Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
I 2 1975. JŰLIUS 4., PÉNTEK--------------------------Et rezsiiTer-Rranih eszmecsere Az öt évvel ezelőtti szovjet-NSZR szerződés a nemzetközi kapcsolatok mérföldköve Pohárköszöntők az NSIP elnökének tiszteletére adott ebéden FÓKUSZ Perón asszony és a CGT ARGENTÍNÁBAN még tovább folynak — látható eredmény nélkül — a tárgyalások a kormány és a nagy hatalmú szakszervezeti központ, a CGT között. A megbeszélések fontosságát mutatja, hogy a CGT főtitkárával szemben, a tárgyalóasztal másik oldalán három miniszter és a parlament elnöke is ott ül. A vita tárgya: a bérek mi-előbbi emelése, mivel a galoppozó infláció már jelentősen felemésztette a keresetek vásárlóértékét. A kollektív szerződések — figyelembe véve az inflációs spirált — lőO százalékos emelést írtak elő. Maria Es- tela Perón asszony, a köztársaság elnöke azonban önhatalmúlag 80 százalékot engedélyezett csupán, s azt sem azonnal, hanem az elkövetkezendő fél év során. AZ EGYÉBKÉNT IS pattanásig feszült politikai légkörben az argentin szakszervezetek esetleges szembe fordulása a kormánnyal, nagy mértékben szűkítheti a kormányzat támogatóinak körét. A CGT ugyanis valódi állam az államban. A szakszervezeti központot Perón tábornok hozta létre az ötvenes években, munkaügyi miniszterként. Röviddel később, a CGT volt az ugródeszka, amely a köztársasági elnöki székbe segítette. Perón 1953-as megbuktatása után a CGT volt Argentínában az az erő, amely nemcsak megőrizte Perón szellemét, de szervezettségénél fogva képes is volt szembeszállni a hatalom egymást követő birtokosaival. A CGT — ha kellett — elnököket buktatott meg. A nagy córdo- bai sztrájkmozgalomnak — a véres megtorlás, a „cordoba- zo” ellenére — a tábornokokat kényszerítették meghátrár lásra. A SZAKSZERVEZETI KÖZPONT volt az egyik fő ereje annak a harcnak, amely a diktatúra bukásához, a baloldali peronista Campora elnökké választásához vezetett. Sőt, a CGT jobbszárnyának nyomására távozott Cambora és tért haza Perón. A szak- szervezeti központ, bár sok mindenben nem értett egyet az elnökkel, nem támadta politikáját. Az elnökfeleség esetében azonban már nem egyszer került sor konfrontációra. A NAPOKBAN a CGT helyi vezetőségei Mendoza és Chübut tartományokban szerveztek kormányellenes sztrájkokat. A La Plata-i szakszervezet vezetője pedig kijelentette: többé nem ismeri el Perón asszonyt a peronista párt vezetőjének. A szakszervezetek nemcsak a bérpolitikával elégedetlenek, hanem a kormány mindinkább jobbra csúszó irányvonalával is. A baloldali miniszterek eltávolítása, közismerten reakciós figurák bevonása a kormányba, a szakszervezeti vezetők ellen büntetlenül elkövetett szélsőjobboldali merényletei« egyre növeli a szakadékot a szervezett dolgozók és a hatalom birtokosai között. HA KENYÉRTÖRÉSRE kerülne sor a CGT és a kormány között, Perón asszony ugyancsak kényes helyzetbe kerülne. Azok a peronlsták kérdőjeleznék meg politikáját, akik járatosak az elnök- csinálás mesterségében is... A Rasdd Karami vezette hattagú libanoni kormány csütörtökön megtartotta első ülését. A háromórás tanácskozás után a biztonsági erők egvsé- geit Bejrut két olyan körzetébe irányították, amelyek korábban a fegyveres összetűzések központjai voltak, de még nem kerültek a kormányerők ellenőrzése alá. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben megbeszélést folytatott Willy Brandttal, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével. A megbeszélésre Leonyid^ Brezsnyev dolgozószobájában került sor. A hírügynökségek tudósítói, .idézve a találkozó résztvevőit, hangsúlyozták, hogy Leonyid Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az ebéden elhangzott beszédében rámutatott, hogy a Szovjetunió és az NSZK között 1970. augusztus 12-én létrejött szerződés a két ország közötti kapcsolatokban bekövetkezett határozott, jóirányú fordulat kezdetét jelentette. „Ugyanakkor mérföldkő lett a nemzetközi kapcsolatok megiavulásának egész folyamatában”, mondotta. Sok állam erőfeszítéseinek eredményeképpen az elmúlt években javult a nemzetközi helyzet. • Mind« jobban távolodik azi újabb világháború veszélye, az emberiség lépéseket tesz a tartós béke felé. Az államok gyakorlati együttműködése meghozza első érzékelhető gyümölcseit. „A Szovjetunió úgy véli, hogy az enyhülésért vívott harcban nincsenek győztes- és legyőzött államok, nincsenek szenvedő, vagy kárvallott népek. Az enyhülés ügyének sikere — minden nemzet és az egész emberiség számára siker” — hangsúlyozta Brezsnyev, majd kijelentette: Hamarosan meg kell tartani az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, záró szakaszát. „Az értekezleten elfogadott dokumentumok minden bizonnyal betetőzik majd mindazt, ami ez ideig jó irányban történt kontinensünkön. Ugyanakkor véleményünk szerint a biztonsági értekezlet zárószakaszá- nr k megtartása egyben olyan kiinduló pont is lesz, amelyről Európa sok irányban előreléphet az új horizontok felé. Az értekezleten elfogadásra kerülő határozatok megvalósítása jó ösztönzés lesz a még vitás kérdések rendezéséhez, a kölcsönös bizalom további erősítéséhez és az államok közötti együttműködés kiszélesítéséhez. Természetesen döntő jelentősége lesz annak, ha lelkiismeretesen teljesítik mindazt, amiben megállapodunk” — mondotta Brezsnyev. „Mint minden nagy ügynek, az enyhülésnek is nemcsak ünnepnapjai, hanem hétköznapjai is vannak. Nem csekély erőfeszítést kell tenni azért, hogy megkössünk egy nagy jelentőségű nemzetközi Bejrútban az élet kezd visz- szatérni a normális kerékvágásba. Az üzletek nagy része kinyitott, és a hivatalokban is megindult a munka. A libanoni hatóságok csütörtökig még nem tudtak nyomára bukkanni Ernst R. Mor- gannak, az amerikai hadsereg ezredesének, akit vasárnap Bejrutban ismeretlen fegyveresek raboltak el. Brezsnyev szilárd álláspontot tanúsított, a megbeszélést azonban baráti hangnemben és a rá jellemző humorral tartotta meg. A csütörtök délelőtti eszmecserék után Leonyid Brezsnyev ebédet adott a nyugatnémet politikus és felesége tiszteletére. egyezményt. De a már megkötött egyezmény gyakorlati megvalósítása sem kevesebb kitartást és jóakaratot követel” — hangoztatta még az SZKP KB főtitkára. Leonyid Brezsnyev rámutatott, hogy a legkülönbözőbb színezetű eszmei és politikai platformokkal rendelkező befolyásos erők ma is fellépnek az enyhülés ellen. Ezek az erők nein várják ölhetett kézzel, hogy üssön az ő órájuk, hanem cselekednek is. „Meghiúsítani a reakció sötét erőinek,, a hidegháború híveinek terveit, biztosítani Európa békés jövőjét — olyan feladat, amely követelőén előírja a politikai pártok és szervezetek együttműködését, mindazok , együttműködését, akiknek drágák az enyhülés gyümölcsei.” Willy Brandt az ebéden kijelentette: „Meggyőződtünk arról, hogy milyen óriási jelentősége van államaink kölcsönös kapcsolatainak, és ezek a kapcsolatok 1970 óta jó irányban fejlődnek”. A Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés világpolitikai méretekben is elősegítette azt, hogy megnyíljon az út a feszültség enyhüléséről és a nukleáris pusztító eszközök potenciáljának megfékezéséről folytatott párbeszéd felé. Szabaddá tettük az utat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet felé, amely hamarosan befejeződik. Megteremtettük a közép-európai haderők csökkentéséről folytatott nehéz, de rendkívül fonA nemzetközi közvéleményt nyugtalanítja a New York Timesben megjelent közlemény: az NSZK és Brazília között folytatott titkos tárgyalások eredményeképpen olyan szerződést kötöttek, amely szerint az NSZK plutónium (féltermék atomtöltetek előállításához) kivonására alkalmas berendezést ad el a másik félnek. Tehát: nukleáris fegyverrel nem rendelkező országnak adtak el ilyen jellegű berendezést. Ez kétségtelenül ellentmond a nemzetközi feszültség enyhítési céljainak, konkrétan: az atomsorompó-egyezménynek. Az NSZK militarista körei sokáig vérmes reményeket fűztek ahhoz, hogy a Bundeswehr amerikai atomfegyverhez jut. Bonnban és Washingtonban is kénytelen-kelletlen figyelembe kellett azonban venniük a szovjet figyelmeztetést. A figyelmeztetést követően néhány hónap „Mi elégedettek vagyunk azzal, hogy általában _ normálisan fejlődnek országaink kapcsolatai — folytatta Brezsnyev. — Számos területen értünk el konkrét eredményeket. Ebben a vonatkozásban nagy jelentőségűek voltak azok a tárgyalások, amelyeket októberben folytattunk Moszkvában Helmut Schmidt szövetségi kancellárral. Országaink együttműködésének a világpolitikában betöltött szerepe még inkább megnöve- kedétt, ha a két fél a jövőben is törekedni fog a már meglevő és az ezután keletkező problémák kölcsönös érdekű eredményes megoldására, a béke megszilárdítása és az enyhülés elmélyítése szellemében”. „Együttműködésünk csak nyerne azon, ha nem szítanák a szenvedélyeket Nyu- gat-Berlin körül. A Szovjetunió jó üzleti kapcsolatokra törekszik Nyugat-Berlinnel, állást foglal a város életképességének biztosítása, lakosai törvényes jogainak tiszteletben tartása mellet. Mi amellett foglalunk állást, hogy valamennyi fél teljesítse és tartsa tiszteletben a négyodalú egyezmény betűjét és szellemét és szilárd meggyőződésünk, hogy Nyu- gat-Berlin csupán ezen az alapon képes megoldani problémáit és válhatik a viták forrásából a béke és az enyhülés konstruktív elemévé. Azt szeretnénk, hogy mások is — ahogyan mondani szokás — az érdekelt felek, ugyanígy közelítsék meg ezt a kérdés. Ez az, ami javára válna mindenkinek” — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, Willy Brand thoz fordulva, Leonyid Brezsnyev megjegyezte: látogatása idején ismét meggyőződhet arról, hogy „nálunk az emberek a tartás békére, a Szovjetunió és az NSZK közötti jó kapcsolatok fejlesztésére törekszenek”. tos tárgyalások előfeltételeit” — mondatta Brandt, majd így folytatta: „Látjuk a változásokat, s üdvözlöm őket. Nem alaptalan azonban az aggodalom és az elégedetlenség, ha szem előtt tartjuk a végcélt: azt, hogy az enyhülés, az együttműködés folyamatának visszafordíthatatlanná kell válnia, legalábbis európai vonatkozásban. Ez a mi nemzedékünk feladata”. Brandt végezetül megjegyezte: „Az egész világért viselt felelősség oszthatatlan. Különösen nagy felelősség hárul a fejlett iparral rendelkező országokra, így nem utolsósorban az NSZK-ra és a Szovjetunióra”. elteltével az NSZK két olyan szerződést írt alá, amelyek tartalma, sőt mondhatnánk, minden egyes betűje homlok- egyenest ellentmond