Pest Megyi Hírlap, 1975. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-03 / 154. szám

PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6L XIX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1975. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Budapesten igen keresik Kolonial bútor és cipősarok Főként hazai igények kielégítésére ABONY1 KRÓNIKA Az Új Világ Tsz-ben Csépelik a borsót, nevelik a paradicsomot Július 10-én kezdik az aratási Munkára kész gépek szemléje az Üj Világ Tsz-ben. Gyúróid Ferenc felvétele A Május 1. Ruhagyárban Huszonhét vizsgázó 'ízen a nyáron, tanulmányai befejeztével, huszonhét fiatal tehet szakmunkásvizsgát a iMájus 1. Ruhagyár tanulói közüL háromévi tanulás után. A fiatalokat a gyárban jól Ismerik, hiszen az utolsó év­ben már a gyári közösségben is bemutatták, mit tudnak. Legtöbben maradnak, beillesz­kednek a munkáskollektívába. Továbbtanulnak Nyársapáton a tanév végén 28 nyolcadikos kisdiák fejezte be tanulmányait. A nyári szünidő után csak egy-kettő marad közülük otthon, a töb­biek a továbbtanulást válasz­tották: a nagykőrösi és a ceg­lédi gimnáziumba, szakközép- iskolába, technikumba, illetve szakmunkásképzőbe kértek s nyertek felvételt. Cegléden, a Cipőipari Válla­latnál kedden reggel a szoká­sosnál kicsit ünnepélyeseb­ben, nagyobb kedvvel kezdő­dött a munka: megváltozott a műhelycsarnok képe, a terem durva betonpadlója helyére melegpadló-borítás került, színesre festették a vasszerke­zetűket, hangulatosak, világo­sak lettek a falak, szikrázóén tiszták az ablakok. Jelentős e felújítás a város gyermekcipő-készítő üzemé­ben: mintegy 250 ezer forin­tot fordítottak a munkahely korszerűsítésére, szépítésére. A mosdó csempeburkolatot kapott. i. A ceglédi járás termelőszö­vetkezetei összesen 7367 hek­táron termesztenek kenyérga­bonát. Péter-Pálig igen ígére­tesek voltak a gabonatáb­lák, többféle búza termett, hogy a betakarítást, az érés­hez igazodva, szakaszosan el­végezhessék. Bármennyire is körültekintően készültek fel a termelőszövetkezetek a gabo­na betakarítására, várhatóan nehézségekkel kell megküz­deniük, hogy az időjárás sze­szélyessége miatt minél keve­A rnai ünnepség — szerény keretei ellenére — azon ritka alkalmak közé sorolha­tó, amelyeket eseményként tartunk számon városunk éle­tében. Ennek egyik oka, hogy Cegléd nem bővelkedik köz­téri szobrokban és egyéb mű­alkotásokban, ezért egy-egy mű átadása, felállítása maga is esemény. Most olyan művészi alko­tással gyarapodott városunk, amely az egyik legszebb, kül­ső megjelenésében monumen­tális közintézményünk kör­nyezetét, külső képét megha­tározó módon kiegészíti, elő­nyösen alakítja. Oldja az épülettömb szögletes vonalai­nak, síkjainak keménységét, harmonikus vonalaival kelle­messé, meghitté teszi a teret. Ez a térplasztika, amely a szerény Kavics címet viseli, nyugodt körvonalaival, egy- tömbból-faragottságával, le- egyszerűsítettségével is rend­kívül sokatmondó. A tömörség itt nem jelent zártságot, a for­mák finom íve, az önmaguk­ban visszatérő vonalak a vég­telenséget sejtetik. A szemlé­lődő úgy érzi, hogy a művész nagy kedvvel, örömmel alkot­Bővítésre, jelentős építke­zésre volt szükség a ceglédi Stylus Faipari Ktsz-ben. A Déli úti telepen hatalmas mű­helycsarnok került tető alá, s az utcai fronton a járási épí­tőipari szövetkezet kétszintes épület befejező munkálatain dolgozik, abban kapnak helyet a szociális létesítmények: ebédlőt, öltözőt, fürdőt ter­veztek. A szövetkezet tele­pén jókora mennyiségű fa­anyag vár feldolgozásra, a raktárakból pedig folyama­tosan szállítják a kész árut. Magyar László, a ktsz el­nöke üzleti úton