb előfeltétele. So- sági vízműtan című munkáját, kát foglalkozott a Soroksári- amely 1879-ben iélent meg, a Duna-ág csatornázásával és a Magyar Tudományos Akadé- csepeli Szabadkikötő t érvéi - mia' Fáy-díjjal jutalmazta. E nek elkészítésével, amelynek ■> A zsilip indannyiunk által ismert az 1838-as nagy dunai árvíz története. A folyó a fővárost és környékét öntötte el. Az áradás oka a Csepel-sziget északi részénél levő úgy­nevezett Kopaszi zátonyon kialakult jégtorlasz volt. A’ ha­sonló katasztrófák elkerülésére fontossá vált ennek a Duna- szakasznak a szabályozása.­A ráckevei Duna-ágat először 102 éve zárták el észak­ról — földgáttal. A gátba vízbeeresztő zsilipet is építettek. Az ettől délre fekvő területeket azonban továbbra is elön­tötte az árhullám, mely Tass felől hatolt a Duna-ágba. A századfordulón időszerűvé vált, hogy — az ipar igé­nyei alapján — az addigra elmocsarosodott Duna-ágat hajóz­hatóvá és ipari víz kivételére alkalmassá tegyék. A felső torkolatban 1000 tonnás uszályok átzsilipelésére is alkalmas hajózsilipet kezdtek építeni 1912-ben. Az építkezést anyagi okok miatt csalt az első világháború után, a húszas években folytatták. Elekor épült meg-— a tassi zsilippel egyidőben — a mai vízbeeresztő zsilip is. Lampl Hugó és Sajó Elemér tervei alapján kezdték el a Kvassay vízlépcső harmadik léte­sítményének, a vízi erőtelepnek az építését. Ez a munka csak 1962-ben fejeződött be. Azóta a vízlépcső, Kar nem tartozik fő feladatai közé, kétturbinas erőművével hozzájárul a fő­város áramellátásához. A ráckevei Duna-ág a Közép-Duna legnagyobb mellék­ága, 58' kilométer hosszú, vízfelülete 22 négyzetkilométer. (Innen ágazik ki a Kvassay által tervezett Duna—Tisza- csatoma is.) A Duna-ág vízszintjének kívánatos ingadozása 70 centiméter. Ha a víz a megengedettnél alacsonyabbra apadna, az ipari üzemek vízellátása akadozna, ha magasabb­ra áradna, üdülőtelepek kerülnének víz alá. A Kvassay-zsilip — a tassi zsilippel együtt — a vízszint szabályozásán kívül az energiatermelést, a Duna-ág hajózá­sát, a környező földek öntözését, halastavak vízellátását, a belvizek levezetését és nem utolsó sorban a kétszázezer hor­gászó és vízisportokat űző üdülővendég hétvégi pihenését teszi lehetővé. Kvassay Jenő munkásságának emlékét őrzi és nevét Vi­seli a ráckevei Duna torkolatában épült vízlépcső is. V, G. P. eredő ingerek is jelzéseket ad­hatnak, s ezek olykor hama­rább jelentkezhetnek, mint az érzékszervi reakciók. Az ingerek mindenekelőtt a fantáziaélményeket mozgatják meg. Ezek pedig — Ferenczi Sándor kifejezésével élve — ún. endopszichikus meglátáso­kat eredményezhetnek. A be­teg még nem tudja, hogy való­jában mi baja van, de beteg­ségének a képe, jellege fantá­ziaképekben, sajátos képzetso­rokban már megjelenhet előtte. Az ilyen, valamint a beteg­séggel járó élmények leggya­koribb forrásai a gyermekko­ri és a családi élmények, pél­dául, ha a családban már volt ilyen betegség, vagy valame­lyik rokon, ismerős ilyen be­tegségben halt meg. A betegség és a halál tagadása A betegség kialakulását kö­vetően a betegek sokszor bűn­tudatot érezneic — mondotta Hárdi főorvos. Majdnem min­denkiben felötlik ilyenkor; va­jon mit követtem el, hogy ilyen bajjal bűnhődök? Az embernek eszébe jutnak a mu­lasztásai, az egészsége ellen elkövetett kihágásai, ám ezek­nek általában semmi közük sincs a meglevő betegséghez. A betegséggel kapcsolatos érzelmek közül a szorongás a legjelentősebb. Ez akkor is gyótri a beteget, ha szavakban nem mutatkozik meg. Megje­lennek viszont a vele járó ve­getatív tünetek: az izzadés, a vizeletürítés és az emésztés za­varai, esetieg a rejtélyes ere­detű hőemelkedések. Előfor­dulhatnak különféle magatar­tási rendellenességek is, ame­lyekkel együtt járhat az orvos­sal való kollaboráció (együtt­működés) hiánya. Gyakori do­log, hogy a röntgen- és a labo­ratóriumi vizsgálat, vagy a diéta szükségességének, ered­ményének meg nem értése épp a szorongásra vezethető visz- sza. De nem kevésbé fontos a tudat sem. Amikor a beteg­ség tünetei megjelennek, a tu­dat fogalmakat keres és al­kot a betegségre: „lázas va­gyok”, „gyomorrontásom van”, stb. Áz orvoson kívül a be­tegtársak közlései is befolyá­solhatják a tudatot. Ugyan­akkor a betegség