egymásnak. Aláírták, de még nem ratifikálták az atomsorompó- egyezményt, s ugyanakkor Angliával és Hollandiával megállapodtak a gázcentrifu- gálás módszerét alkalmazó uránércdúsító vállalatok építésében. Márpedig az urán 238 és 235 (az utóbbi hadászati célokra szolgál) felbontását gázcentrifugálóssal bármely nem nukleáris állam arra használhatja fel, hogy létrehozza saját nukleáris fegyverrendszerét. Mint ismeretes, a légköri nukleáris kísérleteket megtiltó atomcsendegyezmény (atomsorompó-egyezmény), amely okmányt a mai napig 93 állam ratifikálta. S különös módon, amikor 1970-ben Bonn aláírta az atomcsend- egyezményt, ugyanakkor kézBEJRÚT Normalizálódik az élet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben találkozott Willy Brandttal, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével. Az SZKP KB főtitkárának pohárköszöntője A Német Szociáldemokrata Párt elnökének válasza Az atomsorompó-egyczméiiy megtorpedózása IDŐPONT-VITA GENFBEN Lázas diplomáciai tevékenység Kétszer ült össze csütörtökön az európai biztonsági és együttműködési értekezlet legmagasabb irányító szerve, a koordinációs bizottság. Erről a déli órákban született döntés, amikor a délelőtt kezdődött hivatalos ülésnek este 9 órai folytatásában állapodtak meg a delegációk vezetői. Az ír elnöklettel megrendezett tanácskozás délelőtti szakaszában ezúttal is heves vitákra került sor a helsinki zárószakasz időpontjának kitűzéséről. A szocialista országok képviselői ismét hangsúlyozták, hogy elérkezett az idő a záróértekezlet terminusának megállapítására, minthogy a genfi tárgyalásokon megfelelő alap jött létre a dokumentum elfogadtatására. A nyugati delegációk, noha kormánynyilatkozataikban nem emeltek kifogást a záróértekezlet július végi megtartását illetően, ismét azt hangsúlyozták, hogy előbb a még függőben levő kérdésekben kell megtalálni a megegyezési alapot és csak azután döntsön az irányító szerv a konferencia zárószakaszának időpontjáról. Az ülésen volt olyan kezdeményezés is — ugyancsak nyugati részről —, hogy állapítsanak meg a jövő hétre is ülésrendet, mivel még több témakörben vannak nyitott problémák. Genfi megfigyelők szerint a koordinációs bizottság ülésének késő estig történt felfüggesztése mindenképpen az arra való törekvésnek a jele, hogy valamilyen megoldásra jussanak az egy hét óta tartó időpontvitában. A délutáni órákban lázas diplomáciai tevékenység volt tapasztalható, gyorsult a munka több területen, rendkívüli ülést iktatott be a gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottság és a konferencia utáni teendők kérdéseiben illetékes 4. számú bizottság is. A NŐK VILÁGKONFERENCIÁJA Záróülés Szerdán este befejeződött a nők világkonferenciája, amely a nők nemzetközi éve alkalmából az ENSZ égisze alatt, a világ 133 országa mintegy 5000 képviselőjének részvételével június 19-én nyílt meg Mexikóvárosban. A konferencia záróülésén akciótervet fogadtak el, amely konkrét útmutatásokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a kormányok a következő 10 esztendőben hogyan munkálkodjanak a nők felemelkedésén. Ezenkívül jóváhagyta a nők egyenjogúságáról, a fejlődés és a béke ügyének elősegítésében való közreműködéséről szóló mexikóvárosi nyilatkozatot, valamint a nők státusát és politikai problémákat érintő 34 határozatot. Egyhangúlag elfogadta az ENSZ közgyűlése elé terjesztendő ajánlást, hogy az eredmények felmérésére 1930-ban tartsák meg a nők 2. világ- konferenciáját. PORTUGÁLIA Fontos döntések az MFA15 órás maratoni tanácskozásán Fontos döntéseket hozott a portugáliai fegyveres erők mozgalmának legfelsőbb forradalmi tanácsa. A harminctagú testület szerdán kezdődött és csütörtökön véget ért 15 órás maratoni ülésén úgy határozott, hogy — az összes portugál rádióállomások esetleges államosításáig — a fegyveres erők bizottsága fogja irányítani a katolikus klérus munkások által megszállt rádióját, a Radio Renascencát. A tájckoztatásügyi minisztérium haladéktalanul megkezdi az összes rádióadók államosítása tervének kidolgozását, és addig is, amíg elkészül az állami ellenőrzés bevezetéséről szóló törvény, katonai bizottság igazgatja majd a Radio Renascencát. A legfelsőbb forradalmi tanács ugyanakkor közölte, biztosítani fogja, hogy a rádióban a közvélemény összes áramlatai, így az egyház is, aka d ál ytalanul síigároz hassanak programokat. A tanács másik jelentős döntése az, hogy kártalanítás nélkül az állam számára fogjegyét adta a gázcentrifugá- lási eljárás felhasználására vonatkozó megállapodásra. Most pedig, 1975-ben, amikor a Bundestag végre rászánta magát a moszkvai egyezmény ratifikálására, olyan megegyezést köt Brazíliával, amely lényegében mindkét állam számára szabaddá teszi az utat az atomfegyverhez szükséges alapanyagok megszerzéséhez és felhalmozásához. A brazil kormány megbízottja a napokban kijelentette: országa kész „békés” célú atomrobbantás végrehajtására. S ki garantálja, hogy adott esetben ez a robbantás nem katonai célok érdekében történik? Nem kétséges, hogy az NSZK—brazil megállapodás megtorpedózza az atom- sorompó-egyezményt. Az államok kölcsönös biztonságát nemcsak az szavatolja, ha mindenki csatlakozik a szerződéshez, vagyis azt általános érvényű rangra emeli, hanem kellő , nemzetközi ellenőrzés mellett szigorúan meg is tartja. I ja lefoglalni mindazoknak a tőkéseknek a vagyonát, akik termelő üzemeiket elhagyva külföldre távoznak. Azt is közölték, hogy szigorú és gyors vizsgálatot folytatnak le a PIDE-ügynökök szökése ügyében, és hogy példás büntetést fognak kapni azok, akik a szökés kapcsán kötelességmulasztásban elmarasztalhatok. A legfelsőbb forradalmi tanács döntése nyomán az ország szállítás- és közlekedés- ügyi minisztere utasítást kapott arra, hogy vizsgálja felül a vasúti tarifák nemrégiben bevezetett emelését, amely elégedetlenséget keltett a dolgozók körében. Közel-Kelet Anvar Szadat egyiptomi államfő amerikai egyetemi professzorok előtt Kiróban mondott beszédében kijelentette, kész békemegállapodást kötni Izraellel a megszállt arab területek kiürítéséért cserében, de — 27 évi ellenségeskedés után — egyelőre nem tartaná időszerűnek a rendes diplomáciai kapcsolatok megteremtését. Mint mondotta, a legnagyobb eredmény a háborús állapot megszüntetése és ennek nagyhatalmi biztosítása lenne. Szükségesnek nevezte az arab-nyugateurópai gazdasági párbeszéd folytatásával együtt az egyiptomi—amerikai gazdasági együttműködési tárgyalásokat is. Az izraeli rádió szerdai adása szerint Rabin izraeli miniszterelnök július 8-án kezdődő bonni látogatása során találkozhat Kissinger amerikai külügyminiszterrel, aki — bonni források szerint — Gromikóval Genfben folytatandó megbeszélését követően a nyugatnémet fővárosba látogat. A Rabin—Kissinger találkozóval kapcsolatban az izraeli miniszterelnöki hivatal nem volt hajlandó nyilatkozni. A washingtoni külügyminisztérium sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó Kissinger bonni látogatásának tényét. t i i i k