jár, így a műszaki vezető, Petró Mihály teremtett lehetőséget a mun­kájukkal való ismerkedésre. A megszépült teremben, a szabászatban és a tüzödében százhúsz nő dolgozik. Nem­csak az egészség, hanem a munücahelyi közérzet szem­pontjából sem mindegy, mi­lyen kedvvel látnak nap mint nap munkához, milyen kör­nyezet befolyásolja kedvüket: erre gondolt a változtatás végrehajtásakor a vállalat ve­zetősége. A melegpadlóé helyiséget a télen könnyebben fűtik majd, mint a betonpadlózatút, ami egészségi szempontból is sokat számít a napi hét-nyolc órát gépek mellett ülő nőknek. sebb termés menjen veszen­dőbe. A zivatarok, felhőszaka­dások sok felé lefektették a dús kalászú búzát, A szárítóval rendelkező ter­melőszövetkezetek, így az abonyi József Attila Tsz és a jászkarajenői Árpád Tsz bér­munkára is felkészül, hogy segítsen a szomszédos közös gazdaságoknak. A legtöbb búza, 1428 hek­tárnyi, az abonyi József Attila Tsz-ben terem. ta ezt a művét, amely a szép­séget, nyugalmat, harmóniát sugalmazó alakjaival, vonalai­val az ember és a természet egységét, ezen túl az emberi világ és. a világmindenség egységét fejezi ki. Goethe egyik — művészet­tel foglalkozó — írásában ezt írja: „A művészet a kimond­hatatlan dolgok közvetítője, azért látszik bolondságnak, ha valaki ezt szavakkal akar­ná tovább közvetíteni”. Ügy hiszem, hogy még nagyon sok embert fog ez az alkotás gyö­nyörködtetni, számtalan egész­ségesen távozónak, újszülött­jével szabadba lépő anyának lesz a gyógyulás, a megújulás szimbóluma mindemellett jel­legzetes, kedves színfoltja Cegléd újuló, szépülő arcula­tának. tizekkel a gondolatokkal a-*-1 Kavics című térplasztikát átadom a ceglédi városi kór­ház igazgatójának, párt- és szakszervezeti vezetőségének. • Lapunkban mír hírül ad­tuk, hagy a ceglédi kórházban felavatták Szabó Iván szob­rászművész térplasztikáját. Dr. Lakatos Józsefnek, a városi ta­nács vb-tltkárának avatóbeszé­det most közöljük. — Kolonial bútoraink ha­zai kereslete Igen megnöve­kedett, mintlha másodvirág­korát élné ez a bútortípus. Külföldre kevesebbet szállí­tunk, mint eddig, főként a hazai igényeket igyekszünk kielégíteni. Nyolc bútortí­pust készítünk, elsősorban a Cegléd és az Ari elnevezésű bútorcsaládot viszik az or­szág minden részébe. Buda­pesten igen keresik magya­ros faragású bútorainkat. A Styhus Ktsz-ben labora­tóriumi berendezések is ké­szülnek, a cipőgyárak számára sarkakat, sámfákat gyárta­nak. Még a szüreti munkák­ban is részük van: a nagy­üzemi gazdaságoknak ládá- i kát gyártanak a szállítás­hoz. — A ktsz-ben százhatvar ember dolgozik — mondta a műszaki vezető. — Nagy ré­szük törzsgárdatag, becsü­lettel helytálltak. Éves tervük 26 és fél mil­lió forint. Teljesíteni akkor tudjuk, ha a ktsz minden tagja, élükön a szocialista brigádokkal, becsülettel helyt­áll. Jövő eredményeinket szorgalmuk és selejtimentes gyártmányaik serege garan­tálja. Kora reggel. A nap sugarai megvilágítják Salgó várának romjait. A vár alatti tábor az úttörők zajától hangos. A tör- teii Godó Pál táborvezetőtől érdeklődtünk az őrsvezetőkép­zés felől. — A hatodik osztályt elvég­zett nyolcvan úttörő a ceglé­di járás községeiből érkezett. Meghatározott terv szerint tartjuk a foglalkozásokat. Az eddigi tapasztalat szerint tel­jesíteni tudjuk a programot. ★ Beszélgetés közben, Szarvas Erzsébet ügyeletes táborveze­tő sípszavára, gyorsan és fe­gyelmezetten sorakoznak a tá­borozok. — A mai napon járőrver­senyt rendezünk. Jó alkalom a felmérésre, látni fogjuk, mit sajátítottak el a gyerekek a foglalkozások anyagából, mennyire tájékozottak a napi­renden levő témákban. A táborőrség kaput nyit, el­vonulnak az állomásparancs­nokok és helyetteseik. Egy kis csapat — Rózsavölgyi Ferenc táborvezetőségi tag irányításá­Lebonyolították a vidéki birkózók juniorbajnokságát. Népes mezőny gyűlt össze. A ceglédieket Kovács Béla képviselte, akinek súlycsoport­jában, 52 kg-ban, összesen ti­zenkettőn álltak rajthoz. A Vasutas versenyzője nem jutott be az első három közé. Négy találkozóját Kovács tussal nyerte, de kétszer is, pontozással kapott ki, így ki­esett a legjobbak küzdelmé­ből. Kudarca várható volt, hi­Múzeumi tájékoztató Gyarapodik a gyűjtemény Megjelent az a kiadvány, amely az 1973. évi adatok fel- használásával, tájékoztatást ad a múzeumok anyagáról. Az összesítés szerint, a ceglédi Kossuth Múzeumban 1575 ré­gészeti, 3110 néprajzi, 514 kép­zőművészeti, 993 numizmatikai, 670 történeti tárgy volt a fel­mérés idején. Azóta, természetesen, gya­rapodott az akkor 6862 darab­ból álló gyűjtemény. A Dózsa klubban Nyári esték — játékkal, muzsikával A ceglédi Dózsa György ifjú­sági klubba» — kedd kivételé­vel — naponta találkoznak a fiatalok. A klub nem tart nyári szü­netet, csupán a program lett kötetlenebb, mint más évsza­kokban: a fő helyet esténként a játékok és a lemezlovas ze­nei rendezvények foglalják el, csak július utolsó napjaira ter­veztek valami mást: izgalmas sakkcsatát. Augusztusra mú­zeumlátogatást szerveznek, megemlékeznek az alkotmány ünnepéről, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság megalaku­lásának évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségre élménybeszámolót tartó ven­déget várnak. Jó hire van. megkedvelték Cegléden, a Károlyi lakóte­lepen nagy örömmel fogadták a Patyolat tavaly létesült fel­vevőhelyét, amely sok száz család és a környék gondján segít. A mosoda munkájával a megrendelők elégedettek: a holmi tisztán érkezik vissza, a határidőket figyelmesen meg­tartják, s a felvevőhely is hí­res tisztaságáról, dolgozóinak udvariasságáról. val — összecsomagolt sátorral indul a nyolc állomáshely egyikére. Ma megtanulják a gyerekek a táborozok egyszer­egyét, hogyan kell gyorsan és pontosan felverni a sátrat. A feladatot végrehajtva, ének­szóval haladnak tovább a Zagyva mentén. A tábor vezetőivel az ifive­zetők munkájáról esik szó. Vé­leményük szerint értik, jól lát­ják el feladatukat, de a jövő-, ben — a KISZ és az úttörő- szervezet kapcsolatainak szé­lesítése érdekében — még több fiatalt kell bevonni, megismer­tetve őket az úttörőélet sokfé­le lehetőségével. ★ Megérkezik Skultéty Sándor járási úttörőelnök, őt kérdez­zük meg, hogyan hajtották végre a napi feladatot a gye­rekek? — Sikerrel. Eleget tettek a követelményeknek. Többségük alkalmas rá, hogy otthon a kisebb közösségeket az úttö­rőéletben irányítsa. Habony István szén most birkózott először felnőtt korosztályú ellenfelek­kel. Szegeden a kötöttfogásúak találkoztak. A Vasutas Pálin­kás Miklóst, egyetemi felvé­teli vizsgája miatt, nélkülözte, Sípos Győző viszont rajthoz állt, jól birkózott, több nálá­nál idősebb vetélytársát is si­került megelőznie: 48 kg-ban, a második helyen végzett, részt vehet a magyar junior­bajnokságon. U. L. ígéretes tavasz után, nem könnyű aratásra készülhet­nek a termelőszövetkezetek, mert a június végi esőzések még a körültekintő tervek­be is beleszóltak. A szép ter­mést ígérő búzavetések beta­karítása ismét embert, gépet erőpróbára tevő feladat lesz. A termelőszövetkezetekben igyekeznek minden kedvező órát, percet gazdaságosan ki­használni. Az abonyi Üj Világ Ter­melőszövetkezetben a napok­ban tartották meg az aratás előtti gépszemlét. A szerelők és a gépkeze­lők egyaránt jól vizsgáz­tak, alaposan felkészül­tek. Mint Mihály József főmező­gazdász elmondta, mintegy száz hektár területről fog­nak kenyérgabonát betakarí­tani. Az aratás kezdetét jú­lius 10-re tervezték, s remélik, tervük teljesítésének nem lesz különösebb akadálya. A határ felett átvonult viharok, sze­rencsére nagyobb kárt nem okoztak, így jó közepes, hek­táronkénti 45 mázsás átlag­termést várnak. Nemcsak a gabonával, a konyhakerti növényekkel is sok dolga van a tsz-nek. Ezien a tavaszon 100 hektáron ter­mesztettek zöldborsót, a kon­zervipar számára. Betakarí­tását és cséplését még nem fe­jezték be. Eddig kétharma­dát begyűjtötték, az aratás kezdetéig végezni szeretné­nek vele. A munkákat gépek segítik. A két borsócséplő gép naponta 130 mázsa, gyárba 'szállítható borsószemet csé­pel. Paradicsomot háromszáz hektáron termesztenek az Üj Világ Termelőszövetkezetben. Egy préselő gépsoruk van, a j másik most készül. A paradi­Az abonyi ÁFÉSZ-nál az idén nagyobb összeget csak­nem 3 és fél miliő forintot for­dítanak fejlesztésre. A pénzt eredményes gazdálkodásukkal biztosítják, nem vesznek igénybe bankhitelt, sem álla­mi, sem tanácsi juttatást. A szövetkezet az idei fejlesz­tési alap felhasználásban alap­vető feladatként a kereskede­lem és a vendéglátóipar kor­szerűsítését, valamint a gépe­sítést jelölte meg. A tervek szerint az összeg­ből 300 ezer forintot a Kinizsi Étterem bővítésére, 600 ezer forintot a Kossuth téren épü­lő ruházati boltra, és csaknem 300 ezer forintot a Bicskei úton készülő fűtőolajkút épí­tésére használnak fel. A felsoroltakon kívül több helyen raktárt, göngyölegtá­esomot is konzervgyártásra előkészítve tudják, tartályok­ban a gyárba küldeni. Mű­trágyát, gyom- és rovarirtó vegyszert, szakszerű kezelést kapott a paradicsom, szép eredményt várnak tőle. A zöldségprogramot szor­galmazva, sárgarépával és gyökérzöldséggel összesen ötvenöt hektár területet ültettek be. Tavaly harminc, az idén öt­ven hektáron termeszt a tsz cukorrépát, melynek műve­lését is gépesítették. Vető­magtermesztéssel szintén fog­lalkozik a termelőszövetke­zet: Kukorica-vetőmagot 800 hektár területről fognak be­takarítani, továbbá sárgaré­pa, petrezselyem, paradicsom és dinnye vetőmagot is ter­mesztenek. Gy. F. Értékelik a sportéletet Tevékeny a testnevelési és sport albizottság Abonyban a nagyközségi ta­nács mellett működő általá­nos igazgatási bizottság figye­lemre méltóan tevékenykedik. A legjobban a testnevelési és sport albizottságban dolgoz­nak: törődnek a település sportéletének fejlesztésével, a lehetőségek jobb kihasználásá­val. Tervezett üléseiket rend­szeresen megtartották, az ülé­seken foglalkoztak a helyi sportkör tevékenységének ér­tékelésével, az iskolai testne­velő munkával, vizsgálták a minőségi és a tömegsport fej­lesztésének lehetőségeit, szá­mos hozzászólást és értékes javaslatot is megvitatva. rolót, hűtőkamrát építenek, és kisebb felújításokat is végre­hajtanak. Ki volt Háry János? A Honismeret című időszaki kiadvány idei 1.—2. számában Temesközy István abonyi hely- történész tudományos alapos­sággal és tárgyilagossággal ku­tatja, vajon ki lehetett az iro­dalomban is megörökített Há­ry János? Egyik igen valószí­nű modellnek látszik az egy­kor Abonyban élt Szládeki Ferenc őrmester is, akiről szá­mos adoma szól a településen és a környéken. A Cipőipari Vállalóinál Szebb a műhelycsarnok, jobb a közérzet Nehéz lesz az aratás Munkára készen a szárítók Szépség, nyugalom> harmónia* K. L. Táborban, Salgóbányán Járőrverseny - őrsvezetőknek Eleget tesznek a követelményeknek BIRKÓZÁS Juniorbajnokság NEM HITELBŐL GAZDÁLKODNAK Tágasabbá válik az étterem, megnyílik a ruházati bolt

Next

/
Thumbnails
Contents