és a szo­rongás intenzitásától függően a tudat védekezik is. Meg­próbál magyarázatot találni a bajra, s ha a veszély nőttön nő, egy idő után megtagad­hatja (negálhatja) a tényeket. A negációt, a tagadást, az el­viselhetetlen gondolat, min­denekelőtt a halálfélelem kel­ti; ilyenkor a beteg tudatosan alábecsüli a betegségét, nem megy el, vagy későn megy el az orvoshoz, halogatja az el­engedhetetlenül szükséges vizsgálatot, kezelést, sőt, nemegyszer azt is kétségbe vonja, hogy egyáltalán beteg. A betegségnek és következ­ményeinek a tagadása a köz­vetlen életveszély elmúlása után megszűnhet, s a beteg el tudja fogadni a valóságos helyzetet. Az 1971-ben elhunyt Deve- cseri Gáborban is még a has­mű tété előtt fölmerült rossz­indulatú daganatának lehető­sége, de elhessegette magá­tól, megtagadta ezt a gondo­latot, s a vele szükségképpen járó halált. Írásaiban ekkor lépten-nyomon visszatér a megtagadott halál gondolata, így Erdő című versében az emberi életet lezáró halálról meditál, de szimbolikusan a daganatáról is beszél, ágazó fák. erdő képében. Ezzel a gondolatsorral fonódik össze nála a Buda halála, a Hol­bein haláltánca, a gyertyákat oltó halál felemlítése, s a Bi­kasirató is, amelyben a bika életének, egy ártatlan életnek a kioltását fájlalja. Az elmondottakra Karinthy Frigyesnél is sok pél­dát találunk. Az 1936-os sikeres agyműtétet köve­tően megjelent Utazás a koponyám körül című könyvében sok helyütt vissza­cseng a halálos veszéllyel szembeni lelki védekezése. Bár kezdetben az orvosok sok másra gondoltak, Karinthy megsejtette agydaganatát. Amikor pedig a baj biztos­sá vált, „struccként” véde­kezett; „...letagadom tüne­teimet” — írta. Majd ironi­kusan megjegyezte: „...visz- szafelé urnában hoznak, de az vámmentes”. Az egész embert gyógyítani ! Arról is szólt Hárdi főor­vos, hogy a szakemberek újabban betegségi magatar­tásról beszélnek — ez a tu­datot és az élményvilágot egyaránt magában foglalja. Egyebek között azt, hogy a beteg mit vall a betegségéről, milyen fogalmakat alkotott róla, hogyan él vele, és ho­gyan működik együtt az or­vossal. Alapvető követelmény, hogy az emberi megnyilvánu­lásokra a -kéieJőorvChsnak oda kell figyelnie. Tehát nemcsak a konkrét betegséget, hanem az egész embert, testi-lelki bajaival együtt kell gyógyíta­nia. És nemcsak a testéről, a betegségéről kell mind töb­bet tudnia, hanem arra is ké­pes kell legyen, hogy együtt­érzéssel, empátiával (bele­éléssel) foglalkozzon vele, humánummal megértve nyug­tassa őt. Az orvos szemléletét en­nek a megértésnek, a beteg­gel való szoros kapcsolatnak, együttműködésnek kell áthat­nia. Az egyoldalú rutinellátás magára hagyja a beteget szo­rongásaival, érzéseivel együtt. Márpedig a meg nem értő magatartás, ún. iatrögén, vagyis éppen az orvostól ere­dő lelki károsodást, múló neu­rotikus, vagy akár depressziós tüneteket okozhat. És itt kapcsolódott az elő­adás Semmelweis emlékéhez, személyiségéhez, tevékenysé­géhez, tanaihoz. Semmelweis köztudottan legyőzte az egyik legsúlyosabb iatrögén beteg­séget, a gyermekágyi lázat. Az orvos és az ápolószemély­zet kezének fertőtlenítésével, a tisztasággal az anyák száz­ezreit, millióit mentette meg. A ma orvostársadalmának emellett pszichikai tisztaságra is szüksége van. A modern orvostudomány ezt minde­nekelőtt a betegközpontiság szemléletének és gyakorlatá­nak elterjesztésével érheti el. Dr. Pécsi Tibor Konfekció — testreszabotfon Több méretváltozat a gyermekruhákban A zalaegerszegi ruhagyárban új méretállások szerint készí­tik az augusztusi kereskedelmi bemutatóra a fiú. férfi és bak­fis ruhamodelleket. A ruhák az eddiginél sokkal inkább test­re szabottak lesznek és az ed­digi három helyett. négy: normál, telt, erős és nyúlánk állásban tervezik és készítik az öltönyöket. Gyakorlatilag tehát minden alkatra megfe­lelő ruhát készíthetnek. A mé­retállásokon belül is nagyobb lesz a választék: a fiúöltö­nyöknél az eddigi 12 helyett 17 méretet alkalmaznak a szabászaton. A legnagyobb változás és méretválaszték-bő­vülés a férfiöltönyöknél lesz: az eddigi 24 méretváltozat­tal szemben 62 méretben ké­szítik a férfiöltönyöket. Bőví­tik a méretválasztékot a lány­karuháknál is. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents